Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Regelire megettem 1 konzervet,ekkor mögöttem a nád zöngeni kezdet,felkaptam pisztolyom és oda fordultam,1 ember jött ki belőle,fel tartott kézzel,
-Kérem ne lőj,1 frakció tagja vagyok
-Melyiké?
-Renegátoké,még nem halltunk ki mint 1 esek szerint,úgy élünk mint az Egykori Tiszta Égbolt,csak kérem,Ne lőjön le,bemutatom bázisunkat,és 1 maréknyi ember (kb 10-12 ember) van abban a kis bázisnál,észre vettük a helikoptert mikor leszáltt
-Oké,vezess oda,csak várj össze pakolok,
Nem tudtam mit össze pakolni,a matracot betettem a dobozba,mellé a kipufogócsőt és a 2 Y betüs Nádast,meg a kaját,fegyveremet magamnál tartottam
ELindultunk a bázisukra,Nagy kukta szerü késsel vágta az utatt,megérkeztünk,volt 1 technikusuk,de kereskedő meg doktor sehol,körbe vezetett,leirom most ide az olvasók elé hogy nézett ki,úgy mint táboromat,
Jobb oldalt volt a Főnökség,amellet meg 1 garázs féleség ahol 5 Matrac van és lepedő,Hátúl keritések lepték körbe az egész helyet,de volt ott 1 lyuk,az a bejárat,Bal oldalt 1 Őrtorony áll,mellete 3 matrac és lepedő,Elől a Technikus szoba,és 5 matrac meg lepedő,Középen 3 tűr rakás,közöttük 2 kicsi 1 nagy,a nagyon Vadkant a kicsin Husit sütöttek,1 Kalaúz is állt ott Hátúl,később észre vettem hogy még 1 őr torony helyezkedik el ÉszakKelet felé,ennyi volt az egész
-válasz,vagy a technikusnál vagy az őrtoronynál szálsz meg mert ott van 1-1 üres matrac és lepedő,Mondom az Őrtoronynál de van saját matracom,csak lepedő kéne
máris a kezembe nyomta az 1 iket,
-2 van raktárnál ,már csak 1 :)
Bemutatott a vezérüknek is,
-Üdvözlöm,Ivoly Leontyjev vagyok,köszönöm hogy befogadnak,magát hogy hívják?
-Rég nem láttunk más embert ezen a nádas részen,Mivel a Tiszta Égbolt elzavart benünket ide menekültünk,sokan meghaltunk már,Nikolaj Lenin vagyok,örülök hogy látlak,üdv a Renegátok táborába,1 célunk van,túlélni,3 szabályunk van: Mi parancsolunk,azt teszed amit mondunk cserébe hogy náluvk vagy,és nem lősz le senkit emberek közül ha látsz,kivéve ha Monolit vagy Tiszta Égbolt,Értetted?
-Köszönöm,nyugovóra térek ha nem bánja
-Szives örömest,de este elne késen a vacsoráról mert Reggelit nem készitünk
Kacsintott 1 et majd vissza vonult ő is vackába,énis ezt tettem,és gondolataimban elmerülve,aludtam..
 
Na, egy hete már nincs netem, már tényleg nem tudom, hogy mi, merre! Szóljatok ha lesz újrakezdés!
 
Látom az öreg jól elszórakozik a PDA-val.Biztosan nagyon új lehet neki.Ha jól tudom, amikor ő élt, még mobil sem volt.Kérdezősködök a kocsmában az oázisról, de a csapos nem ismer olyan embert, aki járt ott.
Viszont volt itt bent egy ember, akinek az egyik haverja hozzám hasonlóan kómás állapotban volt, és azt mondta, hogy látta a helyet.Állítólag gyönyörű.Egy hatalmas omladozó gyárcsarnokban van, amit már csak a vegetáció hálója óv meg az összeomlástól.Olyan, mintha összenőtt volna a borostyán a fallal, és a földből kiszívott ásványi anyagokat belepumpálná a falba.Az egész hely egyetlenegy élőlény.
Lassú, megfontolt és kissé szórakozott.Legalábbis én ilyesfélén képzelem el a hallottak alapján.
Na itt éccakázunk, márcsak azért is, mert már régen ittam, és az öreg is igényli már az alkoholkúrát.Tudom, hogy nem kéne, dehát nem tudhatod, hogy meddig élsz.Az a zónában különösen igaz. Szeretem a vodkát, de megvallom, hogy egy kicsit únom már az ízét.Meg kéne bolondítani valamivel...
Talán majd a csapos ajánl valamit.Addig kimegyek egy kicsit friss levegőt szívni, úgyis feltámadt kint a szél.
Egyszerűen nem megy ki a fejemből az oázis, pedig nem is nekem kéne.
A távolból neveket hallok, valami egyhangúan kántál neveket.Beceneveket, kereszt és vezetékneveket.
Egyre hangosabb és egyre agresszívabb a kántálás.Már a fülembe ordít a hang, valamelyik név ismerős is.
Mostmár minden nélkül csak magában kérem a vodkát, az egyik pohárral a másik után, de nem lesz tőle jobb kedvem, és még a kántálás is hangosodik, meg gyorsul.A végén már csak monoton vibrálás lesz a nevekből, odakuporodok az egyik szakadt bőrkanapé sarkába.

Az egyik szakadáson keresztül beszivárgok a bélésébe.
Kis alagutakban hangsebességgel száguldanak benne a frissen kikelt kis méretű legyek.
Besorolok az egyik ilyen sávba, és velük utazom.A Windows media player véletlenszerű megjelenítésére hasonlít ez a nagy sebesség, vagy legalábbis amennyit érzékelek belőle.
Egyszer csak abbamarad az utazás, és egy kisebb mellékcsőbe érek.Egy kis bolyhos szobába vezet, aminek sakktábla padlója van.Poszhméhek csúszkálnak a padlón, nézem őket és egy idő múlva rájövök, hogy ez valami torz tánc.
Egy a szoba sarkában álló magasabb bárszékről elemelek egy kiflit.Egy pillanatra rá lefejezett, megkopasztott mirelitcsirkék rajzanak ki az ajtón, bőszen csapkodva fagyott szárnyukkal és engem is majdnem magukkal sodorva.
Egy ideig ülök, a kifli morzsákra hullik a kezemben, és sokfelé szerteszalad, de rájövök, hogy ezek végig egy bizonyos koordinátát táncoltak nekem, csakis nekem!
 
Társamnak megint látomása támadt. ezt onnan gondolom,hogy remeg,kiveri a hideg veríték és félrebeszél,láza azonban nincs.
Befeküdt egy öreg,össze-vissza hasadozott ,kifeslett afrik-bélésű,de valódi bőrkanapéra,és ott motyog a sarokba húzódva,valami táncoló posztméhekről,meg belső szobákról.
Mellé telepszek,őrzöm a lázálmát,mást úgysem tehetek pillanatnyilag.
Aztán eszembe jut,hogy mióta ismét élek,bizony víz nem érte a testem.
Ez azért furcsa,mert előző életemben-ha szabad így fogalmaznom-ellentétben a többiekkel,kínosan ügyeltem arra,hogy minden nap lefürödjek,ha más nem volt,hát a jeges vízben.
Piszkáltak is gyakran a többiek,"na Vityka,te kívül vízzel,belül meg vodkával tisztálkodol!"
Ez azonban nem nagyon érdekelt,nyáron sokszor jókat úsztam a folyóban-akkor még nem volt elszennyezve-és amíg a többiek koszosan,izzadtan tértek nyugovóra,én képtelen voltam arra.
Így aztán meg is kérdem a csapost,valamiféle tusolási lehetőségről,s némi anyagi ellenszolgáltatásért még egy jókora darab szappant,meg egy érdekes-nekem papírnak tűnő-törölközőt is ad,azt mondja,az eldobható,ne hozzam vissza,s megmutatja a tusolót,majd magamra hagy.
Tudtam,hogy az ilyen gyáregységeknek kötelezően van vizes blokkjuk,és meglepődve látom,ez ráadásul működik is,nagyjából ki van takarítva,klórmésszel kifertőtlenítették.
Ám ,hogy meglepődésem nagyobb legyen,amikor szkafanderszerű ruhámat levetem, feltűnik,hogy bőröm színe a gusztustalan szürkéből rózsaszínűre változott,mintha megújult volna.
Félek belenézni a tükörbe,de megteszem.
A kissé párás felületről egy korántsem halotti arcú,de öreg,pirospozsgás,szakállas,bajszos és hosszú ősz hajzatú pofa vigyorog rám....örömem határtalan,majdnem kiszaladok,aztán eszembe jut,teljesen pucér vagyok,s ezen kissé elszégyellem magam.
Visszalépek a tükör elé,és bátran vicsorogni kezdek. Megvan az összes fogam,holott jó pár már hiányzott. Ez hogyan lehet?
Nem értem,de nem is kutatom az okát,belépek a zuhanyrózsa alá,és élvezem a forró vizet,ahogy kitágítja a pórusaim.
A szappan illatos,mint valami úri dámáé,ez nem nagyon tetszik,én ugyanis a mosószappanra esküszöm,de most ez is megteszi. Eh,ezek a mai fiatalok,ilyen piperkőciségeken jár folyton az eszük.
A forró és gőzölgő víz,mintha több évtizedes mocskot hántolna le rólam.
Maradt annyi papírtörölközőm,hogy ruhám belsejét is alaposan kitakarítom,némileg átnedvesítve,mivel társam elbeszéléséből tudom,ez egy sajátos légtisztító és párátlanító berendezéssel üzemel,ők klímának mondják,és egyáltalán nem számít,ha nedvesen veszem fel,rövid idő alatt ismét száraz leszek benne.
Visszatérve a kocsmahelyiségbe nem tudom kihagyni,hogy felrázom társam,és pont az orra előtt nyitom ki a sisakom,majd rákiáltok,hogy "Kukk"!
Nagyon meglepődik,szerintem hirtelen meg sem ismer,ahogy a képébe vigyorgok.
Most már csak valami borbélyfélét kell keresnem,aki kopaszra nyír-mindig azt szerettem-és megberetvál,majd bekeni a képemet Pitralonnal! Ha az nincs,hát a vodkácska is megteszi!
 
Schellenberggel:
Pénzügyileg épp szörnyen le voltam égve, mikor bárba értem. Valahonnal azonnal pénz kellett. Ezek a sztalkerek szegények, ami kis
pénzük van, azt pedig elisszák. Utálatos, önpusztító népség.
A szabadság még épp a sebeit nyalogatja, a kötelesség pénze is fogyóban lehet, ezért valószínűleg újabb pénzszállítmány érkezik a zónába.
Ezeket bizonyos, lefizetett tisztek által vezetett helyőrségeken hozzák át, egy konvojban. A pénz általában kizárólag a zónában mozog,
csak a nagyobb frakcióknak van zónán kívüli tőkéjük.
Meg is van hát, honnan lesz pénzem. - ezen a gondolatvonalon túllépve elindultam, hogy megtervezzem a nagy rablást.
Hogy konkrétan nekiüljek tervezni az akciót, elindultam a 100Rad bárba. Inkább 100Rat-nak hívnám. Tehát elindultam, amikor belémfutott egy sztalker.
- Nézz már a lábad elé, te patkány! - rivalltam rá.
A féreg jó, ha a vállamig ért. Ekkor a szemembe nézett a csuklyája alól. Nő volt.
- Hoppá, bocsásson meg, hölgyem...
- Ez most nem érdekes - Szólt lihegve. Látszott rajta, hogy sokat futott -. Vigyen magával!
- Végülis, te még a hasznomra lehetsz.
- Disznó!
- Nem arra gondoltam...

Hajnalban, két óra tizenhét perc:

Egy szakadt kabátban egy meggyötört leány fekszik az út közepén. Szemlátomást szenved, és a rongyos ruhadarab is átázott a sűrű esőtől.
Egy két kísérő nivából, és egy teherautóból álló konvoj gurult felé. Az első autó kerekei nyikordulva fékeznek le, a sár a nő arcába fröccsen.
A sofőr kiszáll, s a ponyvázott raktérbe vezeti a nőt. Ezután a sor továbbdöcög.
Ekkor jövök én a képbe. A csomagtér ajtaján belülről kattan a zár, immár nyitva van. Az általam lerakott farönkökön lassan jut át a
három kocsi, ezért van időm. Kinyitom az ajtót, és behuppanok. Odabent két őr van leütve, és megkötözve. Egy páncélkazetta áll
az egyik sarokban, ezt pillanatok alatt feltöröm. A pénzt egy zsákba pakolom, majd egy bombát a széfben elhelyezve - jó munkához add a neved,
ez már a névjegyemmé vált - , újdonsült partnernőmmel leugrok a platóról. Ha a széf ha nyílik, a bomba robban.
Ötmillió rubel - nem sok pénz, de nekem most jól jön. Holnap a fél zóna Tatjána - mert időközben megtudtam, hogy ez a neve - nyakán lesz...
 
Már elkezdett sötétedni de még mindig patthelyzetbe vagyok. Ekkor látom meg hogy a villanyoszlop egyik vaslemeze mögött világít valami. Felmászok oda és a vaslemezt leszedve kiveszem. Egy fura relikvia volt. Bevilágította 10 méteres körben a helyet. Szilárd de mintha darabokból állt volna. Kb. mint egy vérkő. Elkezdtem a kiméra felé gyalogolni. Az hátrált. Majd elkezdtem felé szaladni. Az egyik kezemben a relikviával, a másik kezemmel a pisztollyal lőttem a lábait. Egy idő után már csak vonszolta magát. Odaérve a fejéhez tartottam a relikviát és a kimérának kitágult a pupillája majd elüvegesedett a tekintete.
Ezután ahogy bírtam elindultam a bunker felé. Útközben láttam pár vakkutyát, amint oda értem nyüszítve elszaladtak tőlem. A bunkernél megfájdult az egyik katona feje. Ekkor Távolabb beleraktam egy dobozba ami gátolja a psi sugárzást. Bent Kruglov elrakta egy külön helyiségbe. Mivel írtam hogy darabos volt több darabra szedtük szét és immár biztossá vállt hogy erős psi sugárzást bocsált ki amit a védőruhám nyelt el. Majd küldünk mintát janovba is.
Fél napot töltöttünk az anyag vizsgálatával amikor a gépészünknek egy ötlete támadt. A követ egy fegyverbe építeni teljesen új rendszerrel ami psi sugarat lő ki. A fegyver tervet másnapra készítette elő. Elmagyarázta hogy a relikvia egy tokban lenne a puskatushoz közel ami védi a relikviát és a használóját is a sugárzás elől. Amikor meghúzzák a ravaszt akkor a relikvia elektromosságot kap a módosított tárból ami elektromosságot tárol ész egy tizedmásodpercre ilyenkor a cső felé megnyílik a tároló.
A cső is sugárzáselnyelő réteggel lenne ellátva hogy a fegyver tulajdonosában ne tegyen kárt. Az egész egy Vintorez vázába lenne beleépítve.
A lövés 200 méterre használható lenne mutánsok és gyengén védett emberek ellen. A kontrollerekre nem a zombikra csak közelről hatna. A távolság azért lenne ilyen nagy mert egy nagyon kis helyen koncentrálnánk erejét. Így minél kisebb helyen összpontosítjuk annál nagyobb lesz az ereje.
Ezután Kruglov áttanulmányozva a tervet engedélyt adott az elkészítésre. A fegyvert én kapom tesztelni és ha úgy látom akár meg is kaphatom. Fél nap múlva el is készült. Még egy mérést is elvégeztek a fegyveren hogy nem e veszélyes.
Ekkor elmentem kipróbálni pár vakkutyán. Semmit sem lehetett látni vagy hallani csak a kis áramkisülést. Na meg azt ahogy összeesett a kutya. Elvileg a gyár közelében valami szellem vert tanyát. Kipróbálom rajta is. Már lesben állok egy ideje amikor megjelenik az alak. Rálőve felordít de borzasztó vékony hangon. Tűzlabda szerűséget dobott rám de kitértem előle.
Sajnálom az ilyeneket. Ezek a lények elfelejtették emberi mivoltukat. Eltűnt a testük, így csak az eltorzult tudatuk és lelkük maradt. A következő lövésnél egy robbanás rázta meg a földet. A fénye bevilágította az égboltot pedig nappal volt.

Ezután visszamentem a bunkerbe. Elmondták hogy indítanak egy helikoptert janovba a mintával és én is elmehetek. Találtak valami embert ami már majdnem kontroller de megvan emberi tudata. Adtak az új fegyver mellé egy a sztalkerek között Viper ötnek becézett fegyver továbbfejlesztett változatát. Ez sokkal erősebb szerkezetű, pontosabb és 5,56 x45 mm AP lőszert használt. Kaptam bele 15 tárat és a helikopterrel elindultam janovba.
 
Aztakurvaaaaaaaaaaaa!
Valami óriási arc ráncaiban szánkózom.(Még nem vagyok egészen magamnál.)
Az meg azt mondja Kukk! Ki is vetődöm az acredőiből, és visszaesem utazásom kiindulási helyére, a kanapéra.Az öreg az, de mostmár nincs rajta a Seva búrája már ordítanám is, hogy vegye vissza de azonnal, de valahogy visszanőtt a bőre, és rothadás helyett inkább tesco-s szappan szaga van.Jut eszembe, én is régen mosdottam már.Nem semmi, hogy a német ipari hulladék, amit szappanként hoznak forgalomba mire nem képes.Bár szerintem nem attól van.Nem igazán tudom megmagyarázni, az öreg bőrének kiujjulását.
Na jó, erre inni kéne, de nem tudok, hát inkább alszok rá.Majd holnap megkeressük a traktort, és a méhek által letáncolt koordinátákra megyünk.Jobb ötletem nincs. :)
 
Légió a Karijaimat mindig te ölöd meg,húúú majd én is leszedem a tiédet 1 szer xD na ez most nem hal meg
Zini lelkével
Virradni kezdet,elindultam Yantar felé,már 1 idelye itt repülgettem,majd 1 elég érdekes kimérát veszek észre aki nem támad 1 Tudósra,nem érdekel,tovább állok,ekkor a tudóst látom meg és vak Kutyák üldözik,majd fél nap múlva ugyan ezt az embert látom amint kijön 1 fegyverrel,lelövi a kutyát,majd nézegettett körül és észre vett engem,rám lőt,felorditottam,oda teleportáltam és láng csóvákat dobáltam belé,megint rám lőt,dühömben leszakadt 1 ik nem látszó kezem és Belső testrészem megvilágitotta az eget,Orditotam,majd arébb vonultam amig a Stalker eltakarta a vakitástól szemét,karomat próbáltam vissza tenni,nem sikerült,majd mikor le akarnék feküdni Karom elkezd felém mászni,majd mintha vissza varródna kezemre,ekkor a Zóna hozzám szól:
-tudod,csak 6 Szellem van a Zónába,te vagy az 1 ik,és mindig is 6 lesz,majd elnyelődött a hang,és én álomba merültem

Ivolyal
Felkeltem,1 nem lefürészelt csövü Shotgunt kaptam a kezembe,100 tölténnyel,mennyek el vadászni hogy legyen belőle konzerv,itt csak Vadkan és Husi él,néha feltünik rágcsa,hozzak nekik 1 Vadkant azt kész
Bele egyeztem,betöltöttem 2 csövümet majd elindultammegis találtam a kis roszcsontkát,pofán lőtem,újra töltöttem,megint pofán lőtem,ekkor előveszem kis pisztolyom mikor már alig 2 méterre van tőlem és 1 ő lövésre kidől
felkapom,ólmokat kiveszem belőle,majd elindulok vissza a táborba
-Ez könnyen ment - gondolom magamba
Vissza érve ajándékül kaptam Shotit,meg a tegnapi lepedőt,
Technikusnál megjavitotam cuccaimat és felderitésre indultam,valami leégett házat láttam a közelben,anomáliákkal és relikviákkal tele,csavarokat dobálva,bejutotam és elvettem relikviáimat,majd 1 hullát látok felfedezni,hé ez...
-Ez 1 élő ember,véres pofával és 1 ik keze levan szakadva...
Oda sietek,valamit motyog
-Tér,Téridő anomália,Én,Yantar,Közel labor,Puff,én teremni anomália fölött,én szét égtem,szólni mindenkinek minnél hamar,Lenni én Ökológus,majd szavai elhaltak,és Szeméből a fény kiscsillapodot,megnéztem cuccait,kis stukkeremhez töltény és 3 tár volt,mellé 2 kötszer és 2 tudományos elsősegély csomag,1 PDA 2 relytekhelyel Yantar ba,és 1 érdekes Iránytűnek nevezett relikvia,Vissza indultam a táborba és megmutattam azokat amiket szereztem,az Iránytűt bel tetetm dobozomba,Dél let,idelye ebédelni..
 
Életemben először van lelkiismeretfurdalásom. Nőt még nem vertem át így. Az előbb a szemem láttára vitte el egy szakasznyi szolgálatos katona.
Talán tennem kellett volna valamit? Neeeeem...
A pénzt mindenesetre ki kellett valahogy juttatnom a zónából, ezért szereznem kellett valami szállítóezközt. Egy helikopter megfelelő
lett volna, csak költséges beszerezni... Lopni végülis lehet. A katonaságnak jó sok helije van, és ennek a death from above, vagy milyen
frakciónak is. Talán megegyezhetek velük.
 
Felkelek. Látom hogy sehol senki. Nem tudom mi történt. Annyira emlékszem hogy Ivoly-t kínálom ezzel a húsrúddal majd beszélgetünk és vége. Körülnézek. Látok egy figurát amint felém jön. Egy irányító. Mondom mi a fene? Kisült a dolog. Az irányító játszott velem és ha nem kelek fel akkor lehet hogy nekem annyi. Kapok a puskámért, üres. A pisztolyomat előveszem, az is üres. A táraimat nem találom. Egy kés van nálam. Ekkor bevetem a Stalkerek legősibb trükkjét: Futok az életemért. Elkezdek rohanni. Amikor már kifáradtam körülnézek. Sehol senki és semmi. Lepihenek. Egy Stalker jön elő a sásból. Valami fura kék egyenruha van rajta.
-Ne mozdulj!
-Ne félj. Egy irányító elcsórta a lőszeremet.
-Egy irányító? A francba! Azt hittem már kihaltak innen.
-Tudsz segíteni?
-Igen. A nevem Vasilij Petrenkov. A tiszta égbolt egyik katonája. Kövessen és megmutatom a frakciónkat.
Utánamentem. Egyszercsak leütöttek. Mikor felkelek egy tábortűz mellett amint 3-4 mogorva katona a képembe nyomják a sörétespuskáikat.
-Ömmmmmm........ Békével jöttem.
-Engedjétek el. Nem renegát.
Odanézek, egy öreg figura jön ki a házból. Felkelek és bemutatkozok:
-Inyokrav vagyok.
-Én meg Zaitsev. A Tiszta Égbolt vezetője. Üdvözlöm a bázison. Hogy került ide?
-Egy ismerősömmel kellett volna találkoznom, de egy irányító előbb talált meg.
-Értem fiam. Egy irányító. Tudja hogy eddig egy ember sem jött vissza az Irányító területéről?
-Nem.
-Akkor most tudja. Mi kellene neked?
-Vintar és pisztoly lőszert.
-Az drága lesz.
-Van pénzem. Itt is van több mint.........-Ekkor veszem észre hogy a pénzem szétázott a mocsárban.
-Igen, látom. Nos, ha nincs ellenére, munkát kell vállalnia nálunk. És a munka nehézsége adja meg a kapott lőszer számát. Tehát ha megölöd az irányítót akkor kapsz 2 tárat. Ha mondjuk elviszel egy csomagot az 1 golyót ér.
-Értem. De hol fogok aludni?
-Adunk egy hálózsákot és ahol akarsz.
Remélem hamar kapok Vintar lőszert mert megbuggyanok.
 
Sascha Steiner:
Szemét szeszkazánok ! Már megint megittak mindent . Mi kell még az arcszeszem ?
Úgy látom megint kell vodka ! De fáradt vagyok már !
Jól van.
Felkarolom a Suomit és eltrappolok a szolgálathoz. Mikor megérkezek a bejárathoz látom ,hogy egy nőt kísér három szolgálatos. Nő ? Nem is láttam ez előtt itt nőt.Az arcán látszott a félelem ,és a szolgálatosok sem úgy néztek ki ,mint egy bingó társulat.Kissé bal lábamra sántítva ,de követtem őket egészen egy fás helyig ahol a fán láttam ,hogy vérnyomok borítják. Ez nem lesz jó.
Egy pillanat alatt rávetik magukat a szolgálatosok. A nő sikogat ,de csak én hallom. Segítségért kiabál.
Közben magamban mondogatom:
-Ez nem a te dolgod ,ez nem a te dolgod !
-Ez nem...A F@SZT NEM !
Leemelem a vállamról a Suomi M31-est és kiugorva a bokorból a gatyáját ráncigáló szolgálatost intézem el. Utánna jön az amelyik a pisztolyáért nyúl.
Az utolsó kést szorít a lány torkához. A lány szemébe nézek ,majd mikor vette az adást a tarkójával orron fejeli a férfit ,és mikor tiszta cél került elém egy pontos lövéssel őt is a barátai után küldtem. Odamentem és láttam ,hogy a hölgy ájultan fekszik. A három szolgálatost elrejtettem és a lányt a karomba véve visszavittem a kocsmába. Mikor betértem mindenki megbámulta szépségét. Még Grig is. Hátul lefektettem a szobámban ,mivel ez a legjobban fűtött hely a házban. Én meg a vendégszobában lecuccolva elmeséltem Grignek mi történt. Szerencse ,hogy a szolgálatosok nem tudják. Most inkább őt küldtem ki a ládáért. Én vigyázok a helyre ,és a lányra. A Tokarevet és a szabadsági haverjától szerzett sörétesét megmarkolva elindult a bár felé. Én meg azon tűnődöm ,hogy ki ez a nő és mit keres a zónában ?

Radovan Malashenko:
-Rendben százados leléphet ! -Hangzott a parancs.
-Igen uram !
Kiérve a tiszti páholyból a PDA-n konzultáltam az SBU-s felettesemmel.
-Megvan uram !......
-....Biztos benne Szelíd Óriás ?
-Igenis ! Ilyen anyagot 1955 óta nem tapasztalt a világ.
-Kimutatható az E99.
-Hamarosan útnak indul egy osztag magáért. Az ottani parancsnokkal akkor fogok tárgyalni.
-Ha Moszkva rájön ,hogy mit találtunk nagyon nagy káosz lesz. Az 1986-os atomkatasztrófa eltusolása egyre átlátszóbb. Az 1955-ben is "eltűnt" sziget is ezt igazolja. Tudtuk ,hogy az atomenergia és ez az ismeretlen anyag nem jó szinkron ,de megtettük...
-Maradjon ott százados hamarosan magáért megyünk. Az adatok nagyon hasznosak. Hamarosan mi lehetünk a világ legnagyobb hatalma ,és a mindenható USA sem tehet keresztbe nekünk !
-Zajac kiszáll !

Az adás után a fegyvertárba mentem egy katonai sztalker ruháért és egy AK74-ért. Ezek a katonák és az a tojásfej tudós nem is sejthetik mi van itt.De hamarosan ők is rájönnek.
 
A Renegát vezér magamhoz hívott,beszélni akart velem
-Tudod,nem vagyunk biztosak abban hogy nincsenek Itt Tiszta Égboltosok,és hogy kihaltak,nem ismerjük ezt a helyet pontosan,ha lehet,nézz körül a Nyugati részen,szerintem ott vannak,Mindannyit lőjed le,értetted?
-Igen!
-Oké,mehet,a technikusunknál jelentkezzen felszerelésért
Elindultam a technikushoz,megkaptam felszerelésemet,ebből állt:
-Tuningolt és Javitott Bőr kabát
-Tuningolt Viper 5 ös
-Desert Deagle Pontosságra és lőtávra tuningolva
-250 Viper 5 ös lőszer,
-100 Deagle lőszer
-Renegát Logó
Elindultam keresni,Nyugatra tartottam,nem is tévedtem,2 alakot,1 Tiszta Égboltost és 1 Stalkert láttam meg menni,követtem őket,ekkor a Stalkert leütik,megvan a bázisuk,felmászok a tetőre,majd gyorsan sietősen vissza futok Renegát bázis felé,
Lihegve mondom: - Megvannak!Mind ahányan!
-Oké,vezesse el 5 emberünket oda,mészárlás kötvetkezik,hányan vannak?
-5-4 en,1 ikük 1 Stalker
-Értem..Akkor,A RENEGÁTOKÉRT
-Úgy legyen!
Elindultunk oda,pontosan vezettem mindent,felmásztunk a tetőre is ahol én voltam,majd mikor kijött a vezérük lőni kezdtünk,holtan esett az a földre,ekkor 2 Renegátos társam is ezt tette
-MESTERLÖVÉSZ! - orditottam,és le vetettem magam a ház tetőről be 1 házba,1 mÁsik Tiszta égboltossak közelharcba keveredtem,addig lövöldöztünk míg a falon át a golyó eltalált 1 Renegátott
- Hogy az a...
Előkaptam septibe késemet és sziven szurtam,Viper 5 össel pontosan célozva le szedtem a Mesterlövész,majd a maradék 2 Tiszta égboltos (1ik stalker) leszedte a másik 2 Renegátott,Régi hulla medálomat nézem,megcsókolom,majd kiugrok a Viper 5 össel,telibe találtam a Tiszta Égboltost,Kifogytam,a Stalker is,Deagle met elő kapva oda siettem és Lentről mintha Hasba akarnám ütni a Fejéhez tartottam,másik kezembe Kés volt, amit ugyan csak nyakához szegeztem
Szemébe néztem,
Ekkor mind 2 en 1 szerre lepődtünk meg,
-Ki vagy?
-Inyokrav
-Nem hiszem...
-Mért te kivagy?
-Ivoly
Ekkor elengedtük 1 mást és eltettük felszerelésünket,
Miszél hozott erre Inyokrav?
Téged jöttem keresni és ezekbe bukkantam,van Tárad és lőszered?
Nincs 1 se,várj megnézzük a kereskedőnél
Beugrottam a Kereskedőshöz és ottvolt amit csak Akartunk,a Tuningolt Stalker Ruhát felvettem,Elkaptam onann 1 IL-t hozzá lőszer,Deagle met meg késemet tartottam meg,volt ott élelmiszer is,azt se hagytam ott,és Elsősegély csomagok,így felszerelésem:
-PDA,Tuningolt Stalker Ruha,IL 500 Lőszerrel,Deagle 200 Lőszerrel,10 Konzerv,10 Kenyér,10 Vodka,10 Szalámi,Kés
Bemutatlak társaimnak inyokrav,köves....
 
Tommal:

aznap amikor landoltam, találkoztam Tátjával, beszélni akartam volna vele, de rögtön elkezdett ordibálni velem, hogy miért nem voltam ott, amikor ez történt, mert akkor Chernova nem lenne most nyomorék stb...
Én nem értettem miről beszél, megpróbálom leállítani, de a vége egy pofon lett, amitől a lány kiköpte a pirosat, ezek után elfutott.
csessze meg!
ezután elmentem a szolgálat részébe, beszéltem voroninnal, és petrenkóval is.
Éjjel félálomban keltegetnek, hogy megtámadták a pénzszállító konvojt, és a pénzt elvitték.
a tettest keresik.
reggelre meg is volt, tátja volt az, az egyik konvojos őrtiszt felismerte, már mentek is érte a szolgálatosok.
az tűnt fel nekem hogy már majdnem fél órája nem értek vissza, a bár meg nem olyan nagy.
Ivanostov és én mentünk a szolgálatosok pdai után, meg is találtuk őket holtan.
Ivanostov a rádiót a kezébe vette és kiadta a parancsot:
Riadó gyilkosok vannak a bár területén, ismétlem gyilkosok vannak a bár területén, lezárni a területet, se ki se be!!
keressenek 1 nőt, bárki aki ellenkezik, vagy bújtatja a lányt elfogni, ha ellenszegül lelőni!
Tom adok melléd 1 osztagot, kutassátok át a bárt!
rendben, de a lányt élve fogjátok el ha szökni akar akkor se öljétek meg. mondtam neki.
Rendben Tom de csak azért mert kíváncsi vagyok miként rabolta ki a páncélszekrényt, és hova tette a pénzt.
5 emberrel elindultam a bárhoz, az ajtóban hagytam az 5 embert, mind az 5 oda szegezte a fegyverét, tehát senki más nem jöhetne ki rajtam kívül, ezt parancsba adtam nekik, majd lementem.
lent a bárban a csapos is rám néz.
Figyelem uraim! kezdtem hangosan.
Egy embert keresek, egy nőt pontosabban, aki elárulja, az nem részesül büntetéseben!
Néhányan kissé összébb húzódtak
Várj! ne ijeszd el a vendégeim! szólt a csapos.
Itt van hátul.. egy másik emberrel. tette hozzá.
kibiztosítom a pisztolyom, közben lassan közelítek a szoba ajtaja felé.
már ott voltam előtte, nyitnám ki amikor az arcomba rúgták az ajtót.
kissé megszédültem, és hátra estem.
egy csávó néz felém, M31essel a kezében, mögötte a tátja sietősen távoznak, de mielőtt eltűnnének, egy golyót a stalker hátába lőttem, aki oda kapott, majd kissé össze rogyott, de erőt vett magán, és tovább futott.
Nagy nehezen elővettem a rádiót.
2 célpont van.
kapják el őket, ÉLVE!! ordítottam a rádióba.
kissé feltápászkodtam.
egy géppisztoly sorozatot hallottam, rögtön rá 2 obokán lövést, és a lány felkiáltását.
elindultam kifele.
a lépcsőnél belefutottam a szolgálatosokba, tátja élve elfogva, de a másik stalker 2 lövést kapott, de egy szolgálatost le is lőtt.
Vigyék az orvoshoz, ne hagyják meghalni! parancsoltam rá a szolgálatosokra akik közül kettő már fogta is a stalkert.
Tátja a sarokban ült, felrángatom onnan, majd az egyik szolgálatos adott egy bilincset, és meg is bilincseltem.
a szolgálatosokkal együtt elindultunk kifele, ők jóval előrébb jártak, én közvetlen Tátja mellet.
Csalódtam benned Tátja.
Még mindig nem jegyezted meg, a nevem Tatjána! vágja oda dacosan.
Nem erre tanítottalak!
Ugyan mire tanítottál?
erkölcsösségre, tiszteletre, és józan észre!
Erkölcsösségre? elhitetted hogy szeretsz! rivall rá megint tátja.
Sosem szerettelek, te neked ez egy képzet volt, mert mindenkit elveszítettél!
Thunder... te csak 1re tanítottál meg, a harcra, arra se túlságosan.
ezek után némán kísértem be a szolgálatos bázisra.
a vallató terem ajtaja, elött álltunk, leoldottam a bilincset, mellém léptett Iván.
Én fogom kifaggatni!
még utoljára ránéztem tátjára.
Tudod, ezzel a tetteddel, nem csak engem, szégyenítettél meg, hanem Apád, és Kareneszkij emlékeét is bemocskoltad!
Tátja szemeiben végtelen harag látszott, de nem szólalt meg.
lassan elballagtam, de még láttam ahogy Iván belöki az ajtón a lányt.
Fél óráig halhattam ahogy Iván ordítozik vele, és faggatja...
fél óra után kijött.
mondtam Ivánnak hogy mék váltásnak.
bementem, aztán látom hogy iván csak ugyan hű a nevéhez, a lány össze vissza van verve, az arca tiszta foltos, és véres... de eszméleténél van.
Tehát hogy történt? kérdeztem szigorú hangon.
Hogy tudtad kirabolni a pénzszállító konvoj kamionját?!
 
Megérkezik a helikopter amiről szóltak Yantarból, egy tudós jön vele, és a különleges fegyver. Kimegyek vele a labor mögötti részre, van ott néhány snork kb 70 méterre. Távcsővel figyelem őket, a tudós mellettem pedig rálő az egyikre, egy pici piros folt jelenik meg a lábán, és azonnal vége. Hihetetlen ez a fegyver, bár még szerintem nem tökéletes. Hallatszik benne egy kis elektromos kisülés hangja, no nembaj, elhozta a terveket is, majd Novikov is ráfigyel. Estére el is készül vele, egy tökéletesen zajtalan és halálos fegyverrel.

Közben egy üzenet érkezik, egy baráttól, Marko Ramius-tól: Aleksei barátom, láttam a stáblistádat, és Malashenko százados számára lenne egy munka. Yanov állomás környékén a műholdjaink érzékelték egy amerikai UAV lezuhanását. Malashenko keresse meg, kutassa át, és amit talál, juttassa el Moszkvába, a szokott helyre...

Novikov szól, hogy elkészült két újabb fegyverrel, a Vadász letesztelte őket és hibátlanul működnek. Felébresztem Malashenko hadnagyot, feladata van, az üzenet szerint sürgős, azonnal indulnia kell. Novikonál felszerelkezik, majd el is indul. Szlavin és Kolja behoznak két ládát, két újabb csatapáncélt, olyat mint amit mi is használunk. Beviszik a parancsnokiba, a többiek bent vannak, behívom a Vadászt és a tudóst is. Uraim, lesz most egy veszélyes munkánk, ami egyben titkos is. Maguk ketten is jönnek velünk, vegyék fel a csatapáncélokat. A tudós ellenkezne, hogy ő nem igazán menne, meg hogy ő nem harcos, hanem kutató, mire Misha felel neki: nyugi öregem, mi harcosok vagyunk, majd védjük a s*gged. Ezzel be is fejezi az ellenkezést, a Vadász csak annyit kérdez: megéri nekem? Mit szól a tesztelt puskához? Elfogadnám, jó kis fegyver, és zajtalan. A magáé, és a többi felszereléséhez is ezentúl ingyen szervíz és bizonyos mértékig lőszerellátás. Részemről megbeszéltük. Nos, akkor mehetünk, uraim, vételezzen mindenki megfelelő ellátmányt és 10 perc múlva a gépen legyen mindenki. Felszállunk, Irány Limanszk, F4 szektor, 117-es pont. Uram, a labor pályája ép még? Persze, ne aggódjon. Megérkezünk, éjfél előtt nem sokkal, tökéletesen csendes minden, leszállunk és elindulunk a labor irányába, mindannyian lemegyünk, a biztonság kedvéért. A Vadásszal ketten megyünk elöl, két gépágyús a menet végén, négyen pedig védik a tudóst és Fawks-t. Riasztás érkezik Yantarból:

Vörös riasztás, Vörös riasztás, 10 percen belül erős kitörés érkezik, mindenki azonnal keressen fedezéket.
 
A helikopterrel rendben megérkeztem. Leszállva rögtön ott várt egy ember.
-Dr. Karamzin Dmitrij.
- Aleksei Bruhanov de szólítson csak Kószának.
-Elhozta a fegyvert?
-Igen.
Eztán mutatott pár snorkot.
-Lőjje le a jobb szélsőt!
Becéloztam majd tűz. A snork összeesett. A meglepődöttség látszott az arcán.

Eztán elvittem a terveket a helyi gépészhez. Elmagyarázta hogy veszélyes ekkora áramkisülés a relikvia számára ezért egy kicsit átterveztük. Odaadtam a fegyvert. Először kijavítja ezt majd csinál még párat ezért adtam neki a relikviából majd a maradékot odaadtam Herman professzornak.
Ezután mondta a gépész hogy a tárat is módosítani kell. Ideadta a terveit a tárnak, meg az ehhez szükséges szerszámokat és elkezdtem kijavítani.
A tárban áramtároló cellák vannak. Ezek a villám relikvia egyik mesterségesen módosított változata. Vannak még benne transzformátorok és csatlakozók amivel rá lehet kapcsolni a fegyverre és akár töltőre is. A következő feladatom egy töltő elkészítése volt. Ez könnyebb is volt mint a tár kijavítása. Ezután még készítettem 4 teljesen új tárat. Rögtön rakosgattam is a tárakat töltőre. Ennyi idő alatt a gépész elkészített egy fegyvert. Én addig elmentem pihenni.
Egy óra múlva szétnéztem a bunkerben. Akkor igazán meglepődtem amikor egy kontroller féle jött felém a folyosón. A fejemben egy hangot hallottam:
-Ne félj idegen.
-Ki vagy?
-Fawks, kísérleteztek rajtam egy bunkerben.
Ekkor hív Kósza.
-Uraim, lesz most egy veszélyes munkánk, ami egyben titkos is. Maguk ketten is jönnek velünk, vegyék fel a csatapáncélokat.
-Én nem mennék nem vagyok egy harcos én csak kutató vagyok.
-Nyugi öregem, mi harcosok vagyunk, majd védjük a s*gged.
-Megéri nekem?-kérdi a janovi vadász
-Mit szól a tesztelt puskához?
-Elfogadnám, jó kis fegyver, és zajtalan.
-A magáé, és a többi felszereléséhez is ezentúl ingyen szervíz és bizonyos mértékig lőszerellátás. -Részemről megbeszéltük.
-Nos, akkor mehetünk, uraim, vételezzen mindenki megfelelő ellátmányt és 10 perc múlva a gépen legyen mindenki.
Én addig felvettem az említett páncélt. Kivettem 1 tárat és felugrottam a helikopterre.
Már éjfél volt amikor megérkeztünk. A terv a következő volt:
Kósza és Vadász ketten mennek elöl, két gépágyús a menet végén, négyen pedig védik Fawksot és engem.
 
Sascha Steiner:
Bekopogtatok az ajtón a hölgyhöz. Viszek neki némi vizet és élelmet. Fáradtnak tűnik szegény.
Megköszöni ,hogy kihoztam ,de nem nagyon közlékeny. Kiderül ,hogy a neve Tatjána ,és a hadsereg elől menekül. Azt nem tudom mit követett el ,de jó nagy slamasztikában lehet.
Nem sokkal ezután halljuk ,hogy kívülről egy katona kiabálása hallatszik ,és a nőt keresik. Ő fal fehér lesz és mögém bújik. Felkapom a Suomit és az ajtó mellé állok.Mikor hallom ,hogy közelítenek a szobához kirugom az ajtót. Egy katonát fejbe is talál. Mindketten elkezdünk rohanni ,majd hallok egy pisztolylövést és égető érzést érzek a hátamon. Kicsit megrogyok ,de tovább futok. Majd mikor kiértem a szabadság bázisa felé futok ,de itt felugat két gépkarabély. Az egyik súrol ,de a másik egy fában csapódik be. Viszonzom a tüzet és hamarosan az egyik be lesz borítva lövésnyomokkal.A másik fegyvere beakadt és tussal rontottam neki.Fejbe vertem és mikor a földre rogyott ,bele is rúgtam. Érzem ,hogy erősen vérzek ,de a lány kezét megmarkolva futok tovább. Be kell jutnom a szabadsághoz. Lukash majd segít nekünk. Ekkor egyik fa mögül egy puskatust látok ,majd fényességet és elsötétül minden.
Egy teremben ébredek egy széken ami alatt minden csupa vér. Egy kigyúrt katona jön be ,és köszönés helyett bemos egy hatalmasat.
A fájdalomtól felkiáltok:
-A k*rva anyádat !
De erre csak mérgesebb lesz és kapok mégegyet. Vért köpök. Az oldalaim be vannak kötözve ,de még mindig nagyon szarul vagyok.
Végre megszólal:
-Ki maga és miért segít ennek a ribancnak ?!
Köhögök majd biccentek ,hogy jöjjön közelebb. A te legrosszabb rémálmod ,és beleharapok az arcába ,majd a megkötözött rögzítetlen lábammal jól tökön rúgom. Mikor a földre kerül oda ugrálok hozzá ,majd megtiprom a fejét viszonzásul.
-Az ő neve Tatjána te szemét ! Majd a behemót is elkezd kiabálni segítségért és két katona rohan be ,majd megint egy puskatus lesz az utolsó emlékem.

Radovan Malashenko:
Mi ez az állatkert? Itt mindenki hülye? Ordibálásokat hallok a mutánsok zaján túl. Biztos vallatnak. Kijevből már elindult az alakulat. Órák multán itt lesz. De az itteni parancsnok megbízott valamivel. A jenkik megneszelhettek valamit ,mert egy UAV zuhant le Janov közelében. Egy helikopterre fölpattanva a tudósok objektumához vitetem magamat. A felújjítások végett magas fal veszi körül és katonák védik a helyet. Az UAV nem messze van innen ,egy osztagnyi bakát összehívok és elmegyünk megnézni a roncsot. Ami adat van rajta az már a miénk. Nem ezeké a jenki disznóké. Az osztag érkezésére visszaérek. Zajac akkor fog egyeztetni a parancsnokkal. Szerintem még ő sem tudja milyen anyaggal van dolga.
 
Nem kell a páncél. mondtam neki már majdnem 10 percen keresztül, de csak nem érti meg egyszerűen ragaszkodik ahhoz a nyomorult exoruhához, én nem nem akarom felvenni.
na amikor rám akart parancsolni hogy tök mind1 de akkor is felveszem a páncélt, akkor bemutattam neki hogy mit... majd megfordulva katonásan távoztam a bunkerből, és a saját ruhámmal szálltam fel a gépre.
2 emberen nem volt exo, Fawksen, és rajtam utóbbival jót röhögtünk rajta, szó nélkül, mert rá jöttem hogy ő látja a gondolataim, és tudja hogy mit akarok mondani csak gondolnom kell rá.
este volt mire megérkeztünk, kiszálltunk a gépből, 2 nehézfegyveres volt hátul, én és Bruhanov elől, 4 embere pedig közre fogta Fawkset, és a tudóst.
az m4 benellit hoztam magammal, és még a Steyer Aug a vállamon. bár sosem volt itt járásom, nem volt számomra ismeretlen, mert a barátom itt dolgozott a laborban, emlékszem amikor azt mondta hogy fura kísérleteik vannak, azt hittem hogy csak a szája nagy hogy mindenki rá figyeljen, most belegondolva, igaza volt...
lementünk a legalsó szintre, mert Fawks erre vezetett minket, de a legalsóra érve azt mondja hogy van még 1 szint alattunk, de se lift, se lépcső lefele.
végig kutattuk az egész szintet semmi.
Se lift se lépcső, se titkos ajtó uram, mindent át néztünk! mondta az egyik embere Bruhanovank.
Biztos hogy jól emlékszik Fawks?
Teljesen biztos vagyok benne. mondta mindenki elméjébe egyszerre.
és szerinted Vadász? szól hozzám a fiatal tudós.
Jómagam nyugisan ültem az egyik sarokban egy asztalon, és flegmán feleltem vissza.
úgy emlékszem nem szóltam neked hogy tegezhetsz...
A kérdés attól még marad! mondta Bruhanov mogorván.
Mit gondolok, az hogy húzzatok ki a szobából!
Tessék?! horkant fel az egyik embere.
felkaptam a táskámat a földről, kivettem belőle egy jó adag robbanó anyagot, és a földre helyzetem.
Élesítés közben újra elismételtem: Azt gondolom ki kéne húzni a beleteket a szobából!
30sec, majd futni kezdtem kifele, és a többiek is.
megálltunk a központi teremnél a lépcsők aljánál.
egy kis hangrobbanást lehetett hallani először, de rögtön követte egy valódi erős robbanás is.
miután leült a por, vissza mentünk a szobához, a szoba teljes talpazata leomlott, alatta lehetett látni az alsó szintet amit Fawks is említett lemásztunk...
 
(Na jó. Csak úgy már én is behozok egy új karaktert.)

Név: Nikolai Kozlov
Jelenlegi rang: Kapitány :D
Beosztás: Spetznaz parancsnokság
Felszerelés: An-94, hozzá 5 tár, 2 gránát, egy heti élelem és víz, Bulat katonai stalker páncél spetznaz felirattal és jelel ellátva.

(Moszkva)
Valami azt súgja hogy a mai napom különleges lesz. Alig ébredtem fel, máris behívnak hogy minden tiszt, és tiszthelyettes azonnal jelentkezzen. Na fogom magam, rögtön berohanok, és zavarodott arckifejezéssel érdeklődöm hogy mi lehet a probléma. Zárt gyűlést rendeztek, ami elég ritka mostanság. Valószínűleg valami Állami fontosságú dologról lesz szó. Talán támadnak a jenkik? Hirtelen bejön a tábornok és elkezd mindenkit csendre utasítani. Miután mindenki a eléggé elhalkult, megkezdi a beszédét. Állítólag valami gond van a Csernobili lezárt zónában. Nahát már akkor nem hittünk a fülünknek. A tábornok szerint a zóna jelenleg az SBU, és az Ukrán hadsereg felügyelete alatt áll. És minden bizalmas információ az SBU után a mi kezünkbe kellene hogy jusson. De tegnap óta semmilyen információ nem került hozzánk. Mikor kérdeztük őket efelől, azt válaszolták hogy nincs fontosabb kiadandó információ. De amikor a kutató csoportokat kérdeztük ők azt válaszolták hogy még aznap elküldték az újabb fejleményeket. Ezek szerint az SBU titkol valamit. Vagyis valakinek utána kell néznie. Erre a feladatra négy embert jelöltek ki. Engem, Vagyim Kazanov őrnagyot, Vlagyimir Ivanovich őrnagyot, és Rikov Tarasiv ezredest jelölték ki. A dolog szépsége az, hogy még aznap elküldtek minket Kijevbe, hogy nyomozzuk ki az információ akadozás baját. Odaérve, rögtön elkezdtük a keresgélést. Körülnéztünk mind az SBU, mind az ukrán hadsereg háza táján, de semmit se találtunk. Akkor a probléma gyökere valószínűleg ott lesz, ahonnan ez az egész kezdődött. A zónában. Pedig reménykedtem hogy odáig nem kell elmennem. Hallottam már híreket erről a helyről. Viszont most nincs választásunk. A hadsereg parancsnoka előkészített nekünk egy gépet, és titkosított vonalon bejelentette a zóna egyik helyőrségének az érkezésünket. Azt hiszem a kordoni helyőrség lesz az úti célunk. Nahát, ilyen nevet se hallottam még. Felszálltunk a gépre, és az lassan elindult a zóna felé. A gépen én és társaim meg egy kis csapat roham katona volt. A katonák olyanok mint a gyerekek. Folyton hangoskodnak, és nem bírnak várni az út végéig. De amúgy nem rosszak, el lehet velük beszélgetni. Némelyikükön látni, hogy félik a halált. De a legtöbbjük bátran viseli. Mintha csak magamat látnám annak idején. Ugyanilyen besz@ri, szájhős bokorugrók voltunk mi is.

Ezalatt Yurij:
Már két teljes napja turkálok ezen a szeméthalmon, és még mindig semmi. Kezdem unni ezt az egészet. Rohadtul fáj a fejem, és ráadásul a sugárzás is akkora, mint bennem az ideg. A műszer is teljesen ki van akadva. Már átkutattam az egész tetves szeméthalmot, de még mindig semmi. Megint fogy a kaja, a víz, és a sugárzás elleni gyógyszer. Több veszteségem van mint amennyi nálam volt. Mi van? Mindent elvittek innen, vagy mi? Még a legértéktelenebb sz@rok is eltűntek. Pedig azelőtt annyit lehetett találni itt, hogy már a végén az értékesebbek miatt kellett eldobálni őket. Most meg, Az egész le van pusztulva. Az egészben csak annyi a jó, hogy banditák sincsenek a környéken akik megpróbálnának kifosztani. Biztos ők se találtak semmit, és tovább álltak. Hát ez remek. Így nem sok pénzem lesz. És már ami maradt, az is fogy. Valahogy pénzt kell szereznem. Talán ha elvállalnék egy két melót, akkor talán gyűjthetnék egy keveset. Még utoljára átnéztem a roncstemetőt, aztán a bár felé vettem az irányt.
 
Már majdnem válaszolna tátja a kérdésemre mikor nyitnak az ajtón.
Ezredes, jöjjön kérem, a másik felébredt.
Mivel láttam Tátján hogy nem válaszol, nekem, de érdekli a másik sorsa így szóltam, rendben katona köszön hogy szólt megyek és kezelésbe veszem, közben megropogtattam az új perceim.
Még egy utolsót szóltam Tátjához mielőtt ki mentem: mivel látom a saját épséged, és a szeretteid emléke nem számít neked, remélem a másik embert nem hagyod meghalni!
Ne merészeld te mocskos állat! ordít fel Tátja.
de oda se figyelve rá, bevágtam az ajtót magam mögött, és 2 őrt állítottam az ajtóba.
Átmentem a másik szobába, ahonnan a porul járt őrmestert hozták ki a mocskok megharapta az orrát, és elmorzsolta egy tökét.
bementem a szobába.
mivel még mindig a katonai egyenruhámban voltam amikor fellocsolták a stalkert.
maga kannibál? kérdezem tőle.
Mi... mivan? kérdez vissza félkómásan.
nem feleltem neki, csak előhúztam a késem a bakancsom szárából.
intettem a szobán belül álló 2 őrnek, azok eloldozták, és lefogták, az egyik kezét az asztalra tették.a tenyere lefele, nagyon ellenkezett, de nem volt jó bőrben...
csak 1x kérdezem meg... maga ölte meg a szolgálatosokat?
csesződj meg! minden erőmmel beleállítottam a kést a tenyerébe, ami átérve a fába állt bele.
fájdalmában hatalmasat ordított a stalker.
miért segített Tátjának? kérdeztem egy másik kérdést.
csak mert!
lefogtam a csuklójánál, és szépen lassan kihúztam a kést úgy hogy a recék végig vágják a csuklóig a tenyerét. eszeveszetten ordított, már már állatias hangon, iszonyatos fájdalmai lehettek, de nem érdekelt.
eltettem a kést és intettem a szolgálatosoknak hogy kötözzék meg újra.
már kifele mennének Szolgálatosok, amikor kérdem hogy merre van a stalker pda-ja.
az egyik átnyújtja.
Sascha Steiner! tehát ez a neved Steiner...
Nem volt neked véletlen egy öcséd?
a stalker felszegte fejét.
Mélyen a szemébe néztem, dehogynem, Hogy is hívták? Rudolf... Rudolf Steiner.
valahogy az évezred váltás környékén halt meg nem?
Honnan ismersz? kérdez rám kiábrándultan.
a barátom nyomozott az ügyben... hm.. milyen kicsi a világ.
Ki maga?
Na látod ez az amire addig nem kapsz választ amíg nem mondod el miért segítettél Tátjának?
Steiner gondolkodóba esett, majd így szólt, mert azok a nyomorult szolgálatosok majdnem ....
Tudod mit tett?
Nem, csak annyit hogy a sereg üldözi! és azt is hogy te katona vagy nem szolgálatos!
Valóban katona vagyok! de azt elmondta-e hogy majdnem fél évig vigyáztam rá? azt elmondta-e hogy megölt 7 katonát? azt elmondta-e hogy kirabolta a szolgálat pénzszállító konvojának teherautóját?!
Nem mi?
majd fogtam magam és kimentem a szobából.

Kosztyán:
Furcsa bagázs érkezett a kordonba, nem tetszenek nekem.
megfigyeltetés alá helyeztem a jövevényeket.
a kapott rohamcsapatot elszállasztattam a barakkokba.
Régen járt erre a vörös hadsereg, rossz érzésem volt, ami még sohasem hagyott cserben, a 2 leglojálisabb emberemet a megfigyelésükre küldtem.
nem szeretném tudni hogy kutakodnának az információ hálózatunkban, így lezártam a SZBU és a katonai parancsnokság szektorait, a kód feltörhetetlen, és ha csak 1x is elhibázzák már beindul a riadó, és én tudni fogom ki tört be.
a papíros jelentéseket, a széfembe tettem, ami közvetlen az ágyam alatt van, majd úgytettem mintha lefeküdnék.
 
Sascha Steiner:
Áááhhh... A tenyerem ! Dögölj meg !
Nekem is állandóan meg kell találnom a veszélyt. Yurij ! Valahogy üzennem kéne neki.
Az egyik katona odament az asztalhoz kötszerért ,addig én a kigyúrt pasastól szerzett fémdarabbal feszegetem a bilincs zárát. Kattant egyet ,majd mikor kinyilt a csizmámhoz nyúltam az elrejtett stukkerért amit még attól a palitól szereztem akit először lőttem le. A katona fejének szegeztem a fegyvert ,majd mikor kicsaltam a kulcsokat leütöttem és beletettem a székbe az én helyemre ,és a pólójából szakított rongyal bekötöttem a száját.Bekötöttem a kezemet és elindultam megkeresni a lányt. Nem érdekel a múltja. Nem hagyom ennél a mocsok állatnál. Ezért még számolunk ,majd rátekintettem a bekötött kezemre. A folyosón osonva meghallottam a hölgy lágy hangját és az ajtóhoz lépve tényleg ő ült bennt. Egy katona méregette kéjesen mikor bementem és egy határozott mozdulattal a fejét izomból a falnak vertem. Véres csíkot húzva esett össze. Én meg addig eloldoztam a lányt ,és az megcsókolt ,majd azt súgta a fülembe. Köszönöm. Rég nem éreztem ilyen jól magam. Már a kezem se fáj annyira.
-El kell tűnnünk innen, mielőtt visszajön.
-Gyerünk.
Menet közben elmentünk a fegyverraktár mellett ,és ott voltak a cuccaim is. Bementem értük és jópár tár lőszert és egy Kalashnyikovot odadobva neki indultunk az udvarra.Bepattantunk egy üres UAZ-ba miután átosontunk a BTR-ek között. A motor nehezen indult és a katonák meg is hallották. Gyorsan gyülekeztek majd mikor kitört a riadó mondtam a lánynak:
-Indulj !
Felhördült a motor és én addig a Suomival tartottam sakkban a katonákat. Az örség a kapunál gyülekezett de áthajtottunk rajtuk. Párral végzett is az M31-es.Azt hittem leráztuk őket ,de csak nem adják fel.
Jönnek utánnunk még több kocsival és motorokkal.Egy helikopter is látszik a távolban. Átszabtunk a Kordonon ,és közben folyamatosan csapódnak be körülöttünk a golyók. Végül mondom neki ,hogy tartsa a kormányt. Egy gránátot veszek elő és az UAZ-ból eléjük gurítva felrobbantottam az első kocsit. A motorosok mind lerepültek a légnyomástól és a többi autó is belehajtott a lángoló roncsba.
-Leráztuk őket !
Bemásztam Tatjána mellé és kérdeztem ,hogy mi az uticél.
Egy bisztonságos hely. Valami betonbunkerbe megyünk. Majd ott kiderül mi lesz.

Másfél óra után meg is érkezünk a helyre. Az UAZ-t elrejtettük és gyalog mentünk a bunker felé.
Volt már rossz élményem ezekkel a helyekkel. A PDA-mat visszakapva szóltam Yurijnak ,hogy találkoznunk kell. De nem itt . Lehet ,hogy beméri a katonaság a jelet. Egy biztosabb helyen ,amiről csak mi tudunk.
Az éjszakát itt töltjük. Belül egy vörös csillagban lévő leninfej és egyéb kommunista jelképek "díszítették" a helyet. A cuccaimat letéve ,és egy székre leülve Tatjána ellátta a sebemet. Az érintése nagyon érzékien érintett. Talán ez az oka annak ,hogy úgyéreztem soha sem fog semmi ilyen jól esni. Miután ez véget ért beszélgetni kezdtünk egymás múltjáról és ,hogy mit tegyünk ,meg ,hogy ki is ő valójában....
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul