meg az erőműröl is
Csernobili atomerőmű
A Csernobili atomerőmű (teljes eredeti nevén: Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű, oroszul: Чернобыльская атомная электростанция имени Владимира Ильича Ленина, rövidítve: ЧАЭС, ukránul: Чорнобильська атомна електростанція імені В. І. Леніна ЧАЕС) az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található nem messze a fehérorosz határtól. Az erőmű földrajzi koordinátái: (é. sz. 51°23′21’’ k. h. 30°6′11’’)
Az erőmű az emberi technikatörténet legnagyobb hatású ipari balesetéről híresült el, amely 1986. április 26-án hajnalban történt.
Az erőmű felépítése
Az erőmű Kijevtől észak-északnyugatra, kb. 130 kilométernyire helyezkedik el Kopacsi falu és Pripjaty város között, a Pripjaty folyó vizével táplált mesterséges tó félszigetein. Teljes működő kiépítettsége idején az erőmű négy, egyenként 1 GW villamos teljesítményt leadó erőművi blokkból állt, erőművi blokkonként egy-egy 3,2 GW hőteljesítményű RBMK-1000 típusú reaktorral rendelkezett; valamint két újabb blokk (az 5. és 6.) állt építés alatt, amit a Csernobili atomkatasztrófa után sohasem fejeztek be. Az erőmű reaktorai forralóvizes (BWR) jellegű, grafitmoderátoros, csatornarendszerű reaktorok, ezek közül az I. és II. reaktor I. sorozatú RBMK-1000, a III. és IV. reaktor II. sorozatú RBMK-1000 volt. A félbemaradt V. és VI. blokkba szintén II. sorozatú RBMK-1000 reaktorokat szántak. Ezek közül az V. reaktor jelenleg félkészen áll a befejezetlen épületben. Az I-IV. blokk egy kelet-nyugati tájolású hossztengelyben épített épületegyüttesben helyezkedik el. A szigorúan zárt üzemrész teljes hosszán végighaladó összekötőépület déli oldalán helyezkedik el a közös turbinacsarnok, északi oldalán pedig a reaktorok épületei. Az V-VI. blokk felépítése a III.-IV. blokkéval egyezett volna meg, épületegyüttese viszont attól távolabb, az erőmű központi területétől déli irányban elhelyezkedő mesterséges félszigetre épült.
Az erőmű története
Előzmények
A helyszín kiválasztása
A Szovjetunió minisztertanácsának 1966. június 29-i határozata alapján 1977-ig 11,9 GW erőművi kapacitást kell a köztársaság területén létesíteni, melyből 8 GW RBMK rendszerű reaktorokkal épített atomerőművekkel termelendő. A déli integrált villamos főelosztó-hálózat legnagyobb energiaigényű területén (a központi övezetben) egy atomerőmű építésével a kritikus energiaigényt fedezhetőnek tartották. A döntést megelőző előkészítőmunka során tizenhat lehetséges helyszínt mértek fel a kijevi, a vinnyicai és a zsitomiri területen. Az USZSZK (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) állami tervbizottsága a felmérések eredménye alapján a kijevi terület Kopacsi faluhoz közeli helyszínét javasolta az új létesítmény helyéül. Az új erőmű a tervekben a “csernobili erőmű” nevet kapta.
A reaktortipus kiválasztása
Az erőműre első létesítési fázisára (2 GWe) három tanulmányterv készült, rendre RBMK-1000 (BWR), RK-1000 (gázhűtésű, grafitmoderátoros reaktor) és VVER-1000 nyomottvizes (PWR) reaktorokkal. A szállítás és az építés költségei és lehetőségei miatt a Teploelektroprojekt által készített tanulmánytervek közül a Szovjetunió energiaügyi és nehézipari minisztériumainak 1969. június 19-i közös határozata az RBMK-1000 reaktorokkal megépítenő erőmű tervét választotta ki, ezt a Szovjetunió minisztertanácsa is jóváhagyta. A kurszki és a leningrádi atomerőmű után a csernobili lett a Szovjetunió harmadik RBMK-1000 reaktorokkal működő atomerőműve.
Üzemi kronológia
• 1969. május 28. Az SZKP KB és az Szovjetunió minisztertanácsa jóváhagyja az erőmű építésének költségvetését, mint elsőrendű fontosságú beruházást
• 1969. december 17. A Szovjetunió Energetikai és Villamosítási Minisztériumának rendelete alapján megalakul a Csernobili Atomerőmű igazgatósága.
• 1970. május Az I. blokk mélyépítési munkálatainak kezdete
• 1971. július A csernobili 110 kV-os távvezeték építése elkészül
• 1972. augusztus 15. Az első köbméter beton bedolgozása az I. blokk építkezésén
• 1973. január 30. A Szovjetunió Energetikai Minisztériumának döntése: „A csernobili atomerőmű 1975-ben üzembehelyezésre kerül”
• 1975. április 30. Az UKP első titkára a szovjet minisztertanácshoz fordul segítségért, hogy a kitűzött határidő betartásához szükséges erőforrásokat biztosítsa.
• 1975. május 16. Az erőmű igazgatóságának határozata alapján megkezdődik az üzembe helyezés előkészítése. A határidő tartása érdekében háromműszakos munkarendet vezetnek be.
• 1975. október Megérkeznek az első fűtőelemek a frissfűtőelem-tárolóba
• 1976. május 15. Az erőmű környékének folyamatos sugárbiztonsági ellenőrzése megkezdődik.
• 1976. október A hűtőtó feltöltésének megkezdése
• 1977. május eleje Az erőmű személyzete megkezdi az üzembe helyezés előkészítését
• 1977. június 8. A fűtőelemek munkábavételéhez kijelölik a belső szigorított boztonsági övezetet (ЗСР)
• 1977. augusztus 1. Az első fűtőelemköteg betöltése.
• 1977. augusztus 14. Az I. reaktor teljes fűtőelem-töltete berakva, a fizikai üzembehelyezési eljárás megkezdődik.
• 1977. szeptember 18. Az I. reaktor kritikus, megkezdődik a teljesítmény növelése
• 1977. szeptember 26. A II. turbógenerátort (ТГ-2) rákapcsolják a hálózatra.
• 1977. november 2. Az I. turbógenerátort (ТГ-1) rákapcsolják a hálózatra, a hivatalos üzembehelyezési eljárást lezárják.
• 1978. május 24. Az I. blokk eléri az tervezett 1 GW villamos teljesítményt.
• 1978. november 16. Megkezdődik a II. blokk fizikai üzembehelyezése
• 1978. december 19. A II. reaktor kritikus, megkezdődik a teljesítmény növelése.
• 1978. december 21. A III. turbógenerátort (ТГ-3) rákapcsolják a hálózatra.
• 1979. január 10. A IV. turbógenerátor biztosítja az erőmű önfogyasztását. A II. blokk üzembehelyezése megtörténik.
• 1979. április 22. Az erőmű által termelt villamosenergia eléri a tízmillió MWh-t.
• 1979. május 28. A II. blokk eléri a tervezett 1 GW névleges villamos teljesítményt.
• 1979. október 5. Az első építési fázis (I. és II. blokk) eléri a 2 GW névleges villamos teljesítményt.
• 1980. október 21. Az első 750 kV-os távvezeték feszültség alá helyezése
• 1981. december 3. A III. blokk üzembehelyezése.
• 1982. Az első jelentősebb üzemzavar az erőműben: az I. reaktor egyik technológiai csatornája eltört. A javítás az I. blokk üzemében komoly termeléskiesést okozott, a javítószemélyzet jelentős (bár az akkor hatályos normákon belüli) sugárterhelés érte. Az I. blokk technológiai rendszerét, illetve a reaktorépület egy részét sugármentesíteni kellett.
• 1982. március 8. Az erőmű által termelt villamosenergia eléri az ötvenmillió MWh-t
• 1982. június 9. A III. blokk eléri a névleges 1 GW villamos teljesítményt
• 1983. november 25. Az első fűtőelemet berakják a IV. reaktorba
• 1983. december 21. A VII. turbógenerátor a hálózatra kapcsolva
• 1983. december 30. A VIII. turbógenerátor a hálózatra kapcsolva
• 1984. március 28. A IV. blokk eléri a névleges 1 GW villamos teljesítményt
• 1984. augusztus 21. Az erőmű által termelt villamosenergia eléri a százmillió MWh-t
A baleset
A baleset okai és lefolyása
A balaeset következményei az erőműben
A IV. reaktorban bekövetkezett robbanások során a reaktor fedélszerkezete (схема «Э») (beleértve a felső biológiai pajzsot és a gőzelosztó csőrendszert) levegőbe repült, átfordult és kb. 105°-os szögben elfordulva visszaesett a reaktortartály tetejére. A reaktor aktív zónájának felső része –beleértve a moderátor grafittégláit, a fűtőelemek egy részét, valamint az aktív zóna egyéb szerelvényeit – a reaktortartályból kirepült és szétszóródott az épület romjai között, valamint a környező állva maradt épületek tetején. A IV. reaktorcsarnok oldalfalai ledőltek, a tető részben lerepült, részben ráomlott a csarnok romjaira. A fűtőelem-utántöltő rendszer állványzata ledőlt. Az épület tartószerkezete megroppant, a belső födémek és válaszfalak ledőltek. A robbanást követően először a III., majd az I. és II. reaktort is leállították.
A mentesítés
Feladatok
A baleset utáni mentesítés során több, a technikatörténetben eddig elő nem fordult feladat állt a mentesítő személyzet előtt. A legfontosabb célok az alábbiak voltak:
• A robbanás következményeként keletkezett tüzek eloltása,
• A nyitott reaktormaradvány elfedése, további aktív anyagok kijutásának megakadályozása,
• A reaktorban maradt fűtőanyag kritikussá válásának megakadályozása,
• A romok és a környező épületek megtisztítása,
• Védőépítmény felhúzása a romok fölé a további szennyezés kibocsátásának, valamint a csapadék bejutásának megakadályozására.
A mentesítés a Szovjetunió minisztertanácsa által delegált bizottság operatív irányítása alatt folyt. A központi szervek szsz a SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa 1986. június 5-én hozott döntést a csernobili atomerőmű IV. blokkja maradványainak hosszútávú védelmi koncepciójáról. Az Össz-szövetségi Erőmű-technikai Kutató- és Fejlesztőintézet tervei alapján a Nehézipari minisztérium fővállalkozásában fogtak hozzá a köznyelv által szarkofágnak keresztelt védőlétesítmény (oroszul: объект «Укрытие», ukránul об'єкт укриття, rövidítve: „’’ОУ’’”) építéséhez. A védőlétesítmény építésének fő fázisai:
• A IV. blokk területének megtisztítása és lebetonozása,
• Az épület határain védőfalazat építése,
• A III. és IV. blokk elválasztó falazatának megerősítése, illetve új válaszfalak építése a két blokk közé,
• Lépcsős alap és falazat építése a falszerkezet teherviselő alapjának,
• A turbinacsarnok lefedése, illetve a födémszerkezet kijavítása,
• Magassági teherviselő falszerkezet építése,
• A védőlétesítmény héjszerkezete tartóelemeinek elhelyezése, majd a héjalás felépítése,
• Szellőzőrendszer, mérőberendezések és távközlési hálózat telepítése.
Az elkészült védőlétesítmény műszaki átvétele 1986. november 30-án történt meg.
Kronológia
• 1986. április 26. Baleset a IV. reaktorban. A Szovjetunió minisztertanácsa 830 sz. rendeletével operatív bizottságot állít fel a baleset kivizsgálására és a mentési munkálatok irányítására. A bizottság elnöke B. E. Scserbin, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese.
• 1986. április 27. Pripjaty városa és az erőmű körüli tízkilométeres övezet teljes kitelepítése.
• 1986. április 27. – 1986. május 10. A IV. blokk romjaira helikopterekről kb. 5000 t védőanyagot (homok, márvány- és dolomitzúzalék, ólomsörét, bór) szórnak a tűz, illetve az aktívanyag-kibocsátás elfojtására, illetve a reaktorban maradt fűtőanyag kritikussá válásának megakadályozására.
• 1986. május 2. Döntés születik a lakosság kitelepítéséről az erőmű 30 kilométeres körzetéből, illetőleg a radioaktív kihullás által érintett területről. Az I-III. blokkot átmenetileg készenléti üzemmódba helyezik – további intézkedésig.
• 1986. május 6. A IV. reaktor alatti ellennyomó-medence vizét leengedik, megelőzendő a fűtőelem-olvadék vízzel való érintkezését. Hirtelen emisszió-növekedés a sérült reaktorból. Megkezdődik Pripjaty és az erőmű területének részleges dekontaminálása.
• 1986. május 20. A nehézipari miniszter rendelete a csernobili atomerőmű építésvezetőségének létrehozásáról.
• 1986. május 20. – július 15. A védőlétesítmény építésének első fázisa: a munkaterület megtisztítása, lehetséges mértékű dekontaminálása; a védőlétesítmény előregyártható elemeinek elkészítése; az építési infrastruktúra létrehozása (betonkeverő-telep, betonátfejtő, utak, szociális létesítmények)
• 1986. június 3-28. Hőcserélő építése a reaktoralapzat alatt.
• 1986. július 16. – szeptember 15. A védőlétesítmény építésének második fázisa: mélyépítési és alapozási munkálatok
• 1986. augusztus 22. További kitelepítéseket határoznak el a baleset következményei által érintett területről.
• 1986. szeptember 15. – november 30. A védőlétesítmény építésének harmadik fázisa: magasépítési és szerkezeti szerelési munkák.
• 1986. november 30. A védőlétesítmény műszaki átadása.
Az újraindítástól a leállításig
A baleset következtében kiesett 4 GW erőművi kapacitás komoly villamosenergia-hiányt idézett elő az erőmű által ellátott övezetben. A védőlétesítmény építésével egyidejűleg a három megmaradt erőművi blokk folyamatos készültségben volt, hogy amint a lehetőségek adottak, újraindíthatóak legyenek.
• 1986. október 1. Az I. blokk újraindítása
• 1986. november 5. A II. blokk újraindítása
• 1986 december 3. A III. blokk újraindítása
Az erőmű üzembentartásával szemben – elsősorban külföldi forrásokból – folyamatos ellenérvek merültek fel. A Szovjetunió gazdasági válsága, majd összeomlása viszont nem tette lehetővé az erőmű villamos teljesítményének kiváltását. A folyamatos üzem biztosításához az erőművi személyzet számára új várost építettek a Pripjaty folyó túlsó partján, az erőműhöz vezető vasútvonal mellett. A helyszín kiválasztásánál fő szerepet játszott, hogy a terület szennyezettsége alacsony legyen. Az új város, Szlavutics ma is az erőmű dolgozóinak lakhelye, dacára annak, hogy az ukrán-belarusz határ két helyen is elvágja a várost az erőművel összekötő vasútvonalat.
• 1991. október 11. A II. blokk turbinacsarnokában kiütött tűz miatt a II. blokkot leállítják. A reaktor teljes fűtőanyagát kirakják a pihentetőmedencékbe. A reaktor, illetve a II. erőművi blokk többé nem lett beindítva.
• 1995. december 25. Ukrajna kormánya a „hét vezető hatalommal” és az Európai Unióval kötött kölcsönös megállapodások alapján döntést hozott a csernobili atomerőmű végleges leállításáról.
• 1996. november 30. Az I. blokkot véglegesen leállítják.
• 2000. december 15., 13:15 Ukrajna elnöke televízióadásban bejelenti a csernobili atomerőmű III. blokkjának leállítását. A leállításról szóló elnöki utasítást L D. Kucsma ukrán elnök a külön kiépített televíziós vonalon keresztül közvetlenül adja ki az erőmű személyzetének.
• 2000. december 17., 13:17 Az ügyeletes reaktoroperátor 5. szintű vészleállítással (АЗ-5) megkezdi a reaktor leállítását. A csernobili atomerőművet véglegesen leállították.
Az erőmű jelenlegi állapota
A leállított erőmű továbbra is nukleáris létesítménynek minősül, jogi státusza és a rávonatkozó biztonsági előírások megegyeznek a működő atomerőmüvekéivel. Az erőmű jelenleg „Csernobili Atomerőmű Állami Szakvállalat” néven az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma (ukránul: Міністерство України з питань надзвичайних ситуацій та у справах захисту населення від наслідків Чорнобильської катастрофи) főhatósága alá tartozó állami vállalatként működik. A vállalat elsődleges feladata az erőmű állagvédelme, biztonsági és műszaki felügyelete, továbbá a leszerelési munkálatok előkészítése és végrehajtása. A szigorított biztonsági övezetben is a működő erőművekre vonatkozó biztonsági szabályok érvényesek, lévén a fűtőanyag még mindig a biztonsági övezet területén található.
Az I. blokk
Az egyes blokk 1996. november 30-i leállítása után 1998. december 15-én fogadták el a blokk üzemen kívül helyezésének és leszerelésének terveit. A reaktor pillanatnyilag kiégettfűtőelem-tárolóként üzemel, az aktív zóna berendezései közül a jelenlegi üzemhez szükséges biztonságvédelmi elemek működőképesek és üzemelnek; felügyeletüket csökkentett létszámú szakszemélyzet látja el folyamatos munkarendben. A reaktor aktív zónájában tárolt fűtőelemek remanens hőjének elvezetését a reaktor technológiai vízköre biztosítja, a szükséges mértékben csökkentett teljesítményű segédszivattyúk üzemeltetésével. További kiégett fűtőelemeket tárolnak a reaktor melletti pihentetőmedencékben. Az üzemenyagutántöltő- és átrakóberendezés továbbra is teljesen üzemképes. A technológiai vízkör feleslegessé vált elemeit leszerelték, a turbinacsarnoki gépezettel együtt. A turbinacsarnokban már csak a nagygépek (gőzelosztó, turbinák, generátorok, főgerjesztőgépek) állnak a helyükön.
A II. blokk
A blokk az 1991. évi tűzeset után nem lett újraindítva. Végleges leszerelésének programját 2000. december 27-én fogadták el. A reaktort a tűz után teljesen kirakták. A leszerelési programmal összhangban a reaktor teljes szabályozó és biztonságvédelmi rendszerét, a technológiai, segédüzemi és vészhelyzeti hűtőrendszerét leszerelték. A reaktor melletti pihentetőmedencékben továbbra is kiégett fűtőelemeket tárolnak, ezért az átrakóberendezés üzemképes. A turbinacsarnoki berendezések állapot az I. blokkéval megegyező.
A III. blokk
A 2000. évi leállítás után a III. blokk leszerelése is tervszerűen folyik. A III. blokk állapota és funkciói megegyeznek az I. blokknál írottakkal.
nap volt Április 26. Talán a 30, évfordulón elmegyek személyesen is Csernobilba meg az emlékműhöz. 
Kiváncsi vok hírekben mi lesz belőle, zöldek megint felsírnak-e.