Pénzt de sokat (1991)

[Balage]

magyar életrajzi ihletésű dráma

Ez a film egy különleges ötvözete a fikciónak és a valóságnak. Bár játékfilmként készült el, a forgatókönyv alapjául Révay Tibor kalandos élete szolgált, aki a 80-as évek végén és a 90-es évek elején a magyar vendéglátóipar egyik legmeghatározóbb, "fenegyerek" figurája volt.
A történet a szocializmus végnapjainak és a rendszerváltás hajnalának "ügyeskedő" világába kalauzol. A középpontban a vendéglátóipar áll, ahol a főhős, Béla, minden áron és bármilyen módszerrel meg akar gazdagodni. Béla tipikusan az a karakter, aki a jég hátán is megél: zseniálisan látja át a szocialista hiánygazdálkodás réseit. Béla egyik éttermet lendíti fel a másik után. Módszerei azonban nem mindig vágnak egybe a szabályzattal. Béla egy dörzsölt vendéglátós, aki stiklikkel, megvesztegetésekkel és a szabályok kijátszásával emelkedik fel. A film tűpontos és kissé gunyoros látlelet a "gebines" (amikor magánszemélyek üzemeltettek állami egységeket) világrol, ahol a hiánygazdálkodás közepette csak trükközéssel lehetett nagy pénzt fogni. Kijátssza a bürokratikus előírásokat, hogy friss áruhoz vagy jobb alapanyagokhoz jusson. Pontosan tudja, kinek a zsebébe kell pénzt csúsztatni ahhoz, hogy az üzlet zavartalanul működjön.
A "Béla" karakter: A filmbéli Béla (Győri Péter) Révay Tibor alteregója. Egy zseniális szervező, aki a semmiből épít fel luxuséttermeket és szórakozóhelyeket (mint amilyen a valóságban például a budapesti Vigadó vagy a Citadella vendéglátása volt Révay idején).
A kanadai szál: A filmben és a valóságban is központi elem a külföldi tapasztalat. Révay Kanadában élt és dolgozott, onnan hozta haza azt a nyugatias, pörgős és profitorientált szemléletet, ami itthon akkoriban még teljesen idegen volt.
A küzdelem a rendszerrel: A film tűpontosan mutatja be, hogyan próbál egy nagystílű, "nyugatias" vállalkozó érvényesülni a posztszocialista magyar bürokráciában. Béla (Révay) folyamatosan harcol a hatóságokkal, az adóhivatallal és a régi vágású vezetőkkel, miközben ő csak "pénzt akar csinálni, de sokat".
A bukás és a siker: A film nemcsak a gazdagságot mutatja meg, hanem azt az árat is, amit egy ilyen ember fizet: a folyamatos stresszt, a gyanakvást és azt a magányt, amit a hirtelen jött siker okoz.

Révay Tiborról :
Ő volt az egyik első olyan magyar, aki nyíltan felvállalta: a cél a pénzkeresés. A film pedig ezt a vadkapitalista, ugyanakkor nagyon is magyar "ügyeskedő" világot örökítette meg, ahol a tehetség mellé néha gátlástalanság is kellett.
A hazatérés: Az 1980-as évek elején tért vissza Magyarországra. Akkoriban ez hatalmas feltűnést keltett, mert nemcsak a tudást hozta magával, hanem azt a magabiztos, olykor provokatív stílust is, amit a filmben Győri Péter annyira jól alakít.
Vigadó és Citadella: Hazatérése után olyan helyeket vezetett, mint a Pesti Vigadó étterme vagy a Citadella, ahol bevezette a Kanadában tanult módszereket: a látványosabb felszolgálást, a szigorúbb elszámoltatást és a vevőközpontúságot.
A film címe (Pénzt, de sokat!) valójában az ő hitvallását tükrözi: nem szégyellte, hogy a munkájával pénzt akar keresni, ami a 80-as évek Magyarországán még sokak szemében gyanús vagy irigyelt dolog volt.
Ez a film egy igazi korrajz, ami remekül visszaadja a 80-as évek végének és a 90-es évek elejének sajátos magyarországi hangulatát.
Kanadába való visszatérés: Bizonyos értesülések szerint egy időre visszatért Kanadába, ahol továbbra is üzleti ügyekkel foglalko
zott.

A film :

Pénzt de Sokat 1991

Ez a film egy különleges ötvözete a fikciónak és a valóságnak. Bár játékfilmként készült el, a forgatókönyv alapjául Révay Tibor kalandos élete szolgált, aki a 80-as évek végén és a 90-es évek elején ...

odysee.com

vagy itt :

Pénzt de sokat 1991

Pénzt de sokat 1991

ok.ru