Az orosz-ukrán kultúra háza / Greetings from Russia
- Témaindító Wotanson
- Kezdő dátum
Üdv jim67!
A dal a Szovjet himnusz dallamára épül, de annak szövegét Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin államfő kérésére 2000-ben, Szergej Mihalkov módosította, hogy tükrözze Oroszország eltávolodását a kommunizmustól. Az eredeti szöveget is Mihalkov írta (annakidején, még Sztálin felkérésére).
A FIRELAKE együttest ismerem, de csak onnan, hogy a S.T.A.L.K.E.R.-ben is van 1-2 zenéjük, egy a kereskedőnél szól mindíg, az biztos, a másik, már nem is tudom hol...
Oleg amúgy ki pontosan?
A dal a Szovjet himnusz dallamára épül, de annak szövegét Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin államfő kérésére 2000-ben, Szergej Mihalkov módosította, hogy tükrözze Oroszország eltávolodását a kommunizmustól. Az eredeti szöveget is Mihalkov írta (annakidején, még Sztálin felkérésére).
A FIRELAKE együttest ismerem, de csak onnan, hogy a S.T.A.L.K.E.R.-ben is van 1-2 zenéjük, egy a kereskedőnél szól mindíg, az biztos, a másik, már nem is tudom hol...
Oleg amúgy ki pontosan?
A KOZÁKOKRÓL RÖVIDEN:
A kozákok Oroszországban és Ukrajnában élő népcsoport. A kozák férfiak eredetileg szabadon katonáskodó irreguláris haderőt képező egyének voltak kb. a 14. század utolsó harmadától kezdve. Többségük elűzött, kivert, szökött paraszt, jobbágy, pásztor vagy katona volt, de voltak közöttük kereskedők és egyéb foglalkozású emberek, valamint rablók is. Nemzetiségük szerint oroszok, ruténok vagy más keleti szlávok voltak.
Az kozák csoportok alakultak ki:
KRIM
SIBIR
URAL
DON
TEREK
ASTRAHAN
ZASIBIR
KUBAN
ORENBURG
SEMIRICHEN
JAIKI –ukrán kozákok
SIBERIAN
TRANSBAIKAL
AMUR
USSURI
ZABAIKAL
ZAPOROZHIAN (zaporizzsjai (zaporozseci) ) –ukrán kozákok
ENISEY
Maga a kozák szó török vagy orosz eredetű (kazak), mely szabad katonai közösség jelentéssel bír. A kozákok mivel eléggé közel feküdtek a tatárok területeihez, ezért sok török eredetű népesség is beléjük keveredett.
A kozákok szabadon éltek sokáig. Méltányos zsold fejében szolgálták az oroszokat, a litvánokat és lengyeleket a háborúkban, sőt számos nagy parasztfelkelés (mint ukrajnaiak) elfojtásában is segédkeztek. Később már más országoknak is szolgáltak igaz csak kisebb csapatokban (pl. Moldvában).
Az őket környező népekkel sokáig állandó harcban álltak. A legveszélyesebb ellenfeleik a tatárok voltak. A kozákok harcoltak a törökök, az oroszok, a lengyelek, a svédek, a németek ellen. Később az Orosz Birodalom más nagy háborúiban (pl. napóleoni háborúk, krími háború).
A 18. századra már minden kozák orosz fennhatóság alá került. Eleinte számos kiváltságot nyertek a cártól, de aztán a főnemesség és az uralkodó durván elnyomta őket.
Bár az orosz regularizálás ellen többször föllázadtak, végül a cárizmus leghűségesebb katonái lettek.
A szovjet kommunista rendszer alatt továbbra is voltak a Vörös Hadseregnek kozák egységei.
Az orosz polgárháború (1917-22) alatt sokan harcoltak a kommunisták ellen is. A sztálinizmus évei alatt elnyomás alatt álltak.
Mára már a legtöbb kozák közösségben újjáélesztették a régi hagyományokat, és a kozák kultúra újra feléledőben van
Az alábbi videót érdemes megnézni, egy nagyon szép kozák dal van benne. Maga a video a zaporizzsjai (zaporozseci) kozákok, lengyelek elleni felkeléséről szól, a 16. században, (ugyanis akkor a lengyel királyság határai Kijevig (!) értek!) Ukrajna akkor még nem létezik!
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése.
A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát.
1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
Ez a video a kozákok lengyelek elleni harcáról szól, a „Tűzzel-vassal” (eng.: with Fire and Sword) című, magyarul is beszerezhető filmből van. Maga a film lengyel rendezésű. Akit érdekel a gyönyörű kozák kultúra, s a történelem, feltétlenül vegye meg.
Beszerezhetőségéről csak budapesti viszonylatban tudok (egyenlőre) információval szolgálni: Budapest, Jókai-téri ”Írók boltja”.
http://www.youtube.com/watch?v=mD6UkzJs9h0
A kozákok Oroszországban és Ukrajnában élő népcsoport. A kozák férfiak eredetileg szabadon katonáskodó irreguláris haderőt képező egyének voltak kb. a 14. század utolsó harmadától kezdve. Többségük elűzött, kivert, szökött paraszt, jobbágy, pásztor vagy katona volt, de voltak közöttük kereskedők és egyéb foglalkozású emberek, valamint rablók is. Nemzetiségük szerint oroszok, ruténok vagy más keleti szlávok voltak.
Az kozák csoportok alakultak ki:
KRIM
SIBIR
URAL
DON
TEREK
ASTRAHAN
ZASIBIR
KUBAN
ORENBURG
SEMIRICHEN
JAIKI –ukrán kozákok
SIBERIAN
TRANSBAIKAL
AMUR
USSURI
ZABAIKAL
ZAPOROZHIAN (zaporizzsjai (zaporozseci) ) –ukrán kozákok
ENISEY
Maga a kozák szó török vagy orosz eredetű (kazak), mely szabad katonai közösség jelentéssel bír. A kozákok mivel eléggé közel feküdtek a tatárok területeihez, ezért sok török eredetű népesség is beléjük keveredett.
A kozákok szabadon éltek sokáig. Méltányos zsold fejében szolgálták az oroszokat, a litvánokat és lengyeleket a háborúkban, sőt számos nagy parasztfelkelés (mint ukrajnaiak) elfojtásában is segédkeztek. Később már más országoknak is szolgáltak igaz csak kisebb csapatokban (pl. Moldvában).
Az őket környező népekkel sokáig állandó harcban álltak. A legveszélyesebb ellenfeleik a tatárok voltak. A kozákok harcoltak a törökök, az oroszok, a lengyelek, a svédek, a németek ellen. Később az Orosz Birodalom más nagy háborúiban (pl. napóleoni háborúk, krími háború).
A 18. századra már minden kozák orosz fennhatóság alá került. Eleinte számos kiváltságot nyertek a cártól, de aztán a főnemesség és az uralkodó durván elnyomta őket.
Bár az orosz regularizálás ellen többször föllázadtak, végül a cárizmus leghűségesebb katonái lettek.
A szovjet kommunista rendszer alatt továbbra is voltak a Vörös Hadseregnek kozák egységei.
Az orosz polgárháború (1917-22) alatt sokan harcoltak a kommunisták ellen is. A sztálinizmus évei alatt elnyomás alatt álltak.
Mára már a legtöbb kozák közösségben újjáélesztették a régi hagyományokat, és a kozák kultúra újra feléledőben van
Az alábbi videót érdemes megnézni, egy nagyon szép kozák dal van benne. Maga a video a zaporizzsjai (zaporozseci) kozákok, lengyelek elleni felkeléséről szól, a 16. században, (ugyanis akkor a lengyel királyság határai Kijevig (!) értek!) Ukrajna akkor még nem létezik!
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése.
A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát.
1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
Ez a video a kozákok lengyelek elleni harcáról szól, a „Tűzzel-vassal” (eng.: with Fire and Sword) című, magyarul is beszerezhető filmből van. Maga a film lengyel rendezésű. Akit érdekel a gyönyörű kozák kultúra, s a történelem, feltétlenül vegye meg.
Beszerezhetőségéről csak budapesti viszonylatban tudok (egyenlőre) információval szolgálni: Budapest, Jókai-téri ”Írók boltja”.
http://www.youtube.com/watch?v=mD6UkzJs9h0
Wotanson":3kxmor54 mondta:
asszem valami pr manager
iez meg a firelake oldala és van rajta pár letölthető szám
(jah és ami a bar-ban megy zene Dirge for the plane nah az a soundtrack-ben teljesen más mint az albumukon de szerintem jobb )
http://www.firelake.in.ua/en/news.html
A SZENTPÉTERVÁRI ERMITÁZS (-alább már írtam róla-) ZICHY.GYŰJTEMÉNYE BUDAPESTEN!!!
Szerdán délelőtt kicsomagolták az Ermitázsból érkezett Zichy Mihály grafikákat. A Magyar Nemzeti Galéria a szentpétervári múzeumból kapta kölcsön a képzőművészeti alkotásokat a pénteken nyíló "Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem" című életmű kiállításhoz.
Összesen 100 mű érkezett Szentpétervárról a budapesti kiállításra.
A kilenc ládában kisméretű akvarellek és nagy illusztrációk is helyet kaptak. Zichy Mihály négy cár szolgálatában is dolgozott szentpétervári tartózkodása alatt. A kiállítás idejére kölcsönkapott anyagban mindegyik korszakából találhatók művek.
Az alkotások többsége a cári udvari életet mutatja be. A képzőművészeti anyagban található egy kultúrtörténeti különlegesség is. A cári vadászat eseményeit megörökítő kártyasorozat, amelyiknek az egyik utolsó lapján Zichy magát ábrázolta. Az önarcképen a művész mintegy meghajol a vadászat közönsége előtt, tette hozzá a kurátor.
A Magyar Nemzeti Galéria és a szentpétervári Ermitázs közös kiállításán összesen háromszáz művet láthat a közönség. A korai festmények mellett, a művész főművének tartott - A rombolás géniuszának diadala - , és a késő-romantikus víziói is helyet kapnak.
Az Ermitázsból, valamint magán-és közgyűjtemények anyagából áll össze a Zichy Mihály teljes festői és grafikusi munkásságát bemutató életmű tárlat.
A "Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem" című kiállítás mától, 2008 március 23-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.
Szerdán délelőtt kicsomagolták az Ermitázsból érkezett Zichy Mihály grafikákat. A Magyar Nemzeti Galéria a szentpétervári múzeumból kapta kölcsön a képzőművészeti alkotásokat a pénteken nyíló "Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem" című életmű kiállításhoz.
Összesen 100 mű érkezett Szentpétervárról a budapesti kiállításra.
A kilenc ládában kisméretű akvarellek és nagy illusztrációk is helyet kaptak. Zichy Mihály négy cár szolgálatában is dolgozott szentpétervári tartózkodása alatt. A kiállítás idejére kölcsönkapott anyagban mindegyik korszakából találhatók művek.
Az alkotások többsége a cári udvari életet mutatja be. A képzőművészeti anyagban található egy kultúrtörténeti különlegesség is. A cári vadászat eseményeit megörökítő kártyasorozat, amelyiknek az egyik utolsó lapján Zichy magát ábrázolta. Az önarcképen a művész mintegy meghajol a vadászat közönsége előtt, tette hozzá a kurátor.
A Magyar Nemzeti Galéria és a szentpétervári Ermitázs közös kiállításán összesen háromszáz művet láthat a közönség. A korai festmények mellett, a művész főművének tartott - A rombolás géniuszának diadala - , és a késő-romantikus víziói is helyet kapnak.
Az Ermitázsból, valamint magán-és közgyűjtemények anyagából áll össze a Zichy Mihály teljes festői és grafikusi munkásságát bemutató életmű tárlat.
A "Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem" című kiállítás mától, 2008 március 23-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.
Tibi
New Member
- Csatlakozás
- 2006.11.22.
- Üzenetek
- 8,544
- Reakció pontszám
- 0
- Hely
- Vasbogdány
- Webhely
- www.stalker-fan.extra.hu
Gyorsan átírtam 
.
.LAIBACH!
Az orosz himnusz LAIBACH által feldolgozott verziója.
Nézzétek meg FELTÉTLENÜL mert NAGYON "S.T.A.L.K.E.R."-es a hangulata!
http://www.youtube.com/watch?v=5Ou3GuyQ ... re=related
Az orosz himnusz LAIBACH által feldolgozott verziója.
Nézzétek meg FELTÉTLENÜL mert NAGYON "S.T.A.L.K.E.R."-es a hangulata!
http://www.youtube.com/watch?v=5Ou3GuyQ ... re=related
Fehéroroszország, (Belarusz) rövid történelme
Belarusz Magyarországnál kétszer nagyobb területű (207 ezer km²
ország, amelynek lakossága viszont éppen megegyezik hazánkéval (10 millió fő). Belarusz – a balti országok mellett – az európai kontinens egyik „leglaposabb” országa, hiszen legmagasabb pontja mindössze 346 m-el van a tengerszint fölött. Az ország területének mintegy 40 %-át erdők, 20 %-át a PRIPJATY-mocsarak borítják, és sűrű folyóhálózat szövi be (az ország legnagyobb folyói: Nyeman, Berezina, Dnyepr). Belaruszban található Európa egyik utolsó bölénypopulációja. Az 1986-os CSERNOBILI atomerőmű-tragédia Belarusz déli területeit érintette a legsúlyosabban, Gomel környékét.
A Belarusz államiság története még húsz éves sincs, hiszen 1991 előtt soha nem létezett Belarusz nevű ország. Nem véletlen, éppen ezért, hogy az ország és lakóinak önálló identitása még nem tudott igazán mély gyökeret ereszteni. Belarusz, mint közigazgatási egység először az első világháború után tűnt fel a Szovjetunió egyik tagköztársaságaként. Az ország fővárosa Minszk (1,7 millió fő), jelentősebb városai: Grodno és Breszt a lengyel határ közelében; keleten, Oroszország közelségében Vityebszk, Mogiljev, Gomel.
A belarusz nép története persze sokkal régebbi az államiságnál. A belarusz nyelv a 16. században alakult ki, a korábban egységes(nek elképzelt) keleti szláv nyelvből. A belaruszok az oroszok, lengyelek, litvánok és ukránok szomszédságában élnek. A belaruszok túlnyomó többsége ortodox vagy unitus keresztény, mintegy 10 %-uk azonban római katolikus vallású. A belaruszok hagyományosan a leginkább paraszti társadalom a keleti szlávokon belül. Az országban több mint 1 millió orosz nemzetiségű él (a lakosság 11 %-a), akik főként a második világháború után költöztek be az ország területére. Rajtuk kívül a legjelentősebb kisebbséget a lengyelek alkotják a majd 400 000-es létszámmal, akik főként az ország nyugati területén élnek.
A mai Belarusz területe a középkorban a Rusz’-hoz tartozott, majd Litvánia és Lengyelország része lett évszázadokig. Az Orosz Birodalom Lengyelország felosztásával szerezte meg a területet. Az első világháború után megalakított Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság 1939-ben, a Molotov – Ribbentrop paktum eredményeképpen megnövelte területét Lengyelország rovására. Ezzel alakultak ki Belarusz mai határai. A második világháború (1941-1944) évei különösen tragikusan érintették Belaruszt, amely lakosságának 34 % -át elveszítette, elszenvedve a hábprú minden képzeletet felülmúló barbarizmusát. Csak ebben a köztársaságban három év alatt több mint 9000 (!) települést töröltek el a föld színéről.
Belarusz elnöki köztársaság, ahol 1994 óta Alekszandr Lukasenko az elnök, akit sokan Európa utolsó diktátorának tekintenek. Belaruszban repressziók érik a ellenzékieket. Alekszandr Lukasenko immár harmadik ciklusában elnökösködik, amit 2004-ben az alkotmány népszavazás útján történő megváltoztatása tett lehetővé. Belarusz a Független Államok Közösségének tagja. A köztársaságban a belaruszon kívül az orosz is államnyelv, s a pénznem elnevezése is megegyezik az oroszországival (belarusz rubel).
Tény, hogy Alekszandr Lukasenko ténylegesen népszerű a belarusz lakosság körében, ennek oka, hogy Belaruszt a ’90-es években lényegében elkerülte a posztszocialista országokban alkalmazott „sokkterápia” és ezzel együtt a nagy megrázkódtások is. A ’90-es években a FÁK-on belül Belaruszban volt legmagasabb az egy főre eső GDP. A belarusz gazdaságban ma is az állam játssza a főszerepet, a mezőgazdasági és ipari üzemek az állami dotációnak köszönhetően elkerülik a versenyt. A belarusz gazdaság dotálásban nagy szerepet játszik Oroszország (ipari-mezőgazdasági termékek vásárlásával).
Belarusz legfontosabb gazdasági partnere Oroszország. Belarusz szegény energiahordordozókban, bár rendelkezik olajmezőkkel, amelyek viszont csak a belső szükségletek 15 %-át fedezik, ezért az ország az energiahordozók tekintetében is erősen függ Oroszországtól.
A már említett „gyökértelenség” (az állami múlt hiánya), a közös történelmi múlt, a vallási és nyelvi közelség, a gazdasági kiszolgáltottság miatt Belarusz természetes szövetségese Oroszország. Ez a közelség a a ’90-es években megszülte a belorusz-orosz államszövetség gondolatát. Ennek alapjait 1996-ban, majd 1999-ben, még Borisz Jelcin elnöksége idején fektették le. Ugyanakkor az utóbbi években belorusz – orosz államszövetség ügyében nem történt lényegi előrelépés, nem utolsósorban Putyin és Lukasenko elnökök rossz személyes viszonya miatt.
Ezzel együtt is, jelenleg Belarusz egyetlen reális támasza Moszkva. Lukasenko elnök autoriter módszerei miatt persona non grata-nak (nemkívánatos-személy) számít Nyugaton. Belarusznak fagyos viszonya van Lengyelországgal. Lukasenko elnök a harmadik világ pária-országai felé keres kitörési pontot elszigetelt helyzetéből (Venezuela, Irán, Kuba).
Belarusz Magyarországnál kétszer nagyobb területű (207 ezer km²
ország, amelynek lakossága viszont éppen megegyezik hazánkéval (10 millió fő). Belarusz – a balti országok mellett – az európai kontinens egyik „leglaposabb” országa, hiszen legmagasabb pontja mindössze 346 m-el van a tengerszint fölött. Az ország területének mintegy 40 %-át erdők, 20 %-át a PRIPJATY-mocsarak borítják, és sűrű folyóhálózat szövi be (az ország legnagyobb folyói: Nyeman, Berezina, Dnyepr). Belaruszban található Európa egyik utolsó bölénypopulációja. Az 1986-os CSERNOBILI atomerőmű-tragédia Belarusz déli területeit érintette a legsúlyosabban, Gomel környékét. A Belarusz államiság története még húsz éves sincs, hiszen 1991 előtt soha nem létezett Belarusz nevű ország. Nem véletlen, éppen ezért, hogy az ország és lakóinak önálló identitása még nem tudott igazán mély gyökeret ereszteni. Belarusz, mint közigazgatási egység először az első világháború után tűnt fel a Szovjetunió egyik tagköztársaságaként. Az ország fővárosa Minszk (1,7 millió fő), jelentősebb városai: Grodno és Breszt a lengyel határ közelében; keleten, Oroszország közelségében Vityebszk, Mogiljev, Gomel.
A belarusz nép története persze sokkal régebbi az államiságnál. A belarusz nyelv a 16. században alakult ki, a korábban egységes(nek elképzelt) keleti szláv nyelvből. A belaruszok az oroszok, lengyelek, litvánok és ukránok szomszédságában élnek. A belaruszok túlnyomó többsége ortodox vagy unitus keresztény, mintegy 10 %-uk azonban római katolikus vallású. A belaruszok hagyományosan a leginkább paraszti társadalom a keleti szlávokon belül. Az országban több mint 1 millió orosz nemzetiségű él (a lakosság 11 %-a), akik főként a második világháború után költöztek be az ország területére. Rajtuk kívül a legjelentősebb kisebbséget a lengyelek alkotják a majd 400 000-es létszámmal, akik főként az ország nyugati területén élnek.
A mai Belarusz területe a középkorban a Rusz’-hoz tartozott, majd Litvánia és Lengyelország része lett évszázadokig. Az Orosz Birodalom Lengyelország felosztásával szerezte meg a területet. Az első világháború után megalakított Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság 1939-ben, a Molotov – Ribbentrop paktum eredményeképpen megnövelte területét Lengyelország rovására. Ezzel alakultak ki Belarusz mai határai. A második világháború (1941-1944) évei különösen tragikusan érintették Belaruszt, amely lakosságának 34 % -át elveszítette, elszenvedve a hábprú minden képzeletet felülmúló barbarizmusát. Csak ebben a köztársaságban három év alatt több mint 9000 (!) települést töröltek el a föld színéről.
Belarusz elnöki köztársaság, ahol 1994 óta Alekszandr Lukasenko az elnök, akit sokan Európa utolsó diktátorának tekintenek. Belaruszban repressziók érik a ellenzékieket. Alekszandr Lukasenko immár harmadik ciklusában elnökösködik, amit 2004-ben az alkotmány népszavazás útján történő megváltoztatása tett lehetővé. Belarusz a Független Államok Közösségének tagja. A köztársaságban a belaruszon kívül az orosz is államnyelv, s a pénznem elnevezése is megegyezik az oroszországival (belarusz rubel).
Tény, hogy Alekszandr Lukasenko ténylegesen népszerű a belarusz lakosság körében, ennek oka, hogy Belaruszt a ’90-es években lényegében elkerülte a posztszocialista országokban alkalmazott „sokkterápia” és ezzel együtt a nagy megrázkódtások is. A ’90-es években a FÁK-on belül Belaruszban volt legmagasabb az egy főre eső GDP. A belarusz gazdaságban ma is az állam játssza a főszerepet, a mezőgazdasági és ipari üzemek az állami dotációnak köszönhetően elkerülik a versenyt. A belarusz gazdaság dotálásban nagy szerepet játszik Oroszország (ipari-mezőgazdasági termékek vásárlásával).
Belarusz legfontosabb gazdasági partnere Oroszország. Belarusz szegény energiahordordozókban, bár rendelkezik olajmezőkkel, amelyek viszont csak a belső szükségletek 15 %-át fedezik, ezért az ország az energiahordozók tekintetében is erősen függ Oroszországtól.
A már említett „gyökértelenség” (az állami múlt hiánya), a közös történelmi múlt, a vallási és nyelvi közelség, a gazdasági kiszolgáltottság miatt Belarusz természetes szövetségese Oroszország. Ez a közelség a a ’90-es években megszülte a belorusz-orosz államszövetség gondolatát. Ennek alapjait 1996-ban, majd 1999-ben, még Borisz Jelcin elnöksége idején fektették le. Ugyanakkor az utóbbi években belorusz – orosz államszövetség ügyében nem történt lényegi előrelépés, nem utolsósorban Putyin és Lukasenko elnökök rossz személyes viszonya miatt.
Ezzel együtt is, jelenleg Belarusz egyetlen reális támasza Moszkva. Lukasenko elnök autoriter módszerei miatt persona non grata-nak (nemkívánatos-személy) számít Nyugaton. Belarusznak fagyos viszonya van Lengyelországgal. Lukasenko elnök a harmadik világ pária-országai felé keres kitörési pontot elszigetelt helyzetéből (Venezuela, Irán, Kuba).
Kimmuriel
New Member
Na, a mai napon a futár meghozta végre a karácsonyi ajándékomat: Akadémiai Kiadós orosz-magyar, magyar-orosz nagyszótárak! 
Örülök hogy ennyire érdekel az orosz nyelv 8) ha érdekel esetleg egy ingyenes nyelvtanfolyam is (bár sajnos csak Budapesten 
) akkor pár bejegyzéssel lejjebb írtam egy lehetőségről, ami adott volt egy 60 órás ingyen-nyelvtanfolyamhoz (ez már novemberben elindult mondjuk lol2 ), ha érdeklne, akkor a szervezőt keresd meg, hogy legközelebb mikor lesz lehetőség ingyen-nyelvtanfolyamra:
Itt érdeklődhetsz: rusfound@ludens.elte.hu illetve a 20/4421-356-os számon Vértes Juditnál.
) akkor pár bejegyzéssel lejjebb írtam egy lehetőségről, ami adott volt egy 60 órás ingyen-nyelvtanfolyamhoz (ez már novemberben elindult mondjuk lol2 ), ha érdeklne, akkor a szervezőt keresd meg, hogy legközelebb mikor lesz lehetőség ingyen-nyelvtanfolyamra:Itt érdeklődhetsz: rusfound@ludens.elte.hu illetve a 20/4421-356-os számon Vértes Juditnál.
Ave!
Akit bővebben érdekel az orosz-ukrán (vagy bármilyen poszt-szovjet) téma (nyelv\kultúra\politika stb.) az nyugodtan keressen meg mailban a:
empire.russia@gmail.com. -on
Baráti üdvözlettel:
Akit bővebben érdekel az orosz-ukrán (vagy bármilyen poszt-szovjet) téma (nyelv\kultúra\politika stb.) az nyugodtan keressen meg mailban a:
empire.russia@gmail.com. -on
Baráti üdvözlettel: