Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Kezdődik az őrség váltás. Végre hátra mehetünk a perzselőhöz pihenni egy keveset. Két teljes napig mi védtük a határt, és most új, kipihent csapatok jönnek a helyünkre, hogy átvegyék a munkánkat. Éjjel érkeztek meg. Valószínűleg ők pihenték magukat ki addig. Nem baj, most mi jövünk. Amikor odaértünk, az egyik régi barakkba pakoltunk le, aztán rögtön lefeküdtünk pihenni. Másnap már sokkal jobban éreztem magam. Elszállt a fáradságom, most már ismét készen állok a szolgálatra. De előtte mindenki megtartja a kötelező, nap kezdeti imát a monolithoz. Aztán jöhet a munka. A vezérünktől meg tudtam, hogy a mi csapatunk a támadásig itt marad a perzselőnél készenlétben. Addig foglaljuk el magunkat valamivel. Jobb dolgom nem volt, úgyhogy fogtam egy mesterlövész puskát, és felmásztam a perzselő félig kidőlt antennájának a tetejére. Így akár azonnal szólni tudok a többieknek, hogy ha valami történik. Nyugodtan csendben üldögéltem fent egy pár órát, aztán a pripyat kapunál láttam valamit. Egy csapat ismeretlen jött a városból ide. Azonnal jelentettem a többieknek. Mindannyian értetlenül néztük a perzselő hatásától szenvedő alakokat, amikor feljött a vezér is. Ő is szemügyre vette a dolgot, aztán elmosolyodott, és megszólalt: "Semmi gond fiúk! Csak a városbéli testvéreink takarítanak. Nekem is nem rég szóltak hogy a hitetlenek egy kisebb csoportját sikerült erre felé kergetniük. Úgy néz ki, hogy most értek ide." Mi csak bólintottunk egyet, aztán megvetéssel bámultuk az immár, zombiként tántorgó csapatot. Remélem ebből majd tanul a többi, hogy ne tegyék be ide lábukat többet, vagy ugyan erre a sorsra jutnak. A perzselőn átjutni most már lehetetlen. :D
 
Reggel arra kelek hogy valami szól hozzám,septibe mikor be akarok kelni beverem a falba a fejem,fogom fogom majd megint megszólal a hang,távoli hang ez,nem tudom mit mondhat...
-Még kalibráló és egyszerü szerszámok kellenek és kész az arzenál...
oda megyek a Csaposhoz és kérem a 2 őt,mondja csak az egyszerü van meg 3000 RU ért
-5000 RUm maradt és még kell napi elengendőre,megegyeztünk
átnyújtottam neki a pénzt ő meg nekem a szerszámos ládát,ki akarok menni az épületből mikor a hang erősebben szólal meg: - Gyors kisugárzás lesz,meny vissza,kellesz még a csapatomnak
nem értettem mi lehet ez,vissza mentem a műhelybe és a fejem fogtam,felvettem a gázmaszkot,nagyából jobban éreztem magam,a világ körülöttem vörösleni kezdet,beraktam a szerszámos ládákat a széfbe,beözömlött az ezernyi ember,3 hozzám jön,elnyújtást kértek,1 ik fejlesztést is,
-Pontositás és Tűzgyorsaság javitás,5 000 RU lessz összesen,a másik ketőtől a javitásokért 4 000
átadták az összesen 14 000 RU-t majd elmentek,már 10 perc is eltelhetet,nagyon hosszú ez a kisugárzás,majd rám esik 1 pohár,homályosak a képek,és megint elalszom...
 
Jhon "Walcroft" Hawkins
5 évet húzott le az Amerikai SEAL-nél mint kommandós.
Egy afganisztáni összecsapás után került a 141es terrorista elhárító csoporthoz.
Amerikai születésű, pontosítva a mexikói határhoz közel egy kis városka...
innen ered a kis spanyol nyelvtudása, és a fekete humora... és innen eredően ha nincs harc akkor állandó vitapartnerek Wing Törzsőrmesterrel
kapcsolatos azzal a fogadással ami a kapitánya igazi nevét illeti.
majdnem mindig rejti az arcát, Bacalava-val...
szakterülete: Nehéz fegyverzet


megérkezve az ukrán helyőrségre, találkoztam a régi egységvezetőmmel, ritkán beszélek ilyen veteránokkal...
Jómagam amint megláttam hogy Wing közeledik, már inkább menni is akartam volna, de Tom megállított...
Megvárta míg ideér, és elkezdett bemutatni minket a helyőrség parancsnokának...
hál isten nem soká vége lett. Wing megfordult, és ment volna be a barakkba, de kicsit oda rúgtam a térdéhez, hátulról, ami eredménye képpen térdre csuklott, és ami lendület volt benne lefejelte a barakk ajtót..
Hehehe... röhögtem el magam a kicsit rásegített "baleseten".
Walcroft ez nem vicces! szólt rám a kapitány, és miután kissé leszidott, bevittük a barakkba Winget, aki kiütötte magát az ajtófélfával...
jómagam az esti órákig beszélgettem Tommal, mint kiderült ő most itt dolgozik az Ukrán kollégáknak, mint bevetési parancsnok, nagy nehezen rávettem hogy jöjjön velünk.
estefelé kimentünk a támadások helyére, az útolsón találtunk rá bizonyítékot, hogy nem hiába vagyunk itt... mert hogy a terroristáink ugyan azok akikkel 5 éve Tommal vállvetve harcoltunk...
 
