Balage
Member
Irán az ellentmondások és a mély kulturális rétegek országa: míg a hírekben gyakran politikai feszültségek szereplőjeként tűnik fel, a valóságban a világ egyik legősibb civilizációjának örököse, amelynek filmművészete a modern kultúra egyik legfontosabb és legelismertebb szelete.
Irán: A "Költők Földje" és a Modern Köztársaság
Irán (korábbi nevén Perzsia) nem csupán egy ország a Közel-Keleten, hanem egy kulturális birodalom, amelynek alapjai több mint 2500 évre nyúlnak vissza.
- Történelmi örökség: Az ókori Perzsa Birodalom (Kürosz és Dareiosz kora) a világ első szuperhatalma volt. Ennek nyomai ma is láthatók Perszepolisz romjainál.
- Identitás: Fontos tudni, hogy az irániak nem arabok, hanem perzsák, saját nyelvvel (fárszi) és büszke indoeurópai gyökerekkel.
- Vallás és Állam: Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán teokratikus köztársaság, ahol a vallási vezetőknek döntő szava van. Ez egy kettős társadalmat hozott létre: egy szigorú hivatalos állami keretet és egy rendkívül művelt, modern és nyugat felé is nyitott városi lakosságot.
- Kultúra: Iránban a költészet (például Háfiz vagy Rumi művei) a mindennapi élet része; még a legegyszerűbb emberek is gyakran idéznek verseket, ami a gondolkodásmódjukat is líraivá teszi.
Az Iráni Filmművészet: Diadal a Cenzúra Felett
Az iráni film az 1980-as és 90-es években robbant be a világköztudatba. Különlegessége abban rejlik, hogy a szigorú állami cenzúra ellenére – vagy éppen annak dacára – képes mélyen humánus, egyetemes és művészileg újító maradni.
Miért olyan különleges?
- A "gyermek-perspektíva": Mivel a felnőttek közötti intimitást vagy politikai kritikát tiltották, a rendezők gyerekeken keresztül kezdték el mesélni a társadalom nehézségeit. Ezek a filmek egyszerűek, mégis szívszorítóak.
- Lírai realizmus: A filmek gyakran dokumentarista stílusúak (amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken), de tele vannak költői szimbólumokkal.
- Etikai mélység: Nem a látványra, hanem az erkölcsi dilemmákra fókuszálnak.
Legfontosabb alkotók és művek
- Abbas Kiarostami: Az iráni film "atyja". A cseresznye íze (Arany Pálma-díj) az élet értelméről szóló meditatív remekmű.
- Asghar Farhadi: A modern dráma mestere, aki kétszer is elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat (Nader és Simin – Egy elválás története, Az ügyfél). Filmjei a középosztály belső konfliktusait mutatják be tűpontosan.
- Jafar Panahi: Aki még a börtönbüntetés és a filmkészítéstől való eltiltás alatt is talált módot a forgatásra (pl. a Taxi Teherán). Legutóbb, 2025-ben, titokban forgatott Egy egyszerű baleset című filmjével nyerte el az Arany Pálmát Cannes-ban.
- Mohammad Rasoulof: Szintén politikai üldözött, akinek filmjei (pl. Nincs gonosz) a diktatúra erkölcsi hatásait vizsgálják.
-
Folyamatosan kutatom fel a filmeket.Érdekesség: Az iráni filmekben a nőknek még otthon, családi körben is kendőt kell viselniük a vásznon a cenzúra miatt, de a rendezők megtanulták ezt úgy kezelni, hogy a néző a tekintetekből és a csendekből is értse a drámát.
Utoljára szerkesztve: