- Csatlakozás
- 2025.12.21.
- Üzenetek
- 307
- Reakció pontszám
- 124
- Hely
- Komárom
- Webhely
- balagefilm.blogolok.hu
Egy nép - Wan pipel
suriname-i feliratos romantikus filmdráma
A magyar felirat az én munkám, az egyetlen fellelhető felirat (angol) alapján, és a filmben látható holland nyelvű feliratok alapján.
A cím, a Wan Pipel (Sranan Tongo nyelven, ami a helyi kreol nyelv), magyarul pontosan azt jelenti: Egy nép. Ez a címválasztás 1976-ban, közvetlenül a függetlenség után, egyfajta politikai kiáltvány is volt: a rendező azt üzente vele, hogy a különböző származású (afrikai, indiai, jávai) suriname-iaknak közös jövőt kell építeniük.
Ez egy történelmi jelentőségű alkotás, ugyanis ez volt az első nagyjátékfilm, amelyet Suriname-ban forgattak az ország 1975-ös függetlenné válása után. A film a suriname-i nemzeti identitás, a szerelem és a faji/kulturális feszültségek kérdéseit boncolgatja.
Kulturális Örökség:
Suriname kormánya hivatalosan is az ország kulturális örökségének részeként kezeli.
Éves hagyomány:
Minden év november 25-én (a Függetlenség Napján) műsorra tűzik, ami egyfajta „népi elismerés”, hiszen ez az egyetlen film, amely ilyen kitüntetett figyelmet kap az országban.
A cselekmény középpontjában Roy (Borger Breeveld) áll, egy afro-suriname-i férfi, aki Hollandiában tanul. Egy nap sürgős táviratot kap, hogy édesanyja haldoklik, ezért hazautazik a fővárosba, Paramaribóba. Az útra holland barátnője, Karina ad neki kölcsön pénzt.
Hazatérve Roy-t lenyűgözi szülőföldje hangulata és kultúrája, és váratlanul szerelembe esik egy indiai származású (hindusztáni) ápolónővel, Rubiával. Ez a kapcsolat azonban komoly ellenállásba ütközik:
Faji előítéletek:
Mind az afro-suriname-i, mind a hindu közösség elutasítja a két fiatal szerelmét a konzervatív hagyományok miatt.
Identitásválság:
Roy-nak döntenie kell a modern, európai élete (és Karina) és a gyökerei, illetve Rubia között.
Családi konfliktus:
Apja ragaszkodik hozzá, hogy fia térjen vissza Hollandiába befejezni a tanulmányait, de Roy úgy érzi, kötelessége az újonnan függetlenedett hazájában maradni.
Miért fontos ez a film?
Kulturális mérföldkő:
Bemutatja Suriname sokszínűségét (kreolok, hinduk, jávaiak stb.) és azt a reményt, hogy ezek a csoportok „egy néppé” válhatnak.
Hitelesség:
A film dokumentarista stílusú, sok jelenetet az utcákon, valódi helyszíneken vettek fel, ami hű képet ad a 70-es évek Suriname-járól.
Klasszikus státusz:
Bár a bemutató idején anyagi bukás volt és majdnem csődbe vitte a gyártó céget, ma már a karibi és a holland filmművészet egyik legfontosabb alapműveként tartják számon.
A Wan Pipel kapcsán számos olyan izgalmas háttérinformáció van, amely segít megérteni, miért vált ez az alkotás Suriname nemzeti büszkeségévé.
Íme néhány további érdekesség:
1. A rendező, Pim de la Parra alakja
A rendező egy igazi különc volt a filmes világban. Korábban Hollandiában vált ismertté erotikus és provokatív filmjeivel (ő alapította a Scorpio Films-t). A Wan Pipel volt a legszemélyesebb projektje: saját bevallása szerint azért tért vissza szülőföldjére, hogy segítsen felépíteni az új ország kulturális identitását. A forgatás során azonban annyira túllépte a költségvetést, hogy a produkciós cége csődbe ment, ő maga pedig kegyvesztetté vált a holland filmes körökben egy időre.
2. Tabudöntögető szerelmi szál
A film idején a fekete (kreol) és az indiai származású (hindusztáni) közösségek közötti házasság Suriname-ban szinte elképzelhetetlen és szigorúan tilos volt társadalmi szempontból. Az, hogy a filmvásznon egy fekete férfi és egy indiai nő szerelmét mutatták be, óriási botrányt kavart, de egyben vitát is indított az ország etnikai megosztottságáról.
3. Amatőr szereplők és hitelesség
A főszereplőt, Borger Breeveldet (Roy), de la Parra egy kocsmában fedezte fel. Breeveld nem volt hivatásos színész, de karizmája és természetessége miatt tökéletes volt a szerepre. Érdekesség, hogy a filmben látható családtagok közül többen a valóságban is rokoni kapcsolatban álltak, ami még őszintébbé tette a családi drámákat.
4. A zene jelentősége
A film zenéje is a „keveredést” hirdeti: hallható benne hagyományos suriname-i dobzene (Kaseko), indiai dallamok és nyugati popzene is. A film főcímdala Suriname-ban a mai napig rendkívül népszerű, szinte olyan, mint egy második himnusz.
5. Politikai hatása
A film nem sokkal a függetlenség (1975) után jelent meg, egy olyan időszakban, amikor Suriname lakosságának jelentős része (százezrek) Hollandiába vándorolt ki a bizonytalan jövő elől. A Wan Pipel élesen kritizálta ezt a „menekülést”, és azt hirdette, hogy az értelmiségnek otthon kell maradnia felépíteni az országot.
6. A "Holland-kapcsolat"
Bár suriname-i filmnek tekintjük, a finanszírozás nagy része Hollandiából érkezett, és a film jelentős része holland nyelvű (a Sranan Tongo mellett). Ez jól mutatja a két ország közötti bonyolult, se veled-se nélküled viszonyt, ami a film egyik fő motívuma is.
7. Diana Gangaram Panday, aki Rubia-t alakította 2016. február 17-én hunyt el, 67 éves korában, Paramaribóban. Sclerosis multiplexben szenvedett.
A Wan Pipel történelmi háttere szorosan összefonódik Suriname függetlenedésével és a gyarmati múlt feldolgozásával. Ahhoz, hogy megértsük a film súlyát, látni kell az 1970-es évek turbulens időszakát.
Íme a film történelmi kontextusa és hatása:
1. A függetlenség eufóriája és válsága
Suriname 1975. november 25-én vált függetlenné Hollandiától, mindössze hónapokkal a film forgatása előtt.
A nagy kivándorlás: A függetlenség kikiáltása előtti években a lakosság közel egyharmada (kb. 150-200 ezer ember) Hollandiába költözött, mert féltek a gazdasági összeomlástól és az etnikai konfliktusoktól.
A film válasza: A Wan Pipel éppen ezt a sebet érinti meg: a főszereplő, Roy, a "kényelmes" Hollandiából tér vissza a bizonytalan Suriname-ba. A film egyfajta hazafias felhívás volt: ne menjetek el, maradjatok és építsétek a hazát.
2. Etnikai feszültségek (A "Divide and Rule" öröksége)
A gyarmati időkben a hollandok tudatosan elkülönítve tartották a különböző népcsoportokat.
A kreolok (afrikai származásúak) többnyire a városokban éltek és az adminisztrációban dolgoztak.
A hindusztániak (indiai származásúak) a mezőgazdaságban dolgoztak vidéken.
A függetlenség után ez a két nagy csoport egymásnak feszült a politikai hatalomért. A film szerelmi szála Roy (kreol) és Rubia (hindusztáni) között ezért volt politikai robbanóanyag: a rendező a vegyes házasságot a nemzeti egység szimbólumaként mutatta be.
3. A holland-suriname-i viszony (Post-Colonialism)
Bár az ország politikailag független lett, kulturálisan és gazdaságilag ezer szálon kötődött Hollandiához.
A filmben a holland barátnő, Karina alakja reprezentálja a régi gyarmattartót: ő adja a pénzt, ő kontrollálja Roy-t a távolból, és ő várja vissza a „civilizációba”.
Roy döntése, hogy végül otthon marad, a filmtörténetben a gyarmati függőségtől való végleges elszakadást szimbolizálta.
4. Későbbi politikai tragédia
Sajnos a film optimista üzenete („Egy nép”) a valóságban hamar elhalványult.
1980-ban katonai puccs történt Desi Bouterse vezetésével, ami diktatúrába és polgárháborúba taszította az országot.
Sokan úgy tekintenek a Wan Pipel-re, mint egy „elveszett aranykor” dokumentumára: egy rövid pillanatra, amikor Suriname-ban még őszintén hittek abban, hogy a különböző kultúrák békében élhetnek együtt.
5. Restauráció és elismerés
Évtizedekig a film elfeledettnek tűnt, mivel a negatív kritikák és a pénzügyi bukás megviselte az alkotókat. Azonban a 2010-es évekre Suriname-ban nemzeti kinccsé nyilvánították. A 2020-as években végzett digitális felújítás során derült ki, hogy a film nyersanyaga milyen értékes kordokumentum: Paramaribo 70-es évekbeli utcái, a piacok és a gyarmati építészet sehol máshol nem látható ilyen élethűen.
A film a Holland Eye Filmmuseum csatornáján is nézhető eredeti változatban :
Bocsánat, hogy hosszúra sikerült, de évek óta szerettem volna megnézni ezt a filmet. Akkor, még álmomban sem gondoltam, hogy a magyar felirat az én munkám lesz.
A film magyar felirattal, a képre kattinta elérhető :
Odysee :
Egy nép - Wan Pipel 1976 (Suriname) hunsub
Ez egy történelmi jelentőségű alkotás, ugyanis ez volt az első nagyjátékfilm, amelyet Suriname-ban forgattak az ország 1975-ös függetlenné válása után. A film a suriname-i nemzeti identitás, a szerele...
odysee.com
Utoljára szerkesztve:
Kapcsolódó Témák
