Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Amíg támadtuk a katonai raktárakat, vissza jött a vezérünk is, hogy irányítson bennünket, és újabb szent háborúkba vezényeljen. A raktárak feletti elsöprő győzelem után, a rostoki gyár komplexum következett. Ez a hely a hitetlenek egyik főbb lelőhelye. Nincs kegyelem, mindet ki kell irtanunk, hogy megtisztuljon a zóna a söpredéktől. A bár határánál, még tartottunk egy imát, hogy fokozódjon a harci kedv. Az ima után, megkezdtük a támadást. Először egy üres csapatszállító ment, mögötte mi mentünk, aztán egy teli csapatszállító. A tankok hátul maradtak, hogy tudjanak fedezni minket. És az erősítés folyamatosan csak érkezett. Mikor bementünk azonnal géppuska tüzet zúdítottak ránk. De a csapatszállítók páncélja felfogta a golyókat, így a támadásuk semmit nem ért. Így mentünk befelé a járművek fedezékében, és miután beértünk, megkezdtük az inváziót. A szolgálat frakció emberei folyamatosan csak hátráltak, míg mi csak meneteltünk előre. A közönséges stalkerek is ellenálltak, de ez csak minimális fenyegetést jelentett. A támadások alatt hallottuk ahogy a hátul várakozó tankok, elsütik az ágyúkat, és megsoroznak egy dombot. Valószínűleg újabb ellenséges csapatokat fedeztek fel. Lassan már a harc végén járunk. A szolgálat egészen a saját bázisáig szorult vissza. A stalkerek, mind meghaltak, de aki tehette az azonnal elmenekült. Sajnálatos módon őket nem sikerült elpusztítanunk. Viszont a vezér parancsára, elfogtuk a helyi kereskedőt, a szolgálat életben maradt vezérét, egy tudós szerű embert, és még pár stalkert. Bár nem értem miért nem öljük meg őket. Furcsa hogy a vezér életben hagyta őket. Máskor nem szoktunk foglyokat ejteni. A harcok után, a foglyokat a szolgálat börtöneibe vetettük. Feltűnt, hogy az egyik fogoly stalker ismerősnek tűnik nekem. Mintha már találkoztam volna vele. Ezután elkezdtük a takarítást. A hullákat elégettük, néhányuk fejét karókra tűztük. Nekem, és még pár embernek az életben maradt, harcképtelen, stalkerek kivégzése maradt. Mocskos meló, de egy monolit harcos nem érez szánalmat ellenségei iránt. Miután mindennel végeztünk, folytattuk a készülődést a további területek meghódítására, és ismét imára hajtottuk a fejünket. Hamarosan vége lesz ennek az egésznek. És akkor a monolit győzedelmeskedni fog az egész zóna felett.
 
Tom Abrams Ezredes USA Texas:

A temetés Méltó volt Hawkinshoz, a hagyományokhoz.
a családja 6 generációkon át szolgálat seregben, mind tovább tudta vinni a nevét kivéve ő, neki nem lett gyermeke. csak 1 felesége volt, aki ott gyászolta őt akárcsak mi, de neki valahogy mégis jobban fájt...
az idő tiszta is napfényes volt, annak ellenére hogy egy jó ember, és egy remek barátot vesztettünk, Talán ez volt az ő utolsó kérése, Ne gyászoljuk, hanem emlékeinkben, örökké kedves és Jó emberként éljen tovább.
Kosztyán is eljött a temetésre, elkísért engem. a helyőrség irányítását Pavlov Őrnagyra Bíztuk, aki csak a kordon biztonságáért felel, nem indíthat semmilyen nemű támadást abban a 2 napban amíg mi fel nem váltjuk.
az Amerikai Haderő Parancsnoka, egy Bizonyos Arthur Willson Tábornok Halála után is kitüntette Hawkinst egy érdemrenddel. a legmagasabb, mit kapni lehet a titkos hadműveletek elvégzése közben mutatott hősiségért, és önfeláldozásért.
az a bizonyos Tábornok a Temetés után ajánlatot tett, hogy vissza vennének a hadseregbe az amerikaiba, oda ahol Hawkins Szolgált.
Kértem gondolkodási időt, a Tábornok csak annyit mondott hogy értesítsem ha döntöttem, határidőt azonban nem...

Mikor mindennel végeztünk elindultunk haza Ukrajnába.
még aznap este haza érkeztünk Kijevbe, de nem pihenhettünk, mert máris mennünk kellet a zónába.
Istenem mi a franc történhetett... még szerencse hogy a gépen aludtunk.
Legnagyobb meglepetésemre Zsandár, Nikkeles, Pusztító, és Herceg is a bázison voltak.
teljes harci felszerelésben.
Pavlov mi történt? kérdezi kosztyán.
Invázió!
Mi féle?
Monolit!
80 monolitos, és 4 tank ellen nehezen küldenék akár 3 spetznazt csapatot is.
Hol van ez a Monolit egység?
Bár!
Hogy MI?
A bárban, ma éjjel bevették a bázist, 12 órakor kaptuk a jelentést a vesztett szolgálat csapatoktól, akik argropromba költöztek.
És mi van a szabadsággal?
Meglátva a nagy sereget, elfutottak a francba a sötét völgybe! Pavlov.
hogy az a! Kosztyán.
gyáva férgek! mondtam Kosztyán mellé érve.
És amugy miért is van itt a csapatom? kérdeztem.
Mert ön lesz a beszivárgó, és kimenekítő egység.
Kimenekítő?
Igen a jelentések szerint Petrenkó Ezredes, és egy Tudós aki egy újfajta agyperzselő alapú fegyvert kikísérletezett ki, meg amint tudjuk pár stalker is ott ragadt.
Hol van Tátja és Steiner? Kérdeztem ingerülten.
1 napja mentek el. lehet hogy a bárban uram.
csessze meg!
Odafordultam a csapatomhoz:
irány a fegyver raktár, válasszanak fegyvert, 20 percen belül mindenki harckészültségbe!
Kosztyán te rendelj ki 3 spetznaz egységet a szemétdombra, Állítsanak sáncokat a határra, és készíts 1 helikopter nekem, én most azonnal bemegyek.
Oké! nyugtázta Kosztyán, és elszaladt intézkedni.
Én berohantam a fegyver raktárba, és felvettem egy Skat 10es ruhát, mellé egy a brit SAS által itt felejtett M32es Gránátvetőt, és egy SOPMOD M4est. majd kifutottam a helikopterhez, és elindultunk. a helikopter a Bártól Északnyugatra tett le 2 kilométerre egy hegyes dombos területre.
Onnan a bárba gyalog mentünk.
Herceget a Dombon hagytam, ő fog majd fedezni minket a mesterlövésszel.
a többiek és én addig felosontunk az aréna tetejére, majd a toronyra, láttam rajta 1 kis lécet, ami nem a helyén állt.
Kicsit odébb tettem a lécet, és mit látnak szemeim, egy rejtekhely, gyorsan bemásztunk, és megfigyelésre fogtuk a helyet....
 
A kötelességiek elvesztek! Végük! Gondolkodnunk kell. Összehívták a vezetőket. Dusztujev, Schrödinger, Herzbrend, és én. És elkezdődött a tanácskozás. Schrödinger fellép az emelvényre:
-Uraim, mint tudják a kötelességiek elbuktak, a vereségünk egy fél méterre van tőlünk. Remélem nem temették el még a frakciónkat mert vannak még trükkjeink! Csak az a kérdés mit csináljunk?
-Meneküljünk!
-Igen Dusztujev?
-Meneküljünk el! Mit tehetnénk? Elrejtőzünk és majd később kitörünk ha már felerősödtünk!
-Badarság! Ez csak a tér nyerés! Igazából nem ez a tervük. Csak egy kis teret akarnak nyerni hogy bekapcsolhassák a perzselőt ami végleg kitisztítja a Zónát. Ha meg ez megtörténik akkor csak mászkálni fogunk a zónában!
-Mi lenne ha segítenénk a kötelességieknek?
-Hogy? Minek? A kötelességiek már nincsenek! Jó ha elmenekült 1-2! Már nincs se kötelesség sem Szabadság! Alig vannak túlélők azok is bújkálnak!
-És mi lenne ha közvetlen támadást intéznénk a Monolith ellen?
-Miket beszél? Egy jól kiképzett 16 fős osztag kiiktatása 2 percbe telt nekik! Tankokkal vannak!
-Uram!
-Inyokráv! Magának mi a terve?
-Mi lenne ha Vörös erdőbe mennénk el és a perzselőt pusztítanánk el?
-Miket beszél? A perzselő működik!
-Nem egészen főnök-szólalt meg egy másik hang.
-Strelok? Mit akar?
-A perzselőt maga szerint én hogyan védtem ki?
-Hogyan?
-Yantarban, a tudósoktól lehet PSZI sisakot venni. Csak egy példányt tudtak eddig legyártani szóval csak egy ember mehet.
-Értem, maga szerint ki lenne a megfelelő?
-Hmm....Inyokráv!
-Én?
-Igen. Maga a megfelelő ember a feladatra. Amíg mi elintézzük a perzselőt addig a többiek lefoglalják a monolithot.
-Hogy-hogy mi?
-Maga meg én. Nekem is van egy prototípusom. Ugyanúgy megvéd a PSZI sugárzás ellen.
-Értettem. Mikor indulunk?
-Pillanat.Még terveznünk kell. Milyen legyen a támadás?
-Hogy-hogy milyen?
-Honnan támadjuk meg őket?
Elővesz a főnök egy térképet és mutatja a haditervet.
-Nos, a monolith ide fészkelte be magát. A kötelességiek bázisa. Valószínűleg elfoglalták az egészet, ellenállást csekély mértékben tanúsítottak ellenük. A terv a következő, Ide vezényeljük az összes emberünket, hányan is vagyunk?
-Összesen 200 ember az összes bázison.
-Értem, akkor mindenki idejön a kötelességi bázishoz, és 200 emberből 110 fog közelharci fegyvert használni és 90 mesterlövész puskát. A lényeg hogy csak néha kell rájuk lőni és ekkor sem eltalálni kell őket hanem a figyelmüket magunkra terelni. Nem szabad felingerelnünk őket mert akkor mindennek vége! Maga és Strelok bemennek a perzselőig és tönkreteszik az egészet. Annyi lőszert vihetnek amennyit akarnak, és olyan páncélt használhatnak amilyet akarnak.
-Értettük!
-Még ne induljanak. Még készüljenek fel, válasszák ki a felszerelésüket, javítsák meg a fegyvereiket és beszéljék meg az akciót! Lelépni!
 
Elértem a mocsárhoz,barátságtalan egy hely,de legalább látom ez erőművet,de most gyorsan megreggelizem,de elkezdett fájni a fejem,és egyre erősödik,Pszi erő nem lehet mert akkor már nem lennék magamnál,bekapcsolom a geigerszámlálót ,és az eszeveszettül kattogni kezd ,a francba pont egy ilyen helyet sikerült kifognom,azt hiszem átváltok a tudósruhára,de előtte bevettem pár jódtablettát,hogy egy kicsit csillapítsák a sugárzást.
könyörtelen egy vidék de legalább haladok.Egyre közelebb van az erőmű,de egyszer csak észreveszek egy kis halászházat ami menedéknek jó lehet,óvatosan körbejártam,és benéztem az ablakokon,hogy van-e valaki bent,de szerencsére üres volt,benyitok,és megcsapja az orrom a szokásos dohos szag,lepihenek itt egy órát........
 
-ÁLLJ !!! kiálltot Lukash belépve a terembe mögötte felsorakoztunk 3 akik meg maradtak a SZ.E.A-ból. Én, Drivij és Loki.
-Ki fene maga és hogy a csudába került ide ? kérdezte az egyik rangos tiszt.
-Én azok a gyáva szabadok vezére vagyok akik bosszúra éhesek és nem fognak ki maradni egy ekkora akcióból. És különben is ha jól tudom meg egyeztek az egyik emberemel. vonta kérdőre Lukash a tiszt.
Ekkor Inyakrovra néztem és ő tudta hogy róla van szó. Felállt és...
-Azthittem hogy mind meghaltatok, de igazat mondanak tényleg beszéltem velük.
-Nos, akkor egyeséget ajánlok mi készültünk a csatára és azt javaslom hogy ne ki verni akarjuk hanem ott tartani őket amg a készleteik megfogyatkoznak lehet Monolitosok és megszállot őrültek de ők sem tudnak üres gyomoral űgy lőni mint a ti lövészeitek és nem tudnak úgy harcolni mint a mi harcosaink amikor meggyengűltek bemegyünk és ki söpörjük őket a raktárak határáig.
-Ez mind szép és jó de mégis hogy gondolta ezt, mögötük ott van 4 tank és ki tudja még mi.
Ezzel ki hivtuk az udvarra az embereket ahol egy harci helikopter landolt mellet egy kisebb szálitó amit felszereltek két oldalt hidra vetővel.
-Ezekkel szerintem meg lehet fogni azokat a tankokat. Többit meg gyalogosan elintézzük.
-Annyi a lényege a tervnek hogy nem engedhetjük lejeb őket a bárnál. Semmi áron és ha kell akkor az utólsó emberemig ott harcolok. ezzel együtt felkiálltott az 45 Szabadságos aki aki a kiséretet képezte.
Majd csend lett vártuk a választ.

Sikerült Laptophoz jutnom és Holnap megyünk Balcsira.
 
Áh, ez nem is rossz. Erősítés. De el vannak tájolva egy picit. Elmondani nem akarom a tervemet de azért szólok nekik arról hogy:
-Hát ez jó ötlet, de nem megölni akarjuk őket csak a figyelmüket elterelni. Azaz, ne ölje meg őket csak vonja magára a figyelmet. Mint mi. Más tervünk van. Majd meglátja.
 
-Rendben,megteszünk minden tőlünk telhetőt, de lehet hogy segíteni tudnánk az akciójukat vannak eszközeink a perzselőn is át jutott a SZ.E.A. oda-vissza. Gondolják meg az ajánlatot. Majd hozzám fordult
-Remélem elfogadják a segítséget, te vagy mostantól a SZ.E.A parancsnoka. Ellenvetés ?
-Nincs, uram. Drivij.
-Tökéletes, uram Loki.
-Akkor ezzel megvolnánk, innentől maga felel a csapatáért és az estleges újoncok toborzásáért.
-Értetem. feleltem határozotan.


Innentől majd Drivij és Loki is külön karakter(em) lesz. Ha valaki szeretné az egyiket egy privát üzi és megbeszéljük :).
 
Scarecrow:

Tökéletes volt a reggel. a nap szikrázott.
olyan 11 óra körül megérkezett a Próféta, a Exoskeletonos őreivel pont olyan tiszteletet parancsoló mint amien a Szellemvárosban volt.
Ott álltam elötte, mikor megállt, letérdeltem elé.
Álok szolgálatodra Próféta! mondtam.
Hozd az alanyt elém Scarecrow Immortál!
Igenis.
Majd személyesen mentem a szobához, megfogtam a kezénél, és kivittem az épületből.
letérdeltettem a Próféta elé.
Ő kinyújtotta kezét, és A lány fejére tette, a lány felordított.


Thunder:

Másnap reggelig vártunk ott.
majd fogtuk magunkat, és lassan kimásztunk a helyünkről.
10-11 óra lehetett amikor láttuk hogy a monolit katonák 1 része Díszsorba állat, mintha valakit várnának.
pontban 11 órakkor megkaptuk a választ egy fekete palástost és csuklyás ember jelent meg egy durván erősnek kinéző Monolitos exoskeleton kísérettel.
a sor másik végén 14 eddig ismeretlennek tűnő szervópáncélos ember állt, köztük 1 az elején, amikor megállat a palástos, akkor a másik letérdelt elé, és alázkodva szólt hozzá.
Nem sokkal később a szervópáncélos eltűnt egy kicsit, és nem sokkal később egy stalkerrel az oldalán tért vissza.
Tátja az!
Nyughass te öngyilkos merénylő, nem támadhatunk rájuk, sokkal többen vannak! szólt nikkeles, miközben erővel fogott vissza.
Ezek megölik!
ne feledd, nekünk a tudós, és Petrenkót kell kihoznunk élve!
a lányt letérdeltették a palástos elé, aki a fejére tette a kezét, mire a lány felordított, na itt már nem bírtam magammal és a többiek minden hadakozása ellenére lementem a tetőről, és a Monolitos díszmenethez rohantam, útközben, két monolitos éppen hogy csak vette volna le a válláról a fegyver, amikor én a katanával, az egyiket lefejeztem, a másiknak pedig keresztbe vágtam a tüdejét.
a kardot a helikopteren kaptam még, az egyik katonai őrjárat megtalálta Yantar határában a rothadó Óriás mutáns mellkasában (igen morzsi ez a volt karaktered :D)
majd ezzel a lendülettel futottam a "ünnepi" tömegbe rendet vágva köztük.
Zsandár ez alatt, a PKM -jével megszórta a tömeget, és lekaszálta a monolitos díszőrséget.
jómagam egy a palástos felé vágtam, de hatástalan volt.
a kard úgy suhant át a paláston, és a viselőjén, mintha szellem lenne.
a palástossal szemben lévő eddig meglepetten figyelt, de ezt látva, megfogott a vállamnál, és hátra rántott.
kb 3 méterrel arrébb landoltam.
de amikor újra felnéztem már nem volt ott a palástos, mintha eltűnt volna. és az őrsége is.
de az a nagydarab Furcsa szervóruhás, és mellette lévő másik 13 Monolitos Vérbeborulóan néztek felém.
a vélhető parancsnokuk azonban intett nekik, mire azok szét szóródtak, és a társaimmal foglalkoztak.
Nikkeles mögöttem állt már, mikor feltápászkodtam a földről.
Tűnés a cellákhoz, vidd ki őket, ez az én saram!
De uram?
Ez parancs Nikkeles!
ii... Igen uram! Mondta, majd beszaladt a szolgálatos bázisra.
Majd a térdelésből hirtelen felkaptam magam, és rohantam az szervóruhás felé, a kardal jól irányzottan csaptam,, de mintha nem is e-világi lenne a páncél, csak koppant rajta.
Rossz a fegyver. mondta, majd egy akkora maflát adott, hogy megpördülve szálltam vagy 2 métert.
a kard kiesett a kezemből, és félúton esett a földre közénk.
Kicsit felkeltem, de vissza is estem.
Túl nagy volt ez a pofon...
össze szedtem az összes erőmet, és fel is tápászkodtam, a monolitos csak állt, és nézett, várt rám hogy támadjak, tudja hogy esélyem sincs megsebezni, ellenben ő akármikor megölhet.
miközben újra feltérdeltem ekkor látom, hogy a sisak üvegje eltört, hát levettem a sisakot.
a háttérben látom hogy a lány eszméletlen fekszik az aszfalton.
minden erőmet össze szedtem és rohantam a monolitos felé, ő ütne, de ekkor hirtelen elfekszem, és elcsúszom a lábai alatt.
pont tátja mellé, ekkor felkaroltam, és egy másik irányba futni kezdtem.
Mikor vissza néztem a monolitos haragosan egy lépegetőt megszégyenítve halad felém.
Pusztító rakétát nekik!
Az emberem engedelmeskedett, és egy rakétát irányzott a Monolitos parancsnok felé.
hatalmas robbanás.
Ezt neked! Mondja örömködve Pusztító.
Én vissza fordultam.
mikor elült a láng, azt látom hogy Pusztító élettelenül esik le a tetőről. és őt követi zsandár is.
Neeee!
akkor látom mikor a por is elült, a monolitos parancsnok kibírta a rakétát, és lelőtte őket a puskájával, egy Különleges vintorezzel.
Futni kezdtem, mert láttam hogy felém szegezi a fegyvert.
Futottam, és mikor kiértem a szemétdomb felőli sánchoz, ott jártak elöttem az elfogottak, 3 stalker meg petrenkó, de a tudós nincs köztük.
futunk mint ahányan vagyunk, kb 500 méterrel odább Herceg is csatlakozik.
és hátrafelé lövöldözve futunk a kivonási pontig ahol a helikopter vár ránk.
meg is érkeztünk a monolitosok nem követtek hál istennek.
a gépen még mindig a karjaimban tartom Tátját, van pulzusa de nincs eszméleténél, és nem reagál semmire, görcsösen fogom nem tudom mi van velem.
Steiner el akarja venni a kezemből, de nem tudná anélkül hogy engem nem bántana, megpróbál megütni, de a katonák lefogják, és ájulásig verték.
Mikor megérkeztünk, letettem egy Kórházi ágyra, és csak akkor tértem magamhoz ebből a fura tehetetlenségi állapotomból, de érdekes, mintha maga a lány vonzana.
a tudósok, és orvosok elvégeztek rajta egy diagnosztikát.

Rossz hírem van Thunder ezredes: a lány agyának 60% megsérült. Pszihikus hatás nem lett véglegesen befejezve e miatt az agya megsérült.
Azt mondja...
Nem, a motorikus képességei megmaradnak, járni mozogni lőni tudni fog, de az idegrendszere súlyosan megsérült, a mai gyógyszerekkel nem lehet még csak javítani se az állapotán.
az emlékezete is megmarad, de attól tartok az elmúlt 2 hónapról semmire se fog emlékezni.
Steinerrel való kapcsolatáról?
Semmire uram.
ezen kívül van még 1 probléma.
Mi?
mivel a pszihikus hatás nem volt teljes, lesznek olyan idők amikor a lányból kitör a monolitos hajlam.
vagyis őrült gyilkoló géppé válik! mondja Kosztyán mellém érve.
nem! NEM!
 
Scarecrow üzeni hogy egy darabig ne támadjátok meg mert a Monolithos egységeknek össze kell szedniük magukat. Légyszi ne támadjatok!

Rendben, Strelokkal felkészültünk az offenzívára. A szeméttelepen vagyunk. Elbújunk egy bokor alatt és kapjuk az üzenetet a PDA-n:
-Rendben, Strelok, Inyokrav! Induljanak! Reggelig el kell jutniuk a perzselőig! Siessenek!
Elindultunk, mivel nem volt kitörés még nem volt, a titkos út maradt ugyanolyan biztonságos mint volt. Átlopakodtunk, majd mikor megbizonyosodtunk róla hogy sehol senki és semmi indultunk tovább. A szabadságos bázisnál tiszta a terület, mentünk tovább, de sehol senki. odaértünk az előőrshöz, ott volt egy őr. Őt Strelok ölte meg. Az igazi Vintorezt akcióban látni remek volt. Mikor a figura feldobta a talpát elrejtettük és elvettük tőle a cuccait. A PDA-ján nem voltak adatok a kötelességiek táborával kapcsolatban. Két utat választhattunk, vagy Vörös erdőn át vagy az úton. A Vörös erdőn mentünk át. Sehol senki. Az összes monolithos a kötelességiek volt bázisánál van. Amikor odaértünk a perzselőhöz egy hang megszólal: Figyelem! Magas PSZI sugárzás! Hagyják el a területet azonnal! 1 perc 30 másodpercük van!
-Mi legyen Inyokrav?
-Nem tudom Strelok. Te jártál már itt nem?
-Igen, ki is találtam valamit.
-Mit?
-Azt a 8 embert ha leszeded akkor odajutok a perzselőhöz. De pontosan lőj mert ha eltéveszted nekem annyi!
-Értettem.
Strelok elindult én meg felkészültem. Az első minden hiba nélkül ment de a másodikat nyakon lőttem. Strelok szerencsére a közelében volt így eltörte a nyakát hamar mielőtt valaki meglátta volna. A harmadik az pont tarkóra sikerült így azonnal meghalt. A negyediket Strelok ölte meg mert nem volt tökéletes célpont. A felén túlvagyunk, 4 maradt. Ekkor hallunk valamit. A négy monolithos elindul a főépület felé ahonnan ima hallatszik. Szerencsére ima idő volt így senki nem volt az udvaron. Strelok odalopakodott és két oszlopot aláaknázott. Már kezdett világos lenni szóval sietett el onnan. Visszajött és beugrott mellém.
-Na mi volt?
-Semmi extra. A szokásos.
-Te én menyusnak hívlak mert úgy lopakodsz mint egy menyét.
-Azt próbáld meg.
-Most mi legyen?
-Most jön a bumm.
Robbanás. A két oszlop eldől de nem fekszik le, még mindig állnak de a sugárzás megszűnik. Éppen időben. A monolithosok kirohannak. Mi meg röhögve nézzük őket. Ekkor egyik felénk mutat és ordít:
-Testvéreim! Ott vannak!
Elkezdünk futni. Leráztuk őket. Vörös erdő sűrű részén vagyunk. Éppen megállunk körülnézni, ekkor fütyülést hallok. Strelok leránt a földre:
-Feküdj!
Éppen jókor mert a mellettünk lévő fának a törzsét szétrobbantotta egy lövedék.
-Fussunk az életünkért?
-Légyszives.
Elkezdünk rohanni ahogy tudunk. Mellettünk a bokrok és a fák robbannak szét, és hatalmas porfelhő kíséretében robbannak szét a lövedékek a földben. Rohanunk ahogy tudunk. Találunk egy fedezéket egy szikla mögött és megpihenünk.
-Strelok, mi ez? Aknavetők?
-Nem, 110 milisek. Ezek tankokkal támadnak ránk.
-Sietnünk kell, még bombáznak minket.
-Igaz, ez sem bírja sokáig.
-Egy lövés és vége.Te! Inyokráv! Most futunk! Aki lemarad az ott marad. Futás!
Elkezdtünk megint rohanni. Elértük az ellenőrző pontot. Hallottuk a tankokat ahogy jönnek felénk. De csak futottunk. Elértünk a szabadsági bázishoz. A bázis mögé elbújtunk. Nem vettek észre. Már láttuk a titkos átjárót is! Futás. Átértünk a szeméttelepre. Ott már várt ránk a Niva. Bepattantunk és indultunk haza. Ez hosszú nap volt. De a monolithosok képét megnézném hogy hogyan reagálnak erre. Nem lehetnek boldogok. Strelok aki már két alkalommal kib*szott velük harmadjára is. Kitör belőlünk a röhögés. Megérkezünk. Bemegyünk a kapun és azonnal a tárgyalóba hívnak. Ez rosszat sejtet.
 
Sascha Steiner:
Hozzá ne érj te ...!!-Az egyik monolitos egy vascsővel mellbe vágott.
Elvitték a lányt,mire feleszmélek.Valamit azért hallok.
Elindult a balhé,a kezemet lefogó kötélből kioldottam a kezem,és a nekem háttal álló monolitos pisztolytáskájából kihúzom a Fort12-esét,majd fejbelövöm. Az udvar felé rohanok,és mikor kiérek ismét egy lökéshullám talál el,amitől megint elkábulok.
Feleszmélek az kábulatból,és a következő amit látok,hogy Thunder tartja a kezében a lányt.
Gyorsan felpattanok,és odafutok hozzá.Jaj ne !Elkezdem rángatni a kezét,de ő csak meretten figyeli a lányt.Látom,hogy semmit se csinál,ezért be akarok húzni neki egyet,hogy térjen magához,de a gorillái lefognak,és puskatussal nézek farkaszsemet megint.A következő amire ébredek,hogy egy kórházi ágyon fekszek,és be vagyok kötözve.Nem érdekel mi lesz,de látnom kell őt. Felugrok az ágyból is és a székéről ijedten felkelő őrnek rontok. Egy jobbegyenessel leterítem,és a kivizsgálóba rontok. Ott áll egy gárda tudós,a hófehér,lila szemhéjú lány pedig fekszik. Thunder jön oda hozzám először,hogy kivigyen,de megragadom a kezét és lefejtem magamról.
-Te rohadt szemét !
-A kib*szott nagy pofádon kívül nem érsz te semmit !
-Ismét itt fekszik félholtan,mert ti elrontottatok valamit ! -fakadtam ki rá.
Ő visszaordított:
-Igen ?!
-Neked pedig nem kellett volna északra menni a monolit karjaiba.
-A legjobb cimborád nem figyelmeztetett a veszélyre !!-folytattam.
-Ha működne ebben a kib**szott seregben bármi is,ez nem történt volna meg !
-Steiner,a lány agya súlyosan megsérült.
-Nagy a gyanú,hogy a monolit csinált vele valamit.
A hírek hallatán összerezzentem.Ugyanúgy éreztem,mint akkor,mikor először veszítettem el.
-Jobb ha most magadra hagylak !-mondta.
A sarokban a kezembe temetve az arcomat csúsztam le a padlóra...
 
Arra ébredek,hogy egy suttogó hang a nevemen szólít,felkapom a pisztolyom,és körülnézek,de sehol senki,kimegyek a házból ekkor egy furcsa lénnyel találom szembe magam olyan 180 cm magas,de semmilyen eddig látott fajra nem hasonlít,belenézek a szemébe ,amikor egy élest villanást látok:Ugyanitt állok,de amint az erőműre nézek ledöbbenek,még teljesen ép,majd mozgást hallok,megfordulok és meglátom a halászkunyhó tulajdonosát,odamegyek és megérintem a vállát,ekkor egy éles villanás és valamilyen erő a földhöz vág,visszakerültem a való életbe,ránézek a szörnyre,de az hihetetlen sebességgel el is tűnik.Nem tudom mi a fene lehetett ez,de megint zajt hallok valami betöri az ajtót,a földhöz vág és befeketedik minden................
 
Scarecrow:
a rajtaütés után, már csak a tudós maradt itt, őt elrejtettük a többitől, mert ő kell nekünk.
3 embert küldtem rá hogy verjék ki belőle a perzselő részleteit, értessék meg vele hogy nincs más választása, erre a feladatra az egyik az volt akit a monolit korábban kijelölt mellém.
fél óra után úgy meg tört mint 1 tojás, és elmondta hogy valamiféle különleges relikvia az amiből az energiát nyerik, a kövek pedig a yantari tudóslaborban vannak.
Odaszóltam a támadó egységnek hogy csak óvatosan, és hozzák a köveket is.
az ottaniak fél óra alatt meg is szerezték a köveket, a tudósokat nem tudták megölni, mert bezárkóztak de a védelmük alkotta katonákat megölték.
a köveket a perzselőhöz vitték, amit újra szabotáltak.
Pokolba velük! Ordítottam fel, mire újra megjelent elöttem a Próféta.
Scarecrow Brod, figyelj rám most egy támadás fog ellenetek indulni elmondom a részleteket, ti pedig vissza veritek őket!
Igen is!
amint megtudtam a részleteket átrendeztem a védelmet, a tankokat takarásba tettem, és az emberek is fedezékbe húzódva harcolnak majd, míg a támadok fedezék nélkül fognak harcolni, még egyéb járművük se sok van.
kb 3 órákkor megjelent a határon a porfelhő.
az egyik tankot úgy tettettem be az épületbe hogy a csöve kilógjon egy keveset, és megtudja bombázni a mocskokat.
Mivel amikor a próféta érkezett, hozott az általa jött 20 monolitos könnyű tüzérségi felszerelést.
pontosítva 5 darab 75mmes aknavetőt, ezeket felhasználva elkezdtük őket bombázni.
innentől esélyük sincs hiszen számítottunk rájuk, és hiába vannak többen mint mi a taktikai előny a miénk.
gyorsan hullottak is fedezék nélkül.
ám nekünk is hulltak az embereink, mert távolról mesterlövészek hada ölte őket.
mikor már majdnem az összes gyalogost lekaszáltuk, az aknavetőket átirányítottuk a dombokra.
a helikopter vélhetőleg észre vette a tankot, 2 rakétát engedett az épületbe, az egyik csak a falat kapta el a másik viszont elkapta a tank elejét.
de nem volt szerencséje, mert a tank is lőtt, és az bizony leszedte a levegőből.
amikor látták hogy a helikopterüket is lelőttük, és a lövészeiket bombázzuk, na akkor már vonultak vissza, most jött az aratás.
azt hiszem maximum 4 ember menekült el akiket láttunk, sajnos dombokra nem láttunk fel, de ott se sok maradhatott.
remélem ez volt az utolsó erejük.
jövőhéten kiterjesztjük a hatalmunkat a zónára a kövek úton már megérkeztek a perzselőhöz, de még rendbe kell rakni azt.
az a baj hogy már csak 2 ép torony van, azt már nem veszíthetjük el.Holnap pihenünk, de utána indul a portya a szemétdombra, és tovább!
ma azonban eltemetjük sajátjainkat, és elégetjük a hitetleneket!
sok jó harcos halt meg ma, kb 40en maradtunk már csak, ideje lenne megérkezni a második légiónak.
a tank amit eltaláltak mozgásképtelen, a láncot leszaggatta róla a rakéta, és a frontpáncél is erőteljesen legyengült.de beásott védelemnek még használható.
Miután jelentettem a győzelmünk a Prófétának, dicsfényesen kinevezett a 40 monolitos elött a Monolit aljparancsnokának, a Gladiátorok Mesterévé. ez a kitüntetés csak keveseknek adatott meg, és ezeket nagyon nagy tisztelet övezi a Monolitban.
végre kezdem érteni a jövőm....

Thunder:

Most kicsit magára hagytam steinert.
Ám 2 óra múlva amikor a lány magához tért, Őrjöngve rontott nekem.
Te rohadt Mocsok, töröltettétek az elméjét!
Majd behúzott egyet amitől án az egyik parkoló BTR oldalához csapódtam.
Egy kicsit kapaszkodok rajta, de érzem hogy most már nem bírom a dühöt magamban tartani, most leszállt a "vörös köd"
vissza fordultam, úgy teszek mintha ütnék, de megvártam míg steiner teszi azt, elkaptam a karját, és eltörtem a könyökénél, ő felordított, és a földre került ott rugdosni kezdtem az acélbetétes bakanccsal.
Tom! Tom ne! Ordítja Kosztyán a teraszról.
Jött is két katona hogy szétválasszon, de az egyikkel megfejeltettem a BTR-t a másikat pedig gyomorba térdeltem.
jött egy harmadik is azt pedig derekánál rúgtam meg mire az össze esett.
és tovább Rugdostam Steinert a földön. Közben Ordibáltam.
Persze hogy a sereg tehet mindenről, élükön velem úgye?!
Én vagyok a hibás minden szarért, és a barátaim sorra halnak meg!
Te, te pedig csal nyalod falod Tátját, mintha ez a menny lenne!
Ez nem a meny, nem az élet, ez a Pokol!
ennél a a mondat végén fejbe rúgtam mire rögtön eszméltét vesztette.
Most már Nikkeles, és herceg jöttek, mert látták hogy meg akarom ölni.
De ők is hamar földre kerültek, a düh, és a lelki szenvedés Őrjöngő Berzerkert csinált belőlem.
egyszer csak valaki rohan felém, és rám ugrik, és bemos egy akkorát hogy kiütött azonnal.
Néhány órával később ébredtem, egy ágyban, mellettem egy nagykabátos, csuklyás fazon ült.
KI maga? kérdeztem erőtlenül.
Hello Tom!
Ki vagy te?
Jack a Kaszás
Leveszi a csuklyát, és én pedig elkerekedett szemekkel néztem...
Ekkor lép be az ajtón Kosztyán....[/url]
 
Dmitrij

Az üldözés közben Egy mutáns támadt a kocsimra. Valószínűleg kiméra. A csizmámban lévő késsel Hátralöktem majd kiesett. Erre ráfutott a mögöttem haladó dzsip és felborult. Remek már csak 1 van. Ezt hiába lőttem semmi se történt. Már elhagytuk Pripyatot amikor valami földobja a kocsit. Már alig látok valamit. A másik monoitosokkal teli kocsit is megdobja valami de ők meghaltak. Ekkor elájultam. Ezután arra ébredek hogy egy ember nyúl felém. Szabadsági egyenruha. Elvittek a bázisig. Utána a főnökük beszélt én válaszoltam is. De hogy konkrétan mit nem tudom. ÁÁÁ a fejem nagyon fáj. El akarnak vinni bárba, de útközben a kísérőket lelövik. Újra monolitosoknál vagyok. Valami páncélterembe. Az egyik elkezd ütni. A másik kimegy. Amikor megtörölte az arcát előkaptam a kést. Ő lábon lőtt de levágtam a fejét. Élve kellek nekik. Elveszem a Viperét és a pisztolyát. A Vipert az ajtóra a pisztolyt a fejemre tartom. Ha ideérnek lelövöm magam. Elkábítani nem tudnak, mire hatna addigra lelövöm magam. Benyit az első. Hidegvérrel lelövöm. A bázison riadóztatnak. Itt a vég. Ki a franc foglalkozna egy tudóssal ha bár határánál is vannak. De addig annyit ölök meg belőlük amennyi csak lehetséges. Ekkor kezd rémleni valami. A monolitos vezér, aki először jött be Pripyatba hogy kiköpje mit akarnak. Egyenlő azzal akivel a laborba mentünk. Ha már parancsnok akkor már amikor ott voltunk is monolitos lehetett. Mit akar?? Közbe bejön egy tárgyaló. Elkezdi hogy ha leteszem a fegyvert akkor elengednek. Persze. Megcsináltatják velem az eszközt és megölnek. Ezt is lelövöm. Szánalmasak.
 
Szóval így állunk, a monolitok már semleges területeket is támadnak. Ebből vérbosszú lesz, én szóltam előre, hogy Yantart hagyd békén...

Merlin hívja a Farkasfalkát! Itt a Falkavezér, mesélj Merlin! A Yantari labort megtámadta egy kb 30 fős monolith alakulat, az őrzőket megölték, 4 relikviát elvittek, de nem azokat amiket akartak. Mit akartak elvinni? Az energiarelikviákat akarták, de helyette az élőborostyánokat vitték el. Nagyszerű, merre mentek? A perzselő irányába. Értem, akkor utánuk megyünk és kicsit átépítjük a perzselőt és környékét. Úgyis érdekel mostanában a tájépítészet... Rendben van, hogy haladsz a Kutatásoddal? Megvan az utolsó egyed is, a képességek egyesítve, kíváncsi leszek az eredményére. Én is, hidd el, én is! Szerintem induljatok máris, hátha még nincs későn. Rendben Merlin, Falkavezér kiszáll!

Rendben emberek, mindenki hallotta mi a helyzet, szerintem indulhatunk. Kaptunk némi támogatást is a zónán kívüli barátainktól, néhány Gepárd M1-es és M6-os formájában, mindenki vegye fel a neki szimpatikusat. Szokholov hadnagy, hogy áll a gépünk? Minden rendben uram, feltöltve üzemanyaggal és lőszerrel, rakéták felszerelve, indulásra kész! Akkor lóra emberek, induljunk! Parancs!

Tájfun hívja a Falkavezért! Itt a Falkavezér, hallgatlak Tájfun! Hallom bulizni készültök és minket meg kihagynátok? Miért Tájfun, te is jönnél valami finomsággal? Természetesen, van néhány 404-es bunkerbontónk, kis rakétás játék. Nektek csak meg kell pöttyözni a célt, a többit mi rendezzük. Rendben Tájfun, az nagyépítkezést megnyertétek! Köszönjük, és jó munkát nektek, Tájfun kiszáll!

A perzselőtől kb 1000 méterre leszálltunk a géppel, kitettük a fiúkat, csak Yurij és én maradtunk a gépen, a többiek kerestek maguknak megfelelő fedezéket, majd mikor az antennák közelébe értünk, megkezdték a takarítást. Jók ezek a Gepárdok, hatásosan lehet velük az áldást osztani. A géppel röptében szórtuk meg néhány rakétával az antennákat, a négy működőből kettő már ferdén állt mikor megérkeztünk, azokat gyorsan sikerült elintézni. A maradék kettőre kilőttük az összes maradék rakétánkat, sikerült is ledönteni őket. Yurij, hagyjuk itt Tájfun pöttyeit, utána pucoljunk. Rendben Alex, pöttyök kirakva, pucoljunk. Nagy sebességel közeledtünk a dombhoz, felvettük a többieket és vagy 4km-ről figyeltük az eseményeket.

Nem egészen 1 perc múlva meghallottuk az első 404-es hangját, majd láttuk a becsapódást. Elkezdődött az építkezés... - szólt Yurij. 12 darab 404-es bunkerbontó rakéta érkezett, az egész építmény helyén egy hatalmas kráter keletkezett.

Merlin hívja Tájfunt és a Falkavezért! Tájfun vonalban! Falkavezér vonalban! Látom mit műveltetek, szép munka volt, a Bár környékén van még néhány csapatuk ezeknek az eszementeknek, szerintem segítsetek be a többieknek. Oké Merlin, mindketten indulunk. Tájfun kiszáll! Falkavezér kiszáll!
 
Már egy órája áll ez a helyzet amikor robbanásokat hallok. Talán kiszabadítanak? Ekkor Befutott egy monolitos majd bezárta az ajtót. A kisablakból látszott hogy a folyosón lángtenger futott végig. A monolitost lelőttem. Senki sincs már itt, a tűz mindenkit megölt. Elkezdek a sebeimmel foglalkozni. Már gondolom senki se jön értem. Miután elláttam a lövést a monolitos PDAjaról egy vészjelzést küldök. Hátha eljut valakihez.
 
Sascha Steiner:
Egy kórházi ágyon ébredek megint.Eltört néhány bordám,és a könyökömet nem érzem. A fejemen is jókora dudo. Ezért megöllek Tom Abrams !Azt hiszi,hogy én nem tudok mit tenni ellene,de téved. Legalább olyan harcedzet vagyok,mint ő Vukovartól S*zarajevóig megjártam a balkáni poklot,és ez a seggfej azt hiszi,hogy csak neki rossz.Végre találtam valakit akit szerethetek,és akkor is egy ilyen nagyképű izomagy ront el mindent.Elmegyek innen,de mikor újra találkozunk Thunder megfizet mindenért.
 
A bárban beleástam magam az orosz nyelv mélységeibe, és sikerült egész tűrhetővé csiszolnom megkopott nyelvtudásomat.
Amikor az ellenállásnak szereztünk fegyvereket, gyakran tárgyaltunk orosz üzletkötőkkel, ott szedtem össze pár szót
Pár hete tartózkodtam ott, mikor egy seregnyi sztalker (később megtudtam, hogy ezek a monolitosok) lerohanta a bárt, és fogjul ejtettek.
Szerencsére Allah akaratából egy csapat jenki a segítségemre sietett, és szemétdombra vittek, távol ezektől a mocskoktól...
Elhatároztam, hogy dzsihádot indítok a monolit ellen. Egy darab kőnek imádkoznak, meggyalázzák Allahot, és az ő híveit!
Meg kell torolni ezt... Először is szereznem kellett egy nagyteljesítményű rádiót, hogy kapcsolatba léphessek a hamásszal...
 
Elkezdődött a csata. Felsorakoztunk. Láttunk egy exopáncélos figurát és röhögtünk egy nagyot.
-Ezek a marhák előrerakják a legjobb emberüket? Háhá! Na jó, lőjük szét.
Elővettem a puskámat és szépen fejbelőttem. Megfordul és ránk mutat.
-Mi a fene?
-A szemét! A szeménél sebezhető!
-Azt lőttem!
Elkezdtek bombázni minket. Elkezdődött az igazi csata. Kevesebben voltak de hullottunk mint a legyek. A helikoptert is leszedték, mi meg majdnem meghaltunk. Négyen menekültünk meg, Strelok, Dusztujev,Herzbrend, és én. Visszamentünk a bázisra és bementünk Schrödingerhez. Schrödinger egy üveg minőségi borral és egy nagy tál cigánypecsenyével várt minket mert már biztosra vette a győzelmet.
-Áhh! Uraim! Jó hogy jönnek! Előkészítettem a győzelmi lakomát! Van bor és minden jöjjenek! Vendégeim egy szivarra!
-Ömm, uram baj van.
-A halottakat meg meggyászoljuk.
-Hosszú gyász lesz......
-Miért? Hányan élték túl?
-Háááááát....
-100?
-Lejjebb.....
-50?
-Lejjebb....
-40?
-Háááát..... Mi vagyunk a túlélők és azért mert rohantunk ahogy tudtunk.
-Hogy?
-Igen. Vereség. Vesztettünk.
Ekkor a főnök begurult és kiparancsolt minket a szobából. Kint Dusztujev és Herzbend elment dühösen én meg Strelokkal elbeszélgettem.
-Strelok, mi volt ez? Te is láttad?
-Igen, de ilyet még nem találtam sehol. Ez a páncél, egy M24-es nem lőtte át, ilyet még soha nem láttam.
-De ez hogyan lehet? Az M24-es erős puska nem?
-Az első 10-ben benne van.
-Nincs valami terved?
-Nincs. A monolith erősödik. És így már 2 helyen tudnak portyázni, sötét völgyben és szeméttelepen is. Ha a szeméttelepen átjutnak akkor az újoncoknak annyi. Valamit tennünk kell.
-Mi lenne ha megpróbálnánk lelassítani őket?
-Próbáljuk meg.
-Rendben, készülj fel, holnapra idehívom egy régi barátomat és vele indulunk.
-Igenis.
 
Vissza
Top Alul