- Csatlakozás
- 2025.12.21.
- Üzenetek
- 354
- Reakció pontszám
- 131
- Hely
- Komárom
- Webhely
- balagefilm.blogolok.hu
Android 10
Opera 95
Lutra
magyar természetfilm
A Lutra (1986) egy klasszikus magyar természetfilm, amely Fekete István azonos című regénye alapján készült. A film egy vidra életét követi nyomon a születésétől kezdve a felnőtté válásáig, bemutatva a vízi világ kegyetlen, de gyönyörű körforgását.
A film főhőse Lutra, a hím vidra. A történet elején megismerjük a vidracsaládot, majd tanúi lehetünk annak, ahogy Lutra fokozatosan önállósodik. A vidra számos kalandba keveredik:
Megtanul vadászni és életben maradni a vadonban.
Összetűzésbe kerül ellenségeivel (például a rókával vagy az emberrel).
Megtapasztalja a magányt, majd a párkeresés időszakát.
A film különlegessége, hogy nem csupán dokumentumfilm, hanem egy lírai állattörténet. Kollányi Ágoston rendező hű maradt Fekete István stílusához, így a filmben nagy hangsúlyt kap a természet tisztelete és az állatok érzelemvilágának (persze emberi szemszögből történő) ábrázolása. A narráció segít értelmezni Lutra tetteit és a természet törvényeit.
Lutra vadászatai:
A film részletesen bemutatja, hogyan ejti el zsákmányait, például a villámgyors csukát.
Összetűzés a halászokkal:
A halászok (köztük Jancsi) neheztelnek a vidrára, mert sok halat megsebez vagy megöl, de nem eszik meg mindet. Miklós megfogadja, hogy addig meg sem nősül (a molnár lányát, Esztikét szeretné elvenni), amíg el nem kapja a vidrát.
Veszélyek:
Lutra egyszer majdnem pórul jár egy varsában (halcsapdában), de végül sikerül kiszabadulnia. Később egy téli kaland során egy pisztrángos telepre is ellátogat, ahol nagy pusztítást végez a halállományban.
Vándorlás:
A film végén Lutra messzire vándorol, eljut egészen a tengerig, ahol a víz sós íze és a hatalmas delfinek látványa újdonság számára. Végül egy számára megfelelő édesvízi területen telepszik le.
Természeti képek:
A film bemutatja a többi állat életét is, például a rókák (Karak) nászát és küzdelmét, a görényeket, vagy az éjszakai ragadozót, az Uhu baglyot.
Emberi sorsok:
A természet mellett Miklós és Esztike bontakozó szerelmét is nyomon követhetjük, ami a vidra kézre kerítésétől (vagy éppen el nem kapásától) függ.
Lenyűgöző operatőri munka:
A víz alatti és a közeli természetfotók még mai szemmel is kiválóak.
Oktató jelleg:
Játékos formában tanít meg sokat a vízi élővilágról.
Nosztalgia:
A magyar természetfilmezés egyik aranykorából származik.
Díjak :
1987 18. Magyar Filmszemle - a legjobb népszerű-tudományos film
1987 Giffoni Nemzetközi Filmfesztivál (Olaszország) - Ezüst Prizma Díj
1988 Kairói Nemzetközi Gyermekfilm-fesztivál (Egyiptom) - Arany Holnap-díj (A legjobb film)
1988 Teheráni Nemzetközi Oktatófilm-fesztivál (Irán) í Arany Delfin Díj
A film :
