Végül is gondoltam egyet és leformáztam a notit, feltettem rá egy Ubuntu 8.04-est. Röviden összegzem a tapasztalatokat így egy nap után, mert szerintem hasznos lehet. (Én még sosem használtam Linux-ot, így biztos pár megállapításom vagy meglepődésem abszolút triviális dolgokon fog megesni.)
Maga a rendszer egy CD-re elfér. Nem kell rögtön telepíteni, egy hosszabb, 5 perces várakozás után, ha ezt kérjük, felállít a CD egy teljes értékű rendszert a HDD módosítása nélkül. Ebben lehet ismerkedni az Ubuntu-val. Itt rögtön választhatjuk a telepítést vagy ismét újraindítva telepíthetünk. Kiválasztjuk a nyelvet (van magyar) és megkérdezi a rendszer, az egész HDD felhasználjuk-e (ebben az esetben mindent formáz) vagy megtartjuk a Windows-t is, ekkor eldönthetjük, hogy a HDD mekkora részét adjuk az Ubuntu-nak, ugyanis az egy külön fájlrendszerrel dolgozik (de állítólag Windows alól, sima mappába is telepíthető, erről is van írva az oldalon, bár ahogy olvastam, félmegoldás). Elvileg egy merevlemezen minden gond nélkül megfér egymás mellet a Windows és a Linux ezen verziója.
Maga a telepítés meglehetősen egyszerű, 25-30 perc, java fájlok másolásával megy el. Nincs sok kérdés, a folyamat eléggé önálló, grafikus, panasz nem lehet rá. Telepítés után rögtön feláll a rendszer (nincs közben vagy 3 újraindítás, mint XP-nél) és közli a gép, hogy most már CD nélkül is mehet a menet. Újraindíthatunk, a HDD-ről boot-olva (nekem itt volt egy kis gondom, mert viszonylag régi a ThinkPad, így először nem tudott boot-olni, de ez is megoldódott). Létrehozhatunk felhasználókat, jelszavakat, stb...
Ami a legmegdöbbentőbb volt számomra, hogy első indítás után minden hardvert az utolsó szegig a gépben tökéletesen felismert. A wifi egyből felcsatlakozott, azonnal volt net és még észbe se kaptam, máris letöltött és telepített 96 frissítést, mindezt újraindítás nélkül! (Hadd ne emlékeztessek arra, hogy frissít az XP.) Rövid ismerkedés után ami fura volt, hogy nincs hagyományos „Sajátgép”. Vannak a felhasználónak mappái, de például nem úgy értelmezi a rendszer a meghajtókat, ahogy egy windows. Ennek ellenére gyorsan meg lehet szokni. A Start menü helyén 3 gomb, (Alkalmazások, Helyek, Rendszer) van, ezt követik a gyorsindító ikonok, az óra, a kikapcsolás gombja illetve a futó feladatok (pl. hangerő vagy wifi). Akárhány menüt létrehozhatunk, azokat bárhova tehetjük, azokra bármit rápakolhatunk, így abszolút testre szabhatjuk a rendszert. A megjelenítési sémák között vannak klasszikusak is, így gyorsan Redmondi kinézetre válthatunk, eltüntethetjük a felesleges ikonokat, stb... Maga a megjelenítő rendszer 3 fokozatban kezel vizuális effekteket, abszolút korszerű, bár én kikapcsoltam minden feleslegeset. TFT-ken simítja a betűtípusokat, külön csomag telepítése után akár a Windows-osakat is.
Pozitív tapasztalat volt, hogy szinte mindenhez van alapból program, amit általában csinálunk egy gépen. Az openoffice kezeli a ppt-ket, a doc-okat és a táblázatokat, a Firefox 3 teljes értékű böngésző, van fájlkezelő, médialejátszó, stb.
A hardverkezelés nagyon gyors, egy USB memória felismerés nem tart tovább 1 mp-nél, azonnal tallózható, nincs illesztés, stb. Videóhoz, hanghoz ha kodek kell, mindent magától tölt le gyorsan. És ha már a letöltések: van egy úgynevezett csomagkezelő, nekem ez teljesen új volt, itt iszonyatos mennyiségű program közül választhatunk: kereshetünk névre vagy kulcsszóra, feladatra, mindenhez lesz megfelelő alkalmazás. Rengeteg fájlkezelő, FTP kliens, multimédiás eszköz van, egyetlen kattintás, gyors letöltés és már a gépen is van. Minden ingyenes, nyílt forráskódú szoftverről lévén szó. Ha találunk a neten egy új programot, amit ajánlanak, csak leszedjük a csomagkezelővel és már használhatjuk is.
Bizonyos keretek között az Ubuntu képes futtatni Windows-os programokat, próbaképp feltettem az IE ide vágó verzióját és valóban működött. Állítólag van olyan emulátorkörnyezet, ami alatt bármilyen, a Linuxhoz esetleg még nem illesztett szoftver futtatható. Megjegyzem, szinte minden XP-s alkalmazásnak van itteni megfelelője, például a csomagkezelőben az MSN szóra rákeresve máris előjött az aMSN, ami teljes mása nagyobb testvérének.
Energiagazdálkodás: 1 nap használat után bizton állíthatom, hogy kb 1,5x tovább tart az akksi ezzel a rendszerrel, mint XP-vel (utóbbival kb 2 órát bírta, előbbivel 3-at is, aktív használat mellett). A hűtőventillátor sokkal kevesebbet megy, ami arra utal, hogy a processzort is kevesebbet használja a rendszer. Megfelelő hardver esetén egyébként maga képes szabályozni az órajelet és szükség esetén csökkenti vagy növeli azt.
Sebesség tekintetében kétfelé bontanám a dolgot: a rendszer felállítása, bejelentkezés itt is eltart 1-1,5 percig, ennyi volt a windows esetében is, viszont miután felépült a rendszer, az egyes műveletek sokkal gyorsabbak. Akkor is így van ez, ha két asztalt használok (merthogy alapértelmezésben 2 asztal van, megduplázva így a helyet, ami egy 1024-es monitoron igen hasznosnak bizonyult – az asztalok közötti váltás semennyi időt sem vesz igénybe). Általában véve nincs annyi várakozás idő és nem csak a programoknál, hanem mint mondtam, a rendszerműveleteknél (csomagok telepítése, frissítés, stb.) sem. Ezt az is fokozza, hogy nincs annyi kérdése az OS-nek, teszi a dolgát és mi már csak a végeredményt látjuk.
Tetszett az az egyszerűség, ahogy a terminálról (ez olyan, mint a CMD windows-ban) mindent meg lehet oldani. Példának okáért a trackpoint mutatóeszköz középső gombját akartam görgővé alakítani (ez volt az egyetlen hardver, amit alapból nem jól kezelt, de ez így volt a windows-nál is) és ehhez mindössze pár sort kellett begépelnem, az eszköz máris jó volt!
A biztonságosságról nem tudok nyilatkozni, bár a hivatalos ajánlásban az Ubuntu-val kapcsolatban ezt emelik ki elsők között.
Fagyást, leállást, indokolatlan lassulást még nem tapasztaltam, tulajdonképpen csak jót mondhatok a rendszerről. Kis erőforrású gépekre szerintem kifejezetten jó, mert mindennek az elvégzésére képes, amit a nagyok tudnak, csak épp gyorsabban és kisebb energiaigénnyel.