Úgytűnik az elvtársak jól bírják... amit mindenki hiányol az a vodka és a dohányárú szóval igazából az lesz a fontos, és a hőálló ruházat.Beülök a teherautóba, indulok, esetleg még ma vissza szeretnék érni, még ha sötét is lesz.Beülök a teherautóba, még meleg a motor, pöccre indul.Fent a raktérben a kész ak-k, irány a kordon.Nemrég tanulmányoztam a térképet, és most egy új útvonalon próbálok meg egyenesen délnek indulni.Igaz a zóna peremvidékén húzódik, de nemhinném hogy a katonaság -10 fokban járőrözik, és kapacitásuk sincs erre.Egyenlőre még keletnek tartok, de rövidesen odaérek az elágazáshoz ami délnek fordul, viszont az út nem valami jó állapotú.Amennyire tudom nyomom neki, haladok valamennyire, de nem valami fényesen.Elvileg 15km-t kell jönnöm, utána lesz egy út ami Agroprom déli részén húzódik,a mocsárt éppen elkerülve. Húzósan, de sikerül végigjönnöm a leágazásig, és meg is van, de tiszta hó az egész.. nembaj csak átjutunk rajta valahogy.Visszatolatok egy kicsit, és lendülettel sikerül lezúzni a hóbuckát, úgytűnik csak 1 kupacba volt összefújva a hó, itt foltokban még az út is látszik.Elindulok,itt már elvileg kordon felé tartok, az út mellett vasúti töltés húzódik. Mintha ismerős lenne a terület, talán már jártam erre gyalog.Viszont ahogy gondolkozok hogy hol vagyok, egyszercsak elfogy az út, csak a sínek mennek tovább egyenesen... nincs más ötletem, a töltés mellett haladok tovább, legalább valamennyire tudok haladni a legördült kavicsokon.
Kínkeservesen, de elérek a mocsár pereméig, innen már mehetek úgy ahogy jólesik, csak az anomáliákat kell elkerülnöm.Még röpke fél óra, és ottvagyok a kopaszfaluban.Az idő pedig délután 4.Mostmár biztos hogy sötétben érek vissza.Intek az őröknek, majd lesétálok sidrovichoz.A vén fószer valami magazint lapozgat mikor leérek, nyugodtan elrakja, rámnéz, de mintha nem tudná ki vagyok.Néz, aztán csak leesik neki hogy mivan, majd megszólal:
-Hoztál nekem valamit?
-Igen, hoztam, itt van fent a teherautón.
-És mégis mi lenne az?
-Van 50 darab teljesen új, ak-47, és 20 darab egyedileg készült.
-Mit takar az hogy egyedileg készült?
-Nos... 2 fajta van, az egyik-kel minimum 500 méterig pontos lövést tudsz leadni, a másikkal pedig kb 2 másodperc alatt lehet ellőni 1 tárat.Esetleg ha nem bízol bennem feljöhetsz és megnézheted, de az utolsó darabig garanciát vállalok a fegyverekre.
-És mégis mit szeretnél az összes cuccért?
-Szükségem lenne: 6 darab hőálló öltözékre,élelemre, 4 rekesz vodkára,4 karton cigire, kb 2000 db lőszerre ak-ba, hólánc, gázolaj, és némi kézpénz sem ártana....
Erőteljesen agyal a kereskedő, majd megszólal:
-Biztos hogy minden darabra garanciát vállaltok?
-Igen, de tudjuk meik a mienk, a sorszámot mi ütjük bele, és felírjuk mindet.
-Jólvan, ha ilyne komolyan gondolkodtok akkor legyen!
-Megkapod amit kérsz, és legyen mondjuk 25000 rubel még a cucc mellé, de a hőálló ruhát nemtudom most adni, azt csak hozatni tudok, 3 nap amíg behozzák.
-Legyen, akkor 3 nap múlva ittvagyok.
Felmegyek a faluba, szólok egy újoncnak hogy segítsen lepakolni.Így ketten elég gyorsan haladunk, bár a fiú elég érdekesen néz, hogy mégis honnan hoztam ezeket a fegyvereket.Miután sikerül le és felpakolni, szólok a fiúnak hogy várjon meg a tábortűznél, én még felrakom a hóláncot és megtankolok.Elbíbelődök egy darabig a kerekekkel, de egy 20 perc alatt végzek, a gázolajat meg nem tartott semeddig betankolni.Végzek, megtörlöm a kezem, és bemegyek a faluba.Megkeresem a házat ahol anno aludtam, kinyitom a ládámat, benne van még az obokan és a fél üveg vodka is. Kiveszem mindkettőt, a lakatot meg a kulccsal együtt belerakom a ládába, még jó lehet valakinek.Odamegyek a tábortűzhöz, megkeresem a fiút, és odaadom neki az obokant, mellé tárat, és megköszönöm a segítségét.Először csak néz rám, de aztán felfogja hogy most kapott 15 perc melóért egy értelmes fegyvert, és elkezd vigyorogni.A többiek csak néznek, aztán elkezdik kérdezgetni miért kapta, de ő csak mosolyog... ő volt az egyetlen aki kérdés nélkül felkelt és jött segíteni... eleget nézelődtem itt, még sok dolgom van, megkeresem Wolf-ot. Az egyik fűtött házban üldögél, éppen ír valamit.Hangosan köszönök, jelezve hogy itt vagyok.
-Üdv néked!
megfordul, majd megszólal: Áh üdv fürge. Megint erre?
-Erre hozott az üzlet.
-Nocsak.. mien üzlet?
-Nos ez hosszú, ha érdekel menj le a kereskedőhöz.Szóltál a zöldfülűeknek rólunk?
-Akik újak jöttek, azoknak szóltam, 1-2 érdeklődött is, de nem tudtam megmondani mikor jössz vagy jöttök erre, de itt vannak még a faluban.
-Köszönöm szolgálataidat, és amennyiben van rá lehetőséged akkor szólj akinek tudsz.
-További szép napot. Mielőt még kimennék átnyújtok neki 1500 rublet, majd megyek és megkeresem azokat a zöldfülűeket.Az odakint ülőktől kérdezem meg, aztmondják van 3 fura fószer,szerintük őket keresem. Megmutatják meik ház,odamegyek, látom még bent üldögélnek, beszélgetnek.Kopogás, nélkül belépek, majd köszönök
-Üdv uraim!Ti vagytok azok akiket érdekelt egy bizonyos kommunista frakció?
Először csak néz rám a 3 alak, de aztán az egyik megszólal:
-Attól függ ki kérdezi!
-Én Mihail Szergejovics vagyok, és jelen pillanatban én állok a frakció élén.
Csak néznek, majd az egyik megszólal:
-Ha maga a vezető, miért itt van, és miért nem vezeti a frakciót?
-Mert a frakció tagjai végzik a munkájukat, én meg azon dolgozok hogy tudják végezni a munkájukat.
-Éééés mit kell tennünk hogy tagok lehessünk?
-Mindössze annyit hogy összecuccoltok, és felszálltok a teherautóra amivel jöttem.
-De mégis hova megyünk, vagy meddig?
-Majd meglátod, mivel kívülálló nem ismeri a tartózkodási helyünket, ti is csak akkor tudhatjátok meg ha már közénk tartoztok. hezitálnak kicsit, majd elkezdenek összepakolni..
-Nah akkor figyeljetek.. én még leugrom a kereskedőhöz, ti ha készvagytok várjatok meg a teherautónál. Gyorsan lemegyek sidrovich-hoz, majd mondom neki...
-figyelj hány ak-t kérnél egy közepesen védő ruházatért?
Számolgat egy kicsit fejben, majd rávágja:
-3 darab, és ugyanúgy garanciával.
-ok, viszlát. Megyek fel a teherautóhoz, a 3 zöldfülű már ott sorakozik a teherautó mellett.
-Pattanjatok fel és kapaszkodjatok! Megvárom míg felszállnak, és már indulunk is.3 ember... a semminél több. A visszaúton sokkal gyorsabban haladok, csak jó valamire ez a hólánc. Akármennyire is gyorsan megyek, besötétedik.Szerencsémre a hó miatt nem koromfekete minden, és 1 fényszóróm még működik is.Hova ennél jobbat? Másfél óra alatt vergődök el a mocsár mellett a betonútig, innentől még valamennyire feljebb tudok kapcsolni.Kiérek a 15km-es egyenes szakaszra, elkezd esni a hó, még kevesebbet látok.Ettől függetlenül nem lassítok, megyek ahogy csak tudok.Egy kisebb kanyar után minthe enyhe fényt látnék, vagy hallucinálok? De mikor elhaladok a fény mellett az utánam fordul és lövések hallatszódnak.Úgytűnik mégis járőröznek a katonák.Továbbmegyek egy darabon, majd megállok, és hátramegyek, megkérdezem hogy vannak hátul. Nincs semmi bajuk, megittak 1 üveg vodkát szóval nem is fáznak. Szerencsére elvileg már belátható időn belül odaérünk.Visszaülök a fülkébe, és robogunk tovább mint egy rozoga hullámvasút.Majdnem elnézem a jobbra kanyart, de egy erős fékezéssel és éles jobbrafordulással megoldom, bár hátul most nem szívesen ültem volna.Már csak 1 óráig kell kibírnom.Többször nem szervezek magamnak ilyen egynapos a beszerzőkörutat.Majd leragad a szemem, de végülis sikerül egy darabban visszaérni a gyárhoz.Megállok, hátulról is lekecmeregnek, gyorsan bepakoljuk a cuccokat, az újoncokat elküldöm vacsorázni, és mondom nekik ha szükségük van valamire, kérdezzenek körbe, holnap megkapják a beosztásukat.Teljesen hulla vagyok, lefekszek aludni a tábortűz mellé, és egy pillanat múlva már alszok is...
)
De majd talán egyszer a jövőben, nos, ha nem bánjátok újra kezdem, mert a régi befagyott. Közel egy hónap telt el.