Szia Hispan!
Tudod,én afféle régimódi ember volnék,és jobban megbízom a bevált régiben,ami bizonyított,mint a sok,de elektronikával telepakolt cuccosokban.És,hát így van ez a fegyverek megítélésének terén.AzAK-k bizony lehet,hogy alapból réginek bizonyultak,de a harcban mindíg is kiválóak,ha ismeri azt a harcos!
A jelenkori küzdelmek alapvetően ugyanis nem a harctéri ütközetekre,hanem a városi közelharcra épülnek,ahol vajmi kevés szerepe van a precíziós kiképzésnek.Amúgy a z AK-k is felszerelhetők lézeres irányzékkal,gránátvetővel usw.
A primitív elrendezés okán minimális a meghibásodás esélye-ahogyan Te is írtad volt(!)-a fegyver maga olcsó,nagy tömegben előállítható,relatíve gyorsan!
A finom kialakítás nem tűri a koszt,az ütődést,az extrém hő és páraviszonyokat,s az Ak-nál ez is szempont volt a tervezés során,ha jól emlékszem.Az Ak tölgyfatusával lazán szét lehet csapni valaki agyát,hogy az szétloccsanjon,próbáld ezt meg mondjuk egy M-16 klónnal!(Az üvegszálas műanyag is széttörik.)
A kilőtt lövedék ugyanúgy űrméret alattivá,vagy flechette-jellegűvé tehető,ha erre van szükség,s az elért sebzés gyakorlatilag hasonképpen halálos,még egy végtagsebzés esetén is,mivel az erek felrobbanását okozza.
A honvédségnél nekem ugyan AMD-m volt,de még most is szét tudnám szedni,s össze tudnám rakni becsukott szemmel.
No,a lényeg,nem akarlak győzködni,mert mindenki abban hisz,amiben tetszik neki,ez szívünk joga ugyanis,csak ha választanom kellen a valóságban,bizony én feltétlenül egy jó orosz modellre bíznám magam.
Nem voltam soha és most sem vagyok elájulva az amerikai,és általában a nyugati technikáktól,de azért toleránsan viseltetem velük szemben.