Ladynirvana
New Member
- Csatlakozás
- 2011.07.28.
- Üzenetek
- 39
- Reakció pontszám
- 0
-Helyes, kérdés?
-Nincs.
-Esetleg még annyi, hogy szükséged lehet egy geiger számlálóra. Így észre fogod venni ha sugárfertőzött területre érsz, recsegés szerű hangot fogsz hallani. Ezt odaadom előre, majd a fizetésedből levonom.
-Kösz. Mikor indulhatok?
-Most. Itt a PDA, minden szükséges információt megtalálsz benne. Sok sikert, stalker.
-Kösz, viszlát.
-Viszlát.
Az utat a banditákig már szinte ismerem. Még időben elővettem a fegyverem. Az egyik bokornál meghúzom magam, és távcsővel szétnézek, nem látok mozgást, de inkább kerülök. A bokrok között, vagy éppen fa, mikor mi mögött tudok elbújni, futok, majd megállok szétnézni. Az épülettel légvonalban vagyok jelenleg, és észrevettem, hogy 3 fegyveres stalker kártyázik asztalra tett lábbal, cigivel a szájukban. Így viszonylag kevés a lebukás veszélye, de azért halk próbálok maradni. Mikor biztonságot távolságba elhagytam a házakat, ismét az uton megyek tovább. A szél nagyon fúj, meleg van. Csak gyaloglok, a fák, a táj nem változik. Csak a felhők, a nap mozgása jelzi az idő múlását. A sötétvölgybe egy hosszú, sötét alagút vezet, azonban nem sok kedvem van ide bemenni. Megpróbálom húzni az időt, de előbb utóbb indulni kellene. Apropó, idő. Előveszem a PDA-t, 14.32. Ha már úgyis elővettem, megnéztem a térképet is, szerencsére. Nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy nem kell bemennem az alagútba, közelebb vagyok, mint gondoltam. Innen már csak 200 méter. Az út elég göröngyös, illetve ahogy elnézem kutyák, vaddisznók is vannak bőven, de annyi baj legyen. A fegyverem elővettem, töltény még van benne, útra kész vagyok. Különösebben nem érdekli őket, hogy ott járkálok, csupán egy kutya jön felém, de elszaladt, mikor figyelmeztető lövést lőttem a levegőbe. Két stalker tábortűznél szalonnát süt, és beszélgetnek. Már távolabbról is láttam, de mikor felérek a töltésen, csak akkor pillantom meg valós méretében a mozdonyokat. A sínek elég jó állapotban vannak, a vonatokkal ellentétben. Kissé eljárt felettük az idő, viszont így is kerítés védi őket. Van ahol hiányos, így nem kellett rajta átmásznom. A geiger számláló elkezd recsegni, az előre beadott sugárfertőzést csökkentő injekció miatt nem kell aggódnom. Már látom az alagútat ahol Ivan van...
-Nincs.
-Esetleg még annyi, hogy szükséged lehet egy geiger számlálóra. Így észre fogod venni ha sugárfertőzött területre érsz, recsegés szerű hangot fogsz hallani. Ezt odaadom előre, majd a fizetésedből levonom.
-Kösz. Mikor indulhatok?
-Most. Itt a PDA, minden szükséges információt megtalálsz benne. Sok sikert, stalker.
-Kösz, viszlát.
-Viszlát.
Az utat a banditákig már szinte ismerem. Még időben elővettem a fegyverem. Az egyik bokornál meghúzom magam, és távcsővel szétnézek, nem látok mozgást, de inkább kerülök. A bokrok között, vagy éppen fa, mikor mi mögött tudok elbújni, futok, majd megállok szétnézni. Az épülettel légvonalban vagyok jelenleg, és észrevettem, hogy 3 fegyveres stalker kártyázik asztalra tett lábbal, cigivel a szájukban. Így viszonylag kevés a lebukás veszélye, de azért halk próbálok maradni. Mikor biztonságot távolságba elhagytam a házakat, ismét az uton megyek tovább. A szél nagyon fúj, meleg van. Csak gyaloglok, a fák, a táj nem változik. Csak a felhők, a nap mozgása jelzi az idő múlását. A sötétvölgybe egy hosszú, sötét alagút vezet, azonban nem sok kedvem van ide bemenni. Megpróbálom húzni az időt, de előbb utóbb indulni kellene. Apropó, idő. Előveszem a PDA-t, 14.32. Ha már úgyis elővettem, megnéztem a térképet is, szerencsére. Nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy nem kell bemennem az alagútba, közelebb vagyok, mint gondoltam. Innen már csak 200 méter. Az út elég göröngyös, illetve ahogy elnézem kutyák, vaddisznók is vannak bőven, de annyi baj legyen. A fegyverem elővettem, töltény még van benne, útra kész vagyok. Különösebben nem érdekli őket, hogy ott járkálok, csupán egy kutya jön felém, de elszaladt, mikor figyelmeztető lövést lőttem a levegőbe. Két stalker tábortűznél szalonnát süt, és beszélgetnek. Már távolabbról is láttam, de mikor felérek a töltésen, csak akkor pillantom meg valós méretében a mozdonyokat. A sínek elég jó állapotban vannak, a vonatokkal ellentétben. Kissé eljárt felettük az idő, viszont így is kerítés védi őket. Van ahol hiányos, így nem kellett rajta átmásznom. A geiger számláló elkezd recsegni, az előre beadott sugárfertőzést csökkentő injekció miatt nem kell aggódnom. Már látom az alagútat ahol Ivan van...