Vágyakozás - 乱れる (1964) feliratos 98'

Balage

Member
Csatlakozás
2025.12.21.
Üzenetek
221
Reakció pontszám
94
Hely
Komárom
Android
Opera Mobile 94.0.0.0
MjI1NTgzNg.jpg


Vágyakozás - 乱れる
japán feliratos dráma

A Vágyakozás (Midareru / Yearning) egy 1964-ben bemutatott fekete-fehér japán dráma, amelyet a neves rendező, Mikio Naruse jegyez. A film a japán filmművészet egyik legfinomabb és legszebb érzelmi drámája, amely a háború utáni társadalmi változásokat és az elfojtott érzelmeket állítja középpontba.
Alaptörténet
A történet főhőse Reiko (Hideko Takamine), egy özvegyasszony, aki a második világháborúban elveszítette férjét. Reiko azóta is hűséges maradt férje emlékéhez, és tizennyolc éve vezeti a család kis élelmiszerboltját egy vidéki városban. A bolt fenntartása azonban egyre nehezebb, mivel a városban megjelennek az első modern szupermarketek, amelyek elszívják a vásárlókat.
A konfliktus akkor mélyül el, amikor sógora, a nála jóval fiatalabb és csélcsap életet élő Koji (Yuzo Kayama) váratlanul szerelmet vall neki.
Tiltott szerelem és erkölcs:
Koji szerelme Reiko iránt társadalmi tabu. Reiko számára a család iránti tisztelet és az erkölcsi tartás mindennél fontosabb, így képtelen elfogadni a férfi közeledését, bármennyire is magányos.
Hagyomány kontra Modernizáció:
A kisbolt küzdelme az óriási szupermarketekkel a régi Japán és az új, fogyasztói társadalom közötti feszültség metaforája.
A nők helyzete:
Reiko "kívülálló" marad a családban, hiszen csak a házasság révén került oda. Bár ő mentette meg a boltot a háború után, a sógornői ki akarják túrni, hogy a telken modern üzletet nyithassanak.
A film hangulata:
Naruse stílusára jellemző a visszafogottság. Nincsenek nagy teátrális jelenetek; az érzelmeket apró gesztusok, tekintetek és a csend hordozza. A film csúcspontja egy közös vonatút, ahol a kimondatlan szavak és a fojtogató vágy elérik tetőfokukat.
Hideko Takamine alakítása:
A színésznő zseniálisan játssza a méltóságteljes, de belül vívódó asszonyt.
Vizuális stílus:
A film fekete-fehér képei és a kompozíciók (például a szűk belső terek) kiválóan érzékeltetik a szereplők bezártságát.
Érzelmi mélység:
Egyike azon kevés filmeknek, amelyek képesek a melankóliát és a reménytelenséget költői módon ábrázolni.

Díjak :
1964: Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál - Ezüst Vitorla – Legjobb színésznő (Hideko Takamine)
1965: Kinema Junpo Díj - A Kinema Junpo Japán legrégebbi és legtekintélyesebb filmes szaklapja, amelynek éves listái (a "Best Ten") meghatározták egy-egy film hazai presztízsét.
Elismerés: Az év legjobb filmjei lista (Best Ten)
A film bekerült az év tíz legjobb japán alkotása közé, ami Naruse számára a töretlen szakmai elismerést jelentette a pályája vége felé is.

A film :
Stremio :
 
Vissza
Top Alul