Egy Stalker és az ő barátjának a története
Első fejezet.
-Belfi !!!
Ez volt az első gondolatom amikor magamhoz tértem. Felültem körül néztem és azon tűnődtem hogy mi történt velem, és miért sajog a fejem. Körül néztem, meg láttam a táskám és a fegyverem. Olyan érzésem volt hogy figyelnek, ezért oda másztam a fegyveremhez és megpróbáltam felállni, nagyon bizonytalan voltam még, szédültem és rosszul éreztem magam. De tudtam hogy ha nem szedem össze magam gyorsan akkor az végzetes is lehet. Az ajtó felé néztem és akkor meg láttam két ismerős szempárt. Megörültem, de az örömöt hamarosan rémület váltotta fel.
-Belfi gyere ide.
Lassan előlépet a sötétből, a bundája meg volt tépve, és folyt a nyál a pofájából, és akkor bevillantak a történtek. Éjjeli szállást kerestünk a kutyámmal Belfegorral. Egy kissé romos házat néztük ki, a szokásos menetrendet követve belfi ment előre és utána, és így át néztük a házat, amikor minden rendben volt kiválasztottunk egy félre eső szobát. Készültem lepakolni, amikor Belfi izgatot lett és elkezdett ugatni, még a szőr is felállt a hátán, kirohant a házból, utána kiáltottam de észre sem vette. felkaptam a fegyverem, és futás utána, amint kiértem a házból meg láttam hogy 3-4 négy vak kutyával küzd, nekem se kellet több és a legtávolabb álló kutyára tüzet nyitotam a sötét miatt nem talátam el pontosan, de arra elég volt hogy elzavarjam, Belfi és két kutya egyre távolabb került, utánuk indultam volna, de ekkor egy pseudo farkas jött az éjszakai menedékként választot ház mögül rá akartam lőni de túl közel került és talán egyszer találhattam el. Földre terített és megpróbálta el harapni a torkom ekkor mint valami villám csapás Belfi lerántotta rólam. A fegyverért nyúltam Belfit hátrálásra utasítotam hogy nehogy őt találjam el. Céloztam, meghúztam ravaszt és csak egy kattanást produkált a fegyver, üres volt a tár. Egymásnak estek és eltüntek a sötétben. Vissza rohantam a házba lőszerért, fel kaptam két tárat, és gyerünk Belfi után, gondoltam én, ekkor rám ugrott a pseudo és miután lefejeltem egy téglát a földön eszméletemet vesztetem.
Nem tudtam mi tévő legyek, egyértelmű volt hogy valami nagy baj van Belfivel. Morgott és látszott ahogy meg feszülnek az izmai a támadáshoz, mivel nem akartam kért tenni benne a padlóba eresztetem pár golyót és rá kiállottam hogy tünés. Jól betanított kutya volt és úgy látszik ezen az átalakulás sem változtatott sokat, mert szót fogadott. kirohant a házból és a domb mögött eltünt az éjjeli támadóinkal. Pár perc megfeszült figyelem után leültem és azon járt az eszem hogy mi tévő legyek. A kulacsomért nyúltam majd ittam pár kortyot hogy tisztában tudjak gondolkozni. Később összeállt a kép bennem: Összepakolni és a felszerelésem feltöltése után irány Yantar a tudósokhoz és beszélek velük hátha tudnak segíteni Belfin, ekkor nagyon dühös lettem magamra hogy nem mentem utánuk és talán ketten elintézhettük volna azt a nyomorult Pseudot és akor még Belfi is itt lenne velem, de a remény hogy talán a tudósok segíthetnek rajta az erőt adott. Közben kijöttem a házból és körül néztem meg láttam egy vakkutya tetemét majd odéb egy másikat azon ne voltak nyílt sebek gondolom a találatokba pusztult el. Majd a domb tetején a pseudo farkas szét marcangolt maradványait láttam meg, biztosra vettem hogy Belfi lett a falka vezér. Igen ám, de most merre tovább. A felszerelést fel tudom Kordonban is tölteni olcsón, de azzal rengeteg időt veszítenék, a báron át vezet a legrövidebb út és a egész jó áron vannak a dolgok ott is, de mivel nem valami jó a kapcsolatom a Szolgálatosokkal lehet hogy nem engednének be és nincs pénzem lefizetni őket. Tehát irány a Szabadság bázisa minimális kerülővel oda jutok éjjelig ott töltöm az éjszakát és reggel irány Yantar.
Elég hamar sikerült megérkeznem a katonai raktárakhoz, a kis mocsárt meg kerülve indultam a bázis felé. Hirtelen nagy lövöldözés támadt a bázison. Amint kiértem az útra meg láttam hogy az őrök teljesen nyugodtan állnak a kapuban, mi a fene gondoltam magamban. Ettől kicsit bátrabb lettem és oda mentem a az őrökhöz közben abba maradt a lövöldözés.
-Mi volt ez a nagy lövöldözés, rendben van minden ?
-Üdv!, talán. -förmedt rám az exosuhás őr.
-Sziasztok, bocsi csak megijedtem hogy mi ez a nagy lövöldözés.
-Jólvan csak szívatlak, amúgy egy társunkat pontosabban kettőt ünneplünk.
-Hogy hogy, talán előlépteték őket ?
-Az egyiket igen, mert legyűrt késsel egy felnőtt vérszopót és ezzel meg mentve a másikat a biztos haláltól. De gyere be nyugodtan ő jobban eltudja mesélni, ott vannak lent a tűznél a konyha mellet. A séf különlegességeket készített a tiszteletére, remélem hagynak nekünk is.
-Az biztos is hogy beszélek vele, kíváncsi vagyok a sztorira.
