Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Végre reggel! Nagyon jól aludtunk, komolyabb probléma nem volt az éjszaka, csak egy vérszívó bejött a hajlékunkba. El lett intézve, csak a társamat fellökte, és beverte a fejét. Pár percre elájult, de úgy látom, hogy semmi baja sincs már. A tűz még pislákol, gyorsan kiszaladok, és nézek valami ágat. Sajnos mindegyik havas, de attól még beviszek párat. Nagyobb a füstje, mint a tüze. Mindegy, akkor füstölt kolbász lesz reggelire. :D

Ez finom volt! Kinézek, elég szép idő van, a hó is kezd olvadni. Összepakolunk, egy óra múlva már indulhatunk is.
 
Kezd nagyon nem tetszeni,ami mostanság történik velünk. Előbb a döngőléptű,aztán most ez a szürke kőház,ami inkább egy tönkrement szerszámos ládához hasonlít,ha szabad hasonlíttatnom...
Az előbbi úgy üvöltött,hogy még az én ereimben is megfagyott a vér,pedig a kutyák általában-főleg ha társasan jönnek mennek-nem könnyen félemlednek meg,úgy meg különösen nem,hogy kétlábú és dörgőbotos a társuk.
Bizony,volt ebben a mai kalandban valami nagyon idegesítő. Ezt észre lehet venni a Gazdámon is,most csak guggol,mereven néz maga elé,remeg,és közben az egyik kezével a nyakam szőrét turkálja-ami úgy egyébként nagyon kellemes-,de a keze rémesen hideg .
Szerintem rajtam melengetné,ami jobbadán teljesen ésszerű dolognak tűnik,meg egyébként is mindkettőnknek haszna van belőle.
Azt hiszem,valami nagyon megriasztotta ebben a döngőléptűben. Nem,nem az,hogy nagyon veszélyes,és kiszámíthatatlan,hanem valószínűleg az a tény,hogy mielőtt megfulladt volna a beszakadó jég alatti hideg sárban,ami lassan és könyörtelenül lehúzta,olyan hangokat adott ki,ami nagyon emlékeztetett a kétlábú beszédére.
Gazdám még meg is állt,megfordult,és rémülten figyelte a behemót halálos vergődését. Tudtam,hogy nem fog,és nem is tudna rajta segíteni,de amikor sápadt és sovány arcára pillantottam,a benne levő iszonyat hidegebb volt,mint a kemény fagyos a tappancsom alatt .
És még mindig ezt az iszonyatot látom a szemeiben.
Nem jó itt. valahogy túl nyitott és védtelen ez a hely. Nyűgösen nyöszörögni és acsarkodni kezdek,körbeszaladok,hátha látok egy alkalmas szállást,de legalábbis reménykedem benne,hogy hamarosan visszatérünk oda,ahol azt a csodálatos fényekben pompázó dobozt találtuk,ahol jó meleg van,és nem utolsósorban finom eledeleket rejtő fényes dobozkák.
Ahogy így latolgatom a további lehetőségeket-s legfőképpen az evés körüli dolgokat-,néhány röfi tűnik fel nem messzire tőlünk a csalitosban.
Gazdám is kibillen a révületből,és a röfik csörtetésére,röfögésére összpontosít. Gyanítom,hogy el akarja valamelyiket ejteni,mert a dörgőjén igazít,és lassú,kimért mozdulatokkal elindul a csürhe irányába. Én oldalról kerítem őket,igyekszem egyet valamiképp kiugrasztani a többi közül,s azt a Gazda könnyen megölheti majd. Ha sikerül,pompás lakománk lesz estére!
 
Nos útra kelünk. Már jó sok ideje vagyunk itt. Hamarosan már úgyis ott vagyunk. De várj csak mik ezek a növények. Úgy világítanak,és pulzálnak,hogy a hópelyhek csak körölöttük forognak. Van valami gravitációs erőterük. Nagyon ritka lehet. Be is gyűjtöm tövestül,és mintha az érintésétől megkeményedett volna a bőröm,és hihetetlen erősnek érezném magamat.Furcsa érzés. Na de most fogyjuk az összeset és menjünk. Rebel már vár minket,és azt mondta ,hogy van itt valami a számomra. Jó ideig nála vendégeskedünk majd,úgyhogy megkell szokni a titokzatos természetét.
 
Támad a petúnia! Visszamennyé ! XD
Bakker mászik kifelé ez a cucc. Amit a társam tett el az is mocorog. Mik ezek a francok ?

KönigsTiger:Most mi lesz ?
 
mondtam en h jobb ha eltuzeled a zombikat :D :D :Dmert a novenyek meg vmennyire elnek. :D :D ajanlatos elegetni oket vagy meg gond lehet. karacsonyig pedig azt csinaltok amit akartok. najonem szoval radio adas h beindultak az antennak es elkezdtek megint sutni az agyakat nagyon feldulta a stalkereket. a zombihad amit az iranyito iranyitgat vhol van. senki se tudja h hol.
 
Na jól van emberek(el volt romolba a gépemn azért nem voltam).
A közelben pár mutáns disznó mészkál a hangokból ítélve,kicsit pontosítok az ak irányzékán, de aztán meggondolom magamat, az ak-ba úgy sincs már olyan sok lőszer inkább kipróbálom a vadászpuskát.
Előveszem betöltöm, majd szépen elkezdek lopakodni a hangok irányába,míg a Kutya, mintha csak a falkányával vadászna közélyük ugrik és az egyiket kiugrasztja a többi közül, majd kicsit lemarad tőle.
Már pont az ideális lőtávban van a disznó, amikor meghúzom a ravaszt.
Az első lövéstől nem esik össze csak felvisít és gyorsabban rohan, hát elsütöm a puska másik csövét, ez már megteszi a hatását a disznó még nyöszörög egy kicsit, majd örökre elcsendesedik.
Kötelet kötök rá, majd elhúzom addig a pincéig, ahol a múltkor meghúztuk magunkat.
Kutakodom a régi szerszámok közözött, és szerencsére találok egy rági, de még nem rozsdás húsvágóbárdot.
A többi már a bevett szokás szerint meg, estére végzenk is.
Társam nagy örömmel fogadja a disznó mályát,vesélyét és egyéb részeit, míg én jobbhíjján a tűz fölé tett rácson sütöm a hurkát kolbászt.:D
 
Minden valószínűség szerint nagyon boldogan vigyoroghattam a leölt röfin mellett,mikor szépen,akkurátusan odaültem hozzá,hogy őrizzem arra a kis időre is,mert mire gazdám odaért, nagyon meg lettem dicsérve-legalábbis a hanglejtéséből ezt vettem ki.
A zsákmányunkat szegény nagyon nagy erőlködések árán hurcolta vissza a tanyánkhoz,én csak annyit tudtam segíteni,hogy hol előre,hol meg hátraszaladtam,hogy a környéket figyeljem. Már tapasztalatból tudom,ilyenkor a kétlábú figyelme csökken,és nekem kell átvennem az őriző szerepét,ami egyáltalán nem esett nehezemre. A falkában ez megszokott napi dolog volt,amíg a többiek ettek,addig néhány idősebb hím figyelte a környéket,nehogy megtámadjanak bennünket orvul bármiféle ott a közelben lappangó gumópofájúak, döcögők,vagy maga a kétlábú.
Láttam,ismerem, tudom,a véremben van ez is,mint a csürhe egyik tagjának kiugrasztása is,ami azonban úgy tűnik-bár ködös és távoli az emlék-mintha néhány nagyon régi ősöm dolga lett volna,abból az időből,amikor még kétlábú és ember együtt vadászva keresték meg a napi húsadagjukat.
Gazdám a legjobb részeket adta nekem,önmagát megfosztva a röfi belsőségek rendkívüli módon illatozó és kutyagyomrok számára magát az elképzelhető legnagyobb élménytől,bár csak sejtem,hogy az ő számára ezek a falatok nem éppen a legkedvesebbek,úgyhogy nem is használná őket semmire,esetleg csak eldobálná....
Ő a húsosabb és soványabb részeket kiválogatva a táncoló fényesen megpörkölte,égettette azokat,amiknek szintúgy fenséges illata volt,de az én hasam már inkább egy megtöltött zsákhoz hasonlított,úgyhogy igazából nem is vágytam rájuk,inkább oldalra dőlve pihegnetek itt a biztonságos és meleg búvóhelyünkön,és hallgatom a fadarabok pattogását,ahogy a táncoló fényes szépen lassan felfalja őket,mint én a jó kis röfibelsőségeket!
 
Én nem leszek 28- adikáig( vidék).Előre is boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!


Úgy döntök, hogy egy kicsit pihenek itt a szálláson.
 
Látom itt is kitört a téli szünet,no mindegy... Amíg Kiscsillag nem mozdul,addig én sem. Elvégre egy kutya vagyok,akinek a gazdája mellett van a helye. Ha ő pihen,akkor én is! Tehát 28-ig én sem nyilvánulnék meg.
És mindenkinek BOLDOG KARÁCSONYT!! :karacsonyfa:
 
Nos szakad a ho, mar legalabb meteres ho van :D :D . senki nem mozdul egy kutya uvolt. es egyszercsak egy ho-ho-ho-t hallat vki :D :D
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul