Felkelek, eszek egy konzervet, iszok egy liter tejet, elszívok pár szál cigit és kicsit rendezem a gondlolataimat.Most van 10 000 rubelem, egy vadászpuskám hozzá húsz söréttel és 18 higanyos golyóval, egy revolverem, hozzá 50 golyóval( a makarov kaliberét használja).
Mihez kéne kezdeni?
Nincsen detektorom relikviakereséshez, nem tudok vadászni, mert nem értek a bőrök kipreparálásához.
Lemegyek Sidorovicshoz, megkérdezem tőle, hogytud-e adni valami munkát.
-Hát fiacskám tudok én, ha kérnek...
-Akkor mit kéne tennem?
-Hozz el nekem egy holdfény nevű relikviát.Trükkös egy jószág ez, mégpedig azért, mert nagyon kevés van belőle, és ami van, az is csak a hold fényénél látszik.Egy emberfej nagyságú üveg tapintású a hold fényénél kéken fényló gömböt keress.
-Hát jó, én szívesen keresnék egyet, de nincsen hozzá detektorom...
-Nem mindegyik relikviához kell, többek közöt ehhez sem.Csak meg kell várni, amíg este lesz, és felhőtlen holdfényes éjszaka.
-Hát az még eltarthat egy darabig, elvállalom a munkát, addig adj valami aktuális melót is.
-El kéne tenni lábalól egy stalkert, aki mindenfélével kereskedig, és olcsóbbak az árúi az enyémnél.Gondolom nem kérdés, hogy miért kéne tőle megszabadulni.Van a vasúti híd innenső oldalán egy vasúti kocsi, abba van berendezkedve.Igazából nem is kéne feltétlenül megölnöd, elég , ha tönkreteszed a boltját.
-Miért?
-Azért ó ágyékom gyümölcse, mert egy magadfajta szerencsétlen, aki hiúzfüleket varrat a kucsmájára egyszerűen nem képes megölni őt a négy emberből álló testőrségével együtt.
-Jólvan, mennyit kapok érte, hogyha tönkreteszem a boltját, és elpusztítom a készleteit?
.-Azt majd meglátjuk...
Hát marhajó, van egy vasúti kocsi, amit el kéne pusztítanom, és még azt sem tudom, hogy mennyit kapok érte.Még szerencse, hogy hagytam is meg a benzinből úgy öt litert.Mászkálok a faluban, üres vodkásüvegekért, találok egy 2 litereset, egy 1 litereset, és négy fél litereset.Szépen megtöltögetem őket benzinnel, nyomkodom a rongyokat a nyakukban majd bedugaszomom őket jó kis parafadugókkal, egy kis rongyrész kivételével, hogy hirtelen kit udjam rántani, ha szükség lenne rá.
Egész élvezetes munka ez, csak az a baj, hogy nem ajánlatos közben cigizni.
El is készülök, még kora délután van, alszok egyet estig.
Sötétedés fele ébredek fel, elégé felhős az ég, de azért figyelek, hátha látok pár kékesen világít gömböt, bár állítólag az elektromos aktivitás miatt jönnek létre...
Összeccuccolok, a kaját itt hagyom, és eldugom a padláson a raklapok mögé, csak a kuilacsomat töltöm meg ésványvízzel.Elindulok, hideg van, felhajtom a kabát gallérját, fejembehúzom a kucsmát, megyek, mendegélek, a táskám tele van molotov koktélokkal, de azért megkockáztatom a dohányzást, és végül nem is lesz belőle semmi baj.
Odaérek a vasúti kocsihoz.Látom, hogy az a kereskedő pali éppen most zár pár kalasnyikovos stalker kíséretében.Őrt állítanak, aztán bemennek a kocsiba.Várok vagy fél órát, az idő egyre hidegebb lesz, és erősödik a jeges szél.Az őr benéz, hogy a többiek alszanak-e már, aztán bemegy ő is a kocsi lakórészébe.Még váok fél órát, már nagyon erős a szél, a távolban villámok cikáznak, és mostmár tényleg hideg van.Lassan odalopózok, a kocsihoz, és az egyik bedeszkázatlan ablakon bedobpom a kétliteres koktélt.Belül felcsapnak a lángok, bedoboz az egyik féllitereset.A maradék kettő pedig már gyújtás nélkül repül a lángtengrbe.Elkezdek rohanni, ahogy csak a lábam bírja, meg sem állok a betonút előtti magaslatig.Ott egy kicsit kifújom magam, visszanézek és látom, hogy már az egész lángol.Pár árnyalak körülötte rohangászik , megpróbálják eloltani, legalábbis innen úgy veszem ki.Egyzser csak fegyverropogás hallatszik, de rendezetlenül, és mintha egyszerre legalább húszan lőnének.Én hügye hasravetődöm, de aztán látom, hogy a tűz elérte a őszerkészletet, mert a ropogés egyre csak erősödik, aztán egy-kettő nagyobb durranás, és a kocsi két lyukkal az oldalán lett gazdagabb.Én hangos röhögésben fakadok ki, dehát ugye nem szép dolog a káröröm, és el is nyeri a büntetését.A tűz körül sürgölődő alakok felémforudlnak, és gyilkos ólomzáport zúdítanak a nyakamba.
Megintcsak szaladok, ahogy tudok, mögöttem pattognak a golyók a betonon, mivel már elértem az utat.
Bevetődök jobbra az apró alagút fölött(a fölött, ahol a cs-ben van a fegyvertelen katona) , és bemászok az ott lévő terepjáró alá.Hallom, ahogy fölöttem dobognak a bakancsok a hídon, tovább mennek a falu felé.Nem tudom, hogy ott mennyire szívesen látott vendégek, de azt tudom, hogy a kabátom alján a jóvoltukból három lyuk van.Hideg van, a villámok össze vissza cikáznak, süvít a szél, és nem hogy tüzetrakni, de még rágyújtani sem merek, nehogy megérezzék a füstszagot, vagy pedig meglásák a lángot az üldözőim.Ott kuporgok félig szétjött terepkáró alatt, igyekszem minél jobban beburkolódzni a kabátomba, és várom a hajnalt.