sulyid
New Member
Nevem : Alan Erwan
Származásom : Nagy Britanniában született zsidó
Korom : 37 éves vagyok
Frakció : A sajátomon állok...
Kinézet : 180 cm magas , eléggé izmos szőke hajú kicsit lebarnult férfi kék szemekkel
Történetem :
Születésem után nem sokkal vándoroltunk ki a családommal Izraelbe. Nem sokkal később 1 palesztin merényélő megöli a családomat. Amint lehet jelentkeztem a hadseregbe és az alapból előírt 3 éves sorkatonaság helyett én 15-öt töltöttem ott. Ebből 8-at a különleges erőknél. Nem sokkal ezelőtt leszereltek a hadseregtől mert az egyik bevetés során sikerrel lelőttem 4 civilt. Körülbelül 6 hónapja határoztam el hogy a Zónába megyek. Pénzem az nagyon sok volt és volt elég régi katona ismerősöm hogy megtudjak szervezni 1 kis zsoldos csapatot mely a zónában működne. Először csak a régi IDF-es ismerőseimet kerestem meg és szerveztem be. 20-an voltunk de úgy éreztük hogy ennél több ember kéne így mindenki elkezdte beszervezni a többi országból való ex-katona ismerőseit. Most már 60-an voltunk és elkezdtük össze állítani a felszereléseket. A fekete piacon mindenki magának szerezte be a felszereléseket.
Én személy szerint a jó öreg TAR 21-est szereztem be csőalatti gránátvetővel és red dot-al + taktikai lámpáva illetve még 1 hangtompítót is szereztem mellél. Persze emellé még szereztem éjjel látót és 1 Hk USP-t 4 tárral illetve 1 golyóálló mellényt kicsit feltuningolva( így gyakorlatilag olyan mint 1 taktikai mellény )és szereztem. A többiek sem sajnálták a pénzt a felszerelésre. Mindenki megtanult ukránul és oroszul a biztonság kedvéért. Mindent megbeszéltünk a jövendővel kapcsolatban. Én leszek a vezér és mivel pont 60-an vagyunk így kijön 3 csökkentett szakasz. Enyém az első szakasz parancsnoksága. A többi szakaszban maguk választottak parancsnokot. Pár napja megvolt a nagy találkozó 1 a zónától pár kilométerre lévő faluban. Az utóbbi napok azok arra mentek el hogy gyakoroltuk a különböző harcformákat és az éjszakai harcot. Megbeszéltük hogy nem kérünk fel senkit rá hogy vigyen be minket hanem áttörünk a kordonon még ma éjszaka, 3 óra múlva indulunk , addig alszok 1 kicsit.
Valaki rázza a vállamat de veszettül. Kinyitom a szememet és látom hogy csak Vlad áll előttem és mond valamit de mivel most ébredtem így még nem fogom fel a lényegét.
- Mi van már megint? -kérdem én.
- Semmi azt leszámítva hogy most kell indulnunk.
- Akkor bocsi az előbbit. Mindenki fent van már?
- Rajtad kívül igen.
- Akkor irány a teherautók.
Pár perc alatt mindenki fel is szállt a teherautókra. 4 és fél km út után végre megérkeztünk a kiszállási pontra. 500 méterre tőlünk ott van a katonai őrpont.
- Ezek kicsit többen vannak mint arra eredetileg számítottunk - mondja Vlad. Így jobban megszámolva tényleg többen vannak. Én 10 emberrel számoltam ezek meg legalább 30-an vannak csak kint az őrposzt környékén.
- Nem baj. Megoldjuk. Mindenki éjjel látót fel és a hangtompítókat szereljétek fel a fegyókra. Én és az első szakasz szemből közelítjük meg az őrposztot. A második balról közelíti meg míg a harmadik meg jobbról. Amíg parancsot nem adok rá addig 1 lövést sem akarok látni , értettétek ?
- Igen uram! Igen !
Körülbelül 50 méterre megközelítjük az őrposztot és látom hogy van ott 2 állig páncélba öltözött kölyök is.
- Dave tiéd a bal oldali "lovag" Frank tiéd meg a jobb oldali skac. A többieknek szabad a préda. Először azokat szedjük le akiket szinte feltünés nélkül ellehet kapni.
Célra emelem és lelövöm az egyik kerítés mellet álló fickót. Figyelek 1 másodpercig: semmi reakció a katonák részéről. Hirtelen 5 pukkanást hallok mellőlem és 5 katona terül el anélkül hogy bárki bármit észre vett volna. Lelövök még 4 db katonát és továbbra is meglep hogy semmilyen reakciójuk sincsen. Beleszólok a rádióba:
- Dave , Frank ti jöttök.
Hirtelen a két páncélos fickó fejét páncéltörő lövedékek ütik át. Mielőtt a körölöttük lévő katonák reagálhatnának már le is lőtték őket az embereim. A katonák még 1 lövedéket sem tudtak ellőni és máris halottak voltak. Lövés dörren az épületből de a katona aki tüzelt az csak vaktába lőtt. Még éjjel látója sincsen. Hirtelen uljabb fegyverek csatlakoznak ehhez a vak lövöldözéshez. A kövi pillanatban 7 fickó próbál elrohanni az őrposztról de 4-et még azelőtt lekapunk hogy azok egyáltalán a kis tábortüzet elérhetnék. Valamelyik hülye még mindig az épületből lődöz össze vissza. Szólok a 3. szakasznak hogy lőjér sz@rá azt az épülete. A következő pillanatban 1 RPG találja ott telibe az épületet ahol előbb még a lövések leadója lehetett. Beszólok a rádióba :
- Kettes és Hármas szakasz. Maguk vizsgálják át a tábortűz környéki hullákat. Én az egyessel az épületbe kukkantok be. Ha túlélőt találnak akkor lássák el és hozzák elém . Értve?
- Értettem ! - szól bele egyszerre két szakasz parancsnok is a rádióba.
Szépen megkezdjük az előre nyomulást. Persze katonai alakzatban. Az épületben mocorgást hallok. Azonnal felfejlődünk a behatoláshoz és bevágom az egyik flashbang-omat. Berontunk és látom hogy 1 félig eszméletlen fickó fekszik a földön. A lábán van 1 kis seb de az nem fontos mert nem fog elvérezni.
- Rexy lásd már el a kölyköt ! - szólok oda a szakaszom dokijának. - Vlad , te itt maradsz és örzöd a foglyot jó?
- Felőlem...
Kisétálok és jelentést kérek a többi szakasz parancsnoktól is. Nincsen más túlélő de azt a 3-at aki megpróbált elfutni sikerrel elkapták a srácok. Oda vezetnek a foglyokhoz és 3 db benyugtatózott ukrán katonát látok magam előtt. Ezektől még legalább 3 óráig semmit se tudok kihúzni. Vissza megyek a sérült fickóhoz és a doki közli velem hogy a papírjai alapján a neve Gregorij Konsztantin . Kapott 1 kis morfiumot és ellett látva a sebe. A felszereléséből 2 db kés került és 1 pisztoly elő plusz a szokásos katonai cuccok. Azon gondolkozok hogy mi lenne ha bevenném a csapatomba elvégre nem tünik olyan nagyon rossz arcnak. Ezt még átgondolom de most el kell érnünk a falut még mielőtt a hadsereg észre veszi hogy itt szinte mindenki halott.
Pár perc séta után meg is érkeztünk . A faluban mindenki csak minket nézett de ez nem is meglepő mivel 60 állig felfegyverzett ember sétált be a faluba 4 elfogott katonával együtt. Miután megtudtam hogy a pincében van a helyi kereskedő így leugrottam oda pár emberem társoságában. A fickó nagyon beijedt amikor meglátott minket. Az előtte lévő rádió a katonai frekvenciára volt hangolva és mint hallani lehetett azért sopánkodik valami Kuznyecov mert a zóna bejáratánál lévő őrposztról senki sem jelentkezik. Csak állok előtte és nem szólok semmit. Hallgatom a rádióból jövő beszédet. A beszéd szerint most érkezett meg az ügy kiderítésére kiküldött UAZ pár katonával és pont most jelentik hogy a táborban mindenki halott. A parancsnok az nagyon kivan akadva és szinte felfalja őket noha csak a rádión keresztül vannak kapcsolatban. Végre megszólalok :
- Tud valami jó melót a környéken?
- Semmit de ezután ne is jöjjön ide. Az egész hadsereg magát és a kis csapatát keresi.
- Nem számít az. Az ottaniak azok nem értenek a harchoz. Alig pár lövéssel le is szedtük az egész tábort.
- Azt hiszed hogy itt akár 1 percig is életben tudtok maradni?!?!
- Figyelj ide öreg ember. Én nem 1 emberrel jöttem hanem rajtam kívül még 59 ember van itt a faluban akik mind valamilyen különleges erőnél szolgáltak és már többször is bizonyították hogy ők a legjobbak.
- Mit akartok itt?
- Melót. Tudja mi csupán ártatlan kis zsoldosok vagyunk...
- Ezután a környéken nem sok meló lesz maguk számára.
- Akkor teremtünk magunknak melót. - s ezzel el is indultam a pince kijárata felé.
Az embereim követtek. Időközben megtudtam hogy a 3. szakaszból 2 fickó elment szétnézni a környéken és talált pár darab eléggé jó állapotú házat mely tökéletes lenne bázisnak. Előre köldök 20 embert hogy vizsgálják már át a környéket anomáliák után kutatva. 2 óra múlva már kezemben is volt a térkép melyen be voltak jelölve az anomáliák pontos hellyel és tipussal együtt. Hirtelen 1 helikopter húz el felettünk és úgy tünik hogy észrevehetett mert éppen felénk fordul és a gépágyúja már célba is vett minket. Tüzel de a lövedékei előttem csapódnak be. Azonnal fedezékbe ugrok és parancsba adom hogy szedjék le azt a gépet. Alig pár másodperc telik el a parancs után és máris égve zuhan az ukrán mi-24-es. Hirtelen mögöttünk lövések hallatszanak és én bele ordítok a rádióba:
- Mindenkinek irány az épület csoport!
A többiek elkezdenek rohanni az épületek felé én meg védekező pozítciót veszek fel és várok. Hirtelen 4 katona ugrik ki az egyik közeli épület sarka mögül. Szinte azonnal le is szedem őket. A hátam mögött lépéseket hallok és azonnal oda is szegezem a fegyvert de csak Vlad az én öreg barátom van ott. A többiek már felvették a védekező pozítciót az épület csoportnál és komoly tűzharcban állnak az arról támadó katonákkal. Uljabb katonák búkannak fel és mi megpróbáljuk leszedni őket. Ugatást hallok és látom hogy 1 falkányi kutya közelít felénk. Elkezdem őket lőni de össze vissza ugrálnak. Már a fél utat megtették de én még csak kettőt lőttem le. Vlad a katonákat sorozza tehát rá nem számíthatok . Süvítést hallok és látom hogy 1 RPG csapódik be a kutyák közé és hallom a második szakasz parancsnokának a hangját a rádióban.
- Itt a 2. szakasz parancsnoka. Az embereimmel a déli épületeknél vagyok és itt eléggé szar a helyzet. Körülbelül 60-70 katona közelít felénk és lassan kifogyunk a skúlóból. Jelenleg 6 sebesültem és 7 halottam van . MÁR NEM SOKÁIG TUDUNK KITARTANI!
- Itt a 3-as szakasz parancsnoka. Mi az északi - északkeleti - keleti épületeknél vagyunk. Itt sem túl rózsás a helyzet. A parancsnok az hol van?
- A parancsok az a staleker falu határánál harcol még mindig . Hamarosan vissza kell vonulnunk a középen lévő épületbe.
- Itt az első szakasz parancsnok helyettese. Mindenütt katonák , az embereim fele halott és már majdnem kifogytunk a lőszerből. A parancsnok az még mindig kint harcol a mezőn a katonákkal. Szerintem azonnal vonuljunk vissza a főépületbe.
- Itt az első szakasz parancsnoka. Minden szakasz kezdje meg a vissza vonulást a főépületbe. Hamarosan követem önöket én és Vlad is .
- Értettük!
Már meg is kezdték a vissza vonulást. Innen látom hogy az első és a második szakasz maradéka az már majdnem elérte a főépületet. Ebben a pillanatban vér fröccsen az arcomra és látom hogy Vlad holtan terül el. Leszedek még 4 katonát aztán indulok a főépület felé. Kár hogy meghalt Vlad... Jó fej volt . Most is legalább 30 katonát leszedett. Lassan elérem a főépületet de mivel majdnem leszednek a sajátjaim így bele szólok a rádióba:
- NE LŐJETEK ! KELETRŐL ÉRKEZEM !
Erre alábbhagy a saját csapataim tüze de a katonák még így is megpróbálnak lekapni . Látszik hogy a célzás az nem az erősségük kb 10 lövedékből csak 1 db közelít meg annyira hogy azt mondhassam hogy ezek aztán tudnak célozni.
Végre beértem az épületbe. Körülbelül 20 ember lehetett az első emeleten de szinte folyamatosan tüzeltek. Gyorsan felrohantam az első emeltre és látom hogy itt is vannak vagy 10-en meg a 4 fogoly .
- Minek hoztátok ide a foglyokat? - kérdem én az előttem álló katonától .
- A szakasz parancsnok mondta hogy hozzuk el őket mert lehet hogy még jól jöhetnek.
- No comment...
Ezután szépen az egyik ablakhoz sétálok és elkezdek lőni. Az első tárral máris lekaptam 10 katonát. Körülbelül 200-300 halott katona lehet már a környéken. Szinte mindenütt csak halottak és sebesültek vannak. Fordulnák vissza az ablakhoz hogy tüzeljek mikor hirtelen valami telibe találja az épület alsó szintjét és 1 nagy robbanás keretében szinte mindenkit leterít. Egyből elkezdtem lefelé rohanni de még félúton se voltam amikor már láttam az épületbe berontó rohamosztagosokat és már tüzeltem is . Kettőt is elkaptam de a következő pillanatban 1 lövedék telibe kapja a hasamat és átmegy az egész testemen. Majdnem leesek a lépcsőn de még időben megkapaszkodok a régi korlátban és vissza nyerem az egyensúlyomat. Szinte azonnal fel is ugrok a lépcsőn és megyek a legközelebbi sarokra amiről van rálátásom a lépcsőre. Már a kezemben van a fegyverem amikor hallom hogy megint becsapódik valami és a légnyomástól mindenki a földre kerül. Szerencsére még időben magamhoz tértem és a lépcsőn épp felére katonákat pár darab 5,56-os lövedékkel köszöntöttem. A még életben lévő embereim hozzám hasonlóan olyan pozítciót vesznek fel ahonnét van rá látásuk a lépcsőre. A következő pillanatban már megint becsapódik valamilyen lövedék és megint a földön vagyok. Mire annyira magamhoz térek hogy kitudom nyitni a szememet már csak annyit látok hogy a legutóbbi becsapódás az szinte mindenkit megölt az emberim közül és aki még így is életben maradt azt most lövik le a lépcsőn felfelé rohanó rohamosztagosok. Hallom a rádiójukban hogy jelentik hogy az emelet tiszta és hogy van még 1 túlélő aki nagy valószínűséggel a zsoldosok parancsnoka. Lépéseket hallok a hátam mögött és hirtelen fejbe rúg valaki. A következő pillanatban előttem áll 1 katonai stalker teljes felszerelésben és csak néz engem. A mellette álló két (szintúgy) katonai stalker pedig rám fogja a fegyverrét. Hallom hogy vált pár szót az egyik katonai stalkerrel de nem értem hogy mit. Ezután végre hozzám szól :
- Minden elismerésem a magáé. Ugye tudja hogy magán kívül az összes társát lelőttük?
- Köszönöm az elismerést de tudom hogy jók az embereim. Sejtettem hogy az összes emberemet kivégezték.
- Elmondaná nekem hogy mit keresett maga itt és miért lőtték le a teljes helyiőrséget az őrposztnál?
- Nincs mit mondanom. Én csak be akartam jutni a Zónába az embereimmel.
- Háát.. csak beértek. Ráadásul eléggé profi módon harcoltak. Több mint 300 katona halt meg a maguk elleni harc során. Még jó hogy én és a kis csapatom az katonai stalkerekből áll. Ha én nem vagyok itt akkor nagy valószinűséggel maguk kerülnek ki győztesen. Mielőtt lelövöm önt legalább egy dolgot mondjon meg: megérte ezt az egész harcot magának?
- Igen megérte.
Ekkor előveszi a pisztolyát és már csak 1 dörrenés hallatszik s végleg elterül Alan Erwan ama zsoldosoknak a vezére kik beakartak törni a zónába de elbuktak.
VÉGE
Származásom : Nagy Britanniában született zsidó
Korom : 37 éves vagyok
Frakció : A sajátomon állok...
Kinézet : 180 cm magas , eléggé izmos szőke hajú kicsit lebarnult férfi kék szemekkel
Történetem :
Születésem után nem sokkal vándoroltunk ki a családommal Izraelbe. Nem sokkal később 1 palesztin merényélő megöli a családomat. Amint lehet jelentkeztem a hadseregbe és az alapból előírt 3 éves sorkatonaság helyett én 15-öt töltöttem ott. Ebből 8-at a különleges erőknél. Nem sokkal ezelőtt leszereltek a hadseregtől mert az egyik bevetés során sikerrel lelőttem 4 civilt. Körülbelül 6 hónapja határoztam el hogy a Zónába megyek. Pénzem az nagyon sok volt és volt elég régi katona ismerősöm hogy megtudjak szervezni 1 kis zsoldos csapatot mely a zónában működne. Először csak a régi IDF-es ismerőseimet kerestem meg és szerveztem be. 20-an voltunk de úgy éreztük hogy ennél több ember kéne így mindenki elkezdte beszervezni a többi országból való ex-katona ismerőseit. Most már 60-an voltunk és elkezdtük össze állítani a felszereléseket. A fekete piacon mindenki magának szerezte be a felszereléseket.
Én személy szerint a jó öreg TAR 21-est szereztem be csőalatti gránátvetővel és red dot-al + taktikai lámpáva illetve még 1 hangtompítót is szereztem mellél. Persze emellé még szereztem éjjel látót és 1 Hk USP-t 4 tárral illetve 1 golyóálló mellényt kicsit feltuningolva( így gyakorlatilag olyan mint 1 taktikai mellény )és szereztem. A többiek sem sajnálták a pénzt a felszerelésre. Mindenki megtanult ukránul és oroszul a biztonság kedvéért. Mindent megbeszéltünk a jövendővel kapcsolatban. Én leszek a vezér és mivel pont 60-an vagyunk így kijön 3 csökkentett szakasz. Enyém az első szakasz parancsnoksága. A többi szakaszban maguk választottak parancsnokot. Pár napja megvolt a nagy találkozó 1 a zónától pár kilométerre lévő faluban. Az utóbbi napok azok arra mentek el hogy gyakoroltuk a különböző harcformákat és az éjszakai harcot. Megbeszéltük hogy nem kérünk fel senkit rá hogy vigyen be minket hanem áttörünk a kordonon még ma éjszaka, 3 óra múlva indulunk , addig alszok 1 kicsit.
Valaki rázza a vállamat de veszettül. Kinyitom a szememet és látom hogy csak Vlad áll előttem és mond valamit de mivel most ébredtem így még nem fogom fel a lényegét.
- Mi van már megint? -kérdem én.
- Semmi azt leszámítva hogy most kell indulnunk.
- Akkor bocsi az előbbit. Mindenki fent van már?
- Rajtad kívül igen.
- Akkor irány a teherautók.
Pár perc alatt mindenki fel is szállt a teherautókra. 4 és fél km út után végre megérkeztünk a kiszállási pontra. 500 méterre tőlünk ott van a katonai őrpont.
- Ezek kicsit többen vannak mint arra eredetileg számítottunk - mondja Vlad. Így jobban megszámolva tényleg többen vannak. Én 10 emberrel számoltam ezek meg legalább 30-an vannak csak kint az őrposzt környékén.
- Nem baj. Megoldjuk. Mindenki éjjel látót fel és a hangtompítókat szereljétek fel a fegyókra. Én és az első szakasz szemből közelítjük meg az őrposztot. A második balról közelíti meg míg a harmadik meg jobbról. Amíg parancsot nem adok rá addig 1 lövést sem akarok látni , értettétek ?
- Igen uram! Igen !
Körülbelül 50 méterre megközelítjük az őrposztot és látom hogy van ott 2 állig páncélba öltözött kölyök is.
- Dave tiéd a bal oldali "lovag" Frank tiéd meg a jobb oldali skac. A többieknek szabad a préda. Először azokat szedjük le akiket szinte feltünés nélkül ellehet kapni.
Célra emelem és lelövöm az egyik kerítés mellet álló fickót. Figyelek 1 másodpercig: semmi reakció a katonák részéről. Hirtelen 5 pukkanást hallok mellőlem és 5 katona terül el anélkül hogy bárki bármit észre vett volna. Lelövök még 4 db katonát és továbbra is meglep hogy semmilyen reakciójuk sincsen. Beleszólok a rádióba:
- Dave , Frank ti jöttök.
Hirtelen a két páncélos fickó fejét páncéltörő lövedékek ütik át. Mielőtt a körölöttük lévő katonák reagálhatnának már le is lőtték őket az embereim. A katonák még 1 lövedéket sem tudtak ellőni és máris halottak voltak. Lövés dörren az épületből de a katona aki tüzelt az csak vaktába lőtt. Még éjjel látója sincsen. Hirtelen uljabb fegyverek csatlakoznak ehhez a vak lövöldözéshez. A kövi pillanatban 7 fickó próbál elrohanni az őrposztról de 4-et még azelőtt lekapunk hogy azok egyáltalán a kis tábortüzet elérhetnék. Valamelyik hülye még mindig az épületből lődöz össze vissza. Szólok a 3. szakasznak hogy lőjér sz@rá azt az épülete. A következő pillanatban 1 RPG találja ott telibe az épületet ahol előbb még a lövések leadója lehetett. Beszólok a rádióba :
- Kettes és Hármas szakasz. Maguk vizsgálják át a tábortűz környéki hullákat. Én az egyessel az épületbe kukkantok be. Ha túlélőt találnak akkor lássák el és hozzák elém . Értve?
- Értettem ! - szól bele egyszerre két szakasz parancsnok is a rádióba.
Szépen megkezdjük az előre nyomulást. Persze katonai alakzatban. Az épületben mocorgást hallok. Azonnal felfejlődünk a behatoláshoz és bevágom az egyik flashbang-omat. Berontunk és látom hogy 1 félig eszméletlen fickó fekszik a földön. A lábán van 1 kis seb de az nem fontos mert nem fog elvérezni.
- Rexy lásd már el a kölyköt ! - szólok oda a szakaszom dokijának. - Vlad , te itt maradsz és örzöd a foglyot jó?
- Felőlem...
Kisétálok és jelentést kérek a többi szakasz parancsnoktól is. Nincsen más túlélő de azt a 3-at aki megpróbált elfutni sikerrel elkapták a srácok. Oda vezetnek a foglyokhoz és 3 db benyugtatózott ukrán katonát látok magam előtt. Ezektől még legalább 3 óráig semmit se tudok kihúzni. Vissza megyek a sérült fickóhoz és a doki közli velem hogy a papírjai alapján a neve Gregorij Konsztantin . Kapott 1 kis morfiumot és ellett látva a sebe. A felszereléséből 2 db kés került és 1 pisztoly elő plusz a szokásos katonai cuccok. Azon gondolkozok hogy mi lenne ha bevenném a csapatomba elvégre nem tünik olyan nagyon rossz arcnak. Ezt még átgondolom de most el kell érnünk a falut még mielőtt a hadsereg észre veszi hogy itt szinte mindenki halott.
Pár perc séta után meg is érkeztünk . A faluban mindenki csak minket nézett de ez nem is meglepő mivel 60 állig felfegyverzett ember sétált be a faluba 4 elfogott katonával együtt. Miután megtudtam hogy a pincében van a helyi kereskedő így leugrottam oda pár emberem társoságában. A fickó nagyon beijedt amikor meglátott minket. Az előtte lévő rádió a katonai frekvenciára volt hangolva és mint hallani lehetett azért sopánkodik valami Kuznyecov mert a zóna bejáratánál lévő őrposztról senki sem jelentkezik. Csak állok előtte és nem szólok semmit. Hallgatom a rádióból jövő beszédet. A beszéd szerint most érkezett meg az ügy kiderítésére kiküldött UAZ pár katonával és pont most jelentik hogy a táborban mindenki halott. A parancsnok az nagyon kivan akadva és szinte felfalja őket noha csak a rádión keresztül vannak kapcsolatban. Végre megszólalok :
- Tud valami jó melót a környéken?
- Semmit de ezután ne is jöjjön ide. Az egész hadsereg magát és a kis csapatát keresi.
- Nem számít az. Az ottaniak azok nem értenek a harchoz. Alig pár lövéssel le is szedtük az egész tábort.
- Azt hiszed hogy itt akár 1 percig is életben tudtok maradni?!?!
- Figyelj ide öreg ember. Én nem 1 emberrel jöttem hanem rajtam kívül még 59 ember van itt a faluban akik mind valamilyen különleges erőnél szolgáltak és már többször is bizonyították hogy ők a legjobbak.
- Mit akartok itt?
- Melót. Tudja mi csupán ártatlan kis zsoldosok vagyunk...
- Ezután a környéken nem sok meló lesz maguk számára.
- Akkor teremtünk magunknak melót. - s ezzel el is indultam a pince kijárata felé.
Az embereim követtek. Időközben megtudtam hogy a 3. szakaszból 2 fickó elment szétnézni a környéken és talált pár darab eléggé jó állapotú házat mely tökéletes lenne bázisnak. Előre köldök 20 embert hogy vizsgálják már át a környéket anomáliák után kutatva. 2 óra múlva már kezemben is volt a térkép melyen be voltak jelölve az anomáliák pontos hellyel és tipussal együtt. Hirtelen 1 helikopter húz el felettünk és úgy tünik hogy észrevehetett mert éppen felénk fordul és a gépágyúja már célba is vett minket. Tüzel de a lövedékei előttem csapódnak be. Azonnal fedezékbe ugrok és parancsba adom hogy szedjék le azt a gépet. Alig pár másodperc telik el a parancs után és máris égve zuhan az ukrán mi-24-es. Hirtelen mögöttünk lövések hallatszanak és én bele ordítok a rádióba:
- Mindenkinek irány az épület csoport!
A többiek elkezdenek rohanni az épületek felé én meg védekező pozítciót veszek fel és várok. Hirtelen 4 katona ugrik ki az egyik közeli épület sarka mögül. Szinte azonnal le is szedem őket. A hátam mögött lépéseket hallok és azonnal oda is szegezem a fegyvert de csak Vlad az én öreg barátom van ott. A többiek már felvették a védekező pozítciót az épület csoportnál és komoly tűzharcban állnak az arról támadó katonákkal. Uljabb katonák búkannak fel és mi megpróbáljuk leszedni őket. Ugatást hallok és látom hogy 1 falkányi kutya közelít felénk. Elkezdem őket lőni de össze vissza ugrálnak. Már a fél utat megtették de én még csak kettőt lőttem le. Vlad a katonákat sorozza tehát rá nem számíthatok . Süvítést hallok és látom hogy 1 RPG csapódik be a kutyák közé és hallom a második szakasz parancsnokának a hangját a rádióban.
- Itt a 2. szakasz parancsnoka. Az embereimmel a déli épületeknél vagyok és itt eléggé szar a helyzet. Körülbelül 60-70 katona közelít felénk és lassan kifogyunk a skúlóból. Jelenleg 6 sebesültem és 7 halottam van . MÁR NEM SOKÁIG TUDUNK KITARTANI!
- Itt a 3-as szakasz parancsnoka. Mi az északi - északkeleti - keleti épületeknél vagyunk. Itt sem túl rózsás a helyzet. A parancsnok az hol van?
- A parancsok az a staleker falu határánál harcol még mindig . Hamarosan vissza kell vonulnunk a középen lévő épületbe.
- Itt az első szakasz parancsnok helyettese. Mindenütt katonák , az embereim fele halott és már majdnem kifogytunk a lőszerből. A parancsnok az még mindig kint harcol a mezőn a katonákkal. Szerintem azonnal vonuljunk vissza a főépületbe.
- Itt az első szakasz parancsnoka. Minden szakasz kezdje meg a vissza vonulást a főépületbe. Hamarosan követem önöket én és Vlad is .
- Értettük!
Már meg is kezdték a vissza vonulást. Innen látom hogy az első és a második szakasz maradéka az már majdnem elérte a főépületet. Ebben a pillanatban vér fröccsen az arcomra és látom hogy Vlad holtan terül el. Leszedek még 4 katonát aztán indulok a főépület felé. Kár hogy meghalt Vlad... Jó fej volt . Most is legalább 30 katonát leszedett. Lassan elérem a főépületet de mivel majdnem leszednek a sajátjaim így bele szólok a rádióba:
- NE LŐJETEK ! KELETRŐL ÉRKEZEM !
Erre alábbhagy a saját csapataim tüze de a katonák még így is megpróbálnak lekapni . Látszik hogy a célzás az nem az erősségük kb 10 lövedékből csak 1 db közelít meg annyira hogy azt mondhassam hogy ezek aztán tudnak célozni.
Végre beértem az épületbe. Körülbelül 20 ember lehetett az első emeleten de szinte folyamatosan tüzeltek. Gyorsan felrohantam az első emeltre és látom hogy itt is vannak vagy 10-en meg a 4 fogoly .
- Minek hoztátok ide a foglyokat? - kérdem én az előttem álló katonától .
- A szakasz parancsnok mondta hogy hozzuk el őket mert lehet hogy még jól jöhetnek.
- No comment...
Ezután szépen az egyik ablakhoz sétálok és elkezdek lőni. Az első tárral máris lekaptam 10 katonát. Körülbelül 200-300 halott katona lehet már a környéken. Szinte mindenütt csak halottak és sebesültek vannak. Fordulnák vissza az ablakhoz hogy tüzeljek mikor hirtelen valami telibe találja az épület alsó szintjét és 1 nagy robbanás keretében szinte mindenkit leterít. Egyből elkezdtem lefelé rohanni de még félúton se voltam amikor már láttam az épületbe berontó rohamosztagosokat és már tüzeltem is . Kettőt is elkaptam de a következő pillanatban 1 lövedék telibe kapja a hasamat és átmegy az egész testemen. Majdnem leesek a lépcsőn de még időben megkapaszkodok a régi korlátban és vissza nyerem az egyensúlyomat. Szinte azonnal fel is ugrok a lépcsőn és megyek a legközelebbi sarokra amiről van rálátásom a lépcsőre. Már a kezemben van a fegyverem amikor hallom hogy megint becsapódik valami és a légnyomástól mindenki a földre kerül. Szerencsére még időben magamhoz tértem és a lépcsőn épp felére katonákat pár darab 5,56-os lövedékkel köszöntöttem. A még életben lévő embereim hozzám hasonlóan olyan pozítciót vesznek fel ahonnét van rá látásuk a lépcsőre. A következő pillanatban már megint becsapódik valamilyen lövedék és megint a földön vagyok. Mire annyira magamhoz térek hogy kitudom nyitni a szememet már csak annyit látok hogy a legutóbbi becsapódás az szinte mindenkit megölt az emberim közül és aki még így is életben maradt azt most lövik le a lépcsőn felfelé rohanó rohamosztagosok. Hallom a rádiójukban hogy jelentik hogy az emelet tiszta és hogy van még 1 túlélő aki nagy valószínűséggel a zsoldosok parancsnoka. Lépéseket hallok a hátam mögött és hirtelen fejbe rúg valaki. A következő pillanatban előttem áll 1 katonai stalker teljes felszerelésben és csak néz engem. A mellette álló két (szintúgy) katonai stalker pedig rám fogja a fegyverrét. Hallom hogy vált pár szót az egyik katonai stalkerrel de nem értem hogy mit. Ezután végre hozzám szól :
- Minden elismerésem a magáé. Ugye tudja hogy magán kívül az összes társát lelőttük?
- Köszönöm az elismerést de tudom hogy jók az embereim. Sejtettem hogy az összes emberemet kivégezték.
- Elmondaná nekem hogy mit keresett maga itt és miért lőtték le a teljes helyiőrséget az őrposztnál?
- Nincs mit mondanom. Én csak be akartam jutni a Zónába az embereimmel.
- Háát.. csak beértek. Ráadásul eléggé profi módon harcoltak. Több mint 300 katona halt meg a maguk elleni harc során. Még jó hogy én és a kis csapatom az katonai stalkerekből áll. Ha én nem vagyok itt akkor nagy valószinűséggel maguk kerülnek ki győztesen. Mielőtt lelövöm önt legalább egy dolgot mondjon meg: megérte ezt az egész harcot magának?
- Igen megérte.
Ekkor előveszi a pisztolyát és már csak 1 dörrenés hallatszik s végleg elterül Alan Erwan ama zsoldosoknak a vezére kik beakartak törni a zónába de elbuktak.
VÉGE
