A székely Áron bácsi szekéren viszi hazafelé a nászasszonyát a vasút állomásról,
aki látogatóba érkezett hozzájuk.
A kocsi út nagyon rossz, gödör gödröt követ, döcög a szekér de nagyon..
Egy nagyobb döccenő után a nászasszony leesik a bakról, hátra a kocsiba, a lábai az égnek,
csupa szalma a haja.
Nagy nehezen vissza mászik a bakra,majd megszólal:
-Látja kend Nászuram,micsoda pechem van!
-Látom,látom.... de ezt mifelénk p.nának híjják!
- Mit csinál a kannibál, miután megszabadult a barátnőjétől?
- Kitörli a seg_ét.
Nagypapa mesél húsz év körüli unokájának.
- Fiacskám! Amikor én ilyen idős voltam, mint te, a barátaimmal Párizsban voltunk és nagyon jól szórakoztunk. Minden délben a legjobb éttermekben ebédeltünk. Végigettük az étlapot, és a legjobb borokat ittuk hozzá. Amikor jóllaktunk, fizetés nélkül távoztunk. A vendéglős és pincérek persze utánunk jöttek reklamálni, de jól elvertük őket.
Délután felkerestük a kocsmákat: finom francia borokat, pezsgőt és konyakot ittunk. Amikor jól berúgtunk, fizetés nélkül távoztunk. A kocsmáros és pincérek persze utánunk jöttek reklamálni, így őket is jól elvertük.
Esténként elmentünk a kupikba, minden kurvát megdugtunk. Amikor kiszórakoztuk magunkat, elindultunk, persze itt se fizettünk. A madame és a felvigyázók persze utánunk jöttek reklamálni, de őket megint csak elvertük.
Éjszaka kipihentük magunkat, majd másnap újra kezdtük a kört. Ezt így csináltuk minden nap, míg Párizsban voltunk a haverokkal.
Az unokát nagyon feldobja ez a programlehetőség, összeszedi a haverokat, mesél nekik a nagypapa Párizsi kalandjairól és elhatározzák, hogy ők is kimennek szórakozni. Két hét múlva hazajönnek. Az unoka alig él, keze lába törött, feje bekötve.
- Mi történt veled, fiam? - kérdi a nagypapa.
- Elmentünk a vendéglőbe, bekajáltunk, beittunk, le akartunk lépni, erre a vendéglős megvert, mint egy lovat. Sebaj, délben elmentünk egy jó kocsmába, finom francia borokat, pezsgőt és konyakot ittunk, ám amikor fizetés nélkül le akartunk lépni, a kocsmáros és a haverjai irgalmatlanul megpofoztak. Este elvánszorogtunk egy kupiba, a nap fénypontjaként keféltünk egy jót. Megpróbáltunk lelépni fizetés nélkül, de a stricik kegyetlenül elvertek, ráadásul elszedték minden pénzünket. Nagyon rossz volt!
- Sajnálom kisunokám. Kivel utaztatok?
- A Neckermannal, nagypapa.
- Őket nem ismerem, mi annak idején az SS-el voltunk
Az országúton hatalmas viharban megy egy kamionos. Lát egy piros esőkabátos embert az út szélén, megáll. Kinyitja az ajtót és megkérdezi:
- Mit akarsz?
- Én vagyok a piros kabátos értelmi fogyatékos, és éhes vagyok.
Gondol egyet a kamionos és kidobja neki az ebédjét, majd továbbhajt. Lát
egy sárga esőkabátos embert az út szélén. Mellette is megáll.
- Mi kéne?
- Én vagyok a sárga kabátos értelmi fogyatékos és szomjas vagyok.
A kamionos kidobja neki az innivalóját, majd továbbhajt.
Kis idő múltán újabb, kék esőkabátos embert lát az út szélén. Megáll.
- Na neked mi kéne, te kék kabátos értelmi fogyatékos?
- Jogosítvány, forgalmi engedély.
Egy kisfiú odamegy egy álló rendőrautóhoz, és beszól a sofőrnek:
- Rendőr bácsi, lehetek rendőr? De sajnos még csak hetedikes vagyok.
A rendőr kinyitja az ajtót és megszólal:
- Szálljon be, főnök!
Az utolsó tanítási napon a gyerekek ajándékot visznek a tanító néninek.
A virágboltos fia egy csokrot hoz, a cukrász kislánya egy tortát, majd az italboltos kisfia egy nagy dobozt, szépen csomagolva.
A tanító néni megemeli, és látja, hogy valami szivárog belőle. Viccesen megkóstol egy cseppet, és megkérdi:
- Bor?
- Nem - feleli a fiú.
Újabb cseppet kóstol a tanító néni.
- Pezsgő?
- Nem.
- Szabad a gazda! - mondja a tanító - Feladom; mi ez?
- Kiskutya...