Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
-Yantarból van ?
-öööööööööööö...Igen!
-Akkor menjen
Huhh,ezt megúsztam nem tudom kik ezek,de már csak a katonákat kell a kordonnál megfűznöm,hogy átengedjenek.
Meg is érkeztem az ellenőrzőpontra,ahol ismét fegyverek szegeződnek rám,leállítom a motort,majd kiszállok,de előtte az okmányaihoz csúsztattam 1000 rubelt.
-Yantarból van ?
Hangzik el ismét a kérdés.
-Igen uram onnan !
És átnyújtom az igazolvány a rubelekkel.Amint meglátja az ezer rubelt kérdő szemekkel néz rám,én csak bólintok egyet.
-További jó utat kívánok!
-Önnek meg kellemes napot!
Indítok,és meg sem állok a faluig.Leparkolok a kerítés mellett,és kiveszem a cuccokat,persze jönnek a kíváncsiskodók.Sorra kérdezik,hogy eladóak-e ? Ekkor felemelem a hangom:
-Figyelem az itt látható fegyverek mindegyike 2000 rubel, AK47,AK47S,és Dragunov.Lőszert azt nem tudok adni,de Sid-nél vehettek.A nap végére szinte mindegyik elkelt,csak egy Dragunov maradt,de így is 28e rubelt kerestem.
Beszélgetek egy kicsit Farkassal,majd lefekszem aludni.
(ugye ez még nem túlzás ? )
 
De jó volt aludni. Megdörzsölöm a szemem majd fölkelek. A puska!! Hova tették? Odamegyek a szekrényhez. Jó a puska megvan. A lőszer is. A pda és a detektor a pénz. Ekkor magamra nézek.
A páncéloooom!- ordítom ekkor berohan valami orvos féle.
-Na végre fölkelt. Átaludt egy kitörést is.
-Hol van?
-Ja kap egy jobbat. Holnap indul egy gép ami viszi az újabb ruhákat és 1-1 MG42est a pillboxba. Magát is visszavihetik.
-Jó. Kaphatok enni?
-Menjen az ebédlőbe. A szoba holnap reggelig magáé itt a kulcs.
Odamentem a pulthoz majd kértem brassóit. Tökéletes. Nagyon rég ettem ilyen finomat. Összesen 3 tányérral ettem meg majd kimentem a lőtérre a mesterlövészpuskával. Az őr adott 1 tárat. Biztos azt hitte hogy a bázis tagja vagyok. Volt pár Újonc aki AKval próbált célba lőni. Odamentem a legtávolabb lévő céltábla boxába. A bal térdemet a földre, a másik térdemet a jobb könyököm. Céloztam majd tűz! Hangja nem volt. Viszont a céltáblán egy óriási lyuk tátongott. Jó remélem nem kell kifizetni. Szó nélkül felszaladtam a szobába. Ekkor jelzett a pda. A beszerzőtiszt hív. A francba. Biztos a céltábla. Ekkor látok egy gyönyörű páncélt az asztalon. Az egész egy zárt páncélozott vegyvédelmiruha. A frakció új páncélja. A PSZ-9Md. Vegyvédelmi zárt légzőrendszerű. De itt van vigye. A PDAjara rátöltöm a kézikönyvet. Hú de jó. Enyém az ELSŐ!! Ezután fölvittem és a kézikönyvet tanulmányoztam
 
Úgy gondoltam Sidorovichoz visszamegyek és felveszek egy melót. Vittem a pénzemet is hátha valami jót kaphatok. 3000 rúbelért nem várok sokat. Megyek a faluban, és észreveszem hogy sokan zsír új AK-val meg AK47S-sel sétálgatnak. Kérdem:
-Kitől van?
-Egy tag osztogatta. Szinte INGYEN! El sem hiszed! 2000 rúbel volt darabja! Höhö! Ilyen zsír új fegyókat csak 2000-ért! Nézd! Még használva sem volt szinte!
-Hmm....Mi volt még nála?
-Hát, egy dragunov.
-Hm....Hol találom ezt a hapit?
-Hát, lefeküdt aludni az egyik házba. Azt hiszem abba.
-Köszönöm.
Bekopogok a házba. Kijön, kinyitja az ajtót.
-Na mit akarsz?
-Hát, úgy hallottam 2000-ért adsz el fegyvereket. Azt is hallottam hogy maradt egy Dragunovod. Ha tényleg maradt egy akkor azt megvenném tőled. Eladod?
-Hát.......
Domesz! Légyszives add el! Minden álmom egy Dragunov!
 
Nem szeretem,ha felvernek álmomból :D ,de azt legalább nem bunkó módon csinálta.A dragunov iránt érdeklődött,amit kis is vittem neki.
-Tessék itt van,lőszert azt Sid-től tudsz venni.
Amint lerendeztük a tranzakciót látszott rajta,hogy úgy örül neki mint egy kisgyerek,legalább sikerült valakinek örömet szereznem.
Még mielőtt elment volna sok sikert kívántam a fegyverhez.
De mostmár visszafekszem aludni. :o
Én leszek Jurij Orvov, van még egy rakat fegyverem :D
 
Merlin hívja Walkűrt! Vételen! A pda pozíciója alapján elindult önért egy helikopter, kivonjuk a Zónából, sürgős jelleggel indul Bhopal-ba, az ottani lezárt területre. Ami önnél van azokra szüksége, főleg a fegyvereire egyes jelentések szerint. További felszereléseket a gépen kap. Jó munkát Walkűr, Merlin kiszáll!
 
Addig mászkáltam míg átértem a szemételepre, arra a részre ahol azt a kis patkányt mentettük meg még a csapattal. Viszont most jóval több bandita mászkált erre. Kerülni csak egy elég sugárzó úton lehetne, de egyenlőre nem akarok világítani, szóval várok estig hátha akkor eltudok surranni mellettük. Estig egy kis bokrokkal takart részben húztam meg magam. Addig figyeltem a mozgást, ezek igazi sötét parasztok. Egy két emberemmel, a régi szakszból másodperc alatt szét kaphatnánk őket a védelem az kb. egyenlő a nullával. Csak néznek de nem látnak. ez jól is jön nekem. Éjjelre kitalátam hogy merre megyek, a jobb oldalon van két őr egymásnak háttal. a többiektől elég messze egy bokrokkal tűzdelt részen, ott fogok át törni. Elindultam, lőni nem akartam mert kevés a lőszer és nem tudom hogy mikor fogom tudni pótolni. szóval nem lesz lövöldözés, elkészíttetem a töröm. A sötét tökéletesen működött a hosszú sötét színű kabátomban nem is látott meg szépen lassan mögé kerültem, a szívénél szúrtam át először, majd a tarkójánál felfelé szúrtam toltam a tört, így az agyába toltam és többé nem szólhatott, megtartatom és behúztam egy bokor alá. A másik lehet mintha felfigyelt.
-Te, Zsilka, adj már egy szál cigit. fordult meg és közeledett felém. Csodálkoztam de azt hitte én vagyok a haverja, nekem se kellet több amint kellő távolságba ért de még nem ismerhetett fel egy gyors mozdulattal elkaptam a fejét és eltörtem a nyakát. Őtt is a kolléga mellé húztam és irány szembe a fal sarkáig, sajnos észre is vettek a nagy sietségben. Inkább a puskát vettem elő nem pazarlom a TRS-t jobb lesz az később.
A sorknál vártam pár pillanatot majd viszonoztam a tüzet. Valamelyiknél egy MP5-ös lehetett mert csak úgy csattogtak a golyók a falon. Kihajoltam megint, és tűz, egy elterült. Viszont kezdenek egyre többen lenni. Még három lövés engedtem feléjük sikerült még egyet leszednem, de nagyon pontatlan ez a fegyver. Nem maradt más mint a futás, remélem eljutok addig az ellenőrző pontig ami a Szolgálat területére vezet. Futottam ahogy csak a lábam bírta. Meg is érkeztek a fütyülő golyók meg szvityegés is merős volt ahogy elhalad mellettem a lövedék, vagy épp becsapódik. Neee... orra buktam éreztem hogy brutális fájdalom hasít a hátamba, már láttam az ellenőrző pont fényeit. Még pár méter. Nem tudom miből sikerült erőt merítenem de felálltam és elkocogtam odáig, a lövések szépen lassan abba maradtak, nem mernek közelebb jönni. Látom az őröket de csak homályosan, valamit kiabálnak, én egyre lassabban megyek már csak bicegek majd sötétség össze estem.

