Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
bocsi de az x-16 az yantarban van
és maga az x-16 is cska a shocban van
és maga az x-16 is cska a shocban van Az inspirálta úgy értem. Mert ha Yantarba rakom akkormeg már koppintás. És azért írtam úgy hogy: A CoP-ban a hajó mert csak a CoP-ban van hajó. Az X16 meg tudom csak a SoC-ban van de nem írtam ki hogy A Soc-ból az X16. A lényeg hogy ez a két hely inspirálta. Plusz amit lejjebb írtatok az az Oázis nevezetű hely az adta az ötletet ezekhez a szörnyikékhez. Amúgy meg, van egy olyan tervem hogy a katonasággal békétkötök és néha dolgozok nekik. Nem baj ha megpróbálom most vagy majd később? (Ha a mostani történetet nem akarod félbehagyni akkor majd később.)
Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
igen egy ideig szeretnék még békét a karaktereimnek ha nem túl nagy kérés akkor kicsit később.
Oké. És hogy ne legyen sok off:
Elértem Yantarba és eladtam a képleteket. 100 000 rúbel összejött belőle de átvertnek érzem magamat mert mikor kijöttem akkor hallottam ahogy kuncog a doki. De legalább megvan a pénz. Visszaérve láttam ahogy a szerelőket kikötözték egy oszlophoz a bázis előtt. Bemegyek és kérdem:
-Mit csináltatok a szerelőkkel?
-Háááááát uram, ezek le akartak menni az alsó szintekre.
-Honnan veszed?
-A gombokat nyomogatták......
-Jéééééézusom. Az a dolguk! Ellenőrzik hogy működnek-e a gombok maga marha! Kötözze ki őket azonnal!
-É-é-é-értem uram...... Bocsánat.
Amatőr bagázs! De legalább nem jött kitörés mert akkor új szerelőket kellett volna hívnom és az Északi bázis már herótot kap tőlem. Most a 100 000 rúbelt kell beosztani. Előszöris, benzin. Temérdek sok benzin. 50 000-et benzinre szánok. A többiből veszek még kaját, piát meg magamnak egy tisztítófelszerelést mert elhagytam. Oké, 10 embert magammellé kaptam és elindultam a kereskedő felé. Hazahoztunk annyi benzint amennyit csak tudtunk. Leraktuk, majd én mentem vissza egyedül a kajákért. Már unom az ilyen dolgokat hogy nekem kell beszereznem az egész hóbelebanc kajáját, lőszerét, benzinét, mindenét. Mint egy dada. Nem ezért jöttem ide.-És ekkor jutott az eszembe! Kinevezek embereket! Nézzük a posztokat:
Kell:
egy élelmiszerfelelős,
egy lőszer felelős
egy biztonsági felelős
tíz felderítő
négy őrszem
egy benzinfelelős.
Oké, kijelölöm a posztokat. 18 embert magamhoz rendeltem és közöttük kiosztottam a posztokat. Így már nyugodtabb leszek. Már csak az újoncokat kell beavatnom a helység dolgaiba. Elindítom az expedíciót az alsóbb szintekre. Én is velük tartok. Lemegyünk, felkapcsoljuk a villanyt és találunk 3 hullát. Mind a hárman tiszták. Őket is kivittük innen majd folytattuk az átkutatást. Semmi extra. Pár konzerv, egy üveg vodka plusz egy kés(az is papírvágó). Szóval semmi érdekes. Kialakítjuk azt a helyet lelettartónak. Kivittük az ágyakat, helyükre veszünk majd számzáras szekrényeket és mindenki itt tárolja majd a leleteit. Yantarban meg Kruglovot megkérem hogy ha valami új leletet találunk vizsgálja meg nekünk. Oké, a bázis majdnem kész már csak egy utolsó simítás kell. A festés. A falak vacakul néznek ki ezért újrameszelés és festés. Ó, eszembejuttattja gyermekkoromat mikor festés volt otthon, de szép idők voltak. No, ennyit az emlékekről dologra!
Elértem Yantarba és eladtam a képleteket. 100 000 rúbel összejött belőle de átvertnek érzem magamat mert mikor kijöttem akkor hallottam ahogy kuncog a doki. De legalább megvan a pénz. Visszaérve láttam ahogy a szerelőket kikötözték egy oszlophoz a bázis előtt. Bemegyek és kérdem:
-Mit csináltatok a szerelőkkel?
-Háááááát uram, ezek le akartak menni az alsó szintekre.
-Honnan veszed?
-A gombokat nyomogatták......
-Jéééééézusom. Az a dolguk! Ellenőrzik hogy működnek-e a gombok maga marha! Kötözze ki őket azonnal!
-É-é-é-értem uram...... Bocsánat.
Amatőr bagázs! De legalább nem jött kitörés mert akkor új szerelőket kellett volna hívnom és az Északi bázis már herótot kap tőlem. Most a 100 000 rúbelt kell beosztani. Előszöris, benzin. Temérdek sok benzin. 50 000-et benzinre szánok. A többiből veszek még kaját, piát meg magamnak egy tisztítófelszerelést mert elhagytam. Oké, 10 embert magammellé kaptam és elindultam a kereskedő felé. Hazahoztunk annyi benzint amennyit csak tudtunk. Leraktuk, majd én mentem vissza egyedül a kajákért. Már unom az ilyen dolgokat hogy nekem kell beszereznem az egész hóbelebanc kajáját, lőszerét, benzinét, mindenét. Mint egy dada. Nem ezért jöttem ide.-És ekkor jutott az eszembe! Kinevezek embereket! Nézzük a posztokat:
Kell:
egy élelmiszerfelelős,
egy lőszer felelős
egy biztonsági felelős
tíz felderítő
négy őrszem
egy benzinfelelős.
Oké, kijelölöm a posztokat. 18 embert magamhoz rendeltem és közöttük kiosztottam a posztokat. Így már nyugodtabb leszek. Már csak az újoncokat kell beavatnom a helység dolgaiba. Elindítom az expedíciót az alsóbb szintekre. Én is velük tartok. Lemegyünk, felkapcsoljuk a villanyt és találunk 3 hullát. Mind a hárman tiszták. Őket is kivittük innen majd folytattuk az átkutatást. Semmi extra. Pár konzerv, egy üveg vodka plusz egy kés(az is papírvágó). Szóval semmi érdekes. Kialakítjuk azt a helyet lelettartónak. Kivittük az ágyakat, helyükre veszünk majd számzáras szekrényeket és mindenki itt tárolja majd a leleteit. Yantarban meg Kruglovot megkérem hogy ha valami új leletet találunk vizsgálja meg nekünk. Oké, a bázis majdnem kész már csak egy utolsó simítás kell. A festés. A falak vacakul néznek ki ezért újrameszelés és festés. Ó, eszembejuttattja gyermekkoromat mikor festés volt otthon, de szép idők voltak. No, ennyit az emlékekről dologra!
Nabukodonozor
New Member
Thunder felé szegezem a pisztolyom. Közöttünk Tatjána békít fájdalmas arcal.Nem kívánja egyikünk halálát sem. A szemébe nézek és megbékélek.Elég a háborúból. Leszegezem a fegyverem és Thunder felé bólintok. Ő vissza bólint és ő is elteszi a fegyvert. Ekkor lövés dördül valahonnan. Thunder mellkhasán átrepül egy golyó és teste a földnek zuhan. Tatjána felé futok és fedezékbe húzom. Thunder vérző szájjal fekszik az úton. Mögöttem Tatjána sírva fakad.Kirohanok a fedezékből és utánnam ordítja a lány:
- NEEE!!
Thunder mellé gugolok, és ránézek a sebre. A golyó átrepült rajta. 7.62-es.Fedezékbe húzom és Tatjánával és a maradék túlélőkkel elkezdjük kicibálni Pripyatból. Én útközben ledobom az Abakanomat. A golyóállómellény mellett ebbe is becsapódott pár lövés. Nem akarom, hogy szétrobbanjon a kezemben.
Útközben szemben jön egy figura. Felénk tart,én Tatjánát és Thundert védve előre állok.
-Ki vagy ?- Kérdeztem
-Fehéragyar és nincs sok időnk. Nem magyarázkodhatok.A barátotok segítségre szorul.
Thunder ekkor felköhhentett és nagyon rossz bőrben volt.
-Legyen.
A pripyati korházba vittük a katonatisztet és a doki már csak órákat jósolt neki.
Az asztalra vágtam és akkora erővel, hogy az széthorpadt.
-A fene ! Tom ! Nem hagylak meghalni !
Csoportokra oszlunk.Mindenki párokban. Az enyém Tatjána. Gyorsnak kell lennünk.
Elindultunk. Bóklászünk már egy idelye, a relikviadetektor jelez valamit egy régi traktorgyárból. Bemegyek megnézem mi az. Egy fémrámpán haladok át,és a folyosó végén van egy vörösen világító relikvia. Ez lesz az. Érzem.De mást is. Valami nincs rendben. A pisztolyom üres. Thunder nem is volt veszélyben tőle,csak blöfföltem. Így hát a késemet veszem elő.
Ismerős suhogás. A fene ! Gyorsan elugrok.
Belehasított a ruhámba. Ennél is kés van. Schellenberg !
-Segítettem rajtad és te az üldözőiddel bratyizol ? Nem maradt más nálam miattad, csak ez a kés,de a szivedet is ezzel fogom kivágni,ekkor megpördült a kezében a penge és felém vágott,de én blokkoltam,majd belerúgtam.Elterült,de mikor közelebb mentem kirugta a lábaim,és az arcomon huzott egy csíkot. Vér csepeg a késéről. De máris rajtam van és megpróbálja a nyakamba szúrni.Tatjána ordításai hangzanak mögüllem. Ez a mocsok bezárta a kabinajtót és csak az üvegen át hallom. Ami elég tömör,de így is hallom a keserves sírását.Erőt veszek magamon és lerugom a fekete köpenyest magamról úgy, hogy közben a kezemmel hárítom a torkom felé tartó borotvaéles pengét. Hevesen csapkodom a védekezőt,majd végül egyik kezemből a kést a másikba dobva és megpördülve mérek csapást rá. Egy vágás keletkezett a mellkhasán és szivárog belőle a vér. Rátapint és azt mondja:
-Még találkozunk. Az új barátodnak is ezt üzenet !
Leugrott a rámpáról és futásnak eredt.De nem érdekel. Fontosabb a relikvia. Felkapom,majd az ajtóhoz érve mondom Tatjánának lépjen hátrébb. Ez egy vasajtó. Könnyű kiszedni, csak ügyesnek kell lenni. A kést befeszítve megugrasztottam a peremét.Nagyot csattant és ezután a csók is amit a páromtól kaptam.
-Ennyire életemben nem féltem. Azt hittem...
-Ssshh...-Tettem az ujjamat a szájára.
-Engem nem olyan könnyű közelharcban legyőzni. Később elmondom, de most Tomnak kell segítenünk. Menjünk. Futottunk ahogy tudtunk. Odaérve a már haldokló Tom felett imádkozó fehéragyar bús tekintete fogadott.De megcsillant a szeme a relikvián.
-Ez több mint nagyszerű !
-Most mentették meg ezt az embert. Gratulálok.
Rátette a relikviát a sebre,és az gyorsan kezdett gyógyulni, majd kitessékelt a kórteremből az "orvos" és lelkendezve ugrott ismét a nyakamba Tatjána.
-Tudtam, hogy képes vagy rá ! -mosolygott.
-Nélküled nem ment volna.
-Te adtál erőt.
-Én már rég nem bízok önmagamban, de te megmutattad, hogy érek még valamit.
-Számomra te vagy a legfontosabb.
Kislányos tekintettel nézett rám Tatjána,és kézen ragadott. A nővérszoba előtt álltunk meg...
Sascha és Viktor küzdelme itt tekinthető meg.(Ami nem ide illik azt vegyétek ki)
<object width="640" height="505"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/WzuMAAJ1ryo&hl=hu_HU&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/WzuMAAJ1ryo&hl=hu_HU&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="505"></embed></object>
- NEEE!!
Thunder mellé gugolok, és ránézek a sebre. A golyó átrepült rajta. 7.62-es.Fedezékbe húzom és Tatjánával és a maradék túlélőkkel elkezdjük kicibálni Pripyatból. Én útközben ledobom az Abakanomat. A golyóállómellény mellett ebbe is becsapódott pár lövés. Nem akarom, hogy szétrobbanjon a kezemben.
Útközben szemben jön egy figura. Felénk tart,én Tatjánát és Thundert védve előre állok.
-Ki vagy ?- Kérdeztem
-Fehéragyar és nincs sok időnk. Nem magyarázkodhatok.A barátotok segítségre szorul.
Thunder ekkor felköhhentett és nagyon rossz bőrben volt.
-Legyen.
A pripyati korházba vittük a katonatisztet és a doki már csak órákat jósolt neki.
Az asztalra vágtam és akkora erővel, hogy az széthorpadt.
-A fene ! Tom ! Nem hagylak meghalni !
Csoportokra oszlunk.Mindenki párokban. Az enyém Tatjána. Gyorsnak kell lennünk.
Elindultunk. Bóklászünk már egy idelye, a relikviadetektor jelez valamit egy régi traktorgyárból. Bemegyek megnézem mi az. Egy fémrámpán haladok át,és a folyosó végén van egy vörösen világító relikvia. Ez lesz az. Érzem.De mást is. Valami nincs rendben. A pisztolyom üres. Thunder nem is volt veszélyben tőle,csak blöfföltem. Így hát a késemet veszem elő.
Ismerős suhogás. A fene ! Gyorsan elugrok.
Belehasított a ruhámba. Ennél is kés van. Schellenberg !
-Segítettem rajtad és te az üldözőiddel bratyizol ? Nem maradt más nálam miattad, csak ez a kés,de a szivedet is ezzel fogom kivágni,ekkor megpördült a kezében a penge és felém vágott,de én blokkoltam,majd belerúgtam.Elterült,de mikor közelebb mentem kirugta a lábaim,és az arcomon huzott egy csíkot. Vér csepeg a késéről. De máris rajtam van és megpróbálja a nyakamba szúrni.Tatjána ordításai hangzanak mögüllem. Ez a mocsok bezárta a kabinajtót és csak az üvegen át hallom. Ami elég tömör,de így is hallom a keserves sírását.Erőt veszek magamon és lerugom a fekete köpenyest magamról úgy, hogy közben a kezemmel hárítom a torkom felé tartó borotvaéles pengét. Hevesen csapkodom a védekezőt,majd végül egyik kezemből a kést a másikba dobva és megpördülve mérek csapást rá. Egy vágás keletkezett a mellkhasán és szivárog belőle a vér. Rátapint és azt mondja:
-Még találkozunk. Az új barátodnak is ezt üzenet !
Leugrott a rámpáról és futásnak eredt.De nem érdekel. Fontosabb a relikvia. Felkapom,majd az ajtóhoz érve mondom Tatjánának lépjen hátrébb. Ez egy vasajtó. Könnyű kiszedni, csak ügyesnek kell lenni. A kést befeszítve megugrasztottam a peremét.Nagyot csattant és ezután a csók is amit a páromtól kaptam.
-Ennyire életemben nem féltem. Azt hittem...
-Ssshh...-Tettem az ujjamat a szájára.
-Engem nem olyan könnyű közelharcban legyőzni. Később elmondom, de most Tomnak kell segítenünk. Menjünk. Futottunk ahogy tudtunk. Odaérve a már haldokló Tom felett imádkozó fehéragyar bús tekintete fogadott.De megcsillant a szeme a relikvián.
-Ez több mint nagyszerű !
-Most mentették meg ezt az embert. Gratulálok.
Rátette a relikviát a sebre,és az gyorsan kezdett gyógyulni, majd kitessékelt a kórteremből az "orvos" és lelkendezve ugrott ismét a nyakamba Tatjána.
-Tudtam, hogy képes vagy rá ! -mosolygott.
-Nélküled nem ment volna.
-Te adtál erőt.
-Én már rég nem bízok önmagamban, de te megmutattad, hogy érek még valamit.
-Számomra te vagy a legfontosabb.
Kislányos tekintettel nézett rám Tatjána,és kézen ragadott. A nővérszoba előtt álltunk meg...
Sascha és Viktor küzdelme itt tekinthető meg.(Ami nem ide illik azt vegyétek ki)
<object width="640" height="505"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/WzuMAAJ1ryo&hl=hu_HU&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/WzuMAAJ1ryo&hl=hu_HU&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="505"></embed></object>
A nővérszoba előtt álltunk meg. Benyitottam, az ajtó recsegett. Kezénél fogva behúztam Steinert is, aki nem ellenkezett. A zárban ott volt
a kulcs; bezártam az ajtót. Lehajítottam a sisakomat, ami csak úgy kopogott a kórházi padlón.
- Szépek a szemeid - szólt Steiner, és megcsókolt.
Egy kis szünet alkalmával megjegyeztem:
- Úgy féltem, hogy elveszítelek...
- Nem fogsz - mondta szerelmem, majd ismét megcsókolt.
Egymás ölében voltunk egy kicsit, mikor megkérdeztem:
- Most, itt?
Steiner a közeli asztalra nézett, felkapott, lesöpört róla mindent, majd a fülembe súgta:
- Na gyere...
***
Lihegve feküdtünk a földön, egymás karjaiban.
- Csodálatos volt, Tatjána...
- Szeretlek! - lihegtem, majd kacagtunk.
- Lassan szedjük össze magunkat. - kelt fel Steiner, majd öltözni kezdett.
Én is felvettem a ruháim, és az új páncélomat is.
- Éhes vagyok! Ha van valamid, adsz enni? - kérdeztem kedvesemtől.
- Hogyne adnék! - hangzott a válasz. - Ilyet ne is kérdezz - mosolygott rám, majd átnyújtott egy halaskonzervet.
- Szeretem a halat - nevettem fel -, köszönöm.
- Ennek örülök. - nézett rám Steiner.
Megvárta, amíg megeszem, majd együtt elmentünk megnézni Thundert. Az állapota rohamosan javult.
- Szivi - fordultam Steinerhez -, baj lenne, ha ledőlnék ebbe a sarokba aludni?
- Sarokba? Ne szégyenítsd meg magad, egyetlenem - nevetett, majd felkapott, majd gyengéden lerakott egy kórházi ágyra. - Na. Ez csak jobb, mint a sarok!
- Igazad van. Te nem alszol? - kérdeztem tőle.
- Nem, majd én vigyázok rád - mosolygott.
Úgy éreztem, mintha Isten kezében lennék, és semmi bajom nem eshetne. Hamar elaludtam.
a kulcs; bezártam az ajtót. Lehajítottam a sisakomat, ami csak úgy kopogott a kórházi padlón.
- Szépek a szemeid - szólt Steiner, és megcsókolt.
Egy kis szünet alkalmával megjegyeztem:
- Úgy féltem, hogy elveszítelek...
- Nem fogsz - mondta szerelmem, majd ismét megcsókolt.
Egymás ölében voltunk egy kicsit, mikor megkérdeztem:
- Most, itt?
Steiner a közeli asztalra nézett, felkapott, lesöpört róla mindent, majd a fülembe súgta:
- Na gyere...
***
Lihegve feküdtünk a földön, egymás karjaiban.
- Csodálatos volt, Tatjána...
- Szeretlek! - lihegtem, majd kacagtunk.
- Lassan szedjük össze magunkat. - kelt fel Steiner, majd öltözni kezdett.
Én is felvettem a ruháim, és az új páncélomat is.
- Éhes vagyok! Ha van valamid, adsz enni? - kérdeztem kedvesemtől.
- Hogyne adnék! - hangzott a válasz. - Ilyet ne is kérdezz - mosolygott rám, majd átnyújtott egy halaskonzervet.
- Szeretem a halat - nevettem fel -, köszönöm.
- Ennek örülök. - nézett rám Steiner.
Megvárta, amíg megeszem, majd együtt elmentünk megnézni Thundert. Az állapota rohamosan javult.
- Szivi - fordultam Steinerhez -, baj lenne, ha ledőlnék ebbe a sarokba aludni?
- Sarokba? Ne szégyenítsd meg magad, egyetlenem - nevetett, majd felkapott, majd gyengéden lerakott egy kórházi ágyra. - Na. Ez csak jobb, mint a sarok!
- Igazad van. Te nem alszol? - kérdeztem tőle.
- Nem, majd én vigyázok rád - mosolygott.
Úgy éreztem, mintha Isten kezében lennék, és semmi bajom nem eshetne. Hamar elaludtam.
Reggel felkelek. Ellenőrzöm a munkákat. Minden rendben halad. A festés mindjárt kész is van.
-Szép munka katonák! Új parancs! Meg kell inniuk 3 üveg vodkát estig! És nincs ellenvetés!
-Értettük uram!
-Lelépni!
Elégedett voltam a munkájukkal. De nem lankadhat a figyelmünk. Most is három bandita akar bejutni ide.
-Főnök mi legyen?
-Felszerelte az ajtó fölé a lángszórókat?
-Igen.....
-Akkor kapcsolja be!
A lángszórót bekapcsoltuk mire a két bandita elkezdett vonaglani, rángatózni és ami a legfontosabb halni! Mikor kinyiffantak bevágtuk őket a savas anomáliába és folytatódott a munka tovább. Lementem mert a számítógépteremben új fejleményeket jelentettek.
-Mit akar jelenteni?
-Uram, találtunk valamit.
-Mit?
-Ezt!
Egy nagy gépet mutatott amit úgy tudnék jellemezni mint a plázákban ez a vérnyomásmérő amibe bele kell dugni az alkart.
-Mi ez?
-Ez egy mintafelvevő eszköz. Bele teszi a kezét és mintát vesz majd használhatja a fegyvereket?
-Honnan tudja kipróbálta már?
-Nem, itt a használati útmutató.
-Aha, na lássuk miből élünk!
Beleraktam a kezemet majd vártam. Egy kis szúrás majd semmi. Lementünk a fegyverraktárba és most már el tudtam sütni a fegyvert. mindenkivel megcsináltuk ezt majd kimentem kipróbálni a mesterlövész puskát amit a lezárt helyen találtunk. Hatalmas töltény kellett bele. A töltény volt akkora mint egy a Vintaromnak az egész tára, Betöltöttem. Állva céloztam és mondtam:
-Najó, erősen kell fogni mert nagyot fog ütni! Felkészülni, vigyázz, tűz!
Amikor lőttem hihetetlen módon alig hallatszott valami kis pisszenés és nem is éreztem csak nagyon kicsi visszarúgást.
-Ez meg mi a szar volt?
-Nem tudom, de ez a puska még jól jöhet. Megnéztük a helyet ahova lőttem. Egy páncélautóra lőttem ami a dombon megakadt. A páncélautón most egy 30 centi átmérőjű lyuk tátongott és a golyó-hihetetlen-de keresztülment rajta. Mind a két oldalt átlyuggatta.
-Baszki! Milyen fegyót találtál főnök?
-Olyat amit ritkán fogok használni.
-Ritkán?
-Igen, csak különleges esetekben fogom kivinni a szobámból. És ha meghallom hogy valaki hozzányúl azt belehajítom a savastóba. Élve!
-Főnök de ezt nem akarja eladni?
-Nem, ez túl jó ahhoz hogy valami harmadrangú bandita elcsórja! Ez a mi titkos fegyverünk!
-Értem uram.
-Oké, most már csak le kell tesztelnünk a többi fegyvert ami még ott van.
Az AK-k normálisak, a Pmm-ek is, találtunk még pár mesterlövész puskát de azok is normálisak voltak. Egyszercsak találunk egy ajtót amin ugyanolyan zár van mint ami a mesterlövész fegyvernek volt csak mostmár kód is van hozzá.
-Mi legyen?
-Szedjük szét!
Nekiestek estére készen is voltak. Egy újfajta exoruha volt benne amit különleges akciókra terveztek. A leírásban az szerepel hogy a golyók elln hatástalan viszont 100%-ig ellenálló a tűzre, elektromosságra, sugárzásra, viszont nem golyóálló és nem vízálló.
-Ez jó lesz ha majd megyek Pripjaty-ba.
Összeszedtünk mindent az exoruhát és a KNP-t(a mesterlövész puskát így hívom KNP=k**** nagy puska) elraktam a szobámba és nyugovóra tértünk. Kíváncsi vagyok ez a hely még mit tartogat számunkra.
-Szép munka katonák! Új parancs! Meg kell inniuk 3 üveg vodkát estig! És nincs ellenvetés!
-Értettük uram!
-Lelépni!
Elégedett voltam a munkájukkal. De nem lankadhat a figyelmünk. Most is három bandita akar bejutni ide.
