Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Épp a szünetemet töltöttem mikor egy Stalker odajön. Mondja:
-Unalmas az élet mi?
-Jah. Kéne valami.
-Én tudok valamit.
-Mit?
-Salátát!
Nem értem. Mondom:
-Mit?
-Saláta. Itt is van!
Elővett egy rongyos cigit. Mondja:
-Szívd el és mindened megváltozik.
-Mi ez?
-Salátás.
Megértettem. Mondom:
-Mennyi?
-Ez? 2000 rúbel.
Odaadom a 2000 rúbelt. Elszívom. Mikor vége elindulok. Három útkereszteződés van előttem. Elindulok. Egy mellett elmegyek. Majd megint.....majd megint......megint és megint. Hátra nézek, még csak egyet hagytam el. A franc egye meg. MEgint megyek. Fél óra múlva átértem a harminc útkereszteződésen. Elfáradtam. Hátra nézek, három mellett mentem el és semmi fáradtság nincs bennem. Ekkor rádióhívást kapok.Vissza kell mennem. Elkezdek rohanni. Mire visszaérek eltelik 10 perc. Mondják:
-Hol voltál? Két órája hívtunk!
Semmit nem értek. Összepakolok. Leülünk. Ott Arról van szó hogy mitől ilyen az időjárás. Mondom:
-Globális felmelegedés.
Mondanak valamit d nem értem. Csak visszakérdezek. Elindulunk. Fél órája megyünk. Mondom:
-Már vagy fél órája megyünk és nem vagyunk még ott? Mi a fasz?
-Két perce indultunk.
A főnök hátranéz. Mondja:
-Nézzen rám.
-De.....
-NÉZZEN RÁM!
Rám néz. Pofon vág. Mondja:
-Állj!
Kiszállunk. Mondja:
-Jöjjön.
-De...
-JÖJJÖN!
Elmegyünk 10 méterre a kocsitól és mondja:
-Betéptél?
-Nem.....
-Figyelj! Ha megint meglátom hogy a pupillád tág, én agyon lőlek!
-Értem!
-Most hányj.
-Mi?
-HÁNYJÁL MÁR HÜLYE FASZFEJ!
Hasba rúg. MEgfogja a torkomat és lenyúl a számban. Elkezdek hányni. Mikor kihánytam magamat fejbe rúgott és mondta:
-Legközelebb agyoncsaplak te gyerek!
És visszamentünk a kocsihoz. Ott beültem és mentünk tovább. Odaértünk a lövészhez. Ott kiszálltunk, a főnök elment beszélni a lövésszel, Zsandár a fegyverével volt elfoglalva, Herceg beszélt Szellemmel és Agyarral. Én megyek egy kört. Kiszellőztetem a fejemet. szörcsögést hallok. Átnézek egy farönkön és látok egy embert. A földön fekszik. Egy Stalker. Odarohanok mondom:
-Tesó nyugi! Segítek!
Felemelem. Ekkor rámugrik és elkezdi tépni a ruhámat. Beleharap a karomba. Ekkor letépi rólam Zsandár és mondja:
-Nézz körül hülyegyerek!
Sok fickó kel föl. Elindulnak felénk. Mondja Zsandár:
-PSZÍ sugárzás érte őket. Zombik. Nem lehet rajtuk segíteni. Meg kell őket ölni. Lehetőleg minél humánusabban.
Ekkor betölt és elkezd lőni. Osztja az áldást. Én rácélzok az egyikre és mondom:
-Állj! MEGÁLLNI!
NEm tudok rálőni. Ahogy nézem nem lehet több 16-nál. A lábába lövök. Hasra esik. MEgint felkel és jön felém. Most a fejébe eresztek egy sorozatot. Erre hallgat. MEghal. Mögöttem is van egy. Annak a fejét betöröm puskatussal és széttaposom. Zsandár úgy belefeledkezett hogy egy mögé ment. Odaugrok és késsel nyitok egy rést a koponyáján. Majd mikor vége a vérengzésnek körbenézünk. Jobbra, balra semmi. Oké. Megnézzük a hullákat. Az egyik egy sima Stalker ruhában van, de a jel amit láttam rajta ismeretlen. Egy mesterlövész puska alá írva: Lövész. Egy M24-est szorongat ami el van romolva. A pisztolya még jó, Desert Eagle. Elteszem bár csak 2 golyóm van hozzá. Az is a tárban. MEgnézem a többit. Semmi. Elindulunk. A sebem fáj. A jobb kezemen van. Visszaértünk a táborba. Kérdi a főnök:
-Mi volt?
-A helyiekkel összetűzésbe keveredtünk.
-Milyen helyiekkel?
-Zombi bácsiék bedurvultak.
A főnök rámnéz:
-Ahogy látom kaptál egy ajándékot.
-Igen-veszem elő a Desert Eaglet és mutatom neki-Remek fegyver, mindig ilyenre vágytam!
-Mindig?
-Igen. Csak még töltény kéne bele mert nincs benne csak 2.
-Meg akarja tartani?
-Igen.
-Nem költi el az árát?
-Nem. Esküszöm!
-Akkor a magáé. És amíg vissza nem érünk nem kap bele töltényt. De jól ossza be. Egyet tartson meg magának!
Megfogadtam a tanácsot. Csőre töltve eltettem. A combtokomban van. A hónom alatt egy beretta, a combtokomban egy Desert eagle. Csoda. Megyek bekötözöm a sebem. Kiveszek egy elsősegélycsomagot és egy kötszert. Megtanultam a steril kötést. Először egy steril gézlapot teszek rá majd egy adag vattát. Majd arra megint egy gézlap és kötszerrel bekötöm. Mikor kész ráhúzom a kabátom ujját és hagyom. Nem fáj, bevettem egy fájdalomcsillapítót. Kimentem és megköszöntem Zsandárnak a dolgot. Majd elbeszélgettünk.
 
Délután 2 re megérkeztünk Lövészhez, az út nem volt zökkenő mentes, mert a töpszli drogos állapotban volt... csak tudnám honnan az anyából szerezte a cuccot....
sajnálnám kitenni a csapatból ha már ennyit vesződtem vele... de ha nem követi a szabályzatot gyorsabban repül mielőtt azt mondhatná hogy bocsánat.
elbeszélgettem Lövésszel, ez alatt volt egy kis összetűzésük Zsandárnak és a Töpszlinnek a helyi zombikkal.
Miután ellátta sebét, Beszélgetésbe elegyedett zsandárral, de odamentem, és felváltottam Zsandárt, és Elbeszélgettem a Töpszlivel, hogy most már szedje össze magát, és ne szarjon a nadrágjába!
Próbáljon katonaként viselkedni, és ha meghalnánk egy küldetés alkalmával azt férfiasan szó nélkül tűrje!
ezen útolsó mondatomra kicsit meglepődött, valószínűleg az előző felettese nem volt ilyen "Fanatikus" egyéniség mint én.
Mikor végeztem a beszélgetéssel, akkor nézem hogy Agyar és szellem éppen jönnek vissza az erdőből egy Méretes Vadkannal...
Agyar köszönés képpen Biccent egyet, Míg Szellem inkább tetteti hogy észre sem vett minket.
Á vissza jöttetek! Szólt Lövész.
Mit ünnepeltek? kérdezett oda Herceg.
Jah.. ez csak a heti kaja! Mondja Kicsit Kuncogva Agyar.
Hehe.. az igen! mondtam nevetve.
Ha maradtok, megkóstolhatjátok Agyar híres Zóna vadasát! Mondja lövész nevetve.
annak kell egy kis idő! mondtam
Szent igaz! Mondja agyar a méretes legalább 100kg-s Vadkanra tekintve.
7re gyertek vissza! Teszi hozzá egy kis szemlélgetés után.
Jó... Jut eszembe hoztunk egy kis felszerelést!
Pakoljátok csak le nyugodtan! Mondja lövész.
Kössz! Na gyertek Srácok, mondtam az enyéimnek majd elindultam a kocsi felé, és szépen elkezdtük kirakni a fegyvert, lőszert és egyéb cuccokat.
olyan 15 perc alatt be is hordtuk, a hó nagy szemekben esni kezdett, de volt még 1 kis felderítési feladatunk, úgyhogy miután kipakoltuk a kocsiból a cuccot, beültünk, és elindultunk a a városka hídja felé.

A város neve Lövész szerint Limanszk! Mondtam a kocsiban
Limanszk? Miért hagyták volna ki limanszkot a kitelepítésből?
Nem tudom...
Szerinted találunk bármi érdekeset?
A nyugati részen még mindig ott vannak a zsoldosok a radarnál, nagyon érdekelne miért.... de most csak a külső részeket derítsük fel, be nem megyünk a városba! Mondtam.
Kicsit száguldozunk az úton amikor hirtelen egy fekete valami kicsörtet az erdőből, és az útra áll.
Mi a fasz?!?
Meg állt az út közepén, és felegyenesedik...
Baszki! Jobbbra! Ordítom, mire Herceg elrántja a kormányt, de késő, a nagy állat, egy isteneset rávágott a motorháztetőre, mire a kocsi orra az alvázig behorpadt, és a levegőben leírva egy szaltót, a tetején landolt, és csúszott el több 10 métert.
Pillanatokkal a landolás után elkezdek kikecmeregni a kocsiból... Elsőként vagyok talpon. ám rossz érzés fogott el, megfordulok...
a látvány nem volt mindennapi... Egy majdnem az átlagosnál 3x nagyobb Grizli medvénél nagyobb előhalott medve állt mögöttem felegyenesedve... a rothadás több helyen kikezdte a nagy bestiát, a szemei éjj feketék voltak, a mancsa majd 2x akkorák mint a fejem.
Ohh bazd meg!Csak egyet a jobb mancsával, mire hátra lököm magam, a kocsi azonban játszid könnyedséggel tolta odébb 3 méterrel.
ekkor elővettem a combtokból a pisztolyomat, és bár tudom nem sokat ér, de elkezdetem lőni.
Az első szeme közé kapott lövéstől Tisztára begőzölt a medve és nekem rontott, Megfordultam, és futni kezdtem, de a medve gyorsabb volt, és a mancsával elkapott, és szó szerint behajított a tőlünk 10 méterre álló erdőbe, ahol eltörtem repülés közbe egy kb karom vastagságú fát, ami iszonyatosan fájt.
Mikor kezdek feleszmélni, látom hogy a medve cammog felém, szépen komótosan... érzi a lakoma illatát...
Lassan megpróbálok felkelni, de mindenem sajog.
Mikor már majdnem ide ért meghallom, hogy a kocsi felől lövések dörrennek és a medvét találják el.
A medve hátra fordul a fejével, de fájdalmasan felordít, mert pont a jobb szemébe ment egy golyó,
az ordítás olyan Félelmetes volt, hogy még az addig hevesen Tüzelő társaimban is megfagyott a vér, és egy pár másodpercig leszedték ujjaikat a ravaszról.
Ám mikor a medve feléjük Fordult, és Olyan erővel csörtetett kifele, hogy a Beton falat áttörte, akkor azért már újra össztűz alá vették a félelmetes jószágot.
Kár hogy francot se értek vele, mert ez a kis táv a medvének jelentett előnyt, és a fegyvereink átütőképessége egyszerűen nem volt elegendő egy ekkora állathoz.
Láttam is ahogy a töpszlit, a bal mancsával úgy el taszította felém, hogy az a betonfalnak csapódott...
a fegyvere a levegőben pördült kettőt, majd tőle nem mesze ért földet, 4 méretes barázdával.
Ekkor erőt vettem magamon, és Feltápászkodtam, és Kimásztam az erdőből, és kimentem az útra, ekkor láttam hogy mekkora is az állat... én meg azt hittem...
Zsandárt is ott fekszik a földön, a kocsi jobb oldalánál elterülve, körülötte véres a hó...
nem messze tőle a PKM, Herceget ebben a pillanatban hallom mögöttem, megfordulok, de a medve, oldalba kapja a mancsával mikor utol érte, Herceg, a medve bal oldalára csúszik, kb 5 méterre a medvétől, de nem sebesült meg, mert a mancsának a külső oldalával taszította el a medve.
Kezében a Gránát vetős TRs, Amit kicsit lomhán a kezébe vesz, és Táraz.
A medve Hirtelen Letekint rólam, a hosszú halálos tekintetével, és Hercegre néz, aki éppen a gránátot helyezi a vető csőbe.
A medve felé mordul, én Rohanni kezdtem a PKM-ért, az útolsó két méternél, hasra vetettem magam, és a földön elkaptam a PKM-et A hátamra fordultam, és lőni kezdtem a méretes vadat...
A nagy kaliberű golyók meg is tették a hatásukat, kisebb nagyobb lyukak keletkeztek a bundájában, Mire felhagyott hercegelkapásával, és felém Mordult megint.
Feltérdeltem, és Újra lőttem az állatot, Vadul, mind egy őrült.
Gyere te mocsok állat itt vagyok!! Lőttem ahogy tudtam, de hirtelen kattant a tár, és a medve elöttem termett felegyenesedett, és csapni készült.
végig a bal oldalára lőttem, ahol a golyók, már a csontig mentek. Így lehetett az hogy amikor, emelte a bal mancsát a csapáshoz, az nemes egyszerűséggel leszakadt.
A medve a földre esett vissza, bal szemét megsemmisítően Dühvel csordultig meresztette rém, de erőt vettem a ledermesztő helyzeten, és megkerülve a medvét elkezdtem futni, Herceg irányába aki jelzett hogy be van tárazva.
A medve megfordult, a Csonka jobb mancsát a hóra téve Fül és dobhártya szaggatót ordított.
Herceg kezében remeg a Puska, Próbál célozni, de nem bírja egyenesen tartani a puskát.
A medve megint elegyenesedik, Jobb mancsát, már emeli, Ekkor kivettem Herceg kezéből a fegyvert, és Kilőttem a gránátot a vetőcsőből ami pont a medve szájába repült. a gránát betörte a felső állkapcsát a dögnek, és ezáltal rengeteg vér tódult ki rajta, még mielőtt berobbant volna a gránát, ami szétszakította az állat fejét.
a robbanástól, mind a ketten hátrébb taszítódtunk, én el is estem megint.. Herceg pedig eszméletét is veszítette.
nem sokkal később hallottam egy tompa puffanást, amire felszegtem kicsit a fejem a medve fej nélküli teste dőlt hátra.
vissza teszem a fejemet hóba.. ekkor nézem hogy az üvegbúra több helyen is eltört...
Ám nem sok időm van gondolkodni ezen, mert az idilli csata utáni pillanatba Egy villámcsapás tör elő...
Az amugy fehéres szürkés égboltból Sötét feketés felhő lészen szinte másodpercek alatt.
a villámcsapás nem sokkal elöttünk a medve testébe érkezett... nem is olyan véletlenül...
Ugyanis a medve teste egy Sötét folyammá vált, amiből előtűnt egy nagyon nagyon régen látott "ellenség"
Üdv Jeff! Mondja a szellemforma egy hátborzongató ember túli hangon.
Fejedelem.... Ő volt az... kinek az erőmet köszönhetem... és most úgy tűnik halálomat is.
Eljöttem, hogy visszavegyem mi az enyém volt!
Menj a pokolba! Mondtam, majd megfogtam a Trs-t ami mellettem hevert a hóban, majd lőttem a szellemet.
A golyók simán átmentek rajta, nem sértették egyáltalán a Fejedelmet. a tár üresen kattant.
Nem tudsz legyőzni! ebben a formában nem! Ám én visszavehetem a jussom!
Meglehet Próbálni!
Mondtam, majd feltérdeltem.
De nem biztos hogy sikerül majd!
Minden erőmet összpontosítottam és felnyújtottam a kezemet Hirtelen, és váratlanul, a szellem lényt, el is kapta és el is taszította.
Ám pár méter után megállott, és vissza kaptam a kölcsönt, ami engem viszont elrepítette pár méterrel hátrébb... hasra estem, az üvegbúra immár eltört, és a szilánkok hol hol belevágtak az arcomba.
Megin feltérdeltem, ám ekkor elkapott egy erő a mellkasomnál, és a magasba emelt, a szellem odajött, és végig az agyamra koncentrált, amivel iszonyatos fájdalmakat adott...
Ordítottam fájdalomtól.
Úgyis megszerzem amit akarok, néhány gát nem állít meg! Mondja, és még erősebben az agyamra koncentrálva támad...
A fájdalom szinte elviselhetetlen Amikor hirtelen abba marad, és lesek a földre.
TE???! Ordít fel a fejdelem amikor hátrafordul.
A hóban alig látom, de egy Csuklyás alakot veszek ki.
Mér pár pillanatig látom a csatározásukat, majd elveszítem az eszméletemet...
 
...Hát legyen.
Majd egy mozdulattal meg nyitottam neki egy portált amin keresztül, vissza térhet. Éppenséggel simán kiléphettem volna az álmából de így legalább sikerült a portálon keresztül felállítanom pár gátat az elméje védelmére. Azért több mint a semmi. Amint végeztem útnak indultam hogy meg lessem hogy van a Látó. Amikor épp a semmi közepén haladok át meg torpanok.
Itt van. Elképzeltem hogy a hideg futna végig a hátamon ha nem lennék halott. de így csak szimplán felkészültem a legrosszabbra.
- Fantom, nem szeretném ha még egyszer bele köpnél a levesembe.
- Ohh kérlek akkor hagyd békén Jeff-et. Megfordultam és ott volt a fekete csuklyás alak, az arcát homály fedte.
- Hahaa, látom még mindig nem érted vissza szerzem az erőmet nem bízom rá egy kis mitugrász emberre.
- Hát nem szándékosan adtad át neki.
- Miért adtam volna neki ez csak egy fatális véletlen. de mióta egy részét ő uralja az erőmnek és a kísérletek részleteit is tudja, így nem kockáztathatok. Nem fordulhat még egyszer elő hogy hozzánk hasonló szörnyek jöjjenek létre.
- De ha vissza veszed az erőt és a tudást, attól te még élni fogsz és én is, mind a ketten tudunk a dolgokról. Hogy bízhatnék meg benned hogy nem csak újra akarod kezdeni az egészet és a saját hasznodra fordítani.
- Tudod Fantom pont e célból foglak elpusztítani téged is. Hahahaaa
Nah ez kicsit megrémített.
- Ugyan hogy tudnál elpusztítani a múltkor sem sikerült.
- Te meg vársz itt amíg én végzek Jeff-el, aztán majd a teljes erővel sújtok le rád.
- Ötletnek nem rossz, de van egy hiba.
- Hmm, arra gondolsz hogy múltkor is megléptél.
- Pontosan.
- Nos ezért hoztam pár barátomat.
Majd 3 irányító lépett ki mögüle a homályból.
-Ők majd gondoskodnak arról hogy te itt maradj. Valójában ketten is elegek lennének, de azt akarom hogy lásd mi képen hal meg Jeff.
- Egy kis Diótörő nem elég ahhoz hogy megölje Jeff-et.
Ez után nézett el az erdő sűrűjébe. Oda nézek én is, és észre veszem azt vörösesen izzó szempárt a bokorban, majd meg mozdul és el rohan. A következő meglepetés az volt hogy az egész bokor meg mozdult.
- Ő az új "kis" kedvencem.
- Hát ez se Kitekaton él.
- Te csak ne gúnyolódj.
- Hogy mondtad Diótörő. Hehe.
- Fejedelem a nevem.
Sikerült ki hoznom a sodrából, bár nem jártam jól.
- Nézz csak a szemembe. Oda suhant elém és két tüzesen izzó szempár meredt rám.
Ebben a pillanatban kegyetlen kínt kezdtem érezni. Az emberek akiket megöltem és akikkel ő végzet. Mindnek éreztem a fájdalmát. Abba hagyta.
- Látod ez fog téged itt tartani. Mert nekem most dolgom van, nem akarok lemaradni a pusztításról.
Ezzel el is tűnt. Rá nézek a három irányítóra csak bambán állnak. Hmm. Mi lehet elindulok. Abban a pillanatban, Újra érezni kezdtem azt a kínt, amit az előbb. Körbe vesznek. Majd a velem szemben álló egy tükör szerűségben megjeleníti a csatát. Látom ahogy harcolnak a medvével. Ez így nem lesz jó.
Valahogy oda kel jutnom. Végig néztem rajtuk és látom hogy az egyik nagyon koncentrál. Ő lesz a felelős a fájdalom ért. Hát akkor megpróbálom szét repeszteni az elméjét. Elkezdeném, de valami blokkol, és egyszerűen nem férek az elméjéhez. hmm, akkor ezért van itt ez a másik jószág. Remek. Magamba merülök és próbálok koncentrálni hogy megtörjem a védelmüket. De a rohadt életbe meg zavar folyton egy hülye varjú. Varjú ?! Nah gyere csak ide gondoltam egyet. Hátha csak egymást védik. Egy kis összpontosítás után érzem a Varjút, megkérem hogy ugyan kóstolja már meg milyen az irányító szem úgy hallottam igazi ínyencség. Erre zuhanó repülésben kezdi a támadást és egy vadász pilótát meg szégyenítő csapást mér egyenesen az irányító szemére. Egy az egyben kikapja.
- Hehehee. Kösz. "Kár" hogy menned kell.
Éreztem hogy most már szabadon játszhatok az erőmmel. Megfordulok, látom hogy épp kezdené a kínok kínját rám bocsájtani. De gyors reagálásommal egy az egyben vissza bocsájtom rá. Egy pukkanás után le száll a feje. Amire a varjú le is csap én ennek is kikapja a szemét.
A másik kettővel nem foglalkozok. Szerencsére elég egoista jellem ez a Fejedelem mert ha nem akarta volna minden áron mutogatni nekem a csatát akkor most nem tudnák olyan egyszerűen oda menni. Így csak szimplán oda teleportálok. éppen Jeffből szívja ki amit lehet.
- Hé Fenegyerek. Szólok oda neki.
-TEEE ?! Fordul felém és pokoli dühvel ront nekem. Egy gyors mozdulattal mögé kerülök, ez a csata mi világunkban zajlik szóval egymást nagyon is meg sebezhetjük.
- Majdnem.
- Kuss, hogy szö... tudd mit nem érdekel mert elpusztítalak. ezzel a fekete köpenye aló elő húz egy kardot. Aminek az aurája feketés sejtelmes, és elég ijesztő.
- Lássuk tudok ilyet én is. Én a hátam mögé nyúltam és két rövidebb kardot húztam ki ami vörösen ízzott, Mindkettőnk felvette a megszokott külsejét ő a maga fekete árnyékos sötétbe burkolózott én meg a vöröses démoni, hangulatú árnyként támadtam rá, amikor össze csaptak kardjaink szikrák szóródtak minden felé.
- Mi a.... szólalt meg mellettünk egy hang. Mindketten lenézünk rá. Aki erre mintha csak egy gyerek elszégyellné magát lerántja fejét, és szerintem elájult. Össze nézünk, nekem mosolyra húzódik a szám, de neki ... hát ha bármit is látnék az arcából akkor meg mondanám.
Szamurájokat megszégyenítő kard csatába kezdtünk. De erősebbnek bizonyult már egyre többször vágott meg. Ezt a kis szellem párbajt nem sokáig nézte Jeff mert elájult.
Első súrást viszem be gyomor tájt majd rá duplázok egyet a vállánál de lefelé. Páros lábbal talpal el fogalmam sincs hogyan de megteszi, Pár méterrel odébb megállok a kardjaim benne maradtak. Egy darabig mert magába olvasztotta és újult erővel ront rám.
Puszta kézzel már több ütést viszek be de ugye nincs akkora hatása, de legalább el kerülöm az ő csapásait. Végül egy jól sikerült be ijesztéssel levágja a fejem. Amivel körbe repülöm és jól körbe röhögöm. Majd mire vissza térek a nyakamra, már szó szerint füstöl a feje az idegtől.
Ezt a kis időt kihasználva amíg repkedtem össee szedtem annyi erőt hogy el tudjam taszítani egészen a közeli fáig. Tenyérrel vágtam mellbe. a fa állította meg. ami össze is szakadt. Hoppá, ennyire közel kerültünk a valósághoz.
- ÉS most bevégzed. Az eddigi vöröses homály ami körbevett eltűnt és a földből egy szemet bántó ó fehér fény tölcsér vesz körül és a fejem fölött koncentrálódik. Teljes erőmből összpontosítok a Fejedelemre. Aki már támad is a kardjával, suhint egyet oldal irányba. De a fehér fény majdnem fel emészti a kardját és vele együtt az alkarját, most szemből próbálkozik, de semmi, a kardját elhagyja a ez a sötétes erő majd el fújja szél. Hátrébb lép érzem hogy nem kéne sok és lesújthatok rá.
- Tudod Drivij, ez nem ilyen egyszerű, még nincs vége.
Szét tárja karjait majd a tenyerénél a földből két démoni felső test emelkedik és a Fejedelem kezét követve egyenesen belém száll, és megszakítja a koncentrációt, és engem oda vág a kocsihoz ami csúszik egy fél métert, no meg kilyukad, közép tájt, a másik oldalon meg egy jó nagy horpadás, az leső ajtó le is esik. Kikászálódok a kocsiból. A Fejedelem eltűnt. Az ég kitisztult, már amennyire tiszta volt. elkezd újra esni a hó nagy pelyhekben.
Oda megyek Jeff testéhez. Külső sérülés nem látok rajta. Viszont egy darabig fájni fog a feje, de ha kicsit rásegítek akkor csak estig fog aludni. Ráteszem a kezem a fejére és egy vöröses fény melegség kíséretében látom ahogy eltűnnek a vágások az arcáról, majd az elméjére koncentrálok.
Egy percig vagyok így felette, mire úgy érzem hogy nem lesz agyi károsodása.
Megnézem a többieket, Az egyik az a jelekből ítélve repülni tanult, ami ment is , a leszálló pályát azt rosszul választotta A falon van néhány repedés, akkor a bordái között van néhány törés, a Látó tudna mesélni neki milyen jó vagyok a törött csontok terén. Szerencséjére a szervei meg maradtak helyükön, már amennyire értek hozzá. Két kézzel látok hozz a csont kovácsoláshoz, Fél perc és végzek is szerintem egész jó lett. Meg legalább nem görnyed. De csak én érzem vagy tényleg meleg van itt. ( :D lesz még ilyen :D ) A következő az úton fekszik, ül, most megint fekszik, tehát szédül. Oda megyek rá nézek, a szemébe, majd fekve marad. Hmm. Csak sokkot kapott. Lássuk csak aki a kocsinál volt, hát nem sokon múlt hogy rá toljam a kocsit.
Ajjaj, nah ehhez már ehet kevés leszek, van egy szép nagy nyílt seb az oldalán, és a belső vérezése is van azt megoldom, de ezt itt...még...nem. Ráteszem a kezem, majd érzem ahogy a kihűlt testét át járja a kezem által kibocsájtott hő. A seb is kicsit jobb állapotba került, de nem lesz elég. Gondolkozz....megvan...A lövész, Jeff-ék valami ismerőse. még szerencse hogy vannak emlékképei róla. Így oda tudom őket vinni. Meg fogom a testet oda portálok vele Jeff mellé, és a többiekkel is így teszek. Majd megnyitok egy portált és átmegyünk szépen a lövész búvó helyére. Bent egy házban jelenünk meg, szegény törpe, egy asztalon landolt, de olyan csontokat csináltam neki hogy nem lesz rá panasza. Csak még nem fájdalom mentes az eljárás. Hehe. Jeff mellet megszokhatja az ilyet. A csörömpölésre bejön egy nagyobb darab ember én a szoba közepén körülöttem a Jeff és barátai, nem is csodálkozok hogy pisztolyt ránt és lő Bár mind mögöttem a falon koppan, Ekkor jön be a Lövész nevezetű, és lefogja a kezét.
- Nee, ő velünk van, asszem.
- Igen, így van.
- MI történt ?
- Majd elmondják ha akarják. Viszont neki ott kellene egy kis ellátás.
A nagydarab oda lép.
- Ez Zsandár, kötszer kell gyorsan.
- Vigyázatok rájuk. ezzel el tűntem.
- Lövész ki volt ez a füstös... ezt még hallottam és egy kicsit meg rengettem a tárgyakat bent... izé szellem...mondja kérdőn, én meg csak mosolygok magamban, főleg mikor látom hogy kifújja a levegőt.
- Nem tudom, de segített Jeff-nek. Meg én valahogy bízok benne.
...
 
Eltorzult, de vidám arccal nézi Farkas az ujjakat, amiket az asztalra tettem.
-Fizetség ?
-Igen..
Kitesz egy koszos, megsárgult borítékot az asztalra, mellé pedig egy vászontokba helyezett nagy bozótvágó kést, két hosszú tőrt és két tigris karmot.
-Nehéz volt megszerezni, de, hogy ezeknek a seggfejeknek annyi, most megtérült a befektetés.
Felkaptam mindent és egy szó nélkül kisétáltam.
-Később nézz be ! - kiabált utánnam
A sztalkerok furcsa tekintettel figyelnek a tűz körül, sietek a házba, de nem futok. Bemászok az ablakon és nekiállok kinyitogatni a táskákat. Kipakolom, amit találok. Egy dupla, lereszelt csövű sörétes, hozzá a patronokat tartó bőr öv és tisztító pálca, és tartó táska. Nagyon könnyű. Ezt megtartom. Öt darab makarov pm, szintén öt AK-74U és szétszórva a lőszerek ezekhez. Csinálok a házban egy rejtekhelyet. A pincében kikezdem a téglafalat. Kiszedem a téglákat, amik nem kellenek és berakom azt a táskát, amiben a fegyverek vannak, meg a felesleges lőszerek. Kiszelektáltam mindent, ami kellett. Volt parabellumuk, és 5.45-ösük is, a sörétesbe pedig bőven van patron. A fülekbe belerakom a patronokat, meg a fegyverbe is. A tokot a köpeny alá, a patrontartót a vállamra veszem és úgy fűzöm fel. A örök is a köpeny alá mentek, de a macséta némi élezés után a vászontokba került, fel a hátamra. A tigris karomok a csuklóm alatt vannak elrejtve, ha szükség van rájuk, akkor simán előre lehet húzni őket. Könnyű a ruházat még így is. A táskám az, ami nehezebb. Abba raktam az összes zsákmányolt pénzt. Most pedig újra elmegyek farkashoz. Belépek az ajtón, látom, hogy már toporogva várt.
-Mi van ?
-Segítened kell !
-Az embereimet valami megtámadta, de még csak azt se tudjuk, hogy mi.
-Segíts rajtuk és nem leszek hálátlan, eljuttatlak a bárba, ott találsz majd valódi nagy kutyákat és elintézettnek tekintem, hogy segítettem eljutni a Zónába neked !
-Hol ?
-A téglagyár mellett.
-Siess !
A téglagyár nincs messze. Rohanni kezdek, ahogy csak tudok. Most érkeztem, de kitörhetek a nyomasztó kezdőségből máris. Muszály, vagy itt ragadok, mint ez a szerencsétlen.
-Baszki végünk !-ordította az egyik sztalker, miközben egy furcsa, deformálódott vaddisznóba eresztett egy sorozatot.
Egy másik már éppen megakarta volna harapni, de még idejében szétlőttem a fejét a sörétessel. Az első után megingott, de a második lövés után vérpermet lepte be körülötte a levegőt. Ürítettem a csöveket, a patronok kopogását már csak a fülem mögül hallottam, mert a másik vadkan is rátámadott a fegyvere tömegzárával küzködő sztalkerre, aki a földön hátrafelé kúszva próbált menekülni, az összekuporodott társa felé. Az sokkot kapott, mert van itt egy harmadik megrágott ember is, a koponyáján és a teste számos pontján nincs már hús. Letesztelem a macsétát. Előrántom, majd a levegőben megsuhintva a disznó nyaka alá vágok. Átmegy rajta és a földben áll meg. A disznó feje pedig leesik. Odafordulok a sztalkerhez, aki már nyugodtabb fejjel néz, de mikor közel lépek hirtelen ismét elvörösödik.
-Vigyázz, egy pszeudo kutya !!
Azonnal megfordulok, de a kutya már le is nyomott a földre. A kés kiesett a kezemből, a vicsorító dögöt megpróbálja a beragadt fegyveres sztalker az AK-jával agyonverni, de a kutya nem tágít. Végül egy lövés dördül mellőlünk. Egy makarovból jött. A kutya agyveleje a földön landol oldalt, én meg ledobom magamról. Ömlik a fejéből a vér, de az állkapcsa még mindig mozog, mintha most is meg akarna ölni. Felveszem a macsétát, a bundájában megtörlöm és a megmentőm felé fordulok. Gázmaszkos képzettebb sztalkerek.
-Üdvözöllek. Vologya vagyok, ezek pedig a társaim. Gondoltam kell egy kis segítség. Közös barátunk, Farkas mondta, hogy van egy tehetséges vadász jelölt. Mi mutánsokra, és nem kívánatos emberekre egyformán vadászunk. Ők a társaim. Mutatott a mögötte lévő emberekre. Árnyék, Kalóz, és Zombi.
Nos Kísértet, ha Farkas igazat mondott kezdő vagy. Ez ebből a helyzetből tükröződött. Most visszatérünk a bárba. Gyere velünk.
-Kösz.-válaszoltam, és intettem a sztalkernek, aki még mindig fetrengett, hogy fogja meg a társát és kaparjanak vissza a faluba.
 
ébredezek egy kicsit világos de meleg helyen... meglepetten ér hogy nem a hóban fekszek...
De hol vagyok?
Pár pillanat múlva két ember beszélgetését hallom:
Látod! hiába szitkozódsz erős a te barátod!
Jeff?
az egyik közel jön.
Jeff! hogy érzed magad?
Mint a mosott szar!
hehe... de legalább jobban festesz mint az öcsém!
Hol vannak... mi van a többiekkel?
A töpszli kint van, de zsandár... ő nem húzza sokáig komolyabb orvosi felszerelések nélkül...
Sajnos az autótok Totál káros... és nekünk nincs járművünk, az oda utat pedig nem bírja ki... Mondja Szellem.
A zsoldosok! mondtam hosszú gondolkozás után... a zsoldosok még itt vannak?
Igen! Mondja lövész .
Nekik van helikopterük!
szart sem értek ha nincs pilótátok... és nem hiszem hogy a zsoldos pilóta szívesen elvezetné nektek!
Ők nem is... de én pilóta voltam civilben...
jól?
a legjobban!
Hát nem tudom miféle gyakorlatod van egy UH-1es hez...
az jó cucc! Mondtam majd fel is álltam sebtiben, és kaptam is a felszerelésem magamhoz...
Nézd, azok a zsoldosok legalább 3x annyian vagytok mint ti, és legalább annyiszor képzettebbek is, ahhoz kell terv is, nem vághatsz közéjük kamikaze módra! Mondja Szellem.
nézd... én és egy csapat megfutamítottam a kommunistákat, megütköztem a szabad csapatokkal, közelharcoskodtam egy irányítóval, védtem 2 napig a vörös erdei határt a mutáns hordától!
a szolgálat századosa vagyok... és él harcos! éles taktikával!
Ezt nem értem!
ha előre tervezel és nem ismered az ellenfelet, kevés az időd, akkor előfordulhat hogy néhány be nem tervezett dolog miatt félre siklik a dolog...
És most mi más?
Az hogy én sose tervezek... csak vázlatokban!
Herceg! Szólj a töpszlinek 20 perc múlva álljatok készen!
Igen uram! Hangzott a válasz, majd kiment az épületből...
hány óra van? Kérdeztem, miután kicsit szétnézve észre vettem hogy fény világít be kintről.
11 óra!
ööö... meddig voltam kiütve?
majdnem 20 órát... Mondja Lövész
uhhh... az durva.. mondtam elhalkulva... hogy találtatok ránk?
Ide teleportált titeket egy szellem... amire gondolom te se tudsz választ adni ki volt... Mellesleg ezután nem sokkal kimentünk tegnap, és megtaláltuk a kocsitokat, és a felszereléseiteket szétszórva a hídtól kb 1 kilométerre... ahol kemény harc jeleit véltük felfedezni, azonban a rengeteg véren kívül semmi mást nem találtunk, ami nézve az erdő vad állományát nem meglepő... de mindazonáltal némi magyarázatra szorulna...
Nézd... Megszerzem a helikoptert, kiviszem Zsandárt, utána elmondok mindent!
Rendben... bízok benned!
 
Nem hagytam ott őket, jelen voltam és figyeltem a sérültre, mint kiderült Zsandárnak hívják.
Jeff viszont készül valamire, jobb ha a közelükben maradok.
 
A töpszli és Herceg össze cuccolták magukat Szerencsére Lövészék mikor kimentek a kocsihoz, akkor összegyűjtötték a fegyvereinket, így mindenkinek meg van a fegyvere.
Töpszli egész jó állapotában volt annak ellenére hogy a harcnál őt úgy falhoz vágta a medve hogy azt hittem fél tucat csontja vagy akár több is eltört a becsapódáskor...
Herceg is egész jól van... úgy tűnik enyhe sokk érte...
nekem még picit fáj a fejem... de egész elfogadható annak ellenére hogy azt hittem szétrobban a fejem...
30 perc múlva gyalog is eljutottunk a hídhoz, gyorsan haladtunk, mert fegyveren, és lőszeren kívül más nem volt nálunk...
a városban egész gyorsan haladtunk... semmivel nem futottunk össze, se monolit, se mutáns... egy zombival össze futottunk, de az egye az egybe megfagyott...
15-20 perc múlva átértünk a nyugati végére a városnak.
ott is voltak zsoldosok.. legalábbis kettő őrködött a gépnél a többit nem látom....
ám most nézem, hogy egy nagy radar van innen nem messze ahol észre vettem egy kisebb 5 fős csoportot, de a helikoptert nem látom... biztos a másik oldalon van...
Megkerültük a dombot, és meg is pillantottam... de nem egy sima UH-1es... egy egy "Gunship"
a fegyverzete elég hatásgyakorló... Kívülről befele haladva: M134es gépágyú egy 7 csövű rakéta felfüggesztés és legbelül 2 hőkereső rakéta/egy oldal...
Honnan a pokolból szerváltak ijet???
Nem számít, a lényeg hogy eltűnjünk vele...
Te tudsz vezetni igaz?
Hát őőő civil pilóta voltam... Ilyennel még nem volt dolgom...
Voltál?
Ez hosszú...
Láttam mind a kettőjükön az elbizonytalanodást...
Nézd... először jussak el a botkormányig... onnantól hagyd hogy alkossak!
Oké! de mi a terv?
A terv? Lőjj és fuss!
ekkor a töpszli elővette a késit, a bakancsa szárából, és elhajította... a zsoldos el is terült a helikopter mellett.a másik 5 zsoldos azonban felfigyelt társuk összecsuklására, mire én és herceggolyózáport zúdítottunk a fedezék nélküli emberekre, akik kijjugatva estek össze, ám egy befutott a bunkerbe.
A helikopterhez! Mozgás! Kiáltottam, és rohantam a helikopterhez.
Beültem a pilótafülkébe, Herceg és Töpszli a hátsó részen maradtak, mert már ki is jött pár zsoldos és lőni kezdtek.
Gyerünk gyerünk, indulj!
Kicsit puffan a motor, majd elkezd járni a rotor...
Igen ez az!
Tűnjünk innen! Mondja a töpszli.
Jeff emeld fel ezt a rozsdakupacot! Erősíti meg a helyzetet Herceg.
a zsoldosok közelebb is jöttek már.
Gyerünk picim, emelkedj! Mondtam, és hirtelen fel is emelkedtünk a földről...
A zsoldosok felé fordultam... a golyók csak úgy pattogtak le a golyó álló fémről, és üvegről...
golyóállók vagyunk! Mondta herceg röhögve...
De ti nem! Mondtam, majd rátettem a hüvelykujjam a piros kis gombocskára a botkormányon, mire a 2 Gépágyú felpörgött, és elkezdte okádni az ólmot a zsoldosokra.
a kint lévő zsoldosokból 7 azonnal miszlikbe lett aprítva.
kicsit levettem az ujjam a gombról, vártam, majd újra két "kis sorozat" engedtem a fedezékben lévő zsoldosok felé... ekkor hallom a helikopter rádióban a Zsoldosok rádióadását...
Központ, itt Leshiy pár nyomorult, elkötötte a gépet, azonnali légi támogatást kérünk!
Itt központ, a közelben van Ironheart, és BoardSword, oda irányítom őket!
Ohh baszki! Mondtam, majd emeltem a magasságot és megfordultam elindultam, ám miközben megfordultam, Herceg kiállt.
Helikopter!
Hol?
7 óránál!
Egy rakéta el is úszott elöttem a levegőben, amitől kicsit megállt bennem az ütő, de nem felejtettem el gyorsan cselekedni, és elrántottam a kormányt, így a többi rakéta is csak elúszott a levegőben...
Kelet felé vettem az irányt, és folyamatosan kerülgettem az egyik gép géppuskását...
2 üldöző helikopterünk volt egy Mid24d, és egy másik UH-1es de az UH-1n volt... felismertem a gépet a tipikus orráról...
megláttam a hidat, és a folyót, és az utat... élesen jobbra rántottam a gépet, mire 2 rakéta elhúzott alattunk, és telibe kapta a híd másik oldalán lévő téglaházat...
A folyó felett repültünk, a golyókat folyamatosan kerülgettem, de egy részük még így is a gépről pattogott le...
Tűt tűz tűz!hallom a rádióban az egyik zsoldost...
Nyírd ki őket! Mondja egy másik.
Hirtelen hátra, és oldalra rántom a kormányt, de a helyet hogy emelkedtünk volna, és oldalra tértünk volna ki, nemes egyszerűséggel Dugóhúzó mozdulatot írtam le a helivel...
ILYET MÉG SOSE CSINÁLTAM! ordítom nehezen a rám nehezedő G nyomás miatt...
Bár a többiek csak ordítottak a semmibe Mert kicsit össze szarták magukat ettől a mutatványtól...
Mikor vissza értünk a a normális repülő helyzetben, akkor Dicsőségtől buzgólkodva hangon mondom:
Láttátok ezt?!!? Választ ugyan nem kaptam, de előtört bennem a kedv az a régi elfelejtett kedvem, ami miatt kirúgtak a civil repülésből....
Láttad hogy forgatta a helikoptert?? hallom a zsoldos frekvenciából az elképedt hangokat...
Nem is sokat mentünk tovább amikor újabb rakétát süvítettek el , de itt sajnos már nem sikerült megpördülnöm, csupán simán oldalra fordulva kerültük el a rakétákat amik végig bombázták az erdő szélét...
Imádjuk a légi harcot mi? Kérdeztem hátra nézve.
NE RÁM NÉZZ! KIFELE NÉZZ! Ordítja a töpszli.
Szerintem van hőkeresőjük! Mondtam.
Jeff vigyél ki minket! Kiálltja herceg.
Kapaszkodjatok, ez csúnya lesz!
Ezzel a mondattal, a magasba emeltem a gépet, és emelkedni kezdtünk, agresszív módon...
gyerünk, gyerünk bébi emelkedj!
A többiek Két kézzel kapaszkodnak a fülekbe majdhogy nem kiszakadnak a helyükről...
Huhuhuúúúúú!
Lődd ki a rakétákat! Hallom a rádióba...
Hű... rakéták! Mondom, majd Hirtelen elkezdem kikapcsolni a gépet.
Így bánunk el a hőkeresőkkel... Lehűlünk!
A rakéták éppen pár méterrel elöttünk ütköztek össze...
Zuhanunk vissza fele És indítgatóm a gépet, ám közben az oldal ajtón majdnem hogy kiesett a Töpszli...
Herceg! Szedd be őt!
herceg már majdnem Ugrik is utána, mert majdnem elengedte a fogantyút a töpszli, de végül is csak kitartott... én vissza fordultam teendőimhez, mert hiába szedi be ha mi meg lezuhanunk...
gyerünk indulj!
Szerencsére, nem volt már hideg a motor, és gyorsan indult, és félúton már repültünk....
Jeeeee! Ordítottam, Vad elmebeteg örömömben, majd hátra fordultam...
Csukjátok be az ajtót, Töpszli, nem tudom hogy légideszantos voltál-e de nincs rajtad ejtőernyő!
Visszafordultam a géphez
Herceg Kicsit megnyugtat a töpszlit, majd bemászott mellém a másodpilóta helyére.
Jeff, így nem tudjuk felvenni Zsandárt!
Tudom!
Mi csinálunk?!?
Ezt! Mondtam, majd Nyomtam egy 180 fokos fordulást a géppel, majd újra a kis piros gombocskára tettem az ujjam és megsoroztam a célkeresztben lévő Mi-24D-t , amin a pilótafülkéket egy az egyben kilyuggatta... így a gép irányítás nélkül becsapódott az erdőbe valahol...
a másik UH-1es azonban ez alatt el is haladt mellettem, és közben folyamatosan telibe találta a gépet a géppuskásuk.
Megfordultam gyorsan én is és tovább indultam...
pár percig kergetőztünk a levegőben, de hiába ez a heli nehezebb mint a másik géppuskás helikopter...
az jobban fordul, nem tudom ugyan azt bejátszani vele...
Herceg!
Milyen magasságban vannak a légi anomáliák?
olyan 75-150! Miért?
Itt tisztás magasságban nem tudom meg sérteni se! Mondtam, majd orra billentetem a gépet, és zuhanó mozgásba kezdve lesüllyedtem 100 méterre, közben bekapcsoltuk a Zsoldos helikopteren az anomália detektort, ez kijelzi a gép 50 méteres körében az anomáliákat, ám ez így is élet veszély a sebesség miatt....
kerülgetem az anomáliákat, ám hirtelen észre vettem egy változó helyű delejét, ami majdnem kiütötte a gépünket, megfordultam, és Újra mentem azon a szakaszon a zsoldos helikopter pedig utánunk...
MIt csinálsz?
Mit csinálsz??
Térj ki! TÉRJ KI! Ordítja herceg.
Az útolsó 1 méternél kaptam el a kormányt balra, és tértem ki a másik helikoptert, viszont telibe kapta a deleje... és ezzel a túltöltéssel kisütve a gép össze áramkörét és szerintem pár dolgot be is robbanthatott, mert a gép még mielőtt földet ért volna kigyulladt, és felrobbant...
Miután végzettnek éreztem a munkát, felemelkedtem az anomáliás magasságól, és vissza mentem Lövész helyére...
Ott nem sokat időztünk, Feltettük Zsandárt a gépre, és búcsúztunk lövészéktől...
Onnantól kezdve vissza mentünk a Szolgálatos bázisra...
Leszálltunk simán, és Orvosok kezébe adtuk Zsandárt...
Én Herceg, és Töpszli pár percig a gépnél maradtunk...
herceg szaporán veszi a levegőket, és kihasználja hogy a talpán lehet...
de a töpszli az mereven néz maga elé... rettentően betojt a a légi harc alatt...
Megpróbáltam beszélni vele, ám hirtelen Vadonatúj Uazok tűntek fela kapuban, amiken belül kék villogók voltak...
UAZ jött, és körbe vett, a Kocsikból Erősen felfegyverkezett Kommandósok szálltak ki, és Abakánjukat ránk szegezve, Oroszul hangnemben letartóztattak....
megjött még 2 kocsi, az egyikből Kuznyecov szállt ki, vadonatúj Tiszti egyenruhába, És másik Kocsiból Pedig Sulikov, és a csapat ők is vadonatúj Páncélruhákba, Furcsa kinézetű gránát vetős rohamkarabélyokkal felszerelkezve szálltak ki, és szegezték nekünk az új szerzeményüket...
Mi a fene folyik itt??
Ugye emlékszik mit mondtam?
Mi?
Ha a legcsekélyebb dolgot tudom arra mutatni hogy önök a hadsereget átverték, letartóztatom önöket!
Mi van?
Bilincsbe velük! Jött a parancs.
Mire 3 felfegyverkezett katona odajött, és megbilincseltek minket...
ekkor néztem hogy ezek nem a hadsereg emberei... ezek az SBU katonái...
de mi a?
Ezek itt kapcsolatban Álltak Drivijjel, és Megegyeztek egy katonai Szökevénnyel! Vigyék őket az SBU Főhadi szállásra még ma! Mondta Kuznyecov a parancsot, majd a kommandósok bevágtak minket 1-1 UAZba és elindultunk kifele a zónából...
Mi a pokol történt? Gondoltam magamban...
 
Jobb is hogy nem hagytam őket magukra mert már rosszban sántikálnak. A zsoldosok felé közeledtek, amikor megláttam a helit akkor már készültem a vész teleportálásra, hogy ha valami rosszul sülne el akkor, túl éljék.
A szokásos Jeff-es módon hirtelen meglepetésből lerohanták őket, és meg szerezték a helit, ami egy valóságos repülő csata hajó. Egy kis bemutató után a zsoldosok hívták az erősítést. Nah itt komolyan kezdtem aggódni, de Jeff jól repült, nagyon jól, hát néha merész mozdulat után a nem létező államat kerestem. Tud valamit a srác. Mínusz egy heli, a jó kis vulcan, okádta a skúlot, és a zümi le is esett. darabokban. Még maradt egy. Föl föl a magasba, majd egy kis manőverezés után bele a sűrűjébe, az anomáliák között cikáztak, egy darabig majd az üldözőt egy ravasz csapdába csalták. Jeff a harc közben kicsit megvadult. Leszálltak Lövész házánál, és fel vették a sérült Zsandárt. Majd irány a Bár, a Szolgálat bázisa. Itt volt egy rossz érzésem ami sajnos nem volt alaptalan. Mert miután leszálltak, Jó pár kocsi jelent meg, bennük jó pár kommandóssal. Közre fogták Jefféket. Majd meg érkezett, a főnök és a talpnyaló vérebe, Kuznyecov, és Sulikov.Jeff rögtön kérdezett.
- Mi a fene folyik itt??
- Ugye emlékszik mit mondtam?
- Mi?
- Ha a legcsekélyebb dolgot tudom arra mutatni hogy önök a hadsereget átverték, letartóztatom önöket!
- Mi van?
-Bilincsbe velük! Jött a parancs. Majd az indok.
- De mi a?
- Ezek itt kapcsolatban Álltak Drivijjel, és Megegyeztek egy katonai Szökevénnyel! Vigyék őket az SBU Főhadi szállásra még ma!
Basszátok meg hogy még holtamba is engem rángatok elő. Azt hiszem egyeseknek lesznek még lidérces álmaik, bár ettől a genny ládától még nekem is fel áll a szőr a hátamon.
Bepakolták őket a kocsikba és elhajtottak. Velük maradtam.. meg látjuk mi lesz velük.
 
Már egy ideje mentünk az úton, amikor elértük a kordoni katonai bázist, ott Átettek engem és herceget egy Páncélozott rabszállítóba, a Töpszlit elkülönítették, ő szerintem itt marad a táborban.. és Kuznyecov büntető táborba küldi....
De elszűrtem egy beszélgetést... Csak Kuznyecov fog minket elkísérni az SBU főhadiszállásához... plusz mínusz az a 40 SBU-s Kommandós akik ott voltak az elfogásomkor is...
tovább mentünk az úton.. már kiértünk a zónából... Hirtelen megáll a rabszállító...
Kisvártatva nyílik az ajtaja. Kirángatnak engem, és a rabszállító oldalához basznak..
Kicsit szétnéztem és látom hogy egy régi gyártelepen vagyunk...
Ez lenne a HQ? Kérdeztem.
Ez nem... ez a pokol! Mondta, majd gyomron vágott...
Elég! Jött egy határozott erős hang.
majd nemsokára előjött pár Fekete színű leginkább Speciális erőkre hajazó védőkíséret által közrefogott Öltönyös fickó... igazából egy 50es éveiben járó öreg...
Ki maga?
Hozta a pénzt? Kérdez Kuznyecov hátra.
Az öreg hátra biccent, mire az egyik kommandósa egy lőszeres zsákot ad oda neki, Kuznyecov elhúzza cipzárt, bólogat, majd így szól: Rendben, Vegyenek vért, aztán viszem a központba, ha ott végeztünk azt kezdhetnek vele amit akarnak!
Ekkor előjött két tudós kinézetű fickó egy aktatáskával a kezében, kinyitják, az egyik elővesz 1 Tűt, és vért vesznek, majd a mintát valami szutyokba teszik, megrázzák, a vér elszíneződött feketére...
Amelyiknek a kezében van a vérminta bólint.
az öreg elmosolyodik..
5 órát kapnak a kihallgatásra és a papírmunkára, utána megyünk! mondta, majd megfordult, és elment, a 2 tudósfickóval, és a kíséretével.
Kuznyecov kicsit mereven néz utánuk, majd felém fordul és elvigyorodik...
Ezt megszívtad! Mondta, majd elment a Dzsipjéhez végül intett hogy mozgás...
az SBU kommandósok vissza basztak a Rabszállítóba, majd újra elindultunk, ám mikor legközelebb megálltunk az vélhetőleg a HQ...

Éppen hogy csak betonvoltunk az épületben, Már zárkába tettek, elkobozták a Páncélruhákat, és a fegyvereinket....
20 perc múlva Jött egy Sbu tiszt, és elvitte Herceget...
már nem tudom mióta ülök a zárkámban... és gondolkozom hogy ki fasz az a pár ember...
Hirtelen megjelenik a füstös barátom...
Bazd meg Dirvij márcsak te hiányoztál! Köszöntem...
 
A Voronyinnal és Jeffel való találkozás kicsit zavart. Nem akartam mutatkozni előttük. De muszáj volt. Viszont az még jobban zavart, hogy Jeff árulónak titulált.
De most mit tehetnék? Én a hadsereg embere vagyok,nem a szolgálaté. A beszélgetés után Kuznyecov engem mégis szabad lábra helyezett. Na remek! Pont most jut eszébe, amikor már csak két napot töltöttem volna a fogdában.
A szabadulásom után vissza kaptam a felszerelésemet. A csapatom átvette a kiképzést az újoncok felett és már egész jól haladnak.
Már a mutánsok erejét is képesek felbecsülni és nem lenézni őket. És már túl estek az első mutáns elleni gyakorlatokon is.
Ha így haladnak, akkor hamarosan már a vérszívókat is rájuk engedhetjük. Majd meglátjuk hogy akkor mennyit érnek valójában.
Épp indulnék is hogy szemügyre vegyem a szakaszt, amikor megszólal a rádióm: "Sulkov tizedes! Azonnal jelentkezzen az irodámban! Kap 5 percet!"
"Na! Baromi jó!" Gondoltam magamban és az iroda felé kezdtem baktatni.
Bekopogok az ajtón és egy hangos "Jöjjön be!" után benyitok. "Hívott uram?" Kérdeztem.
"Igen! Hívtam tizedes!" Mondta határozottan. "Tudja hogy miért hívtam?"
"Nem uram!"
"Nos...Az a helyzet, hogy a maga barátja az a Jeff, Elárulta magát és a hazáját."
"Nem értem uram!" Mondtam értetlenül.
"Figyeljen!.... Emlékszik még a Fantom nevű megoldatlan ügyére?"
"Igen uram! Azt az ügyet soha nem fogom elfelejteni."
"Ezt örömmel hallom! Ugyanis a maga barátja kapcsolatban állt az áruló hadnaggyal!"
"Ki uram? Jeff?"
"Igen!"
"Az lehetetlen. Elég jól ismerem Jeffet ahhoz hogy tudjam, hogy ilyenre képtelen lenne."
"Pedig igaz! Higgye csak el nekem tizedes! Itt van a bizonyíték is."
Majd ledobott az asztalra egy aktát. És amíg én elképedve olvasom az akta tartalmát, addig Kuznyecov hozzátette: "Ez a maga barátja tizedes! Egy áruló, ráadásul külföldi."
Lehet hogy igaza volt. Az aktát olvasva rájöttem egy két dologra. Például hogy Fantom avagy Drivij Tropotov hadnagy az SBU-nak dolgozott egy ideig, mint beépített megfigyelő. Aztán volt egy két alkalom, amikor a szigorúan bizalmas pecséttel ellátott ügyeket, szabályzat és rendbontó módon egy bizonyos Hektor nevű tag előtt is feltárta. Igaz hogy megoldotta utána ezeket az ügyeket, de ezáltal az SBU-nak megingott a bizalma utána. Ráadásul Hektort is megpróbálták letartóztatni de ő mindig kicsúszott a kezük közül. Ezek után jött az a kritikus pillanat, amikor én léptem a képbe. De én elbuktam.
Aztán meg most itt van az aktában hogy Jeff egykor felvette a szolgálat köreibe Drivijt.
Bizonyára arra gondoltak ezzel, amikor én is a csapatban voltam.
De ez csak egy véletlen egybe esés volt. Akkor mi köze az egészhez Jeffnek? Nem tudom hogy mi folyik itt, de nincs más választásom. Ha még létezik itt igazság akkor muszáj leszek a sereget szolgálni tovább.
Majd utána meglátom mi lesz.
Miután letettem az aktát, az őrnagy ismét odaszól: "Nos? Kielégítő volt a válasz?"
"Igen uram!" Válaszoltam közben néztem magam elé bambán.
"Láthatja, hogy ha a barátja ilyen alakokkal tárgyal, akkor valószínűleg ő tehet szintén a felderítésre kiküldött katona társai haláláról is!"
"Minden bizonnyal uram!" Válaszoltam ismét bambán.
"Szóval nem tehetünk mást, mint hogy a barátját le kell tartóztatni! Egyetért ugye?"
"Igen uram!" Mondtam már szinte nem is figyelve a parancsra.
"Rendben! Akkor figyeljen! Most azonnal velem jön a szolgálat bázisára! Elkapjuk azt az árulót és börtönbe csukjuk, még ma!" Értette tizedes?"
"Igen uram!"
"Remek! Ezt akartam hallani!"
Aztán elindultunk. Kint az alakulón már Kerubék vártak. Mind felfegyverkezve új fegyverrel és páncéllal.
"Jó hogy már kint vagy pajtás! Mint régen."
"Én nem túlzottan örülök neki." Mondtam csendesen.
Aztán a kezembe nyomtak egy vadonatúj fegyvert. "Remélem tudod hogy hogy kezelj egy Grozát!"
Kérdezte Kerub miután odaadta a fegyvert nekem. "Persze! Majd kitapasztalom." Mondtam.
Aztán betáraztam a fegyvert és beültem a kocsiba a többiek mellé.
Észre se vettem, de időközben a csapat egy új taggal bővült. Kiderült hogy amíg én távol voltam, addig Kerubék bevették az egyik sulis katonát a csapatba, mert a kiképzésen eddig ez az újonc nyújtotta a legkiemelkedőbb teljesítményt.
De mivel az én válaszom a döntő, ezért csak annyit mondok, hogy majd elválik.
Aztán hátra néztem az újoncra. Amikor megláttam a vér is meghűlt az ereimben. Az a srác volt az, akire még a múltkori kiképzésen ráengedtem az egyik kutyát. Megismertem az állán lévő sebhelyről.
"Hé! Erőt egészséget Őrmester úr!" Köszönt nekem.
Hátra se néztem, csak annyit mondtam: "Már csak tizedes."
"Tizedes?" Kérdez vissza az újonc.
"Figyelj Probi!" Szóltam oda neki egy gúnynéven. "Majd ha te is szolgálatba állsz akkor majd rájössz hogy milyen könnyű itt teljesen kiakadni idegileg!" Mondtam idegesen.
Aztán a gázra tapostunk és követtük Kuznyecov kocsiját.

3 órányi unalmas autóút után végre megérkeztünk a szolgálat bázisához. Az őrök a parancsnoki kocsik láttán, habozás nélkül átengedtek minket. Mi szép lassan behajtottunk az udvarra, majd a szolgálat főbázisának kapuja elé álltunk, ahol megpillantottuk a célszemélyt egy füstölgő helikopter mellett.
Bekapcsoltuk a villogókat a kocsikon, majd körbe álltuk a helikoptert.
Jeff meglepődött arckifejezéssel nézte a kéken villogó katonai járműveket.
Amikor Kuznyecov kiszállt a kocsiból, mi is úgy tettünk, utána a fegyvert Jeffre szegezve beálltunk elé.
"Mi a fene folyik itt??" Kiáltott fel Jeff elképedve.
"Ugye emlékszik mit mondtam?" Kérdezett felé Kuznyecov.
"Mi?"
"Ha a legcsekélyebb dolgot tudom arra mutatni, hogy önök a hadsereget átverték, letartóztatom önöket!"
"Mi van?" Kérdezett vissza még jobban elképedve.
"Bilincsbe velük!" Szólt ránk az őrnagy.
Odaléptem a meglepődött Jeffhez, majd elővettem egy bilincset és a karjára pattintottam.
"Bocs pajtás!" Feleltem, majd benyomtam az egyik furgon hátába. A társait a többi katona vette kezelésbe, az egykori katonai újoncot, pedig a mi kocsinkba ültették, azzal az ürüggyel, hogy adjunk neki valamilyen megalázó büntetést.
"Maga pedig szégyent hozott az egyenruhára!" Mondta Kuznyecov felemelt hangon. "Vigyék a szemem elől! Kapja csak meg ami jár neki!" Azzal felénk lökte a volt újoncot.
Beültettük a kocsiba az újoncot, majd mi is beültünk és amikor a konvoj elindult, mi is elindultunk.

Újabb 3 órán át tartott az út, de végül el értük a Kordont. Az út közben folyamatosan lemaradtunk és végül megálltunk a híd alatti ellenőrző pontnál. Gondolkodás nélkül is tudtam, hogy mit kell tennem.
Kiszálltunk mind a kocsiból aztán én felnyitottam a csomagtartót és kivettem belőle egy közönséges zóna határőr egyenruhát, meg egy AKSU-t.
Odamentem a szolgálatos újonchoz és a kezébe nyomtam a cuccokat, majd azt mondtam:
"Ide figyelj! Most az egész szolgálat benne van nyakig a pácban. Amíg nem tisztázunk semmit, addig veszélyes lenne szolgálatos ruhában flangálnod! Mivel azt hiszem itt valami nagyon bűzlik, ezért én jogtalanul nem foglak megbüntetni. Itt van ez a katonai ruha és a fegyver. Öltözz be és várj itt amíg meg nem oldódik a helyzet! Ne kérdezősködj! Ne kíváncsiskodj! Majd én szólok hogy mi hogy van! Addig is maradj itt és hallgass Baronov hadnagyra! Már előre levajaztam mindent vele!"
Aztán odamentem az egykori kiképzőmhöz és azt mondtam: "Akkor ahogy megbeszéltük főnök! Vigyázz erre a kölyökre! Én meg majd elintézek mindent!"
"Rendben van öcsi! De azért nehogy megüsd a bokád!" Mondta.
"Attól már én nem félek. Eleget tapasztaltam már, hogy az milyen." Mondtam higgadtan.
Aztán a csapattal együtt vissza ültünk a kocsiba és elindultunk a határhelyőrséghez. Azt hiszem beszélnem kell még Jeffel valamiről.

Pár perc alatt meg is érkeztünk a helyőrségre. Én leparkoltam a kocsit a helyére, majd a csapathoz fordultam: "Oké fiúk! Én biztosra veszem hogy itt valami nagy szar kavarás folyik! Nekünk kell kideríteni, hogy valójában mi is a szitu! Szóval tartsátok nyitva a szemeteket és szóljatok ha valami gyanúsat találtok! Mindegy mi az! Csak valami terhelő bizonyíték legyen vagy a szolgálatról vagy akár a mi sorainkból! Mert valaki itt sáros az biztos!"
Aztán Kerub odaszól: "Úgy gondolod, hogy valamelyikük a vezetőségtől sáros?"
"Pontosan! Vagy Kuznyecov, vagy Voronyin! De valamelyikük nem mond igazat!"
"Jó! Az eddig oké! De mit akarsz, hol kezdjük?"
"Egyenlőre Kuznyecovra összpontosítsunk! Ő itt a gyanúsabb. Folyamatosan figyeljétek, hogy merre járkál, mit csinál! Tudnom kell, hogy mikor alkalmas körül szimatolni alaposabban az irodájában."
"Te meg vagy veszve?! Ez lehetetlen! Olyan sokáig soha nem szokta elhagyni az irodát!"
"Dehogynem! Csak ti nem veszitek észre! Mit gondolsz miért nem fogad senkit se olyan gyakran?!"
"ööö....Mert mondjuk elfoglalt a sok papírmunkával?"
"Papírmunka?! Ha ő annyit dolgozott volna, mint amennyi golyót én kilőttem, akkor már rég tábornok lenne!
Nem! Ez rá nem jellemző hogy ő dolgozna. Higgy nekem! Tapasztalatból mondom."
"Jó! Legyen! De ha itt beüt a szar, akkor nem tudom, hogy mi lesz!"
"Bízd rám! Ha valami történik akkor majd én elviszem a balhét! Pedig nem szívesen teszem."
"Rendben! Akkor majd szólunk ha itt az idő. De te addig mit csinálsz?"
"Én nekem még van egy kis elintézni valóm." Mondtam, aztán a Probi közbe vágott:
"Tök jó! Tisztára mint az NCIS!"
Értetlenül nézünk rá, majd odakérdezek felé: "Ez most hogy jön ide?"
"Hát tudjátok! Mi is nyomozgatunk ez után, meg az után, mint abban a filmben!" Próbált magyarázkodni, de még mindig nem értettük.
"Nem értitek? Ott is volt egy főnök aki mindig szólt a többieknek, hogy azok mi után nézzenek, addig ő meg mindig a maga útját járta."
Én csak egyszerűen gyengén nyakon vágtam az újonc katonát, majd szóltam a többieknek: "Na! akkor oszlás!"
Aztán Kuznyecov irodája felé mentem. Bekopogtam az ajtón, de semmi válasz nem érkezett. Aztán az egyik katona odaszólt nekem: "Hé! Ha az őrnagyot keresed akkor cseszheted!"
"Mert?" Kérdeztem vissza.
"Mert az előbb indult ki a zóna határon keresztül az új foglyokkal, egy díszes kíséret körében."
"Ahha! Kösz!" Mondtam majd a rádióm után kaptam: "Fiúk! Felejtsétek el a megfigyelést! Változik a terv! Ma éjjel betörünk!" Aztán eltettem a rádiót és lassan elvigyorodtam.
 
Az addig oké hogy ki viszik őket a zónából, de hogy közben megállnak ez fura, az alakok akik megjelentek még furábbak. Jeff-et ki szedik a "csomagtartó"-ból. Majd a rabszállító mellé állítják, Kuznyecov és az ismeretlenek pár szó után oda dobnak egy táskát Kuznyecovnak aki elégedett mosollyal, rakja el azt. Ezután megjelenik két fehér ruhás vélhetőleg tudós. Akik vér mintét vesznek Jeff-től, hmm érdekes. Majd kevernek hozzá valamit, és ha jól tippelek ki mutatják a mutagén anyagokat a vérmintában. Ami el sötétül, az egyik hátra néz és bólint egyet a fejével mire az öreg aki a hátérben eddig komoran meghúzódott, legalább egy tucat őr között, most kicsit előrébb lép és egy öntelt, kicsit diadal ittas mosolyt, láthatunk az eddigi fa pofa helyett. Majd Kuznycovra néz újra fa pofával.
- 5 órát kapnak a kihallgatásra és a papírmunkára, utána megyünk!
Megfordulnak és elmennek, közben Kuznyecov oda veti Jeffnek.
- Ezt megszívtad! széles és határtalanul kárörvendő mosollyal.
Már régen elhagytuk a zónát, amikor Kiszedik Jefféket és viszik be egy épületbe, ahol aztán becsukják őket. Amikor Herceget elvitték ,gondoltam váltok pár szót Jeff-el ha már múltkor is faképnél hagyott.
Amint hallom a gondolatait, megint örül nekem.
Majd ennek megfelelőlen köszönt is.
- Bazd meg Drivij márcsak te hiányoztál!
- Látod tudom én, bár jobban örülnék ha az ilyen találkáknak értelme is lenne, mert az hogy múltkor csak úgy elmentél, majdnem az életedbe került. Sőt majdnem a csapatod életébe.
- Kussolj jó, van éppen elég gondom, és fej fájásom nélküled is.
ekkor kicsit el pattant valami, hatás fokozása érdekében felvettem egy kicsit komorabb formámat, majd megjelentem előtte egyenesen az arcába nézve, meglehetősen izzó tekintettel.
- Ha múltkor nem állítok gátat a nyamvadt agyad és a Fejedelem közé ,akkor most valószínűleg valahol az erdőben kóborolnál beolvasztott aggyal, zombiként. Fel fogtad.
- Legalább tőled meg szabadultam volna. Vágta hozzám egy kedvűen. Hihetetlen egy ember ez. Megint valami máson töri az eszét, haljak meg ha ez nem a szökést tervezi....Ez nem vicces...hiszen már halott vagyok.
- Van tipped mit akarnak tőled, vagy hogy mire kellet a vérmintád.
- Honnan tudnám, de ha köze van hozzád, akkor...
- Jólvan akkor körül nézek kicsi, ne menj sehova, hehe....
- Kapd be jó!...
Van 5 órám nagyjából. Addig Jeff itt lesz. Hála égnek Jeff vére elég jó mintát hagy maga után így nem nehéz megtalálni hogy hol vannak.
Egy újabb labor, egy újabb elhagyatott helyen, és újabb illegális kísérletek, mi lenne ha valamit legálisan csinálnának ebben az országban. Lent, megtaláltam egy kutató szobát ahol éppen Jeff mintáját, vizsgálták. Ezzel szemben egy üveges, teremben, pár fura lombik bennük pár fura izével, amiknek elég erős pszisugárzásuk van. Ekkor hirtelen kezdtem el veszteni a kontrollt magam körül, minde felé azoknak a lombik lakó bigyóknak az emlékeit látom, a mostani gondolataik, odébb megyek kicsit mert meg örülök. Ahogy kezd tisztulni a kép.
Érzem hogy valami nincs rendben, valami zavart érzek az erőben ( xD megint)
Jeff lesz az....
 
ezt nem hiszem el már megint.... már megint Drivij miatt vagyok a szarban... miért kellet nekem megismernem?
gondolkoztam egy darabig miután elment, majd végül is tovább gondolkoztam mi legyen...
ha itt maradok akkor jönnek 5 óra múlva azok a tudósok, és tuti Kísérleti patkányként végzem... na nem azt már nem...
Hirtelen nyikorog az ajtó, Bejön pár ember, az őr tiszteleg, átadja a kulcsokat, majd össze esik...
Mi a?
az egyik fekete ruhás oda jön, és kinyitja a cella ajtót. érdekes volt a ruházatuk... a tipikus orosz tiszti sapka a fején, a ruházata is érdekes fekete nagy bőrkabát, ami a térdéig leér, ez a másik 2nél is megegyezik, fegyvert nem látok náluk, csak annál amelyik kinyitotta, egy hangtompítós 9mmes....
hol a társad? Kérdezi.
a kérdéseket később, nincs sok időnk!
úgy 15 perccel ezelött elvitte egy SBU tiszt!
akkor a kihalgatóban lesz! mondja egyik fekete ruhás.
az elöttem álló, elővesz egy rádiót:
Claw itt Raptor meg van az értékes csomag, a társa lent a 3as szinten!
Raptor itt Claw menjenek ki azonnal Skorpió van hozzá legközelebb ő majd kihozza!
Vettem vége!
Jöjjön velünk, Most!
Megyünk kifele az épületből, amikor hirtelen süvítést, és robbanást hallok...
az épület megremegett néhol lehullott a vakolat...
Siessünk, Skorpióék mindjárt végeznek!
Már majdnem elértük a kijáratot, amikor mögöttünk, elkezdtek tüzeli ránk az SBU kommandósok, közben ordibáltak hogy állj állj!
a rádiós intett, mire a két társa szétnyitotta a kabátját, az egyik egy AK74/u-t vett ki, majd fedezékbe rohant, a másik pedig 2 pisztollyal rögtön lelőtt 1 kommandóst...
ezek profik... egyik kommandóst a másik után szedik le... és közben megszólal a vélhető leges csapatfőnök rádiója is: Itt Skorpió, a segéd csomag meg van, hol vagytok?
Vettem! álljatok előre! Mondta, majd elkezdtünk hátrálni...
Kiértünk a kijáraton, Bemásztunk egy furgonba, majd elhajtottunk...
közben végig lőttek ránk a kommandósok... de szerencsére éjszaka volt, és esett is mint a huzat... úgyhogy nem sokáig láttak el...
a furgonban utazunk észreveszem hogy herceg is itt van..
kicsit agresszív volt a kihallgatás mi?
Hah? kérdez felém, majd leesik neki hogy kicsit péppé verték a kihallgatóban... Jah. felelte közönyösen
Ennél a mondatnál éreztem hogy kicsit mérges... így inkább megmentőinkhez fordultam...
Szóval kik vagytok?
A nevem jack! mondta a cellaajtóm nyitója...
Nikolai! Mutat rá a az egyik társára akinél a két pisztoly van.
Artyom! mutat rá az ak-s ra.
Grigorij! Mondja a másik fickó, aki Herceg mellett van...
és két társam! Szásah! Mutat za anyós ülés felé, majd a vezető felé: Krutskov
Kicsit figyelem őket, majd végül eljutok arra kényes kérdésere, ami a legjobban érdekel:
Miért mentettetek meg?
Választ kapsz a kérdéseidre, de elöbb érjünk vissza! Mondta az a Jack nevű.
igen?...
Megígérem...
tíz perc múlva letértünk egy zötykölődős útra, majd onnan még jó 10 percet utaztunk mikorra megálltunk.
Kiszállunk, szakad az eső, és nem sokat tudok kivenni, de az tény hogy nem a városban vagyunk...
Oldalra fordulva egy faházat pillantottam meg, ahova a többiek már mennek is be...
bementem én is az ajtón, bent nem sok fény volt elsőre...
Lámpával mentek elöttünk, majd lementünk a pincébe, ahol már eléggé volt fény... jóval nagyobb volt a pince mint elsőre kinézné az ember egy ilyen tanyasi orosz parasztházból...
Herceget karon fogta Szása, és elvitte egy darabig, majd elkezdte kitisztítani a sebeit...
a többiek lepakoltak, Jack csak a fegyverét tette le egy asztalra...
Na végre hogy itt vagytok Jack! már jelentős körözést adtak ki... Mondja egy jó kis duci ember...
Jól van Mikró nyugi, itt nem találnak meg!
Hirtelen eltekint jack mögül ez a mikró és észre vesz engem...
ááá és te vagy az a jeff?
jah... őőő Kik vagytok?
A csoport neve Irisz!
Ismerős hang futott át a szobán...
a hang irányába nézek, és megpillantottam a csuklyás alakot, aki a Szolgálatos bázison rám támadt.
te?
Elnézést a relikviáért, de nem hagyhattam hogy elkapj... meg kellet értetnem veled hogy mi az ellenséged ellenségei vagyunk...
Akik ettől még nem feltétlen a barátaim! Mondtam...
Tudom hogy nem bízol most senkiben, de ha ott hagyunk, és elvisznek Krügerék, akkor elég nagy bajban lennél!
Ki az a Krüger?
az akinek Kuznyecov át akart adni!
A tudós?
igen! Nem Kuznyecov itt a valós veszély, hanem Krüger!
akkor Kuznyecov?
Ő csak egy bérenc!
az egész SBU le van fizetve, ha valami mutáns lényt találnak ami nem közönséges azt ők megpróbálják elkapni és leszállítani a régi tudósoknak akik a második robbanásig ott dolgoztak...
Min? Min dolgoztak?
A régi orosz kormány a második robbanásig titkos kísérleteket folytattok ott a tökéletes katona megalkotására, többek közt...
a második robbanás után viszont elmenekültek, mert a megjelent anomáliák a föld alatti laborokban is megjelentek...
Kint sejtekre bontódtak... és én mondom hogy elég sok sejt van még Krügeréken kívül is...
hány? 10-20?
majdnem 100 ehhez hasonló sejt van... ám mind más és más kísérletekre Specializálódtak....
Krüger egy másik tudós társa volt aki egy Fantom nevű Egyeden dolgoztak... ám a kísérletek újraindítása kudarcba fulladt, úgy tűnik az alany nem igazán volt együttműködő és lemészárolta a sejt egyik felét a tudóssal együtt... Krüger a sejt másik kísérleti egyedét kereste, ami egyes információk szerint meghalt, mert megölte egy szolgálatos... ám mivel a másik lény egy telepatikus egyén volt fent állt a lehetőség hogy a szolgálatos agyába égette a kísérletet...
És itt jövök én a képbe igaz?
Igen!
Miért szabadítottatok ki?
nos, azt leszámítva hogy nincs kedvünk szuper katonák ellen harcolni, így megelőzve ezt szándékunkban és célunkban szerepel a sejtek megsemmisítése, és azok károsítása?
csak annyi hogy ne végezd kísérleti patkányként!
hehe... és szerinted egy 8 fős csapat elég rá hogy megsemmisítsétek őket? Kérdeztem lenézően...
Láttad hogy veteránok a csapat tagjai! Felelte.
Ő mikró a technikai zsenink! mutat rá a kissé duci fickóra, aki egy pár összekapcsolt gép elött sündörög...
Bármit meg hekkel!
Nikolai a nehézfegyver szakértőm! Artyom a Szabotőr!
Szása Az orvos és mellé igen jó mesterlövész!
Jack és Grigorij csapat vezetők! Krutskov pedig tehetséges harcos és elég jól vezet!
És te?
Én Informátor vagyok! a nevem Holló!
ez mindennek tűnik csak nem jól szervezettnek! Mondtam.
Igaz... de mindannyiunknak személyes érdeke a sejtek pusztulása!
Miért?
Mert mindannyiunkkal kísérleteztek annak idején!
ohh... Intresting...
 
Hát nem tévedtem Jeff...eltűnt. még az épületben megtaláltam, pár érdekes fazonnal, akik hát elsőre is kicsit többek mint profik. De úgy látszik a jó ügyet szolgálják. Szépen kiviszik Jeff-et és Herceget. Majd el hajtanak. Végig figyelem és hallgatom ahogy Jeff-el beszélgetnek. Meg érkezünk Majd szépen át vonulnak egy tanyasi épületbe, közben úgy szakad az eső hogy ha megjelennék kb. egy pocsojával lennék egyenértékű. Bent a sötét ellen lámpát használnak, majd lemennek a pincébe ami annyira nem meglepő módon elég tágas. Itt szépen lepakolnak, a nő ellátja Herceg sebeit, aki még mindig elég feldúlt, a vallatás után. Jeff közben kérdésekkel bombázza az egyik megmentőt, akiről kiderült hogy Hollónak hívják. Hát ahogy hallgatom őket, nem kevés olyan dolgot mondanak ami felkelti a figyelmem, tulajdon képpen minden amit mondnak kapcsolatban áll, a létemmel. Azt hiszem itt az ideje nekem is beszállnom, ha már rólam is esett szó. Jeff pont befejezte...
- ohh...intresting...
Csak szimplán a megjelenek az egyik fal tövében és elkezdek feléjük sétálni.
- Felettébb érdekes... szólaltam meg.
A dagi a gépeknél felborul székestül, majd egy bukfenc után lecsúszott arccal bámul rám.
Herceg se szokott még meg múltkor beájult tőlem, most csak felugrott az asztaltól, és hevesen szuszogni kezdett, a csaj aki éppen elláta, csak egy pillanatra vissza fogta a lélegzetétt, nagyjából a többiek is, kivéve Jack-et és Hollót, ő teljes nyugalomban álltak és várták a folytatást. Persze Jeff, nem állta meg magát.
- Drivij cseszd meg egy perc nyugta nincs tőled az embernek.
- Nem hozzád jöttem...Jeff. Pár kérdést tennék fel csak az új barátaidnak.
- Először is mit tudtok a Fantom projectről, és a tudósról aki a kutatást vezette ?
- Drivij maradj meg magadnak. Szól közbe Jeff....
- Még valami mióta tudtok ti ezekről a sejtekről kísérletekről ?
- Holló ne próbálkozz nem fog sikerülni...
- Hát...Drivij ugye?...
- Szólithatsz Fantomnak is ha jobban tetszik. Holló kicsit felhúzta a szemöldökét, és éreztem a többieken is hogy meghökkentek, hogy én lenék az a Fantom.
Herceg végig néz az embereken végül meg szólal.
- Most miért lepődött meg mindenki...valamiről lemaradtam.
-....
 
Nyugodtan aludtam, ismét normális mennyiségben, egészen mostanáig, de most lövésekre ébredek.Felkelek, körülnézek, idebent minden rendben, a hangok kintről jönnek.Felkapom a fegyverem, elindulok az ajtó felé, de mire kiérek már abbahagyják a lövöldözést.odamegyek az őrökhöz
-Jóreggelt elvtársak! Mi történt?
-Jóreggelt! Semmi különös, néhány zombi próbált elfogyasztani minket reggelire, de mint látja eredménytelenül.
-Sérülés?
-Nincs elvtárs.
-Akkor jólvan, további jó munkát!
Visszamegyek, körülnézek, alig vannak a tűz körül páran, úgytűnik az emberek dolgoznak, és az újoncokat sem találom.Elkezdem végigjárni a gyártósort, a 3 gyerek sehol nincs.Végül a kisműhyleben találom őket, egyedi ak-kat készítenek, és nem is csinálják rosszul...Mintha mindig is ezt csinálták volna... ez kész, 1 gonddal kevesebb.Viszont kéne valami kisebb jármű, mert nem túl gazdaságos teherautóval járni mindenhova.De most honnan szerezzek bármien más járművet? na de egyenlőre ez van, a kérdést elnapoljuk alkalmasabb időkre.Mik is a teendőim mára?Bár ha belegondolok vár rám 1 irattárnyi anyag, és még jön hozzá az is amit nemrég találtunk...sose végzek vele...mielőtt nekiülnék az olvasgatásnak, még leugrok a z összeszerelőbe, megnézem mit csináltak a mai nap...bár nem olyan rég kezdhettek, végül is még csak reggel 9 van.Odaérek, az elvtársak békésen szerelgetnek, most épp 2-en csinálják, egy sincs kész, mindkettejük csinál éppen 1-et.
-Üdv elvtársak! Ez az eddigi termelés?
-Jóreggelt! Nem, 5 darabot elvittek a kis műhelybe...
-30-nál ne adjatok ki többet a műhelynek! További jó munkát! Egyenlőre nincs tennivalóm, mehetek olvasgatni..De legyen, 1-2 órát kibírok.Felballagok az irodámba, előveszek 10 újabb mappát, ledobom az asztalra, és nekiülök az elsőnek.Nincs benne semmi említésre méltó,úgytűnik a gyár építésénél szereplő beszerzési tételeket tartalmazza.... minden teljesen stimmel, dátum, mennyiség,szépen levezetve....és ezek 10 oldalon keresztül.. de el kell olvasni, az ördög a részletekben rejtőzik....a 8. oldalon meg is találom a részleteket. 20 db biztonsági vasajtó, darabja 1.5 tonna... na ezeket hova vihették? le van írva minden, át is vették, alá van írva, de a beépítés helye ismeretlen, ki van húzva... nincs dokumentálva.. marha jó.. legalább azt tudjuk hogy minimum 20 biztonsági vasajtó van beépítve a titkos laborba valahol a város alatt... csak meg kéne már találni...olvasom tovább, de sehol semmi.... talán másik listán van a többi alapanyag... a kommunizmusban nem lehet kiönteni csak úgy több száz köbméter betont....de nem gondolkodunk fölöslegesen, inkább olvasok tovább...de semmit sem találok... csak ezek a semmitmondó termelési kimutatások,teljes unalom az egész....Meguntam mára az olvasást.Felkelek az asztaltól, az átolvasott mappákat felrakom a polcra a többi közé, felkapom a fegyveremet, amennyire tudok felöltözök, és felnézek az öntödébe, de most gyalog megyek.Ki a hóba, fagyba.Megártani nem fog, legalább sétálok egyet végre.Kimegyek, a szél kotorja a havat, egyenesen az arcomba.Alig látok valamit, de azért megyek.. vagyis próbálok menni.Minden üres, minden fakó...A szokottnál is kietlenebb minden.A város szélén ballagok, 4-5 emeletes panelházak mellett. A labor helyzetén gondolkodok közben, de tudom hogy ha nem szerzünk infót, nem jutunk előrébb.Ahogy a házak mellett haladok, egy hirtelen gondolatra fogom magam, és bemegyek az egyikbe. Velem szemben rögtön a lépcsőház, vezet lefele is lépcső a pincébe, és felfele az emeletekre...Megnézem a pincét.. elindulok lefele a lépcsőn, leérek az utolsó lépcsőfokra,de a padlón valami zöld zselészerű trutymó sistereg, minden belehulló porszemre reagál, és nem épp biztató látvánnyal... nincs kedvem ilyenekkel szórakozni.Inkább megpróbálok körülnézni odefent.Próbálom körbenézni a lakásokat, némelyik ugyan be van zárva, de a bakancs és az ak mindent megold.Sehol semmi, néhány összetört szék, asztal, egy néhol 1-2 ágy elszórtan egy pár szobában. Haladok felfele a lépcsőházban, de sehol semmi. A negyediken már átfúj a szél, az erkélyajtók, ablakok, ajtók hiányoznak, az ötödikre inkább fel sem megyek.Lesétálok a lépcsőn, nem nézegetem tovább az épületeket, hideg van most ehez.Megyek felfele a gyenge emelkedőn, ez a rohadt út csúszik...de nembaj, lassan azért elérek a célomhoz.Ittvagyok a kapuban, alig látok valamit a hófúvásban, de kiáltást hallok.
-Fel a kezekkel és lassan gyere ide!
Feltartott kézzel sétálok az épület fele, a féltető alatt áll az őr, rámszegezi a fegyvert.Még két lépés és meglátja az arcom, leereszti a fegyvert, és üdvözöl.
-Tiszteletem elvtárs!
-Tiszteletem! Történt mostanában valami?
-Hát uram mostanában mintha tudnák a zombik hogy itt vagyunk.Miután 2 zombi besétált a főbejáraton, azóta kint állunk őrt.De menjen be uram, ne fagyoskodjon.
Bemegyek, a srácok épp pókereznek egy ebédlőasztal mellett, Tőlük másfél méterre kis kályha, szénnel fűtenek, a helyiségben kellemesen jó idő van.Leülök közéjük, elkezdek beszélgetni Borisszal.....
 
Felkelek, Látó is ébren van már.Most nem is nagyon látszik, hogy valami baja lenne neki.Kinyiom az ajtót, legalább levegő van, gyorsan összekapom a cuccokat, aztán már megyünk is.Az az igazság, hogy vagyok akkora balfasz, hogy nemm hordok magammal iránytűt, ezért teljesen véletlenszerűen elindulunk valamerre.Kaja van még, és visszamenni sem olyan sürgős még.Megyünk, megyünk, és lám lám megintcsak megyünk.Csönd van, és a szél sem fúj, de még a hó sem esik.Egy kicsit bemegyünk pihenni az egyik panel tövébe, megerőltető a térdig érő hóban mászkálni, szegáény látónak is csak a feje látszik ki belőle, ezért vagy mögöttem jön, vagy pedig olyan mint valami tengralattjáró.Akkora csönd van, hogy cseng a fülem.
Nézem, a szemközti panel antennáján kis fekete gombócok kuporognak, Látó most a kárörvendő vigyorával sugározza beléjük a negatív hullámokat, vagy egyszerűen azért néz rájuk így, mert nem tudja őket kiröhögni kutya mivoltának hála.Jó lenne megnézni, hogy hol is vagyunk pontosan.Nosza hát bemegyünk a lépcsőházba, kibiztosítom az ak-t, vagy fél percig visszangzik a falakon, és valamilyen oknál fogva amíg ez tart nem mozdulok, és engem látva Látó sem.Aztán csöndben ( már amennyire ez kivitelezhető egy bakancsban) megyünk fel a lépcsőn..Az is lehet, hogy az egész tömb üres, ha van is benne valaki, az meghallotta ahogy kint csörtetünk a hóban, vagy ha mástnem akkor azt, ahogy nagy nehezen berugdaltam a helyére fagyott ajtót.Ahogy megyünk fölfelé a tapéta kicsit mállik aztán hullik ránk finoman, mint a porhó.Már a lépcsőház felénél vagyunk, amikor az egyik ajtóban megjelenik egy aszott kopasz fej, motyog valamit , hirtelen ölettől vezérelve mondom neki, hogy Dásához jöttünk, hiszen tetszik tudni születésnapja van, aztán megyünk tovább fölfelé.Nem jön utánunk, igazából nem csinál semmit, lehet, hogy az agya elkezdte feldolgozna a kapott információt, és azzal van elfoglalva.Még fel sem értünk a lépcső tetejéig, amikor egy testesebb kancsó csapódik a hátamnak akkora erővel, hogyha nincs rajtam a hátizsák, akkor mág a gerincemet is eltörhette volna.Megfordulok, és beleeresztem a fél tárat, de még a földre sem ért az álla, amikor a tapétazábor olyan méreteket ölt, hogy látni nem lehet tőle, rohanunk fölfelé benne.Közben mindenféle ittfelejtett hang kavarog, ami valahogy bleivódott a tapéta alá.
Valaki a szomszédokkal anyázik, mert a leejtett befőttet nem takarította fel , pedig lett volna rá három órája, valaki a gyerekének mondja, hogy siessen, mert elkésik az iskolából, valaki valami iskolai memoritert kántál fejhangon, gyufa sercenése hallatszik, az épp eltörő befőttet is hallom, amiért most anyáznak éppen, és az egésznek a háttérsustorgását egy idősebb, és egy középkorú né beszéde adja, ami a bolti árak és a házmester szeretője között ingázik.Felérek, egyenesen lenduletből nekiugrok a tetőre vezető vasajtónak, ki is nyílik, és kiterülök a hóba, egy friss fuvallat pedig a zsongó vakolatdarabkákat szanaszéjjel szórja, de aztán messzebb megint összeverődnek, mint valami madárcsapat.
Látó is megvan még, és csúnyán náz az elszálló tapétasereg után.
Én meg csak fekszek kinn a hóban, és most jobban cseng a fülem, mint eredetileg.
 
Valami,vagy valamik megint megpróbálják elterelni a figyelmemet a dolgokról. Nem képesek áttörni a mentális gátjaimon,de azért a jelenlétüket mégiscsak zavarónak érzem. A Társamat viszont megállás nélkül bombázzák mindenféle ,a koszlott bérházak betonkalickáiba szorult rossz,vagy érdektelen emlékképekkel.
Tudom,már régóta,hogy a helyek sokáig őrzik egykori lakóik akaratlan,vagy szándékos rezgéseit,amiket most valaki csak úgy,zavarásképpen nekünk irányít,pedig tudván tudom,hogy sem időben,sem pedig térben nem egységesek.
Hallom,például,hogy egy kétszáz év előtti halász felesége,aki itt az egykori pripjatyi mocsárvilág lakosa volt,miféle undok és mocskos szavakkal vegzálja az urát,de később azt is hallani vélem,miként üvölt a művezető az éppen épülő panelház hatodik emeletén-úgy száz-egynéhány évvel később- az egyik hegesztővel,mint amiképpen az is beszűrődik,ahogy egy ötödikes gyerek miként kántálja a leckeként kapott verseket....
Különös ebben a hangtalan zajban létezni,és belülről hallani az egészet,pedig egy teremtett lélek sincs a közelünkben.
Még a szokásos mutáns és helyi szörnyűségek is csendben lapulnak,vagy elmentek innen,ki tudja miért.
A ránk vadászó,vagy éppen csak acsarkodó pszi-forrás még azt is megkísérli,hogy kinetizálja a még megmozdítható tárgyakat,szerencsére nem sok sikerrel. Mindössze néhány tekercs koszos tapétát képes utánunk hajítani,amik viszont az emeleti részen fújó nem gyenge szél következményeként óriás szerpentinként hullanak alá a tizedik magosságából és hangtalanul érnek földet a havas járdán,vagy akadnak fent a csontvázként meredező faágakon...
Ahogy tudom,próbálom Társam tudatát megvédelmezni és tisztán tartani,arra az esetre,ha mégis valami reálisabb ellenféllel kerülnénk szembe,okulván a vörös erdei kalandunkból.
A tetőn a pszi sugárzás drasztikusan csökkenni kezd,és a mi a másik ,távolabbi lépcsőház lejárója felé vesszük az utunkat.
A helyzetet kihasználva viszont most én kezdek képeket sugározni Társam elméjébe, a már szabad szemmel is jól látható erőmű belsejében levő egykori belső szentélyről,ahol most-reményeim szerint legalábbis-mindenfelé kisebb nagyobb csillogó kristálydarabkák hevernek a radioaktív porban,s csak arra várnak,hogy összeszedjük őket.
Másképp a démonkapu soha nem épülhet meg.
 
Ismét beszállok a mókába.
Név: Sean Finnegan
Kor: 29
Külső jellemzők: 3-4 centis, világosbarna haja van, ami a feje tetején előre szegeződik. Kékszemű, 178 centi magas. Enyhén borostás. Sportos teste van, de korántsem egy akrobata.
Előélet, jellem:
Sean Észak-Írországban, Belfastban született. Szüleit bebörtönözték, mert részt vettek az IRA szélsőséges mozgalmában.
Nagyszüleinél nőtt fel, és már iskolás korában kitűnt sziklaszilárd jellemével. Hirtelen haragú, és bosszúálló típus. Tizenhat évesen ő is csatlakozott
az IRA-hoz. Az IRA 2005-ös pálfordulása után veszett ügynek titulálta a mozgalmat és a Zónába utazott.
Sokat káromkodik (Istent nem szidja!), imádja a Whiskeyt, cigizik, tud bendzsózni, utálja a mocsok briteket és hisz a leprikónokban. Forrófejű, és általában az öklével szerez érvényt a hangjának. Az IRA-ban töltött évei nyomán ért a robbanószerekhez.
Miután átverekedtem magam a határon, rágyújtottam, és arra mentem, amerre az állítólagos kopaszfalu található. Úgy háromszáz métert
haladtam a fák rejtekében, az út mellett, mikor hangokat és gitárszót hallottam kiszűrődni egy domb mögül.
Felgyalogoltam, és rögtön láttam; ezt a helyet kerestem. A romos parasztházak alkotta "falu" közepén egy 5-6 fős csapat ült a tűz körül,
és ők okozták a zajt. A társaságtól elvonulva egy zöld kabátos sztalker ült egy ház mellett.
Rettenetesen fáradt voltam, és már egyébként is későre járt az idő, így hát eldöntöttem, hogy magam is ledőlök.
Átmásztam a korhadt kerítésen, és egy felborult moszkvics rejtekében adtam át magam az álomnak.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul