Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Mióta megindultunk ez az első komolyabb kalandunk. Átmentünk a nagy dombokhoz. Itt még sosem voltam,egy másik falka tagjai mendemondáiból ismerem ezt a helyet.
Sokáig nem is volt semmi baj. Fiatal védencem egy másik bőrt húzott magára,meg arcot is cserélt,én meg-ahogy azt a tekintetéből és csitító szavaiból ki tudtam venni-hát,elég bután bámultam rá. Biztosan nem véletlenül csinálta.
nekem nem kell második bőr,én így is jól érzem magamat,de gondolom,védencemet bánthatja a bizsergés,ami a dombokból árad. nekem jól esik,meg kiűzi a bolháimat is.
Teljesen nevetséges,de az én kétlábú társam színe az új bőre miatt pont olyan ,mint kváké a nagy sárban. Még a szemei is olyanok. :P
Már majdnem a terület közepén voltunk,amikor megpillantottunk egy csapat döcögőt,akik elég furcsán,torokhangon bőgve,hadonászva közelítettek felénk.
Védencem nekilódult,és amennyire második bőre engedte-gondolom-tiszta erejéből futni kezdett. Szegénynek bizton nagyon nehezére esett,mert erősen zihált.
Menetközben a nagyobbik dörgő botból kiengedte a mérges sziszegő fullánkokat,egyenesen a döcögők feje irányába. Pár közülük nagyot esett hátra,és eltűnt a fejük,jobban mondva szétesett.
Szívesen megszagolgattam volna a hulláikat,összevetvén az erdőben lakó döcögőt a dombi döcögővel,de most erre nincs idő,de inkább ott loholtam a védencem nyomában,nehogy véletlenül valami baj érje úgy,hogy nem tudok rajta segíteni! Azt igazán nem tudnám megbocsátani magamnak!
Na ez meg mi a ...? Hátradob valami tobozalakút,ami a döcögők közé zuhan,majd hirtelen nagy dörrenés és villanás. Kicsit ijesztő,ilyet még nem láttam,nem is hallottam még.
A döcögőkből semmi nem maradt,jobbadán csak véres húscafatok. Pfújj! Ezeknek undorító szaga van! Ebből akkor sem ennék,ha nem volna más a Szemes alatt! Annyira undorító. Apropó étel. Remélem az én fiatal társam megint szerez valami jóféle fényes dobozban rejtező ennivalót. Persze nekem az a kis sárgásvörös hengerke is jó volna,amit ő evett tegnap este. Annak is jó illata van,bizony!
 
Igyekszünk,küszködünk,azért remélem a kutya szemszögéből láttatott történések is szórakoztatnak titeket??
 
Nekem nagyon tetszik a kutya szemszögből írt rész tiszta Fekete István :D
 
Arébb megyunk a sugárzó területről,közben elered a savaseső.
A közelben van egy ruzzant ház aminek hiányzik az oldala sietős léptekkel afelé vesszük utunkat.
Van benne pár rozzant szék meg pár tégla szanaszét a földön.
Tüzet gyújtok megeszek egy fél szalámit és a másik felét odaadom a kutyának.
Még elszívok egy cigit és kicsit szundítok, mert eléggé megviselt ez a nagy rohanás.
 
Az én védencem nagyon sokféle dologhoz ért. Odakint a csípős víz kezdett szemelni az égből,ami engem nem igazán zavart,még álltam volna kicsit benne,legalább lenne a bolhák utolsó hadállásainak egy végső érv,hogy kívül tágasabb,de közben a társam egy közelben álló, a múltkorinál sokkal rondább állapotú emberi lakhely felé vette az útirányt,ahol megint a kis fényes dobozkával,meg néhány szétforgácsolódott fadarabbal táncoló fényest csinált,aminek olyan jó a melege.
Megérezhette a kívánságomat,mert amikor kicsomagolta az eledelét,abból én is kaptam,sőt azt a fajtát,amiről az imént álmodoztam.
Hogy lehet,hogy ők ilyen finomakat esznek?
Vacsora után megint azt a különös füstöt fújja,aminek nem olyan szaga van,mint a nagy sárban a bűzös kipárolgásokból ugráló fényesek pörkölődése,hanem valami egészen különleges,majdhogynem kellemes szagú...
Később elalszik,lehunyja fáradt szemeit,én meg a kijárat felé fordulva kémlelem a külső,egyre jobban szürkeségbe burkolózó tájat.
Őrzöm az álmát...A táncoló fényes pattogó hangjait,és a külső neszeket hallgatom
 
nagyon teccik eza Morzsiszemszogu iras :D :D. azon gondolkozok h mi lenne ha ezt a tortenetet utana beraknank a stalker storikhoz????? :D :D
 
Várok még pár percet, míg a kijáratnál is csak kevesen lesznek. Csak ketten álnak ott. Most kell indulnom! Remélem kijutok, és nem ismernek fel...
 
Felkelek egy kicsit, hogy megnézzem a felszerelésem maradványait és a következőt kell tapasztalnom
már csak két tár van az ak hoz meg az a fél ami most a fegyverben van.
A pisztolyhoz van egy tele tár ami benne van na meg még egy tár.
A további cuccaim egy konzerv egy jó kis kés a talált vadászpuska, a sugárzásvédőruha meg a sima egyszerű stalkerruha egy benzines öngyújtó ami félig van, másfél doboz fekete marlboro és pár csavar és egy gránát.
Gondterhelt arcal cigarettára gyújtok majd újra elalszom, holnap korán kell indulni, mert sürgősen kéne venni lőszert élelmet és egyébb felszerelést.
Már a pénzem is fogytán van tehát relikvia is kéne.

Szerintem is össze kéne szerkeszteni a Morzsi álltal írt szöveget és berakni sztorinak mert tényleg teljesen a kutya szemszögéből van.
 
Mögöttem megmozdul az én társam,de mert tudom,hogy ő az,hátra sem fordulok,most fontosabb a külvilág,attól kell megvédenem. Hallom,hogy ásít,aztán kotorászik valamit a holmijai közt,magában morog,mintha számba venné-csak úgy egész halkan- az egészet,közben olyan, a kétlábú által káromkodásnak mondott dolgot ereszt ki a száján,de azt is csak félhangosan.
Csörög ,zörög az ártatlan,nem tudja,hogy ezzel magára vonja a külső világ figyelmét,ami most még ilyenkor neki nagyon veszélyes,az éjszaka második felében.
A hajnal még messze,szörcsögő hangját,meg agyaras trappolását hallom ,de nagyon messziről.
Teljesen sötét van odakint,de ezt csak a kétlábú mondaná így,nekem fura mód átlátnak a szemeim ezen a sűrű feketeségen,látom a dolgok körvonalait,nagyobb részleteit,pedig a halott Szemes sem süt,sőt a kis fényes pontokat sem látom,szerintem megint beborult az ég,lehet,esni is fog megint.
Ahogy így kémlelek kifelé,megakad a tekintetem egy távolabbi,egészen élénken vibrálva világító helyen,ami nagyon elüt a sötét körvonalaktól.
Felállok,megszimatolom a levegőt,hátha mégis van valami ellenség a közelben,de nem. Semmi. Teljesen üres a házat körülvevő térség.
Felbátorodom,először hátrapillantok,a társam,még most is rakosgat valamit,halkan kaffantok neki,jelezvén,egy kicsit magára hagyom,de annyira belemélyed a dolgaiba,észre sem vesz. Sokat kell még neki megtanítanom,bárcsak értené a nyelvemet.
Kiszaladok,arrafelé,ahol a vibráló és élénk fényt láttam. Meg is van. Nagyon érdekes és szép világító valamiket találtam. Kék színűek,és kerek mind,mint a Szemes fent az égben.
Közelebb megyek hozzájuk,megnyalogatom,olyan jóleső bizsergető ízük van. Óvatosan a fogaim közé veszem az egyiket ,és visszaviszem a házba. Meg kell feltétlenül mutatnom a védencemnek,remélem,majd játszik vele ő is.
Ahogy visszafelé rohanok,a lábaim olyan gyorsan mennek,és olyan könnyedén ,szinte a levegőben siklok,s fáradtságot egyáltalán nem érzek. Futok még vagy kér kört. Ez nagyon szórakoztat!
(Na,vajh melyik artifactot találtam meg neked,Kiscsillag?)
Ha megmutatom az én kétlábú barátomnak hol is vannak a többi bizsergő fényes kék kerekek,akkor majd remélem ,ő is a szájába veszi az egyiket,és kergetőzhetünk egy kicsit.! :D
 
Hajnalban arra ébredek, hogy a kutya valamit odahoz nekem és leteszi elém.
Én ilyet még sohasem láttam, de már hallottam rola történeteket, úgy hívják, hogy holdfény és valamien úton-módon semlegesíti az emberben a fáradság érzését és nem utolsó sorban elég jó árat adnak érte.
De vajon miért hozta ide?
Lehet, hogy segíteni akart vele?
Mindegy, de nagyon hálás vagyok érte neki, adok is neki egy fél konzervet a másik felét meg megeszem én és a hajnal első fényeinél útnak indulunk a bár felé.
 
Tanulnia kell! Nagyon sokat! Muszáj! Egyszerűen nem akarja tudomásul venni,hogy van ott még olyan kék fényes,amit hajnaltájban raktam a lábai elé. És nekem,egyszerű kölökkutyának lel őt tanítanom. nagyon nehéz foglalkozás ez. Most érzem és értem igazán.,miért kaptunk ki a nagyoktól,ha valami eszetlenségbe keveredtünk a többi pajtásommal. De ők is hol vannak már, lehet,nem is élnek.....
Elé állok,kaffogok,bököm az orrommal a lábait,előre meg hátra szaladok,így próbálom tudtára adni,hogy kövessen. Ahogy lépdel,folyamatosan mondom neki a magamét,és egyre távolabb,de mindig ugyanazon irányba rohanok,majd megállva és visszafordulva onnan is kiabálok neki.
Na,szerencsére. Rájött nagy nehezen,mit szeretnék. Megindult,jön felém! A pofámon megint úgy ragyoghat a büszkeség,mint az a három kék fényes,ami mellett feszítek! :P
 
A kutya valamiért elkezd nyugtalankodni.
Ugat és egyre egy irány felé bököd az orrával.
Gondolom biztos valami fontosat akarhat.
Elindulok arra amerre "mondja" elég magas a fű már majdnem ott vagyok melletteamikor valamiben megbotlok és amikor lenézek látom hogy kettő nem három ugyanolyan relikvia van a lábam előtt , amit a múltkor odahozott nekem!
Ez a kutya tud valamit!:D:D
Gyorsan felkapkodom a relikviákat és az övemre csatalom őket.
Így sokkal könnyebben megy a járás a nehéz felszereléssel.
Már a szemétdomboknál baktatunk, amikor elém áll és elkezd morogni előre.
Lépnék egyet előre és rám mordul.
Nem tudom mire vélni , körülnézek és észreveszem, hogy előttünk úgy fél méterre furcsán vibrál a levegő.
Odadobok egy gallyat és hirtelen vagy két méter magas lángnyelv csap fel ott, ahova lépni készültem!
Újból valószínűleg az életemet mentette meg!
Nagy ívben kikerülöm a területet és mivel sötétedik egy félig beomlott hangárszerűség felé veszem utam, ahol mindha valami fény pislákolna , nyilván ott is van valaki.
 
Megéreztem,ő meg követte a gondolatom. Észrevette! Ez már komoly fejlődés. Reményteli a védencem. Még sokra viheti,ha megtanulja,hogy nem gyalogolunk bele mindenféle vibrálóba,sercegőbe,és száraz víztócsába,meg szunyogpilisbe,meg zöld pöfögőbe! Először megállunk,majd kikerüljük.Azt úgy kell.
Én nem is tudom,de bizonyára játszani akart a vibrálóval,és beledobott egy fadarabot,aztán kicsit elámult,amikor egy nagy fényes ugrott ki a földből. A vibrálót nem szabad zargatni. A vibráló nagyon veszélyes,mondhatnám halálos. Csak a hófehér második bőrrel lrendelkező kétlábúak bőre bírja ki igazából,de ők sem szeretik a vele való találkozást.
Megint közel a halott Szemes ideje,s megint találtunk egy emberi hajlékot. Ez valahogy más. Túl nagy,túl tágas,meg levegős.
Belülről fény árad ki,szerintem nem vagyunk egyedül,ami kissé bizonytalanná tesz. Nem tudom,mit csinálnak a többi kétlábúak,ha meglátnak engem,meg a védencemet.Feltéve,hogy odabent tényleg kétlábúak vannak,igaz mi mások is lehetnének,hizs még az ősi ellenség,a kétlábúhoz nagyon hasonló ,csak jóval alacsonyabb és tömzsibb gumópofa sem tud tüzet gyújtani .
 
Elindulok a kijárat felé. Mögöttem ordibálnak és káromkodnak, hogy hova tüntem. Beszélget a két bandita, amikor a kijárathoz érek. Valami stalkerről, aki egy kutyával járkál, és a napokban egy tucat zombit megöltek a szemétdombnál. Kiváncsi vagyok! Amikor elmegyek az egyik mellett, egy mozdulattal kicsenem a PDA-ját. Megúsztam. Nem vette észre. Kijutottam a bázisról, a fű magas, néhány régi épület. A Kordonban vagyok. Húsz méterre elhagytam a bázis, amikor mögöttem elsültek a fegyverek.
Az álcám mostmár hasztalan!
 
Bemegyünk a hangárba , három stalker ül a tűz körül felugranak és fegyvert rántanak, és nem különben a kutya pedig morog.
Kb öt percig kellet velük ordibálni , mire megértették , hogy társam nem veszélyes, inkább hasznos, de még most is elég barátságtalan szemmel néznek ránk.
Rájuk sózom a négy relikvia egyikét , nem adnak érte valami sokat, csak egy kenyeret másfél rúd szalámi egy konzervet és 200 rubelt.
Elég csekély ár érte , de szükségem van élelemre.
elszívok pár cigit és elalszom.
Bár a kutya a kutya elég nyugtalanulnézi a többi stalkert , na mindegy legalább a negyed szalámit jóízüen eszi.
 
Jólvan felvettem a money-t 1200rubel volt az a relikvia.A cuccaim ,és minden kész van. 450rubelbe fájt de legalább minden perfekt. Indulok az ingoványba van egy nagy melóm. A szolgálatos seggfejek nemfognak bojgatni ezt már most garantálom. Ugyanis az a Kalashnyikov nem semmi. Elvittem a fegyvermesterhez,és valami relikvia kísérlet folyamán tett bele egy százasért valami relikvia darabokat tartalmazó fejlesztést az agy fölé közvetlenül a tölténytár csatlakozásához. Kipróbáltam,és akkora tűzgyorsaságot,és erőt nemláttam még.Sorozatban eszméletlen gyorsan tüzel,és egyesével is hatalmas ereje van.Szétszedte az acéldarabot is.Összeragasztottam két tárat a gyors tárcseréléshez.Jól fognak fizetni,és a tiszta égboltosoknál meglátogatom Szását az ottani fegyvermestert.Hátha nála is van valami amivel bővíthetem a tűzerőt,hogy ne lehessen mégegyszer gond a rohadék mutánsokkal.Gyorsan megyek hamar oda fogok érni.
 
Spuri!!! A golyók csak úgy süvítenek, el a fejem mellett. Ott az erdő! Még tíz méter! Igen, bent vagyok! Mostmár nem kaptok el, köcsögök! Háhá! ááá! Utánnam lőt valamelyik az aknavetőjével, csak a fát találta el, viszont a bal kezembe kötött ki egy kis darabja. Rohadtul fáj! Még hallom, hogy ordibálnak és szidják egymást. Futok egy kilómétert, amikor beleesek egy rókalyukba.
Megpróbálok minnél gyorsabban kiugrani, de már csipog is az órám, hogy lassan lemegy a nap, bújj el! Így úgy döntök, hogy inkább a lyukban maradok. Találok sarat, meghempergek benne, hogy elviszítsem a szagomat. Ez szinte minden mutáns ellen használható, csak a "vakblökik" ellen nem. Ezért mielőtt besötétedne, szétnézek, hátha találok valami hasznosat. Szerencsére találok egy vastag vaslemezt, elvonszolom a búvóhelyemhez, rádobok pár ágat és mohát, bebújok a lyukba, és magamra húzom a lemezt.
Letépem a banditaruhát, megnézem a sebet. Semmi komoly. Átkötöm a kötszerrel, majd kicsit kialakítom a fekhelyemet. Vagy két órát gürcöltem, míg elég kényelmes lett. Eszek egy kis kenyeret, közben a bandita PDA-ról átmentem amiket birok az enyémre. Reggel megnézem. Alszok egyet, holnap visszamegyek a faluba.
 
Putiteng: reggel mocorgast erzel magad melett :D. egy kis patkany van melletted a lyukba aki szepen kajalja a kenyeredet. amikor ranezel, radvicsorog es hatral.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul