Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Scarecrow:
Scarecrow Brod, a tudóst kimenekítették, kudarcot vallottunk! mondta az egyik monolitos lehajtott fejjel.
ÁÁÁ!! ördögi erővel rohantam a monolitos felé, a földre löktem, és széttapostam a fejét a lábammal.
a többi monolitos messze távban kitért az utamból.
Mien egység volt? kérdeztem haragosan.
Szabadság!
készítsék elő az Gladiátor csapatot!
Támadunk!
 
Vissza érve a bázisra vittük a tudóst Lukashoz, majd ő kikérdezi mi dolga volt a monolitosokkal.
-Uram, itt a tudós. És én számítok a monolit támadására szóval nyakig benne vagyunk.
-Jólvan, számítottunk arra hogy a monolit nekünk fog esni már a a költözés már a végleges fázisban van. Leköltöztettük a bázist egészen Kordon és Sötét völgy közötti területre itt találtunk egy elhagyatott gyár épületet viszonylag eldugva ott jó lesz nem fognak zargatni minket, és vissza sírják azt az időt amikor még ott voltunk a határon. Akadály nélkül fognak a bárba özönleni a dögök.
Nah és lássuk a vendéget hogy hívják ?
-Dmitrij vagyok.
-És hogy került kapcsolatba a Monolitosokkal ?
-Elraboltak az egyik reggel. válaszólt szűkszavúan Dmitrij
-MIt akartak magától hogy nem ölték meg ?
-Az agy perzselőt kellet volna tovább fejlesztenem hogy kitudják terjeszteni a hatását az egész zónára
-Huh bassza meg. Reagált Valik és én is csak tátottam a számat.
-Akkor biztos hogy fontos vagy a számukra és remélem nem készítettél nekik semmit.
-Nem, elsőre csak egy szemetet raktam össze. Viszont a maguk egyik emberén tesztelték.
-Rohadjanak meg a mocskok hogy minket találnak meg mindíg. Most viszont mi kavartunk be nekik elég csúnyán.
-Az biztos, tudják garantálni a biztonságomat ?
kérdezte aggódva a tudós.
-Már így is túlságosan bele másztunk ebbe az ügybe, annyit tehetünk egyenlőre hogy levisszük az új bázisra és onnantól át adjuk a Szolgálatnak vagy a Katonáknak vagy mehet amerre akar.
-Jellemző a Szabadság mindíg is gyáva volt befejezni amit elkezdtek. felelt flegmán a tudós.
-Oda doblak a vérszopók elé te kutya de előtte levágom a lábaidat, nem tünt fel hogy mi mentetünk ki. Kapta fel a vizet Valik.
-Nem emlékszem hogy kértem volna segítséget. a válasz nyugodt volt.
Valik már ütött volna de lefogtam és Lukash ki küldte.
-Akkor az lesz a legjobb ha át adjuk a Szolgálatnak, remélem sokáig fog élni Dmitrij. Ezzel Lukash elküldette egy teherautóhoz amit lefizetett Stalkerek őriztek a bárig mert hát oda nem mehetünk be.
Lukash is elment egy helivel de előtte vissza rendelte a bázisba Kint lévő össze Szabadságost.
A bázist további irányítását ránk bízta.
-Jólvan lássuk mink van. Fordult kérdőleg Valik egy tiszthez.
-Hát durván 30-an vagyunk vegyes felszereléssel. Egy BTR és ha velünk van akkora a jó szerencse.
-Rendben ássák be magukat hamarosan kapjuk az áldást és a monolit tartja az isten tiszteletet. Egyesek jót kacagtak, mások meg mélyen magukba szálltak.
Ezzel nagy levegőt vett mindenki és készültünk amire csak lehetett.
 
Megkaptuk a támadási parancsot. Egy magas rangú monolitos tiszt érkezett hozzánk, akit állítólag maga a próféta küldött ide. Az ilyen tisztek, itt nagy tiszteletnek örvendhetnek. Mintha már láttam volna ezt a tisztet, de nem emlékszem. De ez nem lényeg. Rengeteg katonával érkezett, és tőlünk is kijelölt ötven harcost, hogy megkezdje a végső csapást a szabadok ellen. A támadás vezetésére engem, és a perzselőt őrző parancsnokot jelölte ki. Nem tudom miért engem jelölt, de ez végre lehetőséget jelent hogy bebizonyítsam, érdemes vagyok arra hogy a monolitot szolgáljam. Kaptunk még 3 csapatszállítót, és 2 tankot. Így elsöprő győzelmet arathatunk. Hamarosan elindultunk a határhoz, utána pedig az ellenség bázisához. Amikor a kapukhoz értünk, megálljt parancsoltam az osztagaimnak, és intettem a másik parancsnoknak. Ő felállt az egyik tank tetejére, és odaordított a szabadoknak: "Itt a szent monolit őrzőinek parancsnoka! Ha most megadjátok magatokat, életben maradhattok. De ha ellenszegültök, mind meghaltok! Adjátok meg magatokat, vagy eltiprunk benneteket!" De nem érkezik semmilyen válasz. Ekkor felordít ismét a parancsnok: "Hamarosan mind meghaltok!" Aztán felénk fordult: "Gyerünk! Előre testvéreim! Pusztítsátok el a hitetlen kutyákat!" Először intettem a tankoknak, hogy szórják meg az egész helyet, utána, lassan megindultunk előre. Mi mentünk elől, szépen a bejárat oldalainál felsorakozva, mögöttünk pedig egy BTR jött. A jármű tornya fenyegetően forgott, össze-vissza. Már majdnem elértük a fő épületet, amikor lövések dörrentek. Egy emberünk azonnal elesett. Mi elkezdtünk a lövés irányába lövöldözni. A csapatszállító is elkezdte sorozni a célt. De semmi nem volt ott. Aztán jött egy második lövés, és újabb emberünk veszett oda. Ekkor már inkább szétszéledtünk, és fedezékből kezdtük keresni az orvlövészt. Lassan vizsgálódtam, amikor újabb lövés dörrent. De ezúttal nagyon óvatlan volt a lövész, mert rögtön kiszúrtam. Elővettem a gauss puskát, céloztam, és lőttem. A lövész holtan zuhant le a tetőről. És háború elkezdődött. Sorozat lövések dörrentek az előbújó szabadságosok puskáiból. Egy RPG-s a BTR-t célozta meg. Gyorsan leszedtem, mielőtt kilőhette volna a járművet. A csapatok lassan felkeltek, és megkezdték az előrenyomulást. Aztán hirtelen megjelent két szabadsági BTR. Gyorsan fedezékbe bújzunk, és rádión keresztül szóltam a parancsnoknak, az ellenséges járművekről. Erre megindult a második szakasz is, a két tankkal az élen. A tankok iszonyúan megszórták az ellenséges járműveket, de a nagy zűrzavartól alig tudtak célozni. Végül az egyik ellenséges járművet egy RPG-s lőtte ki. A másik jármű azonnal vissza tolatott. Tovább folytattuk a támadást, és a fő épületig kezdtünk nyomulni. Ha megöljük a vezérüket, megadásra kényszeríthetjük őket. Ebből a csatából biztosan vesztesen kerülnek ki.
 
jaj tudtam. :)
Nah szóval szerintem a megegyezéseket itt kéne off-ban lerendezni mert akkor elkerülhető az hogy más bele szóljon akaratán kívűl, a megbeszéltekbe. Mint ez később kiderült én is bele másztam Scar és Légió dolgába.
Most Axonnak sikerült megelőznie Scart mert elvileg ő rohant volna le és akkora megbeszéltek alapjkán megírta volna a csatát. :)
 
kijelölöd az egészet amit off-ba szánsz és van egy olyan rész hogy betűszín azt legörgetve van lehetőség színt választani és a második az a off
 
A bázisban megvizsgáltak, és már nem vagyok sugárzó. Kitisztultam. Remek, most mi legyen? Nem tudok mit tenni, minden feladatok elvállaltak, semmi nincs. Mivel van egy kis szabadidőm, kimegyek leletvadászatra. Körülnézek az anomáliamezőknél és találtam is egy zsákravaló kővirágot és medúzát. Csak kis pénz, de nem zavart. Mikor jobban körülnéztem, láttam hogy középen van egy zsák mellette egy széttépett hulla. Nem voltak nálam csavarok, de olyan hívogató volt. Nem volt nálam más csak 10 tár. Lőszert meg nem akartam pocsékolni. Nézegettem mit tegyek, de nem tudtam mit kitalálni. Dühömben belerúgtam egy kavicsba ami beleszállt az anomáliába ami beindult. Jobban megnéztem a kavicsokat, és anyacsavar darabok voltak. Annyi volt belőlük hogy ki tudtam hajigálni az anomáliák helyét. mikor beértem középre, átvizsgáltam a hullát. Egy tudós volt, de fura ruhája volt, mint egy Stalkernek. Olvasom az utolsó bejegyzését:
2011.05.2
Beértem az Anomáliamezőre. Feltérképeztem az egészet, bejelöltem hol vannak az anomáliák. A zsákomat itt hagyom, majd visszajövök érte. Belerejtettem az összes általam talált leletet és itt hagyom. A feltevésem szerint, egy különleges lelet jön létre ha ezeket összezárom és anomáliák közelébe rakom. A leletek:
Kővirág, Tűzgolyó, -a többi rész meghibásodás miatt kitörlődött-
Ez nem segít sokat, de azért megnézem a leletet. Furcsa módon két leletet találtam, egy mama kedvence és egy Lélek. Mind a kettő értékes. Elraktam őket, a hullát lefotóztam és elindultam haza. Jézusom, kerestem ezzel az egésszel KB 30 000 rúbelt és majdnem meghaltam. Rohadt leletek! Csak a legveszélyesebb helyeken jelennek meg!
 
Mire össze szedtem a csapatot, az idő kezdett borongóssá válni.
Elindultam az Ostromgyűrűs csapathoz, mire oda értünk megkezdték a támadást.
Darken! Ide hozzám! Mondtam a rádióba.
Ide is jött a másik parancsnok.
Hívja vissza az ostrom csapatot de azonnal!
Értem mester! mondta, majd hátrált egy darabig, majd megfordul, és az egyik tankhoz sietett, és rádiózott a bázison belül lévő csapatoknak akik jöttek is kifele pár perc múlva.
Meglepően erősnek bizonyul az új csatapáncél a majdnem 50kgs Roham gépágyút nem is találtam nehéznek.
a gladiátor csapat is hasonló képpen volt felszerelve: gépágyúk, rakétavetők, Gránátvetők.
13an voltunk a Monolit mester emberei a legrosszabb hírben álló Monolitosok kinek eredete annyira szörnyű hogy említeni se merik, vagy éppen ismeretlen, de kegyetlen harcos.
ám a frakción belül ezek az emberek tiszteletnek, és megbecsülésnek örvendenek, ők a frakció mentorai.
énvelem együtt 14-en, már csak 1 ember hiányzott...
már csak 1 csapat tartotta magát bent a leszálló pályánál, kb 10 ember, először meggránátoztuk őket, majd fél percig gépágyúval tüzeltük a helyet.
ezután minden elcsöndesedett, csak a néhol égő bázis hangját lehetett hallani, és a süvítő szelet ami az egész környéket bejárta, az ég egyatta fekete égbolttá változott a fekete felhőktől, minket Monolitosokat mégis megnyugvással töltött el.
A bázist felgyújtottuk, és leromboltuk, ami nem volt éghető, a még élő, de mozgás és harcképtelen szabadságos sérülteket bennhagytuk elégni, a bejáratot eltorlaszoltatták a parancsomra.
És tovább álltunk a Bár felé, de ekkor vissza tekintettem, és ugyan az a kép tárult elém amit a próféta láttatott velem:
a bázis dombján, szabadságos, és egyszer stalkerek holtestei hevertek, és a vérük patakzott le a savas tóba, minek színe Vörössé változott.
Hát ez az én Jövőm....
Majd vissza tettem a sisakot, vissza fordultam afféle amerre tartunk, és fel állva az egyik tankra szóltam a Monolit embereihez:

Testvéreim, Ma megvertük azokat kik testvéreinket mészárolták halomra.
Már csak 2 hatalom marad akiket meg kell törnünk hogy a Monolit újra nagy lehessen, s ti harcosok a dicsőségében részesülhessetek, ígérem ez a nap már nincs messze!
De ma, ma még harcolunk, magunkért, a dicsőségért, a monolitért!
a több mint 100 monolitos egyszerre Ordított fel örömében, égette őket a harci vágy.
dicsőséges teljesen vonult előre a légió, egészen a Bár határáig, ott a Monolit Imára Hívott minket, ahol elmondta hogy az ellenségünk a határon lévő hadsereg Most kimarad a harcokból, és hogy Most van az az esélyünk hogy elkapjuk újra azt a tudóst aki elkészítheti a perzselő tökéletesített változatát.
de ha nem is sikerül elkapnunk, a zóna most már teljességgel Monolit uralom alá fog kerülni a kordon határáig...
 
Az baj hogy nincsenek akik képviselnék a többi frakciót így nagyon egyhangú lesz az egész.Én megpróbálok dacolni a Monolittal a Szabadság élén. Csak ugye most is kikaptunk, de a háború még nem dőlt el és Scar látomása sem fejeződött be szóval :P:). Meg akik magánzó ként jönnek mennek azok meg nem vesznek észre semmit az egész monolit hadjáratból ugyan úgy jönnek mennek csinálják a dolgukat. Lehetne részükről is egy kis akció/reakció vagy valami főleg most hogy a monolit sereg a Bár határán imádkozik.

De ez csak az én véleményem. Tudom sokat pofázok meg minden... valakinek azt is kell :)
 
Naja. A többi frakciót is képviseltetni kéne.. Arról is lehet akár szó, hogy Steiner csatlakozik a Tiszta Égbolt frakcióhoz egy véletlen folyamán. Tatjána karaktere fölött nem rendelkezek,szóval majd Reni megmondja milesz vele.
 
Szerintem még a bár határánál ki kellene kapnia a monolitnak. Lenne megint egy nagy csata, mint amikor a jenkik támadták meg a bárt. Csak ez egy kicsivel nagyobb. Utána ki kellene találni, hogy hogyan lehetne megállítani a monolit terjeszkedését. Aztán szokás szerint vissza szorulnának a zóna közepéhez. De ez csak javaslat.
 
igaz azért írtam az imádkozást hogy felkészüljetek, és valaki közvetlen, vagy közvetett írjon a Szolgálatot segítve...
Viszont a látomásban a bár pusztulása is látható volt tehát nem menekül meg.
a bár pusztulása után megáll a monolit sereg, csak rajtaütéseket szervez a szemétdombra, argropromba, és sötét völgybe, hogy "szép" legyen az élet :D
és mint mondtam most a sereg 2 parancsnoka (Kosztyán, Thunder) házon kívül, így ebből kimarad.
személyem szerint a magánzóknak is csatába kellene lenniük.
 
Radovan Malashenko százados:

Az akció végrehajtása közben megpillantottunk egy nagy csapat monolitost előretörni. Lejelentettük a bázison,és az a visszajelzés jött,hogy nyissunk rájuk tüzet,majd azonnal térjünk vissza !
-A rohadt életbe ! -vágtam le a rádió kagylóját.
Megkezdtük a támadást. Először rakétákkal nyitottunk tüzet. Véres porfelhő maradt a földön ezután,majd mégegyszer tüzet nyitottunk a PK-kal,és a mesterlövészekkel.Már éppen visszafelé indultunk,mikor egyszer csak meghibásodtak a fedélzeti számítógép műszerei. Pörögve kezdtünk zuhanni. Becsapódáskor sipolni kezdett a fülem és arra emlékszem utoljára,hogy a lendület kiszakított a székből és kidobott a gépből. Huppantam egyet,majd elvesztettem az eszméletem....

Sascha Steiner:
Abrams ?Visszatért.
De tart valakit a kezében,és életemben először sírni látom.Nagyot néztünk mindketten a barátnőmmel. Valószínüleg közelről ismerte,de inkább magára hagytuk. El kell jutni a csehóba.Elértünk egészen a raktárházakhoz vezető útig,mikor tüzet nyitottak ránk. AK-47-esek lehetnek. Itt süvítenek mellettünk a golyók. Tatjánát menetirányba fordítottam,és a hátammal védve futni kezdtünk vissza a szolgálathoz.
-Ez meg mi a fene volt ?!-kérdeztem a szolgálattól.
-A monolit.
-Offenzívát indítottak !
-Tessék ?! -nem akartam elhinni
-Akkor elveszett mindaz amit idáig felépítettem...-keseregtem.
Tatjána megfogta a kezem,és eszembe jutott,hogy ami a legfontosabb az itt van velem.
Lementünk a jól ismert csaposhoz. Vettem egy üveg Whiskyt és ételt, majd kivonultunk egy fedett hangárszerűségbe,és egy üres hordóban tüzet raktunk. Lehevertünk mellé,és csak egész éjszaka a tüzet bámultam. Közben a Whiskyt fogyasztottam ,és az ég tudja hány cigit szívtam el. Teljesen magam alatt voltam. A lány közben az ölemnek dőlve aludt.
 
Hazaértem, és felkészültem az útra. Sidorovich keveset adna a leletekért, ezért itt passzolom le őket. A mama kedvencét megtartom mert még jól jöhet. Elgondolkodtam, ha a perzselő újra működőképes, akkor lehet hogy terjeszkedik is. Mert ez volt a tervük hogy az egész Zónát az uralmuk alá vonják. Mi van ha most is ez lesz? Aggódtam. Elmegyek inkább a szabadságosok bázisára és megkérdem őket nem láttak-e bármilyen monolith tevékenységet errefelé. Jobb ha elindulok. Elértem a kötelességiek bázisára és miután feltankoltam kajával, lőszerrel, és nem utolsó sorban vodkával elindultam a szabadság bázisa felé. A határ közelében vagyok mikor térdelő embereket látok. Ez mi az? Távcsővel megnézem, egy figura egy tank tetejéről beszél hozzájuk. A többiek meg imádkoznak. Nézem, kik ezek, vagy mik ezek esetleg hogy támadnak-e vagy valami. De semmi. Nem vettek észre. A szabadság felől jöttek szóval lehet hogy szabadságosok. Jobban megnézem őket, és kiderül monolithosok! A fenébe! Itt nem tudok áthaladni. De akkor mi legyen? Pillanat.... Ha ők itt vannak.....A szabadságos bázison át kellett haladniuk.......Akkor viszont......A francba! Ezek lehet el tették láb alól a szabadságosokat! Nincs időm, talán vannak túlélők. De hogyan jutok át a monolithosokon? Nincs ötletem. Túl sokan vannak. Van egy másik út is de ha ott megyek akkor meg világítani fogok a sok sugárzástól. De meg kell próbálnom valahogyan átjutni. Pillanat! Az a hely a legutóbbi kitörés előtt volt sugárzó! Talán már nem az. Indulok is! A szeméttelepen lévő dombon ha átmegyek akkor érek oda pontosan a Szabadok bázisára. Látom hogy füst száll fel belőle. Remélem tényleg vannak túlélők mert nem akarok potyára idejönni. A füst egy leégett házból jött. A ház tele hullákkal. Mindenki szénné égett. Néhányon látszott hogy szenvedett mielőtt meghalt. Egyszer valaki rámlőtt. Megfordulok egy szabadságos.
-Mi történt?
-Ki vagy te?
-Semmi baj, nem vagyok monolithos.
-A gazemberek! Megtámadtak minket és lemészároltak!
-Nyugi. Már nincsenek itt. Elmentek. A többiek hol vannak?
-Elmenekültek. Azt nem mondom el hova. Nem bízok benned. Vigyél ki innen!
-Kövess.
Kivezettem onnan. Elvittem a kötelességi bázisra mint élő bizonyítékot arra hogy a monolith készülődik.
-Mit láttál?
-Megtámadtak! Néhányan új tábort állítottak fel de mi ott maradtunk. A monolith roppant erős!
-Miért támadtak meg titeket?
-A perzselőt fel akarják erősíteni mi pedig elcsórtuk a tudóst akit megbíztak ezzel.
-Értem. A tudós hol van?
-Az új bázison de azt meg nem mondom meg hol van.
-Nem baj, most tudjuk mi a helyzet. Fel kell készülnünk.
-Mi a terve uram?
-Előszöris, maga tud segíteni? Honnan van?
-Én a lövész frakció tagja vagyok. A nevem Inyokrav. A bázisunk helye titkos ezért nem biztos hogy tudok segíteni.
-Értem. Hogy hívják a vezetőjüket?
-Schrödinger. Arthur Schrödinger.
-Értem. Beszéljen vele, és hozzon annyi embert amennyit tud. Mi felszereljük az embereket és felkészülünk a csatára. Maga meg induljon azonnal! 1-2!
-Értettem!
Vissza rohanok a bázis felé de észreveszek egy kocsit a bejáratnál.
-Kié ez?
-Halott a használója tied lehet.
-Viszem!
Beülök és elviszem. fél óra múlva haza is érek. Remélem jönnek a többiek mert nagy buli lesz.
A frakcióm képviselteti magát, ha nem baj. Nem ússzátok meg mesterlövészek nélkül. Ha baj szóljatok és nem szóltam.
 
Miután vége volt az újabb látomás özönnek, hátra küldtem Darkent az egyik parancsnokot a kettő közül, 5 katonát küldtem vele hogy hozzák a másik légiót is.
az még 80 ember teljes harci felszerelésben pihenten, 3 tankkal.
addig az én 80 emberes egységemet Támadó alakulatokra bontottam, és megszerveztem a támadást.
Üzentem annak az 50 embernek is akik a vörös erdő Tárna lejáró felőli részén várnak, őket Yantar letámadására küldtem tovább.
Mint kiderült már csak 26 ember maradt, volt egy erős össze csapásuk a tárnánál, de legyőzték őket, és lerombolták a lejárót.
a tankokat vonalba állítottam egy dombon, és meglövöldöztem a Bárt.
a csapatszállító BTR-eket megpakoltam emberrel, de egyet üresen hagytam csak a géppuskás, és a vezető van benne, ez megy elől.
közvetlen fedezék híján a Btrek mögé rendeztem be a támadó gyalogságot, így sem a mesterlövészek, sem a géppuskások el nem érik.
a mesterlövészek amugy sem érnek sokat, hiszen közelharc lesz amint beérünk a gyáregyüttesbe valamint esete van viharos esős este van.... de jobb felkészülni...
pontban este 11kor megkezdtük a támadást.
a géppuskások hiába lőtték a BtR-eket a golyó nem fogta, és gyorsan veszteség nélkül a városban voltunk.
ahogy beértek a csapatok már haladtunk is előre, a szolgálatosok meg vissza vonulót fújtak.
Jómagam kint maradtam a Tankoknál, és távolról figyeltem a robbanásokat, és a harcot.
a Gladiátor csapat közvetlen a tankok mellet.
egyszer csak erős lökést éreztem a fejemnél, és hangos koppanást.
a többi embernél is csak kopogtak a golyók a sisakokon, valószínűleg lövészek lövöldöznek, ránk, de a páncél véd minket megfelelően. sebezhetetlenek vagyunk a páncélban....
de azért mégis a tankok mögé húztuk magunkat.
Páncélos Parancsnok, ki ne szálljon a tankból, fordítsa a tornyot meg, kapcsolja be az infra szenzort, és füstölje ki a patkányokat!
Értettem Scarecow!
a 4 tank ágyúja megfordult, és lőni kezdtek a dombokra ahol vélhetőleg a lövészek voltak.
a páncélos gépágyúja is lőtte a dombot, ezt kimére a gépágyús Gladiátorok is lőni kezdték a dombot.
Tüzet szüntess! tüzet szüntess!
a tankok vissza fordították a tornyokat.
Mavrick, Cadver, Bloody, kövessetek! szóltam.
Igenis.
Odamentünk a dombokhoz, és megnéztük mi is volt a támadónk.
16 hullát találtunk cafatokban darabokban, többnyire mesterlövész puskákkal, valószínüleg nem voltunk elég alaposak.
ám az egyik ilyen stalker felvarója még ép volt, és akkor szembesültünk a ténnyel.
Ez Strelok Frakciója. Ősi ellensége a Monolitnak, és a Legendás vezérük is a zónában lehet!
Vissza mentünk a tankokhoz, majd bevonultunk a Bárba, és letaroltuk a megmaradt ellenállást.
A bár romokban hever, néhol lángol pedig erősen fúj a szél, és esik is...
Néhány Szolgálatos az életükért küzdve harcolnak a szolgálat parancsnokságának lejárójából, sorra ölik a Monolitos testvéreket.
Beelégelve a berzerker módú öldöklésüket, egy Rpgvel kilőttem őket.
Ugyan az épület nem dőlt rá a főhadi szállásukra, mégis megvoltam győződve hogy a Szolgálat itt hatalmas vereséget szenvedett, Egyik legfőbb ellenségétől. a Monolittól.
Levettem a sisakot, a bal oldalán egy kis deformáció volt, odí nyúltam, és akkor veszem észre hogy a deformáció egy a sisakba beleragadt golyó, maga a páncél meg se sérült...
úgy tűnik a páncél valami elképesztően erős anyagból van, az egyik Gladiátor szerint abból a fajta átalakult fémből amit a Monolit csinált a Kivételen képességű Hírnökeinek, Harcosainak... A Monolit Lovagjainak.
persze ez a legenda, hogy valójában mi az ami a páncélt alkotja nem tudom.
lényegében elpusztíthatatlanok vagyunk... ebben a páncélban.
Miután végig néztem az elbukott szolgálat holttestein, elordítottam magam:
Győztünk!
a Monolitosok egyszerre Ordítottak fel örömükben a Monolitot éltették.
Olyanok voltunk mint a sáskák, csak mentünk előre, és mindent elpusztítottunk ami az utunkba került.
a Győzelmünk Utáni Órákban összeszedtük a halottakat máglyára vittük és elégettük. a még előket lefejezték, és a fejüket karóra tűzve a szemétdomb felé vezető út Sáncainál szúrták le.
alig 7 élő ember maradt a Bázison akik nem monolitosok voltak, a kereskedő a tudós, 4 stalker, és a Szolgálatos vezérhelyettes.

Másnap:
a 4 stalkerből 3 férfi és 1 nő volt utóbbit külön választottuk a többi hattól
1 stalker nagyon hadakozott, de a többi 5 monolitos ájulásig verte, mire leállítottam őket.
Harcosok, a Monolit áldozatait mi nem ölhessük meg, ők lesznek feláldozva a Monolitért.
Értettük Scarecrow Brod!
Scarcecrow?! Kiált fel rémülten a Szolgálatos parancsnok.
Oda kaptma gyorsan a fejem.
Te vagy az Scarecrow?!? teszi fel újra a kérdést.
Közelebb léptem hozzá.
Az a Scarecow akit te ismersz halandó elpusztult, aki előtted áll az a Monolit Parancsnoka, a Terjeszkedés hadvezére, a dicsőség hírnöke!
a Szolgálatos parancsnok visszább lépett a rácsoktól, és leült a sarokba, mélyen magába gondolkozott.
Ismerős volt az arca, de nem tudtam mi a neve, egyszerűen nem emlékeztem ki az...
De az ő arca mindent elárult, egykoron ő úgy ismerhette ezt a nevet mint a barátja neve...
De nem tudtam, és ha tudtam volna se válaszoltam volna neki semmit, csak megfordultam és a lány után ballagtam.
a lányt átöltöztettük egy kényelmesebb öltözetbe.
Mikor végeztünk, a lány a sarokba futott, és össze kuporodott.
Miért teszik ezt? kérdezi a lány félve, szinte rettegve.
Ne félj, Ma a Próféta jön el ide, és te leszel az kit feláldozunk neki, a Monolit hatalma fog uralkodni rajtad, és akkor te leszel az egyik.
Egyik? miből az egyik?
Majd meglátod! hehehe mondtam nevetve, majd kimentem a szobából, melyet lakattal zártunk le, 1 kis ablaka van kb tenyér nagyságú.
De azért még 5 Őrt állítottam az ajtóba.
Jómagam, és az őrségen Kívüli őrök nekifogtunk az Imánknak.

nézzétek el ha kicsit most negatív a karma, meg ha most kicsit mindenkinek rossz, hamarosan végére ér a Monolit Kampányom, és akkor majd jön újra a Katonai Kampány...
De amugy tényleg nem rossz Monolitosnak lenni...
hiszen a legérdekesebb frakció: Nem tudni honnan vannak az erőforrásaik, az embereik, semmit se tudni róluk...
de végre örülök, mert vissza jött az ihlet özön, lehet mégis bejön a sereg :D
 
Viharos este volt,de úgy döntöttem inkább magam indulok útnak,talán már reggel az ingoványos résznél leszek ahol már nehezebb lesz a közlekedés.Egyes emberek azt mondják,hogy az erőmű alatt lévő alagútrendszerben van a monolit erőforrása,ha sikerülne kiiktatnom akkor az agyperzselők leállnának,a monolitosok visszanyernék a tudatukat,és ennek az egésznek vége lenne.Szerencsére volt nálam annyi pénz,hogy tudtam venni egy SSP ruhát,ami majd az erőműben megvéd a sugárzástól,nem akarom ebbe Kaszást belerángatni,neki is megvan a saját dolga,a tojásfejeknek meg azt mondtam,hogy kimegyek körülnézni,remélem reggelre odaérek,akkor tartok egy kis pihenőt és megkezdem utam a mocsárban,csak érjek oda........
 
A fene úgy írnék lenne ötletem is, meg minden de nem vagyok otthon. Hagyjatok nekem is az izgalomból jövő héten jutok haza addig csak követem az eseményeket.
Jah, domotor ott a szabad bázison életben vagyunk 3, írtad hogy elmész hozzol sereget mi meg majd vissza
helizünk az új szabad bázisra ahonnan majd támadjuk a monolitosokat és segítjük bár vissza foglalását (ez mindenkinek érdekes lehet :) ) csak tényleg nincs aannyi időm hogy korrekt irásokat össze hozzak, most is megyünk Balcsira (óó én szegény hehe ).Nah ennyi lenne az részemről. Aztán majd otthon indíthatok még egy karaktert aztán beállítom valahova valami frakcióba.
 
Vissza
Top Alul