Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Jólvan odadobom elé a félig megrágot kenyeret , amit még az este találtam.
 
Öööö,bocsánat,de sajnos tegnap fél hattól újratelepítettük a WINDOWS-t,no ezért nem voltam fent!

No ,de a lényeg,hogy megyen tovább a történet.
Szóval. A tocsogást meguntam meg elfogyott a levegőm és ha így folytatom magamra vonom a mindenféle Zónalakó állat figyelmét,még lehet a kétlábú is hallja...,Érzem,hogy van egy másik kijárata ennek az üregnek is,jó lesz abban az irányban haladni,meg mintha Nyau (nagyra nőtt mutáns macska) jelenlétét is érezném. Egymagam még nem merek szembeszállni vele,kevés a harci tapasztalatom.
Nyau tényleg ott van,prüszköl,majd elszalad! Mi az? Megijedt volna tőlem. Ja,biztos látta,hogy van nekem is szemem,amiben megcsillant az erő fénye meg közel nem vagyok már olyan kiszolgáltatott ,mint vak kutyaként?
Borzasztóan büszke vagyok magamra......
Meg is van a kijárat,de mik azok a földön. Fénylenek is,lebegnek a föld felett,és olyan tüskéik vannak ,mint szúrós vastaghúrnak. Megnézem közelebbről. Érdekes,odébb lehet böködni őket ,persze most nem az orromat,hanem a mellső lábaim használom. Miért is?? persze,a kétlábú is azt használja. Jót lehet szórakozni velük,ide oda bucskáznak,aztán megint egymás felé haladnak. Érdekes fényük van.

Tigris,most kellene,hogy rám találjon valamelyik stalker,ahogy így kibányásztam nekik az artifactokat!
 
Nabu! delutanra odaertek addig, nem vagy jelen a tortenetbe.

Kiscsillag! leul veled szembe, majd elkezd meselni. neha ertelmetlen tajszolassal beszel. mindenfelerol hadomal. aztan hirtelen radugrik es beledakarja mejeszteni a fogait h megharapjon.

Morzsi! eppenseggel senki nincs a kozeledbe, elindulsz hat vmerre. egy haz kozelebe kerulsz amibol feny arad. viszont morgas hallatszik belole. megerzed h odabenn baj van.
 
A játékot most abbahagyom,hogy őszinte legyek,kicsit unom a fényes tüskék ide oda tologatását. Majd ,ha megint erre járok,folytatom.
A legnagyobbat befelé terelgetem a mancsommal az üreg felé,hogy a többi is kövesse,aztán mindkét bejáratra kaparok egy kis földet,hogy ne nagyon látszódjanak.
Továbbindulva észreveszem kisvártatva,hogy bal kéz felől egy olyan nagyon szögletes,szabályos a kétlábú által háznak hívott-tényleg,honnan ismerem ezt a nevet???-alaklmatosság húzódik a bokrok mögött,és fény árad ki az ablakán. Eszembe jut az álmom,ami arról szólt,hogy a kétlábú,meg a kutya békében éltek egymás mellett,úgy hogy egymás dolgait segítették,és kaptunk enni,inni rendesen,nem kellett vadásznunk,csak őriznünk dolgokat!
Ellenállhatatlan késztetést érzek,valahogy,mintha ilyen régies hangulata-na,már megint egy új dolog,ezt is honnan tudom???-lenne ennek az emberi épületnek.
Belőlröl azonban hörgés,emberi üvöltés és káromkodás hallatszik,egymáshoz csapódó tárgyak,reccsenések egymásutánja. Közel megyek az ablakhoz és két lábra állva-jé,én ilyet is tudok??-hogy két kétlábú küzd egymással, az egyik,aki felül van,koszlott és büdös,cafatokban áll a ruhája,a másik egy olyan kétlábú,aki két arcot szokott viselni.
Ő van alól,és nagyon üvölt. A felül levő támadja, kapadozik az arca felé, száját nagyra tátva a torkára támad. nem sokat habozok.
Beugrom az ablakon,és a felül levőre vetem magam,s a nyakszirtjét tiszta erőmből megharapom,hogy görcsöt kap az állkapcsom,és olyan mélyen nyomom az éles fogaim bele,ahogy csak tudom. Közben a mellső és hátsó mancsaimat rákulcsolom a testére,ahogy Nyau szokta csinálni-ezt a tudást szerintem tőle kaptam,amikor találkoztam vele és farkasszemet néztünk,ő meg elrohant..-s ekkor jövök rá,ez a kétlábú az általunk döcögőnek hívott fajta. magában motyog,csak sokan tudjuk egyszerre leteríteni,írgalamtlan pofonokat tud adni.
De ez most nem érdekel. Meg kell mentenem az alól levőt,mert életre egy hajszálon függ. Hörgök,szorítom,érzem fogy az ereje! csurog,freccsen a vére. Undorító,ez nem vörös,mint az enyém,hanem fekete ,mint a nagy sár..
 
Úristen !

Túl erős, nem bírok vele, de amikor már pár centira van a torkomtól a zombi foga,egy vak kutya , de mégsem vak, mert mintha szeme lenne neki beugrik az ablakon és a zombira veti magát, ezzel az életemet mentve meg.
Nem tudom,hogy miért teszi, de hálás vagyok érte.
Most nincs idő gondolkodi ,felkapom a vodkásüveget és eltöröm a zombi fején, majd a törött üveggel mellkason szúrom.
A zombi a földre esik és a kutya kioltja az életét, majd rám néz és kissé bizonytalanul leül a földre.
Szépen óvatosan elétolom a tegnapi konzervem maradékát és várom , hogy mit fog rá reagálni.
 
Ahogy ráugrottam döcögőre,az alul levő kétlábú azonnal fölénybe került. Döcögő hátra fordult,de én gyorsabb voltam nála,nem tudott szétlapítani! Elugrottam,s ekkor döcögő mit sem ügyelve rám megint szembefordult a kétlábú ellenfelével,de már elkésett. Az egy fura ,átlátszó,de mégis színes valamivel azonnal mellkasba szúrta,és ekkor döcögő hátratántorodott.Hörgő üvöltést hallatott,de én em voltam rest.
A torkát haraptam át,ahogy azt a farkasoktól tanultam,akik néha velünk jöttek egy egy utunkon,mint kedves és megbízható rokonok. Ők mesélték,meg mutatták be nekem is.
Reccsent egyet a torka,mint a kiszáradt gally,mikor óvatlanul rálépek,és többé nem mozdult. Még valamit elhaló hangon hörgött,aztán csönd lett. Nagy csönd.
Hátrafordultam,és jobban szemügyre vettem védencemet (Bocs,de a kutya szemszögéből kell értelmezned,kiscsillag!)
Fiatal, elég magos,de kissé vékonydongájú legény,oldalán kétféle dörgő,egy ksiebb,meg egy nagyobb.
A keze vérzik,a ruhája a küzdelem miatt megszakadt,több helyen szennyes a földön való fetrengéstől. Nem fest túl jókedvűnek,de ez nem is csoda,de nem baj,majd én jobb kedvre fogom deríteni. Azért még bizonytalan vagyok. Ő most leül,én meg vele szembe lehasalok. Várom ,most majd mi fog történni.
Teljesen megbízik bennem,úgy érzem. Oldalra fordul és egy olyan is fénylő dobozkát vesz elő,amiből kiveszi a tartalmát,rárakja egy fehér valamire,és felém tolja. Nézem,ő meg engem.
Nagyon ínycsiklandó illata van az ételnek. Közelebb kúszok,nehogy bármely mozdulatommal bizalmatlanná tegyem,és falatozni kezdek,szépen ,csendesen.
Nem úgy,mint Nyau szokott,aki evés közben olyan hangot ad ki,mint Röfi egyébként,meg morog,mint a farkas nagybátyáim,ha mérgesek,amikor fajtársai is ott vannak.
A fiatal kétlábú lassan hátradől,előkotor valamit a zsebéből,a szájába teszi,és kis fényest gyújt ,majd meggyújtja,és a füstöt mélyen belélegzi. Most olyan nyugodt minden.Jó is így...
 
Nem is utdom, valahogy megnyugtat, hogy nem egyedül vagyok az épületben ad valami magabiztos érzest , ha ott fekszik a tűz egy barát aki tudom hogyha baj van akkor feltétlenül segít.
Jó volt látni ahogy a konzervet örömmel eszi,legalább valamivel megháláltam az életem megmentését.
Bár ez a nyudt állapot nem fog soká tartani ugyanis nemsokára továbbindulok eredeti úticélom a bár fele.
 
Kész a késem! Már csak várnom kell, míg valamelyik rohadék bejön. Most nyitódik az ajtó! Gyere csak! Igen, kösz, hogy eloldoztál! Igen,igen, csak nyugodtan rakd le a kaját! Most kell lépnem. Előrántom a csirkecomb késemet, majd döfök. Döfök, döfök, újra és újra.
 
Az én kétlábú védencem,most valami furcsa tűt döf magába,a fájdalom összehúzza csukott szemhéjait,aztán a seb környékét egy kellemes illatú folyadékkal locsolja meg,kicsit vár,míg a folyadék nagy része elillan a levegőbe,és egy kissé kellemesebbé teszi a döcögő undorító szagnyomaitól terhes levegőt,majd egy puha fehér valamivel köti be vérző kezét. Előveszi a kulacsát és néhány szem apró,szintén fehér golyócskát nyel le,s engem néz. Én szépen hasmánt fekve,a két mellső lábam közé fektetve a fejem figyelem,és nagyon laposakat pislogok,ahogy ő is. Nem tudom,mi járhat a fejében,de most már biztos,vele fogok továbbmenni,bármi is legyen. nem hagyhatom magára. Lassan, nagyot szusszanva elalszom,de csak annyira,hogy még halljam a a külső neszeket. Mi kutyák egyébként is éber alvók vagyunk,nem fognak meglepni bennünket.
 
Na ma elindultam tovább a bár felé sőt úgy tűnik, hogy az új társam is követ.
 
És nekem lehet saját "kutyám", mint a Doktornak a SHOC-ban? Megérkeztem Yantarba. Sakharov barátom örömmel fogad, és én is örülök neki. Régen találkoztunk, még a nagy kitörés előtt. Anno egy évfolyamon voltunk az egyetemen. Ott van vele egy technikus is aki rendbe szedi a felszereléseimet. Alszom egyet míg Sakharov barátom letölti az információkat a PDA-mról. Kis kedvencem az ágyam alatt fekszik. Reggel indulnék tovább az Ingovány felé ha nem jön közbe semmi.
 
Megvagy! Nézzük mi van nálad! Egy kés, egy Pmm, mellé két tár. Hova az anyádba raktad a kulcsot? Megvan! Kinyitom az ajtót.

A rohadt életbe! Ez egy bázis! Mindenhol fosztogatók vannak! Szinte alig látok, nyilván a föld alatt vagyok. Ott szemben van egy ajtó. Szaladj! Még egy méter! Huh, szerencsére nem láttak meg. Lassan kinyitom az ajtót, a pisztolyt magam elé tartom. Valami göncok vannak itt, meg pár szekrény. Gyorsan átnézem mindet, és megtalálom az én dolgaimat. Eddig jól állok. Már csak az a kérdés, hogy hogyan jutok ki?
 
Útközben a szemétdomb és a kordon határánál úgy 10-15 zombi jön velem szemben.
Elkezdek futni és sorozok párat hátrafele az ak-val, és még hátradobok egy gránátot.
A " kutya" is fut velem .

Bocs Morzsi ne vedd sértésnek a kutyát.
 
Jólvan kipihentük magunkat. Az AK74U-m az majdnem teljesen strapára ment ! Koszos,törött az esésektől,és már nagyon javításra szorul. Mivel frakciótag vagyok elkértem az egy ürge AK47esét,és hozzá pár doboz 7.62-est.Bemegyünk a Freedom bázisra és beszélek a frakcióvezetőmmel,és kunyerálok még skulót,és rendbe szedem a cuccaimat,majd eladom a relikviát,és abból megjavíttatom,és kimosatom a cuccainkat,de az öregnek is bele kell adnia az árba minimum a felét.Majd mindezek után folytatom a hivatásom,és felveszem az új melót.
 
Tanakodok, tanakodok, hogy mitévő legyek, amikor az ajtó felől lépéseket hallok, elbújok gyorsan mögé. Egy bandita lép be, de mivel mögötte vagyok, nem vett észre. Mögé lépek, és elvágom a torkát. Pár másodperc múlva, riadóztatnak. Valószínüleg észrevették, hogy nem vagyok a helyemen. Felveszem a bandita ruháját, a régi ruhámat belegyömöszölöm valahogy a táskámba. Most van a legnagyobb esélyem, hogy megszökjek...
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul