Linux

hispan

New Member
Csatlakozás
2006.06.23.
Üzenetek
13,102
Reakció pontszám
0
Hely
Budapest
Webhely
hispan.hu
Gondolkodom valami megoldásban laptopra, mert nem egy mai darab és XP-vel elég lassú. Arra jutottam, hogy korábbi windows verziót nem érdemes feltenni, maradt hát a linux.

Tudnátok javasolni valamilyen lenux verziót, amivel lehet netezni/kezeli a szokványos dokumentumokat, valamennyire biztonságos és grafikus a felülete? Nomeg persze egyszerű...
 
Végül is gondoltam egyet és leformáztam a notit, feltettem rá egy Ubuntu 8.04-est. Röviden összegzem a tapasztalatokat így egy nap után, mert szerintem hasznos lehet. (Én még sosem használtam Linux-ot, így biztos pár megállapításom vagy meglepődésem abszolút triviális dolgokon fog megesni.)

jaustin_saturated_full_logo_021_trans.png


Maga a rendszer egy CD-re elfér. Nem kell rögtön telepíteni, egy hosszabb, 5 perces várakozás után, ha ezt kérjük, felállít a CD egy teljes értékű rendszert a HDD módosítása nélkül. Ebben lehet ismerkedni az Ubuntu-val. Itt rögtön választhatjuk a telepítést vagy ismét újraindítva telepíthetünk. Kiválasztjuk a nyelvet (van magyar) és megkérdezi a rendszer, az egész HDD felhasználjuk-e (ebben az esetben mindent formáz) vagy megtartjuk a Windows-t is, ekkor eldönthetjük, hogy a HDD mekkora részét adjuk az Ubuntu-nak, ugyanis az egy külön fájlrendszerrel dolgozik (de állítólag Windows alól, sima mappába is telepíthető, erről is van írva az oldalon, bár ahogy olvastam, félmegoldás). Elvileg egy merevlemezen minden gond nélkül megfér egymás mellet a Windows és a Linux ezen verziója.

Maga a telepítés meglehetősen egyszerű, 25-30 perc, java fájlok másolásával megy el. Nincs sok kérdés, a folyamat eléggé önálló, grafikus, panasz nem lehet rá. Telepítés után rögtön feláll a rendszer (nincs közben vagy 3 újraindítás, mint XP-nél) és közli a gép, hogy most már CD nélkül is mehet a menet. Újraindíthatunk, a HDD-ről boot-olva (nekem itt volt egy kis gondom, mert viszonylag régi a ThinkPad, így először nem tudott boot-olni, de ez is megoldódott). Létrehozhatunk felhasználókat, jelszavakat, stb...

Ami a legmegdöbbentőbb volt számomra, hogy első indítás után minden hardvert az utolsó szegig a gépben tökéletesen felismert. A wifi egyből felcsatlakozott, azonnal volt net és még észbe se kaptam, máris letöltött és telepített 96 frissítést, mindezt újraindítás nélkül! (Hadd ne emlékeztessek arra, hogy frissít az XP.) Rövid ismerkedés után ami fura volt, hogy nincs hagyományos „Sajátgép”. Vannak a felhasználónak mappái, de például nem úgy értelmezi a rendszer a meghajtókat, ahogy egy windows. Ennek ellenére gyorsan meg lehet szokni. A Start menü helyén 3 gomb, (Alkalmazások, Helyek, Rendszer) van, ezt követik a gyorsindító ikonok, az óra, a kikapcsolás gombja illetve a futó feladatok (pl. hangerő vagy wifi). Akárhány menüt létrehozhatunk, azokat bárhova tehetjük, azokra bármit rápakolhatunk, így abszolút testre szabhatjuk a rendszert. A megjelenítési sémák között vannak klasszikusak is, így gyorsan Redmondi kinézetre válthatunk, eltüntethetjük a felesleges ikonokat, stb... Maga a megjelenítő rendszer 3 fokozatban kezel vizuális effekteket, abszolút korszerű, bár én kikapcsoltam minden feleslegeset. TFT-ken simítja a betűtípusokat, külön csomag telepítése után akár a Windows-osakat is.

Pozitív tapasztalat volt, hogy szinte mindenhez van alapból program, amit általában csinálunk egy gépen. Az openoffice kezeli a ppt-ket, a doc-okat és a táblázatokat, a Firefox 3 teljes értékű böngésző, van fájlkezelő, médialejátszó, stb.

A hardverkezelés nagyon gyors, egy USB memória felismerés nem tart tovább 1 mp-nél, azonnal tallózható, nincs illesztés, stb. Videóhoz, hanghoz ha kodek kell, mindent magától tölt le gyorsan. És ha már a letöltések: van egy úgynevezett csomagkezelő, nekem ez teljesen új volt, itt iszonyatos mennyiségű program közül választhatunk: kereshetünk névre vagy kulcsszóra, feladatra, mindenhez lesz megfelelő alkalmazás. Rengeteg fájlkezelő, FTP kliens, multimédiás eszköz van, egyetlen kattintás, gyors letöltés és már a gépen is van. Minden ingyenes, nyílt forráskódú szoftverről lévén szó. Ha találunk a neten egy új programot, amit ajánlanak, csak leszedjük a csomagkezelővel és már használhatjuk is.

Bizonyos keretek között az Ubuntu képes futtatni Windows-os programokat, próbaképp feltettem az IE ide vágó verzióját és valóban működött. Állítólag van olyan emulátorkörnyezet, ami alatt bármilyen, a Linuxhoz esetleg még nem illesztett szoftver futtatható. Megjegyzem, szinte minden XP-s alkalmazásnak van itteni megfelelője, például a csomagkezelőben az MSN szóra rákeresve máris előjött az aMSN, ami teljes mása nagyobb testvérének.

Energiagazdálkodás: 1 nap használat után bizton állíthatom, hogy kb 1,5x tovább tart az akksi ezzel a rendszerrel, mint XP-vel (utóbbival kb 2 órát bírta, előbbivel 3-at is, aktív használat mellett). A hűtőventillátor sokkal kevesebbet megy, ami arra utal, hogy a processzort is kevesebbet használja a rendszer. Megfelelő hardver esetén egyébként maga képes szabályozni az órajelet és szükség esetén csökkenti vagy növeli azt.

Sebesség tekintetében kétfelé bontanám a dolgot: a rendszer felállítása, bejelentkezés itt is eltart 1-1,5 percig, ennyi volt a windows esetében is, viszont miután felépült a rendszer, az egyes műveletek sokkal gyorsabbak. Akkor is így van ez, ha két asztalt használok (merthogy alapértelmezésben 2 asztal van, megduplázva így a helyet, ami egy 1024-es monitoron igen hasznosnak bizonyult – az asztalok közötti váltás semennyi időt sem vesz igénybe). Általában véve nincs annyi várakozás idő és nem csak a programoknál, hanem mint mondtam, a rendszerműveleteknél (csomagok telepítése, frissítés, stb.) sem. Ezt az is fokozza, hogy nincs annyi kérdése az OS-nek, teszi a dolgát és mi már csak a végeredményt látjuk.

Tetszett az az egyszerűség, ahogy a terminálról (ez olyan, mint a CMD windows-ban) mindent meg lehet oldani. Példának okáért a trackpoint mutatóeszköz középső gombját akartam görgővé alakítani (ez volt az egyetlen hardver, amit alapból nem jól kezelt, de ez így volt a windows-nál is) és ehhez mindössze pár sort kellett begépelnem, az eszköz máris jó volt!

A biztonságosságról nem tudok nyilatkozni, bár a hivatalos ajánlásban az Ubuntu-val kapcsolatban ezt emelik ki elsők között.

Fagyást, leállást, indokolatlan lassulást még nem tapasztaltam, tulajdonképpen csak jót mondhatok a rendszerről. Kis erőforrású gépekre szerintem kifejezetten jó, mert mindennek az elvégzésére képes, amit a nagyok tudnak, csak épp gyorsabban és kisebb energiaigénnyel.
 
Kiegészíteném a dolgot: az ubuntu teljes rendszer nem fér el a cd-re, ahhoz, hogy mindenhez hozzáférj, a frissítést vezérlő listában (pl a synaptic csomagkezelővel lehet állítgatni) engedélyezni kell a universe és multiverse ágakat is. Az ubuntu csomagjai a debianból átvett .deb formátumú package-k, a csomagkezelője is onnan való (dpkg, apt-get).

Az Ubuntu közösség által közvetlenül támogatott programok a Main és a Restricted ágon találhatók, a CD-ne ennek egy része van rajta, illetve a netes frissítéshez ezeket automatikusan engedélyezi, Ha többet is akarsz, akkor kell a Universe (ezt még mindig támogatja az ubuntu közösség, de inkább csak a csomag maintaineréhez kell fordulni segítségért, ha baj van), és a Multiverse ág. Ez utóbbira azok a csomagok kerülnek, amelyekről tudható, hogy nem akadnak össze az ubuntu Main és restricted ágán található programokkal, de semmiféle támogatást az ubuntu fejlesztő közösségtől nem kapsz hozzá. Ha gond van, a debian közösséghez lehet fordulni kérdésekkel...

Az összes csomag kb 6 DVD-t töltene meg....

Még valami: az Ubuntu verziószáma a megjelenés időpontja : 8.04: 2008 április. A következő verzió a 8.10 verzió lesz, ha tartják a féléves megjelenési ütemet. Eddig tartották, kivéve a 6.04-est. ami 6.06-os lett, de cserébe 5 évig lesz támogatása. A többinek csak 2 évig.

Az új verzió megjelenésekor nem kell újratelepíteni, egyszerűen meg kell majd mondani a csomagkezelőnek, hogy ettől kezdve az új verziót szeretnéd használni és el kell indítani egy frissítést. Egy, maximum 2 lépésben lecseréli az egész rendszert az újra úgy, hogy a régi beállításaid megmaradnak...

Az én gépeimen gyakorlatilag a 5.10-es óta folyamatosan frissül a rendszer, bár én kedvelem az extrém sportokat, így nem a már megjelent stabil, hanem mindig a fejlesztés alatt lévő verziót használom, így naponta kell frissíteni a rendszert...

Az alap Ubuntu a Gnome ablakkezelőt teszi fel, de van KDE-s (KUbuntu) és XFCE-s (XUbuntu) verzió is. Az eltérés csak a telepítés utáni alapértelmezett ablakkezelők között (és az ablakkezelő specifikus kiegészítők között) van. Telepítés után bármelyik ablakkezelőt fel rakhatod a meglévők mellé, és minden belépésnél eldöntheted a logon képernyőn, hogy melyik ablakozót akarod használni közülük...

Kereszthasználat is lehetséges: pl a kde-hez kiadott k3b cd/dvd író a legjobb ilyen cucc (a Nero-hoz hasonló képességekkel), ami nyugodtan használható a Gnome-os környezetben is, csak fel kell tenni. Az ilyen "rendszeridegen" csomagok felrakásakor automatikusan (rá kérdezés után) települnek a szükséges csomagok, nem neked kell velük foglalkozni.

Emulátor környezet:

Alapból települ a wine, ez windows emulátor és a windows szoftverek jórésze használható rajta. Van egy fizetős változata, amit le kell tölteni a netről, regisztráció után, az több funkciót tud, így egy halom játék is megy alatta, ami a sima wine-vel nem.

Van ellenben egy qemu nevű emulátor a rendszerben (telepíteni kell), ami egy virtuális gép. Kb mint a VMWare, csak nem annyira sokoldalú. W95, W98 céljaira tökéletesen megfelel, A video kártya, amit emulál egy CYrrus Logic, zsuga, a hangkártya egy SB 16, a net meg egy NE2000-es Ethernet, azaz mindenhez van driver a régebbi windowsokban. Régi, vagy dos-os programok futtatására tökletes, ha a dosemu vagy a wine esetleg besokallna tőlük.

(összevontam - hispan1)
 
én openSuse-val ismerkedek mostan, eléggé érdekes a rendszer de tetszik ez az alternatíva is...
Ezelőtt a Mandriva linuxot nézegettem...órai munka miatt telepítettem, de valahogyan azt nem tudtam megszokni...egyenlőre :lol: , lehet hogy visszatérek hozzá, mert most felkeltettétek az érdeklődésemet
 
:D SaGa. meghoztad a kedven a Linuxhoz (mondjuk az már régóta megvan). egyetlen dolog tart vissza: az a 2 játék ami mindenképpen kéne: a Stalker meg a STEAM (CS, HL2, TF2). ezeknek az emulálása mekkora erőforrásigényt támasz, ha lehet őket így futtatni?
ami gépet terveztem nyárra (ha meglesz rá a keret) az elég jónak mondható (Q6600@ 3200 minimum, 2*2 GB DDR2, 8800GT)
 
Passz. meg kell keresni a winex oldalát (most látom, hogy már cedega névre hallgat): http://www.cedega.com/.
Itt szét kell nézni, mit lehet biztosan futtatni alatta. A STALKER még nincs közte, de gyanítom, nem a teljesítményhiány miatt. A HL2 bnne van a listában, a CS is, de még a COD 4 is, aminek nem kisebb a hw igénye, mint a stalkeré.

Vigyázat: a Cedega fizetős, havi 5 USD és minima 3 hónapot le kell perkálni, cserébe nem maradsz ki a folyamatos frissítésből. Az éves, nem frissítős licence 55 USD...

Mindenesetre én inkább a dualbootos megoldást javallanám, ha XP-d már amúgy is van: XP SP3, semmi sallang, játékoknak, másik partícióra meg Linux, netezésre és hasonlókra... A linux még egy jó darabig nem lesz igazi játékplatform, bár van rá is egy halommal...

A lényeg: előbb a windowst kell felrakni, majd utána a linuxot. Annak elég egy logikai partíció is, arról már elindul. Megoldható, hogy swapfile-t használjon, mint a windows, és ugyanazt a fájlt meg lehet mindkettőnek adni erre a célra...
 
hmm nemtom ezen még gondolkodnom kell, meg utánanézek. de jó lenne ha nem 2 os kellene...
 
egyébként emulétor nélkül a steam meg a hl2 az nem megy :roll: ?
 
Emulátor nélkül semmi sem megy. Van az ubuntuban egy beépített wine nevű szolgáltatás, ami csak a helyet foglalja, mert stabilan nem tud emulálni semmit. Van ellenben egy CrossOver nevű progi, ami péládul nekem a Win Office 2003-at tökéletesen futtatja, illetve próbálkoztam PhotoShop-al, de a 9-est nem szereti, hetest viszont még viszi simán.

Általános véleményem nekem is meg az ubuntus fórumozóknak is, hogy ha játszani akarsz vagy nem tudsz lemondani bizonyos XP-s programokról, akkor dualboot kell, mert az ubuntu nem tud és nem is fog tudni mindent futtatni és erre nem is törekednek, inkább minden programból csinálnak alternatív, ingyenes verziót. Szóval játékra XP.
 
Körülbelül mennyit foglal maga a rendszer? Kb. mekkora partíció érdemes csinálni hozzá?
Ha egymás mellé felrakok XP-t és Linux-ot, legegyszerűbben hogy lehet elérni, hogy legyen mondjuk egy fekete képernyős választó, hogy Linux-ot vagy XP-t akarok éppen használni?
 
Ilyen választót elvileg a Linux csinál maga. A legegyszerűbb, ha először felteszel egy XP-t az egész partícióra, töredezettségmentesítesz, hogy egy tömbbe kerüljön, majd elindítod a linux telepítést és az ubuntu tud magának kiszakítani helyet, megmondhatod, mennyit. Kb 20 giga javasolt, de ha kevesebb van, elég kevesebb is. Ha ez kész, akkor elvlieg a Grube, a Linux boot-olója csinál egy rendszetválasztót. Egyébként erről sokat lehet olvasni az ubuntu.hu fórumán.
 
Ha minden jól megy, valóban mindent megcsinál helyetted. Hozzáteszem, én nem próbáltam a két rendszert egy partíción, a fórumozók is a legtisztább útnak a teljes winyós telepítést mondják, de mint látjuk, működnek a kettős megoldások is, mert van rá igény.
 
Tibi":330p9jkk mondta:
Körülbelül mennyit foglal maga a rendszer? Kb. mekkora partíció érdemes csinálni hozzá?
Ha egymás mellé felrakok XP-t és Linux-ot, legegyszerűbben hogy lehet elérni, hogy legyen mondjuk egy fekete képernyős választó, hogy Linux-ot vagy XP-t akarok éppen használni?

Az Ubuntunak 8-10 giga bőven elegendő, ha nem akarsz túl sok doksit gyártani.

Xp-vel együttélésre úgy érdemes csinálni, hogy elosztod 3 fele a lemezedet.

Az elsődleges partíciót odaadod az XP-nek, C: gyanánt, arra telepíted.
Csinálsz 2 logikait. Ebből az egyik lesz a linuxé, 8.10GB, a másik meg a közös. Ez utóbbit FAT32-ra (linux nyelven VFAT) kell formázni, akkor mindkét rendszer kényelmesen tudja kezelni, bár 4GB-nál ngyobb fájlt nem lehet rá tenni...

Ha jó nagy (80GB+) lemezed van, akkor érdemes mondjuk egy 20-ast adni az XP-nek, 10-15-öt a Linuxnak, és a maradékot 30 GB körüli darabokra osztani, amiből az egyiket NTFS-re formázod, az esetleges filmfeldolgozás és egyéb, nagyméretű fájlokat igénylő feladtokhoz.
A Linux is képes már kezelni az NTFS-t, de inább csak olvastatni érdemes vele, írni nem feltétlen...

A kiválasztás nagyon egyszerű.
Felrakod az XP-t, majd elkezded telepíteni a linuxot. Nem hagyod neki automatikusan elfoglalni a lemezt, hanem megmondod, melyik partícióra akarod rakni (érdemes még az XP-vel elvégezni a partícionálást, vagy még az XP telepítése előtt valami mással).
Amikor megkérdi, hogy a boot managert hova tegye, megmondod, hogy a master boot recordba (MBR, aka partíciós tábla). Ez után megkérdi, hogy végignézze-e egyéb rendszerek után a lemezt. Ha igen, akkor megtalálja az xp-t és felveszi a listába, így bootoláskor egy képernyőt kapsz, amin minimum 4 lehetőség vam: Linux, Linux recovery módban, xp, memtest86. Azt indítod, amelyiket akarod. A linux recovery mód, az gyakorlatilag egy olyan üzemmód, aminek nincs grafikus felülete és csak a root-ot (admin) engedi be.

A fórumozók sajna nem a gyakorlott, hanem inkább a tanácskérő csapat tagjai, bár tanácsokat azért osztanak bőven...

A teljesvinyós telepítés nem biztos, hogy hasznos, az egy partícióra két oprendszer meg biztosan nem...

Inkább a lejjebb leírt metódust érdemes használni: elsődleges partíció az XP rendszernek (10 GB elég, ha a játékokat nem oda akrod tenni később), egy logikai a linuxnak, és egy-több logikai a programoknak és adatoknak...

A klasszikus linux telepítési ajánlás (szerveren kötelező), több partícióra osztott linuxot ajánl:

/ : kb párszáz mega, max 1 GB (windows amalógia: c:\windows\systemxx könyvtárak)
/var: 500MB-1GB, a rendszer "változóterülete", pl frissítéskor ide tölti le az új csomagokat.
/tmp: 1-2 GB, attól függően mit használsz. A képfeldolgozáshoz pl jó nagy kell (temp könyvtár. közös, mindenki ide "temporál", rendszerindításkor automatikusan törlődik a tartalma)
/home : ez a userek magánterülete, gyakorlatilag a windows "Documents and Settings" része. mérete a userek számától és adatterület igényétől függ.
/usr: 2-5 GB. Ide kerülnek a disztró programjai (c:\windows és C:\program files MS programjai)
/usr/local: ide kerülnek azok a programok, amiket nem a disztróból telepítesz, hanem helyileg fordítasz magadnak. Ha ilyen igény nincs, akkor nem kell külön tenni, ha van, akkor a mérete az igénytől függ. 1-2 GB-nál több egy házi gépen nem kell, sőt általában nem csinálunk külön ilyet.

swap: ez a lapozó terület, 2 GB körüli RAM mennyiséghez már biztosan szükségtelen, feltéve, hogy nem dolgozol fel 8-10 GB méretű fájlokat.

Otthoni, játszós gépen nem szokás használni, mert hamar belefuthatsz abba, hogy valahol felesleges üres helyed van, másutt meg hiányod. Ugyan a linkekkel ez könnyedén áthidalható, de gyakorlott rendszergazdát igényel. Előnye, hogy egy újratelepítéskor a /home-t békén lehet hagyni, így az adatok nem vesznek el. Akár másik disztóra váltást is túlélik így. Ha nincs sok user és nem tragikus az esetleges újratelepítés, nyugodtan mehet egy darabba az egész.

Amúgy, ha valaki csak ismerkedni akar a linuxszal, az ubuntu telepítő képes live cd-ként is üzemelni, mikoris csak egy fájlt rak a vincsire, amibe bepakolja a változásokat. Ebben a kategóriában a Puppy Linux a kedvencem. Ha újraírható CD-re teszed, akkor a frissítéseit pl saját magára kiírja, az adataidat meg usb-re, így bárhol használhatod, hordozható.

UTÓLJÁRA ÉS NYOMATÉKKAL MONDOM: NINCS KÉTSZERES v. TÖBBSZÖRÖS HSZ! - hispan1
 
Ne feledkezzünk meg az elengedhetetlen megoldhatatlan problémákról sem... Például notiknál (legalábbis a ThinkPad-oknál, ahogy olvasom) általános hiba, hogy ha akksiról megy, nem enged a TFT-re teljes fényerőt tenni... Ez roppant idegesítő.
 
hispan1":cgvv48ml mondta:
Ne feledkezzünk meg az elengedhetetlen megoldhatatlan problémákról sem... Például notiknál (legalábbis a ThinkPad-oknál, ahogy olvasom) általános hiba, hogy ha akksiról megy, nem enged a TFT-re teljes fényerőt tenni... Ez roppant idegesítő.

Engedi, csak az alapállapota az, hogy a proci lassabb, a fényerő felezett, a vincsi meg megáll időnként. Már a 4. TP-t nyűvöm...
Linux alatt a thinpkad-base és a tpctl csomagokkal lehet beállítani, mit hogyan kezeljen. Meg a kpowernow használata is ajánlott, ez a processzor tempóját az igényekhez igazítja, ha szabályozható.

Ubuntu esetén ajánlott a terminál ablakban kiadott "apt-cache search kulcsszó" parancs használata. Pl "apt-cache search thinkpad". Feladja az összes thinkpaddal kapcsolatos, telepíthető csomag nevét. Ez után az "apt-cache show csomagnév" paranccsal szzépen kiírja, pontosan mi is az a csomag, mik a függőségei, mit tud, stb...
 
Örök hálám, eddig ebben senki nem tudott segíteni. Leszedtem a tpctl csomagot (thinkpad-base-t is lerántotta hozzá), de grafikus felületet nem látok sehol, terminálban meg egy csomó érthetetlen lehetőséget sorol fel, ha lefuttatom. Mi is kell nekem ebből a TFT-hez? (proci órajele nem módosítható sajnos, ezt már az ubuntu is megjegyezte - régi 1.4-es cerka).
 
Pontosan milyen TP-d van?

Elvileg a "tpctl --pm-mod-battery=high" parancs kellene, de ez feltételezi, hogy van /dev/thinkpad device-od és hozzá is férsz, de a thinkpad-base modul nem minden típust támogat.

Jó lehet még a tpb csomag, amivel a thinkpad spéci gombjait (Fn+valami) kezelheted linux alól...

He a hotkey-k működnek, akkor nem tegyél föl semmit.

A Txx sorozaton (most ilyenem van, de gyanítom, a korábbiaknál is hasonlóan ment, csak már nem emlékszem) az aksiról való működéshez a képernyő fényességét a gép BIOS-a maga állítja be. Be kell menni a setupba boot közben, kikeresni a display-t és beállítani a Brightnesst medium-ról high-ra. Ezesetben az aksiról is max fényerővel tud menni, ha másképp nem döntesz az Ubuntu Power management-jében, vagy a gyorsbillentyűk pisztergálásával...
 
Vissza
Top Alul