Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Idióta barom... nem elég hogy Sulikov őrmester agyfaszt kapott maga miatt, még a kiképzettje hivatalos incidenst idéz elő, ugye nem kell felolvasnom a 148 oldalas Szolgálat-Hadsereg egyezményt?!
Nem uram! Válaszoltam.
Érti egyáltalán milyen hatásai lehettek volna, ha a kiképző tiszt nyilvánosságra dobja?!?
igen uram.
Nem nem hiszem hogy tisztában van vele!! Tartsa pórázon azt a hülyét!
Gond nem lesz vele... 3 katonai stalker a szart is kiverte belőle bosszú ként!
Ez nem lehet igaz.... Mondja Krilov jobbra majd balra ingázó fejjel...
És legalább tudja kik voltak?
Nem, nem ismerem őket.... De engedjen meg nekem 1 észre vételt...
Amióta ön megengedte hogy a katonai stalkerek betelepedjenek, azóta vannak gondok! Kiskirályokként viselkednek, szarnak a szabályokra, nem fizetne se az ellátásért se a felszerelésért! a stalkerek is dühösek rájuk, már amelyik itt tudott maradni, és minden joggal!
Krilov elgondolkozik az észrevételen, és többé kevésbé helyeslően bólogat.
Mit javasolna ön a helyemben?
Csak annyit hogy Mondja meg Kuznyecovnak hogy vezényelje át innen a katonáit a Hadsereg raktártelepére, ott az ő helyük!
Nem tudom, van-e rá még elég jogosultságom...
Uram, az istenért, Ön és Voronyin is a közt az 5 ember közt volt akik a Szolgálatot alapították, vagyis inkább ezen fáradoztak, ráadásul mind a ketten tábornokok, Kuznyecov pedig csak őrnagy!
Rendben, megígérem hogy még ma Rádiózok Voronyinnak hogy hozzon az SBU-tól felhatalmazást a katonai Blokád feloldására, és a hadsereg katonáinak bárból való kivonására!
És az ön barátja? Sulikov... vele mi lesz?
1 csapat Katonai stalker maradhat csak a bárban, az összes többi nem lehet itt. legyen csak kiképezendő, vagy kiképzett! 1 csapat!
Rendben, Ma még megteszem amit tudok!
Köszönöm uram.
Ám volna 1 kérésem...
Igen?
Illetve kettő, de a másikat majd este mondom.
Uram?
Gyűjtse be az ön kiképzettje által osztogatott fegyvert a kiképzés alatt álló katonai stalkerektől!
Igen uram! mondtam, majd tisztelegtem, és sarkon fordulva kimentem a parancsnokságról.
Ezek után kimentem, és 3 szolgálatossal az oldalamon elkoboztam a katonai stalkereknek "adott" fegyvereket, és lőszert.
Az egyik még vissza is szól:
Már elnézést, de ezt nekünk adták a kiképzésnek... Milyen jogon veszi el???
Csönd te csipszar! Ha valami nem tetszik akkor rimánkodj a kiképző tisztednek aki teleszarta a gatyáját egy általam kiképzettől! akinek nem volt joga fegyvert adni a kezetekbe és éppen ezért veszem ezeket vissza!
Majd kitéptem a kezéből az SVU-t és a kezembe vettem a puskát, és visszamentem vele a bár raktárába, és leadtam az összes többivel együtt, és megparancsoltam tigrisnek (csapos) hogy nem adhat fegyvert egyetlen katonai stalkernek sem, csak pénzért!
 
Reggel felkelek és megnézem a ruhámat. Minden rendben vele szóval beállítom a dupla adag nyugtatót Mikor megszűnt a fájdalom felkelek és körbenézek. Bent van a parancsnok. Mondja:
-Maga féleszű marha!
-Mi az?
-Tisztában van azzal mi lett?
-Mi?
-Ezt ha nyilvánosságra hozzák akkor nekünk annyi!
-De....Uram!
-Semmi de! Ez a maga hibája! Rövidebb pórázra fogom! Mostantól nem viheti ki a fegyverét!
-Értem.
-A késeket sem! És ha megint bajba kerül akkor magát megölöm!
-Értem.
-Azért, így mellékesen bevallom, van vér a pucájában maga faszfej de attól még nem valami okos húzás egy katonát leverni. Legalább tudja kik verték meg?
-Nem. Sisak volt rajtuk.
-Értem. Nekem dolgom van. Menjen rakja rendbe magát én addig elintézek valamit.
Kiment. Én rendbeszedem magam és fegyver nélkül teszek egy sétát. Mikor két ház között megyek el odaszólnak:
-Hé! Köcsög!
Megfordulok. Két KAtonai Stalker. Előttem is egy. Mondják:
-Azt hiszem nem értette a célzást. Takarodjon innen! A parancsnokával együtt!
-Miért mennék?
-Mert szálka a szemünkben.
Egyik hátulról elkap és megszorítja a nyakamat. Nem kapok levegőt. Odajön a másik kettő és mondják:
-Most megtanítunk. Mondd el, a főnököd hol lakik?
-Anyádnál!
Hasba vág. A mellény nem véd. Ugyanúgy fáj. Mondja:
-Akkor, megint. HOL LAKIK A PARANCSNOK?
-Melletted!
Most betétessel hasba rúg.
-Utoljára! HOL A SZÁLLÁSA?
-Anyád mellett!
Most tökön rúg. Mondja:
-Utolsó! HOL LAKIK A KIBASZOTT PARANCSNOKOD?
-Chernobilban!
Ekkor felrúgok és orrba rúgom. Sisakon keresztül is érezte. A hátam mögöttit hasba könyökölöm és kiszabadulok. Megfogom a nyakánál és a földre vágom. A harmadik elkap hátulról de hanyatt vetem magam és ráesek. Ettöl nyikkan egyet és elereszt. Felugrok és azt aki lefogott fejberúgom. Ettől végleg kifekszik. Az egyik elővesz egy katonai kést és nekem jön. Kigáncsolom és a kezét amiben a kés van kicsavarom. A kést elejti én megf elrúgom. Ő megint felkel de fejbe rúgom amitől a sisakján a szemfedő betörik. Elesik. Van náluk bilincs. Mind a hármat megbilincselem és elvonszolom őket Skullhoz. Ő az egyedüli nagykutya akit ismerek. Leültetem őket és elmondom neki a dolgokat. Ő meg:
-Nos, ezeket becsukják vagy futkosóra jutnak. Maga meg, nos, nem lesz nagy népszerűsége a katonák körében. Nagyon meg kell fontolnia a dolgot.
-Megfontoltam.
Felkelek és az asztalról felveszem a katonai kést. Odamegyek, a katona nyakához nyomom és mondom:
-Ha megint meglátlak itt titeket. Felszecskázom mindegyiket apró, pici kutyakajává! És odadobom a vk kutyáknak! Értik?
-I-igen!
-Akkor, nyomás! És nem volt semmi!
Elengedtem őket és elmentem. Visszamentem a szállásomra és lefeküdtem. Most várom a parancsnokot. Elmondom neki mi volt, és talán büszke lesz. Skullal megbeszéltem hogyha találkozik a parancsnokkal akkor nyugodtan mondja el neki a dolgot. Én úgyis elmesélem neki. Remélem büszke lesz rám hogy mit csináltam azokkal akik megvertek. Kocsikat hallok. Kinézek, a katonákat kivonják. Mi a? Lefutok és megkeresem a parancsnokot. Mikor megtalálom mondom:
-Mi ez?
-Amíg maga láb és faszhimbálással töltötte idejét én dolgoztam!
-Hó! Ha maga azt tudná......
-Mit?
-Jöjjön fel a szobámba!
Felmentünk és elmeséltem neki a dolgokat. Ennyit mondott:
-Anyám borogass!
Majd kiment. Én meg azon gondolkodtam hogy ez az "Anyám borogass" jó "Anyám borogass" volt-e.
 
Elindultam, követem a távvezetéket, most épp déli irányba tartok.Lassan már beérek a városba, pedig az nem lenn túl jó ötlet.A külterületen vagyok, szerencsére itt még nincsennek zombik.Megállok, körülnézek 1 kicsit.A vezeték előttem kb 50 méterrel le van vezetve a földbe, egy épület mellett.Halkabbra veszem a lépteimet, és lassan odamegyek, mintha rendőrségként szolgált volna annakidején.Odaérek, hallgatózok kicsit.Semmi mozgás...benyitok az ajtón,és rögtön egy másik ajtóval találom szemben magam, de ez külön lett ideépítve, és valamien műanyagból van.Benyitok, a kilincs letörik...az épület belseje át van alakítva.. valamien megfigyelőállomás lehetett.. odamegyek az egyik asztalhoz, felveszek egy papírt, beleolvasok:

-A kutatás ideje alatt 6 embert vesztettünk.Készleteink kiürültek. Megfigyeléseink eredménytelenek voltak, az állomást 1996.május 17-én kiürítettük.

Najó.. ez szép és jó,de mi után kutattak? Elkezdek körülnézni az irodákban.Találok egy zárt ajtót.Többszöri próbálkozásra végülis sikerült berúgni,úgy tűnik itt volt az ellátmány, de nem sok mindent hagytak itt.Néhány üreg oxigénpalack, egy doboz "steril" kesztyű, üvegedények, üres konzervdobozok, és szétszórt lapok.Megrugdosok egy kisebb szemétkupacot, de ahogy belegrúgok, valami koppan a falon. Körülnézek,majd kis keresgélés után megtalálom.Egy kulcs.. mintha ajtóhoz lenne.Kijövök, körbejárom a folyosókat, zárt ajtót keresek.Szerencsére nincs túl sok választásom, hamar megtalálom. Belepróbálom a kulcsot, nyitja.Teljesen sötét van, a szoba ablaktalan.Előkotorászom a zseblámpámat, körbenézek.Van itt 2 íróasztal székekkel, és egy ágy...Megnézem az asztalokat, üresek.Ennyi, irány vissza.Kimegyek,csak ott a baj, hogy már alkonyodik, szóval a visszaút holnap reggelre halasztva.Bemegyek a sötét szobába,bezárom az ajtót,az egyik asztalt felállítva nekitolom, a másikkal kitámasztom. Elvileg bármely más irányból elég nehéz bejutni ide, szóval a táskámat a fejem alá téve megpróbálok aludni egyet....
Felriadok, síri csönd van. Előkaparom a telefonom,megnézem, hajnali öt óra van.Nem is tudom mikor aludtam utoljára ennyit.Felkelek, nyújtózok egyet.Sötétben elindulok az ajtó felé, közben veszem elő a zseblámpát.Rálépek valamire.. lenézek a zseblámpával, egy térkép.Reggel félkómában kicsit lasabban, de azért leesik, hogy a város van rajta, jelölve a gyárral, és a kohóval. Az alján egy kis nyíl, a másik oldaláa mutat. Megfordítom, rajta egy üzenet:

Figyeljetek! ha betartjátok a szabályokat, akkor nem lesz problémátok! Viszont ellenkező esetben, rövid időn belül megbánjátok hogy egyáltalán idetaláltatok.
Egyenlőre csak ezek:
-Nem kutattok a semmiből feltűnő, vagy megmagyarázhatatlan dolgok eredete után.
-A talált dokumentumok alapján elkezdetek termelni.
Ez egyenlőre ez nemsok, tartsátok be! Amennyiben ezeket a célokat elértétek, újabb üzenetet fogtok kapni.

Hát ez jó... akkor probléma megoldva.. vagyis egyáltalán nincs megoldva, de nincs más választás.Elkapolom az útból az asztalokat,kinyitom az ajtót, megállok, hallgatózok egy kicsit.Csend van.Kinézek az ajtón, sehol senki.Megnézem a térképet, betájolom merre kell mennem, majd normál tempóban elindulok.Elvileg nincs olyan messze, max 1 óra alatt oda kell érnem.Éppen azon elmélkedek, hogy hogy a jó életbe tették oda azt a térképet, ha bejön valaki tuti felébredek, de nem ébredtem fel, nem hallottam semmit.Valamien mormogást hallok balról,a házból ami mellett épp elmegyek, zombik jönnek ki.Előkapom az ak-t, elkezdem sorozni őket.Heten vannak, már 2 tárat beléjük lőttem, de továbbra is nyugodtan sétálnak felém.Talán a fejüket kéne lőni...újabb 2 tár és sikerül őket likvidálni..Nézem hogy hol vagyok, tulajdonképp már majdnem kiértem a városból, az egyik kifelé vezető úton megyek, ha jól nézem még 2 km.A jobb oldalamon már nem is épületek vannak, hanem egy vékonyabb erdősáv, de a kohót már látom.Odaérek, a már szinte megszokott kép fogad: sehol senki.Nagy vaskapu, rozsdás, nincs bezárva.Ahogy kinyitom, szokatlanul halkan nyílik, szinte nem is nyikorog.Egy viszonylag nagy udvarban találom magam, tőlem jobbra betonfalakkal elválasztott nyersanyagtárolók,szinte teljesen feltöltve.. balra parkolók, velem szemben pedig az épület.Odamegyek a főbejárathoz, ez is nyitva van, bemegyek.Egy kiebb előcasrnokban találom magam,jobbra öltözők, műhely, középen az egykori recepció, balra pedig irodák...Nem papírokért gyalogoltam ki ide a fenébe, szóval irány a műhely, de megállj.. ez már be van zárva.. szép nagy lakattal.Ehhez már nem fogok kulcsot keresgélni, az ak mindent nyit.Egy rövid sorozat, egy rúgás és már nyitva is az ajtó.Az már kívölről is látszott, hogy itt nem 40 méteres vasgerendákat öntöttek, de mostmár teljesen biztos vagyok benne.Körülnézve kisebbik fajtának mondanám az egész üzemet, a legnagyobb öntőforma 2m hosszú, de az is keskeny...Csináltak itt mindenfélét ahogy elnézem, majd meg kell keresni a nekünk való ezközöket.Még jó hogy van egy emberünk aki nagyjából ért az ilyenekhez... legalábbis úgyhallottam....Én itt legfeljebb azt tudom leellenőrizni, hogy van e áram, ha jól tippelek, akkor van.Itt nem is kell kersgélnem a fő elosztót,ott van az előtérben..Visszamegyek, felkapcsolom a főkapcsolót, először sistergést hallok, de aztán itt is kigyulladnak a kis piros égők.Nekem ennyi elég, mivel még ma vissza kellene érnem a gyárba, indulok, majd a kiküldött csapat megoldja a problémákat.Még egyszer körülnézek becsukom az ajtót, a kaput, és sietősen elindulok visszafele...
 
Látom, ahogy a fekete köpenyes, csuklyás, dagadt és alacsony alakok veszik körbe az épületet.Nem csak látom, hanem érzem, hogy itt vannnak, sőt hallom ahogy a csukja alatt mosolyra húzódó, arcukon repedezik a legfelső réteg szarusodott bőr.Ezek törpék.Hallottam, hogy mennyire szadisták, és hogy miket csinálnak ha ember kerül a közelükbe.
Először ripityára törik a csontjainak a nagy részét, hogy nem tudjon menekülni, aztán módszeresen leszedik róla a bőrét, miközben a pali még vígan ikoltozik.Van úgy, hogy otthaggyák a többi mutánsnak, van úgy, hogy a mentális energiájukkal módszeresen kipukkasztják a tüdőhólyagocskáit.
Azért ilyenek, mert bosszút akarnak álni a világon, amely rúttá tette őket, vagy egyszerűen csak rohadtul unatkoznak?Igazából per pillanat baromira nem érdekel.Nem akarom, hogy a saját belemmel folytsanak meg!Sőt egyáltalán meghalni sem akarok!Remegek, ráz a hideg, az ajtóra szegezem az ak-t, erősen szorítom, mintha bármitől is megmenthetne.A kutya közelebb jön, vigyorog.Talán nem tudja , hogy mi történik?Vagy az agyában már bekapcsolódott egy olyan önvédelmi mehanizmus, ami védi az ilyenektól az eszét?Tök nyolc.Nem akarom, hogy egy fél téglával egyenként verjék ki a fogaimat.Tudom, hogy kivitelezhetetlennek tűnik, de ezek képesek rá.Nem akarok meghalni!Nem és kész!
De hiába egyszerűen le vagyok blokkolva, remegek az adrenalintól, ráz a hideg, izzadok mint a ló,de mozdulni sem bírok.Az egyik pillanatról a másikra meg elönt a nyugalom, semmiért sem tudok izgulni, csak ülök, fel tudnék állni, de minek?Jó nekem így.Nem tudom, mennyi idő telik el így, az mozdít ki ebből az állapotból hogy a kutya az orrával bökdösi a kezemet, hogy menni kéne mielőtt visszajönnek, vagy franc tudja miért.Tényleg adni kéne neki valami nevet is, ha már ennyi ideje megvan, és még egyszer sem hagytott cserben.Sőt nehéz megmagyarázni, valahogy biztonságérzetet is ad az embernek, hogy mellette van.Na mindegy, lemegyek a csigalépcsőn, megyünk, nem is tudom, hogy merre, csak a kutya megy egy irányba, én meg utána...
 
Végre meggyógyultam. Már amennyire lehet. A nyakamon még mindig ott a merevítő és a karomon is gipsz van. Szerencsére az orvos szerint holnap már le is vehetem a nyakmerevítőt.
Ma még a biztonság kedvéért maradnia kell.

Ma megkerestem Jeffet, mert beszélni akartam vele. Lám amíg én ki voltam ütve, ő átvette az újoncok kiképzését.
Odaparancsoltam az újoncoknak, hogy lépjenek le. Elküldtem őket a futkosóra néhány kört futni. Úgysem árt meg nekik. Miután meggyőződtem róla, hogy négyszemközt vagyunk, odaszóltam Jeffnek:
"Benne vagyok!"
Jeff láthatólag azt sem tudta hogy miről van szó.
"Miben vagy benne?"
"Ebben a kis kémkedős dologban! Hajlandó vagyok kémkedni az Őrnagy után!"
"Áh! Szóval mégis csak vállalod? Jól döntöttél!"
Erre teljesen elkomorodtam és mondtam:
"Kötve hiszem!"
"Miért? Ez szerintem egy jó ügy. Ha kiderül minden Kuznyecov üzelmeiről, akkor könnyen véget vethetünk ennek a...."
Alig fejezte be már rá is szóltam: "Kussolj! Nem érdekel, hogy mi van a szolgálat és a hadsereg között!
Én csak az igazságot akarom tudni! Szóval! A pofázás helyett inkább neki láthatnánk ennek a "nyomozásnak"."
"Rendben! De én csak...."
"Még nem fejeztem be!! Nos... Én elkezdek Kuznyecov háza táján szét nézni! Te addig kísérd figyelemmel minden lépését! Figyeld hogy merre megy, mit csinál, vagy hogy kivel beszél! Ha bármelyikünk talál valamit, azt jelenti a másiknak!"
"Rendben! Értem!" Felelte nyugodtan.
"Még valami!..... Miután vége ennek az egésznek, mindenki megy a maga útján! Világos?!"
"Valahogy sejtettem hogy még mindig bosszús vagy koma!"
"Ide figyelj! Először a frászt hoztad rám. Aztán most meg arra kérsz hogy kémkedjek a saját felettesem után, amiért már engem simán lecsuknának és lefokoznának! Szóval nem vagyok a komád!
És még egyet megígérhetek! Ha kiderül, hogy semmi hátsó szándék nem húzódik Kuznyecov háta mögött, akkor én nem fogok neked segíteni kimászni a szarból! Mássz ki egyedül belőle!"
"Ezt nem értem! Segítesz lebuktatni Kuznyecovot. De még mindig hiszed hogy tiszta?!"
"Katona vagyok! És nekünk kötelességünk engedelmeskedni a parancsnak, még akkor is ha mi is tisztában vagyunk a következményekkel. És ha most megbocsátasz....Vissza mennék az újoncokhoz, miután az összes emberünket elhajtottátok a francba."
Azzal otthagytam és mentem az újoncokhoz, tovább vezetni a kiképzést.
 
Fura dolog,amikor a kutya vezeti az embert,egy olyan kutya,aki azonban mégsem az,aminek látszik...Sokkal emberszerűbb,de ezt még a Társa,aki tényleg ember,nem fogta fel.
Olyan kiüresedett most szegénykém érzelmileg,és olyan elgyötört,hogy csak szánni tudom. Nagyon sebezhető,ezért most én vezetem őt,és mielőbb megpróbálok vele az általa Kordonnak hívott-amúgy nagyon kies,ligetes,bokros helyre eljutni.
Lihegve trappolok előtte a vélt irányba,délkelet felé,és a táj valamiképpen olyan "egyre ismerősebb" kategóriába sorolódik .
Ha nem tudnám,hogy valójában itt is mindenfelé ocsmány szörnyek,meg még ocsmányabb lelkületű emberek tanyáznak,még azt is ráugatnám,hogy minő egy élhető hely.
Így csak azt mondom,kevésbé halálos....
A dombokon túl,délnyugati irányban egy nagyobb mocsár húzódik,ezt a terjengő bűzről,meg valami távoli,ködös emlékből tudom,ami a kutya sajátja,nem az enyém.
Lassan elérve a műutat,reánk is esteledik,úgyhogy szemem is átáll éjszakai "üzemmódba".
Gyakran megállva hátrafelé tekintgetek,néha halkan vakkantok is,majd előszaladok,de csak annyira,hogy Társam még követni legyen képes.
Néhány őrhelyet kikerülök,és igyekszem ezt vele is megértetni,mert érzem a tűz körül álló alakokból áradó gonosz sötétséget....
Egy ponton túl azonban nem merek én sem dönteni. Hatalmas acélkapu,megsokszorozott szögesdrót és spanyol-lovas állja utunkat.Mögöttük pedig állig felfegyverzett,mégis a közeledő éjszakától rettegő alakok sokasága,akik bármire és bárkire képesek tüzet nyitni,ha nem tudják mi az,ami arra járt.
Társamat nem merem kitenni még egy mentális manipulációnak,pedig a megtapasztalt lények id-rezgéseinek lenyomatát gyorsan eltanulva,akár a határt védőket is jobb belátásra tudnám kényszeríteni,hogy a semmit lődözzék,de nem vagyok biztos benne,hogy Társam nem szaladna e sikoltozva bele a tűzbe.
Inkább jobb felé fordulok,és a sűrű bozót felé veszem az útirányt,minek a mélyén egy régi, a domb oldalába vájt járatot észlelek. Itt túlélhetjük az éjszakát.
Sürgősen meg kell tanulnom ,hogy különválasszam a kifejtett id-rezgéseket,s hogy szelektíven egy fajra tudjak vele koncentrálni,hogy védhessem azt,akit védeni,és elpusztítsam vele azt,akit támadni kell...
 
