Csernobil

Bl/lKTOP":1s79btig mondta:
Bevallom, sokkal rosszabbra számítottam. Bár igazából nem értem, hogy mitől vers az, amikor sajátos pátosszal megfogalmazott mondatokat úgy tördelnek sorokba, hogy a sorvégek AABB rímképletet adjanak ki. :?
 
Hát van benne jó is meg rossz is.Szerintem nem az az "original", tehét nincs olyan feelingje.Bár vannak benne olyan dolgok amik tetszenek.Például az, hogy az idő meg az idő csak áll,meg a betonszarkofágos fáraó.De az se rossz, hogy a hírt világban szétvitték radióaktív részecskék.Hány éves a barátod?Csak hogy tudjak kritikát alkotni.
 
Na maj ráuszítom a havert is a fórumra, elmonhatja a magájét...:D sztem ő is örülne ha Sándor úr adna egy általános definíciót a vers műfajról. Nem tom h oda komenteltek-é mán, de szeretné ha végre minősítenék a verseit, szal oda legyetek kedvesek...(akár kérdezhettek is tőle asszem regelni se kell).
18-19 éves asszem (vagyis nem profi költő).
 
Hát nekem tetszik is meg nem is, de ahhoz képest, hogy amatőr költő nem rossz, sőt jó.Bár az életkorára nézve elég gyenge.Bocsánat, ha bunkó vagyok, de az őszinte kritika szerintem mindenképpen építő jellegű,, mert ugye a hibáiból tanul az ember.
 
nem akarok moderátorokodni de lehetne használni az offot.. mer sok köze nincs Csernobilhoz amit beszéltek ....
 
Ideengedem K.S.-t a billentyűkhőz (tehát most ő ir):
Szevasztok sztalkerok! Azért érdekes h senki nem akar kommentelni a blogoldalra, de legalább itt van pár vélemény. Akkor menjünk sorban: köszi annak, aki elolvasta, méginkább annak aki véleményt is szivárogtatott. Hirt G. Sándor, az Ukrajna Zónája megfelel a vers minősítésnek (versszakok, rímek; pont ezek miatt). Nem muszáj, hogy tetszen, csak kérek véleményt ezér raktam föl! (Bevallom nem ez a legjobb versem, össz-vissz 19 db van kész, ebből 11 van a blogban, a 3.-at kb. 42× olvasták, ebből 10 én voltam, hihi.) Hasonló versek mindig lesznek (tág értelemben), ott a többi, ha van kedvetek olvassátok, ha ez megvolt akkor viszont kötelező kommentelni!
((K.S. voltam.))
 
Nagyon nem akarnám én ezt az offolást itt folytatni, de kétszer is meg lettem szólítva, nomeg a fórum egyik tojásfejű fikagépeként sem tudom megállni, hogy ne tegyek megjegyzést:

Bl/lKTOP":2hxt0ki5 mondta:
az Ukrajna Zónája megfelel a vers minősítésnek (versszakok, rímek; pont ezek miatt).

A vers (ha a szabadversektől eltekintünk) jellemző ismérve a ritmikusság, szövege a szótagokig lebontva ritmikus. A verset a szótag szintjén is érvényesülő nyelvi ritmus teszi verssé. A belinkelt költemény ennek az ismérvnek nem felel meg, a sorok szótagszáma versszakonként, adott esetben soronként ötletszerűen változó, sem az ütemhangsúlyos, sem az időmértékes verselés szabályai nem ismerhetők fel. Az első versszak majdnem jó, kicsit átalakítva:

Szomorú komor táj,
Minek még mindig fáj,
A régmúlt baleset, (Rég történt baleset/Rég elmúlt baleset stb.)
Ütött rajt' nagy sebet.

négy, szabályos kétütemű hatos sor lett belőle, AABB rímképlettel. Az első két sort egy sorba fejtve szép négyes anapesztus; szimultán ritmusú vers lehetne belőle ugyanígy folytatva.
__________

Persze a műfaji besorolással így is bajban lennék, abba is hagyom
 
Hirt G. Sándor":18w6ovmb mondta:
Ehh, a Discovery Channel áltudományos-tévismeretterjesztő filmje. Gondoltam, hogy nem kéne megnéznem mert csak bosszankodás lesz belőle - úgy is lett. Hát ez rettenetes. Az angol szöveg csak tévinformációkat, meg újságírói túlzásokat tartalmaz, de ez a magyar szöveg komplett hazugságokat is.

Nekem elsőre tetszett. Mint egy szép mese :) A felvételek marha jók benne, viszont tény, hogy kiszinezték és tele van túlzásokkal. Egyébként így sem sikerült teljes képet alkotni a felszámolásról. Nem rég olvastam egy kinnt járt magyar katona tiszt tapasztalatait, és ő folyók lebetonozásáról meg hasonlókról is ír.

A tűzoltók közül én úgy tudom többen rosszul lettek az oltás közben, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Pár éve foglalkoztam a témával, de semmilyen részletes írást nem találtam az ő munkájukról, és adatokat sem az erőmű környéki tűzoltó örsökről. Szóval érdeklene, hogy vajon meddig maradtak kinn. Valahol említették az erőmű létesítményi tűzoltóit is, viszont nekik ugye az ilyen esetekre kellett volna felkészülni és irányítani az oltást meg az egyebeket. Most vagy nem léteztek, vagy ennyire voltak felkészültek. Van egy felvétel, amit egy Mi-24-ről készítettek, ahogy egy tűzoltó Zil konvoj elhagyja Pripyat városát. De az csak 5-6 jármű volt, és a felvétel több nappal a katasztrófa után készülhetett, mivel a városban nem nagyon látni semmilyen mozgást. A másik tény, az a több tucat roncs Zil tűzoltó ami a gépjármű temetőbe áll, tovább az a megnem nevezett mennyiség amit elástak...

szerk: Na közben itt elég sok mindenre kaptam limitált választ a wikiről.
 
Ranger":1eof4qt3 mondta:
Nem rég olvastam egy kinnt járt magyar katona tiszt tapasztalatait, és ő folyók lebetonozásáról meg hasonlókról is ír.
Ezt a beszámolót még nem volt szerencsém olvasni, de a "folyók lebetonozása" érdekes történet lehet. Ilyesmiről én nem tudok, a legjelentősebb "vízügyi betonozás" a talajvíz-vándorlás megakadályozását célzó 2800 m hosszú, kb. 30 m mély résfal (az ún biosztyenyka) építése volt a hűtőtó és az észak-déli üzemvízcsatorna nyugati partján (kb. a jelenlegi Szemihodi vasútállomástól kb. a csatorna kanyarulatáig)

Ranger":1eof4qt3 mondta:
A tűzoltók közül én úgy tudom többen rosszul lettek az oltás közben, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Pár éve foglalkoztam a témával, de semmilyen részletes írást nem találtam az ő munkájukról, és adatokat sem az erőmű környéki tűzoltó örsökről. Szóval érdeklene, hogy vajon meddig maradtak kinn. Valahol említették az erőmű létesítményi tűzoltóit is, viszont nekik ugye az ilyen esetekre kellett volna felkészülni és irányítani az oltást meg az egyebeket.

Ha a sugárzástól eltekintünk, a tüzek akkor is jelentősek voltak. A reaktorból kiszóródott anyag is elég forró volt, lévén a moderátor üzemi hőmérséklete 450°C körül van, a kazetták felületi hőmérséklete 315°C, de ugye ezek hűtés nélkül szinte olvadásig tudnak melegedni. A létesítményi tűzoltók hamarabb voltak a helyszínen, minthogy a vezénylőből fölért volna az első felderítő csapat.

Sokan tartják azt, hogy ez valami extra embertelenség volt ekkora expozíciónak kitenni a tűzoltókat, de ez csak utólagos belemagyarázás. Ott és akkor senki sem tudta, hogy mi történt valójában, a sugárzás nagyságáról sem volt semmilyen adatuk. Másrészről az erőmű helyszínen lévő legmagasabb rangú vezetője - még a különböző forrásokból származó jelentések ellenére is - tagadta a reaktor sérülését.
 
Az hírlik, a vegetáció ismét kinőve,ott ahol eredetileg nem is volt-csak úgy burjánzik az erdő-ismét nagyon veszélyes hellyé teszi az erőmű környékét. Ugyanolyan dózist lehet kapni,mint a baleset után.
A talajból a felszívott tápanyagok fertőzöttek,eljutva a nedvkeringésbe,maguk a fásszárú növények is ismét sugároznak ,mégpedig azért,mert a talajban levő,oda beszivárgott,bemosódott 89Sr, 90Sr, 239Pu, 137Cs, 131I izotópok megjelentek a fák-többnyire szibériai fenyőfa -szöveteiben.
Igaz lehet ez?
 
zombimorzsi":2qdqzz35 mondta:
A talajból a felszívott tápanyagok fertőzöttek,eljutva a nedvkeringésbe,maguk a fásszárú növények is ismét sugároznak ,mégpedig azért,mert a talajban levő,oda beszivárgott,bemosódott 89Sr, 90Sr, 239Pu, 137Cs, 131I izotópok megjelentek a fák-többnyire szibériai fenyőfa -szöveteiben.
Igaz lehet ez?

Az biztos, hogy a kibocsájtott radioaktív izotópok beépültek szépen a természetbe. Ezt már többször is kimutatták és sok-sok tesztel bizonyították.

Hirt G. Sándor":2qdqzz35 mondta:
Ezt a beszámolót még nem volt szerencsém olvasni, de a "folyók lebetonozása" érdekes történet lehet. Ilyesmiről én nem tudok, a legjelentősebb "vízügyi betonozás" a talajvíz-vándorlás megakadályozását célzó 2800 m hosszú, kb. 30 m mély résfal (az ún biosztyenyka) építése volt a hűtőtó és az észak-déli üzemvízcsatorna nyugati partján (kb. a jelenlegi Szemihodi vasútállomástól kb. a csatorna kanyarulatáig)

Na hát én meg erre lennék kíváncsi. Majd megpróbálom google earthön megnézni. A "lebetonozást" nekem úgy rémlik többes számban írta, de hogy hogyan valósították meg az már már valóban kérdéses. Én igazából erekre és apró patakokra gondolok.

Hirt G. Sándor":2qdqzz35 mondta:
Ha a sugárzástól eltekintünk, a tüzek akkor is jelentősek voltak. A reaktorból kiszóródott anyag is elég forró volt, lévén a moderátor üzemi hőmérséklete 450°C körül van, a kazetták felületi hőmérséklete 315°C, de ugye ezek hűtés nélkül szinte olvadásig tudnak melegedni. A létesítményi tűzoltók hamarabb voltak a helyszínen, minthogy a vezénylőből fölért volna az első felderítő csapat.

Ezekete a "másodlagos" tüzeket már reggelre eloltották. A felderítő csapat tevékenységéről nem tudok, viszont létesítményi tűzoltóként, egy ilyen erőműnél eleve úgy kellett volna készülni, hogy bármi van, sugárzó kárhelyet feltételezve kell megkezdeni a beavatkozást.

Hirt G. Sándor":2qdqzz35 mondta:
Sokan tartják azt, hogy ez valami extra embertelenség volt ekkora expozíciónak kitenni a tűzoltókat, de ez csak utólagos belemagyarázás. Ott és akkor senki sem tudta, hogy mi történt valójában, a sugárzás nagyságáról sem volt semmilyen adatuk. Másrészről az erőmű helyszínen lévő legmagasabb rangú vezetője - még a különböző forrásokból származó jelentések ellenére is - tagadta a reaktor sérülését.

Az információ hiány az már valószínűbb. De kíváncsi lettem volna az oltás menetére. Tény viszont, hogy elvégezték a munkájukat, de rajtuk kívül még Kijevből is érkezett erősítést.
 
zombimorzsi":3mpqpgo3 mondta:
A talajból a felszívott tápanyagok fertőzöttek,eljutva a nedvkeringésbe,maguk a fásszárú növények is ismét sugároznak ,mégpedig azért,mert a talajban levő,oda beszivárgott,bemosódott 89Sr, 90Sr, 239Pu, 137Cs, 131I izotópok megjelentek a fák-többnyire szibériai fenyőfa -szöveteiben.
Igaz lehet ez?

Részeiben igaz, de így leírva túlzás. Lássuk sorjában:
1) Kétségtelen, hogy a legszennyezettebb területen (Vörös-erdő) a kivágott és eltemett faállományból, és a friss termőtalajjal letakart eredeti talajon új erdő nőtt. A növényzet legjellemzőbb faja a feketefenyő (Pinus nigra). A fákon jól látható morfológiai eltérések oka valóban a szennyezett talajból felszívott radionuklidok bomlásából adódó belső sugárterhelés.
2) A felsorolt izotópok valóban nagy mennyiségben kerültek a környezetbe a baleset következtében, de a Sr-89 és a I-131 az eltelt 24 év alatt nyomtalanul elbomlott. (pontosítva: jelenlegi koncentrációjuk nem haladja meg az izotópok természetes előfordulásának mértékét)
3) A növényben felhalmozódott radionuklidok bomlásából a környezetbe esetlegesen kijutó sugárzás attól függ, hogy az adott radionuklidok milyen bomlásformát produkálnak, illetve, hogy a bomlás során keletkező leánymag energetikailag stabilnak tekinthető-e. A vizsgált hatás szemponjából relevánsak a pozitív bétabomló magok, illetve a metastabil leánymagot eredményező bomlások. A Pu-239 alfabomló, a bomlás során felszabaduló alfa-részecske a növényen belül marad (jelentős belső terhelést okozva). A Sr-90 tiszta negatív bétabomlást produkál, Y-90-né bomolva, a vizsgált hatás szempontjából irreleváns. A Cs-137 negatív bétabomlással 5,4%-ban Ba-137-té bomlik, viszont a fennmaradó esetekben Ba-137m lesz a leánymag, ami 85.1%-ban egy 611 keV energiájú gammafoton leadásával éri el az energia-alapszintet. Ezesetben a növényen belüli bomlás külső terhelést is okoz.
4) Lehetne még orrvérzésig számolgatni a terület szennyezettsége alapján ez mekkora külső hatást jelent, de ehhez túl meleg van. Mérések alapján a Vörös-erdei átlagos dózisteljesítmény 30-50 uSv/h, egyes helyeken 100-120 uSv/h, csúcsérték 150-200 uSv/h. (Találkoztam egyes forrásokban 300 uSv/h csúcsértékekkel is, de ehhez pontos mérési hely nem volt hozzárendelve. Összehasonlításképp, 1986 júniusában 30-500 mSv/h értékeket lehetett ott mérni, csúcsérték 1 Sv/h körül. Ezek azért nagyságrendi különbségek.

Ranger":3mpqpgo3 mondta:
viszont létesítményi tűzoltóként, egy ilyen erőműnél eleve úgy kellett volna készülni, hogy bármi van, sugárzó kárhelyet feltételezve kell megkezdeni a beavatkozást.

Figyelmen kívül hagyod a baleset mértékét. Ez egy "tervezési határon felüli" baleset (beyond design basis accident) volt. Az oltás ideje alatt senki nem becsülte fel a romok közötti dózisviszonyokat, lévén nem is állt akkor rendelkezésre olyan méréshatárú sugárzásmérő, amivel ezt meg lehetett volna tenni. Érdekes lenne elképzelni, hogy adott esetben mit mondott, illetve hogyan intézkedett volna a kárhelyparancsnok, ha a személyzet azt jelenti, hogy a kárhelyen a dózisteljesítmény kb. 200 Sv/h. Nincs olyan védőfelszerelés, amiben ezt ember túlélhette volna.

Az első felderítőcsapat két főből állt, Gyatlov a két operátor-gyakornokot (Kudrjavcev és Proszkurjakov) küldte fel a reaktorcsarnokba (1:30 körül), azzal az utasítással, hogy próbálják a biztonságvédelmi rudakat kézi erővel begyömöszölni a reaktorba (!). Amikor a két csóka szabályosan feketére égve visszajött, és jelentette a reaktor sérülését, a főmérnök-helyettes ostoba parasztoknak nevezte őket ezért. A "hivatalos" álláspont ekkor az volt, hogy a ZÜHR egy, vagy több hidroakkumulátora robbant fel.
 
Hirt G. Sándor":1e67k0g5 mondta:
Figyelmen kívül hagyod a baleset mértékét. Ez egy "tervezési határon felüli" baleset (beyond design basis accident) volt. Az oltás ideje alatt senki nem becsülte fel a romok közötti dózisviszonyokat, lévén nem is állt akkor rendelkezésre olyan méréshatárú sugárzásmérő, amivel ezt meg lehetett volna tenni. Érdekes lenne elképzelni, hogy adott esetben mit mondott, illetve hogyan intézkedett volna a kárhelyparancsnok, ha a személyzet azt jelenti, hogy a kárhelyen a dózisteljesítmény kb. 200 Sv/h. Nincs olyan védőfelszerelés, amiben ezt ember túlélhette volna.

Az első felderítőcsapat két főből állt, Gyatlov a két operátor-gyakornokot (Kudrjavcev és Proszkurjakov) küldte fel a reaktorcsarnokba (1:30 körül), azzal az utasítással, hogy próbálják a biztonságvédelmi rudakat kézi erővel begyömöszölni a reaktorba (!). Amikor a két csóka szabályosan feketére égve visszajött, és jelentette a reaktor sérülését, a főmérnök-helyettes ostoba parasztoknak nevezte őket ezért. A "hivatalos" álláspont ekkor az volt, hogy a ZÜHR egy, vagy több hidroakkumulátora robbant fel.

Hát, olyan túl sok lehetősége nem lett volna. Max távolabbról kezdhették volna meg az oltást. Egyébként így is elég jól bírták és 5 óra alatt el is oltották a tüzet, ami ilyen körülmények között elég szép teljesítmény. Valamiért ez a 25-ös szám van a fejemben, szóval tény hogy a kivonulók közül jópáran életüket vesztették emiatt.

Viszont ahgoy néztem, olyan túl sok különbség nem volt a létesítményi meg a többi kivonuló állami tűzoltó felszerelése között. És láttam élőben olyan VV ruhát amit a bio robotok viseltek. Hát szóval...... Azt nem egészen tudom hogyan gondolták ilyen feladatra alkalmazni.... Szóval kétlem, hogy bármilyen HAZMAT ruhájuk lett volna.
 
Ranger":2fz5wnmd mondta:
Hát, olyan túl sok lehetősége nem lett volna. Max távolabbról kezdhették volna meg az oltást. Egyébként így is elég jól bírták és 5 óra alatt el is oltották a tüzet, ami ilyen körülmények között elég szép teljesítmény. Valamiért ez a 25-ös szám van a fejemben, szóval tény hogy a kivonulók közül jópáran életüket vesztették emiatt.

Hát, a létesítmény mérete és a romok elhelyezkedése miatt nagy választási lehetőség nem lett volna. Sokszor elképzeltem, hogy mit is találhattak a tűzoltók a helyszínen. Képzeljük el, szép csillagfényes éjszaka van, öt órával a napkelte előtt; a telihold délről világít, egész lapos szögben (15°). A fő tűzfészeknek a reaktorroncs lenne tekinthető, ebből egy szép kékes lángokat és szikraesőt produkáló légsugár áramlik ki, majdnem függőlegesen, kb. 80-100 m magasságig láthatóan. Ennek a tűznek a fészke a földfelszín felett 36 méterrel van, az állva maradt falak miatt a földfelszínről láthatatlanul. A kárhely teljes területe kb. 10 ha, északról és nyugatról omladékos romokkal borítva, délről nagyfeszültségű szabadvezetékekkel sűrűn behálózva. Keleten a II. kiépítés szellőzőberendezésének 71 m magas épülete, tetején a szellőzőkéménnyel. Szóval nem egyszerű távolabb menni.

A kivonult tűzoltók közül egy hónapon belül hatan haltak meg, közöttük az összes parancsnok. Talán Pravik volt az, aki a szellőzőépület tetejéről koordinálta az oltást, teljesen kitéve a sugárzásnak.

Ranger":2fz5wnmd mondta:
Viszont ahgoy néztem, olyan túl sok különbség nem volt a létesítményi meg a többi kivonuló állami tűzoltó felszerelése között. És láttam élőben olyan VV ruhát amit a bio robotok viseltek. Hát szóval...... Azt nem egészen tudom hogyan gondolták ilyen feladatra alkalmazni.... Szóval kétlem, hogy bármilyen HAZMAT ruhájuk lett volna.

Hát a HAZMAT/VV ruhák nem igazán nyújtanak védelmet a sugárzástól, pusztán a porszerű, vagy aeroszol-jellegű szennyezés behatolásával szemben ellenállóak. (vö. EN 1073-2). A biorobotok egyedileg készített védőfelszerelést használtak, VV-ruhából és ólomlepedőkből összekombinálva. Másrészről a biorobotok megjelenéséig jelentősen lecsökkent a terület dózisteljesítménye.

Ezek voltak akkor a lehetőségek. A DEMRON akkor még "fel sem volt találva". Másik kérdés, hogy egy DEMRON-ruha mennyit védett volna ki a gamma- és rtg-sugárzásból (ami ellen egy izolációs légzőkészülékkel kiegészített bevetési ruha egyáltalán nem véd). Kifogta volna a 300 keV alatti energiájú gammafotonok 30%-át. Maradt még ezen felül elég veszélyforrás.
 
Vissza
Top Alul