Csernobil

Jó képek, de minha néhány fotó erősen szerkesztve lenne, fura színek, árnyék hatások...
 
Az erkélyes kép tényleg szuperjó. Szép délutáni fényekkel jól mutat az erőmű.

Amúgy ez a mesterséges képmódosítás nagy divat, direkt borongós, szürke felhőe eget csinálni az erőmű fölé. Ugyanaz a perspektíva manipuláció nélkül, nyári vihar kellős közepén:

5279635.jpeg
 
Azt amúgy tudtátok, hogy a legnagyobb erőművi baleset nem Csernobilban volt? :)
 
Ipmaskmancick: Lehet, hogy a Stalkert is a Maja-naptárak szerint készítették, ha értitek mire gondolok...
 
1957-ben történt Majak (Szovjetunió) településén egy átlagosnál nagyobb területen kiépült erőműben (7 (!) reaktora volt). Kémiai láncreakció játszódott le egy tartályban majd robbanás következett be és így radioaktív anyagok szabadultak ki, olyan fény- és hangrobbanás kiséretében amit akkor a több száz kilométeres távolságból élők is észleltek. 20 ezer km2-en történt sugárszennyezés a csernobili sugárérték duplájával (!). A részletek pedig csak Gorbacsov "nyitása" után váltak ismertté. Az erőművet 2003-ban zárták be.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Majak

majak1.jpg


[Környezetvédelem kurzus keretén belül tanultunk az atomerőművi balesetekről. :)]
 
Na igen Mayak, mikor nemrég fizikaórán kiselőadást tartottam a csernobili katasztrófáról, amikor megemlítettem, hogy az csak a második legnagyobb atomkatasztrófa volt, akkor még a tanár is nagyot nézett. :D
Mert ugye az nem lett világhírű, mert szovjet elvtársainknak sikerült rendesen eltitkolniuk a nagyvilág elől, és akkoriba műholdak se pásztázták a földet, hogy feltűnjön, hogy valahol a földön erőteljes hőképződés történt.

A világ 100 legnagyobb katasztrófája c. könyvben írnak az 1958-as küsztüm-i (Szibéria) atomrobbanásról, és ezután jópár várost és falut letöröltek a térképről. De ennek a katasztrófának sem ismert a pontos oka, talán fegyvert próbálhattak, vagy véletlenül robbanhatott be egy hidrogénbomba. De nem sok hivatalos információ látott róla napvilágot.
 
Dutch":33pwizhi mondta:
1957-ben történt Majak (Szovjetunió) településén egy átlagosnál nagyobb területen kiépült erőműben (7 (!) reaktora volt).
Kattints ide a kibontáshoz...

Nomost először azt kelelne megállapítani, hogy milyen szempontból hasonlítjuk össze a baleseteket. A robbanás hatóereje, a környezetbe jutott aktivitás mennyisége, az áldozatok száma, az elszennyezett terület nagysága, vagy valamilyen más mérték szerint.

Eleve Majak (Cseljabinszk-40) nem erőmű volt, hanem egy hasadóanyag-előállító üzem, elsődlegesen egy vegyi gyár, ahol mind polgári, mind katonai célra állítottak elő hasadóanyagokat. (hasonlóképp a néhai Hanford Engineering Workshöz) Persze energetikai reaktor is volt ott, illetve a tenyészreaktorok hulladékhőjét is hasznosították, afféle kombinált ciklusú üzemként (ugyanúgy mint a Hanford 100-N esetében)

Majak esetében három, jelentősebb kibocsátási periódus volt:
1) 1949-1951, amikor a folyékony aktív hulladékot tisztítás nélkül egyszerűen a Tecsa-folyóba öntötték.
2) A "Kistim-baleset" (1957. szeptember 29), a már említett közepes aktivitású folyékonyhulladék-tároló felrobbanása
3) A Karacsaj-tó kiszáradása, amikor a tómederből a kiülepedett aktivitást egyszerűen kifújta a szél.

Előbb itt a 2) alatti eseményt tárgyaltuk. Ennél az eseménynél a robbanás hatóereje nagyobb volt min Csernobilban (70 t TNT vs. 30 t TNT), az aktivitás-kibocsátás kisebb (1,9 EBq vs 4 EBq)

Az emberi történelem legnagyobb radioaktív környezetszennyezése az 1) alatt, Tecsa-folyami kibocsátás volt, négy év alatt összesen kb. 144 EBq aktivitás került a vízbe, elszennyezve az Irtisz-Ob folyamrendszert és részben az Északi jeges-tengert.
 
Na most már tiszta, hogy a Küsztüm-nek is köze volt Mayak-hoz.
A ruszkiknak sikerült Jekatyerinburg környékén elég sok bajt okozniuk, mint pl. a 1979-es Biopreprat gyárból való lépfene kiszivárgás, amikor egy elromlott légszűrő miatt nagy mennyiségű spóra került a levegőbe és több mint százan meghaltak, aztán ezt ráfogták hogy piacon valakik fertőzött húst árultak (ami persze nem volt igaz) és ezért haltak meg sokan. De kicsit "fura" lehetett, hogy csak az éjszakai műszakosok haltak meg.
 
Majak az üzem neve volt. Kistim (Кыштым) egy város az üzemtől nyugatra. Az üzem melletti legközelebbi város mai neve Ozjorszk (Озёрск).
 
Hirt G. Sándor":opew15q4 mondta:
Dutch":opew15q4 mondta:
1957-ben történt Majak (Szovjetunió) településén egy átlagosnál nagyobb területen kiépült erőműben (7 (!) reaktora volt).
Kattints ide a kibontáshoz...

Nomost először azt kellene megállapítani, hogy milyen szempontból hasonlítjuk össze a baleseteket. A robbanás hatóereje, a környezetbe jutott aktivitás mennyisége, az áldozatok száma, az elszennyezett terület nagysága, vagy valamilyen más mérték szerint.

Eleve Majak (Cseljabinszk-40) nem erőmű volt, hanem egy hasadóanyag-előállító üzem, elsődlegesen egy vegyi gyár, ahol mind polgári, mind katonai célra állítottak elő hasadóanyagokat. (hasonlóképp a néhai Hanford Engineering Workshöz) Persze energetikai reaktor is volt ott, illetve a tenyészreaktorok hulladékhőjét is hasznosították, afféle kombinált ciklusú üzemként (ugyanúgy mint a Hanford 100-N esetében)

Majak esetében három, jelentősebb kibocsátási periódus volt:
1) 1949-1951, amikor a folyékony aktív hulladékot tisztítás nélkül egyszerűen a Tecsa-folyóba öntötték.
2) A "Kistim-baleset" (1957. szeptember 29), a már említett közepes aktivitású folyékonyhulladék-tároló felrobbanása
3) A Karacsaj-tó kiszáradása, amikor a tómederből a kiülepedett aktivitást egyszerűen kifújta a szél.

Előbb itt a 2) alatti eseményt tárgyaltuk. Ennél az eseménynél a robbanás hatóereje nagyobb volt min Csernobilban (70 t TNT vs. 30 t TNT), az aktivitás-kibocsátás kisebb (1,9 EBq vs 4 EBq)

Az emberi történelem legnagyobb radioaktív környezetszennyezése az 1) alatt, Tecsa-folyami kibocsátás volt, négy év alatt összesen kb. 144 EBq aktivitás került a vízbe, elszennyezve az Irtisz-Ob folyamrendszert és részben az Északi jeges-tengert.
Kattints ide a kibontáshoz...

Nos éreztem, hogy megtámadható amit írtam az alapján, milyen esetet-következményt veszünk legnagyobb katasztrófának. :) Én természetesen a "Kistim-balesetre" gondoltam, hiszen az következett be hirtelen eseményként. A másik két szennyezési folyamat hosszabb idő alatt ment végbe.
A település nevét nem tudtam, ezért is gondoltam, hogy a komplexum neve volt a település neve is. Mindenesetre köszi a részletes leírását a balesetnek és a másik két szennyezésnek is. Jó volt megtudni. :wink:
Az Irtisz-Ob folyamrendszer és az Északi Jeges-tenger elszennyezése viszont sokkoló! :|
 
Semmi támadó szándék nem volt a hozzászólásban, inkább csak a pontosítás igénye. (városnevek stb.) Az 57-beli balesetnél a megnevezést azért pontosítottam, mert ezt az eseményt általában Kistim-balesetnek (Kyshtym disaster, Кыштымская авария) szokták nevezni, ez alapján jobb eséllyel lehet az interneten anyagot találni róla.

Ozjorszk a szovjet időben zárt város volt, neve sem volt, csak egy postafiók-szám (Cseljabinszk-40) jelölte a települést. A Majak-üzemhez legközelebbi, önálló nevű település volt Kistim.

Illusztráció, hogy miért is Kistimről nevezték el az eseményt: a környék M1:200000-es katonai térképébe (1990-es kiadás, N-41-01 mező) berajzoltam Ozjorszk városát (a kb. húszezres város helyén egy "Tecsa" nevű tanyát ábrázol a térkép), a Majak-üzemet (térképen mint tóparti úttörőtábor), valamint a Karacsaj-tavat (mocsár).

5281272.jpeg
 
Azért az úttörőtábor,meg a mocsár is nagyon gyanús helyszínek a játékot megalkotók szemszögéből,nem? Szóval,érzek némi áthallást.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul