Negyedórája mászkálok itt, de már az idegeim is kikészültek, minden percben volt valami nesz. Amitől a frász kerülgetett, néha mozgást is véltem látni, de végül csak egy nagy csend maradt. Kezdtem kicsit eltévedtnek érezni magam. Megnéztem a sebet a lábamon, a vérzés teljesen elmúlt, a seb is egész jól nézett ki, tettem rá friss kötést és a leletet eltettem. Még mindig vigyázva mozogtam, nehogy felszakadjon a seb, mondjuk nem volt mély, de nem árt vigyázni. Végre úgy látszik ki kavarodok innen
El is indultam egy hosszabb folyosóban és a végén fényt véltem fel fedezni, ahogy haladtam előre, a fényt eltakarta szépen lassan valami vagy valakik. Zombik a mozgásukból ítélve. De… mi a … valami gyorsan közeledett a trugyiban. Egy jellegzetes üvöltés után ugrott is…snork… félre léptem előle majd vagy kettőt felé közelről talán esélyesebb vagyok, megsoroztam a rothadó és szétcincált hátát. Amire fel is kapta a vizet és úgy oldalba rúgott hogy neki vágódtam a járat szélének.
-Anyád!!!! nekem se kellet több, bele rúgtam sikerült is a hátára, fordítani, ráléptem a mellkasára, majd bele engedtem 4-5 a fejébe, próbált küzdeni, tépte a gatyámat ,de nem volt esélye. Közben a zombik is gyorsabb tempóra kapcsoltak pontosabban már kar nyújtásnyira voltak, puska tussal lökdöstem őket hátrébb amennyire csak tudtam, majd amint volt helyem fel emeltem az fegyvert és fej magasságban ki eresztettem a maradékot a tárból. Három azonnal meghalt, a többi, amíg én táraztam felkeltek voltak vagy 6-an, ez így nem lesz jó, visszafordultam, a csatorna rendszerbe.
De hirtelen ez is megváltozott, mert több felől is még több zombi került elő, remek. Végülis arra mentem amerre kevesebben voltak, mozgásban voltam és próbálta fejeseket osztani, nem mindig sikerült de nem foglalkoztam vele, csak elmentem mellette. Félig üres tárral, megálltam, egy pár érdekes ténylegesen hulla mellet, lenézek rájuk.
Valami féle elit katonák lehettek, megnézem a cuccuk, de ezek nem régebbiek 3 napnál, a fegyverük eltűnt, de legalább a lőszer meg maradt, felpakoltam magam amennyit csak tudtam, összeszedtem, kitömtem az össze zsebemet. fegyverbe is új tárat toltam, taáltam még 3 RGD5-t és 2 F1-es gránátott, az egyiknél volt egy desert eagle két tárral ezt az eddig üres pisztolytokba toltam. A gránátok mentek az ejtő zsebbe, ahol szintén három AK tár lapult. Egy RGD5-öst már dobtam is oda amerről érkeztem, pár zombi alkatrész szét repült az alagútban. Most elkapott a bosszúvágy vagy lehet csak a friss levegő hiányától borultam el és nem tudtam tisztán gondolkozni, de neki estem a zombi tömegnek.
Kegyetlen módon most már mindegyiket legyilkoltam, és amin jó volt hogy megszokásból még mindig takarékoskodva dolgoztam.
Egy nyíltabb ilyen szmötyi gyűjtőbe értem, hála égnek üres volt, mármint a barna anyagtól mentes viszont zombi az volt bőven, jólvan elő a két F1-es és hadd szóljon bevágtam a sok marha közé.
Akik még örültek is neki, mert szabályosan rá mozdultak.
Én vissza húzódtam kicsit, és a nagy bumm után beugrottam a maradék közé, a desert-el és szépen le puffogtattam őket. Ahogy ott álltam a zombi kupacban, hallottam, ahogy jobbról csörtetnek felém, még egy snork, desert-el kínáltam meg, nem szerette. Volt még egy tár a pisztolyba, így mentem tovább a amikor azt is előttem, hozzá vágtam a felém futó zombihoz, aki egy hátas után nem kelt fel.
Hát hiába egy elég komoly fegyverről van szó ami még üres állapotban is veszélyes.
Elő az obokant aztán gyerünk tovább még csak három tárat lőttem el belőle. Az egyik sarokban volt még két katona ugyan olyanok, mint az előző három, ezeknél voltak a fegyverek is, ilyeneket még nem is láttam, volt itt egy Obokan, meg 4 másik számomra ismeretlen fegyver ( ThunderS14).
Az egyik 5.45-el müködött ez látszott a csövén, de a többi más volt, azt nem ismertem fel, elraktam az egyiket. Lőszer is volt de minek az nekem, ha itt az obokan egy zsák lőszerrel. Elvettem a PDA-kat, és két kötsert találtam ami használható volt, a többi orvosi felszerelés használhatatlan volt, mondjuk fura volt hogy sárga dobozban volt, nem a megszokott piros, vagy a katonák által használt kék színűben.
Még utoljára megnéztem a ruhájukat is, de at sem ismertem fel…remek 5 katona ismeretlen felszereléssel, egy csatornában, és mind halott pedig ezek kemény fickóknak tűnnek még így nyugalmi állapotban is. De haladnom kelet tovább mert megjöttek a kedves barátaim, már komolyan ki röhögtem őket. Mert annyira szerencsétlenek, volt egy sarkon hogy valamilyen oknál fogva alacsonyabban volt az alagút teteje, amit én is szépen meg fejeltem. Na de a zombik, simán megállnák a helyüket egy kabaréban is, amíg csak páran értek ide és szerencsétlenkedtek, hogy kikerüljék azt hihetetlen nagy akadályt.
Az első szépen le stukkolta, seggre is ült a következő át esett rajta szépen lassan feltápászkodnak. Gondolkoznak, bőgnek, mint a szamarak hörögnek meg mi egy más. Ahogy így szórakoztam rajtuk nem vettem észre hogy valaki közeledik hátulról. Elkapta a nyakam és kést szorított hozzá. Végre egy ember, még ha nem is a legjobb módja a találkozásnak de legalább nem hörög meg nem olyan rothadó szagú mint ők, ő szimplán szar szagú volt.
-Ki vagy, és mi van a szakasz többi tagjával? Kérdezte teljesen kétségbe esett és rémült hangon.
Válaszolni már nem tudtam, mert egy szép nagy kiálltás után berezelt és futásnak eredt velem nem is foglakozva,félre lökte a két szerencsétlenkedő zombi egyént. Én meg hátra néztem, hogy ki és mi is ennek a szép hangnak a tulajdonosa, hát a szám is tátva maradt ez valami rendkívül elfajult zombi verzió volt mert jóval nagyobb volt társai és csúnyább is és golyó állóbb is mert egy tár után teljesen nyugodtan jött felém.
Oké akkor futás a srác után, a két zombi épp hogy felkelt volna most én tiportam őket vissza, a nagy fiú meg szépen széttrancsírozta őket. Elejtettem egy RGD5-öst Nagyjából akkor robbant mikor oda ért ez a dög, csak meg botlott. Jött is tovább. Szerintem beértünk a város alá mert itt már voltak létrák is és kicsivel magasabban a csatorna fedők, rohantam amerre bírtam, mert közben meg jöttek zombi komáék is.
Aki az útjába került a nagy barátunknak, annak véget ért a nyomorúságos pályafutása. Egyszer csak nem hallotam a döbögését mögöttem viszont megmutatta megint a szép hangját. Hátra nézek, és a nyakában van a katona és szorgalmasan döfködi. Ez a kan zombi meg fogja magát és mint egy profi pankrátor a falhoz veri magát a katona leis szádül róla, de felpatan, ajd el vágja egy zombi torkát félre rúgja és neki esik megint a nagynak, aki elkapja és csak úgy lazásan ketté harapja szó szerint, a mutálódott pofájával simán átharapta nah most fordult fel a gyomrom, és az utlsó gránátomat oda dobtam. A lába alatt robbant, megszédült bárgyún nézett rám még mindig a kítátott pofájával, elkezdtem szépen sorozva felé menni a szájára célozva. Mikor össze szedte magát meg lódult felém, én meg mint egy…..hát nem is tudom, mintha egy csapat rögbi játékos ment volna át rajtam.
Kábulva szédelegve fel kelek keresem a fegyverem de nem találom meg látom ott a dög alatt akit végül a fal állított meg. Össze zúzta a téglákat, nem semmi erővel csapódott be lassan meg fordul omlik a maradék vére belőle, most már lassan szinte bicegve indul felém újra, de a tűz meg maradt a szemében. Előkaptam a tört, és készültünk a végső összecsapásra.
Felém suhint a hatalmas kezével, meg próbáltam kitérni, de nem sok sikerrel, inkább bele kapaszkodtam, próbált lerázni de bele döftem a tört, és így már nem tudott lerázni, át is hasította keresztbe a kezét. Meg állt gondolkozni, hogy most mit kéne csinálni, nekem se kellet több, ki a tört, két lépéssel elé kerültem, az állánál elkezdtem fel felé tolni a tört, hörgött egy sort, majd eldőlt magával is rántott ez a nagy kupac tehetetlenség. a keze rám esett ,úgy néztünk ki mint akit átkarolt volna. Lelöktem magamról, megkerestem az Obkokant, a másik fegyver viszont eltört. Igazából csak akkor dobtam el mikor felértem a városba, elég volt abból a helyből.
Fent már hét ágra sütött a nap a felhő takaró mögött. Megnéztem a világodban a sebemet, először azt hittem, hogy az én vérem van körülöttem, de aztán kiderült hogy csak a csata nyoma, minden esetre ebben a ruhában nem ehetek nagyon a vadonba mert vér szag kondenz csíkot húzok magam után. Kicseréltem a kötést, és felmásztam egy tetőre körül nézni. Láttam a zombikat A város keleti részén amerről jöttük még az nap este, volt egy kis tűz is, lehet melegednek. A város többi részén csak elszórtan kóboroltak.
Lezártam az ajtót és megnéztem a talált PDA-t. Ezt a különleges bevetési egységes hírszerzés céljából küldték a zónába, mivel az erre szakosodott ügynök elfoglalt. A feladatuk célja az volt hogy kiderítsék mi történ a város lakóival...Megzombultak mi történ volna velük....Találtak pár még életben lévő civilt akik a csatornába igyekeztek egy kitörés elől, hozzájuk csatlakozva, mentek a föld alá, itt a katona ki tér rá hogy hogy folytatja ha vége a tűz harcnak. A lent látottakból ítélve vége is lett.
Cserszakov Tábornok nevét említette meg még a katona. De ő vissza vonult ár akkor mikor én a zónába kerültem. Most meg titkos akciókat indít, azt hiszem el kell látogatnom majd Mazyrba, ott van egy ismerősöm aki tud egy s mást a háttérben zajló dolgokról, de nincs valami közel, pár napig biztos távól leszek a zónától. De volt itt még valami a PDA-ban egy másik feladat, de az adatok zárolva vannak kóddal. gondolom ha végeznek akkor kapják meg ezt a feladatot. Meg kell szerveznem majd a ki utat, lássuk csak , talán a szabadok bázisára be tudok menni mert ott nagy volt a kavarodás mikor eljöttem szóval, remélem nem lőnek agyon. Kicsit pihenek és indulok.
De van itt még valami, a tizedes az pontosan hozzám jött. Hallottam olyasmit hogy nyomkövetőket rejtenek a ruhákba főleg az ismeretlen személyeknél, ez bevett szokás a zónában a katonaság részéről. Akkor viszont Kordon felé kell mennem. Az elrejtett ruhámért. Ez egy kész terv lenne, ha gondoltam volna a kajára amit a korgo gyomrom jutatott eszembe, de ezen majd máskor agyalok, meg húztam a kulcsomat, és pihentem kicsit, ami abból állt hogy néztem a tájat, a várost.