- Csatlakozás
- 2025.12.21.
- Üzenetek
- 307
- Reakció pontszám
- 124
- Hely
- Komárom
- Webhely
- balagefilm.blogolok.hu
Nagyítás - نمای نزدیک
iráni feliratos filmdráma
A film története
A film egy valós eseményt dolgoz fel, ráadásul egészen meghökkentő módon: a szereplők önmagukat alakítják.
A sztori középpontjában egy szegény, mozirajongó férfi, Hossain Sabzian áll, aki kiadja magát a híres iráni rendezőnek, Mohsen Makhmalbafnak. Egy jómódú családot azzal hiteget, hogy következő filmjét az ő házukban forgatja majd, és a családtagok lesznek a főszereplők. Amikor a csalás lelepleződik, Sabziant letartóztatják.
Miért zseniális?
Dokumentum és fikció határán:
Kiarostami a hír hallatán azonnal engedélyt kért, hogy leforgathassa a bírósági tárgyalást. Később rávette az összes résztvevőt (a csalót és az áldozatokat is), hogy a kamera előtt játsszák újra a korábban megtörtént eseményeket.
Mély emberi dráma:
A film nem egy egyszerű szélhámosról szól. Sabzian motivációja nem a pénz volt, hanem a művészet iránti imádat és a vágy, hogy végre valakinek érezhesse magát a társadalomban.
A befejezés:
A film vége, ahol a valódi rendező és a hasonmás találkozik, a mozi történetének egyik legmeghatóbb pillanata.
„A mozi az az ablak, amelyen keresztül az ember látni akarja a világot, de Sabzian számára ez volt az az ablak, amin keresztül azt akarta, hogy őt lássák.” – Abbas Kiarostami
A film három szálon fut, amelyeket Kiarostami mesterien fésül össze:
A bírósági tárgyalás:
Ez a film gerince. Kiarostami engedélyt kapott, hogy két kamerával rögzítse Hossain Sabzian perét. Itt szembesülünk a váddal: csalás és bizalommal való visszaélés. A bíró engedi, hogy a rendező kérdéseket tegyen fel a vádlottnak, így a tárgyalás egyfajta pszichológiai elemzéssé válik.
A rekonstrukció:
A bírósági jelenetek közé ékelődnek be azok a részek, ahol a szereplők (az Ahankhah család és Sabzian) újraélik a becsapás pillanatait. Láthatjuk, ahogy Sabzian a buszon megismerkedik az anyával, ahogy belép az otthonukba, és ahogy napokon át „rendezi” őket, miközben ő maga is elhiszi a saját hazugságát.
A leleplezés:
Tanúi lehetünk a gyanú ébredésének és a rendőrség bevonásának, amit egy újságíró szemszögéből látunk, aki a szenzációt szimatolja az ügyben.
A főszereplő tragédiája:
A film legfontosabb eleme Sabzian vallomása. Kiderül, hogy a férfi nem anyagi haszonszerzésből csapta be a családot. Szegény nyomdászként élt, akit elhagyott a felesége, és a mozi volt az egyetlen menekülése. Amikor véletlenül összetévesztették a híres rendezővel, nem tudott ellenállni a kísértésnek: végre tisztelték, figyeltek rá, és fontosnak érezhette magát.
A technikai csavar:
A film végén, miután Sabziant szabadon engedik, a valódi Mohsen Makhmalbaf (akit Sabzian imitált) várja őt a börtön kapujában egy motorral. Kiarostami követi őket egy autóval, de a hangfelvétel folyamatosan megszakad (állítólag technikai hiba miatt, valójában művészi döntésből). Ez a jelenet mossa el végleg a határt a valóság és a film között.
Díjak :
1990 Fajr Nemzetközi Filmfesztivál - a zsűri különdíja
1990 Rimini Nemzetközi Filmfesztivál - Ezüst R-Díj
1990 Montreal Nemzetközi Új Mozi és Videó Fesztivál - Quebec-i Filmkritikusok Díja
1991 Dunkerque-i Nemzetközi Filmfesztivál - A város díja / Sajtódíj / Legjobb rendező díja
1992 Isztambuli Nemzetközi Filmfesztivál - FIPRESCI-díj (Nemzetközi Kritikusok Díja)
1996 Torinói Nemzetközi Fiatal Mozi Fesztivál (a film utóéletének részeként) - FIPRESCI-díj (Nemzetközi Kritikusok Díja) - különdíj
1999 Az iráni Film International magazin szavazásán minden idők legjobb iráni filmjének választották.
2012 A tekintélyes Sight & Sound (Brit Filmintézet) kritikai szavazásán bekerült a világ 50 legjobb filmje közé (42. hely).
2022 Ugyanezen a listán (Sight & Sound) óriásit ugrott előre: a kritikusok a világ 17. legjobb filmjének választották.
A film :