Bocs hogy nem írtam mostanság, de volt dolgom is, az ihlet sem jött.
Most csak ennyi, majd irok később is, csak addig had történjen más is :)

Ahogy elhagytam Jeff-et. Újra éreztem valami szokatlant. Ez a "Látó" lesz, magamba szálltam és meg kerestem. Nem is tévedtem, ő volt az, Fél úton voltak Kordon felé. De úgy érzem megtámadták őket. A "Látó" védeni akarja az embert. Ezt meg kell néznem közelebbről is. Mintha csak teleportálnék, ott termek, egy templomban húzódtak meg. Amit snorkok vetek körül. Minden felé azok rohangáltak. A toronyból éreztem ezt az erőt. A kutya hallucinációkat bocsájt a snorkokra és az emberre is. Bár védeni akarja, mert ez a feladata, de így talán még nagyobb veszélybe sodorja. Még nem tudja kezelni tökéletesen az erejét,
így akár a saját feladata ellen dolgozik. ezzekel meg is ölheti mentálisan az embert...agyhalott zombi lesz belőle...akár hogy is vesszük ezek pszichikai képességek. Amíg nem tudja kontrollálni addig veszélyes lehet.
Viszont sikerrel járt mert a snokrok elmenekültek. A "Látó" nagyon erős. De ezért még számolunk, most hagyom hogy kipihenjék magukat, majd ha az ember alszik beszélek a "Látóval".
 
17:30-ra értem vissza a gyár területére.Az őrök a helyükön vannak, eddig jó.Bemegyek, körbekérezgetek mi a helyzet, szépen haladnak az elvtársak, de bárkit kérdezek a helyzetről, mindenki szól, hogy még nem érkezett meg az ellátmány.Ez viszont nemjó.Megkeresem Boriszt, majd megszólítom:
-Üdv elvtárs! Hogy haladunk?
-A gyártással haladunk, de 2 problémánk van: Először is, túl kevés az ellátmány, amennyi van azzal már jó ha 2 napig kihúzzuk, és a többiekről semmi életjelet nem kaptunk.A következő pedig az, hogy hiába tudjuk a fegyvereket összeszerelni működőképesre, a fából készült részei hiányoznak, szóval ezeket vagy legyártjuk fémből, valamien könnyített felépítéssel, vagy a hiányzó alkatrészeket valahonnan beszerezzük.
-Van már kész vegyver?
-Igen, de mint mondtam a fa részei hiányoznak.
-Szedjétek le egy használt ak-ról, és rakjatok össze egy teljesen kész darabot, és lehetőleg egy órán belül szedj össze 6 olyan embert, aki talán ért valamit a nyersvas feldolgozásához.
Lementem a főcsarnokba, szóltam 2 üldögélő kollégának, jöjjenek segítsenek.megkerestük a kis szállítókocsit, majd lementünk az irattárba, és amennyit tudtunk kipakoltunk.Épp fent rakosgatjuk a polcokra a mappákat, mikor odajön Borisz, átnyújt egy teljesen úk ak-t majd megszólal:
-Kész volnánk, a 6 ember is megvan.
-Remek, fogd ezt a térképet, és menj a megjelölt helyre, vigyetek magatokkal valamit amivel tudtok üzenni.áram az biztos van, a berendezéseket nektek kell átnézni, és csak épphogy körbenéztem, de szerintem minden van amire szükségetek lesz.
Már csak keresni kell egy embert aki a további munkálatokat figyeli itt a gyárban, míg el nem fogynak az alkatrészek.Gondolkozok, aztán eszembjut Pavlov elvtárs, remélem még az élők sorát erősíti.Szerencsére megtalálom, az egyik présgépet kezeli.Szólok neki, hogy nekem le kell mennem kordonba, addig ő felügyeli a gyártást.Először csk néz, de aztán leesik neki, és már megy is szólni a többeiknek.Nah,ezzel megvolnánk.... most van 19:30, szinte már teljesen sötét vam odakint.Nem kockáztatom meg hogy nappal kiszúrjanak, inkáb most megyek kerülőúton.Összeszedem a cuccom, egy ak, mellé az új, némi lőszer, és víz.Élelmet nem viszek,azt a pár órát kibírom.Mire teljesen elkészültem, már este nyolc van... a teherautó indulásra kész, mostmár indulok.Legalább a fényszórók működnek, így valamennyit azért látok.Amennyire csak tudok gyorsan haladok, A fő útvonalakat próbálom elkerülni.Már vagy 2 kutyát biztos elütöttem, de sietnem kell.Nem kockáztatom meg hogy a szeméttelepen szolgálatosokkal találkozzak, inkább kerülök egy irgalmatlanul nagyot.A sötét völgy felé tartok, a szabadok úgyis átengednek kordon fele...Megállok a blokádnál, kiszállok, és szép lassan az őrök felé közeledek.Hárman vannak, biztos aztán kerültek ide miután elmentünk, mert nem láttam még őket.Megszólít az egyik:
-Ki vagy, hova mész, és miért erre jösz?!?!
Nyugodt hangon válaszolok:
-Mihail Szergejovics vagyok, egy bizonyos kommunista frakció egyik vezetője, ellátmányért megyek Kordonba, és azért jövök erre, mert nemrég még eléggé összetartottunk.
-Honnét tudjam hogy igazat mondasz?!?!
-Szólj be rádión Maxnak, és kérdezd meg.
A csávó gondolkozik, majd megkérdi:
-Ismered Maxot?
-Igen ismerem, mivel többnyire vele beszéltük meg az együttműködésünk feltételeit, amíg itt voltunk.
-Jólvan akkor menj, de ha visszafele is erre jössz, akkor nem engedlek el normális ellenőrzés nélkül.
-Értettem, úgyis beszélnem kell 1-2 emberetekkel....
Beszállok a teherautóba, és indulok tovább.. A kordon felé néző posztnál nem állítanak meg, ha a másiknál átengedtek, akkor csak nem lehetek ellenség...Elhagytam a szabadok ellenőrzőpontjait, lefjebbkapcsolok, és teljes gőzzel irány kordon.Nemsokára már az alagútnál vagyok, még röpke fél óra és odaérek a kopaszfaluba.Elhajtok a parkoló mellett, majd fel a műútra, és már ott is vagyok a faluban.Az úton őrködő stalker pár szó után beenged, megállok az egyik udvarban,kiszállok, és nyújtózok egyet.Körülnézek, pár ember üldögél a tűz mellett, a többiek bizonyára alszanak.Megkeresem azt a házat ameikben anno a ládámat hagytam, üres, a ládám még megvan.Mielőtt pihennék egy pár órát, körbekérdezgetek, látott e valaki valamit, de sehol semmi.Majd reggel lemegyek Sidrovich-hoz, és megkérdezem tud e valamit.Addig viszont pihenek egyet, van még pár órám hajnalig.....
 
Látom ahogy kóborolnak a vidéken, és hallom a "Látó" gondolatait. Mivel erősen összpontosítok rá. Legalább tisztában van azzal hogy tanulni a kell, és egy ponton bizonyít is. Amikor egy csapat banditával találkoznak szembe inkább egy rejtekhelyet választ menedékül. Csak az a baj hogy a Banditák szerintem azt keresik.Éjszaka nem fogják keresni, de nappal ha nem tűnnek el időben akkor bajok lesznek. Próbáltam az ember csapattársainak a rezgésesre állni, hátha vannak még a közelben. Van valami, vagy inkább valaki a közelben a kopasz faluban. Elnézek a falu irányába, egyre tisztul a kép már csak a falut látom majd végül mintha zoomolnánk a kamerával ott is vagyok.
Itt van a régi ismerősöm még a szabadságból aki el kergette a banditákat, a szeméttelepen. Pont alszik remek. Fölé lépek, létre hozom az anomáliát, amiben csak képeket mutatok neki. Ilyen lüktető érzést keltve Első kép sorozat, meg bombázom a templomban történtek képeivel. Ahogy a Snorkok ugrálnak körbe, a rémült arcát a barátjának. Majd elhúzom a képet a mostani helyükre. Ahogy ott fekszenek, kiszolgáltatva. Meg mutatom a banditákat, kicsit átalakítva, gonoszabbnak, és félelmetesebbnek be állítva őket. Végül eltávolítom a képet és meg mutatom neki az utat vissza felé, egészen amíg a testébe vissza nem érek, ettől riadt fel.....

....Vissza a "Látóhoz". A kis hasadékba bújva alszik az ember, a cigi meg lóg ki a szájából, hihetetlen ez az ember.. Ő meg mellette ül.
- "Látó", figyelj rám. Nem lepődött meg lehet már érezte hogy itt vagyok, látni most nem láthat, de tudja hogy itt vagyok.
- Veszélyben vagytok,a sötét alakok ide tartanak. De csak reggel jönnek. A egyik társa úton van ide.
A banditákat is meglátogatom, szerzek nekik egy jó éjszakát. Amíg nem ér ide a társa, addig fokozott figyelmet kérek tőled, meg kell védened, később amikor vissza trétek a gyárba a feladatod változni fog némi kép. Később még beszédem van veled az erőd használatáról. De most, a banditákkal kell foglalkoznom. "Látó" ne feledd, figyellek!

Elértem a bandita tábort, összesen 7 bandita volt. 2 őrségben, 3 aludt, és megint 2 a tűznél. Egyszerre bocsájtottam mindenkire az anomáliát, még az ébren lévőkre is....
Hirtelen nagyobb lett a köd körülöttük. A tűznél ülök valami mozgásra lettek figyelmesek, az egyik alvó társuk elkezdett rángatózni. A fegyverrel a kezükben mentek oda. Látják hogy rángatózik vonaglik. Majd egyszer csak hirtelen felpattan, kiállt, vagy inkább sikít, szalad pár métert, majd az égre nézz üvöltve és a szájából ezernyi bogár robban ki, elnyomva az üvöltést, és szét repesztve az illető koponyáját. Elképedve bámulnak csak rá. A sok-sok bogár egy másra rendeződik és felépülök belőlük én. Elég gyors tempóban elindulok feléjük rájuk sikítva. egy magas fülsüketítő hangon. Ketten tudnak csak lőni ők is inkább csak vaktában, de ami lövedék eltalált az úgy hatott minta csak egy bogár kupacba lőnének, egy lyuk ami később befoltozódik Elértem az egyiket, ráugrottam a mellkasára két kézzel megfogtam a fejét, majd hirtelen a kezemből és a lábamból a sok kis bogár bemászott a az össze lehetséges üregen amit találtak az emberen és elkezdték meg rágni belülről.
Egy darabig visítozott mint egy malac, majd magába roskadt. A többiek ezt látván el akartak rohanni, de nem hagytam a helyszínt megváltoztatva egy üres szobába kerültünk. 4 embert magam mellé tettem egyet meg egy üvegezett ajtón kívülre, egy folyósora, 3-an össze vissza rohangáltak meg lövöldöztek rám, a 4-ik az ajtónál dörömbölt, kérte hogy segítsen rajta. A kint lévő veszettül, próbálta kinyitni az ajtót, de hiába, közben elkezdtem dolgozni a hát térben, egymás után téptem szét és őket vagy faltam fel őket. Míg végül ketten maradtak az ajtónál. Hirtelen nagy csönd lett hogy meghaltak a többiek. Az aki bent volt még lassan megfordul körül tekint, elborzad a látványtól, minden csupa vér, test darabok, cafatok lógnak a mennyezetről. Ekkor akad meg rajtam a tekintete,a körülöttem mintha nyaldosna a sötétség, és tiszta vér vagyok, a csuklya alól csak i dereng a vöröslő szemem, és persze a vér is folyik. Az ajtón kívüli fal fehéré vált leblokkolt, sokkot kapott. A bentinek nem volt ideje reagálni mert a borotva éles körmeimmel át szakítottam a koponyáját, majd utána az ablakozott is áttörve megfogtam a kintinek a fejét és berángattam az ablakon, ami addigra szöges drót borítást kapott. Ahogy így áthúztam a kis ablakon..éreztem hogy az egyik az tényleg meghalt a valóságban is. Egy igen erőteljes halál sikoltás közepette. Ettől a többiek is felriadtak a mesterséges álomból. Egymásra néznek, ne tudják mi tévők legyenek, nézik a hullát, a feje össze szottyanva, és a nyakán külön féle foltok vannak ,az egyik felkiált.
-Vérszopóóóóó!!!!
Majd ezzel a lendülettel el is halkul mert átdöfte a mellkasát egy hatalmas vérszopó kéz. Még él és látja ahogy két másik rácuppan friss sebre, ő közben már a földön fekszik. Még annyit lát hogy többiek se úszták meg, őket is elkapták. Te jó ég itt egy elég nagy vérszopó família van. Ezek bizony veszélyesebbek mint a banditák. Reméljük megoldják 3-an valahogy.segíteni fogok, nekik amennyire csak tudok. Van is egy ötletem.
 
Megint itt volt ő. Társam aludt,én ébren voltam,de nem láttam,csak hallottam. Nem ijedtem meg tőle,tudtam,hogy segíteni akar.
Röviden közölte,hamarabb kellene elindulnunk,mielőtt a Fénylő Szemes felkúszik a látóhatár fölé...
Fénylő Szemes..hmmm,ez ugye a Nap akar lenni,valami kutyás emlékkép úszik be megint,távolról,de az is lehet,hogy nem is oly régről.
Ugyan minek használok ilyen buta elnevezéseket? Magam sem értem.
Az ő szavait hallom,és felfogom értelmét. Távolról nem hűvös,hanem kifejezetten hideg,szinte vérfagyasztó szélroham zörgeti a bennünket körbevevő száraz harist. Nem szeretem ezt,s még szerencse,hogy csak távolról látom némelyik fajtársam vonulását,de ők ránk sem vetnek,mennek arra,ahonnan mi jöttünk.
Más semmi,leszámítva néhány nagyra nőtt vérnyúl és rágcsa viaskodását.
Jót derülök magamban. A nyulak már korántsem olyan védtelenek,s a mutáns patkányokat is meglepi,mekkorát tudnak rúgni,harapni. Nem is piszkálják őket,véget ér a csetepaté...
Ahogy elmennek,megint jön ez a furcsa hideg.
Őt érzem a nem is olyan távolban. Átváltozik,valakikre rátámad. Miattunk teszi.
Ám van ott más is,nevesen a Zóna rettegett vámpírjai,s ráadásul egy egész falka.
Most tétlenül szemléli az eseménysort,s a kép gyorsan eltűnik.
Nagyon kellemetlen,hogy képek villantak az agyamban ,s a környezetemet is figyelnem kell.
Megint érzem a jelenlétét,vagy inkább csak egy megerősített üzenet jut el hozzám:
"A Társam egy régi barátja fut felénk,valahonnan a messzeségből..."
Böködni kezdem Társam kezét,s finoman harapdálom kézfejét is,ébredne fel,de csak morog és eltol magától. Hangosan nem merek ugatni,és az álmába sem merek belenézni,mert attól minden valószínűség szerint halálra rémülne.
Nem megy,ezért finoman ráharapok a gúnyája nyakára és mélyen morogva rángatni kezdem..Kelj már föl ,a szentségedet,mondanám,ha képes volnék ember mód megformálni a gondolataimat!
Remélem,nem fogja támadó szándéknak vélni,bár,ha van egy kis esze,felfoghatja,egy pszi-kutya nem így ölne. :D
 
Nem szoktam álmodni.. de most..képek jelennek meg..Egy templomot látok, körülötte snorkokkal.. bent Antinovics elvtárs, és a fekete kutya.Változik a kép.Megint az elvtárs, most alszik, mellette még mindig ott a kutya, most valahol bújkálnak, ha jól látom banditák elől.Látom a gonosz ábrázatukat... egyre köelebbről kezdem látni az egyik bandita rcát, aztán hirtelen felriadok.Ez nem álom volt.. Felkapom a fegyverem, a hátamra a másik ak-t, lőszer van nálam, indulok.Ismerem a helyet amit láttam,futok ahogy csak tudok.Már látom a helyet, valaki elkiáltja magát: Vérszopók!! inkább az elvtárs felé veszem az irányt, a banditákkal eljácchatnak azok a vérszívók.Odaérek, kicsit meglepődik mikor beugrok melléjük.Megkérdem: fegyvered, lőszered van? Egy pillanatig néz, majd bólint egyet.Ittvagyok, viszont most hogyan tovább? A vérszívók még a banditákkal játszanak, felemelkedek, és elkezdek rövid sorozatokat lőni arrafelé....
 
Miután megérkeztek a Hadsereg kivonási parancs megérkezése után felgyorsultak az események... az az idióta töpszli elverte a 3 parasztot, Sulikov ha már nem is többé a barátom, de vállalja a nyomozást a katonai tisztje ellen, és végül de nem utolsó sorban megjött az informátor... vagyis inkább az infók a PDA-mra:

1 kérdésed: Troptov Drivij Hadnagy:
Dezertált, eltűnt. Birtokában Kritikus információk amit egy X laborból szerzett meg egy katonai tiszt segítségével!
ez a hivatalos... a nem hivatalos szerint ilyen ember nem is létezik... rákerestem az aktájában az előéletre, és kiderült hogy előre beadott hamis adatok vannak a katonai előéletében...
az adatokat egy magánkézben lévő cég hamisított ami kb 5 évvel ezelött szőrén szálán eltűnt.. egyes jelek utalnak a cég további aktív tevékenységére, de hivatalosan egy Fantom vállalatról van szó...
Sajnálom a céggel kapcsolatban nem tudtam más infót szerezni, mint hogy Biológiai Tudománnyal foglalkoznak.. de nem vegyi fegyverek valami más nem tudom!
Ajánlom neked hogy tartsd távol magad az ügytől, ezek miatt az infók miatt 2 SBU ügyön üldöz, ami azt jelenti hogy az SBU-nak vagy az abban megbújó tégláknak közük lehet a Fantom céghez!
2 kérdésed: SBU titkos akciók:
Egy katonai tiszt aki a hadnagyot kísérte, a hadnagy dezertálása után az a tiszt eredt a nyomába, a feladat sikertelen lett, Drivij meglógott.
továbbá 2 küldetésről kaptam hírt: 1 egy Őrnagy a kordoni helyőrségen Vegyi tölteteket akart visszaszerezni egy csapdával a zsoldosoktól, de az akciója kudarcba fulladt, és több mint 6 katona meghalt!
ugyan ez az őrnagy adta ki a második hadműveletet, ám mielőtt elindította volna egyeztetett az SBU pár fejesével...
Pontos adatot nem tudok mondani a lényeg az hogy észak felé terveznek hadműveletet, hogy merre azt nem tudom...
Sok szerencsét ember, és a pénzt, rejtsd el a Víztorony jobb alsó pilléréhez!


Hm... érdekes... érdekes és hasznos információk... Nem hittem hogy képes ilyen hasznos információkat szerezni...
De még mielőtt valakinek megakadt volna a szeme a bámészkodásomon, felmentem a víztoronyhoz, és letettem a megígért 15k Ru-t.
Úgy 5 percre rá egy nagykabátos csávó ment fel, és pont oda nyúlt ahova kérte az informátor, és ahova tettem...
Akkor az üzlet elvégezve, majd megfordultam, alig 2 lépést tettem meg, majd egy puffanást hallottam. reflexből hátra fordultam, a kabátos a földön volt a fején egy lyukkal, és a magas zuhanás következtében több helyen porrá tört csontokkal..
De nem hallottam lövés hangos, és a tetőn sincs senki, az őrök is gyorsan reagálnak, és riadót fújnak fél órára lezártuk a bárt, de semmi, még hangtompítót se nemhogy mesterlövész fegyvert találtunk volna... ez profi volt...
Ám minden rosszban van valami jó, a gyilkosság miatt, találkoztam pár veterán stalkerrel, pontosabban egy testvér párral, akik alkalmasak lehetnek a csapatomba...
Miután vége volt az ellenőrzéseknek, leültem velük beszélni, és meggyőztem őket hogy álljanak be a csapatomba... a fegyverszakértelmük is hasznos lehet... A fiatalabb Zsandár, a vállán lévő méretes PKM elárulja hogy ő inkább a támogató fegyverzetet szereti..
Az idősebb Herceg, Ő vállán egy Trs 301es, mind két fegyvert a szabadságtól vették horribilis összegért, de elmondásuk szerint megérte...
Miután belegyeztek mind a ketten hogy beállnak a szolgálatos csapatomba, bevezettem őket a szolgálatos terület eligazítóba, ahova előre lekértem Töpszlit... ám ő mégis késve érkezett, de legalább tisztelet tudóan viselkedett, ám mielőtt a magyarázkodását kezdte volna csöndre intettem.
Had mutassam be a csapat 2 új tagját: Herceget, és Zsandárt ők az új csapattagok!
Mikor kezdődik a kiképzésük? kérdezett a töpszli teljesen komolyan, vágyakozva a 2 stalker csesztetésére, mint végzős diák az első évesek csesztetésére...
Hehehehe.... nevettem el magam hangosan.
Herceg és Zsandár értetlen össze néznek majd a töpszli felé kérdeznek: a mi?
Töpszli, nekik a zóna volt a tanító, aki a legnagyobb mester! Nincs szükségük semmien kiképzésre se!
Miért ki ez hogy kiképzést akar? Kérdezte Zsandár.
Volt bőrfejű mi? kérdezte Herceg.
Az.... a Katonai stalkerektől csórtam le a jómadarat! Mondtam még mindig nevetve, mosolygó pofával a Sötétített üveg alatt.. noha nem is látták az arcom tudták hogy jót röhögtem az ex kiskatonán... aki most teljesen leamortizálódva néz maga elé...
Noh...ha ezt befejeztük akkor elmondanám, hogy Máma menjen mindenki pihenni, holnap Küldetésre megyünk, a részleteket reggel mondom el!
felszerelést is reggel veszitek át, ma csak pihenjetek, ám holnap reggel 4 re legyetek fent!
most kb 2 óra van tehát van időtök aludni, és pihenni!
Töpszli, leléphet!
Herceg, Zsandár! Ti pedig kövessetek megmutatom a szobáitokat!
Ezután felkísértem őket a 9edik emeletre amelyiken az én szállásom is van, ás elszállásoltam őket a kettővel mellettem lévő szobába.
Miután megmutattam a helyüket lementem Krilovhoz, és Kérvényeztem egy Küldetést a Tábornoktól Észak felé irányuló hadművelettel!
 
Megyünk, megyünk, de kezd ránk esteledni.A kutya egy dombhoz vezet, amibe még egy járat is van vágva, méghozzá úgy, hogy a bejárata előtt van egy kis cserjés, így nem is látszik, nem tudom, hogy a kutya hogyan látta meg.Bár ha belegondolok a hibát is észrevette a gépben.Legyen Látó a neve, szeme is van, nem úgy mint az itteni kutyák többségének,meg aztán használni is tudja,legalább is úgy tűnik.
Na mindegy, így is sok volt már a nap, aludni kéne.Elheveredek, egy kicsit hideg van, de elég könnyen elalszok, lévén rohadt fáradt vagyok.

-Eeee... Ki? hol? mit? A kutya, bocsánat Látó nem hagy aludni, úgy látszik, nem látja, hogy alszom.Hogyha már lehetőség adódott egy olcsó szójátékra, akkor ne féljünk kihasználni...

