zombimorzsi":3mpqpgo3 mondta:
A talajból a felszívott tápanyagok fertőzöttek,eljutva a nedvkeringésbe,maguk a fásszárú növények is ismét sugároznak ,mégpedig azért,mert a talajban levő,oda beszivárgott,bemosódott 89Sr, 90Sr, 239Pu, 137Cs, 131I izotópok megjelentek a fák-többnyire szibériai fenyőfa -szöveteiben.
Igaz lehet ez?
Részeiben igaz, de így leírva túlzás. Lássuk sorjában:
1) Kétségtelen, hogy a legszennyezettebb területen (Vörös-erdő) a kivágott és eltemett faállományból, és a friss termőtalajjal letakart eredeti talajon új erdő nőtt. A növényzet legjellemzőbb faja a feketefenyő (Pinus nigra). A fákon jól látható morfológiai eltérések oka valóban a szennyezett talajból felszívott radionuklidok bomlásából adódó belső sugárterhelés.
2) A felsorolt izotópok valóban nagy mennyiségben kerültek a környezetbe a baleset következtében, de a Sr-89 és a I-131 az eltelt 24 év alatt nyomtalanul elbomlott. (pontosítva: jelenlegi koncentrációjuk nem haladja meg az izotópok természetes előfordulásának mértékét)
3) A növényben felhalmozódott radionuklidok bomlásából a környezetbe esetlegesen kijutó sugárzás attól függ, hogy az adott radionuklidok milyen bomlásformát produkálnak, illetve, hogy a bomlás során keletkező leánymag energetikailag stabilnak tekinthető-e. A vizsgált hatás szemponjából relevánsak a pozitív bétabomló magok, illetve a metastabil leánymagot eredményező bomlások. A Pu-239 alfabomló, a bomlás során felszabaduló alfa-részecske a növényen belül marad (jelentős belső terhelést okozva). A Sr-90 tiszta negatív bétabomlást produkál, Y-90-né bomolva, a vizsgált hatás szempontjából irreleváns. A Cs-137 negatív bétabomlással 5,4%-ban Ba-137-té bomlik, viszont a fennmaradó esetekben Ba-137m lesz a leánymag, ami 85.1%-ban egy 611 keV energiájú gammafoton leadásával éri el az energia-alapszintet. Ezesetben a növényen belüli bomlás külső terhelést is okoz.
4) Lehetne még orrvérzésig számolgatni a terület szennyezettsége alapján ez mekkora külső hatást jelent, de ehhez túl meleg van. Mérések alapján a Vörös-erdei átlagos dózisteljesítmény 30-50 uSv/h, egyes helyeken 100-120 uSv/h, csúcsérték 150-200 uSv/h. (Találkoztam egyes forrásokban 300 uSv/h csúcsértékekkel is, de ehhez pontos mérési hely nem volt hozzárendelve. Összehasonlításképp, 1986 júniusában 30-500 mSv/h értékeket lehetett ott mérni, csúcsérték 1 Sv/h körül. Ezek azért nagyságrendi különbségek.
Ranger":3mpqpgo3 mondta:
viszont létesítményi tűzoltóként, egy ilyen erőműnél eleve úgy kellett volna készülni, hogy bármi van, sugárzó kárhelyet feltételezve kell megkezdeni a beavatkozást.
Figyelmen kívül hagyod a baleset mértékét. Ez egy "tervezési határon felüli" baleset (beyond design basis accident) volt. Az oltás ideje alatt senki nem becsülte fel a romok közötti dózisviszonyokat, lévén nem is állt akkor rendelkezésre olyan méréshatárú sugárzásmérő, amivel ezt meg lehetett volna tenni. Érdekes lenne elképzelni, hogy adott esetben mit mondott, illetve hogyan intézkedett volna a kárhelyparancsnok, ha a személyzet azt jelenti, hogy a kárhelyen a dózisteljesítmény kb. 200 Sv/h. Nincs olyan védőfelszerelés, amiben ezt ember túlélhette volna.
Az első felderítőcsapat két főből állt, Gyatlov a két operátor-gyakornokot (Kudrjavcev és Proszkurjakov) küldte fel a reaktorcsarnokba (1:30 körül), azzal az utasítással, hogy próbálják a biztonságvédelmi rudakat kézi erővel begyömöszölni a reaktorba (!). Amikor a két csóka szabályosan feketére égve visszajött, és jelentette a reaktor sérülését, a főmérnök-helyettes ostoba parasztoknak nevezte őket ezért. A "hivatalos" álláspont ekkor az volt, hogy a ZÜHR egy, vagy több hidroakkumulátora robbant fel.
sztem ő is örülne ha Sándor úr adna egy általános definíciót a vers műfajról. Nem tom h oda komenteltek-é mán, de szeretné ha végre minősítenék a verseit, szal oda legyetek kedvesek...(akár kérdezhettek is tőle asszem regelni se kell).