-Főnök mi legyen?
-Felszerelte az ajtó fölé a lángszórókat?
-Igen.....
-Akkor kapcsolja be!
A lángszórót bekapcsoltuk mire a két bandita elkezdett vonaglani, rángatózni és ami a legfontosabb halni! Mikor kinyiffantak bevágtuk őket a savas anomáliába és folytatódott a munka tovább. Lementem mert a számítógépteremben új fejleményeket jelentettek.
-Mit akar jelenteni?
-Uram, találtunk valamit.
-Mit?
-Ezt!
Egy nagy gépet mutatott amit úgy tudnék jellemezni mint a plázákban ez a vérnyomásmérő amibe bele kell dugni az alkart.
-Mi ez?
-Ez egy mintafelvevő eszköz. Bele teszi a kezét és mintát vesz majd használhatja a fegyvereket?
-Honnan tudja kipróbálta már?
-Nem, itt a használati útmutató.
-Aha, na lássuk miből élünk!
Beleraktam a kezemet majd vártam. Egy kis szúrás majd semmi. Lementünk a fegyverraktárba és most már el tudtam sütni a fegyvert. mindenkivel megcsináltuk ezt majd kimentem kipróbálni a mesterlövész puskát amit a lezárt helyen találtunk. Hatalmas töltény kellett bele. A töltény volt akkora mint egy a Vintaromnak az egész tára, Betöltöttem. Állva céloztam és mondtam:
-Najó, erősen kell fogni mert nagyot fog ütni! Felkészülni, vigyázz, tűz!
Amikor lőttem hihetetlen módon alig hallatszott valami kis pisszenés és nem is éreztem csak nagyon kicsi visszarúgást.
-Ez meg mi a szar volt?
-Nem tudom, de ez a puska még jól jöhet. Megnéztük a helyet ahova lőttem. Egy páncélautóra lőttem ami a dombon megakadt. A páncélautón most egy 30 centi átmérőjű lyuk tátongott és a golyó-hihetetlen-de keresztülment rajta. Mind a két oldalt átlyuggatta.
-Baszki! Milyen fegyót találtál főnök?
-Olyat amit ritkán fogok használni.
-Ritkán?
-Igen, csak különleges esetekben fogom kivinni a szobámból. És ha meghallom hogy valaki hozzányúl azt belehajítom a savastóba. Élve!
-Főnök de ezt nem akarja eladni?
-Nem, ez túl jó ahhoz hogy valami harmadrangú bandita elcsórja! Ez a mi titkos fegyverünk!
-Értem uram.
-Oké, most már csak le kell tesztelnünk a többi fegyvert ami még ott van.
Az AK-k normálisak, a Pmm-ek is, találtunk még pár mesterlövész puskát de azok is normálisak voltak. Egyszercsak találunk egy ajtót amin ugyanolyan zár van mint ami a mesterlövész fegyvernek volt csak mostmár kód is van hozzá.
-Mi legyen?
-Szedjük szét!
Nekiestek estére készen is voltak. Egy újfajta exoruha volt benne amit különleges akciókra terveztek. A leírásban az szerepel hogy a golyók elln hatástalan viszont 100%-ig ellenálló a tűzre, elektromosságra, sugárzásra, viszont nem golyóálló és nem vízálló.
-Ez jó lesz ha majd megyek Pripjaty-ba.
Összeszedtünk mindent az exoruhát és a KNP-t(a mesterlövész puskát így hívom KNP=k**** nagy puska) elraktam a szobámba és nyugovóra tértünk. Kíváncsi vagyok ez a hely még mit tartogat számunkra.
Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
kevésbé hangos hörgések közepette felkeltem a kórházi ágyról.
balra mellettem nem messze Tátja volt az egyik ágyon, de ő csak aludt.
lassan csöndben kimentem a szobából, nehezemre esett a járás, és fájt is még irdatlanul, de már egyszerűen nem volt erőm a szobában maradni.
Kimentem az erkélyre, mert éppen a harmadikon voltam.
Ekkor egy hang mögöttem:
Még csak 1 órája hogy lelőttek, de te máris jársz? na ne!
Nem fordultam meg de tudtam hogy steiner volt az, már jött és vissza akart tessékelni a szobába.
Áj Steiner, szeretnék veled valamit megbeszélni!
Mit?
Te tényleg szereted tátját. igaz?
Igen! válaszolja teljes őszinteséggel az arcán.
Én is szeretem Tátját, de nem olyan szinten mint te!
Hogy érted ezt?
Bár tudom hogy idősebb ahhoz, de mégis időnként olyan érzésem van mintha a lányom lenne, és mint tudod az Apák bármire képesek hogy megvédjék a lányukat!
E mondat hallatán esett le Steinernek a cselekvéseim oka.
Értsd meg Steiner nekem a baráti becsületem a tét hogy megtudom-e őt védeni attól a sok mocsoktól ami a zónában van, Tudnom kell hogy mik a szándékaid vele!
Az életemet adnám érte hogy megvédjem! mondja.
De nem tudod megvédeni azzal hogy belekötsz a szolgálatba és a hadseregbe! értsd meg, ha nem segítesz nem tudok rajtatok segíteni!
Tudom, és sajnálom a katonákat akiket megöltem, de mind bántotta Tátját, ilyenekkel akarod megvédeni?!
...
Rendben, Tátja a védelmed alá kerül, de ha bármi baja esik a lánynak tudd hogy megöllek!
Néztem a szemeibe üveges tekintettemmel.
Nem fog! mondja miközben elsétáltam.
Intettem a csapatomnak, és elmentünk vissza a raktárba, a relikviát amivel elállították a vérzést,az egyik Titán tárolóba tettem, így az folyamatosan gyógyított.
Vissza érve már nem fájt annyira semmim, még nyugovóra tértem ott, és másnap reggelre kutya bajom se volt.
Amíg én pihentem, addig a többiek feladata hogy a raktárból valamiféle bázist faragjanak.
Hát domotor ez a KNP olyan mint a BFG Big **** gun
balra mellettem nem messze Tátja volt az egyik ágyon, de ő csak aludt.
lassan csöndben kimentem a szobából, nehezemre esett a járás, és fájt is még irdatlanul, de már egyszerűen nem volt erőm a szobában maradni.
Kimentem az erkélyre, mert éppen a harmadikon voltam.
Ekkor egy hang mögöttem:
Még csak 1 órája hogy lelőttek, de te máris jársz? na ne!
Nem fordultam meg de tudtam hogy steiner volt az, már jött és vissza akart tessékelni a szobába.
Áj Steiner, szeretnék veled valamit megbeszélni!
Mit?
Te tényleg szereted tátját. igaz?
Igen! válaszolja teljes őszinteséggel az arcán.
Én is szeretem Tátját, de nem olyan szinten mint te!
Hogy érted ezt?
Bár tudom hogy idősebb ahhoz, de mégis időnként olyan érzésem van mintha a lányom lenne, és mint tudod az Apák bármire képesek hogy megvédjék a lányukat!
E mondat hallatán esett le Steinernek a cselekvéseim oka.
Értsd meg Steiner nekem a baráti becsületem a tét hogy megtudom-e őt védeni attól a sok mocsoktól ami a zónában van, Tudnom kell hogy mik a szándékaid vele!
Az életemet adnám érte hogy megvédjem! mondja.
De nem tudod megvédeni azzal hogy belekötsz a szolgálatba és a hadseregbe! értsd meg, ha nem segítesz nem tudok rajtatok segíteni!
Tudom, és sajnálom a katonákat akiket megöltem, de mind bántotta Tátját, ilyenekkel akarod megvédeni?!
...
Rendben, Tátja a védelmed alá kerül, de ha bármi baja esik a lánynak tudd hogy megöllek!
Néztem a szemeibe üveges tekintettemmel.
Nem fog! mondja miközben elsétáltam.
Intettem a csapatomnak, és elmentünk vissza a raktárba, a relikviát amivel elállították a vérzést,az egyik Titán tárolóba tettem, így az folyamatosan gyógyított.
Vissza érve már nem fájt annyira semmim, még nyugovóra tértem ott, és másnap reggelre kutya bajom se volt.
Amíg én pihentem, addig a többiek feladata hogy a raktárból valamiféle bázist faragjanak.
Hát domotor ez a KNP olyan mint a BFG Big **** gun
Nagyjából, csak az én ízlésem szerint átalakítva. Egy mesterlövész puska aminek alig van visszarúgása és hangja viszont hatalmasat durran ha talál.
Reggel összehívtam az embereket a bázis előtt.
-Rendben uraim, a bázist megnyíltnak nyilvánítom. Mindenkinek megvan a helye, tartója, fegyvere. Tartsa rendben a helyét és minden rendben lesz. Lelépni!
Bár nem mutattam ki, aggasztott egy dolog. Az a lény, vagy hívjuk így Zóna, beszélt hozzám. Tud a helyről. Mi van ha valakit ideküld azzal hogy lépjen be? Lehet hogy lelepleződik a rejtekhelyünk emiatt. Nem lenne jó ilyen korán költözni. Elindultam a zónába körülnézni mert még nem fedeztem fel teljesen ezt a helyet. Egy kis eldugott rész volt a szeméttelepen. Egyszercsak egy zombiba botlok.Lőni akarok de ekkor észreveszek még 10 zombit. Nem 15, 20, 30, jézus! Menekülnöm kell!
Visszamentem a bázisra és mondtam hogy a lángszóróknak dolguk lesz. A zombik az ajtót akarták betörni de a lángszórókkal adtunk nekik. Mikor tiszta volt a terep kimentem. A zombik a sugárzástól lettek ilyenek szóval nincs a közelben kontroller. A felderítők mondták hogy láttak pár fura Stalkert de nem hitték hogy ilyen komoly a helyzet. Lementünk értekezni a dolgokról.
-Rendben, eddig 2 bázisunk ment tönkre. Egy egy mutánstámadás miatt, egy a katonaság miatt.
-Ki vezette azt a katonai akciót?
-Egy bizonyos Thunder.
-Thunder?
-Igen.
-Hallottam róla. Jó szövetségesnek bizonyulna.
-Erről értekeznünk kell. És most kissebb gondunk is nagyobb annál hogy ezen tanakodjunk. A monolith hadat üzent nekünk!
-Badarság! Már minden frakciónak hadat üzent!
-Nem, most komolyan! Az északi bázist meg akarják támadni! Egy monolithos kémet már el is kaptunk!
-Hallottam róla. De nem küldött el infókat a bázisukra nem?
-Nem, de bármikor jöhet a felmentősereg.
-Akkor mi legyen?
-Akkor nem tudunk semmit sem tenni. Ostromállapot lesz!
-Idejöhetne az egész frakció, itt van hely.
-Nem lehet! A négy alapító így osztotta el a helyeket! Északi bázis, Déli, keleti, nyugati és közép-peremvidéki! Nem rúghatjuk fel a rendet! Az az etnikai kódexünk legfontosabb szabályának a felrúgása lenne amiért kötél jár!
-Tudjuk, de valamit tenni kell mert nem vagyunk olyan erősek hogy legyőzzük a monolithot!
-Mi nem, de segítséggel lehet.
-Nem számíthatunk senkire! Ki is használhatnának! Különbenis kit akarsz? Lukash? Az a Lukash aki banditákkal cimborál és egy jó üzletért eladná a saját családját? Vagy a kötelességiekkel? Akik közvetlen puszipajtásai a katonáknak? Netán a szabadúszókkal? A részegekkel vagy a halottakkal? Térj észre!
-Nincs jobb ötletem. Talán a századost aki vezeti a támadást, azt ki lehetne iktatni!
-Badarság! Védik!
-De nem mindig! Simán le tudnám szedni!
-Mivel?
-Majd meglátja!
A többi vezető bambán nézett rám mikor mondtam hogy le tudom szedni az ürgét. A KNP-vel felszerelkezve elbújtam egy hegyoldalban és vártam a monolithosokat. Mikor megláttam a századost tüzeltem. A golyó a fejét érte de az egész felsőteste leszakadt. Miután ez megvolt továbbálltam. Nem akartam hogy megtaláljanak ezért óvatosan mentem. Mikor megtudták hogy a századost elintéztem kitüntettek az aranypuskával*. Este ezt is megünnepeltük amiért ránk ragasztották a Vodka század nevet mert minden este berúgunk. A holnapi nap remélem jobban telik mint a mai. Sok idő lesz mire a Lövész frakció rendberakja a dolgokat.
Ez egy magyarázat, a csillaggal jelölt dolgot magyarázza el.
*Az aranypuska egy díj amit azok kapnak meg akik szinte lehetetlen feladatot végeznek el. Eddig 3 ember kapta meg, Strelok A Lövész, egy figura aki egy golyóval leszedett 5 katonát, és Inyokrav.
Reggel összehívtam az embereket a bázis előtt.
-Rendben uraim, a bázist megnyíltnak nyilvánítom. Mindenkinek megvan a helye, tartója, fegyvere. Tartsa rendben a helyét és minden rendben lesz. Lelépni!
Bár nem mutattam ki, aggasztott egy dolog. Az a lény, vagy hívjuk így Zóna, beszélt hozzám. Tud a helyről. Mi van ha valakit ideküld azzal hogy lépjen be? Lehet hogy lelepleződik a rejtekhelyünk emiatt. Nem lenne jó ilyen korán költözni. Elindultam a zónába körülnézni mert még nem fedeztem fel teljesen ezt a helyet. Egy kis eldugott rész volt a szeméttelepen. Egyszercsak egy zombiba botlok.Lőni akarok de ekkor észreveszek még 10 zombit. Nem 15, 20, 30, jézus! Menekülnöm kell!
Visszamentem a bázisra és mondtam hogy a lángszóróknak dolguk lesz. A zombik az ajtót akarták betörni de a lángszórókkal adtunk nekik. Mikor tiszta volt a terep kimentem. A zombik a sugárzástól lettek ilyenek szóval nincs a közelben kontroller. A felderítők mondták hogy láttak pár fura Stalkert de nem hitték hogy ilyen komoly a helyzet. Lementünk értekezni a dolgokról.
-Rendben, eddig 2 bázisunk ment tönkre. Egy egy mutánstámadás miatt, egy a katonaság miatt.
-Ki vezette azt a katonai akciót?
-Egy bizonyos Thunder.
-Thunder?
-Igen.
-Hallottam róla. Jó szövetségesnek bizonyulna.
-Erről értekeznünk kell. És most kissebb gondunk is nagyobb annál hogy ezen tanakodjunk. A monolith hadat üzent nekünk!
-Badarság! Már minden frakciónak hadat üzent!
-Nem, most komolyan! Az északi bázist meg akarják támadni! Egy monolithos kémet már el is kaptunk!
-Hallottam róla. De nem küldött el infókat a bázisukra nem?
-Nem, de bármikor jöhet a felmentősereg.
-Akkor mi legyen?
-Akkor nem tudunk semmit sem tenni. Ostromállapot lesz!
-Idejöhetne az egész frakció, itt van hely.
-Nem lehet! A négy alapító így osztotta el a helyeket! Északi bázis, Déli, keleti, nyugati és közép-peremvidéki! Nem rúghatjuk fel a rendet! Az az etnikai kódexünk legfontosabb szabályának a felrúgása lenne amiért kötél jár!
-Tudjuk, de valamit tenni kell mert nem vagyunk olyan erősek hogy legyőzzük a monolithot!
-Mi nem, de segítséggel lehet.
-Nem számíthatunk senkire! Ki is használhatnának! Különbenis kit akarsz? Lukash? Az a Lukash aki banditákkal cimborál és egy jó üzletért eladná a saját családját? Vagy a kötelességiekkel? Akik közvetlen puszipajtásai a katonáknak? Netán a szabadúszókkal? A részegekkel vagy a halottakkal? Térj észre!
-Nincs jobb ötletem. Talán a századost aki vezeti a támadást, azt ki lehetne iktatni!
-Badarság! Védik!
-De nem mindig! Simán le tudnám szedni!
-Mivel?
-Majd meglátja!
A többi vezető bambán nézett rám mikor mondtam hogy le tudom szedni az ürgét. A KNP-vel felszerelkezve elbújtam egy hegyoldalban és vártam a monolithosokat. Mikor megláttam a századost tüzeltem. A golyó a fejét érte de az egész felsőteste leszakadt. Miután ez megvolt továbbálltam. Nem akartam hogy megtaláljanak ezért óvatosan mentem. Mikor megtudták hogy a századost elintéztem kitüntettek az aranypuskával*. Este ezt is megünnepeltük amiért ránk ragasztották a Vodka század nevet mert minden este berúgunk. A holnapi nap remélem jobban telik mint a mai. Sok idő lesz mire a Lövész frakció rendberakja a dolgokat.
Ez egy magyarázat, a csillaggal jelölt dolgot magyarázza el.
*Az aranypuska egy díj amit azok kapnak meg akik szinte lehetetlen feladatot végeznek el. Eddig 3 ember kapta meg, Strelok A Lövész, egy figura aki egy golyóval leszedett 5 katonát, és Inyokrav.
Zini
New Member
- Csatlakozás
- 2010.05.25.
- Üzenetek
- 1,360
- Reakció pontszám
- 0
- Hely
- Limanks
- Webhely
- www.stalker.lapunk.hu
Reggel volt,a nap szépen sütött,Varja is vissza ért,Állitólag minden abbamaradt ez a Stalker VS Hadsereg,vissza térhetünk 1 es csapatokként a Zónába,1 ik csapat 5 fősen 16 os osztagként a másik már nem is csapat mert külön külön mennek,eblegyeztem hogy maradjak 5 fősbe,ott maradt még Varja,(1 es)
3 as 8 as és 6 os és még én 5 ös,többiek szét váltak,újfeladatott adtak,már megint a hülye Monolitosok Pripyat-Erőmű elválasztásánál,megnehezitené más dolgát hogy eljusson az erőműbe az Északi résznél,bele egyeztem,Délre megis jött a Helikopter,felszáltunk rá,Pripyat Északi Részére ahol az "Elválasztó" található,ott kell védenünk 1 egész napot,magyarul következő Délig,Elhelyeztük a Homozsákokat és Sáncokat,ekkor még 8 an voltunk mindannyian itt voltunk,1 híd védte fölöttünk a tetőt,elöttünk elterült a jobb és bal oldalt Keritéssel védett de középen Sajna sok fedezékkel található Országút az Erőmű felé,1 Erős kaliberü Sentrit is elhelyeztünk a Sánc közepén az út felé irányitva,Más néven úgy hivjuk ezt "Minigun"
5 000 Töltény hüvely volt hozzá,ezt 7 es kapta,én 3 assal elől helyezkedtem el mint legjobb lövésznek valók
1 es és 2 es jobb oldalt,4 es és 6 os bal oldalt,8 as meg kapta az RPG-t és ő fog védeni minket a nagy hadi erőktől,10 lőszerrel,azt ha kifogy megy előre 3 ashoz és hozzám,várni kezdtünk,várni kezdtünk,majd láttunk hogy többezer milió szúnyognak kinéző valami kezd el felénk menni,
Jobban megnézem,
-Ez nem szúnyog emberek!Ennyit kell kivédenünk
-Ne hülyéskedj! - és eldördültek az első lövések-
Viszonoztam...
3 as 8 as és 6 os és még én 5 ös,többiek szét váltak,újfeladatott adtak,már megint a hülye Monolitosok Pripyat-Erőmű elválasztásánál,megnehezitené más dolgát hogy eljusson az erőműbe az Északi résznél,bele egyeztem,Délre megis jött a Helikopter,felszáltunk rá,Pripyat Északi Részére ahol az "Elválasztó" található,ott kell védenünk 1 egész napot,magyarul következő Délig,Elhelyeztük a Homozsákokat és Sáncokat,ekkor még 8 an voltunk mindannyian itt voltunk,1 híd védte fölöttünk a tetőt,elöttünk elterült a jobb és bal oldalt Keritéssel védett de középen Sajna sok fedezékkel található Országút az Erőmű felé,1 Erős kaliberü Sentrit is elhelyeztünk a Sánc közepén az út felé irányitva,Más néven úgy hivjuk ezt "Minigun"
5 000 Töltény hüvely volt hozzá,ezt 7 es kapta,én 3 assal elől helyezkedtem el mint legjobb lövésznek valók
1 es és 2 es jobb oldalt,4 es és 6 os bal oldalt,8 as meg kapta az RPG-t és ő fog védeni minket a nagy hadi erőktől,10 lőszerrel,azt ha kifogy megy előre 3 ashoz és hozzám,várni kezdtünk,várni kezdtünk,majd láttunk hogy többezer milió szúnyognak kinéző valami kezd el felénk menni,
Jobban megnézem,
-Ez nem szúnyog emberek!Ennyit kell kivédenünk
-Ne hülyéskedj! - és eldördültek az első lövések-
Viszonoztam...
Épp egy kereszteződéshez értünk amikor tüzet nyitottak ránk a monolitosok. Nem sok ideig tartot amíg leszedtük őket de egy lövés dördült. Az RPGs odalőtt de a lövész kiugrott. Közbe újabb monolitos egységek jöttek. Thundert húztam a fedezékbe. Gránátot dobtak. Tatjána és Thunder egy földdomb mögött voltak ezért én meg beugrottam egy betontömb mögé. A monolitosokat lelőttük újfent. Thundert az egyik ember behúzta a fedezékbe de ekkor megjelent 2 ember.
Az egyik Tatjána felé ment. Ekkor Thunder odarohant. Pár percig egymással szemben álltak. A szerencsétlen lány meg ott feküdt és nézte ahogy egymásra tartják a pisztolyt. Leengedték a fegyvert. Szinte egyszerre mondták: Schellenberg. Thunder erősen vérzett. Ekkor egy robbanás rázta meg a földet. Az egyik ház a másikra dőlt.
Ekkor odajött egy sztalker. Monda hogy jöjjenek a kórházba.
Ott elő akartam keresni a gyógyítórelikviámat amit a monolitellenes sztalker barátaimtól kaptam. De nem volt meg. Nem hogy a relikvia, az egész tároló! Francba. Vissza kell mennem.
A csata helyén keresgéltem amikor valami fellök. Épp ebben a pillanatban lőtt valaki. A fedezékből szétnézek hogy mi mentett meg másodjára de sehol semmi. Mindig amikor egyedül vagyok. Fura. A gránátvetőbe raktam egy gránátot és kilőttem a mesterlövészt. A tárolót megtaláltam. Egy vak kutya huzigálta. Elment onnan amikor észrevett és felvettem a tárolót.
Visszaérve már egy gyógyítórelikvia ott volt Thundernél. Épp indultak. Amikor megkérdeztem hova megyünk mondták vissza a raktárba. Építünk egy bázist.
Az egyik Tatjána felé ment. Ekkor Thunder odarohant. Pár percig egymással szemben álltak. A szerencsétlen lány meg ott feküdt és nézte ahogy egymásra tartják a pisztolyt. Leengedték a fegyvert. Szinte egyszerre mondták: Schellenberg. Thunder erősen vérzett. Ekkor egy robbanás rázta meg a földet. Az egyik ház a másikra dőlt.
Ekkor odajött egy sztalker. Monda hogy jöjjenek a kórházba.
Ott elő akartam keresni a gyógyítórelikviámat amit a monolitellenes sztalker barátaimtól kaptam. De nem volt meg. Nem hogy a relikvia, az egész tároló! Francba. Vissza kell mennem.
A csata helyén keresgéltem amikor valami fellök. Épp ebben a pillanatban lőtt valaki. A fedezékből szétnézek hogy mi mentett meg másodjára de sehol semmi. Mindig amikor egyedül vagyok. Fura. A gránátvetőbe raktam egy gránátot és kilőttem a mesterlövészt. A tárolót megtaláltam. Egy vak kutya huzigálta. Elment onnan amikor észrevett és felvettem a tárolót.
Visszaérve már egy gyógyítórelikvia ott volt Thundernél. Épp indultak. Amikor megkérdeztem hova megyünk mondták vissza a raktárba. Építünk egy bázist.
Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
Zini":24y124gx mondta:
na de kérem több ezer millió monolitos? are you crazy daisy?
Nabukodonozor
New Member
Jó sokat alszik.Én mellette ülök,és csak nézem. Éveket tudnék így eltölteni.Csak önfeledten alszik, közben néha végighuzom az ujjaim gyönyörű, hosszú fekete hajvonulatain, amitől kissé szendereg, de végre kipiheni magát.
A kulacsomat kinnt hagytam. Kimegyek érte.Az ajtó nyílik ismét,mikor vissza felé tartok és Tom jön velem szemben.
-Egy órája még élet és halál között lebegtél.
-Tessék visszamenni az ágyadba.-már akartam segítségre nyújtani a kezem,de ő ellökte magától,és rákezdte.
-Tényleg szeretet Tátját, igaz ?
A nevét nem helyesen mondta ki,de szerintem ez afféle egyedi beccenév.
-Igen ! - őszintébb nem is lehettem.
Ő is szereti Tatjánát, de sokkal inkább apaként. Ekkor összeszorult egy kicsit az öklöm,és eszembe jutott milyen kegyetlenséggel lőtte le a földön fekvő lányt, de ez az ember már remélem nem az.
A hadsereg és a szolgálat nem éppen a két legjobb barátom, de, hogy megvédjem Tatjánát az mindennél fontosabb.Hajlandó vagyok megbékélni velük,még segíteni is nekik, ha ezzel a lány érdekeit szolgálom. Meg tudom védeni.A múltamban sokszor kerültem katonai,vagy félkatonai szervezetekhez. Nem hiányzott ezekből az ukrán hadsereg sem. Bár álnéven vonultam be. Egy profi hamisító segítségével,de ez majdnem minden pénzemet elnyelte.Alekszej Orlovszky. Utállom ezt a nevet,bár ennek köszönhetően kerültem olyan helyekre,ahol megtanultam a harc majdnem minden formáját. A vaskereszt végig a zsebemben volt.Ez kisért utamon.
Mikor feltette az erről szóló kérdést, egyből tudtam a választ:
-Nem fog.
Senki sem fogja bántani,és soha sem hagyom többé el.
Intett a csapatának, hogy vonuljanak utánna. Én a még szendergő kedvesre néztem. Csodálatos volt,mint mindig.Majd én is megfogtam a cuccaimat,és a vonuló tömeg után mentem. A feladatunk,hogy bázist építsünk ki.
Az ajtókhoz őrök álltak,a bázis belsejében egy parancsnoki asztalt is létesítettünk,majd egy medikusi,és ellátmányozó részleg is létrejött. Egyik katona hozzám fordult segítségért,mert a fegyvere tönkre ment látszólag,de csak be volt ragadva. Szétszedtem az adagolót,és egy szennyeződéstől beakadt lőszer kiszedése után már nem volt semmi gond vele.Bevillant nekem is, hogy nincs fegyverem. Ha Tom visszajön megkérdezem e felől, hogy tud-e adni fegyvert,meg némi lőszert a Coltomba.Visszamentem az alvó szépséghez, és az ő G36C-jét vettem ideiglenesen kölcsön. Volt rajta lámpa,eotech,és lézer is. Lőszer is volt bőven hozzá itt. 5 tárral. A falnak támasztottam a fegyvert ,levetettem a kabátom és lassan bemásztam a lány mellé.Nem ébredt fel,és örömmel tölt el, hogy hallgathatom a szuszogását. Átkaroltam a kezemmel, és én is alszok egy kicsit...
A kulacsomat kinnt hagytam. Kimegyek érte.Az ajtó nyílik ismét,mikor vissza felé tartok és Tom jön velem szemben.
-Egy órája még élet és halál között lebegtél.
-Tessék visszamenni az ágyadba.-már akartam segítségre nyújtani a kezem,de ő ellökte magától,és rákezdte.
-Tényleg szeretet Tátját, igaz ?
A nevét nem helyesen mondta ki,de szerintem ez afféle egyedi beccenév.
-Igen ! - őszintébb nem is lehettem.
Ő is szereti Tatjánát, de sokkal inkább apaként. Ekkor összeszorult egy kicsit az öklöm,és eszembe jutott milyen kegyetlenséggel lőtte le a földön fekvő lányt, de ez az ember már remélem nem az.
A hadsereg és a szolgálat nem éppen a két legjobb barátom, de, hogy megvédjem Tatjánát az mindennél fontosabb.Hajlandó vagyok megbékélni velük,még segíteni is nekik, ha ezzel a lány érdekeit szolgálom. Meg tudom védeni.A múltamban sokszor kerültem katonai,vagy félkatonai szervezetekhez. Nem hiányzott ezekből az ukrán hadsereg sem. Bár álnéven vonultam be. Egy profi hamisító segítségével,de ez majdnem minden pénzemet elnyelte.Alekszej Orlovszky. Utállom ezt a nevet,bár ennek köszönhetően kerültem olyan helyekre,ahol megtanultam a harc majdnem minden formáját. A vaskereszt végig a zsebemben volt.Ez kisért utamon.
Mikor feltette az erről szóló kérdést, egyből tudtam a választ:
-Nem fog.
Senki sem fogja bántani,és soha sem hagyom többé el.
Intett a csapatának, hogy vonuljanak utánna. Én a még szendergő kedvesre néztem. Csodálatos volt,mint mindig.Majd én is megfogtam a cuccaimat,és a vonuló tömeg után mentem. A feladatunk,hogy bázist építsünk ki.
Az ajtókhoz őrök álltak,a bázis belsejében egy parancsnoki asztalt is létesítettünk,majd egy medikusi,és ellátmányozó részleg is létrejött. Egyik katona hozzám fordult segítségért,mert a fegyvere tönkre ment látszólag,de csak be volt ragadva. Szétszedtem az adagolót,és egy szennyeződéstől beakadt lőszer kiszedése után már nem volt semmi gond vele.Bevillant nekem is, hogy nincs fegyverem. Ha Tom visszajön megkérdezem e felől, hogy tud-e adni fegyvert,meg némi lőszert a Coltomba.Visszamentem az alvó szépséghez, és az ő G36C-jét vettem ideiglenesen kölcsön. Volt rajta lámpa,eotech,és lézer is. Lőszer is volt bőven hozzá itt. 5 tárral. A falnak támasztottam a fegyvert ,levetettem a kabátom és lassan bemásztam a lány mellé.Nem ébredt fel,és örömmel tölt el, hogy hallgathatom a szuszogását. Átkaroltam a kezemmel, és én is alszok egy kicsit...
Zini
New Member
- Csatlakozás
- 2010.05.25.
- Üzenetek
- 1,360
- Reakció pontszám
- 0
- Hely
- Limanks
- Webhely
- www.stalker.lapunk.hu
-Létszám megvan még?
-Mind a 8 an főnök
-Oké,akkor semmi gond,Továbbra is ami mozog arra tűz!!
Tovább kezdtem ereszteni a Monmolitosokba a tárat,szegény párák fedezék nélkül ott halnak el mind az ezren,
-RAKÉTÁT!
A Hüvely suhintani kezdet,szél miatt mellé ment,1 közeli Roncsba csapódott bele ami középre ment
-Fedezékük van!Elég közel!Mit tegyünk Varja?
-Bevárjuk a halált,azt,ha valaki tudna nekünk segiteni akkor jól esne,nem fog sikerülni inenntől,7 es!Vészjelzéseket,5 ös!Segits 3 asnak talpra állni!A Többiek figyeljenek!
Oda siettem a megsérült 3 as hoz,1 elsősegély csomaggal ellátam sebét,vissza mentem a sánchoz és figyeltem,
-Pripyat 1 helyén életett észleltem!
-Segélyhivást nekik,remélem nem késtünk el
-Értettem,
-S.O.S.,1 egész század monolitos akar betörni Pripyatban északi résznél,ha tudnak kérjük segitsenek,remélem nem itt halunk el,és ha tudnak hozzanak emb...
-7 es elesett!
-Francba,milyen lövés?
-Fej,honann jöt?
-Mesterlövész!!!
eldördül még 1 lövés,oda kúszok a rádióhoz és oda irom még hogy erekett is (emb...erekett is)
-8 as!Lőd ki!2 óránál a dombnál van,TŰZ
Eldördül még 1 rakéta,teli találat,
-Szép volt 8 as,7 es halott,tovább!
Tovább kezdtünk lőni a monolitosokra akik megpróbáltak beszivárogni,ránk is lőttek,ekkor 1 ik beugrott a sánc mögül és közel harcba keveredtem vele,kése már majdnem bele ment testembe mikor Varja fogja a Makarovját és fejbe lövi
Nem birtam neki megköszönni mert tovább kellet lőnöm,még mindig nem érkezett válasz,és mintha 1 re többen jönének,de mi meg egyre fogyunk
-3 as 8 as elsett,5 ös fuss fel 8 as rakétájáért
Cselekedtem,minden erőmet bele adva lehoztam,1 lövést kaptam az is csak csiszolta bal karomat,
Megnéztem a vevőadótt,azok az emberek Pripyatban mozgolódni kezdtek nem tudom merre,
-Varja - mondom - itt halunk meg tudom,csak mondom jó barátom voltál - ekkor oda dobok a monolitosokhoz 1 gránátott -
-Csakis azok az emberek segithetnek rajtunk,mi ennyien kevesen vagyunk és már 3 an meghaltunk, - majd lövéseket adott le - ha azok nem tudnak ide jönni,akkor viszonzom hűséged!
Mosolyogtam,majd 1 RPG set veszek észre és bele lő a sáncba,elrepülök olyan 3 méterre,nagyobb bajom nem esett,bevonszolom magam 1 bokorba,rádión jeleket adok 1 esnek: Varja-Életben vagy még?látsz más túlélőt?Válaszolj kérlek
Majd gyenge hangok melletem:
- 3 an maradtunk Tinyanov te én és 6 os,ő valahol a túl oldali bokorban van,eddig i dolga C4 eket kellet elhelyezni a föld alá,ha középre érnek akkor BOOM,sokan meghalnak,utána már csak a "felmentő sereg lehet az esélyünk,mert én kifogytam,látom neked is csak 2 tárad maradt,nekem még 1 bevan töltve,látom megsérültél,tudsz járni?
-Rátudok állini de fájdalmasan - sebemre mutattam -
-Most már csak a szerencsében bizhatunk,- és az égre nézett - ...
Ez csak úgy jött,olyan 100 at képzelj el talán 80,a lényeg hogy sokan vannak csak most ezt úgy mondtam akkor XD
-Mind a 8 an főnök
-Oké,akkor semmi gond,Továbbra is ami mozog arra tűz!!
Tovább kezdtem ereszteni a Monmolitosokba a tárat,szegény párák fedezék nélkül ott halnak el mind az ezren,
-RAKÉTÁT!
A Hüvely suhintani kezdet,szél miatt mellé ment,1 közeli Roncsba csapódott bele ami középre ment
-Fedezékük van!Elég közel!Mit tegyünk Varja?
-Bevárjuk a halált,azt,ha valaki tudna nekünk segiteni akkor jól esne,nem fog sikerülni inenntől,7 es!Vészjelzéseket,5 ös!Segits 3 asnak talpra állni!A Többiek figyeljenek!
Oda siettem a megsérült 3 as hoz,1 elsősegély csomaggal ellátam sebét,vissza mentem a sánchoz és figyeltem,
-Pripyat 1 helyén életett észleltem!
-Segélyhivást nekik,remélem nem késtünk el
-Értettem,
-S.O.S.,1 egész század monolitos akar betörni Pripyatban északi résznél,ha tudnak kérjük segitsenek,remélem nem itt halunk el,és ha tudnak hozzanak emb...
-7 es elesett!
-Francba,milyen lövés?
-Fej,honann jöt?
-Mesterlövész!!!
eldördül még 1 lövés,oda kúszok a rádióhoz és oda irom még hogy erekett is (emb...erekett is)
-8 as!Lőd ki!2 óránál a dombnál van,TŰZ
Eldördül még 1 rakéta,teli találat,
-Szép volt 8 as,7 es halott,tovább!
Tovább kezdtünk lőni a monolitosokra akik megpróbáltak beszivárogni,ránk is lőttek,ekkor 1 ik beugrott a sánc mögül és közel harcba keveredtem vele,kése már majdnem bele ment testembe mikor Varja fogja a Makarovját és fejbe lövi
Nem birtam neki megköszönni mert tovább kellet lőnöm,még mindig nem érkezett válasz,és mintha 1 re többen jönének,de mi meg egyre fogyunk
-3 as 8 as elsett,5 ös fuss fel 8 as rakétájáért
Cselekedtem,minden erőmet bele adva lehoztam,1 lövést kaptam az is csak csiszolta bal karomat,
Megnéztem a vevőadótt,azok az emberek Pripyatban mozgolódni kezdtek nem tudom merre,
-Varja - mondom - itt halunk meg tudom,csak mondom jó barátom voltál - ekkor oda dobok a monolitosokhoz 1 gránátott -
-Csakis azok az emberek segithetnek rajtunk,mi ennyien kevesen vagyunk és már 3 an meghaltunk, - majd lövéseket adott le - ha azok nem tudnak ide jönni,akkor viszonzom hűséged!
Mosolyogtam,majd 1 RPG set veszek észre és bele lő a sáncba,elrepülök olyan 3 méterre,nagyobb bajom nem esett,bevonszolom magam 1 bokorba,rádión jeleket adok 1 esnek: Varja-Életben vagy még?látsz más túlélőt?Válaszolj kérlek
Majd gyenge hangok melletem:
- 3 an maradtunk Tinyanov te én és 6 os,ő valahol a túl oldali bokorban van,eddig i dolga C4 eket kellet elhelyezni a föld alá,ha középre érnek akkor BOOM,sokan meghalnak,utána már csak a "felmentő sereg lehet az esélyünk,mert én kifogytam,látom neked is csak 2 tárad maradt,nekem még 1 bevan töltve,látom megsérültél,tudsz járni?
-Rátudok állini de fájdalmasan - sebemre mutattam -
-Most már csak a szerencsében bizhatunk,- és az égre nézett - ...
Ez csak úgy jött,olyan 100 at képzelj el talán 80,a lényeg hogy sokan vannak csak most ezt úgy mondtam akkor XD
Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
Mikor felkeltem azt veszem észre hogy az emberek szépen elrendezkedtek, a raktárban, Borisz jött oda hozzám hogy van alattunk egy pince, és szerinte az lehetne a fegyver raktár, mondtam megnézem miféle a hely, és a szerint döntök.
Leérve, nem túl nagy a hely, de parancsnoki helységnek elegendő nagyságú.
Parancsnoki hely lesz, innen irányítjuk majd az osztagokat!
Borisz kissé vonakodik, de mivel én magasabb rangú vagyok bele egyezett.
most veszem csak észre hogy nincs már semmi bajom, még 1 kis fájdalom se semmi.
Fura de jól esik, jobban mint a sérülés az szent.
ekkor halom hogy a pdam rezeg, kiesett a zsebemből amíg aludtam, oda megyek, és felveszem, kihangosítom.
S.O.S segítséget kérünk! itt a 16os egység azonnali erősítésre van szükségünk 5 emberünk el esett ha valaki hall engem kérem segísenek, egy rahedli monolitos jön befele a városba az erőmű felől.
Borisz!
Igen uram?
Hozza ide erre a bázisra Tátját, Steinert, és azt a fehér agyart ha még ott van a kórháznál!
Ha ide értek, szedje rendbe őket, és védjék a bázist!
De miért én?
Ez parancs volt katona!
Értettem uram! mondta dacosan, miközben vigyázzba állt és tisztelgett, majd fogta a fegyverét, és mérgesen elindult a kórház felé.
Csapat ide hozzám!
Jelen Uram! jött az egybehangzó válasz.
Jól van Uraim, egy kis akció vár minket, legyenek résen addig amíg oda nem érünk ha ott vagyunk akkor pedig keményen osszák a skullót!
Igen Uram!
Elindultunk a segélyhívás felé, útközben hallottunk egy hatalmas robbanást.
Ettől a ballagást sietős kocogásra váltottuk, és erőltetett menetben értük el a helyet.
A stadionnál voltunk, beérve pár monolitos előfutárt leszedtünk.
kiérve a stadion közepére lepődtünk meg.
Rögtön golyózápor fogadott minket.
Nyomás fedezékbe! Ordítom el magam, közben behúzódok egy rakás betoncső mögé.
Herceg lőd őket fedezékből, Nikkeles fedezd, Zsandár fedezd őket Pusztító te meg csak oda lőj ahol sok van 1 kupacba!
kegyetlen tűzharc vette kezdetét.
RPG!!! Ordítja Nikkeles
Hol?
Jobb kapu felől!
Lőjétek ki őket!
Pusztító egy rakétát indított feléjük, bár telibe kapta őket, de a két rakéta vető elsült, és megvadulva csapódtak be.
az egyik majdnem Kiütötte zsandárt, az én fedezékemet pusztította el.
Lassan felkelek a földről megmarkolom a fegyverem, és fedezékbe vonulok, és folytatom a tüzelést.
Menyi van még?! kérdezek oda.
Kb 50-60 ember van még, legalábbis a szemköztileg ennyit látok!
Jól van abba ne hagyják folytassák! mondtam nekik.
Kosztyán itt Thunder! Kosztyán itt Thunder azonnali légi támogatásra van szükségem!
2 mid van a helyőrségen az is fél óra mire megérkezne hozzátok.
Nem érdekel küldjed!
BTR! Ordítja Zsandár.
A francba vissza! Vissza vonulás!
Ekkor egy másik csapat is csatlakozott a rádióba.
uram itt a 16os csapat emberem maradt még, várjanak meg minket, a stadion mellet vonulunk vissza, kb 10 monolitos üldöz minket!
Herceg,Zsandár fedezzétek a vissza vonulásukat, a stadion kapujával szembeni épületbe, ott fedezzetek minket is!
Értem megyünk!
Tudod hányat öltem már meg? kérdezi nevetve nikkeles miközben sorozatokat ereszt kifele a fedezék mögül.
Na menyit? kérdezem tőle 2 sorozat között.
23.. 24.
ekkor egy fölöttünk elsuhanó rakéta, és a becsapódása 7 monolitos közé.
47! mondja Pusztító öntelten!
Te állat. mondtam kissé mosolyogva...
Uram felvettük a pozícióinkat a házakban jöhetnek Uram!
Vettem!
Na uraim most vissza! mondtam lövés és hátrálás közben.
Kiérve a stadionból én és nikkeles bevetettük magunkat egy Moszkvics másik oldala mögé, és onnan fedeztük Pusztítót amíg át ért szemközti házba, mi is mentünk volna, de éppen akkor jelentek meg a monolitosok a főbejáratnál akik odaszögeztek minket a Moszkvicshoz.
Mit csinálunk Tom?
Várunk!
Tudom, ne szekáljatok, de akkor is olyan jó kis Bad Company Feelinge van nem?
Leérve, nem túl nagy a hely, de parancsnoki helységnek elegendő nagyságú.
Parancsnoki hely lesz, innen irányítjuk majd az osztagokat!
Borisz kissé vonakodik, de mivel én magasabb rangú vagyok bele egyezett.
most veszem csak észre hogy nincs már semmi bajom, még 1 kis fájdalom se semmi.
Fura de jól esik, jobban mint a sérülés az szent.
ekkor halom hogy a pdam rezeg, kiesett a zsebemből amíg aludtam, oda megyek, és felveszem, kihangosítom.
S.O.S segítséget kérünk! itt a 16os egység azonnali erősítésre van szükségünk 5 emberünk el esett ha valaki hall engem kérem segísenek, egy rahedli monolitos jön befele a városba az erőmű felől.
Borisz!
Igen uram?
Hozza ide erre a bázisra Tátját, Steinert, és azt a fehér agyart ha még ott van a kórháznál!
Ha ide értek, szedje rendbe őket, és védjék a bázist!
De miért én?
Ez parancs volt katona!
Értettem uram! mondta dacosan, miközben vigyázzba állt és tisztelgett, majd fogta a fegyverét, és mérgesen elindult a kórház felé.
Csapat ide hozzám!
Jelen Uram! jött az egybehangzó válasz.
Jól van Uraim, egy kis akció vár minket, legyenek résen addig amíg oda nem érünk ha ott vagyunk akkor pedig keményen osszák a skullót!
Igen Uram!
Elindultunk a segélyhívás felé, útközben hallottunk egy hatalmas robbanást.
Ettől a ballagást sietős kocogásra váltottuk, és erőltetett menetben értük el a helyet.
A stadionnál voltunk, beérve pár monolitos előfutárt leszedtünk.
kiérve a stadion közepére lepődtünk meg.
Rögtön golyózápor fogadott minket.
Nyomás fedezékbe! Ordítom el magam, közben behúzódok egy rakás betoncső mögé.
Herceg lőd őket fedezékből, Nikkeles fedezd, Zsandár fedezd őket Pusztító te meg csak oda lőj ahol sok van 1 kupacba!
kegyetlen tűzharc vette kezdetét.
RPG!!! Ordítja Nikkeles
Hol?
Jobb kapu felől!
Lőjétek ki őket!
Pusztító egy rakétát indított feléjük, bár telibe kapta őket, de a két rakéta vető elsült, és megvadulva csapódtak be.
az egyik majdnem Kiütötte zsandárt, az én fedezékemet pusztította el.
Lassan felkelek a földről megmarkolom a fegyverem, és fedezékbe vonulok, és folytatom a tüzelést.
Menyi van még?! kérdezek oda.
Kb 50-60 ember van még, legalábbis a szemköztileg ennyit látok!
Jól van abba ne hagyják folytassák! mondtam nekik.
Kosztyán itt Thunder! Kosztyán itt Thunder azonnali légi támogatásra van szükségem!
2 mid van a helyőrségen az is fél óra mire megérkezne hozzátok.
Nem érdekel küldjed!
BTR! Ordítja Zsandár.
A francba vissza! Vissza vonulás!
Ekkor egy másik csapat is csatlakozott a rádióba.
uram itt a 16os csapat emberem maradt még, várjanak meg minket, a stadion mellet vonulunk vissza, kb 10 monolitos üldöz minket!
Herceg,Zsandár fedezzétek a vissza vonulásukat, a stadion kapujával szembeni épületbe, ott fedezzetek minket is!
Értem megyünk!
Tudod hányat öltem már meg? kérdezi nevetve nikkeles miközben sorozatokat ereszt kifele a fedezék mögül.
Na menyit? kérdezem tőle 2 sorozat között.
23.. 24.
ekkor egy fölöttünk elsuhanó rakéta, és a becsapódása 7 monolitos közé.
47! mondja Pusztító öntelten!
Te állat. mondtam kissé mosolyogva...
Uram felvettük a pozícióinkat a házakban jöhetnek Uram!
Vettem!
Na uraim most vissza! mondtam lövés és hátrálás közben.
Kiérve a stadionból én és nikkeles bevetettük magunkat egy Moszkvics másik oldala mögé, és onnan fedeztük Pusztítót amíg át ért szemközti házba, mi is mentünk volna, de éppen akkor jelentek meg a monolitosok a főbejáratnál akik odaszögeztek minket a Moszkvicshoz.
Mit csinálunk Tom?
Várunk!
Tudom, ne szekáljatok, de akkor is olyan jó kis Bad Company Feelinge van nem?
Zini
New Member
- Csatlakozás
- 2010.05.25.
- Üzenetek
- 1,360
- Reakció pontszám
- 0
- Hely
- Limanks
- Webhely
- www.stalker.lapunk.hu
Nagy lélegzeteket vettem,nagyon nagyokat,egyre hátrébb és hátrébb kúsztam,ekkor észre veszem a monolitosokat,olyan félelmet keltő érzésem támadt,előveszem a detonátort
-Isten kegyelmezzen meg minket
Megnyomtam a gombot,1 szaltót dobtam a levegőbe a detonátor miatt,földre estem,elkúsztam 1 fedezékbe,ekkor lövéseket hallok 1 helyről,
-A felmentő sereg - mondja Varja majd rádió hivást add le út közben,aztán kilövik a kezéből a rádiót,5 monolitos volt az,gyorsan felkaptam a rádiót és mondani kezdtem: Uraim itt a 16 os osztag 10 monolitos üldözz minket,3 an maradtunk,vissza vonulunk kérem segitsenek,ugyan ebben a percben 2 helyről lövések jöttek le,a monolitosok elhaltak,varja letett az hátáról és bekötötte sebemet,azután az ő és 6 os meg én nagyon nehezn kászálodva az adott "út szerint" vissza találtunk a megmentőinkhöz,a Monolitosok rá fogták a fegyvert néhány emberre,szerintem ezek ők,1 házban néztem közbe ki,ekkor Varja elveszi fegyveremet amibe már csak 1 tár volt és oldalról leszedi őket,majd kezet nyújt az 1iknek:
-Herzen Varja vagyok,16 os Katonai Stalker osztag,1 es ember,feladatunk feltartani a monolitosokat,maguk?
-Hivjon maga Thundernek,ők az osztagom,majd később bemutatkoztok 1 másnak,maga - és rám fordult - Valamit csináljon a sebével,minnél több kéz annál erősebb egység,majd vissza fordult és valami épület szerüséget nézett,én sebemmel foglalkoztam és vissza ültem helyemre,nagy lélegzeteket vettem,majd beadtam magamnak 1 Sugárzás elleni gyógyszert,szédülni kezdtem,majd kiterültem...
Élet vagy halál Pusztitó Sorozatta nagyon tetszetős XD
-Isten kegyelmezzen meg minket
Megnyomtam a gombot,1 szaltót dobtam a levegőbe a detonátor miatt,földre estem,elkúsztam 1 fedezékbe,ekkor lövéseket hallok 1 helyről,
-A felmentő sereg - mondja Varja majd rádió hivást add le út közben,aztán kilövik a kezéből a rádiót,5 monolitos volt az,gyorsan felkaptam a rádiót és mondani kezdtem: Uraim itt a 16 os osztag 10 monolitos üldözz minket,3 an maradtunk,vissza vonulunk kérem segitsenek,ugyan ebben a percben 2 helyről lövések jöttek le,a monolitosok elhaltak,varja letett az hátáról és bekötötte sebemet,azután az ő és 6 os meg én nagyon nehezn kászálodva az adott "út szerint" vissza találtunk a megmentőinkhöz,a Monolitosok rá fogták a fegyvert néhány emberre,szerintem ezek ők,1 házban néztem közbe ki,ekkor Varja elveszi fegyveremet amibe már csak 1 tár volt és oldalról leszedi őket,majd kezet nyújt az 1iknek:
-Herzen Varja vagyok,16 os Katonai Stalker osztag,1 es ember,feladatunk feltartani a monolitosokat,maguk?
-Hivjon maga Thundernek,ők az osztagom,majd később bemutatkoztok 1 másnak,maga - és rám fordult - Valamit csináljon a sebével,minnél több kéz annál erősebb egység,majd vissza fordult és valami épület szerüséget nézett,én sebemmel foglalkoztam és vissza ültem helyemre,nagy lélegzeteket vettem,majd beadtam magamnak 1 Sugárzás elleni gyógyszert,szédülni kezdtem,majd kiterültem...
Élet vagy halál Pusztitó Sorozatta nagyon tetszetős XD
Nabukodonozor
New Member
Egy katona ront be a szobába. Mindketten felriadunk.
-Megtámadtak minket ! Parancsom van, hogy vigyem magukat is.
Kérdezem a katonától:
-Milyen pisztolya van ?
-Colt. 45.-ös.
-Dobja ide a tárakkal.
-Mi ?
-Csinálja.
A katona tétlenkedett, de végül ide dobta. Betáraztam az enyémet, és az övét és a már felöltözött Tatjánának nyújtom.
-Maradj mögöttem, és fedezz.
-Ne csinálj semmit,ha nem mondom.
-Ha bajod esik, én nem élem túl.
Mondtam a lánynak és ő megértő arckifejezéssel mondta:
-Rendben !
Magamra öltöttem a felsőmet,és a fegyvert felkapva iramodtunk neki az útnak. Út közben agyart is felvettük. Egy AK47-essel rontott elő.
Futottunk,ahogy csak a lábunk bírta,a rádión jelezték hollétüket és a stadion mögött voltak egy moszkvics fedezékében. Jópár monolitos volt a mi oldalunkon. Kb 20 fő. A falnak lapulva közelítettük meg őket.
Mi négyen voltunk.
-Van flashbangetek ?-kérdeztem.
Van. Mondta a katona.
-Rendben. Háromra hajítsd közéjük. Én balról közelítek,és agyar megy középről.
-Tatjána. Itt ez a gránát.Miután felrobbant a villanó azután hajítsd el. De a detonáció előtt húzódj ide le. A szemedet fogd be, és ne csinálj semmit amíg nem szólok.
-Értettem.-érkezett a válasz.
-Katona ! Maga miután megtörtént a detonáció szórja meg őket rendesen. Mi ketten agyarral gondoskodunk a túlélőkről.
-Csak óvatosan.
-Ha a terep biztosítva, sorakozó a moszkvicsnál.
-Fejeket le,és nyomás !
A monolitok keményen próbálkoztak,de minden úgy alakult, ahogy terveztem. A két gránát egy csomót elkaszált. Mi agyarral pedig megleptük őket a kiadott irányokból. Egy 3 fős csoport megpróbált kitörni ,de a lövedékeink gyorsabbak voltak. Az egyik monolitost mellkhason lőttem,és még a földön a mellén lógó gránát kioldószegéért nyúlt. Látva ezt gyorsan elrugtam a kezét, és puskatussal rávágtam a fejére,amitől nagy reccsenéssel a földnek koppant, majd egy vértócsa lassan csordogálni kezdett.
Agyar éppen egy másik túlélőn segített mindeközben.
-Terület tiszta ! Sorakozó ! -nyugtáztam,majd Tatjánára pillantottam. Semmi baja. Hála Istennek.
Visszafutottam,és úgy kisértem a moszkvicshoz.Ott Tom eligazítást tartott a továbbiakról.
-Megtámadtak minket ! Parancsom van, hogy vigyem magukat is.
Kérdezem a katonától:
-Milyen pisztolya van ?
-Colt. 45.-ös.
-Dobja ide a tárakkal.
-Mi ?
-Csinálja.
A katona tétlenkedett, de végül ide dobta. Betáraztam az enyémet, és az övét és a már felöltözött Tatjánának nyújtom.
-Maradj mögöttem, és fedezz.
-Ne csinálj semmit,ha nem mondom.
-Ha bajod esik, én nem élem túl.
Mondtam a lánynak és ő megértő arckifejezéssel mondta:
-Rendben !
Magamra öltöttem a felsőmet,és a fegyvert felkapva iramodtunk neki az útnak. Út közben agyart is felvettük. Egy AK47-essel rontott elő.
Futottunk,ahogy csak a lábunk bírta,a rádión jelezték hollétüket és a stadion mögött voltak egy moszkvics fedezékében. Jópár monolitos volt a mi oldalunkon. Kb 20 fő. A falnak lapulva közelítettük meg őket.
Mi négyen voltunk.
-Van flashbangetek ?-kérdeztem.
Van. Mondta a katona.
-Rendben. Háromra hajítsd közéjük. Én balról közelítek,és agyar megy középről.
-Tatjána. Itt ez a gránát.Miután felrobbant a villanó azután hajítsd el. De a detonáció előtt húzódj ide le. A szemedet fogd be, és ne csinálj semmit amíg nem szólok.
-Értettem.-érkezett a válasz.
-Katona ! Maga miután megtörtént a detonáció szórja meg őket rendesen. Mi ketten agyarral gondoskodunk a túlélőkről.
-Csak óvatosan.
-Ha a terep biztosítva, sorakozó a moszkvicsnál.
-Fejeket le,és nyomás !
A monolitok keményen próbálkoztak,de minden úgy alakult, ahogy terveztem. A két gránát egy csomót elkaszált. Mi agyarral pedig megleptük őket a kiadott irányokból. Egy 3 fős csoport megpróbált kitörni ,de a lövedékeink gyorsabbak voltak. Az egyik monolitost mellkhason lőttem,és még a földön a mellén lógó gránát kioldószegéért nyúlt. Látva ezt gyorsan elrugtam a kezét, és puskatussal rávágtam a fejére,amitől nagy reccsenéssel a földnek koppant, majd egy vértócsa lassan csordogálni kezdett.
Agyar éppen egy másik túlélőn segített mindeközben.
-Terület tiszta ! Sorakozó ! -nyugtáztam,majd Tatjánára pillantottam. Semmi baja. Hála Istennek.
Visszafutottam,és úgy kisértem a moszkvicshoz.Ott Tom eligazítást tartott a továbbiakról.
Capt Axon
New Member
Yurij:
"Ez az egész őrület! Baromság!" Mondtam hangosan, közben a perzselő felé vettem az irányt. "Mi az hogy a halottak csak úgy életre kelnek? Akkor az én bátyám miért nem éledt így újra?!" Ezalatt már rég elhagytam a határt és átértem a félelmetes perzselő határára. Gyanútlanul megyek előre, de érzem hogy a fejemben valami nincs rendben. Mintha ezernyi hang szólongatna, de nem érteni mit mondanak. De nem törődtem vele, csak mentem előre. Ahogy haladtam, egyre hangosabbak lettek a hangok, és egyre jobban fájt a fejem. Eleinte csak azt hittem hogy nő a sugárzás, és bevettem egy sugárzás csökkentőt, de aztán lassan elért egy pontot, amikor a fájdalom már elviselhetetlen volt, és egy nagy ordítás után összeestem.
(Később)
Magamhoz tértem. A fejem már nem fáj, de a hangokat még mindig hallom. Valaki mintha beszélne hozzám. Lassan beszél, de most már kivehetőbb. Valahogy annyira megnyugtató. Olyan öreges, de kedves hang szólongat. Olyan mintha maga az Isten szólított volna meg. Ez csodálatos. Aztán hirtelen megváltozott körülöttem a világ. Mintha már nem is a zónában lennék. Hanem egy másik világban. Erős de megnyugtató kék fény világít, és szólongat. Elmondta hogy most van esélyem vissza nyerni mindent, és nem kell tovább szenvednem, ha segítek neki. Be kell állnom a védői közé, és minden áron meg kell védenem őt, a hitetlenektől. Természetesen beleegyeztem, ha ezzel esélyt nyerek arra hogy vissza hozzam a bátyámat. Hiszem hogy sikerülhet. Hirtelen fehér ruhás árny alakok jelennek meg. Azt mondják nekem: "A szent hatalom ismét rátalált egy megtért követőjére! Jöjj velünk, állj be közénk, és segítsd a célunkat, hogy megvédjük a szent monolitot a hitetlenek hadától!" Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztanom! Megragadtam az árny alak karját, aztán egy ideig minden vakító fehér fénnyel izzott, és ismét elsötétült minden. Később mikor újra magamhoz tértem, már ismét a zónában voltam, egy nagy antenna komplexum területén. Egy fehér terep ruhás csoport között, akik barátságosan üdvözöltek, mint az "Új bárányt". Rajtam is ugyanaz a ruha volt. De a fegyvereim megmaradtak. Aztán odajött az egyikük, (vélhetőleg a csoport vezetője) és azt mondta: "Csatlakoztál a közösségünkhöz, melynek feladata, hogy részt vegyen a szent háborúban, amelynek célja hogy kisöpörje a hitetlenek hadát a zónából. Kész vagy, hogy ellásd e nemes feladatot? Esküszöl, hogy mostantól a szent monolitnak áldozod az életed, hogy megvédd azoktól, akik nem hisznek az ő szent hatalmában, és felesküdtek arra hogy megkíséreljék elpusztítani?" "Igen! Esküszöm!" Vágtam rá. "Remek. Mostantól közénk tartozol. Mindig állj készen a támadásokra. A hitetlen kutyák mindenhol ott leselkednek. Most pedig menj ifjú harcos, és védd ezen antenna határait!" "Értem. Nem okozok csalódást." Mondtam.
"Ez az egész őrület! Baromság!" Mondtam hangosan, közben a perzselő felé vettem az irányt. "Mi az hogy a halottak csak úgy életre kelnek? Akkor az én bátyám miért nem éledt így újra?!" Ezalatt már rég elhagytam a határt és átértem a félelmetes perzselő határára. Gyanútlanul megyek előre, de érzem hogy a fejemben valami nincs rendben. Mintha ezernyi hang szólongatna, de nem érteni mit mondanak. De nem törődtem vele, csak mentem előre. Ahogy haladtam, egyre hangosabbak lettek a hangok, és egyre jobban fájt a fejem. Eleinte csak azt hittem hogy nő a sugárzás, és bevettem egy sugárzás csökkentőt, de aztán lassan elért egy pontot, amikor a fájdalom már elviselhetetlen volt, és egy nagy ordítás után összeestem.
(Később)
Magamhoz tértem. A fejem már nem fáj, de a hangokat még mindig hallom. Valaki mintha beszélne hozzám. Lassan beszél, de most már kivehetőbb. Valahogy annyira megnyugtató. Olyan öreges, de kedves hang szólongat. Olyan mintha maga az Isten szólított volna meg. Ez csodálatos. Aztán hirtelen megváltozott körülöttem a világ. Mintha már nem is a zónában lennék. Hanem egy másik világban. Erős de megnyugtató kék fény világít, és szólongat. Elmondta hogy most van esélyem vissza nyerni mindent, és nem kell tovább szenvednem, ha segítek neki. Be kell állnom a védői közé, és minden áron meg kell védenem őt, a hitetlenektől. Természetesen beleegyeztem, ha ezzel esélyt nyerek arra hogy vissza hozzam a bátyámat. Hiszem hogy sikerülhet. Hirtelen fehér ruhás árny alakok jelennek meg. Azt mondják nekem: "A szent hatalom ismét rátalált egy megtért követőjére! Jöjj velünk, állj be közénk, és segítsd a célunkat, hogy megvédjük a szent monolitot a hitetlenek hadától!" Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztanom! Megragadtam az árny alak karját, aztán egy ideig minden vakító fehér fénnyel izzott, és ismét elsötétült minden. Később mikor újra magamhoz tértem, már ismét a zónában voltam, egy nagy antenna komplexum területén. Egy fehér terep ruhás csoport között, akik barátságosan üdvözöltek, mint az "Új bárányt". Rajtam is ugyanaz a ruha volt. De a fegyvereim megmaradtak. Aztán odajött az egyikük, (vélhetőleg a csoport vezetője) és azt mondta: "Csatlakoztál a közösségünkhöz, melynek feladata, hogy részt vegyen a szent háborúban, amelynek célja hogy kisöpörje a hitetlenek hadát a zónából. Kész vagy, hogy ellásd e nemes feladatot? Esküszöl, hogy mostantól a szent monolitnak áldozod az életed, hogy megvédd azoktól, akik nem hisznek az ő szent hatalmában, és felesküdtek arra hogy megkíséreljék elpusztítani?" "Igen! Esküszöm!" Vágtam rá. "Remek. Mostantól közénk tartozol. Mindig állj készen a támadásokra. A hitetlen kutyák mindenhol ott leselkednek. Most pedig menj ifjú harcos, és védd ezen antenna határait!" "Értem. Nem okozok csalódást." Mondtam.
Scarecrow
New Member
- Csatlakozás
- 2009.09.12.
- Üzenetek
- 4,939
- Reakció pontszám
- 0
Borisz! Borisz ide hozzám! Ordítok fel miután hallom a Tiszta a terep mondatot.
Igen uram?
Azt mondtam szóljon nekik, és menjenek a raktárba, és várjanak!
Igen de...
Nincs de katona!
Legközelebb azt tegye amit mondok vagy mehet hadbíróságra parancstagadásért jobb esetben!
De uram?!
Rosszabb esetben elföldelem jelentés nélkül!
A fiú a szemeimbe néz és miután látja hogy teljes haraggal mondom csak annyit válaszol hogy Értettem!
Maguk pedig menjenek vissza a raktárba! ordítottam rá Tátjára és Steinerre.
Tátja össze rezzent a dühösségem hallatán, és félve nézett felém, nem értette miért vagyok most ilyen.
Steiner haragosan néz felém, majd megfordul, és átkarolva Tátját elmennek vissza, Borisz is velük tart.
Én felkapok egy fegyvert a földről, egy sig 550es az, kiveszek egy fegyvertisztító kis készletet az egyik zsebemből, és oda szólok a másik katonai csapatnak! ezt a fegyvert ésa tisztító csomagot adják Steinernek pakoljanak fel annyi lőszer amit tudnak és menjenek vissza raktárhoz, majd megadtam nekik a koordinátákat.
Még mi is felpakoltunk a stadionon belül lekaszált emberektől a használható ép fegyvereket , az összes lőszert amit elbírtunk, és vissza indultunk a bázisra.
Beérve letettük a fegyvereket és lőszert, Steiner éppen a fegyverét tisztogatta közben káromkodott 1-2 ő percenként, mert szerinte tiszta romhalmaz a fegyver.
kivettem a kezéből a fegyvert, és a tisztító készletet, fél óra alatt teljesen kitisztítottam, a csövet kicseréltem egy másik sig csövére, ami még ép volt.
majd oda adtam neki a fegyvert.
Igen uram?
Azt mondtam szóljon nekik, és menjenek a raktárba, és várjanak!
Igen de...
Nincs de katona!
Legközelebb azt tegye amit mondok vagy mehet hadbíróságra parancstagadásért jobb esetben!
De uram?!
Rosszabb esetben elföldelem jelentés nélkül!
A fiú a szemeimbe néz és miután látja hogy teljes haraggal mondom csak annyit válaszol hogy Értettem!
Maguk pedig menjenek vissza a raktárba! ordítottam rá Tátjára és Steinerre.
Tátja össze rezzent a dühösségem hallatán, és félve nézett felém, nem értette miért vagyok most ilyen.
Steiner haragosan néz felém, majd megfordul, és átkarolva Tátját elmennek vissza, Borisz is velük tart.
Én felkapok egy fegyvert a földről, egy sig 550es az, kiveszek egy fegyvertisztító kis készletet az egyik zsebemből, és oda szólok a másik katonai csapatnak! ezt a fegyvert ésa tisztító csomagot adják Steinernek pakoljanak fel annyi lőszer amit tudnak és menjenek vissza raktárhoz, majd megadtam nekik a koordinátákat.
Még mi is felpakoltunk a stadionon belül lekaszált emberektől a használható ép fegyvereket , az összes lőszert amit elbírtunk, és vissza indultunk a bázisra.
Beérve letettük a fegyvereket és lőszert, Steiner éppen a fegyverét tisztogatta közben káromkodott 1-2 ő percenként, mert szerinte tiszta romhalmaz a fegyver.
kivettem a kezéből a fegyvert, és a tisztító készletet, fél óra alatt teljesen kitisztítottam, a csövet kicseréltem egy másik sig csövére, ami még ép volt.
majd oda adtam neki a fegyvert.
Zini
New Member
- Csatlakozás
- 2010.05.25.
- Üzenetek
- 1,360
- Reakció pontszám
- 0
- Hely
- Limanks
- Webhely
- www.stalker.lapunk.hu
Varja felkeltett
-Vége,nyertünk,hála a Hadseregnek - és rám mosolygott,kimentünk majd oda szól nekem az ipse hogy ezt adjám át valami Steinernek és mennyek 1 raktárhoz,majd koordinátákat adott,elkezdtem arra felé indulni,bent voltak páran megkérdeztem Melyikük Steiner,1 ik jelentkezett,oda adtam neki a fegyvert és a tisztitó készletett:
-Thunder küldi,majd leültünk az 1 ik részre 6 ossal és Varjával,6 os fegyverét tisztogatta,én vissza mentem gyorsan a harc térre és FM 2000 be sumákoltam tárakat és töltényeket amennyit csak tudtam,még makarovba is találtam,vissza vittem,a mi kis részünkre le tettem az összest,tárat cseréltem,Varja és 6 os is így tett
-6 os! - szólaltam meg -
-Jelentkezem!
-Téged hogy hivnak igazából?mi nevünket szerintem harc közbe már hallotad hogy Tinyanov és Varja,te kivagy?
-Ruszlan Nyecsajev,
-Mióta vagy a Zónába?
-Olyan 4-5 éve
Ránézek varjára akinek tátva a szeme
-Te győztél - mondom - sokkal több idelye vagy a zónába mint mi
Majd mosolyogtam,tovább tisztitottuk a fegyvereket,az enyém sok robbanás miatt teljesen kormos lett,hála isten semmi baja,Varjáé dettó,Ruszlan 1 picikét szarakodott vele de 2 perc múlva már azis megjavult,
-Te Tinyanov - szólalt meg Varja -
-Mivan?
-Kiesett 2 fogam harc közbe mert közel harcot vívtam 1 monolitossal,ha megkeresed adok 50 000 RU-t,ha vissza teszed 100 000 RU-t
Jót röhögtünk ezen,de komolyan beszélt,csodálkoztam,Sebem javulgatott,
-Ti hogy néztek ki? - szólaltam meg végül -
Varja lecsatolta fejpántját,énis meg Ruszlov is
Varja egy 32 év körüli férfi volt,kinézete tiszta,1 ránc se található rajta,Ruszlov egy 40 éves férfi volt,elég sok ráncal arcán,haja úgy látszik régebb óta elveszet,kevés maradt neki,neki mogorvás tekintete volt de mikor nevet mint 1 valóbeli angyal pofa,magamról mit is mondhatnék,30 éves Férfi vagyok,nekem tiszta tekintetem szokott legtöbbször lenni,szememből nem lehet semmit se kivenni mint ahogy "mondják",1 nagy sebhely található homlokomon,
1 friss lélegzetett vettünk a maszkon kívűl,majd vissza csatoltuk,nevettünk,Ruszlov elaludt,Varja is szenderedni kezdett,ekkor belépet az a Thunder fickó,attól a Steinertől elvette a fegyvert és a tisztitótt és ő kezdte el tisztitani,megnéztem a hapsikat,mind bemutatkozott idő közbe nekem,ez a sorrend,Thunder,a vezérük,Valami Borisz,Herceg,Nikkeles,Pusztitó,Zsandár,Steiner,Tatjána,ha vannak többen nem láttom most őket,az a Tatjána lány volt és látszott elégé VOnzódott azé a Steiner ért,Mosolygós tekintetem szegeztem rályuk,majd ittam 1 vodkát,és aludni mentem...
-Vége,nyertünk,hála a Hadseregnek - és rám mosolygott,kimentünk majd oda szól nekem az ipse hogy ezt adjám át valami Steinernek és mennyek 1 raktárhoz,majd koordinátákat adott,elkezdtem arra felé indulni,bent voltak páran megkérdeztem Melyikük Steiner,1 ik jelentkezett,oda adtam neki a fegyvert és a tisztitó készletett:
-Thunder küldi,majd leültünk az 1 ik részre 6 ossal és Varjával,6 os fegyverét tisztogatta,én vissza mentem gyorsan a harc térre és FM 2000 be sumákoltam tárakat és töltényeket amennyit csak tudtam,még makarovba is találtam,vissza vittem,a mi kis részünkre le tettem az összest,tárat cseréltem,Varja és 6 os is így tett
-6 os! - szólaltam meg -
-Jelentkezem!
-Téged hogy hivnak igazából?mi nevünket szerintem harc közbe már hallotad hogy Tinyanov és Varja,te kivagy?
-Ruszlan Nyecsajev,
-Mióta vagy a Zónába?
-Olyan 4-5 éve
Ránézek varjára akinek tátva a szeme
-Te győztél - mondom - sokkal több idelye vagy a zónába mint mi
Majd mosolyogtam,tovább tisztitottuk a fegyvereket,az enyém sok robbanás miatt teljesen kormos lett,hála isten semmi baja,Varjáé dettó,Ruszlan 1 picikét szarakodott vele de 2 perc múlva már azis megjavult,
-Te Tinyanov - szólalt meg Varja -
-Mivan?
-Kiesett 2 fogam harc közbe mert közel harcot vívtam 1 monolitossal,ha megkeresed adok 50 000 RU-t,ha vissza teszed 100 000 RU-t
Jót röhögtünk ezen,de komolyan beszélt,csodálkoztam,Sebem javulgatott,
-Ti hogy néztek ki? - szólaltam meg végül -
Varja lecsatolta fejpántját,énis meg Ruszlov is
Varja egy 32 év körüli férfi volt,kinézete tiszta,1 ránc se található rajta,Ruszlov egy 40 éves férfi volt,elég sok ráncal arcán,haja úgy látszik régebb óta elveszet,kevés maradt neki,neki mogorvás tekintete volt de mikor nevet mint 1 valóbeli angyal pofa,magamról mit is mondhatnék,30 éves Férfi vagyok,nekem tiszta tekintetem szokott legtöbbször lenni,szememből nem lehet semmit se kivenni mint ahogy "mondják",1 nagy sebhely található homlokomon,
1 friss lélegzetett vettünk a maszkon kívűl,majd vissza csatoltuk,nevettünk,Ruszlov elaludt,Varja is szenderedni kezdett,ekkor belépet az a Thunder fickó,attól a Steinertől elvette a fegyvert és a tisztitótt és ő kezdte el tisztitani,megnéztem a hapsikat,mind bemutatkozott idő közbe nekem,ez a sorrend,Thunder,a vezérük,Valami Borisz,Herceg,Nikkeles,Pusztitó,Zsandár,Steiner,Tatjána,ha vannak többen nem láttom most őket,az a Tatjána lány volt és látszott elégé VOnzódott azé a Steiner ért,Mosolygós tekintetem szegeztem rályuk,majd ittam 1 vodkát,és aludni mentem...