arachanocs
New Member
S.T.A.L.K.E.R.
Rogyiv
Épp beérkeztünk a zónába,át a katonai ellenőrzőponton.Lassan mentünk és Vaszilily szokás szerint nem bírta ki beszéd nélkül.
-Gogo,hogy van az,hogy mindig én fizetek és nem te,mindegy hogy étteremben vagy a világ legveszélyesebb helyén vagyunk?
-Úgy,Vaszilily,hogy én megvédlek benneteket te meg gazdag vagy.
Nem beszéltek tovább.Elértünk Szidorovics boltjába és Vaszilily megint megszólalt.
-Hogy van az,hogy mindig én fizetek Rogyiv?
-Ne nyafogj! -szóltam rá erősen.
Megvettük a szükséges ellátmányt és tovább mentünk.Érdekes a mi kis hármasunk.Vaszilily a pénzügyi felelős mert ő kkőgazdag,ugyanis nyert egy fogadáson.
Gogov katona volt amíg fel nemm függesztették mert bevitt két lányt a fegyverraktárba és hát képletesen Gogov "fegyvere"elsült és így lett a személyes terminátorunk.
Én inkább az a mesterlövész féle vagyok.Indulásunk előtt egy baráttól aki már járt itt kaptam egy pontos térképetz szóval én vezetem a csapatot.Mellesleg Rogyiv vagyok.
Ők ketten a legjobb barátaim.
Már sötét volt mikor a hídhoz értünk. Stalkerek egy csoportja állomásozott ott,Valerjan atya emberei.Valerjan szívesen látott minket a bázison.
-Mindig örömmel tölt el ha új emberekkel találkozom kivéve ha azok katonák vagy banditák.A nevem Valerjan.
-Üdv Valerjan,a nevem Rogyiv.Ők a barátaim Gogov és Vaszilily.A Bolhapiacra tartunk és szeretnénk ha megnéznéd ezt a térképet,hogy pontos-e.
-hhmm.Igen ez pontos,sőt részletesebb mint a mienk.Honnan van?
-A barátom Pocak adta.Nem ismerős?
-Pocak?Tudom ki az,a legjobb emberem.Ha az ő barátja vagy,akkor az enyém is.Ha szükségetek van bármire is csak szóljatok.
-Jól jönne némi élelem és töltény.
-Rendben menjetek a kereskedőhöz,ő majd ad mindent.
Az éjszakát ott töltöttük és másnap tovább mentünk.Gyorsan haladtunk és 1óra alatt a Szemétdombra értünk.
Majd megfagyott az ereinkben a vér,mikora bandita bázis mögött mentünk el.Szerencsére nem történt semmi.
-Siessünk,nem akarok gólyót a hátsómba.-mondta Gogov.A hangjában aggodalmat éreztem ami nem vallott rá.FÉLT.
Elértünk a tartályokhoz,de Vaszilily szólt:
-Állj!
A rádióban vettünk egy adást ,ami eléggé szakadozott:
-Jóga most..............Nagyszerűá akkor...............Nem volt nehé...............-ekkor tiszta lett az adás:
-Végre enyém a Bolhapiac.Jól van Dinka,gyere a bázisra,de az embereidet hagyd ott!
-Igenis.
Ennek hallatára majdnem öszzeestem.Mindhárman mélyen halgattunk.Az úton feltűnt Dinka.Elővettem a vintáromat és gondolkodás nélkül szétlőttem a fejét.
Elrohantunk de nem mehettünk az úton,így elmentünk sötétvölgybe.Mikor kiértünk a sziklák közül megint valami zavaros adást vettünk.
Nem tudtuk kivenni mi az,hát továbbmentünk.Ekkor történt meg az ,ami a legkevésbé hiányzott nekünk.
Hatalmas dördülés hallatszott.Mire föleszméltem Gogov már a földön feküdt és egy hatalmas vérző seb volt a melkasán.
-Ne lőjetek!-kiabáltam.
Ekkor még egy lövés.Ez Vaszilily lábát érte.
-Kérlek haggyátok abba!!-kiabáltam szinte sírva.
Aztán nem volt több lövés.Két szabadságos katona jött le egy közeli dombról.
-Úr Isten!Azt hittük banditák.
Azonnal elmentünk a Szabadság bázisára,ahol Csehov,a főnök fogadott engem ,míg a barátaimat megpróbálták megmenteni.
-Hallatlan ami történt.Nem tudom miért nyitottak tüzet a maga csapatára.
-Azt hitték,hogy banditák vagyunk.
-Így már érthető.Tudja az embereinket a határnál mostanában gyakran banditatámadás éri.Úgy látszikl terjeszkedni akarnak.
-Nem érdekel mit hisznek,mert a legjobb barátaim most az életükért küzdenek és ahogy Gogov mellkasát elnéztem nemhinném,hogy túléli!
-Sajnálom de nem tehetünk róla.Védenünk kell magunkat.
Ekkor bejött valaki.
- Jöjjön!
Kimentünk és négyszemközt közölte a híreket.
-Gogov meghalt.A másik pedig kómába esett és elvérzett.
Ekkor nem mondtam semmit,csak kimentem az ajtón,le a lépcsőn,ki a bázisról,el Sötétvölgyből.
Agroprom felé vettem az irányt.Minden pénzemet odadtam a banditáknak,hogy ne öljenek meg és átengedjenek.
Mikor Agropromba értem a szolgálat egyik osztaga fogadott.
-Hol a felszerelésed stalker?Ilyen cucokkal nem éled itt túl.
Nem érdekelt amit mondtak,csak mentem tovább.Át a stalker bázison egyenesen a Jantar tóhoz.
Három nappal később a stalkerek hírt kaptak Szakarovtól,hogy egy ismeretlen stalker hulláját találták a bunker közelében.
Ez Rogyiv története.
Szerző:emberek ez az első írásom és megértem ha nem tettszik de most csak ez jött
Rogyiv
Épp beérkeztünk a zónába,át a katonai ellenőrzőponton.Lassan mentünk és Vaszilily szokás szerint nem bírta ki beszéd nélkül.
-Gogo,hogy van az,hogy mindig én fizetek és nem te,mindegy hogy étteremben vagy a világ legveszélyesebb helyén vagyunk?
-Úgy,Vaszilily,hogy én megvédlek benneteket te meg gazdag vagy.
Nem beszéltek tovább.Elértünk Szidorovics boltjába és Vaszilily megint megszólalt.
-Hogy van az,hogy mindig én fizetek Rogyiv?
-Ne nyafogj! -szóltam rá erősen.
Megvettük a szükséges ellátmányt és tovább mentünk.Érdekes a mi kis hármasunk.Vaszilily a pénzügyi felelős mert ő kkőgazdag,ugyanis nyert egy fogadáson.
Gogov katona volt amíg fel nemm függesztették mert bevitt két lányt a fegyverraktárba és hát képletesen Gogov "fegyvere"elsült és így lett a személyes terminátorunk.
Én inkább az a mesterlövész féle vagyok.Indulásunk előtt egy baráttól aki már járt itt kaptam egy pontos térképetz szóval én vezetem a csapatot.Mellesleg Rogyiv vagyok.
Ők ketten a legjobb barátaim.
Már sötét volt mikor a hídhoz értünk. Stalkerek egy csoportja állomásozott ott,Valerjan atya emberei.Valerjan szívesen látott minket a bázison.
-Mindig örömmel tölt el ha új emberekkel találkozom kivéve ha azok katonák vagy banditák.A nevem Valerjan.
-Üdv Valerjan,a nevem Rogyiv.Ők a barátaim Gogov és Vaszilily.A Bolhapiacra tartunk és szeretnénk ha megnéznéd ezt a térképet,hogy pontos-e.
-hhmm.Igen ez pontos,sőt részletesebb mint a mienk.Honnan van?
-A barátom Pocak adta.Nem ismerős?
-Pocak?Tudom ki az,a legjobb emberem.Ha az ő barátja vagy,akkor az enyém is.Ha szükségetek van bármire is csak szóljatok.
-Jól jönne némi élelem és töltény.
-Rendben menjetek a kereskedőhöz,ő majd ad mindent.
Az éjszakát ott töltöttük és másnap tovább mentünk.Gyorsan haladtunk és 1óra alatt a Szemétdombra értünk.
Majd megfagyott az ereinkben a vér,mikora bandita bázis mögött mentünk el.Szerencsére nem történt semmi.
-Siessünk,nem akarok gólyót a hátsómba.-mondta Gogov.A hangjában aggodalmat éreztem ami nem vallott rá.FÉLT.
Elértünk a tartályokhoz,de Vaszilily szólt:
-Állj!
A rádióban vettünk egy adást ,ami eléggé szakadozott:
-Jóga most..............Nagyszerűá akkor...............Nem volt nehé...............-ekkor tiszta lett az adás:
-Végre enyém a Bolhapiac.Jól van Dinka,gyere a bázisra,de az embereidet hagyd ott!
-Igenis.
Ennek hallatára majdnem öszzeestem.Mindhárman mélyen halgattunk.Az úton feltűnt Dinka.Elővettem a vintáromat és gondolkodás nélkül szétlőttem a fejét.
Elrohantunk de nem mehettünk az úton,így elmentünk sötétvölgybe.Mikor kiértünk a sziklák közül megint valami zavaros adást vettünk.
Nem tudtuk kivenni mi az,hát továbbmentünk.Ekkor történt meg az ,ami a legkevésbé hiányzott nekünk.
Hatalmas dördülés hallatszott.Mire föleszméltem Gogov már a földön feküdt és egy hatalmas vérző seb volt a melkasán.
-Ne lőjetek!-kiabáltam.
Ekkor még egy lövés.Ez Vaszilily lábát érte.
-Kérlek haggyátok abba!!-kiabáltam szinte sírva.
Aztán nem volt több lövés.Két szabadságos katona jött le egy közeli dombról.
-Úr Isten!Azt hittük banditák.
Azonnal elmentünk a Szabadság bázisára,ahol Csehov,a főnök fogadott engem ,míg a barátaimat megpróbálták megmenteni.
-Hallatlan ami történt.Nem tudom miért nyitottak tüzet a maga csapatára.
-Azt hitték,hogy banditák vagyunk.
-Így már érthető.Tudja az embereinket a határnál mostanában gyakran banditatámadás éri.Úgy látszikl terjeszkedni akarnak.
-Nem érdekel mit hisznek,mert a legjobb barátaim most az életükért küzdenek és ahogy Gogov mellkasát elnéztem nemhinném,hogy túléli!
-Sajnálom de nem tehetünk róla.Védenünk kell magunkat.
Ekkor bejött valaki.
- Jöjjön!
Kimentünk és négyszemközt közölte a híreket.
-Gogov meghalt.A másik pedig kómába esett és elvérzett.
Ekkor nem mondtam semmit,csak kimentem az ajtón,le a lépcsőn,ki a bázisról,el Sötétvölgyből.
Agroprom felé vettem az irányt.Minden pénzemet odadtam a banditáknak,hogy ne öljenek meg és átengedjenek.
Mikor Agropromba értem a szolgálat egyik osztaga fogadott.
-Hol a felszerelésed stalker?Ilyen cucokkal nem éled itt túl.
Nem érdekelt amit mondtak,csak mentem tovább.Át a stalker bázison egyenesen a Jantar tóhoz.
Három nappal később a stalkerek hírt kaptak Szakarovtól,hogy egy ismeretlen stalker hulláját találták a bunker közelében.
Ez Rogyiv története.
Szerző:emberek ez az első írásom és megértem ha nem tettszik de most csak ez jött