Kairó 678 - ٦٧٨ feliratos (2010) 98'

[Balage]

egyiptomi feliratos filmdráma FHD

A film magyar nyelvű felirata az én munkám.

A Kairó 678 egy 2010-ben bemutatott, nagy visszhangot kiváltó egyiptomi dráma, amelyet Mohamed Diab írt és rendezett. A film a nők elleni mindennapos szexuális zaklatás tabutémáját dolgozza fel Egyiptomban.

A filmet csak ilyen formában tudtam beszerezni, hogy a portugál felirat rá van égetve. Ezt, azzal próbáltam ellensúlyozni, hogy a felirathoz fekete hátteret tettem. Nem szép, de legalább a film full HD. Maga a szöveg sem lett a legjobb. Két napi munka után egyszer újra is kezdtem.

A film cselekménye erősen épít valós eseményekre és átfogó kutatómunkára, bár a konkrét történetvezetés dramatizált.

A rendező, Mohamed Diab a film elkészítése előtt egy éven keresztül gyűjtött interjúkat és kutatta a nők elleni szexuális zaklatás problémáját Egyiptomban, hogy a történet hitelesen tükrözze a társadalmi valóságot.

A történelmi jelentőségű per

A film egyik főszereplőjének, Nellynek a karaktere és története közvetlenül Noha Roushdy valós esetéből merít. Ő volt az az egyiptomi nő, aki 2008-ban elsőként indított sikeres bírósági eljárást szexuális zaklatás miatt Egyiptomban. Ez az ügy mérföldkő volt, mivel korábban a zaklatás tabutémának számított, és a nők a társadalmi megbélyegzéstől félve nem mertek jogi lépéseket tenni.

Társadalmi valóság

A "néma" járvány: A film pontosan mutatja be, hogy a szexuális zaklatás mennyire elterjedt és mindennapos jelenség volt Kairóban, különösen a tömegközlekedési eszközökön. A rendező célja az volt, hogy megtörje a csendet, mivel a nők gyakran még a családjuknak sem merték elmondani a velük történteket a szégyenérzet és a "áldozathibáztatás" miatt.

Társadalmi reakciók: A filmben megjelenített kettősség – ahol a nők egy része is elítéli a zaklatásról beszélő áldozatokat, vagy ahol a családok a jó hírnevük védelme érdekében nyomást gyakorolnak az áldozatra, hogy ne pereljenek – pontosan tükrözi az akkori egyiptomi társadalmi viszonyokat.

Fiktív elemek

Bár a problémakör és a per valós, a cselekmény bizonyos elemei dramaturgiai célokat szolgálnak:

A bosszúálló karakter: A Fajza által elkövetett "önbíráskodás" (a zaklatók megszúrása) nem egy konkrét valós személy történetén alapul, hanem a rendező fiktív megoldása arra, hogy a vásznon keresztül láttassa a tehetetlenségből fakadó dühöt és az igazságszolgáltatás hiányába vetett hitetlenséget.

A három nő összefonódása: A három főszereplő (Fajza, Seba és Nelly) különböző társadalmi osztályokból érkezik, hogy a film a probléma összetettségét és minden társadalmi rétegre kiterjedő mivoltát bemutathassa.

Miért váltott ki ekkora hatást?

A film 2010-es bemutatása közvetlenül a 2011-es Arab Tavasz előtt történt. A művészeti alkotás sokkolta a közvéleményt, mert nyíltan beszélt egy addig elhallgatott témáról, és sokak szerint hozzájárult ahhoz a társadalmi párbeszédhez, amely végül a későbbi politikai és társadalmi változásokhoz is vezetett. Mohamed Diab rendező később nyíltan beszélt arról, hogy számára a film egyfajta "edutainment" (oktató jellegű szórakoztatás) volt, amellyel a nők elleni erőszakról szóló tabut kívánta ledönteni.

Összességében a Kairó 678 nem dokumentumfilm, de dokumentarista hitelességgel mutatja be azt a nyomasztó környezetet, amellyel az egyiptomi nőknek nap mint nap szembe kellett nézniük, és a benne foglalt egyik legfontosabb szál (a zaklatás elleni első bírósági per) teljesen valós alapokon nyugszik.

A történet három, különböző társadalmi háttérrel rendelkező kairói nő sorsát fonja össze, akiket közös traumájuk, a mindennapos szexuális zaklatás köt össze:

Fajza:

Egy szerény kormánytisztviselő, akit nap mint nap zaklatnak a zsúfolt buszokon (a címben szereplő 678-as buszon).

Seba:

Egy jómódú üzletasszony, akit egy futballmeccs forgatagában ér támadás.

Nelly:

Egy feltörekvő stand-up komikus, akit egy autós zaklatott az utcán.

Miután a hatóságoktól nem kapnak segítséget, és a társadalom közömbösségével szembesülnek, a három nő összefog, és a saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást: erőszakos bosszút állnak azokon a férfiakon, akik zaklatni merik őket. Eközben egy elszánt nyomozó próbálja felderíteni a városban elkövetett támadások sorozatát.

Nemzetközi elismerés:

A film több nemzetközi díjat nyert különböző filmfesztiválokon (például Chicagóban és Dubajban), és világszerte elismerést vívott ki bátor, szókimondó stílusáért.

Ez a film tehát nem csupán egy drámai thriller, hanem egy fontos társadalmi kiáltvány is a nők jogaiért és az elnyomó társadalmi normák ellen.

Képek forrása :

IMDB

Díjak :

2010 Dubaji Nemzetközi Filmfesztivál (DIFF) - legjobb színésznő: Bushra (a Muhr Arab díj kategóriában)

2010 Dubaji Nemzetközi Filmfesztivál (DIFF) - legjobb színész: Maged El Kedwany (a Muhr Arab díj kategóriában

2011 Egyptian Oscars (Egyiptomi Filmdíjak) - legjobb új rendező (Mohamed Diab)

2011 Catholic Center Cinema Festival (Egyiptom) - zsűri díja

2011 Taormina Filmfesztivál - ifjúsági zsűri díja (Youth Choice Award)

2011 Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál - Silver Hugo-díj (Ezüst Hugó): legjobb nagyjátékfilm

2011 Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál - legjobb színész: Maged El Kedwany (megosztott/kategória elismerés)

2011 Montpellier-i Mediterrán Filmfesztivál (Cinemed) - közönségdíj (Prix du Public)

2011 Montpellier-i Mediterrán Filmfesztivál (Cinemed) - fiatalok Közönségdíja (Prix Jeune Public)

2011 Nemzetközi Női Filmfesztivál (Salé-Marokkó) - Excellence Award (Kiválósági díj)

2011 Sydney-i Nemzetközi Filmfesztivál - Excellence Award (Kiválósági díj)

2011 Arabian Sights Filmfesztivál - közönségdíj

2012 Cordobai Afrikai Filmfesztivál (Spanyolország) - közönségdíj a legjobb filmért

2012 Heartland Filmfesztivál (USA, Indianapolis) - legjobb narratív nagyjátékfilm díja (a fesztivál szabályait különleges elismerésként módosították, hogy a film indulhasson)

2012 Khouribga Afrikai Filmfesztivál - legjobb film és legjobb női mellékszereplő díja

A film :

Facebook

www.facebook.com