Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
(Az akció jelenet most nekem nem megy. Nincs ötletem. De kezdésnek itt van ez. Ha tudod, folytathatnád. )

Jó ötlet volt átkutatni a raktárakat. Találtam egy régi szovjet gyártású láncfűrészt. Ha vissza jövünk, megpróbálom megjavítani, és lesz akkor egy működő láncfűrészem. Csak azt nem tudom, hogy mi szükség van rá a zónában. Hacsak.... Mindegy, majd rá jövök. Nos, ha jól nézem a térképet, akkor a Jantarba vezető út, itt van egy félkész épület mögött. Ott kell keresni egy alagutat. Tovább mentünk, és a távolból, már láttuk a nagy félkész épületet. A vasutak mentén indultunk az épület felé. Amikor elértük, letértünk a vasútról, és átmásztunk a kerítésen. Lassan elindultunk az alagút felé. Még egyszer a gyárak felé tekintettem, amikor megláttam valamit elrohanni. Nem voltam biztos benne hogy jól láttam, de úgy nézett ki, mint egy ember, csak átlátszó. Odaszóltam Steinernek: "Te, én láttam valamit." "Igen? És mit?" Kérdezte. "Nem tudom. Olyan volt mintha láthatatlan lett volna." Steiner felkapta a fejét és azt mondta: "Ajjaj! El kell tűnnünk innen." és futásnak eredtünk.
 
Mi ez a hangzavar már megint?
Állandóan ordibál ez a sok szolgálatos.Na ez már nekem sok kimegyek és én is visszaordítok, hogy lássák, hogy nem olyan nagy tudomány ez és más is tud.
Kimegyek és mit látok?Azt, hogy a beton közepén botokkal csapkodnak valami dögöt.Mint egy rakás magát nagyfiúnak képzelő nyolcéves.Ez még nem is lenne baj, csak a dög még nem egészen döglött annak ellenére, hogy borzalmas szagot áraszt, és szürkére van rohadva az oszladozó bőre.Mindig amikor rácsapnak egyet, vagy mikor belérúgnak felnyüszít, mint a kiskutya.
Hát akkor most én is ordibálok, hadd tudják meg, hogy más is tud.
Meg kéne már tanulnotok, hogy a zónával nem lehet szórakozni!
Ez nem olyan, mint a kint lévő törékeny kis ökoszisztéma!
Ez visszaüt bazdmeg!

Na persze te kis pöcs!Mit tudsz te a zónáró?Pár napja érkeztél és máris okoskodsz?
A zóna rossz és ott kell ártani neki, ha tudsz.Te szaros kis hippi!

És ahogy ezt kimondta már repült is a teapótlékkal félig tele lévő üvegpohár a feje felé.
Ezután egymást követték az események, én is a földre kerültem pár puskatusütés jóvoltából az oszladozó védencem mellé.Elég rendesen összevertek, de legalább a nálam lévő piát meg cigit nem vették el, amikor bezártak valami hideg földalati helyre.Még ki is röhögtek, hogy hadd mérgezzem magam, legalább kevesebb dolguk lesz velem. A velem szemben lévő cellába rakták be a zombi traktorost(Amint utólag felismertem).Nem nagyon csinál semmit, csak ül és bánatosan nézi a kezemben lévő vodkát.Néha egy kicsit felhümmög.Nem tudok neki kiadni a vodkából, de nem is hiszem, hogy képes lenne feldolgozni a félhalott szervezete.Na mindegy, még szerencse, hogy a cigit meg a piát nálam hagyták, legalább nem fogok hiányt szenvedni semmiben...

Bocs a kimaradásért, de érdemes megnézni az áaradó dunát, elég nagy és nem minden évben van árvíz.
 
Aham... szóval azt hiszed hogy ha itt hagyod az egész xarságot és vissza térsz Orosz földre, az amnesztiáddal, akkor minden rendben lesz? kérdezte fehéragyar.
Nézd, nem kértem hogy megérts, csak fogadd el, olyat ajánlottak ami nekem mindennél többet ér...
Nem... nem akarok hátat fordítani nekik, de...
Értem én, de ha te nem akkor én sem segítek nekik, és senki sem fog, amikor meg segítenének, akkor meg késő lesz.
Neee... ne zsarolj az együtt érzésemmel, csak ezzel ne!
Ohhh... nem zsarollak én, csak a tényeket közöltem le, mert ez fog történni, ha nem állítjuk meg az agresszív jenkiket.
valóban megéri neked az a hivatali papír a becsületed eladásáért?
na meg 50000 dollárért persze, meg az amnesztiáért, bocs a csúsztatásért...
ne... e... ahh.... lehajtottam a fejem és erősen gondolkodni kezdtem, vajon mi történne ha elszabadulna a pokol, valószínűleg több százan halnának meg, ezzel felszereléssel minden útjukba állót lekaszálnának maguk elött...
Sípol Fehéragyar PDA-ja.
Agyar felkapja, de az arcán dermedtség ül ki, lassan oda nyújtja hozzám a pda-t a következő szavakkal:
A tábla készen áll a bábuk mozognak!
A pda sorait olvasva megfagyott bennem a vér, az üzenetet holló küldte:
50 profi felszereltségű gyalogos, és legalább 15 HMMWV jelent meg a szemétdombon, mindenkit leölnek aki csak közel merészkedett hozzájuk, a bár felé tartanak, lassan menet kötelékben a hadsereg kiküldött 2 gépet de amint megérkeztek lelőtték őket, vélhetőleg hőhövetős légelhárító rakétáik vannak, a helyőrség mozgósítja éppen a csapatait, de kb 1 óra kell nekik míg összeszedik magukat, és utol érik a jenkiket, de addigra elérik a bárt, és mindent porrá lőnek.
Scarecrow, ha ott vagy segíts!
csessze meg!
Van lent egy Könnyű páncélos, ha kedved támadt a csetepatéhoz! mondta Agyar.
Szükség lesz rá...
 
Zini Szellem mutánsként
[hörgések]
Közeledek a kijárat felé,hol vagyok?Úristen,mutáns lettem....na mind1,hol is vagyok nézzük csak,hmmm.....Aha a Katonai Raktáraknál,na várjunk csak,
[törekvések után kiszabadulok a blokkból]
Ahh végre újra itthon érezhetem magamat,és most meglakoltok MUAHAHAAAAAA,Érzem hogy a Zóna engeriája átjár nemlátszó lelkemen,MUAHAHAAAAA,ajj ezek a nevetések honann jönnek?
[hörgések]
Hmm...éhes vagyok,na nézük csak,1 Stalker,nyami,
Nem nem,nem eszek embert?mivagyok én kannibál
De....De....az ösztöneim,
Nem birom vissza tartani a Zóna Energiáját,MUSZÁLY ÖLNÖM,
Láng csovákat dobállok a Stalker felé,szét égett
Oda repülök és elkezdek belőle lakmározni....
 
Zini: Ne haragudj ! Nem szekálódásnak vagy bántásnak mondom ,de a testedet elhamvasztottuk a szabdságiakkal ,mert annyira oda volt. Tényleg nem szekálódásnak mondom ,csak tájékoztatlak. Vagy ez a lelked ?

A raktár átkutatásánál találtunk egy szovjet láncfűrészt . Ebbe Yurij egy madzagot fűzött ,és a hátára vette. Furcsán nézhettem rá emiatt ,de ha szüksége van rá... A vasút felé vettük az irányt ,itt van egy alagút ,ezen gyorsabban odaérünk ,és csakhamar feltűnt a félkész épület. Mikor bemennénk az alagútba Yurij meglát valamit. Kérdezem tőle ,hogy mi az ? Mire ő:
-Nem tudom ,mintha a levegő mozgott volna vagy valami !
Ekkor támadt rám a felismerés. FUTÁS !
Kérdezte:
-Miért ?
Most nincs idő ! Fuss !
Mindketten fuásnak eredtünk ,de a szörnyeteg a nyomunkban volt. Yurij a fűrész miatt lemaradt kicsit. Hozzávágta a falhoz ,és már majdnem meg is harapta ,mikor Yurij a keze ügyébe került fűrészt beindította ,és a vadul támadó szörny nyomta. Ez szétszakította a torkát ,és elmondása szerint nagyon hideg és szemmelláthatólag sötét színű vér folyt ki belőlle. Még kapálózott a földön ,de én odamentem ,és makarovval fejbe eresztettem egyszer ,majd felsegítettem Yurijt és tovább indultunk. Kemény volt ,de élünk szerencse,hogy nálunk volt a motorfűrész. Kis idő múlva elnyelt minket az alagút sötétje...

Megpróbáltam.:)
 
Még Zini Szellemmel
Befejeztem étkezésemet,elrepülök a Vörös Erdőbe,semmi,hmm....
Nem is tudom.....Most nem vagyok éhes.....De....Még mindig látni akarom a Vér csurgó látvánnyát...MUAHAHAHAAA,Ajjj istennem elragadt a Zóna,nem birok kiszabadulni,kivel tudnám megértetni ezt?
[Hörgések]
3 Monolitos,régebben láttam ilyesmit
Lángcsóvákat dobállok oda,semmi
Azta,ez valami új,Mintha...
Oda teleportállok az 1 ik mögé és 1 ideig Lángott bocsátok ki rá
Új képesség,ez az ^^
1 Maradt,Felemelem két társa hulláját és felé dobom
Hmmm...Úgy látszik jó ebben a "Bőrben" vagy hogy nevezzem...mind1 jó ebben a bőrben lenni
Meghaltak,Tovább repülök..
Kisugárzás következik,megnézem kibirom-e
Megtörtént,semmi,de mintha,még jobban átjárná Energia Testemet,
Nehézkesen de nagy erővel megpróbálok felemelni 1 lakókocsit
Sikerült,Eldobom...
 
Egy egyik elkapott, és kikötözött egy fához. Elkezdett kérdezősködni, behazudtam neki valami hülyeséget, aztán bevágtak egy cellába. Pár napig ott lehettem, amikor észrevettem, hogy az ajtó felett van egy kis rész, ahova fel tudok állni. Leszakítottam a ruhám egy darabját, és egy kötelet hajtogattam belőle. Felállt az ajtó fölé, majd ordibálni kezdtem. Az egyik őr bejött (gondolom, hogy megüssön párszor, és végre kussoljak), de nem vette észre, hogy felette vagyok, és megfojtottam. Beöltöztem, a fegyverét elvettem, és elindultam kifelé. A kijáratnál az őr hozzám szólt:
- Hé, te ki vagy? Még nem láttalak erre!
Hirtelenjében felordítottam:
- ÉLJEN A MONOLIT!
Az őr nem mondott semmit, csak félreállt az útból. A szabadban már nem állt elébem senki. Megszomjaztam! Beugrok a Bárba. Mielőtt még beértem volna, összefutottam egy zombival. Könnyen elbántam vele, találtam nála több mint ötvenezer rubelt. :) Kezdőtőkének elég lesz. Nem tudom, hogy ki lehetett, de lehet, hogy egy kijevi bankos fia. :)
 
mivel senki se ír ide folytatom "mókámat picit gyengébb hangulattal"
Zini szellemmel
Elálmosodtam a sok erőfeszitéstől,felszáltam 1 hegytetejére,behunytam szemem,álmok gyötörtek,a Zóna volt az,beszélt hozzám,és mintha régi testem enné ebédre,1 rémálom volt,mintha nem birnák belőle felkelni?hmm....,elég rossz ez az álom,nem értem meg hogy mért kell a Zónának fogva tartania?Mért kell tovább szenvednem?és ezért mért nem tehetek semmit?Nem értem....
Hirtelen fölkeltem,magamtól teleportáltam valahova,és lángokat bocsátottam 1 Husira,majd vissza teleportáltam helyemre,
Úristen?Ez mi volt?A Zóna irányit engem?Grr....
Hmmm...megpróbálok aludni ezek után....
 
Reggel a PDA-m csipogása keltett fel, egy üzenetem érkezett:
"Itt Antonovics őrmester beszél! A bárt öt perccel ezelőtt ismeretlen ellenfelek támadták meg, csúcstechnológiás amerikai felszereléssel! Tizenöt hummer, és többtucatnyi katona támad minket! Azonnal megparancsoljuk a szolgálat összes katonájának, hogy térjenek vissza a bár védelmére! Továbbá kérjük a közelben tartózkodó sztalkereket, hogy segítsenek nekünk, nem csekély jutalom fejében!"
Azonnal tudtam, kik a támadók. Segítenünk kellett a bárnak, különben elesik a legerősebb sztalkerbázis, és a két legnagyobb frakció egyike.
A két apache már készen állt, előrerepültek felkészíteni a terepet, ugyanis landolni akartunk. Tíz perc múlva mi is követtük őket.
Már távolról látszott, hogy a levegőben is dúl a harc. Négy comanche vívott párharcot a mieinkkel, az egyik rakéta épp akkor szaggatta
cafatokra az egyik gépünket. Rakétatűzzel leptük meg őket, az egy megmaradt apache-al már négyen ontottunk tűzfelhőt a támadókra.
Nem tartott sokáig a küzdelem, veszteséggel bár, de kilőttük a négy gépet. Két helink maradt a támadás után, de a földi erők
egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a számunkra. A hmmwv-kat edig lekötötték a védekező szolgálatosok, de
őket már majdnem felszámolták, ezért hőkövető rakétákat indítottak felénk. Fáklyákkal sikerült elhárítanunk a támadást, de Igort
találat érte, a gépe megingott, majd elkezdett a tengelye körül forogni. A farokrész leszakadt, és a helikopter a fák közé zuhant.
Egyedül nem harcolhattunk tovább, ezért leszálltunk a szolgálat parancsnokságának tetejére.
Azonnal a védőkhöz futottunk, és körülbelül negyed óráig visszonoztuk az ellenséges tüzet.
Ez után a támadók visszavonultak, és valószínűleg tábort vertek a fák takarásában.
Azonnal Petrenkóhoz mentem, aki örömmel fogadott:
- Chernova. Akárhonnan is szerezte a légierejét, örülök, hogy kiszedte a heliket, és lekötötte a földi erőket, amíg rendeztük sorainkat.
- Szívesen tettem. Úgy véltem, a bár nem eshet el, ezért felhasználtam a kapcsolataimat.
- Nos, jó lenne, ha tovább segítene minket.
- Én is így gondoltam.
- Remek. De van egy másik aggasztó helyzet. A szabadság erősen támogatja ezeket a Bogdanékat, és úgy űnik, hogy összefoghatnak ellenünk. És akkor két tűz közé szorulunk. Megosztotva esélyünk sem lenne.
- Ez tényleg veszélyes, de mit tehetünk?
- Vagy megelőző csapást mérünk a szabadságra, biztosan kirobbantva a háborút, vagy várunk, és próbáljuk minél hamarabb lezúzni ezeket a mocskokat.
- Még tudok hozni pár embert védőnek, és helikopterekkel be tudjuk juttatni a tapasztaltabb, bátrabb sztalkereket is a blokádon belülre.
- Az csodás lenne. Akkor szóljon a pilótáknak, hogy szükség lesz minden bevethető emberre, és szedjenek össze annyi sztalkert, amennyit csak tudnak.
- Már rádiózok is.
Üzentem Zacharynak, hogy küldjön pár helit az embereivel, szállítsa el őket, aztán pedig járják be a környéket vállalkozó szellemű
sztalkerek után kutatva. Ezek után nekiálltunk megerősíteni a barikádot fémlemezekkel. A munka végeztével meghívtak minket
egy italra a bárba, de én nemet mondtam, úgyhogy csak Tatjánát fogták körül, és vitték magukkal a sztalkerek.
Én pedig lefeküdtem egy őrbódéba kiegészíteni a megcsappant alvásidőmet...
 
Újra Ivoly al
Hah?Mi ez?Úristen?Túléltem?Hol vagyok?Hmmm....ez a Vad Vidéknek tűnik,nem értem...az Erőműben voltam...mi van itt?2 halott monolitos és 1 stalker,1 Stalker ruhában vagyok,Obokannal a kezemmel,fulltár,PDA,pénz,minden,Ekkor jött 1 üzenet,hogy 15 Amerikai Hummer helik meg 1 csomó Vad Profi akarja elpusztitani a Bárt,a Szabadság támogatja őket,hmm...
Gondoltam,és én fogom védeni majd a seggüket 1 bizonyos csapattal,bármikor beállhatnak plusz emberek,jelentkeztem Petrenkónál,megengedte,Felkerestem Steinert és Ifjú Yurij-t a Munkára,Később feltünt Scarcerow,mindannyiuk válasza "Majd megfontolom lett,1 csomó cuccost vittem 1 bizonyos helyre,a Bár és a Katonai raktárak közé,Homokzsákok,katonai ez meg az,hummer,Konténerek,lőszer,berendezkedtem,már jelentkeztek az első Stalkerek feladatra,lassanként gyarapodtunk,meg nagyitottuk ezt a kis örséget 2 nap múlva,készen állunk lassan,ha jön még legalább 10 ember,de azoknak profi kell hogy legyenek,készen állunk Megvívni a harcot a Bárért,és a Szolgálatért....
remélem szépen lassan csatlakozni fogtok :)
 
(Megpróbálom folytatni.)

Futottunk ahogy a lábunk bírta. Steiner már az alagút közelében volt, én meg lemaradtam a láncfűrész miatt. Ő csak folyamatosan ordított hogy: "Fuss Yurij! Futás! Gyorsan!" De a szörny utolért, és a falhoz csapott. És akkor láthatóvá vált. Ocsmány szürke bőre volt, és fehéren világító szemei. A száján hosszú véres csápok lógtak. A keze is csupa vér volt. Már épp meg akarta ragadni a torkom, amikor gyorsan a kezembe vettem a fűrészt, és próbáltam beindítani. Hirtelen beindult. A szörny is megindult, és én nem haboztam, neki szegeztem a fűrészt. Az egyenesen a torkát kapta. A lény fejéből szinte alig maradt valami. A vér rá fröccsent a ruhámra, és az arcomra. Annyi lendület viszont volt benne, hogy megkarmolta az arcomat. Aztán holtan a földre rogyott. Mikor felnéztem, láttam a halott lényt a földön, a járó láncfűrészt, és a csupa véres ruhámat. Aztán elkezdtem a sebet vizslatni az arcomon. "Jó mély sebet ejtett rajtam, ennek biztos megmarad a nyoma." Mondtam. Aztán odajött Steiner, és azt mondta: "Öregem, ilyen mázlit, de most jobb ha húzunk mert szerintem több is van." Aztán felkaptam a véres láncfűrészt, és tovább indultunk az alagúton át.

Elértük végre Jantart. A vörös erdőbe vezető út a térkép szerint, egy gyár komplexum területén van. De nincs pontos információm arról, hogy mi van a gyárban. És anélkül bemenni, hogy tudnánk mi vár ránk ott, kész öngyilkosság. Viszont a térkép szerint, van itt egy kis bunker is, amit tudósok laknak. Talán megkérdezhetjük őket arról, hogy mi van a gyárban. Elindultunk, és pár óra járás után, már láttuk is a bunkert. Steiner oda akart menni, de gyorsan megragadtam a kabátja ujját és a földre rántottam. Azt mondta: "Mi van? Miért álltunk meg?" Elővettem a távcsövet, belenéztem, és azt mondtam: "Nem láttad? A bunker előtt őrök voltak. Le is lőhettek volna." "Tényleg? Mutasd!" Mondta. "Ahogy gondoltam. Katonák." Mondtam és átadtam a távcsövet Steinernek. "A francba. Most mit csináljunk?" Kérdezte. "Nem tudom. De nem mehetünk oda csak így." "Akkor muszáj lesz vakon bemennünk a gyárba. De ma szerintem keressünk egy tábor helyet. Majd holnap neki látunk." "Ja. Akkor menjünk." Szóltam, majd elindultunk. Estére, egy régi buszban táboroztunk le, ami valószínűleg másnak is tábor helyül szolgált előttünk. Szóval most is valakinek őrködnie kell. Sosem lehet tudni, hogy milyen gyakran jár erre, bárki is.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul