Zónás frakciószerepjáték.

  • Témaindító Témaindító Anonymous
  • Kezdő dátum Kezdő dátum
mikor felkeltem elfeledtem a doktor mondását,kimentem a szabadba,a szellő megütötte sebemet,majd tovább járkaltam és megtámadtak,futni sem birtam a fájdalomtól,fegyverzet nélkül rám rohant a Vak Kutya és Szét tépte Nyakamat,vérezni kezdet,hivta a többieket és letépték sorjába a testrészeim,elég morbid látvány,Grigorij elvágta a kezét majd bele futott 1 Anomáliába,Zini lelke Elsüjedt a mocsárba,Stb.. Stb... Stb...
 
igen én kérek bocsánatot mert én nem a gép elött verem a .... mert dolgozni járok napi tíz órát, bocsi hogy nem tudtam megbánást tanúsító hszt írni, és bocsi hogy játszok, de nem szabadultok meg tőlem, maradok 1 karival Thunderrel
az útolsó írás,


az összes karim kiment a zónából, kivéve Thunder!
 
Chernovával
Thunder megölte Tatjánát. Alig hiszem el... Az a lány pedig úgy szerette... Szívtelen féreg.
Egy másik hírt is kaptam,
miszerint a leendő csapatom leendő tagjai elhagyták a Zónát. Akkor, azt hiszem, nincs más teendőm. Újra visszavonulok a
Zóna mélyére, ismét remete leszek. Érdekes lesz elfelejteni ezt az elmúlt pár hónapot...
 
Csak mert régen írtam.
Találtam a Vörös erdő szélén egy elhagyatott bányaépületet,úgy néz ki lakott is benne valaki ,szerintem letelepedek ide,egész jó kis helynek a tűnik,a lenti ajtót is könnyen be tudom zárni,így nem jönnek be mutánsok,és egyéb ragadozók,de egy baj van a hellyel minden elég messze van,de valahogy majdcsak megoldom.
 
miután meghalt mind a kettő, magamhoz vettem a pda-jukat, és felérve a gépre, vissza mentem a bárba.
mondtam a pilótának hogy 1 gépet hagyjon itt, ő bele egyezett.
jómagam kerestem egy békés csöndes zugot, és erre a torony volt a legalkalmasabb.
és elkezdtem átnézni a pda naplózásokat...
először Tatjánáét.
a naplózásban az eddig elmúlt hónapokban majdnem csak az áll benne, hogy mellettem, és bennem talált menedéket, így jó hogy belém szeretett...
Steiner pdaját átnézve pedig arra bukkantam hogy egyből bele szeretett a lányba, és az életét is feláldozta volna hogy éljen a lány...
ekkor hasított a tudatomba hogy mit tettem... sírva fakadtam...
az eső is elkezdett esni, mintha siratná a halottakat.....
lassan bementem a 100radba és ivászatba váltottam.
pár vodka után bejött 2 fazon, mind a kettő boldog volt, aztán nem sokkal később hallottam miért.
-Vlagyimir, örülök hogy nem hagytál ott, és elvittél az Oázisba, ha nem teszed, akkor már a sírban lennék.
-De ha én halnék meg, akkor te is elhúzod a hullám az Oázisba ugye!
...
Ha ez igaz, akkor talán.. talán... még van esély....
Gondolkoztam, és támadt is egy ötletem, de csak 1 ember van akire akár az életemet is rábíznám gondolkodás nélkül... ezért szóltam a pilótának izzította a gépet, és elindultunk a kordon felé.
megérkeztünk, de pár halott katona fogadott, és Kosztyán akinek a válla be volt kötözve.
látja rajtam hogy merev részeg vagyok, meg se hallgassa amit mondani akarok, csak bevezényel az egyik barakkba.
Borisz is itt van, és egy pár katonával, éppen vissza érkeztek valahonnan.
bementem a barakkba, és lepihentem...
 
Najó Grigorij azért megmarad mert most nélküle nem jó a kocsmában az élet,nem igaz?:D
Steiner meghalt,nem tudtam mit tegyek,sirni akartam,de egyben gyászolni,valami poros Ima könyvet találtam a raktárban,a temetésen felolvastam néhányat,megérkezett pár ismeretlen Stalker is nekem,én álltam a legtovább a sír elött,
-Gazdám....
Mondtam dacogva,majd sirásba kezdtem Sirja elött,megtöröltem könnyeimet és vissza mentem a Kocsmába,
-Hé!5 Vodkát és 2 kenyeret meg 1 konzervet ide!
-Hozom már hozom már...
-Milyen kiszolgálás ez?Ki a főnököd?Elbeszélgetnek vele
-Az imént halt meg,Seggfej,
A Felszólitástól felkelt majd kését elő véve a falhoz lökött,berontott 1 elég nagy fegyverzetü Stalker,Seva volt rajta,öreges volt arca,fegyvere komolynak látszott
a Gyerek ki lefogott elengedett majd leköpött,
EKkor tökbe rugtam majd lekevertem neki 1 et,vérzett az arca,vissza mentem a bárpult mögé,a Sevás 10 üvegnyi vodkát kért
-Minek ennyi neked?
-Nagy függő vagyok
-Legyen,
Átadtam neki majd kifizette,eltávozott,Yurij ekkor elment a Szemétdombra relikviákat keresni,én nem hagyhatom itt a Kocsmát,Gyönyörű volt az éj,Vak Kutyák Ugatását lehetett hallani,Hulla szag ütötte meg az orrunkat,na igen,ez a Zónában az az úgy nevezett "Madár csicsergés és virág illat"
Nagyott nevettem majd lefeküdtem aludni...
 
Jürgen

Janovban elég fura alakok is voltak. Van egy vadász nevű ember őtőle megtudtam a mutánsokrol hogy könnyű megölni mi veszélyes bennük. Szerintem az elmondások alapján a vérszopó és a kontroller a legveszélyesebb. Az anomáliákról egy navigátor nevű ember beszélt. Meg van itt a helyi kereskedő, orvos és a gépész. Utána még beszélgettem a sztalkerekkel. Mi újdonság van? Hol lehet relikviákat találni?
Ekkor meglátom amint egy sztalker tiszta véres fejjel jön fel a lépcsőn. De hiszen.. Közbe még hörgéseket hallok lentről. Reflexből elővettem a gumibotot és akkorát ütöttem a fejére hogy szerintem meg is halt. Lent egy össze vissza szabdalt nő volt. Szerencsétlennek a nyaka és a csuklója is tiszta vér volt. Ekkor megjelenik mögöttem egy kötelességi.
-Hé, mit csinálsz?
-Ez az idióta rátámadott a hölgyre. Nehogy már engem hibáztass.
-Hmm... a tudósbunkerbe vidd. Ott jobb orvosi cuccok vannak. Sőt tudod mit? Ha valami megtámadna lelövöm.
-Rendben, induljunk azonnal.
Útközben pár snorkot látunk de elmenekültek.
A tudósbunkerbe leraktam a nőt egy ágyra. Az orvos méregette egy darabig. Szerintem ismeri. Odamentem az orvoshoz.
-Gyógyítsák meg és a lábadozása alatt kapjon meg mindent amit kér. És átadtam 6500 Rubelt.
-És ha esetleg fel akarná keresni milyen néven és hol keresse a hölgy?
-Jürgen, de mondja meg azt is hogy rendőrségi golyóálló páncélban vagyok. Szerintem nincs másik ilyen félnótás a zónában. :D
-Rendben.
Ezután visszamentem janovba. Amikor meglátott a gépész azonnal odahívott.
-Hé sztalker akarsz pénzt?
-Miről lenne szó?
-Hát kiküldtem az egyik sztalkert tesztelni egy új fegyvert de nem jött vissza. Vagy lelőtték ezesetben hozd vissza a fegyvert. De ami valószínű hogy meglógott vele.
-Megpróbálom.
-A teszt helye egy jupiter üzem területén lenne ahol pár bandita van. A lövedék 7,62 x54 mm. Sok szerencsét!
-Viszlát.
Ezzel elindultam a jelzett hely felé. Vadász mondta hogy biztonságos az úton menni. Oda nem nagyon merészkednek ki a mutánsok. Először föl kell menni egy épületig de ott banditák vannak így inkább Más irányba megyek. Ott levágom az utat. Utána 90° balra és már rálátok a helyre.

A helyszínen halott banditákat találok. A helyet körülvevő lebetonozott utakról lőhettek. Szépen körbesétáltam, és a hídon friss töltényhüvelyeket találtam. Na igen innen lőhetett a fegyverrel 7,62 x54 mm-es lövedék.
Ezután átkutattam a banditákat. Hárman voltak, az egyiknél találtam 16 lőszert a pisztolyba. A másiknál volt egy vodka egy elsősegélycsomag és 5 sörétpatron. A harmadiknál 20 lőszer AKba. Illetve egy lefűrészelt duplacsövű és egy PMM pisztoly. Mindent magamhoz vettem majd követtem a sztalkert.
Csak arra mehetett amerről jöttem, talán egy kicsivel északabbra, mert a mérgező mocsárba biztos nem ment a másik irányba meg több snork is van. Azért megvizsgálom nem e ők ölték meg de egy tetem se volt ott. Viszont ellentétes irányba volt egy nemrég döglött husi és megtaláltam a 7,62 x54 mm-lőszer 2 hüvelyét. Tovább szaladtam amikor a banditákat is elhagytam amikor egy sztalkert látok a puskával. Épp valami kenyeret evett. Lassan elindultam felé. Ő ekkor nyugisan felállt és elment az egyik fához. Felnyitotta a fa kérgét és odarakta a fegyvert. De én eddigre már ott voltam mögötte és rátartottam a sörétesemet. A sztalker ugrott egyet és elütötte a cső végét de és lőttem kettőt a lábába mire az összeesett én meg betörtem a fejét a puskatussal. Egyedül egy konzerv volt nála nameg a fegyver amit elrejtett. Visszaindultam janovba. Rögtön mentem is nitróhoz. Nagyon örült amikor láttam a fegyvert.
-Végülis mi volt?
-A sztalker lelőtte a banditákat Azután pedig elakarta rakni a rejtekhelyére de én már ott voltam.
-Rendben. Kapsz 8000 Rubelt -20% a fejlesztésekből és a javításokból és kapsz egy bilincset is. :D
Ezután megkérdeztem hogy a banditáknál talált 3 fegyver használható-e? Azt mondta hogy igen. Ezeket eladtam egy sztalkernak féláron ahogy a kereskedő adná. Ezen 2600 Rubelt kerestem.
Közbe elterjed ez a kis akció a sztalkerek között és azt a becenevet adták nekem hogy nyomozó.
 
Jürgen
aki már elolvasta annak mondom h írtam még tovább


Elmentem relikviát keresni. Mivel nincs gázmaszkom azt mondták hogy csak elektromos alapúhoz menjek így egy parkolóhoz mentem. Közel is van ahhoz a helyhez ahol találtam a sztalkert. Közbe még tanácsolták hogy a többi romos épületbe a környéken szedjek föl bőven csavart és dobáljam magam előtt.
Szedtem csavarokat majd elindultam egy vasúti sin mellett.
A híd alatt egy vadkan egyenesen szaladt felém. Ha ez belémjön nekem annyi ezért kiugrottam oldalra. Ezután hátbalőttem. Felszaladtam a hídra és újratöltöttem a sörétest. Már épp ott volt amikor fejbelőttem és holtan esett össze egy méterrel előttem. Azt mondták hogy a patájában van valamilyen anyag amit szívesen megvesznek a tudósok.
Odaértem a parkolóhoz. Kettő relikviát jelzett a detektor. Az egyik a transzformátorállomás tövében, a második egy kicsivel balra. Odadobtam egy csavart. Félúton van egy anomália. Szépen megkerültem. Hallottam a kis kisülések hangját. Egy kicsit furán éreztem magam. Sugárzás nem volt. Elértem az egyik relikviát. Ami az épület mellett volt. Ezt nem is nagyon tudom mihez hasonlítani. Talán egy szövetdarabhoz lehetne. A másik Kissé mozgásban volt. Vártam öt percet amíg odaért hozzám. Ez két félből állt össze és valami nyúlós izé tartotta össze. Ezután elindultam kifelé. Épp már kint lennék amikor előttem elsül egy. Éphogy agyonvágott. Kint láttam amint 2 bandita jön le a lejtőn.
-Hé te baromarcú nem lehet minket békénhagyni. Üríccsed a zsebeidet és örülj hogy elengedünk utána.
Elővettem az egyik relikviát és a kezemben tartva elindultam felé. A másik kezem a gumibotnál volt. A bandita kivette a kezmből és azt nézte.
Itt a várva várt pillanat. Kiütöttem a pisztolyt a kezéből és beletérdeltem a gyomrába. A relikvia leesett. A másik kést rántott. Teljes erőmmel vállon ütöttem a gumibottal. Kiejtette a kezéből a kést. Ezután halántékon vágtam. Kétségtelen hogy ez meghalt. A másik még megpróbált elkúszni de belerúgtam kettőt és ottmaradt.
Ezeknél a szájhősöknél csak az az egy pisztoly volt. Abba is egy tár volt. Ezt és a kést eltettem és elindultam a bunker felé. Befelé menet megláttam a nőt akit behoztam.
-Oksana Czerwinski a nevem. Szeretném meghálálni 5000 Rubellal hogy behozott.
-Jürgen Bondarenko vagyok. Szívesen behoztam de a pénzt nem fogadom el.
-Hát jó, maga tudja, viszlát.
-Viszlát, sok szerencsét.
A tudósoktól kértem egy táblázatot amiben a relikviák voltak felsorolva tulajdonságuk és előfordulásuk szerint. Ezt lementettem a PDAra.
Szóval az egyiket úgy hívják hogy facsarék és csökkenti a sugárzást. Ezt semmiképp nem adom el. A másik Kővirág, sugárzik de pszi sugárzást segíti elviselni. Ezt viszont eladom. A kutató adott a kővirágért 4000 Rubelt, a 4 vaddisznópatát megvizsgálta és 2000 Rubelt adott.
Elmondta hogyha vásárolni akarok akkor egy Nikolai nevű embert keressek, ő a gépész. Végülis vettem egy vegyvédelmi sisakot ami egy ún. SEVA ruhához van kifejlesztve de bármihez jó. És vettem 2 sugárzás elleni injekciót. 5000 Rubelből meg is úsztam. Így van 29000 Rúbelem. Ez a sisak jó lesz mérgező területek átkutatására.
Már este 7 óra volt visszamentem a janov állomásra.

KIEGÉSZÍTETTEM MERT EZT KÜLÖN HSZBA AKARTAM ÍRNI DE NEM ÍRT SENKI

Másnap valami sztalker jött be. Látszott rajta hogy ideges. Egyenest felém jött.
-Nitrónak te szerezted vissza a fegyverét igaz?
-Igen, mért.
-Akkor én is adnék egy munkát. Szinte az összes janovi anomáliamezőt végigjártuk. Beszedtünk több mint 10 relikviát. De este az alak akivel összeálltam eltűnt a szajréval. Itt a PDA frekvencia és a pali arcképe.
-Hol találkozott vele?
-A szellőzőépületnél megsebesült.
-Látott vért?
-Nem.
-Aha ezt már eltervezte. Ismeri a bűnös valamelyik barátját, ismerősét?
-Ja, egy banditafélét úgy üdvözölt mintha a legjobb barátja lenne. Minden este itt szokott lenni. Ha megtalálja hozza el nekem a relikviákat és adja át üdvözletem. Kértem róla is egy képet. Könnyű felismerni. A kabátja csuklyájában egy nagy karomnyom van. És van 3 lövésnyom a hátán. Most akkor alszok. Éjszaka nem szabad elaludnom. Ha kimegy követnem kell.
..Este 7 óra..
Az egyik asztalhoz mentem. Innen figyeltem feltűnésmentesen a bejövőket. Pontban kilenc órakor bejött a célszemély. Megivott öt üveg vodkát majd elment aludni. Én az asztalnál maradtam. Ha kijön követni fogom. Hajnal négyig virrasztottam. Ekkor elindult kifele. Egy másik kijáraton kimentem és követtem. Elment az állomásig és leült. Előkaptam a sörétest. Rátartottam és kérdeztem.
-Hol a haverod rejtekhelye?
-Haggyá mán' nincsis haverom, hukk..
-Aki szerzett egy csomó relikviát -Hát ez hullarészeg, elteszem a fegyvert akkor is megmondja hol van de a biztonság kedvéért magamnál tartom
-Ja, ..hukk.. az a haverom. Isme.hukk.red a tornyot. Mi is a neve? ..Hukk. Ja igggen c..c.ceme.ntgyár. Ott van egy kis épület. A sinek me..hukk.lett. Ben.ne van egy kis szoba. Az be van kulcso..lva. hukk. Az osztálytársa vagy?
-Igen és meg akarom keresni.
-Akkorrrrr rrendbeeee. De haggyáá má békén!!!
-CSő
Ez olyan részeg hogy 2 napig nem tér magához. Szóval nem ölöm meg. Elindultam a házhoz. Fölmentem az ajtóhoz ami tényleg be volt kulcsolva. Fölmentem a tetőre. Volt egy ablak. Arról lerobbantottam a vasat egy tojásgránáttal és bemásztam. Volt bent egy ágy egy szék. Meg egy kis íróasztal, és egy ruhásszekrény. A ruhásszekrénybe voltak bedobva a relikviák egy zsákba. Ez szépen kivettem. Leültem a székre és vártam.
Délután három körül hallom hogy jön valaki. Feljött az ajtó elé. Szépen ültem a széken és a pisztolyt az ajtóra tartottam. Amikor láttam a fejét, lelőttem. Még belelőttem 3at hogy meggyőződjek hogy meghalt. A sztalkert ledobtam a közeli mocsárba az ajtót bezártam és elindultam janovba. Ha egy kicsit dolgozok rajta nagyon jó búvóhely lehetne abból a szobából. Még biztos ami biztos alapon leszedtem a létrát. senki el ne foglalja a "lakásom".
Janovba odaadtam a sztalkernak a zsákot. Megszámolta a relikviákat. Megvolt mind. Adott 20000 Rubelt és egy Berettát hangtompítóval. Egyenlőre janovba maradok. Megkértem Nitrót hogy állítsa át a pisztolyt úgy hogy automata tüzelés mód is legyen benne. 2 óra múlva elkészült. 2300 Rubelt kért én meg elmentem pihenni.
 
Mikor lerendeztem a lerendeznivalómat és hát egy kicsit nagyon eliszogattam, kutatni kezdtem a lány után. Bűzlöttem a piától, de mikor hallottam, hogy megsebesült kijózanodtam némiképp.
El is indultam a tudósok laborjába. Előzőleg elmondták, hogy egy sztalker tette. Ekkor nagyon dühös lettem. Az ilyen állatokat ki szoktam herélni !
Nem hagyom magára, egy időre biztos nem.
Megérkezve berontottam a szobába. Olyan határozott léptekkel, hogy idejük se lett volna felállni.
-Ki maga ? Kérem távozzon !
Jussi:
-Nekem ember nem parancsol !
Ekkor felállt a sztalker és a fegyveréért nyúlt. Majd a következő pillanatban azt veszi észre, hogy a késemmel a combján kopogtatok.
-Semmi gond ! Őt ismerem ! -Szólalt meg Oksana.
Mindenki eltette a fegyvert, majd odaléptem a hölgyhöz, levettem a napszemüvegem, és megkérdeztem:
-Jól van ?
Oksana:
-Már jobban.
Jussi:
Megengedi, hogy felolvassak magának ?
A hölgy először csak nézett. Nem értette, de nemsokára egyetértően biccentett.
-"Nem, nem engedlek, fogom a kezed:
Az Isten lánca vagyok én neked.

Kötlek, magadhoz, élő kötelekkel,
Komoly, virrasztó, nehéz szeretettel.

A ködlő múltat, akarom, feledd,
S állj meg hajnalló mélyeid felett.

És nézz magadba boldog félelemmel:
Isten szemével és az én szememmel."
Mikor befejeztem, nem tudta mire vélje a dolgot. Meg is kérdezte:
-Maga pap ?
Jussi:
-Nem, nem vagyok az. Csak egy vándor aki hitben él, és öl ha a gonosz fenyeget.
Hallva ezeket a lány megnyugvást érezhetett. Elfordult, majd tovább aludt. Én pedig tovább ültem mellette azon a széken.
 
Ahogy az ágyra vetettem magam, már aludtam is....
Másnap nem éreztem semmit a másnaposságból, de a szívem rendkívülien tele volt megbánással...
vettem egy fürdőt, majd új ruhát vettem magamra, de a ruha váltás se hozott megnyugvást....
bementem a rádiós szobába, és küldtem egy rövid üzenetet Bruhanovnak:

Kósza, itt Thunder, gyere vissza azonnal a kordoni helyőrségre, de csak te egymagad, fontos dologban kérem a segítséged, nem ér rá holnap, még ma!

délre ide is érkezett egy helikopterrel.
elmondtam neki a történeteket, 1 részről láttam rajta azt hogy csalódott a döntésemben, de másrészről értett, és szánt is amiatt hogy sajnálom a lányt, és segíteni akarok, de szerinte nem megoldás az Oázis, már ha egyáltalán létezik is....
hossza rábeszélés után végül is csak ráállta dologra.
ketten elvittünk egy helikoptert, kimentünk a helyre ahol elásták őket, és ketten kiástuk a hullákat.
ásás közben a halotti bűz szinte elviselhetetlen volt, e-miatt Kósza szentségelt is és félig azon volt hogy vissza ássa őket békében nyugodjanak, de én erősködtem hogy lehetséges a dolog.
kérdezte hogy miért hiszek benne ennyire, miért nem felejtem el, ekkor mondtam el neki hogy amikor utoljára néztem a lány szemében könyörgést láttam...
ekkor értette meg miért látok reményt a legendában...
miközben a két holtestet feltettük a helikopterre, megjelent két ember, az egyik ismerős volt, dimitrij öccse volt az...
a másikat nem ismertem fel, de amint megláttak minket hogy kihantoltuk a sírt, tüzet nyitottak, és ordibáltak ránk mindenféle válogatott szavakat....
Kósza lelőtte volna őket, de e helyett csak kilőttem a fegyvert a kezükből.
ez alatt Bruhanov izzította a gépet, és felszálltunk.

majdnem 2 óra múlva megérkeztünk a yanovi légtérbe.
tovább mentünk az állomás felett, egészen a legkihaltabb helyre mentünk...
leszálltunk, és gondolkoztunk merre lehet az Oázis...
 
Radovan Malashenko:
Jól van lepattantak az oroszok. Lehet menni.
Megkezdődött az akció. Egy jól felszerelt csapattal megkezdtem az utazást a reaktor felé. Pripyatig helikopter visz. Ezek a srácok nem kispályások. Berkut,Spetsnaz,SBU vegyesen. Remélem olyan jók is...
A vörös erdő következik...
 
Egy orvos költött fel.
- Hölgyem! Hölgyem, ébren van?
- Mmm... Most már igen - szóltam meggyötörve, majd ásítottam.
- Egy kés fél centiméter mélyen végighasította a nyaka jobb szélét, alig kerülve el az ütőerét. A csuklóját pedig felületi vágások tarkítják, ezeket a sebeket lekezeltük. Értesültem a sérülése körülményeiről is, ha akarja, igénybe veheti egy pszichiáter segítségét... Az ilyesmi általában megviseli a nőket.
- Köszönöm, jól vagyok... Csak a fejem fáj rettenetesen.
- Igen, ez a nyugtató hatása.
- Nyugtató? Miféle nyugtató... felületi sérülések kezeléséhez nem kell sem altatás, sem érzéstelenítés!
- Ööö... Amikor behozták, rángatózni kezdtett, szükségesnek láttuk.
- Biztos csak valami reflex... Köszönöm a segítséget, mikor távozhatok?
- Lehetőleg várjon estig, amíg kipiheni magát. - mondta a doki, majd kiment.
Én félálomban merengtem, mindenféle ostobaságon gondolkodtam. Egyszer csak Wolf rontott be a szobába, nagyon indulatosnak tűnt.
A többiek fegyvert akartak ráfogni, de én közbeléptem:
- Semmi gond, őt ismerem!
Levette a szemüvegét, majd az ágyam mellé lépett.
- Jól van? - kérdezte.
- Köszönöm, már jobban.
- Megengedné, hogy felolvassak magának? - meglepődtem ezen a kérdésen.
Felolvasni? Végül zavaromban bólintottam neki. Egy verset olvasott fel, talán Sík Sándortól. Szeretem az irodalmat.
- Maga... pap? - kérdeztem tőle.
- Nem vagyok az. Csak egy vándor, aki hitben él, és öl, ha a gonosz fenyeget. - válaszolta.
Ezt nagyon megnyugtató volt hallani. A fal felé fordultam, és lehunytam a szemeim, majd lassan elaludtam.
Mikor felkeltem, Jussi épp az orvossal beszélt az állapotomról. Mikor meglátták, hogy ébren vagyok, a doki így szólt hozzám:
- Kisasszony, javaslom, hogy lassan fáradjon ki, mert több sürgős betegünk van...
- Sietek, még összepakolok gyorsan.
A táskámba raktam a dolgaim, és kisiettem. Wolf mellettem jött. Épp az ajtó előtt találkoztam azzal, aki behozott.
- Nagyon köszönöm, hogy megmentett! Kérem, fogadjon el 5000 rubelt, csak ennyim van! - állítottam meg.
- Köszönöm, de ezt nem fogadhatom el. - válaszolt.
- Értem, végülis maga tudja. - szóltam meglepődötten.
Odakint Jussi megállt, és felém fordult:
- Merre tovább, hölgyem?
- Nem is tudom. Ha van kedve, elmehe... elmehetn... - elakadt a szavam, hirtelen minden összemosódott előttem - elm... a nyu... a nyugt.... a nyugtató! Vigyen innen... minél messzebb! - összeszorult a torkom, és nem tudtam tovább beszélni.
Elestem, görcsbe rándoltak az izmaim, és szánalmasan kétségbeesve vonaglottam a földön. Wolf a vállára vett, és szaladt velem.
- Keresünk valami jó rejtekhelyet... - mondta. Ismét elvesztettem az eszméletem.
 
Kihoztam a lányt a laborból. Eleinte úgy tűnt minden rendben, de egyszer csak rosszul lett, és kiderült az is, hogy valamit itt műveltek vele. Elszállítom a hölgyet egy faluba. Nem messze Szadovszktól. A sztalkerektől tudtam meg, hogy errefelé könnyű eltűnni. A doktor bácsival is elbeszélgetek, ha ezzel végeztem.
Egy régi házra esett a választás. Nem luxus, de takaros. Pár matracot, és petróleumlámpát kerítve szebbé varázsoltam a helyet. A lány ébredezett, és biztosítottam róla, hogy jó helyen van, és jön a segítség.
Nos lássuk miből élünk.
2 db 50cm pengéjű borotva éles kés ,egy Suomi M31 3 dobtárral és 6 dobozzal ,amik a mellkhasamon lógnak tárolókban,egy makarov pm 2 tárral,végül a két puszta kezem. Lőszer híján nem vagyok. Elmegyek a tojásért...

A laborba könnyebb volt már bejutnom, de a bisztonsági őrt meg kellett nyugtatnom a két öklömmel. A doki pedig, mint egy rémült kis nyuszi bújt az asztal alá. Akkor ilyedt meg a legjobban mikor ketté is törtem fölötte.A grabancánál fogva fölemeltem, és csak annyit mondtam:
-Hol ?
Doki:
-A szekrényben a jódtabbletták fölött ! Kérem ne bántson ! Ez egy magas sugárzási szint elleni gyógyszer volt amit adagoltunk. Kissé eltúloztuk az adagot, de nem volt a kísérletre jelentkezőnk, úgyhogy...
Hozzávágta az orvost a szekrényhez és az teljesen behorpadt ettől. A szekrény kész patika volt. Minden volt benne. Bepakoltam mindent a málhazsákomba, majd a dokin átlépve újra véggázoltam septében a nádason, és a mocsaras területeken.
Visszaérve a lányt görcsök rázták. Szegény nagyon rossz bőrben van. Lefogtam és kanalat tettem a szájába. Erre elmúlt, de újra eszméletét vesztette. Először a gyógyszert adtam be neki,néhány korty vizet,majd pár falat konzervált húst, kenyérbelet,és barackdarabokat,persze ez is konzervált.
A "lakoma" után én is ettem,de én már egy üveg borral csillapítottam szomjamat, majd akaratlanul ám,de elnyomott az álom.
 
Már több napja ebben a mocsárban élek a Tiszta égboltosokkal de nem vállalok küldetést. Leginkább a Kalinka küldetést vállalom miszerint berúgni minden este. Nem jó móka, fel is kopik az állam hamar ha így folytatom. Ittam még egy kalinkát reggel meg felvettem valami küldetést. Egyszerűnek tűnt a dolog, egy orvlövészt kellett elintéznem. Egy ismeretlen figura lelövi az embereket a mocsárban. Csak annyit tudni róla hogy jó lövész. De én mégjobb vagyok. Kiástam a cuccaimat, kitisztítottam őket(koszosan raktam el őket amilyen hülye vagyok, mázli hogy jött ez a munka) és elindultam vadászni. Egy régi templom tetejéről lövöldözött valaki a többi Stalkerra. Távcsővel megnéztem és nem az én emberem. Elkezdtem körülebb nézni(van ilyen szó?) és észreveszek egy újoncot akit egy toronyból lelőttek. Mivel ez egy mocsár nem használhatom az álcahálómat. De közel kell kerülnöm hogy jól lássam. Lehasalok, elkezdek kúszni a torony felé a nádasban és még nem vett észre. Mikor már alatta voltam majdnem céloztam és lőttem. A sisakja lerepült. "Hihijjjjjjj Inyokrav megütötted a főnyereményt!"-gondoltam. Indulok fel érte mikor arra leszek figyelmes hogy a kezei ugyanúgy fogják a puskát pedig kell egy kis idő hogy beálljon a hullamerevség, ki kellett volna ejtenie a kezéből a puskát. Ekkor a földre vágom magamat és bemászok a legközelebbi fedezékbe. Várt rám. De hogyan? Ki kell derítenem hol van. A késemre ráragasztottam a tükrömet majd kinyújtottam. Sehol semmi. Hála istennek. Kinézek és nem lőnek le. Ez egy jó pont gondoltam. Felmegyek a toronyba és átnézem a dolgokat. Egy szalmabábú aminek a feje egy vérrel telt zacskó. Profi munka. Megnéztem a fegyvert. Ez viszont igazi puska volt. Egy AK47-es rászerelve egy távcső. Magammal vittem minden használható cuccot. Mikor visszaértem a táborba elmondtam mi történt. Azt mondták hogy ma nem ott hanem a keleti részen tevékenykedett. Másnap reggel megittam a gyógyteát(kalinka) és informálódtam a dolgokról. Ma a déli részen halt meg pár Stalker. Odamentem. Egy stalkert mikor lelőtt megmutatta a helyét. Sima ügy volt. A régi trükköt használtam miszerint úgy mozgok hogy lássa egy pillanatra hogy hol vagyok majd egy boton kidugtam a satyimat. Amikor töltött újra akkor lőttem le. Felmegyek átvizsgálni. Ahogy nézegetem a dolgait felfigyelek a precíz puskájára. A Vintarral vetekszik. Elviszem a szerelőhöz hátha ad valamennyit érte. Mikor visszaértem a táborba és elmondtam mi történt megkaptam a 20 000 rúbelt és a fegyver eladásából is bejött 10 000. Ez 30 000 rúbel. Ami annyit tesz hogy egy darabig még berúghatok nyugodtan. Kezdem is!



Mivel eddig nem írtam le a karakterem tulajdonságait most megteszem:
Név: Inyokrav Rötömöd (Inyokravnak hívja mindenki mert így mutatkozik be mindig)
Származás: Magyarország
Kora:24 éves.
Előélet:Az apja tanította először lőni. Mikor felnőtt eldöntötte hogy ő lesz az első Magyar aki a Zónából fog megélni. Úgy szerzett tudomást erről hogy régi orosz barátja hozott neki egy leletet ajándékba amit egyszer tüdőgyulladásban szenvedő húga kezébe adott és a húga-akiről már lemondtak- fél óra múlva már járt meg semmi baja nem volt. Az orvos ezt a Leletet 10 000 000 forintért vette meg. Azért jött a Zónába hogy több ilyen leletet adjon el és a keresett pénzt kivigye családjának. Mikor a családja autóbaleset áldozata lett úgy döntött hogy belép a titkos bérgyilkosok frakciójába a Lövész frakcióba akit egy nagy lövészről bizonyos Strelokról mintáztak. Itt a kitűnő lövészi képességeinek hála hamar a különleges alakulat tagja majd parancsnoka lett.
Szándékai: Nagy szándékai nincsenek. Mivel családja halott nincs vesztenivalója se kötődése. Csak a megélhetés a célja. Amint úgy érzi elég pénzt gyűjtött össze lelép a zónából.
 
3.

Dmitrij

Már vártam 10 perce amikor az egyik velünk lévő katona odaért. Kiszedtem a gránátomat és elindultunk a csapathoz. Félúton találkoztunk is velük. Elindultunk fel amikor rádióztak hogy orvlövész vár minket. Három helikopterről adtak le rá lövést. Ezután az egyik leszállt értünk ami visszavitt janovba.
Ott az őröket ájultan a Professzort pedig félholtan találtuk. Ez már sok. A katonaság védelmét kértük. A sztalkerek lőtték szét a janovi labort is és robbantották föl. Az a két személy nem teheti be a lábát ebbe és a másik 2 bunkerbe se aki rátámadt a profra és aki bent volt a gyengélkedőn. Mondta a professzor miután magához tért. Engedélyt adott a katonai csapatok lekérésére. Rádióztunk a katonaságnak akik azt mondták hogy küldenek tíz embert.
Én elmentem megvizsgálni az általam talált dokumentumokat. Ez nem is pszi sugárzást bocsátott ki hanem egy magas frekvenciát. Feltételezésük szerint ez távol tartja az emberektől a mutánsokat. Egyszerűen letesztelték hogy hatásos volt e a kísérlet. Ha igen akkor a tesztalany összeesett és lekapcsolták a gépet. Namárha elvégzünk pár kísérletet embereken hogy biztos nem veszélyes akkor kipróbálhatnánk mutánsok ellen megnövelt hatóerővel így effajta mutánspáncélt kreálva egy épület köré. Mobilis használata nem lehetséges mivel hamar kifogyna az áramellátás, és nehéz is lenne.
Először is meg kell csinálni egy helyben használható prototípust. Talán meg tudom csinálni egy fülhallgató példájára így ha veszélyes a többiekre nem hat. A gépésszel megosztottam ötleteim majd elkészíti. Két óra elég lesz. Én addig elmentem pihenni.
2 óra múlva

A prototípus elkészült. Már csak ki kéne próbálni. Közbe megérkeztek a katonák. Az egyik Dutyist elküldtem janovba tesztalanyokat hozni. Adtam neki 500 Rubelt. Kérdezte mennyit küldjön, mondtam hogy kettőt hármat. Jött is 2 sztalker. Elmondtam a veszélyeket, meghogy le lehet kapcsolni ha szólnak. Plusz fejenként kapnak 5000 Rubelt. Természetesen beleegyeztek. Egy egy kísérlet egy óráig tart. Így biztos hogy nincs e kártékony hatása. És egyszerre csak egy jöhetett. Az elsőnél minden rendben ment. A második is rendben de 4 órát bent tartjuk őket megfigyelésre. Semmi bajuk nem volt így elengedtem őket az 5000 Rubeljukkal.
Már csak fel kell erősíteni a jelet. Ezzel Éjfélig dolgoztam.
 
Yurij:
Miután vissza jöttem az Agropromi portyámról, estefelé kiültem a tetőre két üveg vodkával, és a távolban felállított konzerveket és üvegeket lövöldöztem. Egyre jobban célzok, ennek hasznát vesszük ha legközelebb rabló támadás lenne. Épp töltöm újra a puskát amikor a réten, ahol az elhunyt társaink pihennek, halvány mozgolódást látok. "Már megint a rohadt mutánsok!" Mondtam Grigorijnak. Lemásztam a tetőről, fogtuk a lámpát, és a sírok felé mentünk. "Nem igaz hogy ezeket a falánk dögöket még az anomáliák se tartják vissza." Mondta Grigorij. Lassan odaérünk, de a látványtól elborzadtam. Két fickó ásta ki a sírt. "HÉ! TI MEG MI A FRANCOT CSINÁLTOK?" Ordítottam rájuk. De azok hirtelen fegyvert rántottak, és a lövöldözés közben felráncigálták a koporsókat egy katonai helikopterre. Monolitosokhoz illő veszettséggel próbáltuk megállítani, és megölni a sírrablókat, de az egyikük a fegyvereinket célozta meg, és előtte a kezünkből. Aztán helikopter felszállt, és elrepült a koporsókkal együtt. "A sírgyalázó k***a any*tokat!" Ordítottam fel. Vissza érve a kocsmába, elsősegély dobozért nyúltam, mert az amelyik a fegyvereket lőtte, telibe trafálta a kezemet. A golyó akadálytalanul keresztül haladt. Kétszer-háromszor teljesen átkötöttem. Másnap, nyitás után mindenki az esti lövöldözésről kérdezősködött. El is mondtuk nekik az össze tűzést azzal a két katonával. Mindenki felháborodott az eseten. És ez így terjedt szét a stalkerek között. Még a szabadok is hallották a hírt. De az olaj a tűzre az volt, amikor egy stalker berontott az ajtón, és elmondta mindenkinek, hogy egyenesen a kordonból jött ahol a kopasz falut megtámadták a katonák. Minden független stalkert megöltek, és feldúlták a falut. Úgy néz ki, egyeseknél betelt a pohár. Egy stalkerekből, és szabadokból álló vegyes csoport, még aznap összeverődött a kocsmában, és elhatározták hogy visszavágnak a hadseregnek. Azt eszelték ki, hogy holnap estétől levadásznak minden katonai stalkerből álló járőr csapatot. Mikor önkénteseket toboroztak, a legtöbb stalker komplett idiótának nevezte őket. Viszont ennek ellenére is sikerült egy pár hülye vállalkozó szellemű embert összeszedniük. Aztán amíg a legtöbb stalker inkább lazított, és képződményt keresett, addig ez a csapat hamarosan elkezdte a vérfürdőt. Először a itt a környéken, aztán már máshol is elkezdték vadászni a katonákat. Elég eredményesen dolgoztak, de a legtöbben így is eszementeknek tartottuk őket. Mi úgy gondoltuk, hogy tényleg felháborító amit a hadsereg mostanában csinál, de nem éri meg ezért felbosszantani őket. Ha a stalkerek fellázadnának, a hadsereg fogná magát és a gépeikkel meg a fegyvereikkel olyan háborút kezdenének, hogy az egész zónát a földbe döngölnék. Engem is hajtott a személyes bosszú, hogy azt a két barmot megkeressem és jól megagyaljam, azért amit csináltak, de ezért nem öletem meg magam.
 
Kosztyánnal:
Tom itt Kosztyán, meg vannak az embereid, mint itt van a kordonban, kissé türelmetlenek, és gorombák mindenkivel úgyhogy jobb lenne ha ide jönnél és megmondanád nekik és nekem miért hozattad ide őket!

a rádió üzenet után megkerestem a tegnapi mészárlós csapatot, és dimitrijt.
Vissza hívtam őket, és elmondtam hogy az elmúlt 2 napban 3 katonai stalkert öltek meg a katonai raktárak felé.
2 felderítő volt, csekély fegyverzettel, de nagy tapasztalattal, valamint a harmadik ember még életben van, de beszorították egy vörös erdőhöz közeli épületbe, és azonnal segítségre van szüksége.
A katona kulcsfontosságú információkat szállít, így életben kell maradnia!
Minden más küldetése hanyagolható, most ez élvez prioritást!
5 perce van felszerelkezni az embereivel, utána elindulnak a helikopterrel.
ha már biztonságban van a katona, tegye fel a gépre, és küldje vissza vele.
ön viszont maradjon a környéken, és nyomozza ki hogy ki áll a katonák megtámadásának ügyében személy szerint, ha meg van küldje személyes üdvözletem!
Értettem Uram! jött a válasz.
 
Vissza
Top Alul