Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
Reggel felkelek. Nézem a cuccaimat, minden megvan oké. De a szobám amit kaptam eléggé hülyén néz ki tekintve hogy vagy 30 vodkásüveg sorakozik itt. Összeszedem magamat és vállalok egy munkát. A Tiszta égboltos adott is egy feladatot miszerint egy tóban lévő lényt kell likvidálnom.
-Mi ez a lény?
-Egy mutáns hal, mi csak Krakennak hívjuk.
-Mi ez itt valami másodrangú kalózfilm ember? Nem vagyok berúgva igazi munkát adjon!
-Ez nem vicc. Egy hal, szerintünk valaha harcsa lehetett csak megváltozott mind méretben mind képességben.
-Képességek?
-Egy szakaszt küldtem ki hogy elintézze, egy ember sem jött vissza.
-Rendben, akkor felkészülök és indulok is.
Vettem gránátokat, elsősegélydobozokat, kötszert és vodkát. Kimentem a tóhoz ahol látták ezt az izét, majd vártam. Vártam egy órát, semmi. Kettő óra múlva szintén semmi, és várok.....várok.....várok...... Majd felállok és elordítom:
-Potyára jöttem ide rohadjál meg!-és bedobtam egy követ a tóba. A tó elkezdett hullámzani majd egy hatalmas kígyóra emlékeztető valami jött ki belőle.
-Ez könnyű lesz!-gondoltam és a parttól messzebb mentem. Elővettem a puskámat és a fejét elkezdtem lőni. Ekkor felémfordult és -hihetetlen de- kimászott a partra és elkezdett üldözni. Egy gránátot elédobtam, majd félrevetődtem. A dög a robbanástól előreesett és elterült. Gondoltam ezt megúsztam. Ekkor megfordul és elkezd felémjönni megint.
-Há nemá ba+!
Elkezdtem megint rohanni. Amikor már közel került egy gránáttal a szájába céloztam. A gránát robbant az meg elterült. Kiszedtem egyik fogát hogy bizonyítsam hogy megöltem majd elindultam vissza. Visszaérve mikor megmutattam a fogat meg elmondtam hogy meghalt meg minden akkor -hihetetlenül magas- 30 000 rúbeles jutalomba részesültem. Kevesebb pénzt kapok mint mikor a Lövészeknél csináltam a feladatokat de sokkal egyszerűbbek is. Mostmár egy jóideje itt vagyok a mocsárban, már biztos nem keres a hadsereg ezért indulok vissza a komolyabb feladatokhoz. Remélem nem változott sokat a zóna. Első utam Yantarba vezet egy alapos kivizsgálásra mert nem akartam hogy valami ismeretlen mutáns vagy valami más megtámadjon. Szóval irány Yantar!
 
Új kari,1 Katonai Stalker

Bemutatkozás:
Тынянов Станислав a nevem,Magyarul Tinyanov Sztanyiszlav,4 éve dolgozom a Zónában,azok közé tartozok akik még csak az erőmű belsejében nem jártak,a környékén jártam,1 ével ezelött levelet kaptam Kijevben,miszerint a Hadsereg be Napi 10 000 RU fejében legyek Katonai Stalker,felszerelést ott helyben kapok és szálitást Pripyati osztag helyére,bele egyeztem,fegyverzetem 1 Katonai Stalker ruha volt,előre elkészitett,semmi tuning,FM2000,és 1 Makarov,mellé 2 kötszer,3 elsősegély csomag,a napi étel már a bázison várt de éhségem kicsillapitására megetettek,minden fegyveremhez 10 tárat kaptam és 1 ami bevolt töltve,FM2000 hez Plussz 2 őt,Feladatunk eddig is Pripyat felderitése és elhelyezkedése volt,hogy felkutassuk,Mai napig,mikor 1 sokkal fontosabb Küldetést adtak

Ma:

-16 os osztag,1 es 2 es 3 as 4 es 5 ös 6 os 7 es és 8 as,helyeteken vagytok?
-Igen - szólaltunk meg 1 szerre a rádióban -
-13 as osztagunk 3 tagja eltünt,2 ő halott 1 Valahol Katonai raktáraknál sebesült meg,segitségett kért,már 1 Katonai csapat a felmentésére sietett,ti nagyából közelebb vagytok hozzá mert Pripyat Déli részén vagytok
-Középen vagyunk - Szólalt meg 1 es -
-Mind1,siessetek oda,1 helikoptert küldünk oda,
-Kik lehetnek azok? - Szólaltam meg -
-Nem tudom 5 ös,biztos megint valami Monolitos,szegények,na futás dél felé
Elindultunk mikor oda értünk megérkezett a helikopter,oda vettük az irányt,közbe melletünk körözött a Hadsereg es heli is,azt sajnálom csapatunkba senki arcát nem látni a ruhába beépitett sisak miatt,mind1,most társaink vannak bajvan,remélem hamar oda ér a 2 helikopter
-Végre valami akció 1 év után - mordultam fel -
-Nevetni kezdtünk...
 
Megyünk már egy ideje át mindenen és mindenkin.Már elgázoltunk egy szerencsétlen vaddisznót és egy kisebb csapat katonát, bár az utóbbiak amikor megláttak minket elég hevesen lódóztek ránk, de nem tudtak kárt tenni a szovjet csodában.A lövedékek cserebogarakként nyomodnak szét a traktoron.
Pillanatok alatt szétmorzsolta a csontokat a lánctalp, bár a húspép miatt még mindig néha egy kicsit kicsúszik oldalra, de nem vészesen.Ezek után gondolom érthető, hogy a sűrű nádasban is gond nélkül száguld.Az az igazság, hogy nem igazán lehet látni ebben a sűrű-magas-erősszárú nádrengetegben.
Egy béka beugrik a vezetőfülkébe és odaugrott a vállamra, és a fülembe suttogott:
-Jajj mi lesz veled ágyékom gyümölcse, mennél az oázisba mi?Minek akarsz te odamenni?Mi hasznod származik belőle?
Megfogom a békát, és kipöckölöm ott, ahol a hiányzó ablaküvegnek van a helye.
Megyünk, megyünk de még mindig nem jutunk ki a nádasból.
Újabb béka ugrik be, ez már ordít:-Csókolj most rögtön szájon!
Ez is úgy végzi, mint az előző.
De még mindig nem jutunk ki...
 
Bár tehettem volna... :)

Pusztán élénk a fantáziám, és úgy gondolom, hogy a zónában eléggé könnyen meghülyül az ember, tehát én azt írom, amit a karakterem lát a világból.
 
Igazából Morzsin múlik, hogy az én írásaimból mennyi a valóság.
Bár nem feltétlenül hülyült meg.Lehet, hogy ezekkel utal valamire a zóna, nem lehet tudni, én sem tudom, ő sem. :)
 
már vagy 1 órája kerestünk bármi olyat ami azt mutatná hogy a közelben van, Kósza eléggé szentségelős állapotban volt...
én csak letérdeltem, és behunytam a szemem... imádkozni kezdtem.
érdekes fejleménye lett...
a megjelent elöttem a zóna entitása.
fojtott hangon beszélt hozzám:
Stalker... téged kiválasztottalak nem egyszer, miért nem jöttél el hozzám?
Nem feleltem.
Most pedig a segítségemet kéred annak a feltámasztásában aki csak elárult téged lépten nyomon?
Újra nem feleltem.
Ám legyen stalker, de ennek a segítségnek ára lesz, mondta majd eltűnt.
...
mire újra kitisztult a fejem, Bruhanov állt felettem, és pofozgatott kissé.
Mi az? kérdem tőle.
Hogy hogy mi lenne? olyan volt a kinézeted mint egy imádkozó monolitosé, mi a frász történt veled?
Nem....
Hékás te vérzel! mondja.
oda is kaptam, valóban eleredt az orrom vére.
Bruhanov eltámogatott a gépig, ott az egyik elsősegély készletből beadott nekem egy véralvasztót.
Mikor elállt a vérzés kérdezi hogy mi történt.
Megpróbálok visszaemlékezni de helyette az Oázisról jönnek elő képek, és rövid mozzanatok.
Tu.. Tudom hol az Oázis!
Mi?
Tudom hol van az Oázis bejárata indítsd a gépet!
Rendben!
pár perc múlva a szellőzőtető épületnél landoltunk.
felmásztunk a beszakadt részre.
óvatosan lemásztunk a létráknál,és egy kötél segítségével a hullákat is leengedtünk.
a 2 hullát a vízbe tettük, majd vártunk, de nem történt semmi.
már fél órája várunk amikor Bruhanov így szól:
Sajnálom barátom, de nem tehetsz értük semmit, a zóna nem hozza vissza a holtakat, lépj túl rajta!

lehajtottam a fejem, de felálltam, és odasétáltam Tátja holtestéhez.
Fölé hajoltam.
az arca csak néhány helyen volt már csak felismerhető.
de továbra is láttam benne azt a fiatal lányt akit annak idején a védelmemre bíztak.
Sajnálom...
mondtam nehezen, a könnyekkel küszködve, majd elfordultam.
éppen abba az irányba fordultam amerről az Oázis szíve nevű relikvia látszott ki amint beel volt nőve egy fába.
közelebb mentem, majd megérintem.
elkezdett fényesebben világítani, egyszer csak egy hatalmas fényrobbanás történt.
nem lökött el, de majdnem megvakított.
a robbanás egy látható kékes fényű hullámot generált, ami a falakról vissza verődőtt.
a hullám enyhült.
Bruhanov a fel alkotta körön kívül állt.
Furcsa érzésem volt a kezemnél, levettem a kesztyűt, és a tenyeremnél látom ahogy eltűnik a lövés nyoma.
a két holtestre néztem, rajtuk is begyógyultak az égésnyomok, és a sebek.
lassan odasétáltam, de mire oda értem a fény teljesen kialudt.
az arca újra az a kislányos volt, a haja is a régi, de nem mozdult.
Letérdeltem mellé, és a kezemmel megsimítottam az arcát.
Lassan kinyíltak a szemei, és pislogva néz rám.


bocs ReniGade a nekrofil jellegű kérésednek nem tehetek eleget.
 
Megérkeztünk,ez a hely közel volt a Vörös Erdő höz,1 házból jöttek a vész rádió kiáltások,oda siettünk,elötte megbeszéltük hogy a mi csapatuunk erősebb fegyverzetü ezért elöl és hátul mi megyünk,elölre kerültem még rajtam kivül 3 emberrel,4 hátra,a katonák középen,a Hadsereg bement,6 an Ott maradtak védeni őket,Én és 1 es meg megnéztük a kárt
-Semmi különös,ezek embertől származnak,mert ólom golyó,1 ik AK ból való,másik 1 Makarov szerü ből,aztán itt van még 1 két más szerzetü golyó - mondta 1 es -
-Nézd,4 halott van,nem 3 an voltak?és 1 ikük a házban?
-De,az a 2 ő picit távolabb van,mennyünk oda
Oda mentünk közbe figyeltünk,1 iken bőrkabát másikon 1 Stalker ruha volt,
-Ugye nem?
-Remélem ez nem Stalker
Megforditottuk a válára,mind a 2 ő stalker volt
-DE MIÉRT? - orditotam fel és bele rugok az 1 ik hullába,ekkor 3 oldalról lövések jöttek,1 est eltalálták
-Csapat! - mondtam - Vétel,1 es sebesült,lábon találták,Narancs Riasztás!Gyorsan
Felkaptam lövés 1 ik kezét és úgy kezdtem húzni magam után míg pontatlanul 1 kézzel lőtem a golyó zápor közepére,beértem a biztonságos helyhez,letettem a felfedező mellé és megnéztem sebét,nem súlyos nem érte el a csontott,de az eret igen,érdekes mert nem vérzik neki,
bekötöttem a sebet majd felmentem a romosház tetejére és sorozatokat adtam le,
-Hányan lehetnek? - szólaltam meg rádióban -
-Pontosan 10 en vannak,mindannyiuk Stalker,ez valami vicc?
-Szerintem nem,valaki elkövetett valamit ami őket nagyon zavarta
Ekkor eltaláltam 1 et
-Na ezt utánozzátok le - mondtam -
-Tessék,
Ekkor eldördül 1 lövés és 2 en 1szerre esnek holtan el
-Te meg ezt ^^ - mondta 6 os -
-Elált a lövés ekkor megszólal a Hadsereg rádiója
-Üdvözlöm uraim,Dmitrij vagyok,3 at lőttem ki,én nyertem
-A Francba - mondtam 1 szerre 6 ossal majd 1 jót röhögtünk,vissza mentünk,1 es nagyából felált,a kutatótt nyakba kapta 3 as majd elindultunk a helikopter felé
-Kár? - mondta 1 es -
-1 hallotunk se volt,ezek S.T.A.L.K.E.R. ek,felhivjuk Kosztyánt hogy mi lehet,maguk,16 os osztag,velünk jönnek
Elindultunk a helikopterekkel a határra...
 
Mikor odaértem Yantarba és megvolt a kivizsgálás elindultam a Bárba. Lementem és azt hittem ott kapok szívrohamot. A bárban egy katonai Stalker. Én meg azért mentem le hogy igyak egy vodkát szóval ha gázálarcban megyek be akkor eléggé hülyén fogok kinézni. Így viszont megismer. A szemembe húzom a kapucnit és bemegyek. Leülök, iszok egy vodkát, felveszek egy feladatot és kimegyek. Kint a katona követ engem. Kiérünk a Vak kutyák territóriumába. Én úgy megyek hogy ő a vak kutya odú mellett menjen el. Bejött a terv a kutyák elkergették. A feladat az volt hogy egy különleges fa anomáliának a hatását kellett megnéznem. A kérgét megérintettem de semmi bajom nem lett, belevágtam a késemet, semmi, a tetején semmi, sehol semmi. Ekkor egy vérszopót veszek észre ahogy mászik fel onnan ahonnan én másztam. Semmi esélyem. Amikor felér és nekemjönne én kitérek előle emiatt leesik az anomália alá ahol szétmarja egy erős sav. Mikor elmondtam mit csinál az anomália megkaptam a jutalmamat és kibéreltem egy szobát, vettem 5 vodkát, 3 konzervet, 4 rúd szalámit, 20 kenyeret és annyit ettem amennyi belémfért. A többit meg elraktam későbbre.
 
Egy darabig rendkívül jól irányított engem a társam,de amint keresztülgázoltunk két köztes és jókor a területen,és elérkeztünk egy mocsaras vidékre,ami már meglehetősen messzire fekszik a Bártól.Egyszerűen megint ,mintha be lenne rúgva,vagy inkább mintha valami gyógyszert szedne,amitől elborul az elméje,szóval csak motyog,meredt ,üveges tekintettel maga elé révedve.
A motort nem tudom leállítani,inkább egy zsombékos,kevésbé süppedékes területre kormányzom a traktorunkat.
A dohogáson kívül csak a békák brekegése,a sűrűn rajzó szúnyogok zöngicsélése,meg fiatal barátom mümmögése hallatszik ,itt a saras semmi közepén.
Megint várnom kell.
A szúnyogok egyre jobban zavarnak,ezért felhúzom a ruhám légmentesen kiképzett sisakcsuklyáját,bekapcsolom a klimatizáló berendezést ,és ahogy a többiek tanították felkapcsolom az éjjellátót is,mert kezd sötétedni.
Ezt a helyet nem jól ismerem,bár fiatalkoromban sokat hallottam róla,akkoriban az öregek csak kísértetmocsárnak hívták,mert sokan itt vesztek,még a háború is elkerülte valamiért.
Őrködnöm kell.
Csőre töltöm a megbízható PPS-emet,és magam mellé rakok néhány kézigránátot,minden eshetőségre felkészülve.
Lehúzódom a páncélozott vezetőfülke biztonságába,és várok.....
 
Oda értünk a határra,a Katonai gyerek elmesélt mindent hogy mi történt,
-Mostanába mi a franc folyik a Zónába? - mordult fel a Kosztyán nevü parancsnok - Elöbb 1 újabb Ellenséges Frakció most ez?És én semmit sem tudok mert az információ szerzőim gyengék,minden képen a Hadsereg tagjai tehetek erről,
-Uram - szólalt meg 1 es - mi már rég óta szolgáljuk a Hadsereget,ismerjük a Zóna legkisebb zugát is majdnem,szét kéne válnunk ebből a 8 as Csapatból amúgyis túl léptül az átlagos csapatott és 2 esével kéne menni,azt hallotam a Sötét völgyet Szemét dombot Kordont és Agropomot már végig suhintották,2 emberünk Bárba 2 ő Vad Vidékre 2 ő Yantar ba 2 meg Katonai Raktárak hoz megy,a Felderitőnek meg nyilván van még 2 társa,azokat hivja fel és menyenek azok a Vörös Erdőbe vagy Limanks ba,mit tudom én,
-Legyen hát,ahogy ön akarja,válasszák ki melyikük kivel megy
2 perc múlva 1 es újra megszólalt
-Eldöntöttük,én és 5 ös,2 es és 6 os,3 as és 7 es,4 es és 8 as,ez a sorrend,
-Maguké a bár 1 es csapat,2 es 6 os maguké lessz Yantar,3 as 7 es Katonai raktárak,4 es 8 as Vad Vidék,
-Értettük,még csak Vad Vidékre kér mind1ikünk szálitást mert úgy könyebben bemehetünk a Szolgálat területére,nem tudjuk mitörtént ott 1 éve szoval reménykedünk Hadsereggel békében állnak
-Nem rég volt 1 nagy csata,akkor segitett ott 1 emberünk meg Katonai szerü helikopterek,énis bemásztam oda,nincs para nem bántanak,
-Köszönnyük,viszlát
Elindultunk a helikopterrel,Vad VIdék és Bár közelébe dobtak le minket,elköszöntünk 1 mástól,a Bárba igyekeztünk
-Te 1 es,én éhes vagyok - szólaltam meg -
-Basszus - mondta válaszként - Pripyatban hagytuk a készletett,mennyi pénzed van?
-Nagyon sok,legtöbb feleségemnél Kijev ben,nálam 50 000 RU
-Kéne vodka meg Kaja,azt Csapos jófej már régebben beszélgettem vele olyan 3 éve,vissza kérem szobámat
-Oké 1 es,indulás
2 perc alatt beértünk a 100 Rad bárba semmi baj nélkül,de sok Stalker megcsodálta öltözetünket és hogy kik vagyunk,volt olyan hogy ránk támadtak azt 1 szerüen pofán ütöttem,kemény beszerelt kesztyűm véresre döfte állát,
-5 ös én álmos vagyok,lefekszek
-Jólvan,Csapossal megbeszélem addig a szitutt azt hozok kaját
1 es valamit mondott a Csaposnak aki 1 kulcsott adott át,hátra vonult a Zsoldossal védett helyiségbe,én kaját és piát vettem,jó sokat,ekkor mellém jön 1 másik ember fejét nem látom,nagyon sok kaját kért,elment ő a bérszobába itt a közelben,közelebb van mint 1 esé,
Elmentem 1 es hez aki már alvásra tért volna csak kaját várta
-Te,1 es,téged hogy hivnak igazából?
-Mért téged?
-Elöbb te
-Nem elöbb te
-Jólvan Tinyanov Sztanyiszlav Vagyok,olyan 4 éve vagyok a Zónába
-Gratula a 4 év az szép
-Kösz,és te?
-Herzen Varja vagyok,3 éve vagyok a Zónába,
-Asszony az van?
-Igen,és 2 gyerekem is,hetente elküldöm nekik a nyert pénzem 95 Százalékát
-Nekem csak 1 gyerekem van,Neked mit mondtak mikor felbéreltek?
-"Tudjuk te annyira ismered a zónát bla bla bla nem akarnál 1 kis pénz fejében nekünk dolgozni bla bla bla hogy Ukrajna és ORosz ország jövője szebb legyen bla bla bla"
-UGyan ezt mondták nekem is - nevetetm magamba -
Befejeztük az étkezést majd valami motsozkálást hallunk a folyosón az ajtónk elött,kinézek,semmi,
-Na jó éjt Varja
-Jó éjt Tinyanov
Leoltotta a villanyt és 1 perc alatt mély álomba merült,én gondolkodtam hogy lehet feleségem és fiam,1 hónapja nem láttam őket a szabadságom óta...
 
Amikor elsötétült a világ, nem a mennybe kerültem. Egy olyan helyen voltam, ahol nem érzékeltem semmit. Úgy véltem, ez valami átmeneti állapot.
Nemsokára az időérzékem is megszűnt, csak úgy voltam, "lebegtem" a semmiben. Mikor már azt hittem, ez a halál, és örökké ebben
az állapotban maradok, egy hang szólt hozzám:
- Árulóvá lettél, de lám, kit oly' sokszor becsaptál, ím megmentésedre siet, pedig más feladatot szántam neki. Ő megfizet ezért, de te
új esélyt kapsz Tőlem.
Nem tudtam megszólalni, pedig szívesen kérdeztem volna a hangtól egyet, s mást. Hamarosan újra érezni kezdtem. Éreztem, hogy
valami nyirkos helyen fekszem. Kinyitottam a szemeim... és legnagyobb meglepetésemre Thunder állt fölöttem. Ijedten néztem körül,
növények lógtak le a romos betonelemekről... A bőröm teljesen ép volt. Talán ez a... de az nem lehet... az Oázis?
És Thunder hozott el ide? Akkor miért lőtt le? Megbánta?
A kezét nyújtotta nekem, segített felkelni.
- Miért... mentettél meg? - kérdeztem.
- Mert megláttam, hogy mit tettem tönkre. - felelte.
- Köszönöm. De... én ezt nem érdemeltem meg. Annyiszor ártottam már neked.
- Légy boldog - szólt, és én megöleltem.
Ekkor valaki felnyögött mögöttem:
- Mi a...
Hátranéztem, Steiner volt az. Sikítva ugrottam a nyakába, és megcsókoltam. Határtalanul boldog voltam.
- Steiner, beszélhetnénk? - kérdezte Thunder.
- Igen, ha akarod...
Ketten elvonultak, majd beszélgettek. Sokáig győzködték egymást, érdekelt, miről beszéltek.
Mikor visszajöttek, megkérdeztem őt, hogy miről beszélt Thunderrel.
- Sajnos nem mondhatom el - láthatólag szomorú volt.
Ahogy megláttam, az én kedvem is elment. Kimentünk az épületből, egy helikopter várt ránk, amire felszálltunk.
Csendben utaztunk, átkaroltuk egymást. Egy szót sem szóltunk. Közben Thunder visszaadta a PDA-nkat, és kaptunk fegyvert, meg
egy-egy sima sztalkerruhát is.
- Miről beszéltetek? - bújtam ismét Steinerhez.
- Majd meglátod. - szólt, majd erőltetetten mosolygott, de nem tudott megnyugtatni.
- Mi azért együttmaradunk?
- Majd meglátod.
Hamarosan hadiraktárakhoz értünk, ahol leszálltunk. Steiner kiszállt, én követtem volna, de Thunder megállított:
- Tatjána, te ittmaradsz.
- Tessék?! Steiner, csinálj már valamit!
- Erről beszéltünk. Én visszatérek a régi életemhez, te viszont felügyelet alá kerülsz. Még találkozunk, remélem. Addig is, viszlát, Tatjána. - mondta, majd búsan elkullogott.
Sírva fakadtam, és visszaültem. Kordonban szálltunk ki, engem a helyőrség egyik magánszobájába kísértek.
- Pihend ki magad. Majd holnap beszélgetünk. Ha étel, ital vagy bármi kéne, csak szólj az ügyeletes tisztnek. Jó éjt. - szólt Tunder. - Ó - fordult sarkon - egy őr fog vigyázni rád, nehogy megszökj - intett egy katonának, majd kiment.
A baka bejött a szobába, majd bezárta az ajtót és eléállt.
- Elfordulna, kérem? Szeretnék átöltözni, hogy ne ebben a vacakban kelljen aludnom. - kértem
- Sajnos nem tehetem. Ruhát talál a szekrényben.
- De forduljon el!
- Nem.
- Nem sztriptízbárban van, azonnal forduljon el! - kérdeztem, immár dühösen.
- Legyen. Egy percet kap, és a legkisebb zajra hátrafordulok.
Gyorsan lecibáltam magamról a sztalkerruhát, és a szekrényből kivettem egy sima terepszínű nadrágot és pólót. Női nem volt, ezért
egy három számmal nagyobb férfi viselettel kellett beérnem.
- Lejárt a három perc - fordult vissza az őr, de én ekkor már az ágyban voltam. - Jóéjszakát!
Megköszöntem, majd egy kis sírdogálás után elaludtam.
 
hát zini az elejét nem tudom megemészteni.... pl hogy beszélsz te kosztyánnal? ő a kordonban van, max dimitrijjel beszélhetsz.
ha pedig rádión beszélsz Kosztyánnal, akkor meg nem engedélyezi azt hogy 2-2 fős csapatokban mászkáljatok pont akkor amikor 3 katonai stalker alkotta csapatból 2 megöltek, egyet pedig megsebesítettek a dühös stalkerek.
de annak örülök hogy végre sociális skillet kezdesz a karakterrel.
csak 1 kivetni való 1 katonai stalker csapat max 5főből áll.
 
Sascha Steiner:
Lebegek egy irracionális világban. Mindenhonnan hangokat hallok, és úgy érzem örökké itt kell maradnom.
Ez a világ meglehetősen hideg, de mintha fényből épült volna. Egyes gócpontok mellett elsuhanva megjelentek egyes képek az életemből. Itt volt minden lényeges mozzanat. Nagyapám meséi a letagadott múltjáról........Rudolf halála.....De még itt ebben a világban is feltűnt előttem Tatjána...Az a csodálatos együttlét, és az érzés amit már nagyon rég nem éreztem....Volt értelme az életemnek.
Hirtelen nagy robbanásszerű fény keletkezett, és azt éreztem, hogy minden egye atomom szét vállik.
A földön fekszem, egy ismeretlen helyen. Sajog mindenem, legfőbbképp a fejem. A ruhám kissé földes, és furcsa szag árad belőle. Úgyhallom más is van itt:
-Mi a ... ?
Ebben a pillanatban sikítozás támadt mellettem, és mire észbe kaptam Tatjána már a nyakamban lógott és megcsókolt, én szorosan magamhoz öleltem, de leesett, hogy itt van a katona is aki hát nem vagyok biztos, hogy hogyan lehet, de visszahozott minket az életbe. Hálásnak kéne lennem, de nem vagyok. Soha sem tud elég jót tenni azért amiért lelketlenül lelőtte Tatjánát.
Beszélgetni hívott. Kicsit vonakodva, de szóba álltam vele:
-Te meg ki vagy, hogy istent játsz ?
-Mindkettőnket előbb a halálba küldtél, majd visszahozol.
Megszólalt ő is:
-A nevem Tom Abrams, és nem vagyok isten.
-Megbántam amit tettem, jóvá akarom tenni.
Sascha:
-Hogyan ?
Tom:
-Úgy, hogy Tatjánát visszaviszem magammal a Kordonba, és vigyázok rá ahogy eddig.
Sascha:
-Felejtsd el ! Nem engedem veled ! Nem bánthatod többé !
Ekkor a fegyveremért nyúltam, de láttam, hogy nincs is, meg, hogy Tatjána figyel.
Tom:
-Szegény lány elvesztette az apját, bennem keresett menedéket, de végül nálam is rosszra vált a sorsa.
-Most csak egy újabb esélyt akarok adni neki !
-Téged úgy szeret, mint ahogy eddig senkit.
-Ha te meghalsz azt nem éli túl !
Értettem a célzást.A rám mutató Fortból is, amit a bal kezében tartott.
Sascha:
-Ám legyen.
A szívem majd beleszakadt a fájdalomba, amikor ezt mondtam. Talán sose látom többé azt az egyetlen lányt akit újra szerettem. Csak akkor éreztem igazán a fájdalmat, amikor leugrottam a gépről ami a Raktárakhoz vitt, és Tatjána sírását hallottam utoljára. Én is akartam, de már valahogy nem tudtam. Bár újra élek, mégis úgy érzem ismét halott vagyok nélküle. Visszatérve a kocsmába a meglepett nép örvendett, és nem akarta elhinni. Legfőbbképp a két legjobb barátom Grig és Yurij, de csak én a pulthoz vonultam, és Tatjánára gondoltam. Rövidesen a sárga földig ittam magamat...
 
Scarecrow":i66j8cvf mondta:
hát zini az elejét nem tudom megemészteni.... pl hogy beszélsz te kosztyánnal? ő a kordonban van, max dimitrijjel beszélhetsz.
ha pedig rádión beszélsz Kosztyánnal, akkor meg nem engedélyezi azt hogy 2-2 fős csapatokban mászkáljatok pont akkor amikor 3 katonai stalker alkotta csapatból 2 megöltek, egyet pedig megsebesítettek a dühös stalkerek.
de annak örülök hogy végre sociális skillet kezdesz a karakterrel.
csak 1 kivetni való 1 katonai stalker csapat max 5főből áll.

az 5 főst tényleg elrontottam az elején azt nagyon sajnálom nem rég tudtam meg :S remélem ez annyira nem gond,Dimitrij dumált kosztyánnal hogy amúgyis mi 8 an vagyunk 5 helyett ezért oda hivott minket,mi oda mentünk és 2 fős csapatokra bomlottunk de most ha 1 es 1 es 1 esekre nem tudom hova rakni őket meg SZemétdombig mindent letisztitottatok,szoval XD a 3 as fő az olyasmi mint nálam a 8 mert 5 fős csapatok vagy 1 edül szoval nem adok rá harit mert énis elrontottam :S
 
este volt mikor vissza értünk a kordonba, Tátját elküldtem pihenni, de emlékszem a régi cselekvéseire, egy őrt állítottam mellé, immáron a szobán belülre.
jómagam a parancsnoki iroda felé vettem az irányt.
benyitottam, intettem kosztyánnak, ki kezében egy pohár Whisky volt, amit merő búsan a jelentések olvasása közben szürcsölgetett.
És hogy ment? kérdezett.
felelés helyett inkább leültem elé.
Nem vagy tőle feldobódva öreg, pedig helyre raktad a hibád!
Nem, csupán élnek, ezzel nem törlöm ki az emlékükből azt hogy lelőttem Tátját.
Jaj öregem ne már, ne rágódj ezen a katonai becsületed volt a tét, a páros több mint 1 tucat katonával végzett, és vagy ugyan ennyit meg is sebesített. A körülményekhez illően cselekedtél azzal hogy megölted. Csupán egyet nem értek, miért hoztad vissza?
Mindenkinek jár egy második esély. Nem volt mindig ilyen Tátja, de mindenki meghalt körülötte fokozatosan, én pedig elhagytam. Szeretett, de én azt hittem hogy csak a bolondot járatja velem!
Nem hagytad el Tom, Neked is van múltad, le kellet zárnod, és meg kellet volna értenie, hogy nem szereted! Ne hogy már te legyél a hibás, még akkor is hogy vissza hoztad őket!
Nem tudom kosztyán, nem tudom, lehet igazad van de most ezt érzem...
Francot Tom, Nem te vagy a bűnős, nem te vagy a gonosz ebben a dologban, eljátszotta az esélyét, az a Steiner, pedig egyszerű haramia, ha nála hagyod akkor jó eséllyel bandita ként végzi vagy rosszabb!
Igen, de...
Nincs de! Te katona vagy, esküt tettél. Katona vagy voltál és leszel is! mondta Kosztyán biztatgató jelleggel.
Hát... abban nem vagyok biztos hogy katona leszek sokáig... mondtam.
Hogy érted? leszerelsz végleg? kérdi Kosztyán.
Nem, csak amikor vissza hoztam Tátját, ott egy hang azt mondta ára lesz ennek.
Na Brávó, te föltámasztod őket, cserébe a zóna pedig elragadhat akár mikor!
...
sokáig tűnődtem azon amit mondott, már keltem volna fel amikor eszembe jutott valami.
Te kosztyán a karod hogy sérült meg?
Kosztyán előbb a karjára majd rám nézett...
Ó.. basszus!
Mi van?
ööö izé, mielőtt vissza jöttél a bázisra az elött este itt járt egy eszelős alak utánad kérdezősködött, hogy merre vagy meg minden. meg akar ölni!
Hát várom... Egyeseket tárt karokkal, másokat teli tárral. mondtam mosolyogva.
Hehehe... ez jó volt Tom. ez jó volt!
No, jó éjt kolléga! mondtam, majd elmentem a szobámba, leszedtem magamról a páncélt, és az ágyra dőltem.
 
Dmitrij

Na kész vagyok az eszköz prototípusával. De valami fura dolog történt. A rádió nem működik. És a műholdas vevők sem. Éjfél után amikor teszteket futtatok le az eszközön valami robbanásszerű hangot hallok. Az őrök rohannak be. Kitörés, mondja az egyik. Aham értem mért nem működik a rádió. De mi volt a kitörés előjelző eszközzel. Nikolai azt mondta hogy nem jelzett semmit.
A kitörés elcsendesült. Utána újra kitörés volt. Ezt még megint újabb öt kitörés követte. A professzor azt mondta hogy korábban volt, is de nagyon ritkán van ilyen. Ami eddig járható volt járhatatlan lesz. Új anomáliamezők keletkeznek. Esetleg a régiek eltűnnek. Ilyenkor nyílt meg a bárba vezető út még nagyon régen. A levegő elektromosan túltöltötté vált így egy csomó kisülés kísérte. Majd minden elcsendesedett.
 
Helikopter zajra ébredtem,Fejem is fogtam mert mintha több ezer robanást hallotam volna,gyorsan kifutottam,1 nyitott oldalu helikopter volt,a nyitott felén felém,nem láttam teljesen,mikor 1 et fordult akko láttam kik vannak benne,1 nő,olyan 2 magasrangú férfi és néhány katona,elég halványan figyeltem őket,vissza mentem,Varja is felébredt,megreggeliztünk majd elindultunk kérdezősködni,nagy nehezen elég sok lefizetéss fejében beengedtek a Szolgálat vezéréhez Petrenkó hoz,elmondta ő se tud eleget,de a Bárba semmi esélyünk a kutatásra,aki itt fegyvert süt el az ne várjon mást ajándékba,
-Valakit felkéne hivnunk hogy máshova mennyünk
-kit?
-Nem tudom - mondta Varja - Azt a dimitrij fickót kéne,megvan még a PDA-s száma?
-Igen,
-Üzentem neki hogy szóljon már valakinek hogy Janov-Zaton hoz megyünk kutatgatni,2 perc múlva jött 1 válasz hogy Tőlem,
Elindultunk janov felé,megszokott utunkon Pripyat Déli részéhez körül balra a Nyugati oldalon elkanyarodtunk Janovba,olyan 2-3 órás út lehetett,1 érdekes falumellet mentünk el,elég sok zoombi volt itt,tovább mentünk beértünk Janovba,elhesegettek minket mivel Katonai Stalkerek vagyunk,2 fura egyén úgyszintén 1 lány és 1 férfi bambultak ránk mintha soha nem láttak volna ilyent,a többi megszokott profi látszik már látott ilyes eredetü fegyverzetett és Embereket,tudják kik ők
a Tudományos Laborba vettük utunkat Varjával,mikor megtámadott minket 1 vérszopó,mivel közel voltunk a Tudományos Laborhoz az ottani emberek segitettek nekünk,elég érdekes volt a hullája,nem közönséges vérszopó,ennek olyan Zöldes csápja van és ember szerü alkata,Csak mint Nagylábnak keze nagyon hosszú volt,csápjai 4 helyett 2 helyezkedett el,kitin páncélzata volt,és kezén a kis pukkadások nem voltak a helyén,bevittük a hullát az orvosoknak akik vizsgálni kezdték,
-Varja!Te megsebesültél - mutattam a lábára ahol 1 karmolás nyom volt
-Áh ez semmi
-Várjál csak - előveszem az elsősegély csomagot és beköttöm,Vodkával leöntve
-Add 1 kicsit - mondta és a lábához öntene még a Vodkával hirtelen felkapja a kezét és hörpint belőle 1 et - Hehehe :D
-Jólvan te kis Humor Herold,picit lepihenek itt,azt holnap kérdezősködünk
-Legyen,én addig körül nézek Tinyanov,
-oké,bye
-Bye...
 
Reggel felkelek és iszonyúan fáj a gyomrom. A tegnapi lakoma ártott meg. Vagy másnaposság. Felszedem a cuccokat, beveszek egy gyógyszert és továbbállok. Pár frakciótagom (10-12 ember) életben maradt mert vagy küldetésen voltak vagy elmenekültek. Küldtem egy üzenetet neki. hogy menjünk el az északi bázisra és kérjünk segítséget. Elindultunk az északi bázisra majd mikor bejutottunk beszéltem az ottani parancsnokkal:
-Mi történt?
-Először egy fura mutáns szedte szét a bázisunkat Vörös erdő közelében majd egy katonai akció keretében pusztították el a másikat.
-Elfogtak valakit?
Ivoly-t be kell fújnom különben nem tudunk felkészülni.
-Igen. Egy újoncot. Nem halt meg és nem tudta törölni a PDA-ját.
-Te hogy élted túl?
-Éppen lábadoztam Yantarban mert súlyos sebeket okozott egy savas anomália.
-Értem. Szerinted tudnak rólunk a katonák?
-Nem tudom.
-Rendben, akkor most költöznünk kell. Tud esetleg egy jó helyet a bázisunknak?
-Ez 3 hete történt szóval nem hiszem hogy ki akarnak írtani minket.
-Értem, akkor mi kellene?
-Felszerelés az új bázisunkhoz. Mindent elkoboztam tőlünk. Jó ha mindenkire jut 2 tár lőszer. Nekem csak azért van sok mert a pénzből amit kaptam az elvégzett munkák miatt abból vettem.
-Értem. Mi kellene?
-A hely megvan, van egy bunkerféle hely a zóna közepén, hasonlít azokra a helyekre amiket az eladók használnak. Tudja mint a bártulaj meg Sidrovich.
-Hol van?
-A szeméttelepen azon a helyen ahol sok az anomália. Az után van, tiszta se mutáns se anomália semmi.
-Értem, és mi kellene hozzá?
-Kicsi a hely, csak 20 férőhelyes, ki kellene bővíteni.
-Rendben, és még?
-Ajtaja nincs, kellene egy 20 centis acélajtó meg rengeteg álcaháló amivel álcázhatnánk, lőszer, fegyver, riasztók, szerszámok, légkalapács. Ennyi.
-Értem. De a 20 centis ajtót hogyan visszük ki észrevétlenül?
-Éjszaka, teherautóval, lekapcsolt lámpákkal.
-Értem. Holnap indítjuk a szállítmányt. Maga a szállítmánnyal utazik a megmaradt embereivel.
-Értettem.
Holnap este indulunk. Remélem nem vesznek észre a katonák mert nekünk annyi.
 
Vissza
Top Alul