Társalgó

Állapot
Nincs nyitva további válaszokra.
pár gondolat az előzőekhez:
a hélium lehet szuperfolyékony. szuprafolyékonyságnak is nevezik ezt a jelenséget. a surlódás szűnik meg.
szublimációra a legegyszerűbb példák a jód, naftalin, kámfor. ;)
túlhűtött víz: sima ásványvízzel simán meg lehet csinálni, ha kb -2, -3 celsius körül van a hőmérséklet, és nincs szél. éjszakára kint hagyod, reggel hozzáérsz és a szemed láttára fog végigfagyni a kristályosodási góctól. láttam már ilyet szabad szemmel, nagyon jól néz ki. érdemes kipróbálni. ;)
jah és még annyit, h szénsavmentes ásványvíz kell.
 
Bloody Fox":2onnr6yj mondta:
pár gondolat az előzőekhez:
a hélium lehet szuperfolyékony. szuprafolyékonyságnak is nevezik ezt a jelenséget. a surlódás szűnik meg.
szublimációra a legegyszerűbb példák a jód, naftalin, kámfor. ;)
túlhűtött víz: sima ásványvízzel simán meg lehet csinálni, ha kb -2, -3 celsius körül van a hőmérséklet, és nincs szél. éjszakára kint hagyod, reggel hozzáérsz és a szemed láttára fog végigfagyni a kristályosodási góctól. láttam már ilyet szabad szemmel, nagyon jól néz ki. érdemes kipróbálni. ;)
jah és még annyit, h szénsavmentes ásványvíz kell.

Hogy hűtöm le -2 fokra??? Mert fagyasztóban megfagy. Hűtőben mge háááát...más kaja is van benne.
 
Doma":zm22vnkq mondta:
Hogy hűtöm le -2 fokra??? Mert fagyasztóban megfagy. Hűtőben mge háááát...más kaja is van benne.
úgy, h éjszakára kirakod a szabadba, ha nem fúj szél(teljes szélcsend van), és kb -2 fok körüli a hőmérséklet. és persze megfelelő szénsavmentes ásványvíz kell. nem akarom reklámozni, de én nestle ásványvízzel csináltam.
 
Hispan:
A szublimáció speciális esetei: mikor a szilárd anyagból úgy lesz légnemű, hogy nem csak hogy nincs folyékony - köztes - állapot, hanemlátható jele sincs a folyamatnak (azon kívül persze, hogy egy rakás szilárd anyag eltűnik; példát sajnos nem tudok).

Ez nem speciális eset, hanem maga a szublimáció. [Ha van köztes állapot (folyadék) akkor olvadás-->párolgás, valamint visszafele kicsapódás..>kondenzáció (Tibinek szól). Ja és például kámfor
hmm

A negatív anyag halmazállapotváltozásai
Antianyag? kérdés1

Túl a fizika határain. Vagy mégsem? A túlhűtött víz, melyben 0 fok alatt sem indul meg a kristályosodás, nem fagy jéggé (míg nem éri fizikai behatás); ugyanez visszafelé: 100 fok fölött nem forró víz: míg nem éri külső behatás, a belső gázkiválás (buborékképződés) kordában tartható. Majd az ebből következő robbanásszerű párolgás/forrás.
Szerintem ez egy zöldség pirul Nyomásváltozás / hőközlés nem számít fizikai behatásnak? szem1

A szupravezetés: bár ez nem halmazállapotváltozás valóban hmm de bizonyos fémek bizonyos hőmérsékleti körülmények között (nagyn hideg állapotban) elvesztik elektromos ellenállásukat, és a magába záródó áramkörben az áram örökké folyni fog kerámiák már kevébé nagyon hideg (~50°C) környékén is tudják ezt. Volt (/ van?) egy érdekes kiállítás a BME-n. mesterséges fekete-lyukak, hipertérablak-generátorok ez nem tudom mit jelent, de igen elektromos energia tárolására alkalmasak lehetnek a szupravezetők, de nem abban a formában, hogy kering bennük az áram szem1

Az ötödik halmazállapot: szilárd, de nagyon. Az abszolút nulla fok Tudjuk, hogy ez nem létezik és ezért nem is tudhatjuk pontosan mi lenne ha lehülne az anyag absz. 0 fokra. Szerintem a kérdés önmagában értelmetlen, mert egy anyag semmilyen körülmények között nem érheti el ez az állapotot.

A folyamat kritikus pontján milyen is az anyag halmazállapota??? Jó kérdés. A szilárd definícióba nem fér bele ha pl uránról van szó? szem1

Szerintem ennyi elég lesz. Méég taps1
 
pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
A negatív anyag halmazállapotváltozásai
Antianyag? kérdés1

Igen.

pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
Túl a fizika határain. Vagy mégsem? A túlhűtött víz, melyben 0 fok alatt sem indul meg a kristályosodás, nem fagy jéggé (míg nem éri fizikai behatás); ugyanez visszafelé: 100 fok fölött nem forró víz: míg nem éri külső behatás, a belső gázkiválás (buborékképződés) kordában tartható. Majd az ebből következő robbanásszerű párolgás/forrás.
Szerintem ez egy zöldség pirul Nyomásváltozás / hőközlés nem számít fizikai behatásnak? szem1

Minden fizikai behatás számít, de a kinetikai változások a leginkább: a kristályosodás ugyanis leginkább erre érzékeny.

pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
A szupravezetés: bár ez nem halmazállapotváltozás valóban hmm de bizonyos fémek bizonyos hőmérsékleti körülmények között (nagyn hideg állapotban) elvesztik elektromos ellenállásukat, és a magába záródó áramkörben az áram örökké folyni fog
kerámiák már kevébé nagyon hideg (~50°C) környékén is tudják ezt. Volt (/ van?)

A kerámia nem vezeti az áramot.

pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
egy érdekes kiállítás a BME-n. mesterséges fekete-lyukak, hipertérablak-generátorok
ez nem tudom mit jelent, de igen elektromos energia tárolására alkalmasak lehetnek a szupravezetők, de nem abban a formában, hogy kering bennük az áram szem1

Éppen azért, mert bennük nagy mennyiségű energia keringtethető pusztán a fizikai tulajdonságaik miatt (és nem töltéseket tárolunk pl egy kondenzátor lemezin vagy kémiai reakciók formályában), az energia hirtelen felszabadíthatóvá válik.

pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
Az ötödik halmazállapot: szilárd, de nagyon. Az abszolút nulla fok
Tudjuk, hogy ez nem létezik és ezért nem is tudhatjuk pontosan mi lenne ha lehülne az anyag absz. 0 fokra. Szerintem a kérdés önmagában értelmetlen, mert egy anyag semmilyen körülmények között nem érheti el ez az állapotot.

Az anyag elérheti ezt az állapotot, mégpedig a következő, nagyon egyszerű ok miatt. A 3 tér + 1 idő dimenzió, melyben élünk, épp csak azért látható, mert az Univerzum kialakulásának korai szakaszában ezek "síkok" maradtak ellentétben 7 többlet-térdimenzióval, amik igen-igen kicsire csavarodtak. Ez most sokaknak képzavar, lényeg, hogy tulajdonképpen legalább 10 térdimenzióban mozgunk, csak az utolsó 7-es állandók körbe-körbe járunk, mert annyira kicsik.
Namármost, kvantummechanikai szempontból tökéletesen lényegtelen, hogy lecsavarodott vagy le nem csavarodott dimenzióban történik a mozgás, így a mi eszközeinkkel mérhető abszolút 0 fokos anyag, mely már elvileg nem mozog, minimális mértékben még végez mozgást a többletdimenziókon.
Ha van arról cikked, írásod, hogy miért nem lehetséges az abszolút nulla fok, kíváncsi lennék rá.

pYura":67zavekx mondta:
hispan1":67zavekx mondta:
A folyamat kritikus pontján milyen is az anyag halmazállapota???
Jó kérdés. A szilárd definícióba nem fér bele ha pl uránról van szó? szem1

Na igen, de urán az az urán, mikor eny könnyeb anyaggá bolmlik akár szabályozott, akár szabályozatlan körülmények között? Félig igen, félig nem.
Az a baj ezzel a kérdéssel kapcsoltban, hogy olyan energia-tartományokat érint, ahol mind az ekvivalencia, mind a kvantumássoág végteleneket eredményez az egyenletekben. A szuperszimmetria lázában volt előrelépés, de az is befuccsolt. Manapság a szuperhúr-elmélet már hordozza nem egy ilyen kérdésre a választ, csak még meg kellene találni a konzisztens matematikai formályát illetve meg kéne oldani magát az egyenletet, ami a mostani matematikai eszközökkel szinte kivitelezhetetlen. (Javasolt irodalom: Michio Kaku: Hipertér; Akkord)

Ha nem lenne pénteken egy buktagyanús vizsgám, szívesen keresnék még hasonlókat :)
 
akit ilyenek érdekelnek annak (hispan1 ;) bár sztem ismered) én inkább Stephen Hawking (Az idő rövid története; A rövid történet gyermeke; Az idő valamivel hosszabb története; és Az idő rövid történetének folytatását A Világegyetem dióhéjban című műveit ajánlom
 
Én pedig a Fizika és Villamosipari anyagismeret tanáromat...Ő Atomfizikus és kikurtul vágja a témát
 
hispan1":34fzard6 mondta:
[Minden fizikai behatás számít, de a kinetikai változások a leginkább: a kristályosodás ugyanis leginkább erre érzékeny.

Most olvastam lentebb, hogy ez csak ásványvízzel működik. A buborékok nem jelentenek mechanikai behatást? Mi a jelenség magyarázata??


hispan1 mondta:
A kerámia nem vezeti az áramot
Egyes kermámiák félvezetők: http://en.wikipedia.org/wiki/Ceramic#Semiconductors Ilyenekkel a legkönnyebb elérni a szupravezetést./quote]


hispan1":34fzard6 mondta:
Éppen azért, mert bennük nagy mennyiségű energia keringtethető pusztán a fizikai tulajdonságaik miatt (és nem töltéseket tárolunk pl egy kondenzátor lemezin vagy kémiai reakciók formályában), az energia hirtelen felszabadíthatóvá válik.

A BME kiállításon volt egy generátor/elektromos motor, ami úgy nézett ki, hogy egy légüres térben egy mágneskorong lebegett (!) ezt mágneses térrel bepörgették (nem volt szinte semmi súrlódás, ami lassított volna) és így tároltak benne energiát. Ha kellett kikapcsolták a forgatást gerjesztő erőt és utána ezt a forgást meg is csapolhatták. Marha jól nézett ki :D



hispan1":34fzard6 mondta:
Az anyag elérheti ezt az állapotot, mégpedig a következő, nagyon egyszerű ok miatt. A 3 tér + 1 idő dimenzió, melyben élünk, épp csak azért látható, mert az Univerzum kialakulásának korai szakaszában ezek "síkok" maradtak ellentétben 7 többlet-térdimenzióval,

Az idő egy kitalált dolog, egy mérési eszköz. Nem lehet manipulálni, ezért idő nem létezik. Egy valóság van és az a mi 3D világunk itt és most. A gond ott kezdődik, hogy az elméleti fizika az időből indul ki, ami szintén fikció.


pYura":34fzard6 mondta:
hispan1":34fzard6 mondta:
A folyamat kritikus pontján milyen is az anyag halmazállapota???
Jó kérdés. A szilárd definícióba nem fér bele ha pl uránról van szó? szem1
Szerintem az is szilárd... definició:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Halmazállapot#Szil.C3.A1rd

Ha a kritikus állapotban lévő hasadó anyagot nem tekintem szilárdnak, akkor az elektromosságot vezető fémeket sem tekintheném annak.


ps.: a javasolt könyveket hétfőn kiveszem könyvtárból :)
 
Nem csak az ásványvízzel működik, síma csapvíz is jó. Épp csak annyi a baj, hogy abban lehetnek olyan szennyeződések, amik körül hamar megindul a kristályosodás. A legjobb a desztillált víz, mert az nagyon tiszta.

Félvezető kreámiák. Lol. Nem hallottam még eddig erről.

A forgó korongról: igen, ez is egy alternatív energiatárolás, csak épp nem a leghatékonyabb. Másrészről hiába légüres a tér, kvantummechanikai vákuum nincsen. Ez annyit jelent röviden, hogy az idők végezetéig nem fog ott pörgöni, mert:
1) körülötte virtuális részecskepárok keletkeznek és semmisülnek meg ->lesz súrlódása
2) gravitonsugárzást minden test bocsát ki (a Föld is, ezért módosul a pálya, ha csak nagyon minimális mértékben is). Tekintve, hogy nem minden oldalán ugyanolyan a korong kibocsátása, a mozgása előbb-utóbb instabil lesz (előbb-utóbb = milliárd évek)

Az idő nem fikció, ez óriási tévedés. Az időnem egyetlen jól definiálható tulajdonsága van, ez az iránya, de semmi perc alatt bizonyítható, hogy az idő is tulajdonképpen egy módosított térdimenzió: ha gyorsan haladunk térbeli irányokban, akkor az idő számunkra lassaban telik, ha lassabban haladunk, akkor meg gyorsabban telik az idő. Tökéletesen logikus és nyilvánvaló következtetés, hogy a 4 ismert dimenzióban egy fix, maximális sebességgel rendelkezünk. Ha ezt a sebességet a térdimenziókban használjuk ki, az idődimenzióban lassabban haladunk. Ebből az egyszerű kis összefüggésből levezethető a relativitás. A dolog másik aspektusa a gravitációs terekben történő időtorzulás, de az meg azzal van összefüggésben, hogy szintén a relativitás értelmében a gyorsulás ekvivalens a graviációval (mint ahogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás ekvivalens a mozdulatlansággal).
Félreértések elkerülése végett tehát: az idő éppen annyira megfogható és nyilvánvaló dolog, mint a tér. Benne sebességgel rendelkezünk, amit egyszerű órákkal is mérhetünk. És bár a mindennapi életben nem nyilvánvaló, de az iőben meglevő sebsségünk éppen annyira esetleges, mint a térbeli mozgásunk sebessége.
Erősen javasolt irodalom: Brian Green: Az elegáns Univerzum.

A definicíó szép és jó, de ott megáll a tudománya, hogy csak az atomok szintjéig értelmezi a halmazállapotot. Miközben itt csak elvétve vannak atomok, a többségük éppen szétbomlik. Egy széteső atomot nehezen neveznék atomnak. És pont ez a probléma: a kockacukor nem fog szilárd állapotát megtartva bomlásba kezdeni (atomi szinten).

Az elektromosságot vezető fémek atommagjai tökéletesen szilárdak, csak az elektronjaik vonulnak. Az elektron csak egy "kellék", a valóban érdekes dolog maga a mag, ami elektromos vezetés esetén változatlan.

A könyvekhez jó szórakozást. Az elegáns Univerzummal kezd, az kicsit földhözragadtabb, jobban benne vannak az alapok, a Hipertér az már eléggé elkalandozik.
 
Hát nem tom de kipróbáltam ezt a vizes cuccot de nem jött be pedig nem volt szél. :? :shock: Vagy netán kint nem volt elég hideg??? Nem tom de nekem nem ment. :(

Ja és ma kaptam meg a S.T.A.L.K.E.R. könyvet!!! :D 8) :P
 
Doma: elég spéci körülmények szükségesek, de nekem fizikaórán is sikerült anno és otthon is.
A könyvhöz meg gratula, tessék gyorsan kilvasni :)
 
Állapot
Nincs nyitva további válaszokra.
Vissza
Top Alul