John "Wing" Brown

Véres pokol ! De sajog a fejem ! Mi történt ? Tudom már. Az a szemét Walcroft tett be nekem.Ilyet még nem csinált. Megyek és megis köszönöm neki. Rohadt jenki !
Útközben Jacket parancsnokkal találkoztam.
-Jól van fiam ? -kérdezte
-Igen uram !-feleltem
Walcroft éppen az egyik barakk mögé vonult. Szerintem cigarettázni. Követtem mint az árnyék. Csakhamar a karmaim közé került.A fejének szegeztem az USP-t.
-Szórakozunk Walcroft ?
-Szaúd-Arábiában egy kicsit hálásabbnak tűntél.
-Azt hiszem tartozol egy bocsánatkéréssel,és egy doboz cigivel.
Hideg verejték futott végig a torkán. Szerintem tudja,hogy nem viccelek.
-Jól van ! Sajnálom ! Hallod ? Sajnálom !!
-Poén volt haver ! Rossz vicc tudom,de több nem lesz ! -válaszolt kissé hevesen,de nyugisan
-Rendben ! Helyes ! Többé ne forduljon ez elő, vagy vonakodok legközelebb támogatni.-És a sor végével kaptam ki a piros Marbolot a zsebéből,és tűntem el a sarkon. Felhajtottam a maszkot, és élveztem Walcroft amerikai dohányát. Nemsokkal ezután indultunk el a kijelölt helyre. Útközben nem szóltunk egymáshoz.A kapitány az M4-esét tisztítgatta. Én megpróbáltam pihenni.
 
Beszálltunk és irány a vörös erdő egy jó nagy csatorna kijáratán távoztunk és közeledtünk a vörös erdőhöz kis kerülővel hogy elkerüljük a monolitos határőröket. Ahogy haladtunk előre egyszer csak egy hatalmas de tompa robbanás halottunk a bázis irányából. A parancsnok azonnal megfordíttata a teherautót és irány vissza a bázisra közben a rádióban lehetett hallani hogy pokol van lent a bázison és több robbanáts is lehetett még hallani.
-Csak nem megtámadták a bázist ? -kérdeztem kissé megréműlve.
-Erősen kétlem, de ha úgy van akkor valaki nagyon megfogja bánni hogy velünk kezdett.
Ettől megnyugodtam. Közeledtünk és be is mentünk ugyan ott ahol ki jöttünk. Beértünk a bázisra, ott már káosz volt mindenki rohangált próbálták a tüzet oltani de nem sok sikerrel. Egyszer csak Lukash jelent meg és ugrot nekünk.
- Mia túróst keresenek itt a feladat fontosabb. De ha már parancs meg tagadás hajtotak végre akkor tegyék magukat hasznossá ki kell menteni a lehető legtöbb információt az irányítóból kaojanak fel amit csak tudnak és rakják fel a teherautóra. Mozgás !!!
-Hallottátok, mozgás.
Az irányítóban elég sűrű füst volt és egy csomó hulla, de nem értünk rá velük foglalkozni az iratokat és a gépeket kellet menekíteni, ezzel jól haladtunk 10 perc alatt végeztünk is volna de egy ujabb robbanás elzárta az utat az irányítóba egyik társunk bentragadt én indultam volna segíteni neki, de a parancsnk nem engedte.
-Nem ismered őt kifog jutni, fent találkozunk vele.
-Gyerünk kifele innen fel a felszínre, ezt nagyon sokan meghallották készülünk kell a látogatókra. Lukash ordítva rohangált a bázis még épen maradt részein és próbált mindent meg tenni azért minél többen jussunk ki és hogy minél több meg maradjon a bázisból. De erre volt a legkevesebb esély. A parancsnokunk meg fogta és beráncigálta a teherautóba is elindultunk kifelé.
-Az isten verje meg minden oda veszett. szóét Lukash elkeseredett hangon.
-De mégis mi történt ? -kérdeztem izgatottan.
-A labor részlegen berobbant valami hülye vegyszer utána nem volt megállás mint valami futó tűz terjedt ki a bázis nagy részére. Szerencsére a felszerelésekig meg lőszerig nem jutott el mert akkor már rég nem lenne semmi a bázisból. Sok jó emberem égett vagy ég bent. -Erre teljesen magában zuhant és vodkát kért. Adtunk neki egy üveggel és lehúzta az egészet. Kicsit jobban nézett ki. Ki értünk a felszínre, és mint akinek semmi baja nem is volt rögtön ossztota a parancsokat mindenkinek.
-Azonnal induljon két szakasza határra és erősítsék meg a védelmet a vörös erdő felőli pozíciókban.
Akik lent maradtak azok folytassák a tűzoltást és mentsék amit csak lehet. Parancsnok maguk induljanak és teljesítsék a küldetést. Azonnal !!!
-De uram. -Próbálkozott Kozlov a csapat szanitéce.
-Tűnés innen és hozzák a leletet meg a tudósokat !!!
Közben megérkezett Zotrch. Aki az irányítóban maradt és kutya baja sem volt. Ezek tudnak valamit.
Felpakoltunk és indultunk tovább. Ugyan azon a kerülőn. Fél óra alatt beértünk a vörös erdőben és gyalog folyattuk tovább az utunkat. Elég erőltető tempóban mentünk a de ruhának köszönhetően fel sem tűnt az egész . Ránk támadt két chimera de minden gond nélkül szedtünk le őket. Zotrch a nyomokat tüntette el és a két fenevad tetemét a többiekkel fedeztük. 5 perc és mentünk is tovább.
 
Egy órát töltöttem ezzel a mozdulatsorral: Víz alá-mosópor rá-kefe-víz alá. Mikor láttam hogy tiszta kitettem száradni. Reggel megnézem, és szépen kijött a folt. Visszavittem a szobába, és elkezdtem a többi cuccommal foglalkozni. A gázálarcomon sok por meg hamu van, a lélegzőcső kilyukadt, az Oxigéntartályok még jók. A gázálarcomat beraktam egy vödörbe ami tele volt tisztítószeres vízzel, a csövet elvittem és becserélik. Mikor ott elintéztem úgy döntöttem maradok egy picit itt a bázison meg a környékén és boldogulok. Bementem a főnökhöz és megtudakoltam mi a szitu:
-Jónapot főnök!
-Jónapot Inyokrav! Rossz hírünk van.
-Rossz hír?
-Igen, a perzselőt csak megrongálták, nem pusztították el. Most megint működik. Egy csapatot küldtem oda és nem jöttek vissza a rádión meg csak hörgéseket hallani. Sajnálom.
-Mit lehet tenni?
-Semmit, egyenlőre. De elérték a céljukat, csak bekapcsolni tudják az egész Zónát nem tudták lefedni vele.
-Valami terv?
-Ezzel kapcsolatban semmi, de van egy feladatom magának! Van egy labor, X18. Állítólag még csak Strelok volt lent a katonák akik utánamentek azok meg mind meghaltak. Ha le tudna jutni oda, lehet találna pár új anomáliát, leletet, élőlényt sőt! Ne feledje hogy az egy kutató bázis, szóval új fegyvereket, tárgyakat, páncélokat is szerezhet. Tudja meg hol van ez a labor, Strelokkal vegye fel a kapcsolatot ha tudja. Lelépni!
-Értettem!
Kimentem és búslakodva mentem vissza a szobámba. Sajnálkoztam mert Strelok nem adott címet arról hogy hol találhatom meg. Az ajtóm előtt elmegy mellettem egy hapi, ilyen fekete hosszúkabát, kapucni mélyen az arcbahúzva, és egy Vintar BC lógott a hátán..........
- Hogy miiiiiiiiiii? Vintar! STRELOK!
Mire megfordulok sehol senki. Odafutok a kanyarhoz, senki. Sehol senki. Elnyelte a föld az ürgét.
-Ezt elcsesztem.....
Megyek vissza az ajtómhoz, a számzáram nyitva. Előveszem a zsebkésemet, nem nagy vadászkés amit a bevetéseken szoktam használni hanem egy kis bicska de ez is jól jöhet. Benyitok óvatosan és egy zsír új M24-es virít az asztalon, 15 tárral, Mikor elkezdem vizsgálgatni észreveszek egy cetlit. A cetlin ez áll:
"Na ugye mondtam hogy majd segítek ha kell, vigyázz erre a fegyverre mert marha drága holmi, lőszert a kötelességi bázison tudsz venni bele, különleges festésű nem kell rá álcaháló, hangtompított alapból. Vigyázz, mert a Zónában csak ez a fegyver használ ilyen lőszert és eléggé drága ez a 15 tár 15000 rúbel volt. Vigyázz rá, és az X18-as Sötét Völgyben található, Üdvözletem: Strelok"
Jólvan, akkor ezt most elteszem, most meg előkapom a jó öreg Chaser 13-as rohamsörétesemet és elindulok. Felvettem a ruhámat, vittem magammal gázálarcot, 2 gázpalackot, és 50 normál töltényt és 30 extra minőségű töltényt. Az extra minőségű töltényről azt mondják hogy a célpontba fúródva darabokra esik és hatalmas pusztítást végez a belső szervekben. Bemegyek a főnökhöz és szólok hogy indulok. Elindultam Sötét Völgybe, reggelre meg is érkezem.
 
Felkelek,szép idő van,az ég tiszta,kimozdulok,picit ropogtatom hátamat ( :D ) és kimegyek a bárból,majd 1 elég erősen felszerelkezett pasast látok elöttem elmenni,oda szólok hova tart mondja Sötét völgy,és már elis tünt,
-Lehet ez a gyerek eltudja nekem hozni a kalibráló szerszámos készletett - mondom magamnak és követni kezdem,AK mat magammal vittem,200 Lőszerrel,mellé még mindig a Makarov,Gázmaszkot is hoztam
beértem a Sötét völgybe,össze vissza keresgélt a pasas,ekkor leült enni a buszmegálóba és motyogot magának valamit,mellé ültem,megkérdtem mi a neve
-Van hozzá valami közöd?
-1 fontos szerszám készlet kéne nekem,és ha te bele egyeznél...
-Majd később,most fontosabb dolgom van,de hol találhatlak meg?
-A 100 Rad bári új műhelyben
ezzel feláltam és mentem relikviákat keresni,még vissza néztem rá amikor a buszmegálóhoz közeli épületbe ment be de nem jöt ki onan 1enlőre,kis idő bele telt és találtam a Lélek et és 1 Aranyhalat,ekkor valami nagyon erős robbanás ütötte meg fülemet a csöndben az erőmű felől,a Katonai raktárak tól jöhetet,ugyan ebben az időben Vadkanok közeledtek felém,előveszem a Makarovot és a középen álló fejébe sorozok,szét terül,ekkor az 1 ik rám akar ugrani,lehajoltam és átugrott,fogtam késemet és bele szegeztem,majd a másik hátulról leteritett,és harapott volna,de ekkor valahonan lövés dördült el,tompa hang volt,és a vadkan leterült rólam,körül néztem,nem tudom honan lőhettek,de tudom hogy valaki megfigyel,biztos ez az a hapsi aki látomásaimban dumál,vagy a csapatba tartozik,fejemet varakászva,gondolkodva vissza indultam a Bár felé...
 
Itt az ötlet: Bementem az X18-as labor fölötti gyár udvarába mikor üzenetet kapok:
"Rossz hírek, most kaptuk az Infót hogy az X18-ban már tudósok vannak, a helyet valószínűleg kipucolták, Jöjjön vissza azonnal!"
Úgy döntöttem nem megyek vissza egy ideig hanem beugrok a szeméttelepre és megnézem a régi bázist. Akkor nem láttam rendesen de jókora lyuk volt az ajtón. Lemegyek, mindenhol halottak. Emlékszem, ezek az újoncok mekkora bulit tudtak csapni. Ha nem indulok velük a perzselőhöz akkor még élnének. Bemegyek az alagsorba és körülnézek. Az a faszi szétkapta a szkennert rendesen. Mindenki odaveszett. A raktárban találtam egy gyalogsági ásót. Összeszámoltam a hullákat, 18. 18 sírt kapartam és mindenkit eltemettem. Ittam a tiszteletükre, egy üveg vodkát meg a sírjukra locsoltam. Visszamentem a bázisra és elaludtam.
 
Walcroft:

Landolásunknál vettem észre hogy az a nyomorult Wing átejtett... most tett tárat a pisztolyába...
Legközelebb lelövöm, ha fegyvert fog rám...
De most még nem tehetem, Jacket parancsot adott, hogy nem szívathatjuk egymást...
Miután átkutattuk a rajtaütés helyeket, Thunder Rádión üzenetet kapott, közölte Jackettel, aki mindenkit erőltetett menetre fogott, elkezdtünk rohanni...
kb 20 per kemény sprint után megérkeztünk egy erdőhöz, az erdőben lassítottunk kissé, és vigyázva haladtunk, de itt vagy újabb 20 percet gyalogoltunk.
mikor az erdő széléhez érkeztünk, elbújtunk a bokrokban, mert mozgolódás volt előttünk.
Pár tudós holtest, és mellettük pár zöldes ruházatú, modern fegyverzetű holtest, Ultranationaist!
Mivel éppen csata után voltak nem számíthattak a rajta ütésünkre, meg is volt az eredmény, 7 ember megadta magát, a többit megöltük a rajtaütés alatt...
A 7 elfogottat kikérdeztem, és állításuk szerint a "szabadság" nevű frakció tagjai, ezt Thunder is megerősítette.
a 7 szabadost elengedtük...
Én és Jacket férre mentünk a többiektől.
Jack, ez nem jó így, Náluk van a fegyver.
Nyugalom Hawk ha sietünk utol érhetjük őket, Thunder szerint Limanszk felé tartanak, és ah jól gondolom az egy szép kis város...
Nem nehéz követni őket, a nehézség a városban lesz!
és a fegyverrel mi lesz?
A fegyver titka csak kettőnkre tartozik Hawk, nem mondhatod el senki másnak se!
Rendben!
Akkor ezt megbeszéltük Hadnagy! mondta hangosabban a kapitány.
Nos Uraim figyeljenek, az ellenség 1 kilométerrel előttünk jár, egy Limansk nevű kisváros felé tart, utol kell őket érnünk!
3 tudóst elfogtak, ezeket ki kell mentenünk, úgyhogy ha utol fogtuk őket, óvatosan lőjenek!
Értettük Uram! Mondta az egész csapat.
Erőltetett menet a városig! Ordítja a Kapitány, és elkezdtünk futni...
 
John "Wing" Brown:

Leszállás következik. Megkopogtatom az acéllemezt,hogy Walcroft felfigyeljen. Mikor idenéz betárazom az üres pisztolyt. Ekkor esett le a marhájának. A kapitány is látta,és dühösen szólított fel,hogy hagyjuk abba.
Majd jött egy rádióüzenet,hogy mindenki tiplizzen utánna. Így is lett. Loholni kezdtünk,mint az őrültek.
20 perc kemény sprint után megálltunk egy erdős helynél.A hadnagy félrevonult a kapitánnyal,és mikor visszajöttek szólítottam fel.
-Uram !
Ő idenézett és gúnyosan mutattam a doboz cigit,és tiportam szét az elszívott csikket.Kicsit elvörösödött.De pukkadjon meg.Ha én nem vagyok, már ő se lenne.
Újabb kemény futás következett és valami hidat láttunk meg. Két alak volt rajta.
-Tango 9 óránál. -vettem célba a puskával az egyiket.
-Látom törzs.
-Várjon a jelre.
-Vettem.
Egy darabig figyelte távcsövön a két ürgét,közben a többiek elrejtőztek.
-Vegye célba az elsőt.
-Jelre tűz.
Kis várakozás után a két Tango úgy helyezkedett,hogy leszedhető legyen.
Egy pontos lövést adtam le az első tarkójába és a szintkülönbség miatt a második torkába ment a golyó,amit heves vérzés követett. Közelebb mentünk,és egy gyors vizsgálat után bebizonyosodott,hogy ezek nem a mi embereink. A velünk tartó ukrán katona és zónaszakértő mondta,hogy Tangok,de ezek csak "banditák".Na ez érdekes. A vérben fuldokló csakhamar kinyúlt.Következő lépés Limanszk.Ide kell követnünk az embereinket,mint derült ki a gyors eligazításból.Barátságtalan egy hely.
 
A hídnál volt egy kis eligazítás, de Thunder tartott egyet pluszban a városba érve.
elmondta hol lehet veszélyesebb és mi az amit kerüljünk...
az eligazítás után elindultunk, 2 csoportra válva,én Thunder, és Wing 1 csoportba kerültünk, a többiek Jackettel mentek.
Parancsot kaptam, hogyha valameik is akadályozna a döntésembe, lelőhetem őket.
Remélem wing lesz az akadékoskodó Thundert nem lőném le, hiszen a mentorom amióta ismerem...
egy kereszteződésbe értünk...
Figyeltétek az ablakokat, és kerüljétek a nyílt terepet!
Wing, te középütt maradsz! Tom te mész elöl!
Oké Hawk!
egyszer csak össze esett mellettem az egyik tizedes, és hirtelen az ablakokból elő bújtak a terroristák
Fedezékbe!
Gránátot a jobb szélső házba!
Thunder az M203asa már süvített is az épület felé.
egy gránáttal kiszedte a géppuska fészket.
A harc már Jacketéket is elérte, rajtuk is rajtuk ütöttek, de ők a hídnál elakadtak, erős géppuska tűz alatt vannak.
Ki kell szabadulnunk ebből, utol kell érnünk a kapitányt!
Hawk, tudok egy másik utat hívj még 2 embert! Ordítja Tom.
Wing! Tom, és páran előre megyünk, maga tartsa a helyet, ha végzett induljon tovább a városban!
De Uram?
Ez parancs katona! Ordítottam a rádióba.
Értem!
Hoppkind, Correl kövessenek!
azzal előre szaladva, otthagytam Winget, és a csapat többi tagját. a szűk utcai harcban
 
Jürgen

A farm átvizsgálását a garázsban kezdtem. Találtam is bőven vaslemezeket. Ezeket már csak el kéne tudni szállítani a bázishoz. Az istállóban találtam egy talicskát. Ez pont jó lesz. Az ablakra elég ilyen vékony vaslemez. Ki is jön 1 darabból. Az ajtóhoz össze fogok forrasztani 5 darab lemezt. És még egy másik belső ajtót is csinálok két lemez összeforrasztásával. Az alapanyagokat elvittem a templom belsejébe. Már csak forrasztóra, 6 sarokpántra, 1 zár a külső ajtóra, a biztonság kedvéért 1-1 lakat, és az ablakokra 1-1 és az ajtóra 2-2 tolózár. Meg pár villanykörte egy generátor, és egy jobb fegyver se ártana. Amint összeszedek egy kis pénzt ki is megyek ahhoz, aki bejuttatott a Zónába. Neki szinte mindene van csak legyen pénze a vevőnek
 
Csaposnak leadtam a relikviákat,szép 13 as sumát fizetett érte,majd fogtam magam és betértem az Arénába,1 vs 3 at kellet lejátszanom zöldfülü banditák ellen,a nyeremény nekem 8 000 nekik szabadság
ha ők nyernek,elkezdődött a harc,jobb felől közelitettem,megtarthattam AK mat harc közbe,ekkor rám tüzeltek,kikerültem majd kiugrással elkaptam a lábát,térdre rogyot mire én fejbe lőtem
fegyveremet magam elé tartva mentem tovább előre,ekkor balról lövés jöt,behúzódok 1 doboz mögé,erősen vérzett a lábam,majd vissza lövök,a bandita ugyan ott ált 1 helybe,lekaptam,majd felmásztam a doboz tetejére,az a gyerek 1 sarokban gugolva reszketett,mikor látta 2 társa halálát,9mm esét tartotta kezébe,közeledni kezdek felé,ő nagyon bevolt szarva,a közönség orditotta hogy LŐD LE!!
ez egy tizenvalahány éves fiatal lehetet,már a rácsokat rángatta,nagy levegőt veszek,majd lelövöm,a gázmaszk alatt sirásra fakadtam,rossz érzés volt,megkaptam pénzemet,vissza mentem a műhelybe,és vártam azt a Stalkert,aki mondta lehet elhozza nekem a kalibráló szerszámokat...
 
Visszafelé a cementgyártól nyugatra lévő savas anomáliában kutattam. Találtam benne egy gyógyítórelikviát. A SEVA nagyon jó védelmet adott a mocsárban. Ezért 8000et adnának itt. Hmm, hogy lehetne belőle több pénz. Ha kiviszem a zónából (úgyis kimegyek vásárolni) akkor többszörös áron adhatom el. Még kéne egy és egész jó fegyvereket vehetek. A janovtól észak-keletre lévő anomáliát néztem át. Itt találtam egy gyengébb 3000 Rubeles relikviát. Holnap reggel indulok. Vettem egy hosszú fekete esőköpenyt 200 Rubelért, ami az egész páncélomat eltakarja így a zónán kívül nem vagyok feltűnő.
 
SSgt.John "Wing" Brown

Beértünk a városba. Tűz alatt állunk. Géppuska 6 óránál. Ultranacionalisták !
Egy régi jármű mögé bújtam fedezékbe. Elkúsztam egy betondarab rejtekébe. Süvítenek mindenfelé a golyók. Rádión üzenek Walcroftnak ,aki éppen egy moszkvics fedezékéből záporoztatja a golyókat,az M249-essel.
-Walcroft !
-Ha ez a seggfej megáll tölteni fedezz hadnagy !
-Vettem törzs !-hangzott a válasz.
A géppuska elhalgatott,cserélik a hevedert.Kibisztosítottam egy gránátot és kihajoltam a fedezékből.
Elhajítottam és az ablakon belül hallottam,hogy koppanik. Nagy robbanás volt,és a porfelhőben odafutottam,és beugorva az ablakon az USP-vel és a taktikai késsel. Elvágtam az egyik túlélő torkát,a másikat pedig kétszer fejbe lőttem,mikor egy vasdarabbal rontott nekem.
-Tiszta !
-Tangók likvidálva.
Visszamentem a kiscsapathoz,és intett Walcroft,hogy egy újabb támadás várható. Ők a terroristák után mennek,és a túszokért.
-Na de uram !
-Ez parancs katona ! -Heveskedett Walcroft.
-Értettem !
El is indultak,és a még ép PK-kat kihejeztem más pozíciókba,és Claymoreokat helyeztem el az utak mellett.Folyamatosan mozgásban kell lennünk,ezért a fegyverzsákokból elővettem az M4-esem,ACOG-al.
Jönnek is a rohadékok. A claymoreok robbanását üvöltözés,és heves tűz fogadta. Mi visszalőttünk. Egy tiszt került a célba kék sapkája volt. Ez valamikor tuti Spetsnaz volt,de vérző füllel nem nagyon tudhatta mivan. Egy pontos lövéssel leterítettem,és két katonát magamhoz hívva a közeli házat vettük célba ahová bemenekültek a géppuska és kézifegyver tüzet túlélt terroristák. Rider és Honey voltak velem. Az egyikük brit katona,mint én,de a királyi haditengerészettől,a másik kanadai kommandós.
Egy C2-es felhejezése után egy kibiztosított flashbanget dobtunk be. A vakon szaladgáló katonák közül néhány a falnak is nekiment. Ezeket kijukasztgattuk. De itt van a vezérük is. Az késsel támad,de elkapom a kezét,és a térdkalácsait darabokra lövöm a pisztolyal. Ordít a fájdalomtól és oroszul káromkodik. Lefegyvereztük, és a két kisérőmmel visszavittük kihallgatásra.
Oroszul szóltam hozzá:
-Hol vannak a társaid,és a tudósok ?
-B@szódj meg ! -jött a válasz.
-A számban lógó cigiből szívtam egy utolsót,majd belenyomtam a térdén tátongó sebbe és az arcát megmarkolva ordítottam rá,hogy POFA BE !!
-Utoljára kérdezem.
-Hol vannak a társaid és a tudósok.
-A fejét rázta.
-Ekkor elővettem az USP-t,és a másik sebére tartottam.
-Ekkor egy jókora verejtékcsepp gördült le az orráról,és végre dalolt.
-A városházánál,egy mobilbázison.
-Kísérleteznek egy fegyverrel.
-Ha kész,nem lesz ki megállítsa őket.
-Mind itt pusztultok el.
-De azt te nem látod.-Megfordultam és fejbe lőttem azzal a mozdulattal az ürgét.Hátravágódott a feje,és a kimeneti lyuk nagyobb volt,mint egy narancs.
-Walcroft jelentkezz !
-Walcroft !
-Kapitány !
-Kapitány !
Zavarja valami a jelet.
-Ti hárman itt maradtok !
-Ti ketten pedig velem jöttök !
-Mozgás !
Futólépésben kezdtünk el loholni utánnuk,hogy figyelmeztessük őket az ultrák tervéről. Ha nem érünk oda mindegy lesz.
 
Több napi láb és egyéb himbálás után úgy döntöttem teszek valamit. Egy egyszerű kis járőrözést vállaltam el hogy ne legyen annyi fáradozás vele. Három embert kaptam magam mellé, a táv meg csak a bázis körüli rész volt.Kimentünk a nagykapun és megkezdtük a dolgot. Ketten jobbra ketten balra és ha minden 9igaz majd összefutunk. Amikor még csak 5 perce gyalogolunk elkezd fájni a fejem. Nem tudom mitől de így hirtelen. A bázis másik végére értünk és a másik két ember sehol. A fejfájásom is elmúlt. Majd megint érzek egy erős fejfájást de az megint elmúlik.
-Valami nem tetszik nekem Inyokrav!
-Maradj! Bújj el!
-Bújik a fene! Én leléptem!
Elindult vissza de egy ordítást követően a magasba repült a keze. Beugrok a közeli bokorba és várok. Nem látok még semmit. Majd egy vérszopó megy el előttem. Lassan előveszem az M24-esemet és célzok. Tiszta fejlövés. Felállok és megvizsgálom. Egy egyszerű vérszopó. Ez téphette szét azt aki elmenekült. De mitől fájt a fejem? Ekkor ordítást hallok. Jobbranézek és egy irányító ballag felém. Gyorsan elszaladok a bázis túlsó végébe ahol a másik kettőt megtaláltam. Őket is szétszedték. Bebújok egy bokor alá és felveszem a kapcsolatot a bentiekkel:
-Főnök! Nem vagyok egyedül!
-Nagyon vicces, hol vannak a többiek?
-Melyik részük?
-Mi történt?
-Először egy nagy vérszopó majd egy irányító!
-A francba, hol van?
-A Keleti részen. Engedjenek le egy kötelet én meg felmászok!
-Rendben, fél perc.
Leengedtek egy kötelet én meg felmásztam. Fent megkerestük az irányítót. Éppen felénk jött. Ezt nem lehet egy M24-essel lekapni.
-Most mit tegyünk? Ha nem lőjük ki elsőnek akkor meg ránktámad.
-Ez jó lesz?-és az újonc elővett egy Gauss puskát.
-Honnan van?
-Hát, megyek az úton ez meg egy halott monolithosnál volt, úgy döntöttem elhozom hátha kell majd.
-Ide vele!
Elvettem majd bemértem az irányítót. A fejére lőttem, de az egész felsőteste szétégett.
-Ez remek! Lőhetek vele megint?
-Nehezen.
-Miért?
-Egy tárat találtam hozzá amiben egy lövésre elegendő elektromosság volt, azt meg most használtad el.
-Nincs hozzá lőszerünk?
-Az összes Gauss lőszert abban a bázisban tároltuk amit te voltál szíves és felrobbantottál pár hónapja.
-A francba. Most mi legyen? Lőszer nélkül a Gauss papírnehezék.
-Ne zavartassa magát. Elrakjuk és majd ha lesz bele lőszer elővesszük. Maga meg eltávot kap, ez túl sok volt. Három napig nem akarok magáról hallani.
Visszamentem a szobámba és letettem a cuccaimat. A ruhám megint csupa kosz lett. A puskám meg elakadt. Valami kosz belement. A gázálarcomnak beszakadt az üvege, a légvezető csöve megint kilyukadt. Megint, ruhamosás, puskaszétszerelés, gázálarcon üvegcsere, megint vennem kell egy légvezető csövet. Eltáv, édes eltáv. Na kezdjük. A ruhával kezdem. Leszedem róla a pisztolytáskát, az acélövet, a késtokot, a zárt légrendszer tartozékait például az oxigénpalack tartót a hátáról, és a bakancsról is leszedem a plusz késtokot. Öntök a kádba vizet, teszek bele egy adag speciális ruhatisztító anyagot, és belerakom a ruhát. A bakancsokat-mivel bőrből vannak- csak nedves ronggyal alaposan áttöröltem és kiraktam száradni. Az árushoz elmentem venni egy új légvezető csövet. Sok fajta volt, de a megszokottat vettem. Zöld, 4 centiméter vastag, erősített anyag. Bár nem tudom mitől erősített mikor egy mezei lehasaláskor egy tüske lyukat üt rajta. Visszamegyek és csinálom a többi dolgot. A puska. No igen. Kitárazom, de egy golyó még van a csövében. Próbálom kinyitni a zárszerkezetet de beragadt. Nem nyílik. Ütni meg nem merem. Óvatosnak kell lennem mert ha itt elsül akkor engem hadbíróság elé állítanak. Óvatosan egy csavarhúzóval leszerelem a tusst és félreteszem. Már látom a golyót. Az elsütőszeg még jó helyen van. Az okot is látom már. Egy kis kavics ragadt be a zárszerkezetbe. A kavics rendesen beragadt, de egy kis próbálkozással sikerült kiszednem. Kinyitottam a zárszerkezetet és kivettem a töltényt. Hamár itt vagyok, újraolajozom és rendesen kefével kitisztítom, egy mini kompresszorral kifújom a maradék homokot belőle majd beolajoztam rendesen. Összeraktam megint és kiraktam a tartóasztalra. A ruháim is készen vannak, kiraktam száradni, majd a bakancsomat is kiboxoltam. Szép csillogó fekete lett a boxtól. A gázálarcomat is helyreraktam, könnyű volt csak ki kellett venni a régi elhasznált üveget és berakni a rendeset. Oké, körülnéztem és láttam minden oké. Úgy döntöttem lefekszem mikor észrevettem egy durva vágást az alkaromon. Rendesen vérzett de eddig nem vettem észre. Nem tudom hogyan került oda. Lehet mikor a fegyverrel foglalkoztam, vagy mikor szedtem ki a késeket a tokokból. Lefeküdtem és elaludtam. Ekkor a Zóna megint megszólalt.
-Remek, mindent rendberaktál magadkörül. Remek. Csak azt ne feledd hogy nem ezt tervezem számodra. Majd kiderül mit akarok ne félj, csak annyit mondok hogy készülj! Mert ez hatalmas lesz!
Mikor felkelek és átgondolom a dolgot, valamiért a PDA-t kezdem el nézegetni. Egy üzenetet katam miszerint a Tiszta Égboltnak munkája van számomra. Horribilis mennyiségű pénzt fizetnek ha ezt megcsinálom. Akkor, el is indulok. Már csak fel kell készülnöm.
 
Éppen ahogy Tom mondta átkeltünk óvatosan a folyón, és megkerültük az épületet, amiben a terroristák tüzeltek a kapitányra.
Walcroft hall engem?
Igen kapitány, most megyünk be!
Várjon hadnagy, ez a város háza, figyeljen használják szabadon a fegyvereiket, öljenek meg bent mindenkit!
Értettem!
Szabad fegyver használat!
gyorsan be is mentünk az épületbe, mikor elhalkultak a második emeleten a géppuskák, már a kapitány is bent volt, de egyedül, úgy tűnik a csapatát lemészárolták...
a velem lévő két ember: Correl és Hoppkind is meghaltak...
az asztalok egy nagy fém táska a kapitány megfogja, de elötte rádiózott.
Uram 1 tudós még él. mondtam a kapitánynak
Ölje meg! mondja.
a tudós szinte könyörög, de nem hatott meg a parancs az parancs...
ám amikor lelőttem, éppen akkor toppant be Wing.
Mi folyik itt? kérdi wing
 
Nem is kellett sok hogy felöltözzek és elinduljak. Vettem még két légvezető csövet és egy jó gázálarcot. Mindenemet összeszedtem és elindultam. Amikor odaértem a mocsárba már vártak rám az égboltosok és azonnal a főnökükhöz vezettek. A főhadiszállás lepusztult volt, az emberek akik a tűz körül szoktak gitározni most elbarikádozva figyelnek a fő épületből, a kereskedő bezárt, a főépület meg az egyedüli biztonságos hely az egész bázison. Bevezettek én meg kérdem:
-Mi folyik itt?
-Vérszopók. Rengeteg! És nem a simák hanem hatalmasak! 2 méteresek! És van vagy 25 belőlük!
-Honnan jönnek?
-Nem tudom, de ha kideríted és megölöd őket akkor odaadjuk a tábor félretett pénzét. Tegyen valamit!
Ekkor sziréna hangja hallatszik és mindenki fedezékbe vágja magát.
-Mi az uram?
-Kuss! És le!
Lebuktam és csak egy kis képernyők keresztül láttam mi van kint. 25 vérszopó, de nem a szokásos földön futó változatok, ezek rendesen másznak a falakon, a fákon ugrálnak, és vagy 2 méter magasat ugranak helyből.
-Mi az isten?
-Nem tudjuk. Van valami terve?
-Van, de ahhoz el kell menniük!
-Csak este jönnek elő, szóval ma már semmit nem tehet. Várja meg a reggelt!
Megvártuk a reggelt majd munkához láttam. Előszöris, ki kell derítenünk honnan jöttek. Ehhez, vettem egy nyílpuskát, és egy nyomkövető nyilat. Ez meg is van, már csak el kell pusztítanunk őket.
-Van egy kis TNT raktáron?
-Nincs. Csak C4 van abból is csak annyi amennyi ezt a házat tudná csak felrobbantani.
-Nem baj, majd megoldjuk.
Este meg is jöttek a vérszopók. Egy lövésem volt szóval óvatosnak kellett lennem. Megcélzom az egyiket majd lövök. Eltaláltam de be is rágattam. Dühös lett és elkezdett szimatolni utánunk. Mikor már hajnalodott elindult hazafele én meg követtem. Ezek olyanok mint a denevérek, nappal alszanak este portyáznak. Egy régi telephelyre mentek. Bent egy csarnokban telepedtek le ami tele volt hordókkal. Keresek egy jó helyet a C4-nek mikor jobban megnézem a hordókat. Benzin. Ez meg is oldotta a dolgot. Elhelyeztem a robbanóanyag egyik felét a benzines hordókhoz másikat meg a tartóoszlophoz. Mikor felrobbantottam még hallottam ahogy ordítanak a vérszopók ahogy égeti őket a tűz de nem izgatott. Visszamentem a táborba ahol elkezdődtek a renoválási munkálatok. Megkaptam a nekem járó pénzt(100 000) majd elindultam haza.
 
Vissza
Top Alul