Érdekes lesz, annyi biztos! És üdv újra a zónában tanár úr!
Egy kis italozás, vagy inkább itatás árán sikerült szóra bírnom az egyikben lévő harcost...
- Kolja barátom... hukk... Bent fekszik betegen!... A doki nem tud.. Hukk... tenni semmit se... És nem engedik, hogy be menjek hozzá... Azt monda a doki... huk.. fertőzzző... Siránkozott a szabadságos.
- És te meg a barátod az elit egységhez tartoztatok? Kérdeztem.
- Tartoztunk?!?... Horkant fel a harcos. - Még mindig azok vagyunk! Hukk... Egy ilyen... semmilyen valami nem fog legyűrni... minket! Egy nap... alatt szétvertük a szolgaságot... Mondta szabadságos közben nagyot húzott a vodkából.
Lukas... meg is jutalmazta Kolját azzzal... az új fegyverrel! Valami prtopus.. vagy mit adott neki...
- Prototípus? Kérdeztem.
- Az az... Könnyű mint a fene... és pontosz...
- És mi lett a fegyverrel? Kérdeztem.
- Mi lenne?... Ott van a ládájában... Majd ha kijön a dokittól... akkor használja... Felelte.
- Jól van fojtsd piába bánatod! Mondtam, majd úgy tettem mintha innék én is.
A fickó követte a példát... csak ő tényleg ivott. Két perc sem telt bele össze esett.
A társai kivitték rókáztatni én pedig leléptem az alatt.
Na most már csak ennek a Koljának a fekhelyét kell megkeresnem! Gondoltam.
Amikor kiléptem az ajtón akkor vettem észre, hogy már kezd esteledni.
Finoman körbe kérdezgettem a bázison hol a járványt, hol a fertőzöttek után érdeklődtem.
Végül is szinte semmire sem jutottam... és már kezdtem volna neki a "B" tervnek amikor látom, hogy az egyik barakkból egy hordágyon visznek egy nejlonzsákba csomagolt hullát... legalábbis szerintem hulla volt...
- Vigyétek hátra a beomlott vasúti alagútnál vannak égetők! Szólalt meg az egyik fickó.
- Hát nem kaphatnak tisztességes temetést? Kérdezett az egyik hordágy cipelő.
- Nem! Csak így gátolhatjuk meg, hogy más fertőzések ne jelenjenek meg! Szólt rá ismét.
- Rendben! Felelte a hordágyas, majd felemelték hullát és elindultak. A másik pedig vissza ment a barakkba.
Követtem a hordágyas hullát cipelőket.
Elbújtam tőlük úgy durván húsz méterre egy bokorban. A két fickó megfogta a nejlonzsákot és bedobták az égetőbe, aminek lángja rögtön elkezdték felemészteni a holtestet.
- Nem ezt érdemelte! Mondta bús hangon az egyik.
- Kevesen kapják azt amit érdemelnek! Felelte a másik.
- De miért pont Kolja? Kérdezett ismét a búslakodó. Az egyik legnormálisabb ember volt még a régi magból!
- Igen... Éppen ezért, fáradozunk azon, hogy a halála és más társaink halála ne legyen hiába való! Szeráf és a többiek keresik a lehetséges megoldást. Minekünk pedig addig ki kell tartani!
- Igen... Felelte a másik, majd elindultak.
- Szólok Kruntnak! Mondta a másik közben.
- Hát nem tudom, szerintem most nem alkalmas! Felelte a másik.
- Miért?
- Amikor utoljára láttam éppen Cannonball rókáztatta. Iszonyatosan leitta magát!
- Akkor talán holnap! Felelte a másik miközben elöttem haladtak el.
Még vártam pár percig a bokor rejtekében, majd kimozdultam és kiegyenesedtem.
- Nos a tulaj meghalt... A fegyver szabad!

Gondoltam magamban.
Ezután újra elindultam körbe kérdezgetni, hogy hol letehetne álomra hajtani, mien hálókörletek állnak rendelkezésre és ilyesmi...
Végeredményben megtudtam, hogy 4 barakk van alvásra kijelölve ebből most egy barakkban az elitek pihiznek.
Szétnéztem a barakkok körül. Ha tippelnem kéne akkor azt mondanám, hogy az egyik "Konzervdoboz" az elitek körlete.
márpedig abba nem tudok úgy bejutni, hogy ne vegyenek észre.
hosszú ideig gondolkoztam, idő közben teljesen besötétedett, sőt már több mint 10 óra volt.
Mit lehetne tenni? Kérdeztem magamban. Közben a tűzbe meredve gondolkoztam amikor hirtelen belevillant az agyamba.
- Tűz! Mondtam.
- Mi? Kérdezett a mellettem ülő szabadságos, aki felfigyelt a motyogásomra.
- Jah... őő.. semmi illetve... A mutánsokat nem vonzza a tűz? Kérdeztem hebegve habogva.
- Látsz egyet is? Kérdezte nevetve.
- Nem! Feleltem.
- Na látod!
Ezután kínos öt perc jött míg nem az egyik fickó odajött a tábortűzhöz.
- Fiúk! Fél tizenegy, Takarodó aludni! De azonnal! Mondta jó hangosan.
- Jól van Chelios! Megyünk! Mondta az egyik fickó flegmán miközben lomhán neki állt feltápászkodni.
- Gyengébbek kedvéért! MOST! Mondta majd kicsit felrugdosta a fickót a földről.
- Jóóóó van na! Megyünk már! Felelte, majd elindultak a barakkok felé.
- Te vársz valakit? Kérdezett felém az akit Cheliosnak szólítottak.
- Őhhh... Én csak elszakadtam a csapatomtól, elvileg itt találkoztunk volna! Mondtam.
- Aha... Csak tanácsként mondom, hogy te is elmehetnél aludni zárt helyre! Csípős a reggeli hideg! Tette hozzá, majd megfordult és elindult ő is a barakkok felé.
- Kössz! Feleltem halkan, majd vissza fordultam a tűz felé, ahol már senki nem volt rajtam kívül.
Úgy 11ig vártam, mikor elindultam főépület mögötti szemétrakáshoz. Amit a helyi szerelő a "munkahelyének" hív... Még késő délutáni megfigyelésemkor vettem észre féltucat Propán palackot, 15 és 50 literes benzines kannákat, hordókat... Az viszont jó kérdés, hogy van-e bennük benzin... és szerencsémre, most senki nincs a közelben. az őrjárat a másik végen halad éppen.
Jobb híján a késemet belevágtam a hordó aljába, ahonnan kihúzva már is ömleni kezdett a tipikus szagú folyadék...
a Propán palackokat direkt úgy helyeztem el, hogy a tűz rakétaként indítsa el majd őket. A legközelebbi torony felé 2 propán palack van bemérve. a másik három pedig a konyha elötti ládarakásokkal teli rész-t céloztam meg... Ezután csöndben oldalára fordítottam egy másik hordót. Ám amikor a kilyukasztásához készülődök lépéseket hallok.
Az őrjárat volt az. Megvártam míg elment a közelemből, majd kilyukasztottam ezt a hordót is.
Ám kicsit nehézkes lett volna az öngyújtóval való "csöndes" begyújtás miután már én benzinben tocsogtam a bakancsom pereméig érvén. Kicsit gondolkodóba estem, majd eszembe jutottak a gránátok...
Az egyik gránátot az elsőnek kilyukasztott benzines hordó közelébe fogattam be, és egy a közelben talált hosszú drótot átfontam a biztosító szegecsen, ezután óvatosan elindultam.
A főépület tövében jártam amikor a feltekert drót végére értem. Letettem a drótot, majd a főépülettel szemben lévő garázshoz mentem. Bemásztam a hátsó ablakon és rövid keresgetés után találtam itt is pár propán palackot, de benzinest nem találtam.
Elegendő lett volna ez a pár palack, hogy megrongáljam esetleg felrobbantsam a platóst, de komolyabb kárt és tüzet nem tudtam volna okozni...
Ekkor néztem meg jobban az épületet és jöttem rá, hogy a tartószerkezete igen egyszerűen kilőhető...
Úgy 10 perc után sikerült elhelyeznem a propánpalackokat a magfelelő helyükre a tartó gerendák mellé.
Egy palackot pedig a kamion alatti szerelő aknába tettem.
Ezután kimásztam a hátsó ablakon, majd elindultam vissza a szerelő helyéhez.
Ott felkaptam egy 15 literes kannisztert, de elöttem megnéztem, hogy van-e benne benzin.
Átballagtam a garázshoz. Hihetetlenül megszenvedtem mire bemásztam a kannával az ablakon.
Rendesen szakadt rólam a víz a gázmaszkban. Kinyitottam a kannát és szétlocsoltam a garázsban a benzint. Az ablakhoz mentem és megint kivergődtem rajta ám ekkora már eléggé el voltam fáradva...
Már hihetetlenül irritált az izzadság a gázmaszkban. Vettem egy nagy levegőt, majd levettem a gázmaszkot és gyorsan megtörültem az arcomat. Majd gyorsan visszatettem a gázmaszkot.
Valamivel jobb volt, de a gázmaszkot nem törültem meg így az még nedves volt.
Ezután elvonultam a hálókörletek felé egy árva lelket se lehetett hallani... Bár már háromnegyed tizenkettő volt. Visszamentem a letett dróthoz, Még egyszer elgondoltam magamban a történéseket:
Meghúzom a drótot. A gránát berobban, vele a benzin és a propán palackok. Átrohanok a garázshoz behajítom az ablakon a gránátot, majd rohanok a második "Konzervhálódobozhoz" az a mögött lévő bokorba elbújni. Ott megvárom míg a szabadok kikelnek ágyikójukból és neki kezdenek a jajveszékelésnek és a tűzoltásnak.
Vettem egy mély levegőt a gondolatmenet végeztével, majd meghúztam a drótot.
Rohanni kezdtem a garázs hátuljához. Kezemben a gránát, húznám ki a szegecset amikor a másik robbanását meghallottam.
Nem sokat hezitáltam kihúztam a szegecset és behajítottam az ablakon, majd elrohantam a búvóhelyemre.
Közben süvítő hangokat majd robbanást hallottam egymás után.
Futás közben elfeküdtem és becsúsztam a bokorba. majd a hasamra fordultam.
Ekkor látom, hogy a szerelő "szabadtéri műhelyénél" lévő torony ledől az útra.
pár másodperccel rá a tőlem talán 20 méterre lévő garázs nagy erővel repül szét hatalmas lánggal. Tégla, beton és vasdarabok, csövek és a tető megmaradt szállnak mindenfelé.
az egyik ilyen acél cső mellettem csapódik a földbe, közben az ütő is megállt bennem.
baz meg! Gondoltam magamban.
- Majdnem a saját munkásságom nyírt ki... Jegyeztem meg Halkan a csőre meredve miközben feltápászkodtam a földről.
Megkerültem a konzervdobozt és az oldalán kilesve láttam, hogy tucatnyi és több szabadságos rohan az égő részek felé.
Hirtelen kirohant egy fickó a konzervkunyhó nyitott ajtaján és a tűz felé rohant ő is.
Elővettem a M92est és előre szegezve óvatosan benéztem a nyitva hagyott ajtón.
De szerencsémre ez volt az utolsó fickó.
Egy kivételével az összes láda nyitva volt. Ám ezen az egy lecsukott fedelű ládán lakat is volt.
Lelőttem a lakatot, majd felnyitottam a ládát... és íme benne volt a munkám gyümölcse... egy XM-8-as Accogal sőt mellette volt egy XM320as gránátvető és vagy egy tucat tár lőszerrel betöltve. Ám hiába csoda, nem volt sok időm kiélvezkedni a pillanatot. Elraktam a tárakat, fogtam a fegyvert a feltettem a gránátvetőt egy mozdulattal, elindultam kifelé.
Átrohantam az úton és a barakkok közt a vasúti síneken is keresztül., majd kirohantam a kapun ahol most senki sem állt őrt, mivel mindenki a tüzet oltotta...
Kb olyan volt a szituáció amikor egy gyerek rohan haza kezében a boltból lopott nyalókával...
Megint jól megizzadtam mire elfutottam a találkozópontra.
Cross ott ült pár stalker közt...
Lihegve oda sétáltam.
- Mehetünk! Mondtam.
- Kajázok! Felelte nyugodtan.
- Baz meg! Tűnjünk már innen!
- Hé Karkov. Mos elég lenne annyi ha elintéznétek pár rohadékot, innen nem messze! Szólalt meg az egyik stalker.
- Kik? hol? Kérdezett nyugodtan Cross.
- Átellenben a háznál! Mutat a stalker Cross mögé.
- Legalább kipróbálod a fegyvert! Mondta Cross közben felállt.
- Jah, tökéletes, csak menjünk! Mondtam fáradtan.
- Jól van megyünk! Mondta Cross, majd elbúcsúzott a stalkerektől és elindultunk gyalog a banditák háza felé.
- A kocsi? Kérdeztem.
- Biztos helyen! Elöbb, csináljuk meg ezt aztán mehetünk a kocsiért! Felelte.
- Te könnyen beszélsz banyek!
- Csak nem elfáradtál? Kérdezett gúnyosan.
- Kabbe! Feleltem.
- Szép kis tűzijátékot csináltál! Hányat öltél meg?
- Szerintem egyet se... feleltem.
- Az jó... akkor is szép károkat okoztál... Egy ideig tuti nem engedik be a stalkereket. Jegyezte meg.
- És? Le se szarom őket! Feleltem őszintén.
- Hékás! Ne becsüld alá őket! Többet látnak és hallanak mint az összes többi frakció talán együtt véve! Ezért pokoli jók információkat tudhatnak! És az információ jó árú! Erre Szidorovics is rájött! Nem véletlen hallani, hogy ő az egyetlen a zónában aki szeret hírszerzéssel foglalkozni... Elvégre a legtöbb stalker még veteránok is hozzá járnak ezt azt venni vagy ép eladni. Én például egyszer találkoztam ott egy elmebeteg vadásszal... De megesküszöm neked, úgy tűnt mintha régi jó barátok lettek volna...
Tényleg rengeteg helyről képesek információt szerezni... Illetve most már eggyel kevesebb helyről! Mondta közben hátra felé mutogatott...
- Ettől még nem fogom szeretni őket! Feleltem.
- Pedig, hidd el, hogy értékesek!
- Oké! Elhiszem.
- Nem hiszem! Tényleg nehezedre esett volna megvenned, vagy ledolgoznod az árát? Kérdezett Cross.
- Ez nem egy tucat fegyver... Nem is egy G36os ami-t adnak vesznek... Ez egy XM8-as egy prototípus fegyver! Kötve hiszem, hogy ezt meg lehetett volna venni eggyáltalán...
- Jól van értem, de legalább legközelebb kérded meg!
- Most mit akarsz? Vigyem vissza? "Bocs már meggondolatlan voltam és elloptam a gépkarabélyt, és közben lángokkal borítottam el fél bázist ugye nem baj?... de megvilágosodtam, beláttam hibám és vissza hoztam azért!" Ezt mondjam nekik? Kérdeztem.
- Te komolyan beteg vagy! Felelte Cross!
- Tudom, sokan mondták! Feleltem.
- Figyelj, nem azt mondtam vidd vissza! De legközelebb inkább kérdezd meg...
- Hogy elvihetem-e? Kérdeztem nevetve.
- Uhh... Te komolyan ilyen sötét vagy, vagy csak tetteted? Kérdezett felém Cross.
- Talán ez is talán az is. feleltem.
- Legközelebb kérdezd meg, hogy megveheted-e vagy ledolgozhatod-e? Oké? Ne rontsd a Stalkerek reputációját! Kérlek!
- Rendben! Legközelebb Kedvesen megkérdezem tőlük: Tettszik a stukkered megkaphatom ingyen?
- Szavadon foglak! Mondta Cross kis hezitálás után.
- Oké! Feleltem, majd a vállára tettem a kezem jelezve, hogy már elértük a célpontunkat.
- Menj balra! Szólt felém Cross.
Oldalvást megkerültük a házat. És rádión tartottuk a kapcsolatot.
A lécekből álló ház felőlem eső része néhol hiányos volt így remekül lehetett látni. A házon belül egy tűz égett körülötte pedig 3 alak volt. a szoba sarkában pedig még kettő beszélgetett.
Rádiómhoz nyúltam.
- Öt fickót látok! Mondtam halkan a rádióba.
- Erről még négy van! Nem tudjuk leszedni őket anélkül, hogy ne alakulna ki harc! Szólt a rádióba Cross.
- Van gránátod? Kérdeztem.
- Van egy darab!
- Akkor van esély! Feleltem. Vedd kézbe, de várj amíg nem szólok! Tettem hozzá.
Elővettem a füstgránátot, és kibiztosítva elhajítottam háztól egy 10 méterre lévő leharcolt csapatszállítóhoz.
Amint elkezdte ontani a füstöt a banditák felfigyeltek rá és a fegyvereiket szegezve elindult arra pár.
felőlem kettő maradt a szobában három pedig elindult a füst felé.
- 3 elindult felőlem a füst felé! Szólalt meg Cross a rádióban.
- Mehet a gránát, ha jónak érzed! Feleltem.
- Oké! jött a nyugta. majd pár másodpercre rá valami koppant a BTR- oldalán.
A hirtelen jött robbanás azonnal végzett a füstben és annak közelében ácsorgó 6 banditával.
Ezután egy rövid sorozatot lehetett hallani a másik oldalról.
én pedig kibújtam a bokorból és meghúztam a ravaszt. miközben az Accoggal az egyik csuklyás bandita fejét céloztam. A bandita hátra esett a falnak, majd összeroskadt. Agyveleje új színt vitt fel a rothadó falapokra... Ezután a másik Bandita felé siklottam az Accoggal és hosszú sorozattal. Szitává lőttem őt és a mögötte lévő falat, így miközben hátra esett átszakította a vékony faléceket.
Kellet egy kis idő mire kinéztem az Accogból. Majd hirtelen új ember jelent meg a ház mellet és rögtön vissza néztem, de a távcsőben láttam, hogy Cross az.
- Mié fogsz rám fegyvert? Kérdezett.
- Már úgyis üres! Mondtam, majd visszadöntöttem a fejem és kivettem az üres tárat és eltettem.
- Na hogy szuperált? Kérdezett felém Cross.
Új tárat löktem a fegyverbe, majd kibiztosítás közben válaszoltam: - Ez mennyei!
- Na akkor most már mehetünk. Haza!
- Jah! Feleltem, majd elindultam Crossal a kocsiért.
Nem messze a ház mögött lévő domb másik oldalán rejtette el a sűrű bokrok mögött egy álcahálóval leterítve.
Cross Beindította a járgányt, majd elindultunk visszafelé.
Egy idő után jutott csak eszembe a dolog...
- A kutyát leszedted? Kérdetem Cross felé...
- Öhhhmmm... Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! Mondta a kormányra csapva.
- Banyek... Szedjük már le!
- Én most azé nem állok meg! Majd a mocsárba leszedjük! Mondta és tovább hajtott...