Kimentem a parancsnoki helységből mint aki jól végezte dolgát.
még láttam eltűnni a sarkon egy katonát, 2 vodkás üveggel a kezében, de nah... megint lelopták az őrnagyot.
Elöször jót nevettem rajta, de azért csak utána mentem.
Hát mit ad isten 5 katona a barakk mögött iszogatnak, és kártyáznak... na ezt ki nem hagyom.
Oda mentem hát hozzájuk, először igen csak megijedtek, mivel az egyenruha alapján leírott rólam hogy tiszt vagyok.
De miután csak osztást kértem, megnyugodtak...
Hmm... meg kell hagyni az egyik jól kártyázik, de nem jobban mint én

5 körből 4x én nyertem.
egy fél óra után meguntam, és a bakáktól zsákmányolt 13000 rubellel elballagtam.
közben eszembe jutott hogy hogyan is tudnám okosban megoldani a dolgokat.
Felhívtam egy adósomat, valami dandártábornokot...
Halló ki az?
Meg ismer még tábornok?
Nem, kivel beszélek?
Tom abrams.
Te jó isten, miben segíthetek?
Lenne itt valami, anélkül hogy részletekbe belemennék, lenne egy kis elintéznivalóm egy fazonnal.
Ki az úriember?
Valami Andropov. vissza kéne küldeni a zónába!
Azt mondja Andropov? A GRU Altisztje?
Minden bizonnyal.
Mit akar tőle... Ahh.. mind egy nem akarom tudni.
1 napon belül visszaküldetem.
Köszönöm Tábornok.
Nincs mit, maga a fiam életét mentette meg, ha csak ennyivel is segítek önnek, nem utasítom vissza.
Ezt jó hallani, tudtam hogy számíthatok önre Tábornok, még 1 szer köszönöm.
Na ez letudva, már csak a méltó fogadtatásáról kell gondoskodnom...