Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Zini: Bár támadói nem agymosott monolitosok voltak, hanem USA felszereléssel ellátott zsoldos-sztalkerek.
 
Megkaptam Thunder jóvá hagyását, fél órán belül ott kell lennem a megbeszélt helyen.
Fogtam a cuccaim és indultam volna, de Chernova az utamba akadt.
Hová mész? kérdi.
Járok egyet.
Teljes menet felszerelésben?
Zavar?
Nem bízom benned, azok után hogy ajánlatot kaptál Bodgántól.
Mélyen a szemébe néztem, és azt mondtam: Én jó ember vagyok.
Talán... mondta majd nőies eleganciával tovább állt.
egy ideig gondolkoztam azon amit mondott, de az idő fogytán, és ennek az egésznek csak így lehet véget vetni, tehát elindultam a találkozó hely felé.
10 percnyi kőkemény sprint után elértem a célom.
A pda helyzetemet kikapcsoltam, amint megláttam a HMMWVket.
Körbe vettek vagy 10en mikor kiszállt az egyik Jeepből bogdán és egy másik szakállasabb csávó.
Szóval eljött, bíztam benne hogy tudja mi a helyes.
Nem kéne ebben az emberben megbíznunk, egyszer már elárult. mondta bodgan.
Maga meg nem végezte el a magára bízott munkát.
Lelőttem a tetőről! meg kellet volna halnia.
Két méterről nem tudta megölni a saját húgát, ne engem kritizáljon seggfej! mondtam bodgannak.
elég! mondta az öregebb
mi a mostani ajánlata? kérdem az öregebbtől.
egy csapda infó, szeretnénk titokban dolgozni, de most túl híresek vagyunk.
És mit tehetnék?
Adjon egy csalóka infót, hogy a teljes csapatunk éppen költözik, persze ez nem igaz, de nekik ezt nem kell tudni.
És mi lenne ha én emelném a tétet?
Mi képpen? néz rám az idősebb
Mondjuk megölöm azt aki önöknek a legtöbbet árthat.. Bodgan testvérét.
Hogyan?
Én nem hibázok ölésnél, de ez emelné a dolgokat.
mit kér érte?
Bármit is kutatnak maguk itt, szeretném a felszerelést.
Az megteszi ha beengednénk a bázisunkra?
Bólintottam.
Bodganon láttam hogy nem tetszik neki az ötlet, de követi az idősebb fazon utasításait.
Akkor meg egyeztünk?
Megegyeztünk.


Az idősebb adott egy koordinátát, ezt kell tovább küldenem a szolgálatnak, meg is tettem.
Petrenkó azonnal válaszolt is maradjak ott, azonnal ott vannak.
Hozzá tettem hogy látom Bodgant is erre ahogy vártam Chernova írt vissza hogy ő is jön.


valóban nem soká ott volt mindenki a harc megkezdődött, de bodgan rögtön menekülőre fogta, Chernova lábon lőtte, és utána futott, én is követtem őket.
Oda értünk mind a 2en Pisztolyt szegeztünk rá, de ekkor eszembe jutott hogy nem halhat meg.
Chernovára szegeztem a pisztolyom.
Mi... Mit csinálsz? kérdez kiábrándulva.
Bocs, jobb ajánlatot kaptam tőlük.
Ho.. hogy... hogyan árulhattál el minket? Mért?
Az erősebb marad életben! mondtam, majd meghúztam a ravaszt.
Chernova erőtlenül dőlt a földre.
Bodgan szemein örömöt láttam, majd felsegítettem, és futásba kezdtünk.
De a katona és a másik lány utánam eredt.
Tátja ha jól tudom így hívják, és a Borisz őket is látszólag el kellet intéznem.
Futás közben lőttem rájuk hátra fele láttam ahogy vállon lőttem Tátját, de a katona szívós volt, 2x is a mellkas páncélba kellet lőnöm, de még utána is követett, és vadul sorozott a Grozájával, hiba volt vissza adnom neki.
Engem nem tudott megsebezni, de Bodgan újabb láblövéseket kapott.
Végül egy kar, és egy láblövés állította meg abban hogy üldözzön.
Még egy fél kilométerre is hallottam a katona üvöltözését:
Rohadt Áruló, Megöllek!!!
Bodgan és én pedig rohantunk, Sötét völgy déli kapujában volt a találkozási pont, ott felvettek a jenkik, majd délre a sötét erdőbe mentünk a bázisukhoz....

Zini egy jó tanács fog vissza magad.
 
Fúúú,ez komoly Story,Scar meggondoltad hogy így végzel Chernovával meg szegény Borisz fájó lábával?XDD Akkor vissza térek ivoly hoz :)
Gyorsan felkaptam fejem,orditozást hallotam a távolról,mivel érzék szerverim elég fejlettek,mert India Északi részén születtem,Fülem a földre tettem,halgatóztam,Tompa hangokat hallotam,futások voltak...néma csend 1 ideig,majd 1 erős fegyver hangott hallotam,nagyon nagy volt a zaja,felnéztem,Varjúk ezrei repültek a levegőbe,tovább halgatóztam,újjab heves futást hallotam,tompa lövéseket,majd mintha elestek volna,ekkor minden elmúlt,Felkaptam fegyveremet és a Bár felé igyekeztem
1 női haldokló sérültett és 2 Sebesültett találtam ott,Kosztyán is ott volt,nem ismert fel,PDA-mban a 2 keresett ember közül az 1 ik kitörlődött,az a Tatjána volt az,de a másiknak újból nyoma veszet,
Kérdezősködtem,Elmondták mi történt,nagyot néztem,oda mentem a Szinhelyre,vér volt 1 helyen,és 1 kevés csont szilánkok,koponyától származtak,biztos ez a halott nő lehetett,ezután eltüntek a nyomok a réten,picit távolabb a fűknél is vérnyomokat találtam,ekkor elveszet minden,majd letaposott füvet fedeztem vissza erősen 1 más mellet mintha 4 láb mozogna,vissza felé a Bárba,Esteledett,Hulla szag és kissé Vér "illat"ott lehetett érezni a szinhelyen,elkezdett esni az eső,a Szemétdombnál a Hangárban telepedtem le,épp 1 Stalker csoport volt ott,sötét volt,aludt a nagyuk,nem ismertem fel,ha legalább tudhattam is volna közölük senkit,gázmaszk volt rajtuk,2 őr volt,Bolhapiac beomlott a nagy vihar miatt,begyalogoltam a hangárba,rám szegezték a fegyvert,majd levették mikor látták hogy nem vagyok ellenség,fölmentem énis a Lépcsőkön át 1 helyiségbe,berendezkedtem,megpróbáltam aludni,agyam fantáziája működött,gondolkodtam hogy is történhetett,Nem tudtam kihozni belőle semmit,1 idő után azon kapom magam hogy mély álomba merültem,ahol a Zóna Ég,és pusztitás mindenütt,akikkel valaha is találkoztam azoknak mind sirjuk volt elöttem,magamra akartam nézni,nem birtam megmozdulni,nem érettem mi ez,ekkor Golyózáporok jöttek mindenhonnan,Felakartam ébredni,már közel voltak,ekkor mikor belém jött volna az első felkeltem,lihegtem,leizzadtam közbe,1 ik őr váltást akar,a helyére mentem...
 
Nincs mit tenni. Be veszünk néhány aszpirint és jódtablettát ,és iszonyatos fájdalmak árán de átjutunk !
Kész csoda ,azt hittem szét robban a fejünk. Mászás közben nagyon sokat káromkodtam a nyelvemen és ezért gyakran nézett Yurij hátra. Ő jobban viselte mint én. De mikor átértünk a törmelékek mellett egyre csökkent a fájdalom. Vissza nem itt jövünk...
Egy bizonyos Limansk felé haladunk ,és egy hídnál kell majd letérnünk jobbra.Egy kisebb csapatot látunk az erdőből kifutni. Ordibálnak ,és valami iszonyatos arckifejezésük van. Oda rohannak hozzánk ,és annyira be vannak kattanva ,hogy csak 1 méterről vesznek észre ,és a gyors fékezéstől seggre ülnek.
Idegesen kérdik : -KIK VAGYTOK ?!
Mondjuk: -Nyugalom ! Barátságos sztalkerok ! Mi történt ?
Az egyik: -Vologya a testvérem ! Jajj neee !!! <sírva fakad>
Yurij elővesz egy üveg vodkát ,és ad nekik egy keveset ,hogy lenyugodjanak.
Az előbbi még csak magánál van ,de a másik sokkot kapott. Semmire sem reagál.
Az erdő felől hatalmas dübörgést hallani ,és egy félelmetes ordítás hallatszik !
-ÁÁÁÁ! EZ Ő ! SEGÍTSÉG !
Yurijal ketten fölpattanunk ,és egy közeli szikladarab fedezékébe futunk. Az erdő sűrűjében nagy a sötétség ! Az ordításra felröppentek a madarak ,és az első jajveszékelését lehet csak hallani ,akkora csönd lett a hangra. A társa csak néz a levegőbe ,nekitámaszkodva a sziklának. Egy kis idő múlva odamegyünk ,és mikor oda értünk az első kiveszi a coltját ,és csak ennyit mond: -Mind itt döglünk meg !
Majd a szájába veszi és meghúzza a ravaszt. Szétkenődött az agya a sziklán.
Mindketten hófehérek lettünk ennek láttán. Felfordult a gyomrom.
A másikhoz odamegyek nehogy a társa sorsára jusson ,de mikor közelebb érek látom ,hogy nem lélegzik. A nyakához nyúlok ,de meghalt. A szemei nyitva vannak ,de a tenyeremmel lehúnyom. Yurij elkezdi a szétlőtt fejűt átkutatni fegyverek ,és egyéb dolgok iránt.
Kérdem: - Mi a fenét művelsz ?
Yurij: - Ha ez a szörnyeteg itt van ,és ha még tényleg ott van az a bunker akkor muszály valami nagyobb tűzerőt szereznünk ,amíg lehet.
Hát én is átkutatom az előttem fekvő halottat ,és találok pár gránátot. Meg rengeteg 5.56-ost.Egy G36-os lógott a vállán.Yurij tanácsára leváltottam az zsákmányolt AS VAL-t erre ,mert ehhez több lőszer is van ,és nagyobb erőt is képvisel. Yurij talált egy L85A2-est ,és szintén jó sok lőszert hozzá,meg pár gránátot. Eltemettük őket ,és kereszt híján az AS VAL-t és az L85-öst böktük a földbe ,és ezekre tettük a légszűrőjüket.A felszerelésüket elrejtettük ,és a makarovomat lecseréltem arra a coltra. Ez a pisztoly ide kevés lesz ,ezt az én naív fejem is elismeri. 1 perc csend után lassan elindulunk az erdő sötétje felé. Ez már nem csak egy bunkerről szól ,hanem a túlélésről ,mert vissza nem mehetünk...
Grigorij a kocsmában van. Ha jó pia kell mehettek oda.
 
Szegény öreg kapaszkodik a régi világ omladozó emlékeibe, mint a fuldokló az utolsó szalmaszálba.
Leülünk egy elhagyatott buszmegállóba, megkérdezi, hogy tudom-e a menetrendet, mert ő nem tudja, hogy errefelé hogy járnak a buszok.Én mondom, hogy erre már nem járnak buszok, furcsán néz rám, én hülyén mosolygok, majd előveszem az utolsó üveg vokdát, felbontom, leiszom a felét és átnyújtom nei az üveget.Legalább az alkohol legyen neki a biztos pont, a menekülés ebben a számára torz, és elkorcsosult világban.Eufórikus hangulat vesz rajtam erőt, minden bizonnyal a fél üveg vodka hatására.Igazából nem tudom, hogy mit tegyek.Talán az lesz, hogy szépen lassan adagolom neki az információt.Ha megtudná, hogy felbomlott a szovjetúnió akkor vagy megbolondulna, vagy pedig imperialista kémnek nézne, és eltörné a fejemen az üveget, majd kiforgatná az üvegcsonkal belőlem a beleimet, majd bevinné az irataimat, a pripyat-i pártbizottságra, és meglátván a halott várost biztos kapitalista atomtámadásra gyanakoda.
De igazából minek csinálom ezt az egészet? Mi közöm van nekem ehez?Kinek a kedvéért?Az úgynevezett jósiten kedvéért biztos nem, mert nincsen.Ezzel a felebaráti szeretet is kilőve.Sőt, ha még lenne is akkor sem ezt a kis ukrán lepratelepet kémlelnáé szüntelenül, és nem az én jótetteimet jegyzetelné szorgosan, mint a kisgyerek a télapólistát a kínai reklámtollal.
Igazából valamiféle szimpátiát érzek iránta.Olyasfélét, mintha modjuk a feleségem szenilis alkoholista nagyapja lenne, akinek szépen lassan, szinte kiskanállal adagolni kéne a valóságot.(bocsánat Morzsi, de nem találtam jobb hasonlatot)
Nem tudom, hogy honnan ered ez.Nembaj, ezzel még ráérek foglalkozni.Lassan sötétedik, és van valami kis épület a láthatáron, ahonnan fény szűrődik ki.Arrafelé vesszük az utunkat, megjegyzem, hogy újdonsült társam a ruhájában lévő belső mikrofonnal egész jól tud beszélni, bár egy kis tájszólással.
Még le is csesz, amikor cigit sodrok.Azt mondja, hogyha másra nem legalább zsenge koromra legyek tekintettel, és ne rontsam el ezzel az életem.Még le is kever egy fülest.

Hát erre nem számítottam, dehát biztosan ilye apáskodó típus, vagy csak a pia miatt van.
Csak azért is sodrok mégegyet, hadd lássa, hogy ha más nem legalább ez a rossz szokásom elkísér életem végéig.

Beérünk az épületbe, valami kocsmaféleség.Van bent pár szabadságos is, elég jó a hangulat.Valaki gitározik.Rendelek négy üveg vodkát, kettőt az öregnek, kettőt nekem.
Minél többet iszok és minél többet hallom a gitár hangját annál jobban fáj a szívem Szvetáért a harmónikámért.Ha más nem ő neki mindig kiönthettem a szívemet, emlékszem még, amikor elhagyott az első barátnőm a cigi miatt akkor hetekig szomorú melódiákat játszottam a padláson.Én meg cserbenhagytam, egyszerűen eladtam!Milyen ember vagyok én!?

Az asztalraborulva szégyenszemre sírok.Lehet, hogy az alkohol hatása, lehet, hogy másé, de úgyérzem innen nincs tovább...

Hát Zini itt az alkalom betértünk a kocsmádba.
 
Ha kibírod egy kezdő csaposként ,mindenféle szuperképesség és paranormális jelenség nélkül ,aki csak az asztalt törölgeti ,és beszerzi ami kell akkor igen. Ja meg ha lehet ne zabálja meg egy szellem ! :D
 
Akkor Grigorij al
Steiner ék már 1 idelye elmentek,kb fél hete,Nagyon sok a vendég,kaszálunk,de kezdünk fogyni,régebben Steiner elmondta ilyenkor mit kell csinálni,elindultam a Bár felé,"Bevásároltam",útközben vissza indulva 1 Fickót fedeztem fel akinek Dragunovja van,Arcát nem láttam,gázmaszk van rajta,Megérkeztem a "2. bárba",megjelent néhány szabadságos,kiszolgáltam őket,majd bejött 1 Stalker,1 üveg vodkát kért,majd leült 1 ülőhelyre és gitározásba kezdett,picit később 2 piás gyerek jött be,1 SEVA ruhás és 1 Stalker féle,4 vodkát kért a Stalker,2 őt annak a Sevásnak adott,majd ráittak,a Stalker picit halgatózott a Gitár hang után,figyelte a zenét,majd hirtelen Sírásba kezdett,a pulton,próbáltam megvigasztalni,nem tudom mi tévő legyek,valami harmónikáról és Csajról dumált,csettintettem 1 et,bementem a raktárba,régebben hoztak erre 1 Harmónikát,nem tudom kijé lehetett,a Kordon ból hozták,vissza mentem a Stalkerhoz,ő meg rá nézett a Harmónikára,Csodálkozott,majd Örömteli sírásba kezdett és azt mondogatta:
Ez az én harmónikám!Köszönöm hogy vissza hozta Kedves barátom!
Ne nekem köszönje-válszoltam-Steinernek,a Műhely és egyben kocsma tulajdonosának,
Megkérdezte a Stalker hogy mi a nevem
Válaszoltam neki hogy Grigorij
Leültek a gitáros mellé a SEVA-s meg a Stalker,a Stalker Harmónikázásba kezdett,Ritmusossan a Gitárossal,mese szép volt a hangulat,és zene,mintha egy Kijevi bárban ülnék,úgy éreztem magam,és úgy éreztem,jó itt az életem :) ....
Remélem valamit nem szartam el,elképzeléseiddel Nabu :D
Scarecrow,ha 1 nőt pofán lövöd annak illik meghalnia XD
 
Axon: Hát addig folytattam a történetet ,míg átebickéltünk a romokon ,óriási fájdalmak közepette ,és kijutottunk az erdőhöz vezető ösvényre. Nem tudjuk mi ez a szörny. Azért vagyunk ennyire beijedve.
Ha elolvastad a sztorit akkor látod ,hogy többtől kell tartanunk ,mint egy vérszopó. (Nem feltétlenül a kis óriásra gondolok ,de akár mi is kitalálhatnánk egy egyedi szörnyet.) :)
 
Zini ezt írtad: "Gyorsan felkaptam fejem,orditozást hallotam a távolról,mivel érzék szerverim elég fejlettek,mert India Északi részén születtem,Fülem a földre tettem,halgatóztam,Tompa hangokat hallotam,futások voltak..."

azt értem hogy jó a hallásod, de utolsó írásodnál a katona raktáraknál voltál, mi meg a szemétdombon csatáztunk... ennyire jó füle még a mutánsoknak sincs... bármiféle szerrel is tömték... lol2 lol2 lol2 csak nekem vicces? de komolyan?!
 
Zini(man): Ez az indiai szuperhallás tényleg lehengerlő !
A Grigorij sztori jól sikerült. Valami ilyesmi a feladatköre igen. :)
 
(Na ha megengeded, én is folytatnám.)

Eltemettük a két halottat. Az egyik lelőtte magát, a másik valószínűleg gyenge szívű volt és szívroham vitte el.
Szerencsétlenek. Mikor végeztünk, Steiner a földbe szúrta a régi fegyverét, olyan rögtönzött keresztként. Az egyik srácnál, volt egy pár VOG-25-ös gránát. Pont passzol az ON-94-es gránátvetőjéhez. Gyorsan betöltök egy gránátot, arra az esetre ha össze futnánk a rejtélyes szörnnyel. Lassan bemerészkedünk az erdőbe. Minden félelmetesen sötét. Csak a fentről érkező vörösen csillogó napfénytől lehet látni valamit. Ahogy lassan haladunk előre, egy holttestbe ütközünk. Minden bizonnyal ez volt a testvére, annak a halálra rémült stalkernek. Szörnyű látvány volt. Hiányzott a mellkasáról a ruha és a bőr, tisztán lehetett látni a bordáit. Össze vissza volt marcangolva. A felszereléséből csak némi lőszer tűnt hasznosnak, a többi totálkáros. Tovább mentünk, a hullát hátrahagyva. Steiner elővette a térképet és megnézte, hogy pontosan merre található az a bunker. "Ha jól látom, akkor már nincs messze. Még pár méterre van innen délre." Mondta. "Remélem igazad van. Mert ha nem sietünk, szörny vacsoraként végezzük." Tettem hozzá. Elindultunk a térkép által jelzett irányba. Már gyalogolunk egy ideje, amikor ismét meghalljuk azt a vérfagyasztó üvöltést. De ezúttal nagyon közelről. Az ijedségtől hirtelen hátra fordulunk, de nem látunk semmit. Aztán hirtelen valami felénk ugrik és fellök minket. Mikor felállunk, gyorsan az erdő felé néztünk hogy mi lehetett ez, de ismét nem láttunk semmit. "Tűnjünk el innen!" Szóltam a társamnak, de ő csak állt és figyelt. "Steiner! Gyere már!" Ordítottam oda neki. Kétszer is szóltam neki, de nem mozdult. Most vagy ledermedt az ijedségtől, vagy azt figyeli, hogy mikor támad ismét a szörny. Odarohantam, megragadtam a vállát és mondtam hogy: "Gyerünk már inne..." És ismét üvöltést hallunk a hátunk mögül. Odafordulunk és tisztán láttuk, ahogy az a valami felénk fut. Megint felordítok: "Futás!" Elkezdtünk futni. A szörny még mindig a nyomunkban. Folyamatosan lövöldözünk a hátunk mögé, de semmi értelme, mert a szörny mindig elkerüli. Hihetetlenül gyors. Mikor megint hátra néztünk, a szörny megint eltűnt. Megálltunk és körbe fordultunk, a szörny után kutatva. Sehol, semmi. Steiner ismét a térképre tekintett, és azt mondta: "A bunker nincs messze. Valahol erre kell lennie. Elfuthatnánk odáig." "Jó, legyen. Nekem sincs kedvem itt ácsorogni." Mondtam. Amint meghallottuk az üvöltést, futásnak eredtünk. Futottunk a bunker irányba, ahogy a lábunk bírta. Folyamatosan hallottuk a szörny dobogását magunk mögött, de már nem néztünk hátra, csak futottunk. Aztán megláttuk a célunk tetejét. "A bunker!" Kiáltottam fel. Gyorsan a bejárathoz futottunk és nagy nehezen, kinyitottuk a vaskos fém ajtót. A szörny közben csak egyre közelebb, és közelebb ért. Már ugrott volna ránk, amikor gyorsan bezártuk az ajtókat. Csak egy hatalmas koppanást hallottunk, aztán csend lett. "Hű! El sem hiszem hogy hogy ezt megúsztuk. He he" Mondtam. "Ja. De ki tudja, lehet hogy ennek a bunkernek is vannak lakói. Erre oda kell figyelnünk. Na induljunk." Felkapcsoltuk a lámpákat, és elindultunk a bunker mélyére.

(Nabu A szörnnyel kapcsolatban: Ha új szörnyet akarsz kitalálni, azt neked kell kitalálni, mert én ebben nem vagyok ilyen kreatív. De ha nem találsz ki újat, akkor arra gondoltam, hogy lehetne ez a lény egy Kiméra. Azok úgyis olyan veszélyesek, és nehéz őket elintézni. :) )
 
A támadás visszaverése után szinte semmi dolgom sem volt. Egyszer láttam Scarecrowot távozni, kérdőre is vontam, de csak ködösen
válaszolt. Gyanús volt. Nem sokkal később üzent Petrenkónak, hogy Bogdanékat sötétvölgy és szemétdomb között látták, egy
koordinátát is kaptunk a jelenlegi helyzetükről. Azonnal elindultunk, a szolgálat tizenöt frissen kiképzett exoskeletonost, és harminc
közkatonát indított velünk. Meglepetésemre nem ütköztünk nagy ellenállásba. Mindössze huszonegynehány katona lőtt
ránk, két katonai hummer támogatásával.
A bátyám viszonylag hamar megláttam, Scarecrow társaságában futott. Nem akartam lelőni, ezért a
pisztolyommal bokánlőttem, amitől
ordítva esett el. Odarohantam, és Scarecrowwal ráfogtuk a fegyvert, ám ő rámszegezte a pisztolyát.
- M... mit csinálsz? - kérdeztem
- Bocsi, de jobb ajánlatot kaptam, tőlük.
- Hogy árulhattál el minket?!
- Az erősebb marad életben. - válaszolta, majd lőtt.
A szolgálat felcseri sátrában ébredtem. A doktor szólt hozzám:
- Maga valamiféle macska lehet. Még hátravan öt élete.
- Az ám, ráadásul egész tüneményes cica - szólt a felcseri segéd, de az orvos gyilkosan nézett rá.
- A golyó átszakította a tüdejét. Szerencséjére ezt megúszta, mert a töltény nem maradt a szervezetében, és a légzőszervrendszerében sem okozott komolyabb károkat.
- Mikor mehetek el? - kérdeztem.
- Akár ma is, legalábbis, a frakció katonáinál nem halálos, és akadályozást nem okozó sérülések esetén ez az alkalmazott protokoll. Mellesleg sok embert várunk ide, akiknek komolyabb tünetei vannak.
- A hölgy pedig szemmel láthatólag tündököl - szólt a segéd, erre az orvos oldalbabökte.
- Köszönöm a segítséget. Akkor én mennék is.
- A felszerelését kérje el az utánpótlásszervező-tiszttől. - szólt a doktor.
Elkértem a fegyvereimet, majd meglátogattam Tatjánát. Szegénykét a vállán keresztül gerincen lőtték, nem is biztos, hogy tud
majd járni. Akárhogyis, sokáig tart majd a felépülése.
Egyedül kellett lezárnom ezt az ügyet. Nem is tudtam már, hogy a zóna védelme miatt üldözöm Bogdant, vagy a személyes bosszú
miatt. Akárhogy is, Istent már rég nem tudhattam magam mellett. Ezen kár is volt rágódni. Azért elmondtam egy imát, amiben
bocsánatot kértem, és megköszöntem, amiért már kétszer is életben hagyott.
Először is letettem a bankkártyám és a kódját tartalmazó cetlit Tatjána éjjeliszekrényére, miközben aludt, egy üzenettel.
Sok pénzt összeszedtem útjaim során, ez biztosan kifutná a műtétje költségeit, ha mégsem jönnének össze a dolgok a gerincével.
Hamarosan egy helikopter szállt le bár területén, és egy katona engem keresett. Azt mondta, hogy azonnal mennem kell, mert a
hadsereg támadja Bogdan rejtekhelyét. Nem haboztam, felugrottam az utastérbe...
 
Megérkeztünk nehezen az amcsi táborba, A parancsnok váll veregetve dicsérgetett hogy milyen jó munkát végeztem, kezembe adott egy végzést, miszerint a majdnem 10 évvel ezelőtti tettemet egy másik konkurens maffia követte el, így engem hamisan üldöztek, és most ha vissza térek, a kormány kárpótol a hibás üldözés miatt.
Gondoltam, értelmesebb ez mint egy amnesztia, ez által az emberek elhiszik hogy ön ártatlan volt. szólt az öregebbik.
A végzést zsebre tettem, majd megkérdeztem miféle felszerelést tudnának adni nekem.
Miközben a fegyverraktárak felé mentünk aktiváltam a pdam nyomkövetőjét, hogy Thunder küldje a katonákat.
A raktárban felszerelkeztem magamhoz vettem egy 249 es géppuskát, és bele egy általuk fejlesztett, különleges radioaktív, robbanófejes lőszert.
ez érdekes technológia...
mára pisztolyoknál jártam, 2 Glockot vettem, a kezembe tartva sokáig gondolkodtam:
megkaptam a papírt amire vágytam vissza mehetek oda ahonnan el kellet menekülnöm, és mégsem vagyok boldog... mert... mert.. lelőttem egy jó embert érte...
2 őr volt bent a raktárban akik kísértek minket.
kinyitottam a szemem, és lelőttem 2 őrt.
Mit csinálsz?!
Amit kell!
Az idős pisztolyt rántott, őt lelőttem, ez alatt bodgán elfutott.
utána lőttem, de nem talált.
Kifutott az épületből.
Utána mentem, kint azonban egy rakat katonával találtam szembe magam, így a géppuskát vettem elő, és azzal fedezékbe vonulva lövöldöztem.
Nem sokáig bírtam volna, de szerencsémre, Thunderék is megérkeztek, rögtön rakétáztak a járművekre, majd lerakták a katonákat.
hatalmas csata vette kezdetét, és amíg ők lekötötték a jenkik figyelmét, én Bodgán után mentem, de mögöttem rohant Chernova is, akiről nem hittem hogy itt van.
egy résznél azonban pár katona az utamba akadt, Chernova kikerült engem és a katonákat, és Bodgán után rohant.
Pár perc múlva végeztem a katonákkal, és utánuk mentem.
Még éppen láttam ahogy Chernova eltűnik pár konténer között.
Utána rohantam, de mire oda értem lövés dördült, ettől még jobban siettem.
a konténerek mögött pár volt az üzemanyag raktár, ott feküdt Chernova a mellkasán 1 lövéssel. nem messze tőle a testvére állt pisztollyal a kezében.
A géppuskát rá szegeztem.
Vége Bodgán add fel!
Felém fordul, a pisztolyt rám szegezi.



pasz... ramirez a végét rád hagyom, csak ne haljon meg a karakterem...
 
Nem kell az engedélyem :)
Az erdőbe érve rákukkantottam a térképre ,és elégedetten vettem észre ,hogy a bunker csak pár száz méter innen. Elindultunk hát. Az erdő halálos csendjében hirtelen egy hatalmas ordítás hallatszott ismét ,és az idjedtségtől mindketten megfordultunk. Idegesen remegett mindkettőnk keze ,tudtuk ,hogy az a teremtmény valahol itt van. Ledermedtem ettől a fülsüketítő ordítástól ,és hirtelen láttam egy kék fényt valahol az erdőben ,és azt mondta meg kell térnem ,hogy hinni tudjak. Most csak azt kell eldöntenem ,hogy élni akarok vagy sem. Yurij szavait nem is hallottam bár beszélt hozzám. Hirtelen rám támadt a felismerés és eldöntöttem .Élni akarok.A szörny közénk ugrott és felöklelt minket ,és miután felkeltünk futásnak eredtünk.Gyakran nyitottunk hátra tüzet ,de egy sötét árnyék követett továbbra is minket ,mikor már feladni készültünk megpillantottuk a bunkert. Berohantunk hát ,és Yurij hangosan örvendezett ,csak az én fejemben visszhangoztak a fény szavai. Majd mikor ráeszméltünk hol is vagyunk beljebb mentünk ,de csak óvatosan az esetleges "lakók" miatt. Beljebb érve láttunk egy szétszabott kamrát és egy táblát.
BIOLÓGIAI ÉS GÉNSEBÉSZETI KUTATÁS ; 24-es alany ; HIBRID
Világossá vált ,hogy ez egy álcázott laboratórium. De hol vannak a tudósok ?
A generátort beindítva fényesség gyúlt ,és világossá vált ,hogy innen senki sem távozott. A földön fehér köpenyes csontvázak fekszenek. Mikor beljebb mentünk láttuk ,hogy kész hadsereget akartak előállítani ,és mindenféle genetikai melléktermék maradványai lógtak ezekben a kamrákban ,mellettük koruk legmodernebb eszközei. A fegyverszoba közvetlenül a lezárt rész mellett van. Oda is benéztünk ,és találtunk egy egész sor fegyvert ,és hozzá lőszert. AK-74U-k ,és rengeteg 5.45-ös.
Mondtam Yurijnak:
-Hát itt az ígért 5.45-ös.
Jól fel is pakolt belőle ,én addig a vészhelyzeti rádiót vizsgáltam. Hmm ez még jól jöhet.
Mikor egy kicsit mindketten lenyugodtunk eszembe belém hasított a felismerés:
-Ha ez az izé ami minket követett innen jött ,akkor valahol ki kellett mennie !
Egyből felkapta a fejét a társam ,és hallatszott a morgás és kaparás a bunker mélyének sötét feléről.
-Itt van !!
Berohantunk a fegyverszobába ,és becsaptuk a nagy vasajtót . Elreteszeltük és megpróbáltam a szabadság hullámhosszát elérni ,de mintha egy mechanizmus indult volna el. Elkezdett sugározni egy rejetett hullámhosszon is. Még párszor próbálgattam a szabadságot elérni ,hogy segítsenek. A szörny dübörgött az ajtón ,és mi csak itt bennt vártuk az elkerülhetetlent. Kis idő múlva katonai gépeket lehetett hallani ,elég tompán. Az ajtó felöl jövő dübörgés elmúlt ,és átvette a helyét a katonák üvöltözése ,és a fegyverropogás. Mikor előmerészkedtünk az odúból láttuk ,hogy körülöttünk mindent beborít a halott katonák cafatjai. Megcsonkított testek ,és tagok feküdtek mindenhol. Egy kalashnyikov szó szerint magába lett hajtva. Ez megállíthatatlan. EZ EGY KIB*SZOTT TANK !
Felérve a felszínre üzenet jött a szabadságtól ,hogy van a közelben egy lerakatuk.Vészhelyzet alakult ki a határon ,és a mutánsaktivítás miatt nem tudnak jönni.
-F@sza ! - Jegyeztem meg hangosan.
Megkaptam a koordinátákat ,és egy rövid séta után elértük a megadott helyet. Itt egy kidőlt jó nagy fa volt. A kérgét megkopogtattam és egy helyen üreges volt. Felhántottam és ott volt 3 láda. Kinyitottuk mindet ,és orvosi felszerelést is találtunk. Minden használhatót elvittünk 5.56-ost ,és rengeteg 5.45-öst. Mindenféle gránátokat is. Akadt egy szabadsági univerzális védelem ruha is ,és ezt odaadtam Yurijnak ,mert az ő légzőrendszere nem olyan színvonalas mint amit még Zinitől kaptam a Seva ruhából. Felvettem a flacktarn szinezésű felsőrészt ,és kombináltam a két öltözéket. Végül belehajtogattam a táskámba a maradék nadrágot ,mert ez még jól jöhet viselni is ,meg sebkezelésre is. Yurij is felszerelkezett ,és jegyezte meg:
-Steiner ,ha meg kell halnunk akkor az most lesz.
Egyetértően bólintottam ,és már kevésbé félve indultunk el a határ felé remélve ,hogy nem találkozunk ezzel mumussal többet...
 
A támadás után visszamentem Bárba. Itt tanácskoztak. Szóltam nekik hogy freedomosok elintézve. Erre szólt az egyik hogy csak időt nyertünk.

Pár óra múlva

A jenkik visszavonulnak. Szinte mindenki elkezdett rohanni hogy lelőhessen közülük párat. Elől Chernova és Scarecrow ment. Utánuk párszáz méterrel dutyisok meg én. Közben Tatjána is beért minket. Épp Körülállnak valakit. De Scarwecrow Chernovára fordítja a fegyvert és lelövi. Elkezdünk mégjobban futni. Chernovát beérve szólok a dutyisoknak hogy páran vigyék vissza a bázisukra. Mi elkezdjük üldözni Scarecrowot. Sikerült a másikat lábon lőni. Közbe a páncélom felfogott pár lövést. A lányt súlyosan eltalálták. A dutyisok őt is viszik a gyengélkedőre. Még sikerül lábon lőni a másik alakot amikor lábon lő scarecrow. Összeestem. A görények futottak tovább. Leszedem a páncélt a lőtt seb környékéről. Épp hogy csak elérte. a golyó fél centi mélyen van. előszedem a katonai elsődsegély csomagomat. Kipiszkálom a golyót, majd lefertőtlenítem. Ezután átkötözöm párszor miután jódozott vattát raktam rá. Így nem is olyan nehéz menni. Elindulok a helyőrség felé. Útközben Kosztyán utólér. Megkérdezi mibajom, mondom csak egy horzsolás a lábamon. Ekkor rádiózik Thunder. A bázis pozíciója ismert. Mindenik a hídőrökön kívül térjen vissza a helyőrségre. Kapok egy bulldog 6ost egy lángszórót és egy katonai exoskeletont. Azt mondják hogy a lángszóró mellé kell ez. Egy ismeretlen ösvényen megkerüljük a bázist. Pár embernek van Bulldog 6a rajtam kívül. Thunder szól:
-A raktárépületre ne lőjjenek bent van a kémünk. És ha látják kijönni akkor se lőjjenek rá.
Ekkor eldördül az elő lövés ezt további 3 követi majd megint ismétlődik. A végére az egész bázis romhalmazzá vállik. A járművek roncsdarabbá. Lerakom a bulldog 6ot. Elő a lángszórót és TÁMADÁS!!! Páran már menekülnek. Az emberekről leperzselődik a páncél és leperegnek a darabjai, rosszabb esetben ráolvad. Az egyik barakképületben még vannak. Rájuk gyújtom. Már csak pár ember volt. Az egyiket épp leszedte az egyik mesterlövészük. A kezében elrobbant egy gránát. Ezzel társait megsebezve. Beérek Pár konténer mögé. És lám-lám, Chernova újabb sebbel és Scarecrow meg Ez a bogdan gyerek.
Ekkor Scarecrow előkapja a fegyverét, Bogdan menekülne de Chernova elkapja a lábát és elesik. Scarecrow elkezd szaladni felém. Fellök majd egy robbanás rázza meg a környéket. Kitudja mivolt benne mert 2 centit leolvasztott a páncélomból. fordulok balra, Scarecrow meghalt. A páncélja még az útra is ráolvadt. Ezek után már az se kétséges hogy a környék felperzselődött és hogy Chernova meg Bogdan sajnos nem élte túl. Ezután odajött Thunder, nem is inkább hozzám hanem Scarecrowhoz. Iván is odajött felsegített majd elindultunk a bázisra.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul