Nah akkor mielőtt a fejemet vennétek..
Üdv zónában Pumpkin 
Pár óra szunya után, egy fiatal srác lökdösött hogy keljek fel, mert meló van. Hamar magamhoz tértem és a fejfájásom is elmúlt. Megdörzsöltem a szemem, majd rákérdeztem mi lenne a feladat. A srác elmondta hogy tulajdon képen megyek pihenni, a szolgálatos foglyokat kell őriznünk. A Szeráffal és Ászkával, akit közben össze raktak a bázison és le küldték ide, mint erősítés. Hát remek kell nekem egy ilyen birka...Lementem a parancsnoki épületből és az udvaron már vártak is a srácok, Ászkánál most egy G36K volt, úgy látszik nem tetszett neki az AK amit legutóbb adtam neki...hehehe.
- Nah szevasz Fater, pfuu de szőrös lett a fejed. kezdte Ászka amit meg látott.
- Ez a korral jár. kontrázott Szeráf.
- Azt hittem a ranghoz adnak borostát is hátha keményebbnek tűnik tőle az ember...hehe
- Nagyon okosak vagytok, mint mindig. De gyerünk, meló van.
Túlságosan kipihent voltam hogy most magamra vegyem a ökörségeiket. Mielőtt elfoglaltuk volna a posztunkat még fogtam egy táskát és bele pakoltam egy kis kávét termoszt nem tudom honnan szedtek de most jól jött, meg valami harapni valót. Lementünk a a fogolyhoz, de onnan egy másik szobába irányítottak.Ahol aztán az körbe ültük az asztalt és kártyázni kezdtünk. Telt múlt az idő, talán már be is sötétedett amikor elkezdtünk járőrözni. Felváltva ketten lent, addig a harmadik végig menta folyosókon és ellenőrizte a többi őrt. Durván fél egy fele amikor vissza értem a járőrözésből elzavartam Szeráfot, ellenkezett és Ászkát akarta küldeni maga helyett, de nagy nehezen elindult. Én meg leültem és bele kortyoltam a kávéba, ami már kezdett kihűlni. Lehet azt is hozni kéne, nah majd azt Ászkára bízom. Szeráf és utána egy ismeretlen hangja szűrődött be a folyosóról.
- Mi a...
- Szevasz...majd egy koppanás...
- Ászka készülj.
Amint kimondtam már előre tartott fegyver rontottak be valami fekete ruhás alakok. Pár feszült másodperc múlva szólalt meg az egyik.
- Megállj! Fegyvert a földre!
Normál esetben el nem dobnám a fegyverem, de Ászkában nem bízok annyira hogy most neki álljak ellenkezni.
- Jólvan, nyugi. Ászka le a fegyvert...
- De...
- Kuss! Le a fegyvert!
Szépen ledobtuk a fegyvereinket a földre...Ászka nem bírt magával és kérdezett.
- Ki a faszok vagytok ?
- Mi közöd hozzá?! Kussolj és rúgd ide a fegyvert! szólt vissza határozottan, vélhetőleg a rangidős tiszt.
Ászka engedelmeskedett majd oda rúgta a fegyverét, majd utána én is így tettem. Ezután oda jött az egyik és elvette a késeinket és pisztolyainkat. Ezután jött az a rész amitől frászt szoktam kapni, le földre és jön a bilincs. Itt nem bírtam tovább cérnával, és amikor megpróbáltak megbilincselni, könyékkel pofán vágtam a szerencsést, nyúltam volna az ő pisztolyáért de addigra már tarkómon volt a a főkutya fegyvere.
- Adj rá okot hogy meghúzzam a ravaszt.
Vér gőzős tekintettel néztem rajtuk végig, mindegyik ugrásra készen volt. Úgy látszik ebből nem mászunk ki. A pofán vágott most már erősebben állt hozzá a dologhoz és végül megbilincseltek engem is. A főnök elküldött egy embert valami Jaszonvot, Szeráfért aki kiütve feküdt a folyosón. Még rongyot is kaptunk a szánkba. Elindultunk szépen a cellákhoz, ahol csak egy őr volt. Azt szépen csendben leütötték fogták a kulcsokat és végig nézték a cellákat, majd az utolsóból előszedték a szolgálatos nagy kutyát. Pár szó után bevágtak minket is külön cellákba, kivéve a két ájult marhát. Majd magunkra hagytak.
( Lukash a főbázison tartózkodik army warehousban )
Nem sokára magához tért Szeráf és magyarázni kiabálni kezdett. Én és közben Acid is kitornáztuk a szánkból a rongyokat.
- Mi a szar volt ez, miért vagyunk rácsok, és ki ez a fasz itt mellettem ?
- Nyughass már te majom, ha nem hagytad volna magad kiütni nem lennénk itt...próbáltam csitítani.
- De én...ááááárrrgh...majd egy nagy csattanás...
- Mi a szart csinálsz már ?
- Ez beteg...heahaha nevetett fel Ászka...a fejével próbálja kinyitni a cella ajtót...hehee
én csak leültem és lesütöttem a fejem két bolond és egy ájult töketlen. Mi jöhet még. Pillanatokon belül, Szeráf második csattanása után, jó pár nagy hangosabb robbanás rázta meg bárt, egymás után.
- Nah ez mi a szar volt? kiáltottam most én.
Meg szólalt a riadó és kiabálás is hallatszott. Próbálta kinézni a cellából, nem sokat láttam de az biztos hogy most senki nem fog erre jönni, főleg ha fent megy a balhé. Hátrébb léptem párat, majd minden erőmet össze szedve rárúgtam az ajtóra a zár közelében, semmi, még egyszer próbálkoztam de semmi harmadjára sem történt semmi. Ez nem lesz jó...kereste kezdtem valami gyenge pontos vagy bármit amivel próbálkozhatnék...a következő csattanást , már nyikorgás és a cella ajtó csapódás követte. Majd Szeráf landolt a padlón.
- ez az szép munka volt most nyisd ki a többit ott a kulcs a földön...Szeráf még mindig fekszik...hééé ne csináld már...
- Ez kiütötte magát, megint. szólalt meg Ászka.
-A kurva életbe bassza meg ilyen nincs...keltem ki magamból. majd elkezdtem rugdosni az én ajtómat is. de az meg se moccant. De a ricsajra legalább Szeráf magához tért.
Feltápászkodik, bár hátra bilincselt kézzel nem lehetett egyszerű. Neki áll keresni a kulcsokat de sehol sem találta őket. Ekkor rontott be pár szabadságos. Majd elképedve kérdezte az egyik.
- Hát itt meg mi történt ?
- Bújócskázunk...mégis ami a lófasznak néz ki, haladjon és nyissa ki ezt a szart! Ordítottam rá.
Össze rezzent és kapkodva ki engedett mindkettőnket.
- Szedjétek le valahogy ezeket a szarokat, mert frászt kapok mindjárt.
Pár perc múlva kerítettetek egy erővágót. és lekapták rólunk a bilincset. Futás volta fegyverekért. Majd fel az udvarra ahol káosz uralkodott tűz oltás és pakolászás ment. Felrohantam az Maxhoz, de előtte elküldtem Szeráfékat a szemétdomb felőli bejárathoz. Ennek nem lesz jó vége az biztos. Berontok a szobába, majd neki esek Maxnak.
- Mi a frász volt ez, egy szakasz katona besétál a bázisra és elvisznek egy foglyot, közben égbe küldik a fél bázist...Milyen munkát végezetek ti itt.
- Nyugodj meg Fater...
- Nyugodjak meg, bázis egy része leégett a készletek egy része oda és nyugodjak meg!
Majd megszólalt a rádóm, Szeráf volt az.
- Fater, készüljetek a a katonaság támadni készül...most Maxhoz fordultam ismét.
- Nyugodjak meg mi ?!
Max magyarázott valamit de nem figyeltem rá. Indultam volna a rádió állomáshoz, de amikor felnézte a toronyra az is füstölt.Remek. Épp elszaladt mellettem pár harcos.
- Hé ti, meg állj! Azonnal induljatok a főbázisra és szóljatok hogy küldjenek erősítést.
- Azonnal indulunk!
Éreztem hogy nem kellet volna elkülöníteni a rádiót. A tűz nagy részét meg fékezték de nem teljesen. Ebből vissza vonulás lesz, a készletek jó része oda. De legalább csak a szolgálatos maradék. Össze szedtem egy csapatnyi embert hogy rakják meg a teherautókat és vigyék innen a felszereléseket és ürítsék ki a parancsnoki állást is. Továbbá engedélyt adtam nekik arra hogy ha Max ellenkezik csapják le. A maradékot össze rendezve fel állítottam védelmi állásba. Gondolom hamarosan indul a fő támadás.Majd szóltam a lementem a bárba és szóltam a stalkereknek hogy nagy balhé lesz és a katonaságot fogja érdekelni hogy szabadságos vagy stalker. A legtöbben azonnal útnak indultak, valaki meg se moccant. Ezután indultam tovább. Amikor kiértem a Bár bejárathoz ott sem volt fényesebb a helyzet, a 20 milisek amiket tegnap hoztak kifüstölték. Szeráf ék már beásták magukat. Oda is mentem hozzájuk.
- Nah mit láttatok. Sokan jönnek...Fater nem tudjuk feltartani őket.
- Bassza meg. Gyáva férgek! Apuci nélkül nem mertek volna vissza jönni.
- Azért mi sem panaszkodhatunk van nekünk is hátszelünk rendesen...magyarázott Ászka.
Szeráffal egyszerre mondtuk " Kuss!" Ászka csak csóválta a fejét majd tovább figyelte a határt.
Az éjszaka további része lassan telt. Készülődtünk, nagyon kevés RPG-nk maradt. Valószínűleg első hullámban csak megpuhítani jönnek. Majd utána jön a komolyabb harc. Nem sokat ültem a határon, én inkább vissza mentem és szerveztem a vissza vonulást. Közben össze ütöttek valami kapcsolatot a főbázissal. Rögtön oda is mentem és kértem hogy hozzanak össze a főbázissal, amíg behozták a frekvenciát addig felvilágosítottak hogy az egyes a főbázis, a kettes mellékbázis ami nyugatra van a főbázistól, ez pedig a hármas. Ezután tolták elém a mikrofont.
- Egyes jelentkezz itt a hármas.
- Mondjad hármas...
- A katonaság nagy erőkkel fog rohamozni, kérek egy erős blokádot a katonai raktárak határán.
Kisebb dulakodás hallatszik majd Max szól bele a mikrofonba.
- Ide figyelj Fater, csak gyertek vissza a főbázisra és én kiheréllek hogy merészelsz ki rakni engem a saját posztomról...mögöttem kuncogni kezdtek, én is mosolyra húztam a számat.
- Magadtól úgy sem mentél volna, de legalább és így segíthetsz a blokád felállításában.
- Teee...ezért még számolunk. Ajánlom hogy a lehető legtöbb embert haza hozd. Mert ha nem...
Leraktam a mikrofont és lekapcsoltam a rádiót.
- Köszönöm srácok, és most mindenki vissza a munkához!
Jó magam is beálltam a sorba és lőszert vittem oda ahova kellet, egyenlőre a mozgás és a munka tartott ébren mindenkit. Meg a közelgő csata ami fokozta az izgalmat, adrenalint pumpálva az erekbe. Mellesleg remélem hogy tényleg felállításra kerül a blokád. Továbbikban már nyugodtabban telt az idő, próbáltunk oldani a feszültséget, mert hát egyesek kicsit berezeltek az esti mulatság után, hogy reggel mi várja őket. Vagy bármikor amikor támadnak.
Eljött a napfelkelte, és vele együtt a rotor zúgás is, majd a Két Mi-24-es. Alaposan megszórták a határ vonalunkat, de nem adtuk olyan könnyen mert kaptak ólmot cserébe, rakétát is lőttünk rájuk de jók voltak a pilóták. Tovább repültek és a bázis többi részét is megszórtak majd elrepültek arra amerről jöttek. Két perc sem telt el már jöttek is a páncélosok. Két BTR képében. Rájuk ki lőttük a maradék RPG-t is. De a páncéltatuk felfogta, meg nem is talált mindegyik. Amint tűz alá vettek, már pattogtak is ki belőlük a katonák fedezéket keresve szét szóródtak. Meg kezdődött, a fokozatos vissza vonulás. Az épületekig sikeresen veszteség nélkül hátráltunk. és itt már a btr-eket is meg akasztottuk, pár emberben még a győzelem is megfogalmazódott, de ekkor gördültbe a képbe az pár teherautónyi baka. Tovább nyomtak minket vissza. Nem adtuk könnyen magunkat minden éterért vért kellet izzadniuk, álltuk a sarat. A vissza vonulás tökéletes volt egészen addig amíg egy kisebb csoport oldalba nem kapta a fő védelmi vonalat. Innentől lőttek a ez eddig le vezényelt vissza vonulásnak. Első percekben jó páran elestek és szemből is egyre csak közeledtek, hatalmas nyomás volt rajtunk. a további hátrálások ,már nagyobb veszteséggel zajlottak. Amíg nem elértük a az átjárót a rostoki telepre és ezzel a végső állásunkat bárban. Itt várt egy kis meglepetés, egy utolsó szeretet csomag amit még meg mentetünk a felszerelésekből egy-két távirányítású akna. Az emberek akik tudtak felszálltak a két teherautóra és azonnal indultak a blokádhoz amit már remélhetőleg fel állítottak. Szeráf, Ászka, Én, és még öt harcos maradtunk itt. Nem is mertem bele gondolni hány katona ellen. Minden lehetséges módon ellen álltunk, nem sajnáltuk lőszert, jó magam már a földről felszedett AK-val lőttem mert abba még volt lőszer bőven. Minimális célzás, maximális tűzerő. Az összes gránátot eldobtuk, a végsőkig ki tartottunk, majd kiadtam a parancsot a vissza vonulásra. Három harcost azonnal lelőttek amint elhagyták as fedezéket. Szeráf Ászka addig nem mozdult amíg én sem a másik Kettő közben elfoglalt egy távolabbi roncsot hogy onnan fedezzenek minket. Előkészítettem a detonátort és futásnak eredtem, utánam Ászka és végül Szeráf. Majd a két harcos is jött utánunk. Egy távolabbi épület sarkánál megálltam a többiek mentek tovább, bevártam amíg páran elhaladnak az aknák mellet és többen is oda érnek, majd robbantottam. Akik túlhaladtak azokat nyomás döntötte le a lábáról aki közelebb volt azt darabokra tépte. Majd futásnak eredtem, utolértem a többieket már mindenkinek kifulladt amikor begördült a képbe Chester egy teherautóval. El viharzott mellettünk majd egy gyors fordulóval újra elénk vágott.
Kinyitja az ajtó majd hátra kiállt.
- Pattanjatok fel gyorsan!
Felugrottunk ahol aztán Szeráf szólalt meg először.
-Fuck you Chellios! Hátul mindenki nevetni kezdett, de még elől Chester is, mostanában nem is szólították így.
- Heheheee mi van, nem is örültök nekem ?
- Hol késlekedtél ? lihegve kérdezett Szeráf.
- Dugó volt. heheee. Chester nyomta neki szóval hamar haza értünk.
Én meg amit hozzá jutottam benyomtam egy kis kaját. Majd megjelent Max....
fogatlan