1) Nagyjából sejted, mi itt a lényeg, de persze a TV-ben sosem képesek világosan beszélni és amit mondtak, az is hibás. A lényeg: azért nem lehet fénynél gyorsabban menni, mert a fénysebességhez közeledve a tömeg növekedik. Mármost a fénysebesség elérésének pillanatában a hajó (vagy bármi) tömege végtelen lenne, végtelen tömeg mozgásban tartásához pedig végtelen energia kellene, ami meg nincs. Ezért van az, hogy még egyetlen atommagot is - ami hihetetlenül könnyű - a részecskegyorsítókban a fénysebességnek csak a 99,99999%-ára tudnak gyorsítani, fénysebességre nem.
A példádhoz visszatérve tehát itt nem a cipelt üzemanyag mennyiségéről van szó, hanem a tömegnövekedésről. Nem arról van szó, mennyit viszünk, mert még a legkisebb tömeg is végtelenre nő fénysebességen.
Jöhet a jogos kérdés: a fény, illetve annak hordozó részecskéi (kvantumjai), a fotonok miképp mennek fénysebességgel? Úgy, hogy nekik nincs nyugalmi tömegük, a 0 meg ugye nem nő sehova. Így mehet még pár részecske - például neutrínók - fénysebességgel (azoknak sincs nyugalmi tömege).
2) Nem. Előbb írtam le. Ha egyenes vonalon egyenletesen tudnánk fénysebességgel menni (ami lehetetlen, tehát a kérdés értelmetlen), akkor - mivel a fénysebesség eléréséig az idő lassul - a fénysebesség elérésének pillanatában - elvileg - az idő a visszájára fordulnak és nem a jövőbe, hanem a múltba jutnánk.
3) Ki. Azt az előbb leírtam, hogy fénynél gyorsabban nem mehetünk sík vagy közelítőleg sík térben nyilvánvaló okokból. De ha a tér nem sík, vagyis durván hajlított, akkor megelőzhetjük a fénysugarat. Példa: A és B bolygó 1 fényévnyire van (1 fényév = a fény 1 év alatt megtett útja, tehát távolság és nem időegység). Elindítunk A bolygóról egy fényjelet és az 1 év alatt ér el B bolygóra, de mi mégis megelőzhetjük, ha egy féregjáraton át megyünk A-ból B-be. E féregjárat a téridő két távoli pontját köti össze erősen hajlítva a teret. Vannak erre elméletek, platformot még nem építettek, de ki már találtak (lásd csillagkapuk).
Fontos kiemelni, hogy a féregjárat a téridő két pontját köti össze, vagyis nem csak térben, de időben is utazunk. Ez teljesen egyértelmű, ugyanis mikor megjövünk mondjuk 1 másodperccel az A-ból való indulás után B-be, a saját múltunkba jutunk, ugyanis a fény, ami velünk együtt indult (és mindenféle információ, változás vagy behatás, mert ugye ezek is csak fénysebességgel terjedhetnek) még nem történt meg B-ben, majd csak egy év múlva fog bekövetkezni.
Ennek megértéséhez részletesen kellene érteni, mi is az a téridő, a tér és idő hogyan kapcsolódik össze, miért nem választható el. >>> könyvek
4) Ez pontosan az első pontban leírt akadálya a fénysebességgel való haladásnak.
Na ez egy hülye példa, mert nem menne így a dolog a valóságban, csak középiskolában így magyarázta el a fizikatanár.