Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Módosítottam egy szerb mesterlövéspuskára de ahhoz nem lesz elég a cucc így jön a 2 rész

...Keress egy képződményt. Pl: Gravit vagy medúzát. Azzal tudom növelni a fegyverek horderejét. Holnap után déltájban megyek úgyhogy siess.
-Rendben
Előszedtem a térképeket. Kordonban 2 hely van ahol találhatok. A töltés keleti részén egy vasúti kocsinál illetve a nyugati részen. Irány nyugat! Útközbe felzavartan 3 husit. Majd odaértem. Itt óvatosan. Húsdarálók is vannak. A detektor bejelzett. Egy csőben végigmentem és már láttam a képződményt. Amint nyúlok érte fülsiketítő hang kíséretében ugrott egyet a relikvia. Ó a francba. Mi a sz@r volt ez. Már olyan magasan volt hogy csak távcsővel láttam majd eltűnt. Közbe a katonai frekvencián voltam így hallottam:
-ÁÁÁ mi ez a hang?
-Azt nézd!!
-Mi a fene?
Na én meg mérgemben belerugdostam az anomáliákba a dobozokat majd kijöttem a csövön. Keleten hátha nagyobb sikerrel járok.
Útkörben egy vak kutya jött oda amit odébbrugtam. Nem tudom mi baja volt de nem támadott. A vasútnál újra jelzett a detektor. Láttam, ott van a kerék mögött. Kikerültem az anomáliákat majd elvettem a relikviát. Egy gravi volt. Elindultam kifele amikor valami az égbe emelt. Az előbb még nm volt ez itt ááá. Szédülök. Kinyitom a szememet és egy fa tetején voltam. A bal kezem nagyon fáj, biztos eltörött. Megnézem a PDAt. Már du 5 óra volt. De 1 nappal eszméletvesztésem után. Sietnem kell vissza. Leugrok a fáról és a bokámba hasít a fájdalom. Az az utáni fél órára hogy hogyan bicegtem vissza nem is emlékszek. Bementem az árushoz és elé dobtam a gravit. Ő lerakta a puskát elém meg 9 tárat. Én még odaadtam 5,45 x39 mm-eseket ő adott értük 1 tárat. Jó ha eljutnék a katonai bázisig. Esélyem sincs visszamenni a kötelleségi bázisra. Elindultam a katonai bázisra. Félúton összeestem nem bírtam fölkelni. Ekkor valaki felemelt. Egy katona. Húú ha sztalker lenne biztos kirabolna. Bevittek az orvosira majd eszméletemet vesztettem.

Az életerőpontod 0. Eszméleted veszted. Amikor felébredsz, egy hotelban vagy készpénz és energiapont nélkül.:D
 
Ajjaj, eddig maradtam a helyemen de most már valami nagyot is kellene alkotnom. Lemegyek, és elindulok Sidorovichoz.
-Á! Iván! Rég láttalak!
-Bizony, dolgom volt.
-Mi kellene?
-Egy küldetés.
-Van itt egy: Van egy vasúti töltés Északabbra, azon van két kocsi, az egyik kocsiban van egy különleges......ömm........felszerelés. Azt kellene elhoznod. Egy orvgazda hagyta itt, menj, és ne nézd meg mi az! Ha felnyitod, megöletlek!
-Értem.
Megyek a töltés felé, amikor a szögesdróthoz érek. Ott átmászok, majd be a kocsiba. Egy jókora nagy ládát találok a kocsiban, elkezdem cipelni Sidorovichoz. A láda eléggé nehéz, 15-20 kiló is lehet. Amikor leadtam kaptam érte 1000 rúbelt, rekem 5000 megvan, már csak 5 választ el az AK-tól. A vadászt nem láttam egy ideje, remélem nem is tűnik fel egy darabig.
 
Reggel már átvettem a posztomat, kipihenve, egészségesen. Kicsit bosszant a dolog hogy nem fizettek semmit azért a rostoki melóért. Ezért nem múló idegességemet, a zöldfülű áthaladókon vezettem le, azzal hogy rájuk ijesztettem egy kicsit. Méltatlankodtak eleget emiatt, de a nap végére már én is egyre jobban megenyhültem. Másnap ugyanaz volt mint azelőtt. Őrködtünk a helyünkön, közben 500Ru-nyi összegeket gomboltunk le a stalkerekről. Hirtelen eléggé besötétedett az ég. Mintha vihar készülne. Mondtam is a hadnagynak, hogy: "Nahát! Ebből nagy vihar lesz." De a hadnagy csak mozdulatlanul állt, és idegesen kémlelte az eget. Majd hirtelen felkiált: "Ez nem közönséges vihar! Futás! Mindenki bújjon valami biztos fedezékbe!" Az ellenőrzőponton teljes pánik volt, ahogy mindenki próbált bemenekülni valami biztonságos hely mögé. A legtöbben a vagonokba bújtunk, de voltak akik elfutottak egészen a töltés alatti alagútig, vagy a régi malomig. Én a feldöntött vagonba vetettem be magamat, néhány másik társammal. Amikor még egyszer-egyszer kipillantottunk, láttuk a vörösen izzó eget, és hallottuk a morajlásokat. Rémisztő volt ez az egész. Még Zsukov is hasra vágta magát, annak ellenére hogy a vagonban volt. Aztán amikor a morajló hang egyre hangosabb volt, éreztük hogy ez a katasztrófa is egyre közelebb ér. Ahogy egyre hangosabb volt, egyre vörösebben láttunk mindent, mintha vérbe borult volna a szemünk. Aztán amikor már éreztük, hogy itt volt a nyakunkon, akkor már fehéres villódzások is látszottak, és a vérvörös színek átmentek fekete fehérbe. Már szinte olyan érzésem volt hogy itt a világ vége, amikor, az egésznek hirtelen vége lett. Lassan előmásztunk a rejtekhelyeinkről, és körülnéztünk hogy mi folyik itt. Mindenki dörzsölte a szemét, és csodálkozva nézett körül hogy mi lehetett ez. Lassan előmászott Baronov is aki csak gúnyos vigyorral gyújtott rá egy újabb szál cigire. "Gratulálok fiúk, hogy túléltétek életetek első kitörését!" Mondta. "Kitörés? Az mi a franc?" Kérdeztük a hadnagyot. "Néha a zóna ugyanúgy megvadul mint az itt lévő állatok, vagy banditák, aztán egy ilyen kis csekélységgel lep meg minket. Mintha nem tetszene neki hogy mi itt vagyunk, és próbál minket kisöpörni." "Mi van? Ezek szerint a zóna él?" Kérdezte az egyik baka. "De még mennyire! Nagyon is él! És mindenáron azon van, hogy kiirtson minket." Mondta elkomolyodva a hadnagy. "Na! Vége a mesedélutánnak! A kitörés már véget ért. vissza a helyetekre!" Aztán mindenki visszaállt a helyére, és vártuk a többi fizető képes stalkert.

Gondoltam már megírom az első túlélt kitörésemet... :D
 
Úgy tűnik a kötelességnél éjszakázom, bár nem épp olcsó errefelé üdülni, egy éjszaka belefér.Megkapom a szobám, elég jól felhúzták a helyet a kötelességiek, ahhoz képest hogy a zónában vagyunk eléggé emberire sikerült.Elaludtam,betűz a nap az ablakon, már 9 óra van. Mit nem tesz az emberrel kényelem.Felkelek, összeszedem a cuccom, fegyverek maradnak a táskában. Már tegnap is hallottam van kialakulóban a stalkereknek egy kis külön bárszerűség, arra veszem az utam, 1-2 járőrön kívül semmi mozgás.Leérek a pincébe, még nagyon kialakulóban van, igazából még pultos sincs, 3-4 asztal székekkel, és 1 pult elkerítve, egyenlőre még kihasználatlanul.Az egyik asztalnál 2 stalker üldögél, energiaitalt iszogatnak, leülök melléjük.Épp bemutatkoznék, mikor fentről kiabálás hallatszik,dörögni kezd az ég, és emberek kezdenek el rohanni befele.Az egyik nyugodtabb egyéntől megtudjuk hogy kitörés van,jobban járunk ha itt maradunk míg nem ér véget.Nagyjából 10 perc alatt zajlik le a cseppet sem reménykeltő jelenség,majd az emberek elkezdenek szállingózni kifele.Nem kezdek el beszélgetni, indulok, de most gyalog megyek.Viszont a kocsinak nem tenne jót ha túl sokáig kint maradna.Mielőtt még elindulnék agroporm felé, visszamegyek a szolgálatos bázisra,és odaadom a kulcsokat az egyik őrnek, mondván, én innentől már gyalog megyek. A szeméttelep felé tartok, először ott fogok kérdezősködni, bróbálom megkeresni a stalkert.Majdnem elérem a szeméttelepet, mikor a mellettem lévő magasabb domb felől hörgést hallok.Megállok, behúzódok 1 fa mögé és próbálok figyelni.Először nemlátok senkit csak a hörgést és a bokrok csörgését hallom, de aztán előtűnik a bokorból egy zombi.Aztán mégegy...előkapom az mp5-öst, és szórni kezdem az áldást.Próbálok fejre célozni,nagyjából elkapom őket, de csak jönnek a bokrok felől.Az ötödik tárat lövöm ki mikor elfogynak.Betöltök egy újabbat, a biztonság kedvéért mindet fejbelövöm mégegyszer, 12-őt számolok össze.Elindulok a bokrok között,csak megnézem honnan jöttek ezek.Utat török magamnak a bokrok közt, és egy alagutat veszek észre a domboldalban,állva éppen befér egy ember.Mivel tudom ezek mien dombok, előveszem a geiger számlálót és úgy indulok el az alagútban.Nagyjából 7-8 méter után egy kisebb vasajtót találok,nyitva van, bemegyek.Egy "vasdobozban" találom magam, elkezdem lemérni, ám a 8. méternél megtorpanok.Egy irányító fekszik előttem, halott, legalábbis annak tűnik.Azért ennek is küldök 1 kis ólmot a koponyájába.Előveszem a zseblámpám,jobban körülnézek.Arra jutok, hogy ez egy teljesen eltemetett pótkocsi, és ami érdekes, a geiger számláló teljesen átlag értéket mutat.Kivonszolom az irányítót, bár elég könnyűnek tűnik...lehet nem volt kifejlődve. Egy kupacba dobálom a hullákat, és visszamegyek a "dobozba" megvizsgálom a ládákat, úgy tűnik ez katonai szállítmány volt, mindenesetre most nem kezdem el bontogatni a ládákat, majd visszajövök valamikor.Az alagút bejáratot letakarom egy pár ággal, csak az fogja megtalálni aki tudja hol kell keresni.Visszafele sem kellemes átvágni bokrokon, de ez van....Elindulok az egyik hangár fele,találni kéne 1-2 stalkert hátha látták akit keresek.....
 
Hát jó, felveszek egy küldetést:
-Á! Iváááán! Küldetés?
-Igen.
-Rendben, van itt egy speciális küldetés magának. El kell jutnia egy Agroprom kutató intézet alatti régióba, és át kell néznie dokumentumokért és bármiért ami fontos lehet.
-Honnan tudom hogy fontos lehet?
-Mond, te ENNYIRE hülye vagy? Kutatásokról információ, eredmények, netalántán titkos helyekről információ.
-Értem. Indulok.
Elindultam a szeméttelep felé. Ott még nem voltam. A katonai őrségnek fizettem 500 rúbelt és átengedtek. Óvatosan megyek, itt nem voltam még. A szeméttelepen egy kis bódét találok, benézek, egy hulla mellette egy AK. Nézem milyen állapotban van, még jó, nagyjából használható. Talán nem is kell majd megvennem, találtam hozzá 2 tárat. Felpakoltam és indultam tovább. A kutatóintézet, valahol nyugatra van innen. Átértem, egy hatalmas gyárra hasonlító épület, az út két irányba visz, én a kutatóbázishoz megyek. Amikor az épületekben megyegetek, észreveszem hogy semmilyen út nem vezet lefelé. Nincs ajtó, semmi. Átnézem az egész helyet, de semmi. Mindent elvittek. A fenti részeken egy banditát találok. Az új AK-val rácélzok, és lövök. Nem halt meg, csak elesett. Közel megyek hozzá, és mondom:
-Most nem öllek meg. De mondd meg, hogyan kell lejutni az alsóbb szintekre?
-Ott kint! Egy csatorna! Ott! A fa mellett! Csak kérlek ne ölj meg!
-Rendben. Itt a medkit. Most életben maradsz. De ne találkozzunk megint mert megöllek!
-Le akarsz menni?
-Le. Miért?
-Te őrült vagy!
-Mi?
-Lent egy őrült van, megölt mindenkit. Nem tudjuk mi ez, de egy 20 fős csapatból csak én maradtam!
-Milyen őrült?
-Nem tudom. Valami vadász lehet. Azt mondja a kordonból jött, de megunta az állatok levadászását és elkezdett emberekre vadászni. Miután ezt elmondta megőrült! Becsavarodott teljesen! Nem tudjuk mit csinálni vele, teljesen megbuggyant!
-Értem. Majd pontot teszek a végére.
Lemegyek, kint a fa mellett van a csatorna, leugrok. Lent még működnek a lámpák, látni lehet mindent. Lejjebb megyek. Kezdem azt hinni ez a bandita átvágott mert nem látok itt hullákat. Lefelé megyek, a lépcső leszakad én meg leesek Lent vak sötét van, valami nedvesre és puhára estem. Valami sűrű folyadék vagy mi van itt. Bekapcsolom az éjjellátót és ledermedek. 19 halott ember van alattam, a vérük volt az a folyadék. Felkapom az AK-t, és ellenőrzöm a lőszert. Full. Elindulok körülnézni, valami bezárt kis hely ez, eléggé tágas de nincs sem szellőző, sem valami kis vészkijárat szerűség, csak egy ajtó. Az ajtó nyitva, kimegyek ekkor valaki leüt. Mikor felkelek, átnézem magamat, egy anti rad gyógyszer és egy kés. A késem. Nem tudom mi van vagy ki volt az de berágtam. És ha berágok akkor kap a pofájára a fickó. Fel próbálok kelni, mikor felállok egy kéz nyúl a nyakamhoz felülről. Felszúrok a késsel. Ekkor egy lámpa felgyullad, és megvilágítja a szobát. Egy hulla lógott a szoba közepén, én meg abba döftem. Kiveszem a késemet. Megszólal egy hang:
-Rég nem láttalak.
-Ki az?
Kijön az árnyékból és mondja:
-Mi van? Fel sem ismersz?
-Te? Te vagy a vadász!
A vadász mostanra megváltozott, már nem a sima Stalker ruha volt rajta. A felsőteste szabadon volt, és látszódtak a régi hegek. Sok seb van rajta, vannak it lövés nyomok, karmolás és vágások. Az arca véres, és egy hatalmas vágás éktelenkedik rajta. Most láttam meg miért volt rajta mindig a kapucni, megskalpolták. Levágták a hajat a fejéről. Ronda látvány.
-Mi a?
-Érdekes mi? Vietnám ezt teszi az emberrel. Nézz rám, akkor én voltam a préda. Most előléptem. Én vagyok a vadász.
-Becsavarodtál? Ez nem vietnám!
-Nem. Ez itt vietnám! Az én vietnámom! Te meg az én személyes Vietkongom vagy. Egy aljas kommunista.
-Te hülye vagy Nem vagyok se kommunista, se Vietkong! Nem vagyok semmilyen ista! Kong meg pláne nem!
-Mondhatod, ezek az utolsó szavaid! Még nincs vége.
Nekem támad. A késemmel kivédem az övét, bevágom a sötétbe.
-Nem vagy valami okos, a sötétben vagyok a legjobb. Nincs esélyed.
Megfordulok, előttem áll. A késemmel felé döfök de kitér. Ekkor ő szúr felém és elvágja a kabátomat. Én suhintok és az arcára teszek egy nagy vágást.
-Szép, te vagy a második ember aki megsebzett. A többit Vietnámban kaptam.
-Hagyd már ezt a hülye vietnámot! Nem ott vagyunk!
-Nem. De az ottani módszereket itt is alkalmazhatom! Te vagy a prédám, és eddig egy préda sem menekült el előlem! Véged!
Felém suhint egy nagyot, de kitérek. Elrúgom, ő meg egy dobókést vág a vállamba. Hanyatt esek. Belehasít a fájdalom a vállamba.
-Höhh. Muslinca. Jólvan hölgyem, itt van, kötözze meg és folytatjuk.
Odadobott egy kötszert elém majd eltűnt a sötétben. Én kiveszem a kést és elteszem, még jól jöhet. Bekötözöm, és indulok tovább. Kimegyek az ajtón ami becsapódik. A karomat még mindig nehezen mozgatom. Bent sötét is van. Most minden lámpa felkapcsolódik. Bent áll a szoba közepén.
-Hát itt vagy. Már vártalak. Mi tartott eddig?
Felérohanok a késemmel megpróbálom leszúrni de elkap és a földre dob. A fájó vállamba rakja a kést, majd a sajátomat a lábamba.
-Mi? Ennyitől földre terülsz? Szánalmas! Ez semmi, mi van ha egy vérszopó kap el és bénít meg? Ez ennél ötször fájdalmasabb! És nem tudsz mozogni.
Elkezdett beszélni, és röhögni. Mikor háttal állt előhúztam a dobókésemet a zsebemből és felédobtam. Megfordult és a mellkasába állt. Lenézett, a vér felbugyogott a szájából. Rámnézett, térdre rogyott és mondta:
-Szép volt kisasszony. Elsőnek nem is rossz.
Elesett. Én nagynehezen felálltam és elindultam kifelé. Mikor vérzett el utánamszólt:
-Hé! Itt a kulcs a zsebemben. Vidd el. És a kést is.
Visszamentem, kivettem a kulcsot és a kést. A késsel elvágtam a nyakát. Kimentem. Megnéztem hol vagyok, Valami földalati hely az biztos, de hol? Megyek tovább, kinyitok egy ajtót és egy szöveggel találom szemben magamat:
Az Agroprom kutatási intézet nem dohányzó intézmény! Kérem ügyeljen a tisztaságra!
Remek. Itt vagyok, a föld alatt. De így nem húzom sokáig. Kell egy kötszer. Eddig három elsősegély csomagot találtam, de mind 1970 körül lett sterilizálva, már lejártak. Megyek tovább, egy szoba, nyitva, bemegyek, a raktár. Megnézem a dolgokat, egy kötszer és egy elsősegély csomag a kezembe akad. Bekötöttem a sebeimet, odamentem az ajtóhoz, bezártam. Leültem és beadtam magamnak egy véralvasztót és egy adag morfiumot. Nem fáj már a sebem. Elalszom. Majd felkelek, és elindulok kifelé. Remélem nem lesz bajom. Az AK-kat átnézem, de jó lesz, sok AK, eladhatom a kereskedőnek.
 
Érdekes szerkezet lehetett a DUGA-2-es a maga idejében kár,hogy már csak egy rozsdás romhalmaz ami azt várja,hogy szétessen:Kissé félelmetes,mert amikor jön egy nagyobb széllökés az egész elkezd recsegni,és csikorogni.A pda-val csinálok pár képet miközben szétnézek a pár panelházban,a kapunál egy kisebb bódéban megtalálom a hely nevét: Csernobil-2.Az is kiderült,hogy ez egy laktanya volt.Ekkor bevillan: Ha ez laktanya kellene pár fegyvernek,és járműnek is itt lennie.Meg is találom a térképet ami 2 raktárat mutat egy fegyver,és egy jármű.Megnézem őket,vesztenivalóm úgysem lehet.Pár perc séta után oda is értem.Benyitok az egyes számúba,a nagy fémajtó nyikorog ugyan,de szépen nyitódik.Amint a szemem hozzászokott a sötéthez körvonalazódni kezd a raktár tartalma: Egy UAZ 468,és egy nagy tartály benzin,ami körülbelül félig van.Pár kannával feltöltöm az UAZ-t,és megpróbálom elindítani,hihetetlen módon második próbálkozásra be is indult.Átmegyek a második raktárba is,ott jópár pár láda 7.62-est,40 db AK-47,20 db AK-47s,15 db Dragunovot találok persze ezeknek nagyon megörülök.Elrakok 600 db lőszer,és 5 darabot mindegyik fegyverből,de egy 47S-t magamnál tartok.Indulnék amikor eszembe jut,hogy a többi fegyvert,és lőszert meg el kéne rejteni,az egyik panelház pincéje pont alkalmas lesz rá,kb 3 óra alatt meg is voltam vele,mert találtam egy kerekes kocsit .Megnézem a PDA-t,hogy a visszaút gyors legyen.Beültem az UAZ-ba és elindultam. Egész simán ment az út amikor is elértem egy gyártelepre,ahol hirtelen pár fekete ruhás egyén,szegezte rám a fegyver ( ez az szolgálat lenne)................
 
Felkelek. Nem fáj semmim. Úgy gondolom felkelek, megbántam mert amint egy picit megmoccantam iszonyatos fájdalom csapott bele a vállamba. Ahol a kés volt. De nem baj, itt a sok fegyver, és jó pénzt kapok majd értük. Most, ülve megszámolom, 17 AK74. Ezekért 10 000 rúbelt bekaszálhatok, de egy pillanat....... Felkelek nagynehezen, megnézem őket közelebbről. Ezek le vannak amortizálva, nem működik egyik sem. Mindegyiket valamivel megolvasztotta, így nemhogy nem működik, értékük sincsen. Ez az egész egy fabatkát sem ér. Potyára jöttem ide. Nézem az egyiket, az én talált AK-m tusán volt egy karcolat miszerint: Grigorij. Az én AK-m is tönkrement. Frankó. Itt a sok csúzli, és nem tudok velük mit kezdeni. Visszamegyek a szobába ahol a vadászt megöltem. Még mindig ott fekszik. Helyes. Most nem menekült el. Átnézem fegyverekért, csak a késem, az ő kése, és 10 dobókés. Hmm.....A késeket elteszem. Talán jól jöhetnek. Még van.........3 napom. Helyes. 3 nap alatt átvizsgálom ezt a helyet. Átnézem a holttestet és találok egy PDA-t, fura nem néztem volna ki belőle hogy PDA-t használ. Na de, nézzük mi van benne. Azt írja, 6000 rúbelt tart fent a széfében. Oké, az elvett pénzem meg is van. Felmegyek a rejtekhelyére, ott átnézem a dolgait. Találtam még 10 dobókést, és egy PMm Makarovot. 2 tárral. Remek. Nézem a fiókokat, a fickó kikutatta a mutánsok előfordulási helyeit és rangsorolta őket. Vannak itt fegyvertesztek, ő állította össze a legjobb vadászatra használható fegyvereket, a mutánsok felhasználható részeit. Mindent. Ez jól jöhet. Még pár dolgot megnézek, hoppá! Ez mi? Egy doboz. A számzár 20 számjegyből áll, szóval nincs esélyem feltörni. Valami nagy dolog lehet benne. Elteszem. Összepakoltam a dolgokat, és mégegy alkalommal átnéztem a szobát. Találtam egy speciális mellényt. Olyan mint a katonai, de a dobókéseknek is van helye. Szépen beleteszem őket, 10 hely van nekik. Feltettem a símaszkot és elindultam vissza a kordonra. Megtaláltam a kiutat, egy létra volt, pont a lakhelyéül szolgáló résznél. Fel kellett ugrani hozzá és úgy kimászni. Ezt a helyet bejelöltem a PDA-n mert jó rejtekhely lehetne számomra. Visszamentem a kordonra, leadtam a dokumentumokat:
-Á! Itt vagy! Nézzük....hm....ez széééép. Ezért kapsz öt...nem-nem-nem......Négy ezer rúbelt!
-Köszönöm.
Kimentem. Nem vettem meg az AK-t. Helyette, elmentem egy közeli fához, karcoltam rá egy vélkeresztet és elkezdtem gyakorolni a késekkel. Célzok, és dobok. A kés végét fogtam meg, és úgy dobtam. Nem találtam el. Hátrébb mentem, akkor sem működött. Később kitanultam, hogy milyen messziről milyen erősen kell eldobni a kést. Rendben, nézzünk egy másik fajta dobást. Mint ő, megfogom és a markolatnál fogva dobom el. Eltalálom elsőre. Így kell dobni. Megint, és megint. Addig gyakoroltam amíg jól ment. Aludtam egyet, majd reggel megint. Úgy gondoltam, kipróbálom élesben hogyan használom a késeket. Lemegyek Sidorovichoz.
-Iván! Mi kellene?
-Egy feladat. Nem kell valakit megölni?
-Most hogy mondod, de. A tag aki kirabolt pár Stalkert, taktikát váltott. Kíváncsiak voltunk hogy az utóbbi hetekben miért csak 5 Stalker jött a Zónába. Az ok egyszerű. A rohadék megölte őket. A katonaság 10 halott Stalkert talált az elmúlt hetekben. Ő ölte meg őket. Találd meg, és öld meg. Ne legyen baj!
Helyes, indulás a barlanghoz. Eljutottam megint a kerítésig, és megint jött egy katona.
-Stalker! Gyere elő! Ha fizetsz átmehetsz!
Nem válaszoltam. Lapultam. Elment. A kerítésen most átmásztam, és fel a barlangig. A barlangban, lassan mentem előre. Meglepett.
-Állj! Dobd el a pisztolyt!
Eldobtam. Hátrébb ment és levette a sálat maga elől. Az orra el volt törve, a fogai hiányoztak.
-Ezt tetted velem te gilisztás most megkapod!
-Biztos?
-Mi biztos?
-Mennyibe, hogy egy kés lesz a fejedben mire tízig számolsz.
-Hülye vagy?
Én óvatosan lenyúltam és a védőpatentot kioldottam az egyik késemen. Óvatosan megfogtam a gyűrűt a markolat végén.
-Nem tudom ki a hülye, akit figyelmeztettek de nem menekül vagy aki figyelmeztet de hagy menekülni. Utolsó esély, ha most elmész én nem láttalak, ha nem kénytelen leszek.......
-Kussolj! Szépen lassan öllek meg. Szééééépen lassan!
Felédobom a kést, és megáll a mellkasában. Térdre rogy.
-De azt mondtad a fejembe megy!
-Ne legyek esküszegő!
Odamegyek és a késemet a szemébe állítom. Elveszem tőle a dolgait. A kés nem jó helyre ment, a jobb oldalra pedig a balra céloztam. Még gyakorolnom kell. El is kezdem.
 
Kódorgok összevissza a szeméttelepen, keresgélek, gyűjtögetek. Találtam pár halott banditát, elvettem tőlük ami még náluk maradt, összeszedtem 4 Viper5-öt, pár doboz lőszert hozzá, két rövidcsövű sörétest, egy Toz34-est- ezt megtartom, ki tudja mikor lesz hasznomra- néhány pisztolyt, hozzávaló lőszerrel. Nem nagyon számolgattam, hogy mit szedtem össze, úgyis áron alul veszi meg tőlem valamelyik kereskedő vagy stalker. Csak mostmár arra is figyelnem kell, hogy sörétesbe való lőszer is kell. Az új ruha, meg a detektor nagyon szépen működik, bár a detektor Geiger számlálója nem volt a legjobb, állítanom kellett az érzékenységén. Egyszer valaki küldött körüzenetet, hogy állatbőröket venne, hát amikor lőttem kutyát vagy vadkant, akkor mindig elküldtem valakivel a bőrét neki, lóvét nem kértem érte, majd egyszer ha valami nagyobb dobásra készülök felkeresem, +1 ember mindig jól jön. Találtam 3 képződményt is, 2 Medúza és egy Lélek nevűt, jók lesznek ezek is, majd egy technikussal készíttetnem kell egy tartóövet nekik. Kapok egy üzenetet Jeff-től, menjek el hozzájuk a Rostock gyárba, lenne valami fontos megoldani való, ami szakembereket kíván. Pontos címet is adott, ígyhát beizzítom a Geostar-t és indulok. Elég gyorsan haladtam, Jeff szólt az őrségnek, így hamar megtaláltam a bázison. Kedves ember, ebéddel vár, és némi finom belga sörrel, ebéd közben elmeséli, mi is az a probléma...
 
Miután vége lett a kitörésnek beszélgettem még Tigrissel, elmondta hogy furcsállja hogy roppantul kevés állat van a peremvidékeken, és nagyon furrálja a manapság történő dolgokat, ami a helyi állat faunát érinti.
ekkor jutott eszembe hogy mi is történt a szolgálatos csapattal és velem és a csapattal nem is olyan régen.
ezt elmondtam Tigrisnek is aki egészen ledöbbent a hallottakon.
Azt állítod hogy gerilla módszerrel támadtak rátok? és szervezetten?
Igen, nézd tudom hogy hihetetlen, de ez volt!
hm... érdekes..
Mi?
Nem... nem is tudom de úgy érzem hogy ennek a kettőnek köze van egymáshoz!
Jobb lenne tudós szemmel megvizsgálni az esetet Jeff, kéne kérni egy tudóst Yantarból!
Már van is egy!
EZ jó hír, mert a legjobb ha rögtön neki állunk ennek a dolognak, mert rossz érzésem van ezzel kapcsolatban!
Rendben!
Kimentem a pincéből, és küldtem egy üzenetet a tábori Tudósunknak majd átmentem a szolgálatos részlegre, éppen amikor elmegyek a kapu elött szólal meg a hangos bemondónkon a jó kis propaganda szöveg a világ megvédéséről.
egész jó a szöveg amit nyomnak rizsának... ha nem tudnám mi a valódi helyzet elhinném hogy tényleg a világot védjük. de előnye van ennek hogy tudom mert így a sereg se bánt senkit aki viseli a szolgálatos ruhát megvédjük a stalkereket, akik hálából majd csatlakoznak hozzánk kapnak felszerelést fegyvert lőszert és javítást ingyen cserébe fel kell áldozniuk a szabadságukat, és jönniük kell ha hívjuk őket harcba vagy őrködni.
nos mind 1 előkészítettem valami kaját a tudósnak, és valami sört is.
Nemsokára megérkezett és elmondtam neki az álláspontom kb úgy reagált ahogy vártam.
Maga megörült, ezek lehet mutálódtak, de nem okosodtak, éppen fordítva csak az alap ösztöneik maradtak!
figyeljen tudós koma...
Nem maga figyeljen, én jóval többet tudok ezekről mint ön, én tudós vagyok, jóval többet tanultam.
Itt el szállt az ékszíj...
Na fogja már be maga kormányzati labor patkány!
a tudós feje kezdett kissé elvörösödni.
ez van, nem zakkantam meg, a mutánsok szervezetten támadtak ránk, ha nem hiszi jöjjön velünk és nézze meg a saját szemével!
Hát meg is nézem! vágta rá mérgesen
nagyszerű. 20 perc múlva legyen menet készen addig össze szedek egy kísérő osztagot.
 
Este nem aludtam, a fickó járt a fejemben. Ha még egy picit mellé megy akkor nem találom el. Jobban kell céloznom. Reggel, vettem egy céltáblát. 10 rúbel volt. Hm....Szokatlanul olcsó. Kiraktam, és elkezdtem gyakorolni. Ment, már minden ötödik oda ment ahova akartam. Délig gyakoroltam, már minden harmadik. Szépen fejlődök. Úgy gondoltam még nem próbálom ki élesben. Még egy picit gyakorolok.
 
Az első pillanatkép, amit újra érzékelek a világból eléggé tragikus, legalábbis számomra.
Valaki a saját cigim füstjét fújja a képembe, egy másik ismeretlen a kabátomat, míg egy harmadik pedig a kucsmámat próbálja fel.
A második pillanat már egy fokkal pozitívabb.Egy negyedik egyén az abszint jellegű vodkámat önti először a saját, majd az én számba.Eközben a művelet közben olyan arcot vágott, mint aki az imént törlesztette volna az utolsó részletnyi lakáshitelét.
Alig bírok mozogni, az izmaim teljesen görcsbe vannak rándulva, biztos az áramütés miatt.
De az alkohol hatására már kezd alábbhagyni a kötöttségük.
Azt hiszem az lesz a legjobb, hogyha megkérdezem tőlük, hogy kicsodák, micsodák.De jobb lesz óvatosan, elvégre teljesen kiszolgáltatott vagyok.
-Már elnézést, de minek köszönhetem azt az érdeklődést, amit a tárgyaim iránt tanúsítanak?
A cigimet szívó válaszol először:-Kérem szépen nálunk nem létezik magántulajdon, itt minden közös.
-Értem.Akkor megkérdezhetném, hogy mennyi ideig voltam eszméletlen?
-Hát gyakorlatilag semeddig.
-Tessék?
-Ugyanis a történelem itt véget ért, mivel megvalósítottuk a kommunizmust, és ugye az a történelem vége.
-Értem.Még annyi lenne a kérdésem, hogy igényt tarthatok-e a közös cigiből egy szálra.
-Fiam kár olt megkérdezned.
És ahogy ezt kimondta.Mát ott fityegett a számban egy prilukki, és azzal azt a mozdulatot folytatva, amivel a számba rakta a cigit előhúzott a zsebéből egy gravírozott öngyújtót, amin ez állt:Tovább a lenini úton!

Mit gondoltok?Mert azért nem biztos, hogy ennyi elmebeteg van egyrakáson, ez még talán a zónában is sok?
 
Remek, már jól megy a dolog. Már 5-ből 4 is volt. Most, gyakorlás után, kipróbálom élesben. Kell egy ép lézláb élőlény amit el tudnék intézni. A késeimmel kiszemelek magamnak egy kutyát. Egy sima vak kutya. Mozgó célpont. Keresek egyet a kis erdős részben. Nézem, a dög tényleg mozog csak éppen felém. Felkészülök, dobok, nem talál, megint, nem talál, megint dobok, és talál. Hasra esik. Begyűjtök a késeket és indulok vissza a zsákmánnyal. Leadom, majd kérdem:
-Van valami jó munka a számomra?
-Hm. Ezt mivel ölted meg?
-Késsel. Dobókéssel. Miért?
-Van itt egy munka. A banditatáborba kellene bemenni és megölni minden banditát, csak csöndben kellene mert ha megtudják mi a helyzet úgy a nyakunkba zúdítják a többit hogy leshetünk. Vagy kés, vagy hangtompítós pisztoly. Annyi egyszerűség van a történetben hogy nagyon felelőtlenek, este két őr van az is távol egymástól.
-Értem. Akkor, mennyit fizetsz?
-Ha kipucolod észrevétlenül 3000. Ha észrevesznek 1500. Készen vagy?
-Igen.
-Helyes! Este mész. És, ha van hangtompítód, akkor használd.
Kimentem, és összekészültem. Megéleztem a késeket, mind a húsz kést, bekészítettem őket, majd felvettem a mellényt és az éjjellátót majd indultam. Vittem magammal egy pisztolyt két tárral ha nagyon eldurvulna a dolog de remélem nem kell majd. Este van, elballagok a bázisig. Tűz ég, akörül ül két bandita. Közel megyek. Beszélgetnek:
-Milyen napod volt?
-Szar.
-Mi volt?
-Á! Egy Stalkert megöltem de nem volt nála csak 20 rúbel meg egy pisztoly 1 golyóval. Érted? Nem egy tár hanem egy golyó!
-Ez ciki.
-Höh. Jah. Ajj.. annyi vodka van bennem haver. Ha megbocsájtasz.
Elindult kifelé, a sötétbe. Erre vártam. Mikor kiért és beállt egy bokor mellé mögé mentem, befogtam a száját és vagy 10 alkalommal hátbaszúrtam. Letettem. Megyek vissza a tűzhöz. Az ott ülő bandita velem szemben ül, de nem vesz észre. A késsel eltalálnám de nem tudom vannak-e még errefelé, meg az is lehet hogy nem szíven hanem tüdőn találom és akkor fél percig hörög még. Az meg nem lenne jó, mert meghallhatják. Van egy tervem, de nem biztos a legjobb. Egy követ megfogok, és bevágom a bozótba. Ő csak néz hogy mi az, és óvatosan elindul megnézni. Amikor kiér a sötétbe belevágom a késemet. Eldől. Bevonszolom a másik mellé. Mostmár könnyebb lesz. Még három bandita van, ebből egy felül alszik kettő meg őrt áll. A két őrt nehéz lesz elintézni de az alvót könnyebb. Az egyik őr a bejárat egyik bódéjában van a másik a másikban. Innen látom őket. Közelebb megyek, az egyiket simán ledobom de a másik kijött. Hátrébb húzódok. Amikor meglátja a halott társát elkapom hátulról a nyakát és mondom:
-Meg ne szólalj kisköcsög!
Ekkor meg ő a kezemet kapja el és elkezdünk birkózni. Előveszi a kését és megpróbálja a nyakamba szúrni. Én tartom a kezét, és mikor kiszabadul a lábam hasba rúgom. Ettől ő leesik rólam, én meg kicsavarom a kezéből a kést. Most én próbálom nyakon szúrni. Tolom, tolom de nem megy. Erősen tartja a kezemet. Nem tudom leszúrni. Egyik kezemmel elengedem a kést és pofán vágom. Ettől elszédül addig meg a nyakába döföm a kését. A felső emeleten lévő taghoz indultam, megyek a lépcsőn, mikor a bandita PDA-ja megszólal:
-Fiúk baj van! Egy tag felétek indult. Nem tudom miért de szerintem nem barátkozni akar.
-Értem szólok a többieknek. Addigis, pofa súlyba ha erről kérdez valaki.
Leteszi majd elkezdi felvenni a cipőjét. Én felkészülök a dobásra. Célzok, és dobok. Pont elhajol de észreveszi a kést.
-Mi a?
Fordul felém de megint egy kés repül felé. Ez már talál. Kidől. Átvizsgálom a testeket, mindenkinél PMM kivéve a főnököt. Nála egy MP5. Felpakolom a dolgokat, összesen volt náluk 1000 rúbel. Eltettem és mentem vissza Sidorovichoz. Ott lent megkaptam a 3000 rúbelt. Így volt 14 000 rúbelem. 10 000 rúbel az AK, 3000 az AK lőszer, 1000 meg két hangtompító. Egy az AK-ra, egy pedig a pisztolyomra. Visszamentem a padlásra és felraktam őket. A késeimet megnéztem, mind oké. Mind a 20 rendben van. Megtisztítottam őket és megéleztem őket. Eltettem mindet. Már megtapasztaltam az itteni helyzeteket, bemegyek a szeméttelepre. Onnan meg tovább terjeszkedem majd. De előbb, veszek majd lőszert mert csak egy táram van amit kaptam.
 
Akkor ok. :)
Amúgy ha kedved támad rá tárt karokkal várunk, de a felszerelésedtől szerintem búcsúzhatsz. :D
 
Reggel felpakoltam és lementem a kereskedőhöz. Lent, felvettem egy küldetést miszerint el kell hoznom egy dobozt, a közeli gyárépületben van. Egy kis fekete doboz, amin egy nagy lakat van. Elindultam, a gyárépületben vagyok ahol a zombikat láttam még mielőtt vadászni kezdtem volna. Itt is van a doboz, megyek vissza-a-a-a...... Egyik hulla megmozdul. A franc. És csak a kések vannak nálam. Meg egy tár és egy pisztoly. De valahogyan ki kell jutnom. Vannak itt dobozok, kiugrálok. Ráállok az egyikre, és ugrok egyet. A másik doboz stabilizálódása után rendes rálátás nyílt a helyzetre. Innen nem jutok ki egykönnyen. Egy nagy ugrással kijuthatnék de ha egy centit mellémegy egy zombi lábára érek. Nézzük, nézzük, megkockáztatom de ha megint előjönnek wolf kiherél. Ugrás! És nem sikerült. Az azért mázli hogy a fejére érkeztem így nem kelt föl. Nem vártam meg a többi hogyan reagál elfutok. Futok, vissza a táborba. Ott megyek le a kereskedőhöz. Lefele menet észreveszem hogy a zombi állkapcsából egy darab ott maradt a bakancsomon. Leszedtem. Bementem a kereskedőhöz és leadtam a dobozt. Nem tudom mi van benne, de Sidorovich úgy szorítja mintha egy egész ökörsült lenne benne. Adott 10 tár lőszert az AK-hoz és még 3 üres tárat. Szép. Valami nagy dolog lehet benne ha ennyit ad érte. Bemegyek a zóna belső részébe, de előbb stílusosan távozok. Megfogom a zombi állkapcsát aminek a szaga leginkább a rothadó hulla-pöcegödör-savanyútej keverékéhez hasonlít és mondtam:
-Ajándék koma!
És bedobtam az asztalára. Egy darabig még hallottam ahogy elküld mindenhova de nem izgatott. A cuccaimmal együtt elindultam a szeméttelep felé. Ki is találtam hol leszek. Ahol a vadászt kinyírtam, ott alul, ott jó helyem lesz. És mivel tudom is hol a titkos bejárat nem kell azt a nyaktörő részt bevállalni. Mikor odaértem a titkos lejáróhoz, leengedtem a cuccaimat és lefele menet bezártam a csapóajtót. Lent berendezkedtem. Lementem, a vadász még mindig ott fekszik. Pont úgy ahogy hagytam. Csak büdösebb. Nem elég hogy a vér amit az arcára kent nem rózsa illatáról híres még az ő hullája sem valami elviselhető.Najó, ki kell vinnem innen. De előbb, megnézem mi használható. A bakancsának a talpa már válik le, kidobni. A nadrágja szétázott a vértől, ha van benne valami az is használhatatlan. A sapkája belsejében sincs semmi csak egy kép. Kép. Valami nagy, tornyos épületről. Kémények, és egy kicsit ki van fakulva a kép a bal felső sarokban. Olyan mint egy gyár. Mindegy, ezt elteszem inkább. A hullát megemelem és kiviszem a lakó részig. Ott egy kötelet kötök rá és megpróbálom kihúzni. Nem megy a derekánál fogva, a nyakán meg olyan mély a vágás hogy az is csoda hogy nem jött le a feje amíg felhoztam. A lábait összekötöttem és úgy húztam föl. Kint abban reménykedtem széttépi egy kutyafalka. Lementem megint. Azt a dobozt amit innen hoztam azt nézegetem. Egy fehér doboz, rajta két retesz, és egy számzár. Nem tudom hogy nyílik, de innen van lehet itt van a kulcs. A szekrényeket átnéztem, semmi, a fiókok, semmi. Mikor már adom fel, megnézem a képet. A kép hátulján van a kód. Beírom, kinyílik. Az egész tele volt 7.62-es lőszerrel. Nem értettem miért zárta el, de mikor letettem a táskám mellé nyitva megszólalt a Geiger számlálóm. Becsaptam a dobozt és lezártam.
-A francba, főnyeremény!-gondoltam. De most azt kell kitalálnom, mit csináljak vele. A géppuskám 5.56-os tölténnyel működik ez meg 7.62-es. Ez már komolyabb tűzerőt igényel mint a Dragunov vagy SVU. Nekem meg olyanom nincs. És eladni sem tudom, ki az a marha aki radioaktív lőszert vesz? Eltettem későbbre. Egy páncélszekrény is volt a szobában, átnéztem a dolgokat megint és egy kulcs előkerült. Kinyitom, hát amekkora késeket el lehet képzelni, volt ott minden, macséta, dobókések, nyúzókések, minden ami szem-szájnak ingere. Átnéztem mi kell nekem, a többit betettem egy zsákba és eladom a kereskedőnek.....hoppá. Sidorovich szerintem nem nagyon akar látni azóta az eset óta az állkapoccsal. Szerintem inkább bérgyilkost állít rám. Na de nézzük mi kell nekem. 20 dobókésem van jelenleg használatban, és találtam még 10-et. Ez megfelel. Itt tartom őket, nem viszem ki innen csak azokat amik kellenek majd. Van itt egy macséta hátra szerelhető tokkal, az is kellhet. Van itt valami, két tartó, övre lehet szerelni és két kés fér bele. Jól jön. Össze is készítem a felszerelésemet, ha megyek valahova akkor ebben fogok:
-Egy átalakított katonai mellény(amiben a késeimnek is van helye)
-14 dobókés
-1 macséta tokkal
-Egy AK-74U hangtompítóval
-Egy PMm makarov hangtompítóval
-Egy fekete símaszk
Remek, összekészítem a cuccaimat és berendezkedek. Vannak még itt vadászkések meg kis bicskák de azok nem érnek nekem sokat így azokat máshova raktam. A páncélszekrényt bezártam, összeraktam a dolgaimat és lepihentem. Ahhoz képest hogy milyen nagyra volt magával a rohadék, eléggé kellemesen puha ágya van. Vagyis volt. Már az enyém. Amíg itt vagyok addig nézegetem a késeket, és élezgettem őket. Holnap majd élesben kipróbálom őket. Addigis alszom egy jót.
 
miután otthagytam azt az ebédelő egoistát megkerestem az őrségparancsnokot, és elkértem 3 legjobb emberét(te axon meg még 2 ember!) ők lesznek a védő kíséret, ez egy kis csapat lesz, nem akarok feltűnést.
lemegyek a beszerzőtiszthez, kérek még 4 tárat az AK47esemhez így van most 10 táram.
a gránátokat is felpakoltam a helyükre, majd kimentem az udvarra Tigris is kint volt várt a katonák mellet, odamentem hozzájuk.
Nos Uraim, figyeljenek, mert ez a küldetés egyszerű ha betartják a parancsaimat!
ha nem, akkor megtépve térünk vissza, ha vissza térünk...
Láttam a katonák arckifejezését láthatólag komolyan vették.
vártam 5 percet a katonákkal mire felbukkant az a tudós.
Kövessen kérem, és ne szakadjon le!
ezek után elindultunk afféle a hely felé ahol én majdnem meghaltam, túl veszélyes misszió ennyi ember számára, de nincs más lehetőség, meg kell tudnunk mi áll a mutánsok szervezett agresszivitása mögött!
 
Reggel, úgy gondoltam felveszek egy munkát Sidorovichtól. Lehet már nem olyan pipa rám. Mindenesetre óvatosan megyek be. Felpakoltam a felszerelést és indultam. Mikor mentem az úton, látom hogy egy kutyafalka támad meg egy Stalkert. Oda mentem volna segíteni de túl sokan voltak. Végülis megesett rajta a szívem és közelebb mentem. Jönnek felém, én meg előkapom az AK-t és lesorozom őket. A falka másik része is felém tart, őket pár késsel várom. Még mindig van mit csiszolnom a dobási teknikámon mert 5 kutyából 3-at találtam el. A másik kettő közül egyiket a Stalker lelövi a másik rámugrik. Próbálja elharapni a torkomat de és megfogom a nyakát és hátra csavarom. Felkelek de a Stalker már el is tűnt. Hát, nesze neked segítség. Kiveszem a késeket a kutyákból, meg felveszem a mellé menteket is és megyek tovább. Odaérve a faluba egy rendes körülnézés után lemegyek a kereskedőhöz. Kinyitom az ajtót és benézek. Ő meg:
-Te kurafi! Te szemétláda! Hogy mersz egy rothadó állkapcsot dobni a pultomra!
-Öm.....Munka kéne.
-Ó. Az mindjárt más. Akkor, gyere be, én mondom mit kell tenned. Van itt egy tag, aki elég sok pénzzel lóg nekem. KB 300 000 rúbellel. Ki kéne iktatni de lehetőleg csendben nem akarok feltűnést. Gyere majd vissza ha megvagy. A tagot itt találod a faluban, a neve Peter. Öld meg és ne hagyj nyomot.
-Értettem.
Kimentem és megkerestem ezt a Petert. Mondom neki:
-Te! Lenne kedved velem portyázni?
-Nem is tudom, tényleg kell egy ember aki segít nekem. De előbb beszéljük meg a dolgokat.
-Rendben, találkozzunk itt-bejelölöm a PDA-ján a helyet- este 21:00-kor. Egyedül gyere, van egy kis Vodkám azt elosztjuk.
-Rendben. Ott leszek.
Visszamentem a rejtekhelyemre. Ott lepakoltam, és felkészültem. Az AK-t betöltöttem, a késeket megéleztem majd kiültem egy bokor alá és vártam. Pontos volt az ürge, 21:00 és itt is van. Felkészülök a lövésre, de nem lő a puska. Nem tudom meghúzni a ravaszt. Mondom rendben, akkor kés. Előveszem a kést, célzok, és dobok. Beleállt a tarkójába. Megfogtam, ledobtam a rejtekhelyemre és levittem oda ahol a vadász volt. Letettem, és bezártam az ajtót. Ezt most egy darabig itt tartom amíg nem találok rendes hulla lerakó helyet. Addigis, vissza a kordonra a fizetésemért.
 
Pár napot Aggropromba töltöttünk még. Szerencsére, mert életem első kitörését sikerült meg úszni. A kitörés alatt vissza rohantunk a bázisnak szánt épületekhez ott biztonságban voltunk. Viszont ahhoz képest hogy ez elég félre eső hely elég nagy mozgás van erre felé a láttunk pár banditát akiket megöltek és nem a kitörés végzet velük. A másik meg egy tag elég sűrűn jön megy erre felé. Meg kéne tudni mi dolga van erre. Próbáltam rávenni a többieket hogy nézük meg hova megy le. De nem. Szergejevics az hajthatatlan volt azt mondta hogy nem bántjuk és ő sem bánt minket. Jólvan. Én viszont attól még elunom az agyamat. Kellene valami kis pörgés.
-Nem lenne kedvetek át nézni megint a sötét völgybe. Ott eddig is voltak érdekes dolgok meg megnézhetnénk azt a fura ajtót.
-Áhh, nem is tudom. Gregortól fura volt ez a válasz, általában ő ilyen téren melletem van.
-Tudod Drivij barátom én már öregszem, és úgy gondolom hogy a zóna már túlzsúfolt lesz egy ilyen vén csata lónak mint én Brogyivinnal meg beszéltük hogy holnap a zóna széle felé vesszük az utunkat és itt is hagyjuk. Gregor erről neked sem szóltunk de gondolom rájöttél magadtól is.
-Igen és éppen ezért szeretném azt mondani hogy, Drivij gyere te is velünk Maradhatsz velünk jobb élet van kint mint itt. Gregor próbálkozott.
-Gregor ő nem fog jönni, nekem elmesélte hogy miért jött ide és neki ezzel meg kell békélnie. Mostantól egyedül kell boldogulnia. Szergejveics kimondta a fájó igazságot, egyedül kell boldogulnom. De hát én érzek magamban annyi erőt és tapasztalatot hogy menjen és különben is legalább nem pénz kidobás volt az államnak a kiképzésem. Ettől kicsit boldog lettem. egy kis beszélgetés után még ettünk pár falatot és lefeküdtünk. Másnap, hajnalban keltetek már útra készen voltak és épphogy csak köszöntek, indultak is.
Pár percig még kábán ültem majd össze pakoltam és indultam. De kitudja hova, amerre vitt a lábam.
 
Megpihentem miután felvettem a fizetést. Mikor felébredek, megint körülnézek a földalatti részeken. A roncs AK-kat talán-talán eladhatom. De 500 rúbelnél többet nem kapok. Talán-talán 1000. A fizetésem, 3000. Az AK-kat elmondtam Sidorovichnak Mondtam hogy 17 AK tönkretéve.
-17 AK tönkretéve? Hm...... Ócskavasnak jó lesz. Mennyit kérsz érte?
-1000 rúbelt az összesért.
-Hm....Áll az alku! Küldök értük két embert. A vasúti töltés túloldalán van egy kis omladozó ház. Oda vidd őket.
-Értem.
Az AK-kat ötösével vittem oda. Egy a jobb, egy a bal kezembe, kettőt a hátamra, egy meg a nyakamra. négy fordulóval kész voltam. Ott voltak a tagok, két fura alak, de rendben voltak. Egy nagy dobozba tették őket nekem meg odaadták az 1000 rúbelt. Én téptem vissza a helyemre és lent gondolkodtam mi legyen a fegyverszobával. Mert túl sok minden fér ide. Ennyi fegyverem nem lesz soha. És nem tudok mit kezdeni ezzel. A lakórészre visszamegyek és átnézem a késeimet. Eszembe jutott, mi lenne ha a Radioaktív mesterlövész lőszert tartanám ott. A fegyverszobában. Az jó ötlet lenne, ugyanis ha ez a doboz véletlenül átengedi a sugárzást, nekem annyi. Óvatosan levittem, letettem egy lőszertartó kis fakkba ami elég nagy volt ahhoz hogy dobozzal együtt beleférjen és lezártam. Visszamentem a szobába és rakosgattam vissza a páncélszekrénybe a dolgaimat. Szépen mindent a helyére. Hátulról neszt hallok. Megfogom az egyik kést és hátrapillantok. Vérszopó. De hogyan került ide? Ekkor jutott eszembe hogy nem zártam be a csapóajtót. Hallom hogy hátul mozog, hátranézek, lát engem. Két kést megfogok, és egy hirtelen mozdulattal megfordulok és már repülnek is felé a kések. Eltalálták. Büszke vagyok magamra mert eddig még nem próbáltam fordulásból dobni és most elsőre siker. A dög nem halt meg. A kések a mellkasába álltak. Gyorsan előveszem a macsétát és felévágom. A dög felém futott, bele a macsétába. Ettől meginogott. Elövettem még két kést és azt is felédobtam. A dög kimúlt. De a bőre értéktelen.Leviszem és majd kidobom. Addigis, veszek egy kurva lakatot arra a csapóajtóra.
 
Vissza
Top Alul