Col. Tom Abrams "Thunder" (miheztartás végett rang és név fedőnév)
Kinyitom a szemeim, a helikopterben vagyok, nem haltam meg, de beszorultam...
Éppen Próbálom magamat kiszabadítani amikor Orosz beszédet hallok...
Ez az a helikopter, nézzük meg hátha találunk valami felszerelést!
Már hallom a lépteket, de hirtelen tüzelni kezdtek, hallok egy helikopter hangot, de ez egy Mid24-es, aés gépágyúval lesorozta a nacionalistákat.
A helikopter leszállt, és erre jöttek a katonák.
ekkor egy régi ismerős hangot hallok:
Essenek neki a helikopternek, nézzék meg van-e túlélő, ha nincs, váljanak 2 csoportra, és keressenek, találják meg őket!
Kosztyán! Kosztyán!
A helikopterből Uram!
A fenébe is szedjük ki a romokból!
Ekkor neki álltak eltakarítani a törmeléket, hamarosan ki is jutottam a helikopter roncsból, ami a törmelékek alá szorult.
kivettem a táskát is, és a helikopterre tettem.
Ne mozogj te eszement balga állat! mondja Kosztyán kicsit nevetve.
Hawkinst meg kell találni!
Kit?
Walcroftot!
valahol a keleti résznél láttuk őket Uram. szólt az egyik baka.
Kosztyán kérlek.
Rám nézett, és bólintott, látta rajtam hogy minden áron meg akarom keresni őket.
Átrepültünk a keleti szektor felé, egy csapattal bementünk a darázsfészekbe, és pár harc után megtaláltuk Walcrfotot, és winget, utóbbiból nem sok maradt...
Walcrfot is meghalt, de megkerestem a pdáját a titkos zsebében, elvettem, és vissza vittük a helikopterhez. nem hagyom a nacionalisták kezében a barátom testét, eltemetem tisztességesen...
Majd vissza mentünk a Kordoni helyőrségbe a helikopterrel.
Vissza érve Tátja, és Steiner is bámultak, ahogy a barátom holtestét viszem le a helikopterről.
magát azt nézték hogy leviszem, és közben potyognak a könnyeim, mert igen sírtam, sirattam egy jó barátot...