Nem vérzik a sebem, mert a mellény megvédet, viszont a bordáim lehet hogy törtek,szóval ápolás kelleni fog amíg eszméletlen vagyok. Nem tudom kivan most a Bár területén de tőle várnék folytatást, ha lehetséges.
 
Köszi Domesz! Lógok neked eggyel!
Megvettem az arctól a Dragunovot. Régi vágyam volt egy. Az ezres ami megmaradt, abból veszek egy hangtompítót. 500 egy hangtompító Dragunovra. Mondom király. A maradék 500-ból kijött egy tárnyi lőszer. Felpakoltam és eldöntöttem kipróbálom. Visszamentem a helyemre és néztem. Igen, néztem egy darabig mert nem tudtam elhinni hogy egy dragunov a kezemben lehet. Ki kéne próbálnom. Ki is megyek. Kint kinézek egy kutyafalkát. Ez jó lesz. Messze vannak. Célzok, egymás mellett állnak. Van egy nagy darab akiért kapnék egy picit ha megnyúznám. Rácélzok, a feje pont a célkeresztben van, és lövök.A mellette lévőt találom el. Mi a szösz? Újratöltés és megint lövök rá de mellé megy. Mi a baja a puskának? nem tudom. Visszaviszem a rejtekhelyemre és gondolkodok hogy nem csináltam-e rossz üzletet. Megint kimegyek, de most közelebbi célra lövök. Lövök és pont telibe. Nem értem. Mindegy, leteszem és addig nem használom amíg nem tanulom meg kezelni. De előbb pént kéne. A kutyát amit elejtettem megnyúztam, és levittem a kereskedőnek a bőrt.
-Hmm....Széééép. Szép példány, de....uh.....itt ez a lyuk....Ez nem a legjobb....A fejbőrt le kell vágni.....Adok érte......200 rúbelt.
-Van könyved 200 rúbelért?
-Van. Mi érdekelne.
-A lövészetről minden. Tehát távcsöves puskával a lövészet, Orvlövészet, mid van?
-Hmm....Van Sport és Orv lövészetről is könyvem. Melyiket kéred?
-Az orvlövészetről.
-Rendben, adom.
Kivett egy kis könyvecskét, ami nem volt nagyobb mint egy normál kézikönyv a fegyverekhez. Odaadta.
-Ez jó lesz. Ebből tanulhatsz.
Visszamentem a helyemre és elkezdtem tanulmányozni a könyvet. Akkor, azt mondja:
"1.Fejezet: Az Orvlövész-csapat:
Az Orvlövész csapat két főből áll, egy Spotter és egy Lövész. A Spotter dolga az adatok kiszámítása, ehhez kell a szél iránya, sebessége, a célpont és a lövész közötti távolság, a páratartalom és a célpont sebessége valamint helyzete."
A francba! Ez nem semmi. Itt leír mindent, de egyben azt is hogy egyedül is dolgozhat az orvlövész viszont ezt csak tapasztaltabb orvlövészek tehetik meg mert zsigerből kell éreznie már hova kell lőni. És azt egy kezdő nehezen csinálja meg. A lényeg hogy számításba kell venni a szelet, a páratartalmat és a távolságot. Nézzük a többit:
"2.Fejezet: Az Orvlövész felszerelése:
Az orvlövészeknek alap álcaháló valamint közelharci és közép-távra jó fegyverek kellenek. Közelharci egy kés, a középtávi meg egy pisztoly. Az álcázást leginkább egy kabátra szőtt álcahálóval lehet megoldani. Tanácsos kimenni először a terepre és megvizsgálni a növényzetet és a terepet, valamint kijelölni egy jó helyet. A tökéletes helyről a következő fejezetben olvashatsz. Az álcázásnál fontos kiemelni hogy a puskát is be kell vonni álcahálóval mert azt is könnyű kiszúrni valamint javasolt hangtompítót használni mert az lefogja a torkolattüzet. Valamint a lövés pillanatában el kell tűnnie a helyről. Hatalmas türelmet igényel ez a fajta harcmodor mert van olyan hogy 2 napig étlen-szomjan kell feküdni egy sáros, vizes, hideg helyen mindenféle mozdulat nélkül."
No ez szép. Akkor kell egy álcaruha. Majd a kereskedő ad ha kérek, de előbb kellene pár rúbel.
"3.Fejezet: A tökéletes pozíció:
A tökéletes pozíció megtalálása sokmindentől függ. Például attól mi vagy ki a célpont. Például ha a célpont magasan van, tehát egy ház tetején, ahova messziről is belátni, akkor nem szükséges 200 méterre állni a céltól, lehet messzebb is menni. Ha viszont egy elkerített udvarban van a cél akkor minél közelebb és minél magasabb helyen kell tartózkodnia. Valamint kell 3 jelző is. A jelző lehet egy faág, zászló, sőt! Egy levél is. Ez mutatja a szél erősségét és irányát. Ahhoz tudod igazítani a lövést. "
Értem. Szóval a hely is fontos.
"4. fejezet:A helyzetek
A testhelyzet alapból háromféle lehet. Álló, guggoló, fekvő. A fekvő testhelyzet akkor használandó amikor az orvlövész a célt várja vagy keresi. Az a veszélyes benne hogy ha túl közel van a szem a távcsőhöz, akkor szemen csaphatja a lövészt. A guggoló vagy térdelő állás akkor jó mikor fedezni kell a társunkat. Ez abból áll hogy az egyikünk felguggol és lövi a támadókat, a másik hátramegy majd leguggol és fedezi az elsőt. Az álló póz arra jó hogyha menekülünk vagy meglátunk egy ellenséget, kapásból is rálőhetünk. Nem jó célzás szempontjábl mert nincs mire támasztani a puskát."

"5.Fejezet: A végszó
Végszónak csak annyit hogy a puskára vigyázni kell, tehát egy kis por sem mehet a csövébe. A puskával soha nem lehet egy tárnál többet kilőni mert a túlmelegedett cső súlyos hatással van a célzásra, akár centiméterekkel odébb is viheti a golyót. Ami még jó tanács: Szabd testre a fegyveredet, van itt pár tipp ami jól jöhet:
Olyan távcsövet használj ami neked tetszik. Ha rossz a távcső szálkeresztje cseréld le nyugodtan. Használj neked tetsző darabot. Laser pointert ne használj, mert kiszúrhatják. És ami a legfontosabb: GYAKOROLNI! "

Remek. Este magamévá teszem a dolgokat, reggel meg kipróbálom.
 
Reggel hétkor indul a helikopter. ötkor fölvettem magamra a páncélt. Tökéletesen illeszkedik rám. Elpakoltam a felszerelésem majd lementem reggelizni és Beültem a gépbe...

A bázison hivatott a parancsnok.
-Hol voltál? Azt hittük meghaltál.
-Nem sok híja volt. Egy anomália jóvoltából 1 napon át eszméletlen voltam, majd elvergődtem a katonai bázisig ahol szintén összeestem.
-Akkor szerencsés vagy. Segíts a géppuskákat felszerelni a pillboxba. Viszlát
-Viszlát
Egy állványra szereljük amit a támadók felé van fordítva. Egy sínen körbe lehet vinni de csak akkor ha beütik a kódot egy készülékbe. Így véletlenül se tudnák ellenünk használni esetleg elvinni. 2 emberek kell kezelni és még két lövész fér el így a pillboxban. Remek védelem az úton lévő torlasszal együtt. A fegyvert teszteltem rövid sorozatokkal a kutyákon. Tényleg rendesen fel van turbózva. Az orvostól megtudtam hogy újabb sérült van itt a banditák jóvoltából. Ha minden igaz a héten támadást indítunk ellenük. Most már az egész bázis kész. Délután még egy kicsit takarítottuk a civil szektort és este lesz egy kis buli a szolgálatosoknak a Szálló főtermében. Lepakolom a fölösleges cuccaimat majd megyek. A parancsnok tart beszédet:
-Uraim. A bázist szépen kiépítettük ennek ellenére most jön a munka. Sok ellenséges frakció, mutánsok. A héten Támadást fogunk indítani a banditák ellen. Két szolgálatos van itt köztünk akiknek nincs Zóna útlevele. -Idejött és odaadta nekem meg a másiknak- Ezután vodkáztak de én fölmentem és áttanulmányoztam a kapott iratokat. Aha Ezekkel ki be mehetek a zónába csak fel kell mutatni a katonaságnak. Majd ledűltem pihenni.
 
Egyre jobban alakulnak a dolgok. Az áthaladó zöldfülűeknek, mindig van egy kis felesleg vagyonuk, amit le húzhatunk tőlük. A mai terméssel, már összegyűlt összesen 15.000RU. Ennyiből már vehetnék egy jobb ruhát, mert ami most rajtam van az már teljesen kész van. Tele van izzadva, golyó ütötte nyomok vannak rajta, (a banditák jóvoltából) néhány helyen szétszakadozik, és szinte már ellepi a kosz. Úgy tervezem, hogy ezt a pénzt nem költöm el egy darabig, és amint lesz rá alkalmam, veszek egy új egyenruhát. Vagy legalább egy váltó ruhát. Csak még azért kellene némi plusz pénz, hogy a felszerelés ügyben biztosra mehessek. Most tényleg jól jönne valami jó zsíros fizetésű meló. Amíg ezen törtem az agyam, a posztomon állva, észrevettem azt a szolgálatos fickót, akinek segítettünk felhúzni a bázisát. Odament a hadnagyhoz akivel megint elkezdtek valamiről beszélni. Aztán a hadnagy hirtelen felkiált. "Sulkov! Volozar! Gyertek csak!" A parancsra azonnal ugrottunk. "Na fiúk! Megint segíteni kellene a barátunknak. Vállaljátok?" Kérdezte a hadnagy. "És a fizetés? A múltkori melót se fizették ki nekünk!" Szólaltam fel kissé idegesen. "Az más volt. Akkor a barátunk nem ért rá a fizetésre, fontos dolga akadt. De ez most más lesz. Most egy egész rendes összeget fognak ezért kicsengetni. Plusz... A múltkori melót is kifizetik. Igaz szolgálatos úr?" "Nos... Ezt majd még fontolóra kell vennem. De addig is kellene egy plusz ember." "Esetleg magunkkal vihetnénk Zsukovot." Mondtam. "Áhh!... Nem jó. Szerencsétlen még mindig eléggé ki van. Lehet hogy egy időre vissza küldöm a határra, csak hogy kipihenje magát." "Akkor mit szólsz, Pavlovhoz?" "Hmm... Jó! Ő mehet." Aztán bólintottam egyet és hátrakiabáltam. "Pavlov!" Nem kellett sok idő a közlegény máris megjelent. "Mi az? Mit akarsz Sulkov?" "Részt kellene venni egy melóban. Érdekel?" "Hát... Amíg megfizetnek, addig állok rendelkezésre." "Ez a beszéd! Nos mi meg vagyunk, hadnagy." "Rendben! Akkor menjetek a szolgálatossal. Majd ő elmondja hogy mit hogyan kell." Aztán összeszedtük a cuccainkat, és elindultunk. Útközben megkérdeztük a szolgálatost, hogy miről lenne szó, de ő csak annyit mondott, hogy majd a bázison többet megtudhatunk. Mi csak erre megvontuk a vállunkat. Mikor már a szemétdombon jártunk, odaszólt nekem Volozar: "Figyeld meg! Megint nem fizetnek nekünk egy árva petákot se." "Türelem! Bízni kell az emberekben." Mondtam. "Ha te mondod...." Aztán folytattuk az utunkat a rostoki gyárak felé.
 
Egész este a könyvet tanulmányoztam és magamévá tettem. A Dragunov távcsövét nézegettem, Nem rossz, nekem tetszik. Ez megfelelő a számomra. Már csak az álcaháló hiányzik. Keresnem kell egy kis pénzt. A Dragunovot viszem magammal hátha használhatom. Lemegyek a kereskedőhöz és kérdem:
-Van valami munka?
-Hm.....Lehet. Miféle?
-Nekem mindegy.
-Akkor, itt van egy. Van egy vérszopó itt a Kordon területén. Nem tudom hogyan jött ide, nem tudom megölték-e, azt sem tudom hogy mit keres itt csak az a fontos hogy öld meg. Akárhogyan.
-Értem. Mennyit kapok?
-3000.
-Mennyiért adsz el egy álcahálót?
-10 000.
-Mennyi?
-Apuskám! Egy álcaháló elkészítése egy heti munkát igényel! És alig van! Most is raktáron van kb 3.
-Nem lehet hitelre venni?
-Hülye vagy? Nem vagyok jótékonysági intézmény! Fizess és megkapod. De most terítsd le azt a vérszopót. Legutóbb mellettünk látták de a bozótban is szokott flangálni. Kapd el, ha a bőrét megcsinálod akkor 5000 rúbelt kapsz. De siess!
Remek. 10 000 egy álcaháló. Abból vehetnék egy hónapra elég lőszert. Najó, akkor fel a tetőmre és nézelődés indul. Nem látom innen. Lehet láthatatlan. De tudomásom szerint csak akkor láthatatlan ha támad. Szóval itt kell lennie. Várok egy kicsit még. Már 5 órája itt fekszem de semmi. Aztán mikor adnám fel megjelenik. Látom. Ott van. Nézem a szelet, szélcsend van szerencsére. Becélzom és ráközelítek a fejére. Még mindig szélcsend. Elsütöm a puskát. Fejbe ment. Pont felém nézett és mikor talált a golyó dobott egy szép nagy hátraszaltót. Lemegyek érte. Szép példány, a golyó nem ütött akkora sebet mint gondoltam, nézzük a hátát......Te jó ég! A bemeneti nyílás akkora mint egy tű a kimeneti viszont letépte a koponyája hátsó részét. Ejj....nem sokat kapok érte. De ahogy elnézem, sok heg van rajta, talán megkapom érte a 2000 rúbelt. Megfogom ezt az indokolatlanul áramvonalas dögöt és felcipelem a padlásra. Nem könnyű. Van vagy 70-80 kiló. Felcipeltem a padlásra és lenyúztam. Mikor a bőr kész volt nem törődtem a tartósítással levittem a kereskedőnek.
-Iván! Kész a munka?
-Kész. Itt a bőr.
-Á! Szép! De mi ez itt a fejénél?
-Hát, a puska hatása. A bemeneti kicsi de a kimeneti hatalmas.
-Hm....Üsse kavics! Megvan a 2000. És itt van a 3 amiért megölted.
-Van még munka?
-Nincs.
Kimentem, körülnéztem van-e valahol egy lelet vagy valami. Egy kezdőt látok erre szaladni. Amint ideér ledobja magát a földre és elkezd zihálni. Köré gyűlik mindenki.
-Mi történt?
-Elmentünk a haverral.....Innen Északra.....Van ott egy terület.....teli anomáliával és lelettel....ő bement és egy anomália elkapta....széttépte.....
-Megint? Oda nem szabad menni mondtam már! Tele van a hely anomáliával ti taknyosok meg nem tudjátok őket kikerülni. Na oszolj! Ezt meg vigyétek be egy házba és hagyjátok pihenni. Nehéz napja volt.
Hm....Leletek. jól jöhet pár darab. És annak a gyereknek akit szétkapott az anomália annak lehet detektora is. Elindulok arrafelé. Ott a bokorba ugrok mert két bandita nézelődik arrafelé. A bokor alatt hasalok és óvatosan kibiztosítom a puskát. Várok a tökéletes pillanatra. Nézem, szélcsend. Remek. Most jön a tökéletes lövés. Egyiket azonnal fejbelövöm a másik amikor megfordul el lövöm a jobb kezét amiben a fegyver volt. Felkelek és odamegyek hozzá.
-Ne! Menj innen! MENJ INNEN!
-Hm...Te jól jöhetsz. Van detektorod?
-Van! IGEN! Van! A táskámban! Vedd el. A haveromnak is van. Sőt! Leletünk is van!
-Ide velük.
-Vedd ki nyugodtan, itt vannak a táskámban. Csak ne bánts!
-Majd meglátjuk.
Nézem a táskáját, egy detektor, egy csomag kötszer, egy pisztoly és egy lelet. Egy medúza. Nézzük a másikat. Nála is van egy detektor. De ez fejlettebb. Ezen rendesen van már képernyő. Az előzőn csak egy kis Led van. Ez már az irányt is mutatja. Van még nála egy repeszgránát, egy pisztoly, 10 sörét és egy sörétes puska. Eltettem mindent. A jobb detektort elővettem és elkezdtem keresgélni. Az anomáliákat elkerülendő, mindig magam elé dobtam egy kavicsot vagy egy gallyat. Mikor összeszedtem még két medúzát és egy kővirágot visszamentem a fickóhoz aki még élt. NEm bírt felkelni.
-Te! Segíts már!
Kivettem a kését és átszúrtam a lábát.
-ÁÁÁ! Ezt miért??
-Tudod van az a játék hogy fuss az életedért.
-Na ne! Ne! Ne csináld! Ne lőj le!
-Ó nem. Nem lőlek le.
Elővettem a repesz gránátot és leraktam tőle annyira hogy ne érje el.
-Nos, ha el tudsz innen menni akkor élhetsz. Ha nem akkor bocsi.
Elindultam és a távolból hallottam ahogy rimánkodik, ordibál és lehord mindennek aztán jött a bumm. Visszamentem a táborba ahol nyomban kérdezték a 8 ezrelékesek a tábortűz mellett:
-Te! Hallottad koma mekkora nagy bumm volt? Ez oltári ember! Nagyon nagy volt!......stb.
Én inkább mentem le a kereskedőhöz.
-Mid van?
-Három medúza és egy kővirág.
-Hm....Szép. Ezekért adok 3000 rúbelt.
-Várj! Még van itt két pisztoly, 10 sörét és egy sörétes puska.
-Na mutathatod.
Odaadtam neki.
-Hm....A pisztolyok eléggé ramaty állapotban vannak. Nem a legjobb. A sörétek házilag töltöttek szóval nem valami értékesek, hacsak.....nem nem tűlövedék. A puska az megér 500-at. Üsse kavics, az egészet megveszem 1000 rúbelért!
-Tied.
Felkaptam a pénzt és mentem vissza a helyemre. Ott lepihentem és megszámoltam a pénzemet. 9000 ropogós rúbel. Már csak ezret kell találnom és megvan az álcaháló.
 
hogy az a! áhh... vissza rendelték azt az átkozott tudóst, de szerintem ő kérte, mert vér komolyan magára vette akárcsak egy angol kocsmatöltelék...
üzentem a Yantari állomásnak hogy küldjenek 2 új kutatót akik feltétel nélkül a rendelkezésünkre állnak.
Maga Szaharov professzor nyugtázta a kérést, hogy rendelkezésünkre bocsátja az egyik legjobb kutatóját és mellé egy asszisztensét.
a kutatóját Kruglovnak hívják az asszisztenst Vaszilijnek hívják.
küldtünk értük 1 katonai helikoptert, és megadtam nekik a találkozási koordinátákat, mjad elindultam a csapattal.
a katonák kissé zsörtölődtek, és a zsoldjuk elmaradásáról beszéltek.
gyalogmenet közben hát nekiálltam beszélgetni velük:
Mi neve katona?
Sulkov uram!
nem kell uramoznia!
akkor hogy szólítsam?
Jeff, így jó!
ön nem orosz? kérdezett olyan fejjel felém nézve mintha most mondták volna neki hogy az orosz amatőr foci csapat szuper kupát nyert volna...
Hehe... hány osztályt végzett maga hogy nem ismeri fel a külföldi akcentust katona? kérdez közbe Tigris is.
a katona kissé elkomorodott bosszús tekintetett vett fel.
egy ideig némán megyünk tovább, de végül csak nem bírja a katona és megkérdezi.
Hogy lehet egy külföldi a szolgálat egyik alapítója?
Pompás kérdés, a válasz az hogy nem tudom. ellenben elmesélhetem hogy lettem tiszteletbeli tagja a frakciónak!
Kíváncsi vagyok rá! szólt közbe egy másik katona.

nos akkor nincs más hátra mint előre:
Miután hogy a kordonban végzetem a dolgaim, és szerettem a portyákat hát egymagam nekivágtam egy ak74essel 4 tárral 1 pisztollyal és 7 tárral 1 napi élelemmel és egy üres táskával!
az utam észak felé vettem, a hangár felé pár banditával végeztem majd a használhatóbb cuccokat magamhoz véve tovább mentem egészen a mostani bár területéig.
ott találkoztam egy csávóval, aki éppen feltérképezte a területet, igazából ő volt az aki egyezséget kötött a sereggel hogy ő megtalál egy olyan helyet ahova telepíthető egy ilyesfajta előőrs.
de gondolom én hogy a katonai parancsnokok is belátták hogy semmi értelme ekkora gátat szabni a stalkereknek, inkább félkatonai szervet csináltak így majd akár stalkerekből is csinálhatunk szolgálatosokat!
hol is tartottam? ja igen! találkoztam a muksóval és hát felajánlottam neki segítek akkor még nem tudtam csak annyit róla hogy feltérképezi a helyet.
ugyan meg is csináltuk de találkoztunk egy furcsa telepatikus lénnyel is, amit a legyőzése után a tudósoknak adtunk cserébe kaptunk 1-1 ijen detektort: felmutattam a katonáknak a Velest.
majd vissza tértünk mind a ketten a helyőrségre ő leadta a dokumentumokat, és íme mind a ketten kaptunk szolgálatos felszerelést.
a társam akinek azóta se tudom a nevét ő vezette a bázis kiépítését, nekem pedig egy listát adtak hogy kiválasszam a bázis építésére, és védelmére leginkább alkalmasabb személyeket, ennek eleget is tettünk mind a ketten! Noha nem vagyok alapító tag, de tiszteletbeli tagnak mondhatom magam, a társam inkább már alapító, de nem nézem ki belőle hogy eltudná kormányozni a frakciót.
szerintem erre kapni fogunk "tiszti gárdát" a seregtől!
Nos hát röviden ennyi!

Állj csak! ekkor hátra néztem, és egy helikoptert pillantottam meg.
Háhá ezek a tudósaink! sietnek, nos siessünk nehogy széttépje őket valami!
Mondtam majd elkezdtem futni a találkozó pont felé, egy kis hezitálás után a katonák is futni kezdtek utánam.
2-300 méter sprint után oda is értünk a helikopterről éppen szálltak le a tudósok.
Odamentem hozzájuk.
Örvendek! nyújtja a kezét a kutató.
Úgy szint! a nevem Thomas Jefferson én kértem a segítségüket!
A nevem Pavolov Alexander Kruglov Professzor, de nyugodtan hívjon Kruglovnak, így rövidebb!
Rendben!
Ő a társam Vaszilij! mutatott a mögötte álló tudósruhásra, akinek a kezében egy AK74es virított.
Nem kellet volna fegyvertársat hoznia, elvégre mi biztosítjuk az ön épségét, én a társam, és a három katona!
Vaszilij a jó barátom, inkább asszisztens mint fegyvertárs!
Rendben, figyeljen tudja miért van itt?
Szaharov említett valamiféle mutánsokat, de kissé ködös.
Mi a szakterülete?
ha a helyi állatfauna érdekli örömmel mondom, hogy nálam többet senki nem tud róluk!
Ennek örülök, akkor a helyzet a következő:
az állatok nagyrészt eltűntek a külső peremvidékekről, és ide a közeli erdőbe gyűltek, ismeretlen okból, engem az érdekelne mi miatt jöttek ide északra!
Értem, segítek amiben tudok!
Köszönöm Kruglov, és most ha kérhetem álljon be a katonák alkotta formáció közepébe!
Ekkor intettem a katonáknak hogy vegyenek fel védő formációt.
én és 1 katona elől 2 katona oldalt és Tigris háltul védte a fart, a tudósok középen voltak, így mentünk egészen az erdőig, itt a tudós észre vett egy irányító hullát.
sokáig nézegették nem tudtak rájönni mi okon halt meg.
még egy ideig nézték a hullát, végül arra a következtetésre jutottak hogy ez a telepatikus lényt ugyan ezen erővel ölték meg, a fülénél, és az orránál vér száradt és ez azt jelzi hogy az irányító agya megsérülhetett, vagy akár, ami telepata támadásoknál szokott lenni, hogy az agya felrobban a koponyában az embernek, ezen esetben az irányítónak robbant fel.
Furcsa, úgy tudtam hogy nem támadják egymást, sőt nem is mennek egymás közelébe, hiszem megérzik bármilyen élőlény, és társaik közelségét is...
Mondta Kruglov felém nézve.
Hm... érdekes...
Áááá! ugrott el az egyik katona ordítva az egyik sziklától.
Jézus!
Mi az Volozar? kérdezett oda Sulkov nevű katona.
Valami meglökte azt a sziklát! mondta a földön háttal a fegyverét a szikla felé szegezve.
Ne nevettesse ki magát katona az a szikla több mint 1 tonna lehet! Mondta Tigris.
De... de.. volt ott valami!
nyugalom katona! mondtam majd felsegítettem a harcost és a szemébe nézve mondtam neki: Ne stresszeljen minket!
a katona kissé megnyugodott, de tényleg valami lehetett ott, mert a katona egy merő rettegés volt.
Kruglov! vegyen mintát és menjünk tovább!
Öööö... igen is! mondta, majd vissza nézett a tetem felé, és kimetszettek egy darabot a mutánsból.
miután készen voltak, és összepakoltak tovább indultunk az erdő nyugati része felé.
 
Még ezret kell szereznem. De hogyan? A kereskedőt nem akarom megkérni, valami más kellene. Dobogásokat hallok. Óvatosan kinézek. A franc. Egy csapat kutya. Kapóra jönnek. Ekkor elkezd fájni a fejem. De nagyon. Olyan mikor egy PSZÍ kutya támad. De erősebb. Ilyen erős.......A franc! Egy ipse félmeztelenül jön erre. Megzápult az agya vagy mi? De a kutyák elmennek. A hapi........ez....ez valami fura humanoid mutáns. Inkább lemegyek. Bezártam a csapóajtót és lementem. Megfogtam a Dragunovot és hozok egy radioaktív töltényt. Betöltöm, most céloznom kell mert csak egy van. Kidugom a kis résen amit nyitottam a csapóajtón és célzok. Lövök. Eltaláltam a mellkasát. Ez sima ügy. Hanyatt esett de.....nem halt meg. Ez hihetetlen. A dragunov egy 50 centi átmérőjű fát átlő. A kimeneti nyílás nagysága miatt minimum mozgásképtelennek kellene lennie. Most már minden elveszett. Felém jön. Lezárom az ajtót és lemegyek. Nem tudom mit tegyek. Ezt a mutánst nem is ismerem. Pillanat. Wolf feltöltötte a mutánsok adatait a PDA-mra. Nézem. A humanoidok között nincs. A PSZÍ mutánsoknál meg van. Irányító vagy Controller. Legyőzése nehéz, mert ha közel kerülünk hozzájuk akkor a PSZÍ sugárzás ami áramlik a testéből az öli meg az embert, ha messzi vagyunk akkor meg a PSZÍ sugárzást lökésekben küldi aminek a hatása ugyanaz mintha közel lennénk. Szóval távolról kell kinyírni. De hogyan? Gránát kellene, de nincs. Ekkor egy tompa puffanást hallok. Kinézek, halott. De hogyan? Kimegyek, viszem a legmodernebb detektoromat és a geiger számlálómat. Mikor odamegyek a testhez egyszerűen kiakad a számláló. Hasra esett, és nem látok kimeneti nyílást. Megállt benne a golyó. Nem tudom mi volt ez. Lemegyek és megnézem a papírt ami azt írja:
A lövedék nem megy át az élőlényen hanem a testében szétesik ezzel nagy kárt okozva benne. Ez magában is halálos de ha a delikvens túlélné akkoris a nagy dózisú sugárzás 1-2 percen belül halált okoz.
Húha. Ezt is jó tudni. Najó, most valamit tennem kéne vele mert szegényke nem maradhat az ajtóm előtt sem kegyeleti szempontból se egészségi szempontból. Majd rádobok egy hurkot és elviszem. Majd holnap, már sötét van.
 
tovább indultunk az erdő nyugati része felé.
nemsokára meg is érkeztünk az ellenőrző pont felé. megérkezésünkkor furcsa érzés fogott el mintha figyelnének, és nem is egy hanem egy tucat szempár figyelne minket.
a katonák nyugodtan baktattak tovább a tudósok is, csak nekem volt rossz előérzetem, ezért nem is fordítottam rá különösebb gondolatot, felróhatom hogy paranoiás vagyok...
egyszer csak az egyik katona szól hogy anomáliás talált, de olyan hanggal mintha eperbokrot talált volna, falánk éhséggel nézett az anomáliába amiben időnként bevillant 3 tárgy is egyszerre.
elővettem a veles detektorom, és a másik kezemmel csavarokat kezdtem dobálni.
gravitációs anomália ez, tehát vigyázzunk hova lépek, mert gáz van...
nagyjából 10 perc tökölés után megszerzem az elsőt, nem sokkal később a másik kettőt. a tudósok megnézték, 2 gravi és egy aranyhal, mind három a teherbírást növelő relikvia.
a katonáknak adtam az aranyhalat, mivel azért a tudós nekik 22000fizet, és az mér megéri nekik.
én magma megtartottam a 2 gravit, amik egyenként 14000rubelt érnek, ez is szép summa.
ezek után kicsit kutakodtunk még 2 anomáliást találtunk, az egyik 1 teljesen sugárzó rész volt, oda kruglov és a társa mentek be, kihoztak 2 relikviát, állításuk szerint semmi tulajdonsága sincsen ezeknek a relikviáknak, ezek az úgynevezett: túltöltöttek.
ezek egyenként 8000ret érnek, ezeket is eltettem.
a másik anomáliás pedig egy vegyi anomália volt, 1 galacsin, és 1 szivacs került ki.
a szivacsot én kaptam, a galacsint a katonáknak adtam.
miután begyűjtöttük a nyugati környék relikviáit, beljebb indultunk.
sokáig mentünk óvatosan mikor észrevettünk egy terjedelmes méretű tisztást, ahol megszűnt a furcsa szinte természetfeletti köd, ami azóta van az erőben amióta beléptünk.
a katonák kicsit örömködtek a tisztás miatt és elfelejtettek gondolkozni, és az elött mentek ki mielőtt szétnéztek volna, ezzel súlyos hibát elkövetve.
amint kiléptek a bokrok közül szemük elé tárult egy mutáns had: kutyafalkák:vad ebek pszi kutyák és pszeudó kutyák 1 falkában rendezetten, husik és vaddisznók vonalban Vérszívók osztagokban 3-5fősben, kis óriások mint óriás tankok pihentek, krimérák 3fős csapatokban pihentek irányítók, és Hiúzok őrködtek, utóbbik észre is vették a katonákat, és rögtön felverték az egész mutáns hadat...
láttuk megmozdulni az egész mutáns sereget, és ekkor láttuk meg ki is vagy mi is ami parancsol.
az egész mutáns had egy sziklatornyosulás körül volt a sziklatorony tetején egy humanoid szerű, de nem is inkább ember a kinézete, inkább azt mondanám hogy majdnem úgy néz ki mint egy Predalien, csak nem lopótök fejjel hanem egy irgalmatlan nagy irányító fejjel.
az vezérmutáns felénk ordít, mire az egész mutáns had felén kezd csörtetni.
FUTÁS!!!! ordítom el magam
elkezdtünk rohanni úgy ahogy csak tudtunk, közben engedtük vissza a sorozatokat, vaktában, nem is céloztunk hátra se fordultunk, csak rohantunk.
futottunk ahogy bírtunk de hiába, úgy 100méter után beértek minket a kisebb dögök hiúzok snorkok kutyák vérszívók...
véres életért folyó harc kezdődött...
az egyik katona 2-3 golyóval terített le egy rakás kutyát, de jött egy vérszívó, és szó szerint felnyársalta a kezére a katonát
Pavlov! Ordít oda neki a másik, és elkezdi sorozni a szipkát, sz csak leszedi a kezéről a katonát, és odacsap a másik katonának, a mutáns keze, és karmai szétvágták az arcán a gázmaszkot, és az arcán mély barázdákat hagytak, a katona a földre esett.
a harmadik katona látva ezt elfutott, de őt is elkapta egy vérszívó, és nekiállt szipolyozni
a kutatók elfutottak.
engem az egyik snork a földre terített, és éppen belém harapott volna, amikor hirtelen megállt, és vele együtt az összes mutánst is.
láttam a mutáns elfajzott fogait, és éreztem azt a meleg nyálat, ami a szájából a nyakamra csorgott.
egyszer cska leszáll rólam a mutáns, oda jön 2 vérszívó, és felkarolnaka vállamnál fogva elkezdenek visszahúzni a tisztás felé, a többi mutáns is a tisztás felé megy.
a katonát szipolyozó vérszívó fogta még a nyakánál vérző katonát, a pofája tiszta vér a mutánsnak , majd elengedte a katonát, aki élettelenül esett hátra.
mozdulni se bírtam a kezem, és a lábam teljesen ledermedt, azt hiszem sokkot kaptam...
vissza érve a tisztásra a vezérmutáns elé dobtak le, a furcsa mutáns sokáig figyelt messziről, majd lejött a sziklákról, és közelebbről is megvizsgált.
majd a kezét nyújtotta és az arcomra tette a kezét, ami tiszta nyálkás és hideg volt. undorodás és a dermedtség futott végig az egész testemen.
a mutáns szeme teljesen fekete volt, nem volt írisz semmi. egy merően éj fekete volt.
hirtelen emlékek futnak az elmémbe, egy ember... egy.. katona. de ez nem én vagyok, vagy mégis?...
a rang kapitány vagy százados, a férfi arca homályos amerikai szabvány bevetési ruha.
újabb képek most ugyan ez az ember tiszti egyenruhában.. temetésen.. az eső... esik... az emberek elsietnek, de ő ott áll... az esőben de nem egyedül...
ekkor éles fájdalom hatol a fejembe a képek megszűnnek, újra itt vagyok a valóságban.
a mutáns elvette a kezét az arcomról, valamit mondott a vérszívóknak, mire az egyik ökölbe igen ökölbe szorította kezét, és úgy pofán vágott hogy elájultam.
...
Ébredezem... az erdő szélén vagyok már kezd lemenni a nap. lassan felkelek, az arcom fáj, egy barázdát érzek, végig tapogatom...
Biztos az átkozott vérszívó, azoknak olyan körme van hogy sebhelyest csinált belőlem.. de szerencsém volt hogy ennyivel megúsztam... a többiek... ekkor ötlött az eszembe, a többiek!
szétnézek mellettem 2 ember fekszik, Tigris a rajta cafatokban álló védőruhában, odamegyek hozzá, próbálom magához téríteni, sikerült is annyi életet vernem bele, hogy a kulacsomba kóstoljon.
Pfff!!! fújta ki a jó kis italt a szájából.
Ohhh bazzeg, nem szeretem a Whiskyt!
ahh végre magadhoz tértél!
lassan felültetem... Meg vagy?
Nagyából, 2 kezem 2 lábam van, és mind a 4 végtagom rohadtul fáj!
Hehe... nevettem kicsit, majd átmentem a másik sérülthöz.
az volt a felkarmolt arcú, az a Sulkov vagy ki, Próbálom magához téríteni nem sok sikerrel.
Tigris elővett egy üveg vodkát, kicsit töltök a kupakba és leöntöm a sebét, mire az eddig eszméltét vesztett katona felordít.
az arcán 3 mély seb van átlósan, és mélyek is eléggé. ezek örökké megmaradnak neki.
a legfölső vágás majdnem kiszedte a jobb szemét...
a felordítása után sokáig zihált, és és adta jelét, hogy a vodka szinte marja égeti a sebeket az arcán.
belekerült egy kis időbe mire szóhoz tudott jutni.
Hol... hol a.. csapatom?
meghaltak...
a katonán még mindig látszott hogy irgalmatlan fájdalmai vannak, de hozzávetőleges csöndben tűrte.
jöjjön katona, majd erőlködve felsegítettem.
Tigris is felállt nagy nehezen, és ketten támogattuk egymást a szolgálat bázisáig.
a mutánsok mindent nálunk hagytak a fegyvereink, és a rádióinkon kívül, még a 2 társamat is életben hagyták de miért? és kié ez az emlék amit láttam? vagy a jövő lenne?
Miközben a bár felé tartottuk éreztem hogy a mellkasom alatt van egy seb, és ott vérzek, de nem foglalkoztam vele, a legfontosabb hogy most elérjük a bárt.
már erősen estefele volt mire megpillantottuk a gyárkomplexum tornyát, tovább siettünk ara fele, ám mielőtt elértük a volna a pilboxokat nem bírtam tovább, a vérveszteséget, és a kimerültséget, és elájultam...
 
Hát ez kicsit túlzás volt, Scar. Ez nagyon nem illet ide. Szerintem.
 
nem lehet hogy Scare próbálja úgy csavarni hogy a játékból FRAKCIÓszerepjáték legyen abból amit most jáccunk? mert most még nam nagyon tartunk össze, attól függetlenül hogy nincsennek frakciók....mondjuk úgy 1 közös ellenséget kreált, aki mindenkinek az ellensége jelen pillnanatban elvileg, javítsatok ki ha tévedek.....
 
Remek! Kötélből csináltam egy hurkot és rádobtam a lábára. Meghúztam és elráncigáltam a tóig. Otthagytam. De előbb lefotóztam. Úgy döntöttem a szeméttelep északi részét is felfedezem. Lemegyek az AK-mért meg a pisztolyomért, pár kést is viszek meg a macsétámat. Felveszem a mellényt és a símaszkomat és indulok. Az AK-t mindig a kezemben tartom. Körülnéztem és látok egy magasabb fát. Felmászok rá és körülnézek. Egy leomlott épületnél mozgolódást látok. Ráközelítek, banditák. És két ember, aki térdel. A banditák már részegek. Az egyik térdelő embert fejbelövik. A másikat csak leütik. Jajj. Ki kellene szabadítanom. Talán jó lenne társnak. Kellene egy társ. Várok estig. Addig közelebb megyek. A banditák nem sejtenek semmit. Este van. A banditák közül ketten lent állnak az épület lábánál, egy meg fent a leszakadt épület tetején. A lent lévő kettő könnyű menet lesz. A fenti nehezebb. Az egyik leül a tűzhöz a másik meg a közeli tó felé megy. Aki a tűznél van azt hagyom. Aki a tó felé megy az egyszerű lesz. Közel megyek, majd a késemet kiveszem és a hátába dobom. Beleesik a tóba. Aki a tűznél volt az észrevette a csobbanást és jött megnézni mi van. Mikor közel ért a hullához mögé mentem, elővettem a macsétát és lemetszettem a fejét. Visszamentem és most az épület tetején lévővel lesz dolgom. Alá megyek, és várok egy picit. A pisztollyal fogom leszedni. Lenéz hogy mi van én meg lövök. Eldől és leesik. Mikor leér koppan egy nagyot.A még élő fickóhoz odamegyek és kikötözöm a száját.
-Hú! Köszönöm! Az adósod vagyok.
-Pofa súlyba! Még lehetnek itt.
-Jó. Várj, hozom a cuccaimat.
Elmegy egy dobozhoz és kivesz belőle egy csigás íjat meg 30 nyílvesszőt. Elmenekültünk innen nyugatra. Egy vasúti kocsi volt ott. Egy zöld kocsi aminek nem volt ajtaja. Oda bújtunk be és bemutatkoztunk.
-A nevem Iván Szergejevics. A tied?
-Jurij Ivanovics Kozlov. De szólíts Jurijnak.
-Mi az?
-Ez? Ez az íjam. Csigás íj. Kipróbálod?
-Add ide.
Megfogtam, de nem tudtam kihúzni. Jurijnak simán ment de meg tudtam érteni. A keze izmos volt és látszott rajta hogy katonai kiképzésen esett át. A haja rövid volt, és egy vörös barett sapka volt rajta, amin egy vörös csillag volt. A ruházata, katonai, terep színű nadrág és egy golyóálló mellény rajta egy olyan taktikai mellény mint az enyém csak nincs átalakítva a késeknek, hanem rendes tárak vannak benne. Pisztoly tárak.
-Te! Jurij! Mit csináltatok itt a társaddal?
-Hát, idejöttünk körülnézni. Pénzt szerezni, és meggazdagodni. A havert elkapták a banditák majd engem is. Te miért jöttél ide?
-Én? Én. Nos.....Ajjajjajjj. Nézd csak!
Kinéztünk és láttunk egy vérszopót mászkálni az úton.
-Mi legyen?
-Megmutathatod mire jó az íjad. Lődd le.
Kiment, célzott, a dög felé fordult és akkor lőtt. A vessző átütötte a dög koponyáját és a falhoz szögezte.
-Azta! Ez szép.
-A kedvenc fegyverem. Csak íjat használok.
-Én meg késeket. Szépen kiegészítjük egymást.
-Bizony.
-Leszünk társak?
-Mennyé má!
-Nem az te hülye! Van egy mesterlövész puskám és kell egy Spotter.
-Ja! Úgy más. Hol a rejtekhelyed?
-Odavezetlek. Gyere.
Elvittem a rejtekhelyemre és megmutattam a helyet. Berendezkedett és elbeszélgettünk a dolgokról.
 
Már vándorolgatunk egy ideje, amikor a detektorom hangosan csipogni kezd. Egy anomáliásba ütköztem, majdnem bele is futottam. Amikor alaposabban megvizsgálom a környéket a detektorral, észreveszem, hogy 3 képződmény is van benne. Azonnal odakiáltok a többieknek: "Hé! Itt egy anomália mező!" Többszöri próbálkozásom ellenére, nem sikerült hozzáférnem az értékes leletekhez. Akkor odajött a szolgálatos és elkezdett csavarokat dobálni az anomáliákba. Nem igazán értettem hogy miért dobálja bele a csavarokat, de miután kihozta a képződményeket, megkérdeztem. Azt mondta, hogy így észre lehet venni hogy hol van az anomália, és ki lehet kerülni. Most már értem hogy ez mire jó, de nálam ez természetes volt hogy nem értem. Elvégre jórészt a napomat őrködéssel töltöm, nem pedig képződmények kutatásával, és ezért még nem volt időm mindent kitapasztalni. Amikor kiért a szolgálatos, odaadott nekünk egy aranyhal nevű képződményt. Ezt a képződményt ott helyben elcseréltük a tudósokkal, finom, ropogós 22000RU-ért. Az összeget, utána fele-fele arányban elosztottuk magunk között. A tovább haladásnál, találtunk még két anomáliást, egy sugárzót, és egy vegyit. A sugárzóban semmi érdekeset nem találtunk, de a vegyiben találtunk két értékes képződményt. Mi ebből egy galacsint kaptunk. A többiekkel elhatároztuk, hogy ezt később adjuk el, úgyhogy beraktam a hátizsákomba. Amikor tovább mentünk már úgy tűnt, hogy kezdett véget érni a zavaró ködfelhő. A társaimmal együtt azonnal megindultunk a tisztás felé. Bár ne tettük volna, mert amint kiléptünk, rögtön észrevettünk egy hatalmas mutánshordát. Szinte minden fajta dög volt ott. Még azokból is amiről a hadnagy beszélt. Szörnyülködve néztük a mutáns sereget, közben már beértek minket a tudósok, és a két szolgálatos is. Amint mind kiértünk, a mutánshorda azonnal felfigyelt ránk, aztán utánunk vetették magukat. Nem tétováztunk, futásnak eredtünk. Vissza az erdő felé. Futás közben kisebb sorozatokkal kezdtük szórni a dögöket. Aztán már nem bírtuk szuflával, és beértek minket. Folyamatosan, megállás nélkül lövöldöztünk rájuk, de akárhányszor lelőttünk egyet, egy másik mindig jött helyette. Aztán az egyik ilyen csápszájú dög szó szerint felnyársalta Pavlov közlegényt. "PAVLOV!!" Ordítottam fel kétségbe esve. Aztán újratáraztam a gépfegyvert, ráemeltem a bestiára, és lőni kezdtem. De szinte hatástalan volt. Aztán következőkben már csak azt veszem észre, hogy a bestia hatalmas éles karmokkal teli keze a arcomba csap, és minden elsötétült.

Később arra eszmélek, hogy valaki vodkát önt az arcomba. De mivel három hatalmas seb volt az arcomon, úgy kezdett égetni, mint egy vámpírt a víz, és felordítok. Rohadtul égetett, de inkább nem kezdtem el ugrálni a fájdalomtól. Helyette rákérdeztem a társaimra. Sajnos mind a ketten meghaltak. Lassan feltápászkodtam, és körülnéztem. A jobb szememre még mindig homályosan, vérvörösen látok. Ráadásul sehol sem láttam a halott bajtársaimat. Ezért még bajba kerülhetek. Le kellett volna szednem a dögcédulákat. Na mindegy. Nagy nehezen felsegítenek engem, aztán visszaindultunk a szolgálatos bázisra. Az út közben a szolgálatos fickó egyre rosszabbul nézett ki. Egyre sápadtabb, egyre gyengébb lett. úgyhogy a másik szolgálatossal együtt, felsegítettük, és magunkkal vonszoltuk a bázisig. De aztán a bázistól alig pár lépésre, eszméletét vesztette. Gyorsan bevittük a bázisra, aztán elvittük a szolgálatos orvosig, ahol ellátták. Később az orvos, ellátta ideiglenesen az én sebeimet is. Aztán ahogy végeztem, visszaindultam az ellenőrző posztra, ahonnan vissza mehetek a határ helyőrségre, jelenteni az elesett bajtársaimat, és hogy elláthassam a sebeimet, véglegesen.
 
Amikor magamhoz tértem, egy ágyban fekszek, a háta még fáj de kibírom. Körül nézek egy katonának éppen a fejét látják el, három égtelen nagy karmolás nyom volt rajta. Épp hogy csak fertőtleníteni engedte, kis kötés után ment is. Még volt rajtam kívűl még egy ember de ő kicsit rosszabbul nézet ki, eszméletlen volt. Ő is össze volt karmolva egy seb az arcán. Ekkor bejött még egy ember az ajtón szakálas idős ember volt, kicsit Szergejevicsre emlékeztetett. Rögtön le is szólítottam mert láttam hogy a másik tag felé megy.
-Üdv, megkérdezhetem hogy mi történt vele...ránéztem a sérültre az ágyon...és azzal a katonával ?
-Hát ez hosszú történet fiam, és fáradt vagyok hogy most elmeséljem majd talán a kolega ha magához tér. Ezzel lefeküdt az egyik ágyra és pihent. Én fel keltem és kimentem a szobából. Körül néztem merre vagyok. Amint kilépek az ajtón szólnak.
-Áh a vendégünk. Jobban van ? Hang irányába néztem és akkor egy darabig csak egy kisírt szemű nő volt az de ahogy közelebb jött akkor ismertem meg Szvetlána volt az.
-De jó egy ismerőssel találkozni, hm azt megtudnád mondani hogy hol vagyok mert az utolsó kép amire emlékszek az hogy a szemembe világítanak az ellenőrző pontnál.
-Utána került ide, a szolgálatos fiúk behozták, majd kapott ellátást, és hát most itt van.
-Értem, hagyjuk ezt a magázást már nem a seregben vagyunk.
-Oké, majd egy kis mosoly után tovább indult, ment be a szobába és szinte futott ahhoz az ágyhoz ahol a sérült férfi feküdt.
Jólvan, tehát itt vagyok a szolgálat bázisán már csak az a kérdés a cuccom hol van. Nagy nehezen ki keveredtem az épületből kint szippantatom volna egy nagyot a friss levegőből, de ettől megfájdult az oldalam. Remek. Páran kiszúrtak és oda jöttek hozzám.
-Jobban van ,remélem mert tartozik. A felszerelését elkoboztuk. Számíthat rá hogy a zónát is elkell hagynia. Megállt bennem az ütő, lebuktam volna biztos a személyes irataim ezek meg katona bérencek biztos köptek, most mi lesz velem.
-Micsoda!? ezt most nem mondhatja komolyan kérem vissza a cuccomat és kifizetem a z ellátást. Közre fogtak és úgy kisértek el egy raktár szerűséghez ahol még két ember volt egyik ilen tsz féleségnek tűnt.
-Maga itt tiszt ?
-Igen az vagyok.
-Akkor utasítsa az embereit hogy adják vissza cuccomat és engedjenek el.
-Milyen alapon követelőzik mag itt mi mentettük meg az életét. Katona.
Nyeltem egy nagyot, majd lesütöttem a fejem, jólvan vigyenek.
Felnézek a tisztre, láttom hogy alig bírja vissza tartani, és nem is sikerül neki kifakad belőle egy kegyetlen kacagás, amire többiek s nevetni kezdenek. Aztán fordul egyet majd bemegy a raktárba és ki hozza cuccaimat. Majd át nyújtja, közben még mindig kuncog.
-Nyugalom mi nem fogjuk feldobni, nagy részünk stalkerekből áll pár katona dolgozik csak itt, amíg elkészül a bázis. De ezt nem bírtuk kihagyni. Bocs ha rád ijeszetetünk. De ezt is alig bírta befejezni mert megint nevetni kezdett.
-Látnod kellet volna az arcodat. Ilyen pofát sem láttam még sűrűn. szólt mosolyogva az egyik kísérőm. Most aztán igazán fellélegeztem még a fájdalom se érdekelt de muszáj volt mert ebbe komolyan bele izzadtam.
-Nah gyere, egyél valamit, mert kemény éjszakád volt jó nagy lázzal de a mi dokik helyre rakott téged , valami gyógyító leletekkel. Majd elkísértek a kantinba, ahol kaptam egy adag meleg ételt és egy pohár vodkát. Ők is ettek. Így evés közben össze ismerkedtünk és jót beszéltünk.
 
Beérek a hangárba.Sehol senki, csak 1 halom hullát találok 1 vagon mellett, mind bandita.Keresek valami feljárót a
tetőre,egy-egy rozsdás lépcspő van mind a kettő oldalt,az egyik le van szakadva, szóval nincs sok választás.Végülis
miután feltornászom magam a tetőre, leülök az egyik szellőző mellé,előveszem, a távcsövem, és elkezdek nézelődni.Az
első dolog ami feltűnik,hogy tulajdonképpen akármerre nézek, kisebb banditacsoportok tanyáznak mindenfele. Kellemes
lesz így haladni, viszont ha itt banditák vannak,akkor a célszemélyem nem nagyon tartózkodhat errefele.Már csak azt
kell kitalánom Agroporm vagy a sötét völgy fele vegyem az irányt.Végül is a sötét völgy-re voksolok, arra
tisztábbnak látszik az út.Nem sietek, míg nézelődök felbontok 1 konzervet, elkezdem eszegetni.Nyugalmamban meg tudom
figyelni majdnem az összes banditacsoport elhelyezkedését, amit tudok feljegyzek kordinátákkal a telefonomba.Épp az
egyik kisebb csoport melletti szemétdombot nézem, mikor hirtelen 1 távcsővel nézek farkasszemet. Csak ez épp egy
fegyveren van. Kiesik a konzerv a másik kezemből,mozdulatlanná dermedek.Az első gondolat: uramisten, elkaptak.Fél
perc eltelik, még élek.Belenézek a távcsőbe,a stalker leemeli a fegyvert, és int egyet irányomba, nem bandita, lehet
hogy megfigyelő.Túl kockázatos lenne feljutni hozzá a dombra, így inkább összecuccolok, és miután 1-2 kisebb
karcolással lejutok a tetőről indulok a sötét völgybe.Hamar olyan területre érek ahol nem ismerem ki magam, szóval
műholdkép elő, körülnézek egyáltalán merre érdemes menni.A legközelebbi nagyobb épület tőlem balra van, kb 1500
méterre, arra veszem az utam. Nem haladok 200 métert, tompa dohogást hallok.Megfordulok, egy helikopter közeledik,
ha jól látom a határ felől.Alacsonyan repül, mintha leszállni készülődne, de még nem állt meg. Elkezd lassulni, ám
hirtelen, egy rakéta indul valahonnan a földről, a farokrotort találja el.A gép elkezd zuhanni, a tengelye körül
forog. Nagyjából 30-40 méter magasan lehetett mikor találatot kaoptt, ahhoz képest "keveset" zuhan, robbanás nélkül,
viszont írtózatos dörejjel ér földet.Nem messze csapódik be, a föld is beleremeg ahogy a tobbtonnás acélmonstrum
földet ér.Elindulok a roncs irányába, annyit már látok hogy ez nem közönséges katonai helikopter, a típus ugyanaz
amit a sereg haszál, de ez feketére van festve.Óvatosan próbálok közelebb kerülni, mikor a bozótból mozgást, majd
beszélgetést hallok,gyorsan fedezéket keresek, és onnan kísérem figyelemmel az eseményeket.5 alak jön elő a bokrok
közül, sosem láttam még sem őket, sem olyan felszerelést ami rajtuk van.Az egyik kezében egy RPG, a másiknál
valamilyen géppuska, annyit látok hogy nem orosz, a másik háromnál ismeretlen fegyverek vannak.Míg 2 őrködik,
elkezdik átnézni a roncsokat, ládákat pakolnak ki, 3 darab, sima fekete láda.A harmadik láda után egy élő embert
ráncigálnak elő,bár nincs valami jó állapotban szegény ördög, fegyverrel kényszerítve elindulnak vele arra amerről
jöttek.Várok egy pár percet míg eltávoldnak, majd minnél csendesebben elindulok utánuk.
 
Vissza
Top Alul