Majd besétáltam a bázisra le tűzhöz a konyha mellet itt már jócskán folyt az ünneplés mert minden fele az üres vodkás üvegek, egyesek nem bírták annyira mint gondolták aztán fél ájultan feküdtek. De ez volt az megszokott hangulat a szabadság bázisán. Bolondok, mosolyogva mondtam magamban. Nem volt nehéz kitalálni hogy ki lehett a "hős" mert nagyon büszkén feszített az érdekes exoskeletonjában, oda is mentem hozzá.
-Hali, te voltál az aki megölte azt a vérszopót ?
-Szevasz Tomi édes barátom, Igen -felelte büszkén, és széles vigyor ült ki az arcára.
-És, hogy történt, ne csigázz.
-Hát az úgy volt kedves barátom, hogy én és Kazán voltunk őrségben, Kazán, nem tudom hogy ismered-e arról kapta nevét hogy rengeteg vodkát bír meg inni. Csak aztán állandóan szólítja a természet. Most is így volt, csak annyi különbséggel hogy messzebb kóválygott mint kellet volna, és egy olyan háznál állt meg csúrgatni ahol az szép termetes csápos pihizett. Annak se kellet több a csobogásnál és neki ugrott Kazánnak. Mikor meghallottam hogy kazán felkiált, mondom gyerünk utána, persze a fegyvert nem sikerült magammal vinnem és ez csak akkor esett le mikor oda értem, hát ha már ott voltam gondoltam akkor is segíteni kéne, amíg nem kóstol bele a Kazán barátunkba, bár így utólag bele gondolva lehet hagyni kellet volna kicsit inni hátha az is berúgik Kazán vodkával dúsított vérétől. De térjünk vissza a lényegre, mivel nem volt nálam más csak a jó öreg kommandós késem így azzal estem neki, először megpróbáltam gyomron szúrni, de nem úgy megy ám az egy ilyen nagy kan vérszopónál olyan fülest kaptam vissza kézből hogy, hogy majdnem a földre zuhantam de hála égnek rajtam volt a spéci exo rucim és megusztam.
- Tényleg mi olyan spé...
-Ne szakíts félbe épp mesélek, Nah tehát, ujabb támadásba lendült a vérszopó de gyors mozdulattal sikerült a lábába állítni a késem, erre még jobban feldühödött de a sérülése miatt nem volt már olyan stabil, és gyors mozgása, viszont így elég közel kerültem a csápjaihoz, láttam is ahogy meredeztek a nyakam fel , én meg ragdtam a torkánál fogva és földre tepertem és bele döftem az egyik szemébe kést így azonnal kimúlt. Aztán vissza hoztam kazán barátomat a bázisra és a vérszopó fejét csak kár hogy elrondítotam egy nagy lyukkal a csinos pofiját de a séf majd megoldja és szép trófea lesz belőle.
- Hát ez durva, és Kazán jól van ?
-Jaja, leszámítva azt a pár karmolást, inkább megrémült de el volt ázva rendesen szóval nem lesz baja. Röhögött fel a "hős", majd só nélkül elment a tűzhöz bulizni.
Pedig rá akartam kérdezni a ruhájára mitől olyan különleges, de majd máskor. Ideje dolgommal is foglalkozni, felkerestem séfet, hogy adjon, kenyeret, szalámit meg pár darab paprikát. Fizetés nélkül megúsztam a dolgot, mert most a vendége vagyok. A lőszerrel is megvendégelhetnének gondoltam. De a raktárosuk nem engedett szóval be kellet érnem 3 tárnyi lőszerrell és akkor marad máskorra is pénzem 1500 rubelt hagytam ott. Vizem az még maradt, de a biztonság kedvéért elraktam két üveg vodkát, szereztem pár új szűrőt a gázálarcomhoz cserébe megjavítottam nekik a három rossz maszkot, és indulásra készen is voltam össze szedtem a cuccom és elindultam éjjeli szállást keresni, mert a bázison nem mertem volna aludni mert lelop valamelyik részeg állat. felé jövet, sok szerencsét kívánt az exo ruhás őr. Meg is lepődtem. De haladtam, mert fárad és voltam, meg különben is minél hamarabb túl vagyok az éjszakán annál hamarabb jutok el a tudósokhoz. A bázis bejárata után balra indultam mert tudtam hogy a bázis mellet van pár épület és talán ott meghúzódhatok éjszakára. Oda érve átnéztem egy istállót és egy mellék épületet meg a házat, az istálló tetején találtam pár üres AK-hoz való tárat, Tökéletes, akkor már van hely a maradék lőszernek is. Úgy döntöttem hogy a háznak a padlásán fogok aludni, mondjuk létra híján kicsit nehéz volt feljutni de legalább nem tudnak rám rontani. A kémény mellé fészkeltem be magam, a lámpa fényénél megtisztítottam az AK-74-esemet, majd az m9-es pisztolyomat is, az AK-ra felszeretem a speciális éjjeli reddot-ot, majd megnéztem milyen állapotban vannak a talált tárak, nem is hittem a szememnek mikor megláttam, hogy ezek megnövelt tárak legalább plusz 10 lőszer befogadására képesek, végülis plusz 12 töltényt tudtam bele tölteni, és így már volt három 30-as és két 42-es táram. Ettem pár falatot, lekapcsoltam a lámpát, majd lefeküdtem aludni.
Hajnalban ébredtem alig aludtam valamit, egész éjjel rémálmok gyötörtek. Belfivel álmodtam, több ártatlan Stalkert megtámadtak és megöltek. Így haladtak a Vörös Erdőbe. A háttérben ott voltam én is, de nem tettem semmit.
Hát szerencsére csak álom volt. Meghúztam a vodkám és elkezdtem össze pakolni. Fogtam a fegyverem és a PSZO-1-est szereltem rá. Ideje megnézni hogy merre tovább. Elővettem a PDA-mat és ahogy néztem a zsoldos őrposzton át vezet a legegyszerűbb út, persze ha át engednek. Egyébként meg kerülhetek a határ felé. Megvolt a terv át vágok a falun beszélek a zsoldosokkal és irány Yantar.
Mielőtt lemászta volna körül néztem az udvarban nem jött-e még valaki az éjjel. De csend volt. Leugrottam a tetőről és lementem az útra. tudtam hogy itt van pár anomália szóval elő a jelzőket. Ezek a jelzők vagy egy anya csavarból vagy bármi másból álltak amire rátudtam kötni egy ruha darabot. Így kerestem utat a faluig . A faluban volt három szabad őr.
-Jó reggelt! köszöntöttem őket.
-Szevasz mi járatban vagy erre?
-Átvágok a falun, megyek Yantarba. Van mozgás a faluban ?
-Tegnap óta nagy a csend, de átkísérünk a biztonság kedvéért, Rendben? És már intett is a többieknek. Az úton indultunk el, fél útnál semmi. Simán átjöttünk elköszöntem és indultak vissza én meg a átjáró felé. De a hátam mögül hirtelen lövöldözés tört ki. Basszus vérszopók Rohantam vissza a Szabadokhoz már csak ketten voltak.
-Jurikot elragadta. szólalt meg ijedt hangon az egyik.
-Nyugi! Visszamegyünk a bázisra. Közben folyamatos morgás és szuszogás jelezte, hogy nem egy vérszopó van körültünk. Hátat vetetünk egymásnak így minden irányba láttunk Mozogtunk kifelé a faluból. Meg láttam egyet és rásoroztam eltaláltam de nem halálosan erre a többiek is lőni kezdtek így sikerült leszedni egyet de ekkor elragadtak még egyet be rántották a házak közé és csak a halál sikoly maradt. Ettől berezelt az utolsó is és elkezdett rohanni aminek meg lett a hatása és két vérszopó szét tépte. Egyedül maradtam és ők meg vagy négyen. Itt a vég gondoltam magamban. Támadtak sikerült egyet lesoroznom de kiürült a tár, előkaptam egyet közben oldalaztam sikerült betárazni de kiütötte a kezemből a fegyvert. Előkaptam a kést beledöftem a mellkasába erre felordított majd elfutott de pár lépés után össze rogyott. Még kettő. Lehet megúszom. Abban a pillanatban vagy 3 métert repültem hátra és keményen landoltam előkaptam a pisztolyt de semmit nem láttam még az árnyakat se.
-Hol vagy! ordítottam
Balra megpillantottam egyet rá lőttem, de el se találtam. Tárazok felállnék de akkor rám ugrik az egyik dög. Próbáltam távol tartani, de egyszerűen nagyon erős és nehéz volt. Már-már elérte a nyakam és abban az utolsó pillanatban lerántottam rólam valami. Ugatást hallottam, Felültem és láttam hogy Belfi meg a vakkutyák tépik szét az egyik vérszopót. Meg kerestem az AK-m szerencsére csak a PSZO ment tönkre. A kutyák és Belfi végeztek mind két vérszopóval majd felém fordultak az egyik vak dög nekem is lódult őt pár lövésből leterítetem. Összeakadt a tekintetem Belfivel. Morgott, vicsorított majd a vörös erdő felé futott utána a többi kutya. Térder rogytam és zokogni kezdtem fogalmam se volt, hogy miért, de egyszerűen ki tört belőlem. Most éltem túl vagy 5 vérszopó támadását és ezt is Belfinek köszönhetem. Erőt vettem magamon és körül néztem, ami használható volt azt elszedtem a szabadságosoktól és vissza húztam őket a tűz mellé majd letakartam őket egy nagy ponyvával, amit az istállóban találtam. Még levágtam a csápokat meg annak a kutyának a farkát és indultam is tovább.
- Állj! kiállott az egyik zsoldos. Felemeltem a kezem és úgy közeledtem. Végig mért és látta rajta hogy megyötört vagyok. Majd így szólt.
-Te élted csak túl az előző lövöldözést ?
-Igen, három szabadságos meghalt és velük 5 vérszopó is. feleltem közben leengedtem kezem. A zsoldos meg a fegyvert.
-Szerencsés vagy , ugye tudod. Mégis mi járatban erre ?
-Yantarba tartok, itt szeretnék átmenni.
-Hát az nem lesz olcsó mulatság. Gondolom tudsz nekünk némi vámot fizetni. mondta hízelgő hangon.
-2 vérszopó csáp megteszi.
-3 és mehetsz.
-Jólvan, itt van. átadtam neki a csápokat és gond nélkül átengedtek. Mocskos kalmárok.
A vasútállomást messziről kerültem, mert ott még több van belőlük. Leérve Yantarba, láttam hogy pár szerencsétlen zombi Stalker járkál a labor körül. Amennyire lehetet közel férkőztem és fejbe lőttem őket, ezzel vége a szenvedésüknek. Bementem a laborba és beszéltem Sakharoval.
-Üdv, doki. Érdekelné esetleg egy pár vérszopó csáp és egy vakkutya farok.
-Áhhh, Tomi te mindig hozol nekem valami érdekeset. Mutasd csak őket. Letetem a pultra a két csápot és a kutya farkat. Megvizsgálta az öreg majd elvitte. Letett a pultra 3600 rubbelt az összes ért.
-ÉS miben segíthetek még ?
-Hát lenne itt egy nagyproblémám, a kutyám Belfi megharapta egy pseudo farkas és most át alakult. Van rá valami gyógyszer vagy bármi lehetőség hogy viss……. besem tudtam fejezni és már kezdte is a prof
-Valójában van egy ellen anyagunk, amit teszteltünk is kutyákon 75%-os sikerel, zombik 30%-a olyan lett mint egy csecsemő mindent újra kell kezdeniük de legalább kaptak még egy esélyt. Snorkok szeretnénk még tesztelni elvégre ők is emberek voltak de rajtuk súly mutáció ment végbe. Remélhetőleg ők is kapnak még egy esélyt.
-Mennyiért tudna adni nekem egy ilyen ellen anyagot ? Belfi számára. Esetleg lőszer formában.
-Biztos hogy nem tudod megfizetni, de üzletet ajánlok. Ha hozol nekem két élő snork példányt akkor kapsz két ilyen ellen anyagot tartalmazó lövedéket.
-Meglátom mit tehetek. azzal kijöttem. Meg van ez húzatva élő snorkot még a szimpla megölése is nehéz nem hogy élve elhozni. Szerencsére nem kell meszire menni a snorkok ért itt vannak mindig a mocsárban. De hogy fogom elkábítani őket. Gondolkozóba estem, talán ha leütöm őket de hogy kerülök olyan közel hozzájuk. Nem igaz ez lehetetlen. Kerestem egy jó kis vas rudat és azzaé majd adok nekik lesz ami lesz egy jó ütés a tarkójukra és fekszenek. Remélem.
Szép lassan elindultam a mocsárba láttam, hogy középen vannak többen is, remélem nem jönnek ki mert akkor biztos itt maradok. Odébb megláttam hármat, és vinnék neki hármat lehet még mást is adna. Gondoltam mintha olyan egyszerű lenne.
-De jó lenne ha egyesével jönnének. Mondtam hangosan, amire fel is figyeltek és morgással jelezték, hogy éhesek és jó leszek a vacsinak. Abba nekem is van bele szólásom. Úgy emeltem fel a rudat, mint valami szamuráj. Lassan közeledtem feléjük, ők persze a szokásos módon először össze-vissza ugráltak majd hirtelen az egyik felém ugrott. Csatt!!! a pofájába gyűrtem a vasrudat nyekkent egyet majd visszahúzódott. A másik kettő még mindig össze-vissza ugrált. Megint támadni készült az előző, ugrott de most csak el léptem előle és amikor földet ért megtorpant én meg a tarkójára suhintottam.
-Ott marad. mondtam neki. Felnéztem és már repült is felém a következő. Csak annyit tudtam tenni, hogy magam elé tartottam védekezés képen a rudat. Elkezdte tépni a ruhámat de nem tett benne nagy kárt és ő már könnyebb volt egy vérszopónál is szóval fogtam és letepertem amint én voltam fölényben addig ügyes kedtem míg sikerült a torkánál leszorítani és a közelben lévő kővel lecsaptam remélem csak elájult és nem öltem meg. A harmadik közben elkezdett harcolni egy zombival akit le tepert. Ezt kihasználva rá rohantam és ő is kapott egy jó nagy nyaklevest. Elájult azonnal eldobtam a rudat és felsóhajtottam. Viszont a zombi az még élt és el is kapta a bokámat, megijedtem és taposni kezdtem a fejét amit nyögdécseléssel díjazott, mikor meguntam a taposást Elővettem a pisztolyt és tarkón lőttem, csend lett. Most már tényleg vége. Össze húztam a három Snorkot és a zombi kabátjával kötöttem össze őket. Aztán visszaráncigáltam őket a Laborba. A prof teljesen meglepődött hogy hármat hoztam és egy karcolás sincs rajtam.
-Ezt hogy csináltad ?? kérdezte elkerekedett szemekkel.
-Szerencsés vagyok nem tudta.
- A katonák három embert veszettetek mire egyet behoztak. Ez már teljesítmény. Közben valamit beléjük fecskendezett.
-Akkor megkapom a gyógyszereket.
-Persze, itt is vannak és kapsz még pár elsősegélyládát a harmadik egyedért jah és egy javításra a vendégem vagy ülj le majd szólok ha kész a páncélod. Oké ?
- Köszönöm, de sietek meg kell találnom a kutyámat még mielőtt valami történne. Viszlát.
-Viszlát és sok szerencsét. Rám is fér gondoltam magamban nem lesz egyszerű előkeríteni Belfit.
Utoljára vörös erdő felé ment talán ott megtalálom. Annyira belendültem hogy egész éjszak úton volta és csak Katonai raktáraknál álltam meg egy kis majorságban, tüzet raktam az udvaron és el is aludtam.
Álmodtam megint: A vörös erdőben vagyok de nem emberi testben inkább mint egy holló ülök egy fán és látom amint egy csapat kutya jön az erdőbe a többi kutya messzire elkerüli őket. Mikor tovább mennek utánuk repülök és látom ahogy megtámadnak egy csapat monolitost és kegyetlenül végeznek harcosokkal szét tépik őket mintha csak rongyok lennének. A falka vezér még mindig Belfi viszont most már több pseudo is van a csapatban. Így portyáznak az erdőben és minden emberi lényt aki eltért az útról megtámadják és nem hagynak neki esélyt Belfi még erősebb lett ha lehetséges ez. Éjjel egy szikla menedékében vannak és onnan szemlélik a Kitörést. micsoda Kitörés! És ezzel tértem magamhoz felugrottam körül néztem de késő ezek a házak túl szellősek de egy próbát megér beültem az egyikbe hátha kibírom de amint elkezdődött az igazi vihar eszméletlenül rogytam össze.
Első fejezet.
-Belfi !!!
Ez volt az első gondolatom amikor magamhoz tértem. Felültem körül néztem és azon tűnődtem hogy mi történt velem, és miért sajog a fejem. Körül néztem, meg láttam a táskám és a fegyverem. Olyan érzésem volt hogy figyelnek, ezért oda másztam a fegyveremhez és megpróbáltam felállni, nagyon bizonytalan voltam még, szédültem és rosszul éreztem magam. De tudtam hogy ha nem szedem össze magam gyorsan akkor az végzetes is lehet. Az ajtó felé néztem és akkor meg láttam két ismerős szempárt. Megörültem, de az örömöt hamarosan rémület váltotta fel.
-Belfi gyere ide.
Lassan előlépet a sötétből, a bundája meg volt tépve, és folyt a nyál a pofájából, és akkor bevillantak a történtek. Éjjeli szállást kerestünk a kutyámmal Belfegorral. Egy kissé romos házat néztük ki, a szokásos menetrendet követve belfi ment előre és utána, és így át néztük a házat, amikor minden rendben volt kiválasztottunk egy félre eső szobát. Készültem lepakolni, amikor Belfi izgatot lett és elkezdett ugatni, még a szőr is felállt a hátán, kirohant a házból, utána kiáltottam de észre sem vette. felkaptam a fegyverem, és futás utána, amint kiértem a házból meg láttam hogy 3-4 négy vak kutyával küzd, nekem se kellet több és a legtávolabb álló kutyára tüzet nyitotam a sötét miatt nem talátam el pontosan, de arra elég volt hogy elzavarjam, Belfi és két kutya egyre távolabb került, utánuk indultam volna, de ekkor egy pseudo farkas jött az éjszakai menedékként választot ház mögül rá akartam lőni de túl közel került és talán egyszer találhattam el. Földre terített és megpróbálta el harapni a torkom ekkor mint valami villám csapás Belfi lerántotta rólam. A fegyverért nyúltam Belfit hátrálásra utasítotam hogy nehogy őt találjam el. Céloztam, meghúztam ravaszt és csak egy kattanást produkált a fegyver, üres volt a tár. Egymásnak estek és eltüntek a sötétben. Vissza rohantam a házba lőszerért, fel kaptam két tárat, és gyerünk Belfi után, gondoltam én, ekkor rám ugrott a pseudo és miután lefejeltem egy téglát a földön eszméletemet vesztetem.
Nem tudtam mi tévő legyek, egyértelmű volt hogy valami nagy baj van Belfivel. Morgott és látszott ahogy meg feszülnek az izmai a támadáshoz, mivel nem akartam kért tenni benne a padlóba eresztetem pár golyót és rá kiállottam hogy tünés. Jól betanított kutya volt és úgy látszik ezen az átalakulás sem változtatott sokat, mert szót fogadott. kirohant a házból és a domb mögött eltünt az éjjeli támadóinkal. Pár perc megfeszült figyelem után leültem és azon járt az eszem hogy mi tévő legyek. A kulacsomért nyúltam majd ittam pár kortyot hogy tisztában tudjak gondolkozni. Később összeállt a kép bennem: Összepakolni és a felszerelésem feltöltése után irány Yantar a tudósokhoz és beszélek velük hátha tudnak segíteni Belfin, ekkor nagyon dühös lettem magamra hogy nem mentem utánuk és talán ketten elintézhettük volna azt a nyomorult Pseudot és akor még Belfi is itt lenne velem, de a remény hogy talán a tudósok segíthetnek rajta az erőt adott. Közben kijöttem a házból és körül néztem meg láttam egy vakkutya tetemét majd odéb egy másikat azon ne voltak nyílt sebek gondolom a találatokba pusztult el. Majd a domb tetején a pseudo farkas szét marcangolt maradványait láttam meg, biztosra vettem hogy Belfi lett a falka vezér. Igen ám, de most merre tovább. A felszerelést fel tudom Kordonban is tölteni olcsón, de azzal rengeteg időt veszítenék, a báron át vezet a legrövidebb út és a egész jó áron vannak a dolgok ott is, de mivel nem valami jó a kapcsolatom a Szolgálatosokkal lehet hogy nem engednének be és nincs pénzem lefizetni őket. Tehát irány a Szabadság bázisa minimális kerülővel oda jutok éjjelig ott töltöm az éjszakát és reggel irány Yantar.
Elég hamar sikerült megérkeznem a katonai raktárakhoz, a kis mocsárt meg kerülve indultam a bázis felé. Hirtelen nagy lövöldözés támadt a bázison. Amint kiértem az útra meg láttam hogy az őrök teljesen nyugodtan állnak a kapuban, mi a fene gondoltam magamban. Ettől kicsit bátrabb lettem és oda mentem a az őrökhöz közben abba maradt a lövöldözés.
-Mi volt ez a nagy lövöldözés, rendben van minden ?
-Üdv!, talán. -förmedt rám az exosuhás őr.
-Sziasztok, bocsi csak megijedtem hogy mi ez a nagy lövöldözés.
-Jólvan csak szívatlak, amúgy egy társunkat pontosabban kettőt ünneplünk.
-Hogy hogy, talán előlépteték őket ?
-Az egyiket igen, mert legyűrt késsel egy felnőtt vérszopót és ezzel meg mentve a másikat a biztos haláltól. De gyere be nyugodtan ő jobban eltudja mesélni, ott vannak lent a tűznél a konyha mellet. A séf különlegességeket készített a tiszteletére, remélem hagynak nekünk is.
-Az biztos is hogy beszélek vele, kíváncsi vagyok a sztorira.
Majd besétáltam a bázisra le tűzhöz a konyha mellet itt már jócskán folyt az ünneplés mert minden fele az üres vodkás üvegek, egyesek nem bírták annyira mint gondolták aztán fél ájultan feküdtek. De ez volt az megszokott hangulat a szabadság bázisán. Bolondok, mosolyogva mondtam magamban. Nem volt nehéz kitalálni hogy ki lehett a "hős" mert nagyon büszkén feszített az érdekes exoskeletonjában, oda is mentem hozzá.
-Hali, te voltál az aki megölte azt a vérszopót ?
-Szevasz Tomi édes barátom, Igen -felelte büszkén, és széles vigyor ült ki az arcára.
-És, hogy történt, ne csigázz.
-Hát az úgy volt kedves barátom, hogy én és Kazán voltunk őrségben, Kazán, nem tudom hogy ismered-e arról kapta nevét hogy rengeteg vodkát bír meg inni. Csak aztán állandóan szólítja a természet. Most is így volt, csak annyi különbséggel hogy messzebb kóválygott mint kellet volna, és egy olyan háznál állt meg csúrgatni ahol az szép termetes csápos pihizett. Annak se kellet több a csobogásnál és neki ugrott Kazánnak. Mikor meghallottam hogy kazán felkiált, mondom gyerünk utána, persze a fegyvert nem sikerült magammal vinnem és ez csak akkor esett le mikor oda értem, hát ha már ott voltam gondoltam akkor is segíteni kéne, amíg nem kóstol bele a Kazán barátunkba, bár így utólag bele gondolva lehet hagyni kellet volna kicsit inni hátha az is berúgik Kazán vodkával dúsított vérétől. De térjünk vissza a lényegre, mivel nem volt nálam más csak a jó öreg kommandós késem így azzal estem neki, először megpróbáltam gyomron szúrni, de nem úgy megy ám az egy ilyen nagy kan vérszopónál olyan fülest kaptam vissza kézből hogy, hogy majdnem a földre zuhantam de hála égnek rajtam volt a spéci exo rucim és megusztam.
- Tényleg mi olyan spé...
-Ne szakíts félbe épp mesélek, Nah tehát, ujabb támadásba lendült a vérszopó de gyors mozdulattal sikerült a lábába állítni a késem, erre még jobban feldühödött de a sérülése miatt nem volt már olyan stabil, és gyors mozgása, viszont így elég közel kerültem a csápjaihoz, láttam is ahogy meredeztek a nyakam fel , én meg ragdtam a torkánál fogva és földre tepertem és bele döftem az egyik szemébe kést így azonnal kimúlt. Aztán vissza hoztam kazán barátomat a bázisra és a vérszopó fejét csak kár hogy elrondítotam egy nagy lyukkal a csinos pofiját de a séf majd megoldja és szép trófea lesz belőle.
- Hát ez durva, és Kazán jól van ?
-Jaja, leszámítva azt a pár karmolást, inkább megrémült de el volt ázva rendesen szóval nem lesz baja. Röhögött fel a "hős", majd só nélkül elment a tűzhöz bulizni.
Pedig rá akartam kérdezni a ruhájára mitől olyan különleges, de majd máskor. Ideje dolgommal is foglalkozni, felkerestem séfet, hogy adjon, kenyeret, szalámit meg pár darab paprikát. Fizetés nélkül megúsztam a dolgot, mert most a vendége vagyok. A lőszerrel is megvendégelhetnének gondoltam. De a raktárosuk nem engedett szóval be kellet érnem 3 tárnyi lőszerrell és akkor marad máskorra is pénzem 1500 rubelt hagytam ott. Vizem az még maradt, de a biztonság kedvéért elraktam két üveg vodkát, szereztem pár új szűrőt a gázálarcomhoz cserébe megjavítottam nekik a három rossz maszkot, és indulásra készen is voltam össze szedtem a cuccom és elindultam éjjeli szállást keresni, mert a bázison nem mertem volna aludni mert lelop valamelyik részeg állat. felé jövet, sok szerencsét kívánt az exo ruhás őr. Meg is lepődtem. De haladtam, mert fárad és voltam, meg különben is minél hamarabb túl vagyok az éjszakán annál hamarabb jutok el a tudósokhoz. A bázis bejárata után balra indultam mert tudtam hogy a bázis mellet van pár épület és talán ott meghúzódhatok éjszakára. Oda érve átnéztem egy istállót és egy mellék épületet meg a házat, az istálló tetején találtam pár üres AK-hoz való tárat, Tökéletes, akkor már van hely a maradék lőszernek is. Úgy döntöttem hogy a háznak a padlásán fogok aludni, mondjuk létra híján kicsit nehéz volt feljutni de legalább nem tudnak rám rontani. A kémény mellé fészkeltem be magam, a lámpa fényénél megtisztítottam az AK-74-esemet, majd az m9-es pisztolyomat is, az AK-ra felszeretem a speciális éjjeli reddot-ot, majd megnéztem milyen állapotban vannak a talált tárak, nem is hittem a szememnek mikor megláttam, hogy ezek megnövelt tárak legalább plusz 10 lőszer befogadására képesek, végülis plusz 12 töltényt tudtam bele tölteni, és így már volt három 30-as és két 42-es táram. Ettem pár falatot, lekapcsoltam a lámpát, majd lefeküdtem aludni.
Hajnalban ébredtem alig aludtam valamit, egész éjjel rémálmok gyötörtek. Belfivel álmodtam, több ártatlan Stalkert megtámadtak és megöltek. Így haladtak a Vörös Erdőbe. A háttérben ott voltam én is, de nem tettem semmit.
Hát szerencsére csak álom volt. Meghúztam a vodkám és elkezdtem össze pakolni. Fogtam a fegyverem és a PSZO-1-est szereltem rá. Ideje megnézni hogy merre tovább. Elővettem a PDA-mat és ahogy néztem a zsoldos őrposzton át vezet a legegyszerűbb út, persze ha át engednek. Egyébként meg kerülhetek a határ felé. Megvolt a terv át vágok a falun beszélek a zsoldosokkal és irány Yantar.
Mielőtt lemászta volna körül néztem az udvarban nem jött-e még valaki az éjjel. De csend volt. Leugrottam a tetőről és lementem az útra. tudtam hogy itt van pár anomália szóval elő a jelzőket. Ezek a jelzők vagy egy anya csavarból vagy bármi másból álltak amire rátudtam kötni egy ruha darabot. Így kerestem utat a faluig . A faluban volt három szabad őr.
-Jó reggelt! köszöntöttem őket.
-Szevasz mi járatban vagy erre?
-Átvágok a falun, megyek Yantarba. Van mozgás a faluban ?
-Tegnap óta nagy a csend, de átkísérünk a biztonság kedvéért, Rendben? És már intett is a többieknek. Az úton indultunk el, fél útnál semmi. Simán átjöttünk elköszöntem és indultak vissza én meg a átjáró felé. De a hátam mögül hirtelen lövöldözés tört ki. Basszus vérszopók Rohantam vissza a Szabadokhoz már csak ketten voltak.
-Jurikot elragadta. szólalt meg ijedt hangon az egyik.
-Nyugi! Visszamegyünk a bázisra. Közben folyamatos morgás és szuszogás jelezte, hogy nem egy vérszopó van körültünk. Hátat vetetünk egymásnak így minden irányba láttunk Mozogtunk kifelé a faluból. Meg láttam egyet és rásoroztam eltaláltam de nem halálosan erre a többiek is lőni kezdtek így sikerült leszedni egyet de ekkor elragadtak még egyet be rántották a házak közé és csak a halál sikoly maradt. Ettől berezelt az utolsó is és elkezdett rohanni aminek meg lett a hatása és két vérszopó szét tépte. Egyedül maradtam és ők meg vagy négyen. Itt a vég gondoltam magamban. Támadtak sikerült egyet lesoroznom de kiürült a tár, előkaptam egyet közben oldalaztam sikerült betárazni de kiütötte a kezemből a fegyvert. Előkaptam a kést beledöftem a mellkasába erre felordított majd elfutott de pár lépés után össze rogyott. Még kettő. Lehet megúszom. Abban a pillanatban vagy 3 métert repültem hátra és keményen landoltam előkaptam a pisztolyt de semmit nem láttam még az árnyakat se.
-Hol vagy! ordítottam
Balra megpillantottam egyet rá lőttem, de el se találtam. Tárazok felállnék de akkor rám ugrik az egyik dög. Próbáltam távol tartani, de egyszerűen nagyon erős és nehéz volt. Már-már elérte a nyakam és abban az utolsó pillanatban lerántottam rólam valami. Ugatást hallottam, Felültem és láttam hogy Belfi meg a vakkutyák tépik szét az egyik vérszopót. Meg kerestem az AK-m szerencsére csak a PSZO ment tönkre. A kutyák és Belfi végeztek mind két vérszopóval majd felém fordultak az egyik vak dög nekem is lódult őt pár lövésből leterítetem. Összeakadt a tekintetem Belfivel. Morgott, vicsorított majd a vörös erdő felé futott utána a többi kutya. Térder rogytam és zokogni kezdtem fogalmam se volt, hogy miért, de egyszerűen ki tört belőlem. Most éltem túl vagy 5 vérszopó támadását és ezt is Belfinek köszönhetem. Erőt vettem magamon és körül néztem, ami használható volt azt elszedtem a szabadságosoktól és vissza húztam őket a tűz mellé majd letakartam őket egy nagy ponyvával, amit az istállóban találtam. Még levágtam a csápokat meg annak a kutyának a farkát és indultam is tovább.
- Állj! kiállott az egyik zsoldos. Felemeltem a kezem és úgy közeledtem. Végig mért és látta rajta hogy megyötört vagyok. Majd így szólt.
-Te élted csak túl az előző lövöldözést ?
-Igen, három szabadságos meghalt és velük 5 vérszopó is. feleltem közben leengedtem kezem. A zsoldos meg a fegyvert.
-Szerencsés vagy , ugye tudod. Mégis mi járatban erre ?
-Yantarba tartok, itt szeretnék átmenni.
-Hát az nem lesz olcsó mulatság. Gondolom tudsz nekünk némi vámot fizetni. mondta hízelgő hangon.
-2 vérszopó csáp megteszi.
-3 és mehetsz.
-Jólvan, itt van. átadtam neki a csápokat és gond nélkül átengedtek. Mocskos kalmárok.
A vasútállomást messziről kerültem, mert ott még több van belőlük. Leérve Yantarba, láttam hogy pár szerencsétlen zombi Stalker járkál a labor körül. Amennyire lehetet közel férkőztem és fejbe lőttem őket, ezzel vége a szenvedésüknek. Bementem a laborba és beszéltem Sakharoval.
-Üdv, doki. Érdekelné esetleg egy pár vérszopó csáp és egy vakkutya farok.
-Áhhh, Tomi te mindig hozol nekem valami érdekeset. Mutasd csak őket. Letetem a pultra a két csápot és a kutya farkat. Megvizsgálta az öreg majd elvitte. Letett a pultra 3600 rubbelt az összes ért.
-ÉS miben segíthetek még ?
-Hát lenne itt egy nagyproblémám, a kutyám Belfi megharapta egy pseudo farkas és most át alakult. Van rá valami gyógyszer vagy bármi lehetőség hogy viss……. besem tudtam fejezni és már kezdte is a prof
-Valójában van egy ellen anyagunk, amit teszteltünk is kutyákon 75%-os sikerel, zombik 30%-a olyan lett mint egy csecsemő mindent újra kell kezdeniük de legalább kaptak még egy esélyt. Snorkok szeretnénk még tesztelni elvégre ők is emberek voltak de rajtuk súly mutáció ment végbe. Remélhetőleg ők is kapnak még egy esélyt.
-Mennyiért tudna adni nekem egy ilyen ellen anyagot ? Belfi számára. Esetleg lőszer formában.
-Biztos hogy nem tudod megfizetni, de üzletet ajánlok. Ha hozol nekem két élő snork példányt akkor kapsz két ilyen ellen anyagot tartalmazó lövedéket.
-Meglátom mit tehetek. azzal kijöttem. Meg van ez húzatva élő snorkot még a szimpla megölése is nehéz nem hogy élve elhozni. Szerencsére nem kell meszire menni a snorkok ért itt vannak mindig a mocsárban. De hogy fogom elkábítani őket. Gondolkozóba estem, talán ha leütöm őket de hogy kerülök olyan közel hozzájuk. Nem igaz ez lehetetlen. Kerestem egy jó kis vas rudat és azzaé majd adok nekik lesz ami lesz egy jó ütés a tarkójukra és fekszenek. Remélem.
Szép lassan elindultam a mocsárba láttam, hogy középen vannak többen is, remélem nem jönnek ki mert akkor biztos itt maradok. Odébb megláttam hármat, és vinnék neki hármat lehet még mást is adna. Gondoltam mintha olyan egyszerű lenne.
-De jó lenne ha egyesével jönnének. Mondtam hangosan, amire fel is figyeltek és morgással jelezték, hogy éhesek és jó leszek a vacsinak. Abba nekem is van bele szólásom. Úgy emeltem fel a rudat, mint valami szamuráj. Lassan közeledtem feléjük, ők persze a szokásos módon először össze-vissza ugráltak majd hirtelen az egyik felém ugrott. Csatt!!! a pofájába gyűrtem a vasrudat nyekkent egyet majd visszahúzódott. A másik kettő még mindig össze-vissza ugrált. Megint támadni készült az előző, ugrott de most csak el léptem előle és amikor földet ért megtorpant én meg a tarkójára suhintottam.
-Ott marad. mondtam neki. Felnéztem és már repült is felém a következő. Csak annyit tudtam tenni, hogy magam elé tartottam védekezés képen a rudat. Elkezdte tépni a ruhámat de nem tett benne nagy kárt és ő már könnyebb volt egy vérszopónál is szóval fogtam és letepertem amint én voltam fölényben addig ügyes kedtem míg sikerült a torkánál leszorítani és a közelben lévő kővel lecsaptam remélem csak elájult és nem öltem meg. A harmadik közben elkezdett harcolni egy zombival akit le tepert. Ezt kihasználva rá rohantam és ő is kapott egy jó nagy nyaklevest. Elájult azonnal eldobtam a rudat és felsóhajtottam. Viszont a zombi az még élt és el is kapta a bokámat, megijedtem és taposni kezdtem a fejét amit nyögdécseléssel díjazott, mikor meguntam a taposást Elővettem a pisztolyt és tarkón lőttem, csend lett. Most már tényleg vége. Össze húztam a három Snorkot és a zombi kabátjával kötöttem össze őket. Aztán visszaráncigáltam őket a Laborba. A prof teljesen meglepődött hogy hármat hoztam és egy karcolás sincs rajtam.
-Ezt hogy csináltad ?? kérdezte elkerekedett szemekkel.
-Szerencsés vagyok nem tudta.
- A katonák három embert veszettetek mire egyet behoztak. Ez már teljesítmény. Közben valamit beléjük fecskendezett.
-Akkor megkapom a gyógyszereket.
-Persze, itt is vannak és kapsz még pár elsősegélyládát a harmadik egyedért jah és egy javításra a vendégem vagy ülj le majd szólok ha kész a páncélod. Oké ?
- Köszönöm, de sietek meg kell találnom a kutyámat még mielőtt valami történne. Viszlát.
-Viszlát és sok szerencsét. Rám is fér gondoltam magamban nem lesz egyszerű előkeríteni Belfit.
Utoljára vörös erdő felé ment talán ott megtalálom. Annyira belendültem hogy egész éjszak úton volta és csak Katonai raktáraknál álltam meg egy kis majorságban, tüzet raktam az udvaron és el is aludtam.
Álmodtam megint: A vörös erdőben vagyok de nem emberi testben inkább mint egy holló ülök egy fán és látom amint egy csapat kutya jön az erdőbe a többi kutya messzire elkerüli őket. Mikor tovább mennek utánuk repülök és látom ahogy megtámadnak egy csapat monolitost és kegyetlenül végeznek harcosokkal szét tépik őket mintha csak rongyok lennének. A falka vezér még mindig Belfi viszont most már több pseudo is van a csapatban. Így portyáznak az erdőben és minden emberi lényt aki eltért az útról megtámadják és nem hagynak neki esélyt Belfi még erősebb lett ha lehetséges ez. Éjjel egy szikla menedékében vannak és onnan szemlélik a Kitörést. micsoda Kitörés! És ezzel tértem magamhoz felugrottam körül néztem de késő ezek a házak túl szellősek de egy próbát megér beültem az egyikbe hátha kibírom de amint elkezdődött az igazi vihar eszméletlenül rogytam össze.
Nagyon szép munka gratulálok hozzá.