-Már megint kezdi, na mostmár úgysem tudok visszaaludni, felkelek.Látó tiszta ideg, nagyon mehetnékje van, amúgy is indulni kéne, rohadul átfáztam.Még félálomban vagyok, amikor beviharzik az ajtó-cserjén át Mihail elvtárs a kezében egy ak val, valami olyasmit kérdez ordítva, hogy van-e lőszer-fegyver.
Motyogok valamit, de blintok.Az könnyebben értelmezhető.Erre felpattan és valamerre elkezd lődözni.Mondanom sem kell, hogy a torkolattűz és a kis helyen visszhangzó erőteljes hang hogy hat rám.
Én is felpattanok, és elkezdek lődözni naggyából arra, amerre Mihail is lő.
Egyszer csak a kutya nagyot vetődik a levegőbe, majd elkezd csüngeni a sötétség egy pontján, majd elkezdi dobálni az amibe fogódckodik.Az egyik pillanatról a másikra, mint a mesében felvesz valamilyen halott kék színt, aztán őrjöngve kapkod a kezével a kutya után, ami a nyakán csüng, amiből sok kis patakocsában száll a vér a sötétbe, meg arra is, ahol világos van.
Mégis lát ez, hogyha akar.Nem akarom megsorozni a dögöt, mert a végén még meglőném szegény hol igen, hol nem Látót.Hát igen, fentebb is említve van az olcsó szójátékok oka.
De, mintha kitalálná, hogy mit gondol az ember nemes egyszerűséggel haggya, hogy a dög letépje magáról és eldobja a francba, vagy a késő őszi éjszakába, hogyha úgy jobban tetszik.
Én gyorsan odakapom a fegyver csövét és jó hosszan szólaltatom meg a ratatát.
Ez meg csak jön, a kis Akhilleusz poronty!
Szólok Mihailnak, hogy tipli van, és rohanunk a domb tetejére.
Esetenként Látó ott áll a domb tetején hullámoztatja a szőrét a hajnali szélben, de az is lehet, hogy nem a szél miatt, hanem amiatt hullámzik, amitől izzik a szeme.Olyan hangot hallok, mint ami akkor van, mint amikor az ember ki kapcsolja a tévét, és még ebben a pillanatban a reggeli fény elönti a tájat.Vagyis csak öntené, a kutya mintha át akarná venni a dolgok feletti irányítást magába szívja a fényt, mint a csecsszopó a tejet, és csak néz, néz mindenhova.
Minden megáll, a golyó a levegőben, nem, nem esik le mint a mátrixban, hanem marad a levegőben.
De az a vicces, hogy hallom, hogy ketyeg az óra a kezemen.
Nem tudom, hogy mi hogy működik, de lehet, hogy nem is kell érteni.
Csak lesz valahogyan tovább.
 
Nem tudom másképpen megvédeni .. Képtelen vagyok visszafogni magam,és muszájból kell cselekednem. Hiába vannak ketten,nem képesek a vérszopóval megverekedni,csak vaktában lőnek,s azt is tudom,azért azt is csak úgy, hogy ne engem érjenek a lövedékek.
Amik meg melettem suhannak el tényleg olyanok,mint az errefelé repkedő túlméretezett fullánkosok.
Megfordítom őket.Már nem lövedékek,hanem gonosz,fekete ,nagy fullánkokkal és vöröslő szemekkel mereven bámuló óriási darazsak. Csak repüljenek nyugodtan.
Az idő kezd szépen,egyenletesen lelassulni körülöttem.
A darazsak megfordulnak,és egyenesen a vérszívó arcába repülnek... Folyamatosan rágják kemény,de nem kikezdhető húsát,feltépik a kis lecsüngő ,polipszerű szívókorongokat,és a hegyes fogakkal teli száján át bejutnak a légzőcsövébe,hiába is ellenkezik.
Nem lehet menekvés.
Kínjában akkorát dob rajtam,hogy jó messzire berepülök a csalitba,jól meg is ütöm a hátamat,alig bírok felkelni.
A darazsak tovább marják már a földön fekvő és rúgkapáló áldozatukat,és valahogy kikerülik gyors csapásait.
Egyre több véres húscafat van körülötte,iszonyúan visít,amikor a szemeit tépik ki,amik gyorsan,mint két tükörtojás,véresen buggyannak,s kenődnek el a vértől iszamos porban.
A Társam,meg a másik mereven állnak és csak nézik a borzalmas jelenetet.
Lassan talpra állok,és nehéz léptekkel odamegyek hozzájuk.
Nagyon fáj a hátam......
 
Leérve nagy sürgés forgást pillantok meg, előre tolakodok a tömegben közben szólongatom a tábornokot, oda érek elé:
Krilov, szükségem van egy bevetési engedélyre észak felé!
Miért?
mert össze állt a csapatom, és mennék.
Miért pont észak?
Csak mert!
Jó.. de 1 felé mehettek északra!
Merre?
A tábornok megfordul, és elvesz egy aktát a többi tetejéről.
Ebben minden benne van! mondja majd felém nyújtja...
Elveszem a bőrtokos aktát.
Ez az egy hadművelet vezet északra!
hm... Rendben... Mondtam, majd elvettem, és kisétáltam a parancsnokságból.
Felmentem a szobámba, el elkezdtem elemezni a dokumentumot...
felderítési felvételek voltak a vörös erdőről... egy érdekes komplexumról... és a műholdas térképen megjelölt veszély zónáról, ami homályos valami zavarta a Műhold képet... a leírás szerint az északra irányuló katonai hadműveletek sorra kudarcot vallottak az északra vezető úton ami az NPP-hez vezet.
Ezért az SBU a szolgálat segítségét kéri hogy küldjön földi felderítőket a bizonyos láthatatlan "védőmező" feltérképezésére...
A hadműveletre, 2 csapat kell, ebből az egyiket a szolgálat a másikat 1 katonai stalker csapat jelenti, a szolgálatosok kelet felől mennek míg a katonai stalkerek nyugat felől térképezik fel a határvonalat, a küldetés felderítés megtudni hogy megkerülhető-e a "védelmei hálózat"

Katonai stalker egység... ez vagy sulikov... vagy az őrnagy egyik kirendelt egysége...
a katonai stalker alakulat csak 2 nap múlva indul, mi viszont holnap reggel!
sietnünk kell, mert ha nem sikerül bejárnunk a nyugati részt akkor sose tudjuk meg mit keresnek a katonai stalkerek...
Majd 1 órával később tekintettem ki a gondolat folyamból... 11óra... ideje aludni, én nekem reggel 4 kor kel kelnem..
Ma nem vágyom Drivij társaságára, de ha mégis akkor válaszokat várok tőle:
Hogy és hol halt meg?
És miért árult el mindenkit?
 
Ahogy néztem a vérszopók azok el voltak nagyon amikor hirtelen lövések zavarták meg a lakmározást. Ezek a "Látó" társai lesznek, de még kész szerencse hogy vaktában lőnek. Ha közelebb mentek volna és céloztak volna talán még el is találnak valamit. De nem baj ilyen helyzetekre van ott az ember hűséges társa és barátja, a kutya..." Látó" át látta a helyzetet, felismerte a tényt hogy hanem segít ő akkor senki, én láttam azt az aurát ami körül ölelte, mellesleg ami kihatott a z élő világra is mert megbabonázta a körülötte dingő-dongo, fekete mutáns darazsakat. Egyenesen a vérszopó vértszopkodókészülékére irányította, amik aztán szét marták rágták kívül belül. Két embör meg csak nézett bambán hogy mit csinál a fenevad a földön kapálózva, visítozva mint egy női emlőre szomjas csecsemő. De a "Látó" nem volt elég figyelmes és majdnem megtanult repülni is a sok más képessége mellé...a landolás már megy, vagy inkább a becsapódás. Végre össze szedték magukat a fegyveres embörök is és szét csaptak a maradék össze zavarodott vérszopó között. A "Látó" ki kecmereg a bokrok közül sántítva kicsit megtörten, és látszik a szokásos aurája, ami árulkodik arról hogy megsérült, a hátán, oda támolyog az emberekhez. Leül melléjük és dob egy smileyt, de ez erőltetett mosoly, mert akár hogy vesszük is fáj a háta. De lássuk csak, van-e megoldás. Szépen közeledek feléjük és közben felveszem a látható alakomat megjelenek nekik is, a "Látó" nem lepődik annál inkább a másik kettő, tátott szájjal lessnek hogy mi a rák lesz most. Lőjünk ne lőjünk, szépen lassan oda sétálok legugolok a látó mellé és a kezemet a sérült hátára teszem. Majd koncentrálok a belső részeire a csontokra, manipulálom őket, a szöveteket gyors regenerálódásra kényszerítem, a csontot nem tudom meg gyógyítani, de eb csont beforr alapon, nem is próbálom. Inkább a fájdalmát enyhítem egy kis agyi rá segítéssel. Amikor befejeztem az állat orvosi tevékenységem. Felálltam és először a "Látóhoz" szóltam.
- "Látó" jó munkát végeztél, ez a kis segítség volt mondjuk úgy a jutalom érte. A képességeid rohamosan fejlődnek és te is jól tudod kezelni őket, de ne feledd amit mondtam mert ha valami balul sül el és meghalnak az emberek akiket őrzöl akkor véged, mint a botnak.
Mosta két emberre néztem...
- Csak így tovább, és nem fog unatkozni a "Látó". Menjetek vissza a gyárhoz tegyétek amit tennetek kell....
...Közben éreztem hogy Jeff kérdéseket tesz fel magában. Ez azért történet mert egyes érzékeim ráhangolódtak mert mégis csak ő az utolsó aki tud a történtekről a kísérletekről, és ha jobban bele gondolok már talán család tag is, az irányító ugyan is akarva vagy akaratlanul is de át adta egy-két képességét....
-... Én is teszem a dolgom.
Ezzel el tűntem előlük. Majd irány Jeff.
Aludni készül, érzem azt is hogy nem pont rám vágyik és hogy nehéz napja volt és lesz is...a dokumentumokra pillantva.
Két kérdésre akar választ.
- Hogy és hol halt meg? - mármint én
- És miért árult el mindenkit?
A szabály rá is vonatkozik, a kérdésekért meg kell izzadnia. De ha most kifárasztom álmában akkor nem fogja bírni holnap, és nem viselném el ha az emberei előtt nem tudna maximumot nyújtani. Majd legközelebb megkapja a válaszokat.
 
Sziasztok. Kérlek ne szekáljátok Scarecrow-ot mert nem ő tehet róla hogy nem írok. Az igaz hogy nyersen fogalmazott, de nem ő a fő ok, és köszönöm hogy mellém állt,aki állt...
Scarecrow őszinte és be kell látni hogy igaza van...
 
Vaktában lövöldözünk, de nem sokat érünk vele.... alig látunk, de mintha zümmögést hallanánk... nézünk a sötétbe mi történik,mintha óriási darazsak marcangolnák a vérszopót.. szinte folyamatosan üvölt kínjában, alig látjuk mi történik, mintha eldobdá a kutyát, de ezt meg is halljuk egy pillanat múlva....nem mozdulunk.. csak állunk és bámuljuk amitn szép lassan szétmarcangolják azt a dögöt...Aztán beül a csönd. A nagy fekete kutya odasántikál mellénk, mintha mosolyogni próbálna, de letesz róla, és leheveredik elénk.Megjelenik előttünk valaki... vagy valami.. az alakja emberi, de biztos nem az.nyugodtan sétál felénk, minket meg a szívbaj kerülget.. de ő csak nyugodtan sétál.Odaér a kutya mellé, luguggol, és felé tartja a kezét, mintha gyógyítaná...csinálja ezt egy darabig, aztán megszólal, de mintha a kutyához szólna:

- "Látó" jó munkát végeztél, ez a kis segítség volt mondjuk úgy a jutalom érte. A képességeid rohamosan fejlődnek és te is jól tudod kezelni őket, de ne feledd amit mondtam mert ha valami balul sül el és meghalnak az emberek akiket őrzöl akkor véged, mint a botnak. Mi csak állunk és nézünk, nemtudjuk nagyon hovatenni a dolgot..befejezi a mondandóját, majd felénk fordul, és ismét megszólal:
- Csak így tovább, és nem fog unatkozni a "Látó". Menjetek vissza a gyárhoz tegyétek amit tennetek kell....
Ennyit mond, nem többet, ahogy jött úgy el is ment...Viszont ha aztmondja hogy tegyük a dolgunkat, akkor tényleg tenni kéne... Miután rájövünk hogy az éjszaka közepén a kietlen pusztában álldogálunk, feleszmélünk, és szép lassan elindulunk a falu felé, még jó hogy nincs messze....
 
Ááááá! Úgy húzza össze az összes izmaimat az érintése,mintha egy kékesen cikázóba estem volna...jaaaj,ez fáj,de most meg ,mintha éles késsel vágták volna el.
Megint eljött,és időben tette. Szerintem a két emberi társam nem tudott volna cipelni így sérülten,megkockáztatom,valószínűleg a sorsomra hagynak,persze ez nem biztos.
Nem,ez nem igaz.
Biztos valahogy segítenek rajtam,mondjuk belecsavarnak abba a sátorlapba,amit Társam feszített ki éjszakára,vagy segítséget kérnek rádión.....van nekik,ott lóg az oldalán mindkettőnek,csak eddig hozzá sem nyúlt egyik sem.
Egyébként is nagyon kidülledt szemekkel bámulták az engem gyógyító jelenséget,főleg új barátunk,akit pontosan Ő hívott ide.segítségül.
Ő megdicsért,de csak olyan szőrmentén,hogy el ne bízzam magam,nem mintha bármiféle kedvet éreznék ehhez,örülök,hogy túléltem a kalandot,de a Zóna már csak ilyen. Senki nem azért jön ide,mert biztonságos meg unalmas.
Hátamat nézegetem,hát tényleg olyan,szóval jobb,mint új korában! Mintha éppen semmi fel sem sebezte volna.
Egy dolog zavar azonban. nem értem miért repültem hátrafelé? A vérszívó egészen biztos nem üthetett meg,mert akkor leszakad a fejem is,én sem vagyok vasból,csak kutyából....
Majd,ha legközelebb találkozok Vele,meg fogom kérdezni,hogy az ilyen erős ,repkedő ,szárnyas állatkákra való rákoncentrálás és telekinézis okozhat e akaratlan levitációt,meg hátrabukfencet,vagy egyáltalán hogyan lehet ezt kordában tartani.
Régről ugyanis rémlik egy dolog-már ami kutya énemet illeti-jelesül,hogy az égen röpködő varjaknak nagyon csúnya szavajárása van,főként ami a személyemet illeti,úgyhogy van némi elszámolni valónk egymással még!
De szép is lesz az a nap...
Nekem! gurul1
 
Nem tudom, hogy mennyi ideig tartott ez az állapot, de elmúlt.
Valami csuklyás alak lépdel elő a semmiből, megdícséri Látót, igen, ő is így hívja.Végre egy külső megerősítés. :) Rá teszi a kezét a hátára, a kutya meg egy ideig szenvedő képet vág, de aztán megint csak vigyorog azzal a szoktt mosollyal.Elindulunk kopaszfalu felé, világosodásra oda is érünk.
Bevásárolunk, Mihail rádiózik a többiekinek, hogy meg vagyunk találva, és Sidorovicstól rendeléseket veszünk fel az ak-k ra.Mihail még pár embert is toborozni próbál, de én ehhez már fáradt vagyok, beülök a teherautó anyósülésér, összehúzom magamon a kabátot, még látom, ahogy látó csúnyán nézi a madarakat, közben gonoszul vigyorog, de aztán már elaszom.
Bocsánat, de csak ennyire futotta.Nem nagyon van időm.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul