Csernobil

Ehh, a Discovery Channel áltudományos-tévismeretterjesztő filmje. Gondoltam, hogy nem kéne megnéznem mert csak bosszankodás lesz belőle - úgy is lett. Hát ez rettenetes. Az angol szöveg csak tévinformációkat, meg újságírói túlzásokat tartalmaz, de ez a magyar szöveg komplett hazugságokat is.

1) "kísérlet a reaktor áramellátására, amivel energiát takaríthatnak meg ... hajnali 1:23-kor kikapcsolják a biztonsági rendszert, majd indulhat a kísérlet"

A kísérletsorozatnak semmilyen energiamegtakarítási célja nem volt. Egyrészről egy komplex rezgésanalitikai vizsgálatot végeztek a TG-8 gépcsoporton teljes terhelésen, majd 100 MWe lépcsőkben csökkentett villamos teljesítmény-szinteken. A vizsgálat nagyrészét 25-én már elvégezték, éjfél utánra csak a csökkentett terhelésen történő mérések maradtak. A befejező kísérleti szakasz (a kb. ötórás vizsgálatból negyven másodpercnyi) a gépcsoport terhelt kifuttatása volt, annak igazolására, hogy az erőművi belső 3×6 kV-os segédüzemi hálózat kiesésekor a főgenerátor forgórészében tárolt kinetikai energia elégséges-e ahhoz, hogy - megfelelő gerjesztésszabályozás mellett - a főkeringető-szivattyúk táplálását biztosítsák a szükségáramforások beindulásának idejére. Abszurd, de ez a negyven másodperces kísérlet eredményes volt. A reaktorban bekövetkezett robbanáshoz se a kísérletnek önmagában, se a ZÜHR kiiktatásának semmi köze nem volt. A robbanás oka egyrészt a kísérlethez szükséges reaktor-üzemállapot beállítása során elkövetett kapkodás, az üzemeltetési szabályzat és a kísérleti munkaterv előírásainak sorozatos megsértése, a reaktor, és különösen a biztonságvédelmi rendszer konstrukciós hibái voltak.

2) A Kornyejev-interjú
Kornyejev szövegét erősen megvágták, szerintem még az eredeti értelméből is kiforgatták. Kornyejev, mint a TG-8 turbinagépésze, az események alatt az egyik kulcshelyzetben lévő tanú volt. Szolgálati helyén, pont a kifutó gépcsoport mellett állt a kísérlet utolsó szakaszában. A tanúnak szóló köteles tisztelet megadása mellett sem értem, hogy onnan mit láthatott a robbanásból, azon kívül, hogy tőle kb. 50 méternyire beszakadt a tető, és mindenféle érdekes dolog hullott be a turbinacsarnokba. De az ügyes riporterek pont kivágták az interjúból, hogy hol is látta ezt a szép tűzijátékot. (A Davletbajev-visszaemlékezésben szó esik hasonlóról, de az a TG-7 alatt a +5.00 m szinten volt). Mindegy.
A Davletbajev-visszaemlékezés : http://chernobil.info/?p=2066 , nagyon pontos, részletes anyag.

3) A Hirosima-összehasonlítás
Egyszer kíváncsi lennék, hogy ezt a hülye Hirosima-összehasonlítás értelmét valami újságíró hogyan tudja megmagyarázni. A két esemény közül valóban a csernobili balsestnél került több aktivitás a környezetbe, de önmagában az aktivitáskibocsátás szintjén összehasonlítást tenni teljességgel megalapozatlan, ha a kibocsátott radionuklidok egyedi mennyiségét, azok felezési idejét, bmlási energiáját stb. nem tesszük az összehasonlítás mellé.

4) A halálos áldozatok
A filmből úgy érthető, mintha a mentésnél két tűzoltó rögtön meghalt volna. Pedig nem. A két első halálos áldozat (Hogyemcsuk és Sasenok) az erőmű személyzetéhez tartoztak.

A "második robbanás" és egyéb ökörségek dolgait még nem is boncolgatom). A film - az eredeti felvételek okán -, mint némafilm kiváló lehetne. A szöveg viszont az egészet tönkreteszi.

_____________________________

Más:
Most értesültem arról, hogy Alekszandr Juvcsenko, a reaktorüzem volt technikusa, 2008-ban, élete 47. évében elhunyt. Ő volt a második reaktorcsarnoki felderítés egyetlen túlélője. Nyugodjék békében.
 
úgy szeretem ezeket a hozzászólásokat , már bocs de a film az utca emberének készült, hogy megértsék kb mi történt akkor, tudjuk te ebben a témában olyan pro vagy hogy ajjaj, de írtad is , hogy kár volt megnézni...
 
Igazad van, Jim, tényleg kár volt. A dolog további ragozása nélkül csak annyit tennék hozzá, hogy hamis, hiányos és megtévesztő információk alapján az utca embere sem fogja jobban érteni a dolgot, legfeljebb lesz egy hamis illúziója arról, hogy érti.
 
Hát én nem vagyok egy pro, de azt hallottam hogy a szovjetek azért voksoltak emellett a reaktor típus mellett mert elvileg működés közben is kiemelhetők voltak a fűtőelemek, amiből az atombombákhoz plutónium nyerhető. És tudjátok akkoriban még javában zajlott a hidegháború.
+
Azt is hallottam hogy ha nem végezték volna el ezt a "kísérletet" akkor is bekövetkezett volna egy robbanás mert amellett hogy egy sor biztonsági rendeletet szegtek meg amellett még a reaktor konstrukció is hibás volt mert kockázatos volt ez a típus a grafit és víz elegye miatt. Szóval ha a kísérlet nem lett volna akkor is robbanna csak elodázták volna a katasztrófát.
Persze én ezt csak hallottam az hogy igaz-e azt mi döntjük el. :)
 
Az üzem közbeni ki-, be- és átrakás lehetősége ennél a reaktortípusnál inkább bug, mint feature; vagyis a tenyészreaktor-ősöktől örökölt sajátosság.

Az RBMK típus népszerűsége másban keresendő, mégpedig a szovjet ipar fejletlenségében. A hatvanas évekre a szovjetek ugyanúgy kifejlesztették a nagynyomású PWR-reaktorokat, mint az amerikaiak, csak éppen a PWR legfontosabb elemének, a nagyméretű nyomástartó edénynek a gyártásához nem volt megfelelő technológia. (pontosabban a katonai üzemeknek kapacitása nem volt, a polgári üzemeknek meg technológiája nem volt hozzá). Az üzemeltetési tapasztalatok is kedvezőtlenek voltak, gondoljunk a belojarszki erőmű, vagy a K-19 tengeralattjáró esetére. Kézenfekvő volt, hogy inkább az obnyinszki kísérleti reaktor tapasztalatai alapján visszanyúltak a negyvenes évek technikájához, a plutóniumtermelő grafitmoderátoros csatornareaktorokhoz. Ezekhez gyengébb minőségű anyagok is felhasználhatók voltak, lévén a primerköri nyomás és hőmérséklet is alacsonyabbra volt vehető, mint egy PWR-nél, valamint a teljes nyomást a fűtőelem-csatornák burokcsövei vették fel, a reaktortartályt csak a moderátor védőgázának nyomására kellett nyomástartó edényként méretezni. Járulékos előny volt, hogy a teljesítménynövelést a reaktor méretének a növelésével lehetett legegyszerűbben elérni anélkül, hogy komolyabb technikai nehézséget okozott volna. A grafitmoderátor miatt pedig a fűtőanyagot nem kellett erősen dúsítani, 1,8%-os dúsítással már szépen üzemelt a reaktor.
Mindennek az árát ott kellett megfizetni, hogy egy borzasztóan anyag- és munkaerőigényes, nehezen szabályozható reaktor lett belőle. Az üzem közbeni átrakás pedig azért volt szükséges, mert teljes friss fűtőelem-töltettel a reaktor egyáltalán nem volt szabályozható. Induláskor 75%-ra kellett berakni, a fennmaradó csatornákat pedig üresen hagyták, illetve neutronelnyelő abszorberrudakat (ún. DP-rudak) raktak beléjük. Az indítótöltet kiégésével párhuzamosan szedték ki a DP-ket, illetve töltötték be az üres csatornákat. (érdekességként: a Cs-IV reaktorban a balesetkor az 1661 csatornából 1659-ben volt kazetta, egy csatornában DP, egy csatorna pedig üres volt; mindez a kampány végi leállást megelőző pillanatban!)
A reaktor fegyvercélú plutónium tenyésztésére csak nagyon rossz hatásfokkal lett volna alkalmas. Ugyan a könnyűvizes reaktorokkal szemben több plutónium keletkezett a fűtőanyagban, de az ki is égett jórészt belőle a kampány végére. Másrészt a fűtőanyag urán-dioxid formájában volt a kazettákban, ez egy kemény, magas olvadáspontú, kerámia-szerű anyag. Ebből sokkal nehezebb a plutóniumot kinyerni, mint a tenyészreaktor fémurán üzemanyagából.
Legutolsó sorban, mire a hetvenes évekre üzembe helyezték ezeket az erőműveket, addigra a szovjet plutónium-igényeket a majaki reaktorok bőven kielégítették - sokkal olcsóbban.
___________________________
Az a konstrukciós hiba, ami végülis a robbanáshoz vezetett, önmagában, szabályos üzemvitel mellett nem okozott volna üzemzavart sem. mint ahogy nem is okozott a többi erőműben sem problémát, legfeljebb a reaktoroperátorok kerültet pár percre infarktusközeli állapotba, amikor az 1500 mm-nél jobban kihúzott hosszú szabályzórudak betolásakor átmeneti reaktivitás-, illetve teljesítménynövekedés lépett fel. Ezt dokumentáltan először 1983-ban jegyezték fel Igalina-1 próbaüzemekor. Csak aztán senki nem foglalkozott vele.
A kísérletnek ott volt hatása az eseményekre, hogy a kísérlet lefolytatásához a kísérleti munkaterv által előírt csökkentett reaktorteljesítmény beállításánál nem várták ki, hogy a csökkentett teljesítményszinten stabilizálódjék a reaktor, hanem kis reaktivitástartalékkal stabilizált alacsony teljesítményszinten láttak neki a kísérletnek, feltételezve, hogy a reaktor teljes térfogatán egyenletes teljesítményelosztással dolgozik. Tévedtek.
_____________________________

Próbáltam a részletekbe túlságosan nem belemenni. Ha valamit nem sikerült egyértelműen leírnom, szívesen részletezem tovább.
 
Hirt G. Sándor":s5mvu1xy mondta:
Igazad van, Jim, tényleg kár volt. A dolog további ragozása nélkül csak annyit tennék hozzá, hogy hamis, hiányos és megtévesztő információk alapján az utca embere sem fogja jobban érteni a dolgot, legfeljebb lesz egy hamis illúziója arról, hogy érti.
Kattints ide a kibontáshoz...

ez így igaz
 
Sándor:Hát biztos így van, én nem értek egy RBMK üzemeltetéséhez én csak jártam a környékén.
Ahhoz hogy értsek hozzá nekem már atomfizikusi diploma kellene. (Amennyi eszem van, ugyanis én az "előbb lövök aztán a kérdezősködéssel nem foglalkozom" elvet vallom.) fogatlan
 
ma jutott az eszembe: ha a radar csernobilban katonia objektumként volt a csernobil 2,akkor melyik katonai objektum a csernobil 1? ha hülyeség sorry.......
 
Volt ott sok objektum, én katonai dolgokból csak a radart láttam :wink:
40599894.jpg
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul