- Csatlakozás
- 2025.12.21.
- Üzenetek
- 307
- Reakció pontszám
- 124
- Hely
- Komárom
- Webhely
- balagefilm.blogolok.hu
Szenvedély - En passion
svéd szinkronizált dráma
A Szenvedély (En passion, 1969) Ingmar Bergman egyik legkomplexebb és legmodernebb alkotása. Ez a "szigeti trilógia" záródarabja, és az első film, amelyet Bergman színesben forgatott (bár a színek itt szándékosan fakók és hidegek).
A film egyfajta "lélektani röntgenfelvétel" négy emberről, akik képtelenek az őszinte kapcsolódásra.
A cselekmény középpontjában Andreas Winkelman (Max von Sydow) áll, aki magányosan, remeteként él Fårö szigetén, miután házassága és élete romba dőlt. Élete akkor válik bonyolulttá, amikor megismerkedik egy szomszédos házaspárral és egy özvegyasszonnyal:
Anna (Liv Ullmann):
Egy autóbaleset túlélője, amelyben férje és fia meghalt. A múltját idealizálja, és a "tökéletes házasság" illúziójába kapaszkodik.
Elis (Erland Josephson):
Egy cinikus, érzelmileg távolságtartó építész, aki hobbiból embereket fotóz, de nem érez irántuk semmit.
Eva (Bibi Andersson):
Elis felesége, aki mélyen boldogtalan és szeretetéhes a férje közönye mellett.
A belső és külső erőszak:
Miközben a négy főszereplő érzelmi háborút vív egymással, a szigeten egy ismeretlen tettes állatokat mészárol le. Ez a háttérben zajló, értelmetlen kegyetlenség tükrözi a szereplőkben lakozó elfojtott feszültséget.
A "negyedik fal" áttörése:
Bergman egy különleges technikát alkalmaz: a film bizonyos pontjain megállítja a cselekményt, és a színészek (civilben) beszélnek a kamerába arról, mit gondolnak az általuk játszott karakter motivációiról.
Az igazság és hazugság hálója:
A film központi kérdése, hogy felépíthető-e egy új élet a hazugságokra. Anna és Andreas viszonya végül azért omlik össze, mert mindketten képtelenek szembenézni saját kudarcaikkal és valódi énjükkel.
A Szenvedély nem egy könnyű kikapcsolódás; egy sötét, de látványosan megkomponált tanulmány az emberi magányról és a kommunikáció képtelenségéről. Sven Nykvist operatőri munkája – különösen a közeli felvételek az arcokról – ebben a filmben is lenyűgöző.
A film eredeti címe svédül csak annyi, hogy „Egy passió”, ami sokkal inkább utal a bibliai szenvedéstörténetre, mintsem a romantikus értelemben vett szenvedélyre.
Díjak :
1970 Valladolidi Nemzetközi Filmfesztivál - Speciális zsűridíj: Ingmar Bergman
A film :
Kapcsolódó Témák
