Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Nos...Nekem nincs gondom ha Black is beszáll a buliba. Ő dönt, elvégre bárki játszhat. A gond egyedül talán a karakter ismeretlensége. Nincs leírás a karakter adatairól, hogy előtörténet, testsúly/magasság, név, felszerelés. De ezt igazán pótolhatná.
 
Persze én se elijeszteni akartam, csak informáltam pár dologgal kapcsolatban. :) Az a jó ha minél több oldalról vagyunk a sztoriban.
 
Kiosztották a parancsot. A feladat egyszerű lesz. Csak vigyázni kell hogy se ki se be. Van raktár, fegyvereket lehet kivenni, van kajálda ahol végre rendes kaját ehetünk, lakórész, ahol tisztességesen berendezett szobák várnak ránk és ami a legfontosabb, egy főnök aki nem olyan kőagy mint Mr. ropogósra sütöm a bécsi szeleten hízlalt seggét parancsnok úr. Első nap nem vágódtam be nála annyira, konkrétan pofánkba röhögött. Kiderült, hogy az Agroprom-nál van egy katonai bázis ahol nyugodtan át lehet jutni ide. A Vad vidéki terület veszélyesebb. No de, mivel kikaptuk a parancsot, teljesítjük. 4-en vagyunk plusz a sofőr aki hamarosan indul vissza a Kordoni helyőrségre. Így pont jól vagyunk. Ketten kint, ketten bent. De előbb, benézek a raktárba. Itt van minden ami szem-szájnak ingere. AK-k, pisztolyok, sörétesek, rakéták, szinte egy mini katonai bázis. Én az AK-74U-t lecserélem per pillanat. Egy AK-47 jó lesz. Lerakom a 74-et, felveszem a 47-est és hozzá lőszert. Mivel ez drágább típus ezért ebből csak 5 tárat veszek el a szokásos 10 helyett. Beviszem a szobámba és szétszerelem. Azt gondoltam hogy ott porosodik de nem. Zsír új AK-47-es. Király. Szerelek rá két kiegészítőt. Egy lámpát és egy lézeres irányzékot. Utóbbit csak kényszerből mert a lámpa tartozéka. Mikor kifújtuk magunkat, felvettük a cuccunkat és mentünk őrizni. Most nem szigszalagoztam mert én a belső teret őriztem Grimmel, hogy ne menjen ki senki. Sakál és Híéna meg a kinti teret. A kintiek jól megszívták ugyanis rohadt hideg van. Este meg cserélünk. Kiállunk Grimmel és figyelünk. Nincsenek lámpák, így csak az én AK-ra szerelt lámpám az egyedüli fényforrás erre. Aztán neszezést hallunk. Grim és én felállunk és vállhoz emeljük a fegyvert. Felkapcsolom a lámpát és körbe világítok. Aztán egy Stalkert pillantok meg. Olyan mint a tegnap látottak.
-A kurva élet!
Elengedek egy sorozatot. A 47 sokkal jobb mint a 74, ugyanis egy sorozat átszabta a mellkasát parmezán sajttá.
-Faszaaaaaaaaaaa!
Körbe nézek se semmi. Még mindig hallunk neszeket. Rádión beszólok a főnöknek.
-Parancsnok úr! Baj van!
-Mi az katona?
-Nem vagyunk egyedül itt kint!
-Hol?
-Őrségben vagyunk! Kint!
-Hol? Maguk idióták! Este nincs kinti őrség! Jöjjenek be! Nagyon gyorsan!
-Jókor szól.-mondom mikor felfedezek egy kissebb csapat Snorkot amint ugrálnak befelé. Szüntelenül lövöm a sorozatokat feléjük, Grim meg nyitja az ajtót.
-Beragadt!
-Francba!
Lövök tovább, majd nyílik az ajtó és kilép rajta híéna és sakál. Beszállnak, és fel tudjuk tartani őket. Bemegyünk, de eléggé szűkösen vagyunk. Fertőtlenítő lé majd nyílik a légzár. Belépünk. Szaharov, a Parancsnok és pár katona áll előttünk. Előlép a parancsnok és megkérdezi:
-Kinek az agyából pattant ki ez a hüye ötlet?
-Uram. Az én ötletem volt hogy......
-Magának csak ne legyen ötlete! Felfogják hogy megdögölhettek volna? Éjszaka Yantarba TILOS kimozdulni a bunkerből mert este több lény aktív mint nappal. Honnan a francból szalajtották magát ide? Marhák! Idióta seggfej banda! Lelépni! És ha megint bajt okoznak elintézem hogy életük végéig latrinát pucoljanak a Szibériai kiképzőbázison! MEgértették?
-Igen Uram.-zengtük kórusban.
-Azért!
Visszamentünk a körletbe. Sakál és Híéna ott maradtak és a belső teret figyelték. Ez nagyon jó. A parancsnokot első nap kiborítjuk. Na mindegy. Most aludnom kell. Hajnali 3-kor váltjuk Sakálékat.
 
Kicsit később akartam, de akkor legyen...

Név: prof. Jurij Konovalov őrnagy
Végzettségei : vírusbiológus, sugárbiológus
Korábbi munkái : Spetznaz biológiai és sugárfelederítő bevetési alakulatban, egy baleset után pedig a Bioapparat biofegyver - kutatási részlegének szakértője. Jelenleg az SZBU ügynöke, őrnagyi rangban.
Testalkat : 175 magas, 85 kiló kisportolt, erős testalkatú, ősz hajjal és körszakállal, pedig még csak 45 éves...
Történet: 15 évesen ott volt segíteni a bhopal-i katasztrófánál, mint gyakornok a Bioapparat-nál, ott ismerkedett meg Igor Sakharov-al, a későbbi Sakharov professzorral. 22 évesen megnősült, 27 évesen megözvegyült, és a jobb lábára sánta lett... visszavonták a tűzvonalból, kutató lett... a múltja és a szakértelme miatt küldték előszört a CSeljabinszk-ba, később pedig a Csernobili zónába, erős kormánytámogatással...
Felszerelés : Fekete TRs - 301-es, távcsővel, 2 db .45-ös automata pisztoly, fekete Seva ruha, detektor, sugárzásmérő, kézi gázelemző, PDA, egy usb csatolós SSD tároló, 3 csomag kötszer, 2 elsősegélycsomag, kenyér, konzerv, 2 energiaital
 
Blackacehun: Ebbe csak annyit kérdeznék, hogy:
Ha tudós, hogy lehetett a spetznaznál?
Ha sánta, minek neki a teljes menetfelszerelés?
Egyből full modern felszerelés? Nem kicsit túlzás?
De a legérdekesebb: Most tudós, vagy katona? Mert egyszerre 2 nem lehet.

Domotor: Egy AK-47-es hiába erős. Attól még nem hagy ökölnyi lyukat semmiben és senkiben. Ahhoz minimum 50es kaliberűnek kellene lennie. De még szerencse hogy nem az.
 
Axon:
-A Spetznaz az ilyen munkákra az egyetemek legkiválóbb és legmegbízhatóbb sportolóit szedte össze...
-Nem tök sánta, csak kissé biceg, nem mozog rendesen a térde (pont mint nekem a valóságban)
-Az utolsó 2 kérdésre egyben a válasz : SZBU ügynök, tehát katona is, tudós is, és ez megmagyarázhatja a cuccokat is...

Nekem ami sokkal furcsább, hogy a nevekre, helyszínekre senki sem kérdez rá...
 
Alig 20 perc múlva, ahogy elhagytuk a labort már Argropromi dombságokon ballagtunk.
Sweettel keveset csevegtünk a múltamról, megértette, hogy nekem az kényes téma.
Pár óra gyaloglás után az Argropromban újra felállított katona bázist megkerülve értünk a mocsárba a bunkerhez. Beérve lepakoltunk én pedig oda adtam Kaszásnak a pénzt és elmondtam a történeteket.
- Szóval szereztél egy cimborát? Kérdezett felém mosolyogva Kaszás.
- Valahogy úgy. Feleltem.
- Ami érdekesebb az a vírus! Muszáj lesz zártkörű ruhákat beszereznünk! Szólalt meg ismét Kaszás.
- Miért? Kérdeztem.
- Nem véletlen küldtem embereket a laborhoz. Felelte komolyan.
- Hogy érted?
- Két nappal a Leshy utáni balhé után eltűnt egy katonai felderítő csapat észak felé... valamerre Vörös erdőnél. Elnyelte őket valami anomália. De most jön az érdekes, nem haltak bele az anomáliába.
Hanem valahova, hogy is mondjam elteleportálta őket és csapdába estek. valami földalatti üregben.
- Nem kértek segítséget? Kérdeztem
- Valószínű, de mit törődnek ők négy talán a Zóna közepén ragadt katonával? Ellenben a rádió hívásaikat mind a stalkerek mind mi észleltük... Kiküldtem egy csapatot Gabriell vezetésével! Ők jelentették, hogy megtalálták a katonai stalkereket. A négy fős alakulatból már 3 meghalt mikor rájuk találtak a negyedig is épp, hogy eltudta nekik mondani mi történt velük. Kaszás nagy levegőt vett, majd kifújva újra belekezdett:
Megdöbbentő! Elsőnek is közölték, hogy az Anomália amibe belefutottak A Limanski alagútban van, nem lehet kikerülni... De a fiúk a halott völgyben találtak rájuk egy régi bányajáratban, ami a zóna másik felén van! Nyomta meg a mondat végét Kaszás.
Továbbá a még elő katonai stalker közölte, hogy felderítő méréseket végeztek volna a régi Limaski bunkernél, a megnövekedett Pszi sugárzás miatt.
- És hogy kapcsolódik ide a Tudós munka? Kérdeztem közbe.
- Nos igen, ekkor még azt gondoltam, hogy a tudósok tudnak a dologról és éppen azt az anomáliát akarják kutatni, de tévedtünk. És a vírus is beütött. Ám a Katonák PDA-in találtunk feljegyzéseket erről a vírusról is! De nem sokat értettünk belőle... Farell éppen most próbálja dekódolni.
Egy kis csönd következett, nem sokat értettem belőle amit mondott... Lehet nekem is dekódolnom kéne amit mondott.
- Jól van, ennyi volt akkor, majd gyere vissza holnap elmondom a többit! Szólalt meg végül.
- Te Kaszás! Milyen fegyvereket tudtok beszerezni? Kérdeztem.
- Miért? Mi kéne? Kérdezett felém.
- Karabély. Modern karabély!
- Pontosítanál?
- XM8? Kérdeztem.
Kaszás kicsit meghökkent.
- Olyat nem tudunk beszerezni mi... De... Áhh hagyjuk.
- Deeeee? Kérdeztem nyújtva.
- Vagy szidorovicstól a kopasz faluban, vagy a bárban a csapostól kéne megkérdezni... de lehetőség van rá, hogy a Freedomnál van egy két darab.
- "Freedom"? Kérdeztem.
- Egy frakció a Katonai Raktárakon beásva. Nagyrészt nyugati fegyvereket használnak! Gondolom akadhat nekik ilyen is. Bár azt nem hiszem, hogy csak úgy megválnának tőle... Tekintve ritkaságát és jellemzőit, csak a frakció kiemelkedőn teljesítő elit tagjai kapnak, ha eggyáltalán van nekik.
Problémás lehet megszerezni! Tette hozzá.
- Lehet, de lehet, hogy nem! Feleltem vissza!
- Hogy gondolod mégis? Az felejtsd el, hogy besétálsz!
- És stalkerként? Kérdeztem.
- Úgy már van esélyed! Felelte megdörzsölve az állát. De, hogy akarod megszerezni? Kérdezett.
- Gondoltam újítom. Feleltem egyszerűen.
- Szép gondolat, de nem fog menni! A fegyverraktáruk napi 24 órás őrizet alatt áll!
- Azt mondtad... idézlek: "Csak a frakció kiemelkedőn teljesítő elit tagjai kapnak!"... Ez már könnyít a dolgon, mivel talán egy embert kell keresnem és nem raktárt... Feleltem.
- Hmmmpfff! Rendben! Melléd adom Crosst! Felelte végül.
- Nem kell! Megtudom oldani egyedül is! Feleltem.
- Biztosan, de ha lebuksz olyan gyorsan riadót fújnak, hogy talán 20 lépést teszel meg és már fél bázis fegyvert fog rád! És nem szeretném, ha el fognának, vagy megölnének!
- Egy Stalker nem feltűnő... kettő igen! Feleltem.
- Nem éppen! És vitát nem tűrök! Felelte nyomatékot téve a második mondatra. Menj Aludj egyet! Holnap elindultok Crossal!
- Rendben! Feleltem, majd kisétáltam a szobából és a hálókörletek felé ballagtam.
 
mint azt Scarecrow kollegával is közöltem a freedom nem rendelkezik XM8 típusú karabéllyal, és semmilyen ténykedést sem támogatok amit a freedom bázison tervez... akkor esetleg ok, ha besétál, megrendeli a fegyvert a kereskedőnél, és értejön ha megérkezik, tehát normális stalkerként jön/megy....
 
Még mindig nagyon lassan telik az este, de nem mondhatnám hogy unatkozok. Még mindig csodálkozok, hogy mit keres egy angol fiú, bár nem zavar. Mikor a családomról kérdez, csak nézek szomorúan magam elé, nincs családom... pedig szerettem volna. Ekkor közbeszól, hagyjam ha nem akarok róla beszélni. Kedves gesztus volt tőle, de az idillt megtöri egy zombitámadás. Elször csak egy jött, amit lelőtt John, utána már kettő, és egyre több...én beszaladtam a faluba, jelezni Wolfnak, aki gránátot ad a fiú kezébe. Én is elővettem a fegyverem, és az egyik ház mögött húzom meg magam, ahol még egy zombi lapult. John már lőni is akarta le, viszont csak azon kapta magát, hogy egy dög fekszik rajta. Egy jól irányzott fejlövést adtam el neki, amitől azonnal megdöglött. Kimászik alóla, majd megköszöni. Úgy döntenek, hogy elégetik a hullákat. Én inkább bementem az egyik házba. John segít összeszedni a hullákat, majd bejön hozzám. Rajta is látszik, hogy kissé elcseszett a kedve.
-Mi a baj? Olyan savanyú arcod van.
-Mi lenne? Csak fáradt vagyok.
-Nekem nem úgy tűnik,nos?
-Mondtam, hogy semmi, ne piszkálj.
-Rendben. Ám lenne egy melónk.
-Micsoda?
-Wolfot kellene megkeresni, gyere.
Végre történik valami, kíváncsi vagyok rá, mi lehet az. Előtte még leballagunk Szidrovicshoz a pincébe némi lőszert, és élelmet venni. Noh, meg energiaital sem ártana meg. Mikor leértünk, azt látom, hogy két kézzel zabál valami grillcsirkét. Mint később kiderült, ez csak nekem volt meglepő.
Miután bevásároltunk, sétálunk a falu közepe felé, látjuk, hogy pókereznek.
-Háth akkor itt volnánk...
-Még ezt befejezem, várjatok már egy kicsit, épp nyerésre állok.-szólt jókedvűen.
Mi ráérünk, aztán nézzük őket, lerakja a lapokat, royal flush, mindet vitt.
-Nah. Nem sűrűn játszok, de néha belefér, főleg egy ilyen este után. A következő lenne számotokra a feladatom. Holnap reggel 6 órakor mindketten jelenjetek meg itt.
-És mi lenne?
-Még nem tudok minden részletet, ezért holnap reggel mondom el.
Korán kell kelni, ezért lefekszünk aludni.
(Pumpkin! Találd ki Te a melót, rádbízom :D )
 
Ezek az ukrán kopaszok, már az első közös napunkon felhúztak. Voltak annyira idióták hogy estefelé is őrséget álltak kint.
Ha lett volna egy kis eszük, akkor tudhatnák, hogy az éjjel nem az emberek ideje. Nem rég óta vagyok a zónában, de ennyi idő alatt ezt megtanultam.
Na de mindegy. Nem kell ennyire felhúznom magam. Elsőre senki sem nyújt tökéletes teljesítményt. Várok egy kicsit, hátha belejönnek.
Mivel a szakaszomból egyedül Fegyánban bízok a legjobban, ezért ő rá bíztam az új katonák irányítását. Ha valaki, akkor biztosan ő fogja őket gatyába rázni. Persze ahogy Fegyánt ismerem, ő teljes higgadtsággal, nyugodtan fogja kezelni őket, mert rém rendes egy alak az biztos.
Minket is ő rakott helyre, a bölcsességeivel.
Na de először is.......
Holnap reggel útnak indulok és megkeresem azt a "zombitemetőt", amit állítólag Gronyev csinált.
A tudósok szeretnének egy friss mintát a tomboló vírusból és ha valaki, akkor a zombik tökéletes alanyok a vírus minta beszerzésére.
Kaptam is tőlük egy minta gyűjtő egységet, ami szinte automatice végrehajtja a minta gyűjtést, nekem csak aktiválnom kell és elhelyezni.
Nem tervezem hogy egyedül vágok neki és szeretném az újoncokat is megjáratni kicsit. Hátha maguktól tanulnak egys mást a zónáról.
Rögtön oda is mentem hozzájuk és azt mondtam:
- Reaper! Ugye? Kérdeztem az egyikük felé.
- Igen uram! Válaszolt vigyázzba állva.
- Maga a csapatkapitány? Kérdeztem viccelődve.
- öhm!....Nos...Ha arra céloz hogy a szakaszvezető, akkor igen uram!
- Helyes! - Mondtam elégedetten. - Jól van! Figyeljenek! Holnap nekivágok a zónának egy kis körútra. Friss mintát kell szereznünk az okos kis barátainknak. Esetleg hajlandóak csatlakozni a túrához? Kérdeztem feléjük.
- Nos...Uram....Ha óhajtja.
- Remek ezt a választ vártam! Pakoljanak össze és pihenjenek amíg lehet! Holnap pontban délben indulunk.
- Igen uram! Mondták kórusban.
Egy ideig körbe néztem rajtuk, szét néztem és kissé elfintorodtam a kupleráj láttán. De aztán csak megigazítottam a barett sapkámat és bevettem egy rágót, majd ismét feléjük fordultam:
- Jól van! Folytassák!
- Értettük! Válaszolták, majd mikor már hátat fordítottam nekik, vissza fordultak a saját dolgukhoz.
Én pedig az irányítóba mentem, ahol beszéltem a szakaszom többi tagjával és elmondtam nekik, hogy holnapig vegyék át a bunker őrzését. Mivel velük egy rugóra jár az eszünk, ezért nem kellett kétszer magyarázni. Csak egy "értettem!" szerű bólintás és intés kíséretében elindultak a saját körleteik felé.
Legalább jó tudni, hogy van akikre 100%-ig számíthatok.
 
A főnök kijelölt egy ürgét hogy vigyázzon ránk. Vagy felkészítsen. De ez nem lehet igaz. Egyszer szabadulok meg egy kőagytól, és kapok megint egyet. KB 1,5 óráig voltam én a góré. Faja. No de, az új góréval ismerkedtünk mikor a főnök szól hogy ki kell mennünk vele mert fontos küldetése van. Valami komoly lehet mert pihenőt kaptunk addig. Az AK-t átnéztem, minden oké. Most, el kell készítenem a terveket amiket megmutatok neki. Egy papír térképet szereztem Yantarról és megkérdeztem hova kell menni. Rábökött egy lerobbant buszra. Két tervet készítek.
Az első:
Ez a terv szerintem jobb lenne, mivelhogy precíz, kidolgozott lopakodás. Annyiból áll az egész, hogy én, Sakál és Híéna közrefogjuk a főnököt, és lassan, araszolva elindulunk a busz felé. Körbe kémlelve a telepet és figyelve minden mozgásra. Mikor odaérünk, elsőnek ketten biztosítjuk a terepet, és fedezzük őt amíg elvégzi a mintavételt. Aztán gyorsabb tempóban elindulunk vissza. Grim meg a bunker tetején vár minket egy PKM-mel, és ha követ valami azt megsorozza, és ha sok jön akkor fedezőtüzet nyújt.
Pozitívum: Valamivel tisztább, és lőszer valamint ellátmány kímélőbb.
Negatívum: Mivel kevesen megyünk ki, ezért ha kint megtámad egy nagyobb horda akkor esélyünk sincsen.
A második:
Ez az első szüges ellentéte. Kint van egy Dzsipp amibe beülünk mindannyian, Grim ugyanúgy hozza a PKM-et, de a tetőre rakjuk, és a környéken mindent lekaszál. Ez a meglepetésre épít. Meglepetésszerűen behajtunk közéjük, megállunk, a főnök elvégzi a mintavételt, mi addig fedezzük. És mikor elvégezte full padlógázzal vissza ide, a főnök berohan a mintával, mi pedig az esetleges követőket likvidáljuk, majd mi is bemegyünk.
Pozitívum: Mivel mind megyünk, és rendes felszereléssel ezért ha mégse sikerül a meglepetés, akkor lényegesen nagyobb esélyünk van a túlélésre.
Negatívum: Nem lőszerbarát, és ha a kocsi befuccsol akkor a terv is, és mivel eléggé esélyesen felfedeznek minket ezért esélyünk sincs visszajutni ha a kocsi bemondja az unalmast. Valamint az is lehet hogy nem bírunk a követőkkel és akkor megostromolják ezt a bádogdobozt ami meg egyenlő a halállal.
Leírtam a terveket, bejelölöm az útvonalat. Nos, van egy nádas, ami a kocsi előtt KB 5 méterre abbamarad. Persze ha jól megyünk. Tökéletes. Azon keresztül mehetünk. Viszont eléggé messze van. Az arányokat megnézve, az autó 300 méterre van, így viszont a dupláját járjuk meg. A második verzióval simább lenne. Leírtam mindent, elkészítettem a terveket, a térképet bejelöltem, minden oké. A hónom alá csapom a terveket és bemasírozok a főnökhöz. Ott ül, és éppen a kávéjába mártogatja a sütijét. Bekopogok.
-Szabad.-leteszi a kávét és a sütit gyorsan megeszi. Belépek.
-Uram. Reaper szolgálatra jelentkezik Uram.
-Mit akar? Pihenő időt tartok!
-Uram! A holnapi akcióról akartam beszélni Uram.
-Hajjjj........Hallgatom.
Kiterítem a térképet az asztalra és elmondom a két tervemet. Mikor elmondtam ő hátradől a széken és kortyol egyet a kávéból.
-Uram ezt terveltem ki Uram.
-Hát. Nem is tudom mit mondjak.
-Uram. Ne kíméljen Uram.
-Hát..........
 
Hmm....Ebben a Reaper gyerekben van valami, ami azt mondja, hogy profi egy fickó ez. Nem a szokásos kopasz, inkább mint egy képzett katona. Csak éppen még nem szokott hozzá a zónához.
Na mindegy. A délután folyamán még felkeresett, hogy vázoljon nekem egy két tervet, amit maga eszelt ki.
El kell ismernem, tényleg tehetséges és lelkesen dolgozik az ügyön.
Viszont eddig csak pár bökkenőt találtam a tervében.
Az első terv viszonylag jó. Csendes menet, végig a susnyás mentén. Ez tetszik. Viszont ez a PKM ötlet a tetőre, hát....Kicsit ki is igazítottam róla:
- Nos...A terv jó. De a PKM az nem kell a tetőre.
- Miért nem uram?
- Hát csak azért, mert ha a zombi horda még azelőtt észrevesz, hogy elindulnánk vissza a bunkerhez, akkor a gépfegyver szinte teljesen haszontalanná válik. Egyrészt mert nem éppen pontos, így nagyobb távolságokból csak minket érne a golyózápor, másrészt meg a bunker közelébe se jutunk ha észrevesznek. Hamarabb csinálnak ki minket, mint hogy elérnénk a bunker környékét is.
- Értem. És a B terv? Kérdezte.
- Hát a B terv már eleve rossz ötlet. Kezdtem lehangolóan. - Ugyanis a terepjáró ami kint áll, azzal én és a csapatom érkeztünk. Elsőre nem is rossz kis parancsnoki Níva, de volt alkalmunk eléggé leberhelni, így az nem hiszem hogy bírná a tempót. Ha el is jutunk a célig, vissza már nem jövünk mert ez az ócskavas már csak pusztán arra jó, aminek látszik. Kapudísznek és ellátmány raktárnak.
- Oh! Elsőre nem néztem ki belőle, hogy ennyire rossz.
- Nos...Nem is volt az! Egészen addig amíg meg nem mártóztunk vele egy radioaktív mocsárban az agroprom területén. Mikor sikerült kiszednünk, a mocsár teljesen kikészítette a friss motort. Az meg rögtön meg is adta magát. Jut eszembe! Ha legközelebb Yantarba jönnek, de ezúttal már az agroprom felől,
akkor ezentúl ott is legyenek óvatosak! Nem lenne jó, ha maguk is így járnának.
- Értettem. Mondta egyetértően.
- Jólvan! Mondtam. - Ragaszkodjunk az A tervéhez! De némileg úgy módosítva, ahogy azt elmondtam. Ha sikerül, akkor simán megjárjuk.
Nézze csak! Itt egy beton alagút, ami egyenesen a buszhoz vezet. Ezen csak át kell kelnünk, aztán már ott is vagyunk. De imádkozzunk, hogy az alagút és a környéke üres legyen!
- Erről nem tudtam.
- Eleinte én sem. Csak aztán volt alkalmam egy kicsit alaposabban körül nézni. Meg én is csak Kruglov professzor beszámolói alapján tudok csak következtetni. Állítólag ők is azt az utat használják, ha méréseket akarnak elvégezni.
- Ahha! Értem. Tehát azon az alagúton keresztül megjárhatjuk az utat és vissza biztonságosan.
- Többé kevésbé. De semmi sem biztos. Lehet hogy az alagút is lakott lesz. De azért készüljön fel minden esetre! Mondtam, aztán újabb apró süteményt kezdtem meg.
- Na jól van! Tegye el magát katona! Holnap nagy túra lesz! Mondtam, aztán elküldtem a közlegényt.
 
Elmondta a parancsnok hogy mi legyen majd visszatért a sütikhez. Én kimentem és összehívtam a csapatot:
-Jólvan fiúk! Akkor, felvázolom a tervet.
-Milyen tervet?
-Amit a parancsnok akar megcsinálni te idióta!
-Jaaa!
-Jaaa bizony!
Mindenki leült, én meg felakasztottam a térképet amit a parancsnok is átnézett és átjavított.
-Na akkor, Itt vagyunk most, a bunkerben. Mind az öten megyünk, és közrefogjuk a parancsnokot. A feladatunk mindenáron megvédeni. A susnyában megyünk, és megállunk ennél az alagútnál. Itt, én bemegyek és átfésülöm a helyet. Ti, kint maradtok és fedezitek a parancsnokot. Mindent lekaszáltok ami mozog. Mikor átfésültem, és tiszta átvonulunk rajta. Mikor átértünk, egy sárga buszt kell keresnünk ami körül halottak vannak. Oda a legnagyobb óvatosság közepette elvisszük a főnököt, aki mintát vesz majd megyünk vissza. Visszafelé is lassan, megfontoltan indulunk hogy ne vegyenek észre. A felszerelés is változik, mindenki köteles felvenni hangtompítót, és használni is! Valamint felpakolni lőszerből. Ne hozzanak semmit csak lőszert és távcsövet. Megértették?
-Igen.
-Helyes. Van kérdés?
-Igen.-megszólal sakál.
-Mondja!
-Miért nem lenne egyszerűbb ha csak berontanánk és visszajönnénk? Minek ez a herce-hurca?
-Nos, én is gondoltam erre, de a parancsnok szólt, hogy ha észrevesznek akkor nemhogy vissza, lehet a buszig nem jutunk el!
-Ja jó.
-Van még kérdés?
......
-Helyes. Akkor, pihenjenek, holnap délben indulunk.
Lepihentek. Én is elaludtam és reggel 9-kor keltem. Kimentem, és felvettem az AK-ra egy hangtompítót és 10 tárnyi lőszert. 11:30-kor gyülekeztünk és indulásra készen álltunk. A parancsnok elénk állt és még pár szót szólt indulás előtt. Aztán átadta nekem a szót én meg elmondtam hogy lesz a kimenetel:
-Sakál! Híéna! Maguk kimennek, és körbe néznek. Ha tiszta megyek én és Grim majd a parancsnok. Rádión üzenjenek!
-Értettük!
-Akkor, indulás!
Elsőnek Sakál és Híéna mentek ki. egy-két perc múlva kaptuk az adást hogy mehetünk. Aztán kimentem én és Grim. Mi is körbe néztünk. Bekapcsoltam a PDA-t amin már bejelöltem az alagút helyét. Mikor megnéztem hogy merre célszerű indulni eltettem, és szóltam a többieknek merre. Ekkorra már a parancsnok is kint volt. Az AK folyamatosan csőre van töltve a kezemben. A nádas szélénél megállunk és megbeszélés.
-Rendben fiúk, nyugodtan. Csapjanak minél kissebb zajt. Megértették!
-Igen.
-Maradjanak közel, és fogják közre a parancsnokot. Ha valami baja lesz akkor a küldetés ugrik mi pedig itt döglünk meg. Értik?
-Igen.
-Jó, akkor irány!
A parancsnokot 4 oldalról közrefogtuk és indultunk be a nádasba. Eléggé lápos egy terület. Ragad a bakancsom. Lassan, araszolva mentünk a cél felé. A nádas közepénél járunk mikor neszeket hallok.
-Állj!-suttogom.
Megállunk és leguggolunk. Egy zombi. A nádasban bóklászik. Felénk tart. Intek a többieknek hogy célozzák be, és a jelemre tüzeljenek. Becélozzák, velem együtt. Várok, és mikor már eléggé közel lesz kiadom a parancsot és 4 halk puffanást hallok, aminek a célba értét az nyugtázza hogy a zombi eldől. Én elkapom és lassan leengedem a földre hogy minél kissebb zajt csapjon.
-Indulás, de lassan és feltünésmentesen. Értik?
Bólintanak. Araszolunk tovább. Az út további részén semmi. Elérjük a csövet. Megnézem a PDA-t és ez az. A parancsnok mellém lép:
-Ez az?-kérdezem.
-Igen.
-Maga maradjon itt a többiekkel én bekémlelek.
A többiek felzárkóznak én meg leadom a terv többi részét:
-Jólvan fiúk, mivel nekem van csak lámpa a fegyveremen én megyek. Ti maradjatok kint a parancsnokkal és vigyázzatok rá mint a tulajdon két szemetekre.
-Értettük!
Kikémleltem, de sehol senki. Halkan de relative gyorsan beiszkoltam a lyukba. Ott letérdeltem és bekapcsoltam a lámpát. Bevilágítok, minden tiszta. Bentebb telepszem és ott is. Úgy néz ki tiszta. Elindulok befelé de óvatosan nehogy meglepetés érjen. Aztán egy kanyar érkezik. Kilesek, és pont rávilágítok egy zombira. Megfordul és felhördül. Én hátra próbálok lépni de elesek. Magam elé tartom az AK-t és tüzet nyitok. Halk tompa puffanásokat hallok a hangtompító miatt. A dög csak jön. Majd fejre célzok, ekkor hátra hajlik és eldől. Feltápászkodok. Még nincs vége. Van itt egy csomó. Egyedül nem bírok velük, feltartani sem tudom őket. Beszólok rádión:
-Grim, Sakál, Híéna! Hallotok?
-Hallunk Reaper. Mi a helyzet?
-Túl sokan vannak. Jöjjenek be. Segítsenek! A parancsnokkal maradjon kint valaki. De a többiek befelé! Gyorsan!
Letették. Én bőszen lőttem őket de kifogytam. Tár ki, újat be és megint megsorozom őket. A füsttől már nem lehet rendesen látni. Aztán megérkezik a felmentősereg. Grim és Sakál. Letérdelnek mellém és sorozatos tűz alatt tartjuk a dögöket.
-Mi az főnök nem bír velük?
-Pofa súlyba és tűz!
KB 3 percig folyamatosan tüzeltünk mire vége lett.
-Rendben. Ezek készen vannak. Grim! Menj ki és hívd be a parancsnokékat. De csak eddig. Addig én és Sakál előrenyomulunk. Majd ha megtaláljuk ennek a lyuknak a másik kijáratát akkor üzenünk. Addigis, el ne mozduljanak. És ha 30 percen belül nem üzenünk akkor küldetés lefújva. Megértette?
-Igen Uram.
-Na! Gyerünk!
Mielőtt tovább indulunk megnézem a lőszer ellátmányomat. A 10 tárból 6 tárat sikeresen kiürítettem. De ezek között vannak Stalker zombik is. Átnézem a felszerelésüket. A fegyerek rossz állapotban, lőszerük kevés van. Olyan ami nekem kell olyan egyáltalán nincs. Remek. Indulunk tovább. Majd elérjük az alagút végét. Meglátjuk a buszt, körülötte egy csomó zombi hullával. Beszólok a parancsnoknak:
-Parancsnok! Megvan! Jöhetnek!
KB 2 perc múlva ott is voltak.
-Most mi lesz?
-Most én és Grim kimegyünk oda, és biztosítjuk a terepet. Mivel itt szabad a terep ezért bárhonnan érkezhet támadás, ezért csak azután jöhettek ki a parancsnokkal hogy mi átfésültük a terepet. Értették?
-Igen.
-Helyes. Grim! Irány!
Kiaraszoltunk a buszig majd feltérképeztük a helyet. Látótávolságon belül senki. Intek a többieknek. Kijönnek a lyukból. és odajönnek a buszhoz. A parancsnok letérdl egy hulla mellé és elvégzi a mintavételt.
-Remek, indulás vissza. Ugyanilyen LASSAN!
Indulunk vissza, át az alagúton, be a nádasba és......és......hoppá.
-Mi a baj reaper?
-Ők!
Mutatok egy igen termetes méretű zombihordára köztünk és a biztonságot jelentő bunker között. Ahogy elkezdtem számolni, KB 35-40 fő.
-Nekünk reszeltek.
-Nem olyan biztos az Grim. El kéne terelnünk a figyelmüket.
-Remek és hogyan?
-Élő csalival.
-De ki lenne az a faszfej aki ezt beválllja?
-Köszi.-és a zsebembe tettem a hangtompítót amit az imént csavartam le az AK-ról és megiramodtam a zombik felé. Egy íves kanyart leróttam és sprintben elkezdtem rohanni a Vad vidék felé. Rohantam ahogy a lábamon kifért. Majd megálltam a domb tetőn, és boldogan konstatáltam hogy a zombik követnek, és a többiek meg libasorban osonnak befelé a bunkerbe. Már csak azt kellene kieszelnem hogy hogyan szabaduljak meg az üldözőimtől. Aztán kieszeltem. Elrohantam a lyukig. Ott emlékeztem hogy 5-6 gránát volt a hulláknál. Áttúrtam őket megint és amikor kezemben pihent az 5 repeszgránát kirohantam az alagútból és a zombik felé lőttem. Elindultak felém megint. Be az alagútba és a másik végén kifeszítettem két gránátot ilyen csapda szerűen. Majd átrohantm az alagút fölött és a másik oldalra is. Robbanást hallok. Zombiék aktiválták az egyik csapdát. A maradék egy gránátot kibiztosítva leteszem a másik bejárathoz és elrohanok. Megint robbanás. Az alagút azon része beomlott. Csapdába estek a rohadékok. Onnan meg irány vissza a bunkerbe. Az úton hazafelé már semmi nem volt. A bunkerba bekopogok. Kiszól egy hang:
-Ki az?
-Carlos Kolbászlóbáló.
-Na ne viccelődjön ki maga?
-Reaper.
-Jézusom maga az?
-Igen.
-Jöhet.
Be a légzáron, fertőtlenítés és be a bunkerbe. Bent levetkőzök bunkeron belüli ruházatra és leülök kifújni magamat. A parancsnok hív engem. Bemegyek hozzá.
-Uram! Itt vagyok!
-Helyes. A mostani akcióval kapcsolatban jelentést várok öntől. Érti?
-Uram Igen Uram.
-Akkor, mire vár még. Írjon.
-Uram. Lehet egy kérdésem Uram?
-Halljam.
-Uram meg van elégedve a mai teljesítményemmel Uram?
-Háátt......
 
Domotor: Nem vagyok tudós, hogy vigyázni kelljen rám ennyire. Ha tűzharc van, akkor én se vagyok rest használni a fegyveremet. Amúgy az útirányt éppenséggel én mondom, mert én tudom, hogy mi, merre van. Ja! És nem kell ennyire hősködni! Ugyanis ha bárki is elveszik közülünk, én akkor sem állok meg. De ezért a hősködésért még letolom a fejed. :P :D
 
ezt én is meg akartam jegyezni :D A "parancsnok" nem éppen egy hímes tojás, eddigiek alapján, szívesen megy első sorba ha lőni kell...:D
 
Tudom, csa azt akarom hogy a karakteremet letold emiatt. Eléggé alaposan. Szóval ne kímélj! Hagy kapjon csuklási rohamot az anyja! :D
 
Vissza
Top Alul