Az utolsó nagy feladat.
A reggel úgy indult nekem mint minden más reggel. Felkelek, itt Moszkvában, a Vilijovics út 12 alatt, elkészítem a reggeli kávémat, a szendvicsemet, és behozom az újságot. A nevem Joszif Andrejev közlegény. Igen, a katonaságnál vagyok. Most otthon vagyok, eltávon. Egy hetet kaptam. Szokatlanul sok, de valami nagy durranásra készülünk azt mondták. Fel kell készülnöm. Azt is teszem, mindennap edzeni járok, és a lőtéren is látogatást teszek. Leülök, éppen eszem a szendvicsemet és olvasom az újságot mikor megakad a szemem egy híren, miszerint:
„Stalkerek, barátok vagy ellenségek?”
Érdekesnek hangzik, mert mostanában többet hallani a Stalkerekről. A régi szép idők..... Én is egy időben a zónából éltem. Stalker voltam, de amint elegendő pénzt gyűjtöttem kijöttem és beléptem a seregbe. Munka kellett, és ez tűnt a legjobbnak. Csak annyi dolgom van hogy 365 napból 340-et kint töltök Irakban. Eddig katonai szolgálat közben kb 5 embert öltem meg, mert nem vagyok bevetésen inkább őrjáratozok. Akkoris inkább nyugisabb helyeken. Mázlim van, vannak akiket az első nap megöltek amint odakerültek. Holnap lesz a vége, megyek vissza a katonasághoz. Ma még kiugrom a lövészklubba ahova a saját fegyveremet vitettem ki majd edzek egy picit. Az edzésem futásból, súlyemelésből majd egy kiadós Krav-maga edzésből áll. Ebből áll az eltáv. No de, most hogy megreggeliztem, megittam a kávémat, elindulok az edzőterembe. Összepakolok, egy terepszínű nadrág, egy fekete póló, egy kapucnis pulóver és bakancs az alap viseletem. Mindenki azonnal tudja hogy katona vagyok. Összepakolok, berakom az üdítőmet, az uzsonnámat és az edzőcuccomat és elindulok. Gyalog járok mindenhova, nem kell benzinre költenem legalább. Csak három-négy sarokra van innen az edzőterem. Arrafelé még mindig a régi időkről gondolkodom. De szép idők voltak, a régi ismerősök, az mikor részegen a Kalinkát énekelve mulattunk, mikor 5 napot egy padláson töltöttünk és csak vodkáztunk meg kártyáztunk, vagy mikor a szarból húztak ki mert egy kötelességit véletlenül megöltem, ó vagy az mikor azt a húsz leletet lepasszoltuk Sidorovichnak akinek szeme-szája tátva maradt. Jajj, de szép volt. De az elmúlt a jelenre koncentrálok. Beértem az edzőterembe. Leadtam a belépőjegyemet, és átöltöztem. A futással kezdek. A futópadon mindig sprinttel kezdek de most pihenésképpen egy kis kocogást iktatok be. Nézem az időt, még csak reggel 8:00. Általában 8:15-kor szoktam beérni ide, most nem tudom miért siettem. Mivel korábban kezdtem, 15-ig csak kocogok. A kocogás közben nézem a többieket. Nincs ismerős arc. Biztos még nem kezdődött el a Krav-maga óra. Ott az edző, Tatjána jó ismerősöm. Ő tanított meg az alapokra. Majd a katonai kiképzésen tanítottak meg a többi dologra. Most én vagyok a jobbkeze. Nem tudja hogy katona vagyok nem mondtam meg senkinek az ismerőseim közül. Mindenki azt hiszi utazgatok a pénzből amit a leletekkel kerestem. Már 15 van. Kezdem a sprintet. Ez a legmagasabb fokozat, mindig ezzel futok hogy az állóképességem alakuljon. Jó állóképességre van szükségem mert a sivatagban kell helytállnom. Meg nem akarok ellustulni. Itt vannak a Krav-magasok. Ma kihagyom a súlyemelést mert a 20 helyből mind a 20 foglalt. Inkább megyek és tartok egy Krav-maga edzést. Az edzés egy órát vett igénybe, most azt is megmutattam amit a katonaságnál tanultam. Az edzés végén elindultam a lőtérre. Amikor felöltöztem és indulok Tatjána odajön hozzám:
-Üdv Joszif.
-Tatjána! Mizujs veled?
-Lesöpörtél.
-Mi?
-Több dolgot tudsz mint én, és alig edzel, egy évben párszor vagy itt és mindig többet tudsz. Mitől? Zsidó vagy?
Ezen elnevettem magamat, de mit mondhattam volna? Hogy a katonaságban egy zsidó harcművész tanította nekem? Ha most zúdítom rá akkor nem hisz nekem szóval kimagyarázom:
-Hehe. Ezt bóknak veszem de nem. Ez a hobbim, otthon tanulgatom. És gyakorlom.
-De ennyire? Ilyen mozdulatokat csak a hadseregben használnak! Mire kellenek neked ezek?
-Mint mindtam hobbi. Csak szeretném megvédeni magamat. És szeretem ezt a sportot, ha hívhatom így. Sokat tanultam.
-De ez akkoris lehengerlő.
-Tudom, de ha nem baj most sietnem kell, majd még beszélünk szia!
-Szia!
Elindultam a lőtérre. A lőtér viszont messzebb volt, a város küldő részén. Ide busszal mentem.A buszon egész idő alatt egy részeg figura hörgéseit hallgattam. Az volt a durva mikor odarókázott elém, hála istennek nem talált el de kis híja volt. Ha ez a Zóna lenne már a fejében lenne egy 5.56-os golyó. Vagy kettő. Mikor végre kiértem, be is jelentkeztem és bementem a fegyveremért. Egy AK-74U. A kedvenc fegyverfajtám. Gyönyörűen néz ki. Egyedileg én választottam ki a legprofibb dolgokat hozzá. Egyedi, a kezemhez készített tus, egyedi az ujjamhoz igazított ravasz, egyedi tárak, és az általam személyesen kiválasztott irányzék, a tus mahagóni, és mindent én magam csináltattam. Ezt a fegyvert használom Irakban is. Én csináltattam magamnak. Remek kis fegyver. Kimegyek a célbalövéshez és ott lövök is vele egy-kettőt. Alap 5.56-os lövedék van benne így olyan erős mint egy AK-74, de kicsi és olyan hordozható mint egy MP5. A célbalövése is remek, 100 méterig pontos és ami 3 lövés után is állvamarad annak fizetek egy sört. A célbalövésem kiváló, 5 lövésből 4-et biztos eltalálok. Nemcsoda, remek kiképzésben volt részem. A zóna. Kész vagyok, mindig öt tárat használok el. Most indulok haza. Otthon, éppen megyek be mikor észreveszem hogy az ajtóm nyitva. Bemegyek, a parancsnokom van benn.
-Parancsnok úr!
-Joszif! Fontos feladatom van a számára!
-Igen uram?
-Az előéletét átnézve, maga lenne az ideális ember.
-Az előéletem?
-Igen. Az előélete. Maga egy határsértő Csernobili szerencsevadász, közismert nevén Stalker volt. Szükségünk van magára.
-De uram! Miről beszél? Milyen Stalker?
-Ne beszéljen félre! Tudjuk. Egy munkám van magának. És magát küldjük, akár volt Stalker akár nem.
-Értettem uram? Miben segíthetek?
-A dolga az lenne, hogy behatol a Zónába mint Stalker, majd ott, beépülve a Stalkerek közé információt gyűjt.
-Miféle információt?
-Azt majd megtudja. Most a legfontosabb feladata a beépülés.
-Értem uram. Mikor indulok?
-Ma este, 20:00-kor. Addig készüljön fel. Nem adhatunk magának semmit. Csak bevisszük, PDA-t, tiszta vizet, élelmet, lőfegyvert és lőszert, ruhát maga szerezzen.
-Értem.
-Este 20:00-kor itt vagyunk. Addig készüljön.
Most ez nagy tökönszúrás. Ezért volt a 7 nap eltáv. Szép dolog. És most van 15:00. Öt óra alatt fel kell készülnöm. Rendben, előszöris a ruha. A Stalker ruházatom lent van elrejtve a szekrénybe egy titkos résbe. De kaját, és a fegyveremet is meg kell szereznem. Kezdjük a fegyverrel. Míg kiérek és vissza az két óra, aztán még élelem is kellene. Kezdjük is. A fegyvert megszereztem, az élelmet is és most van 19:00. Lemegyek a pincébe, a szekrényt kinyitom, a tetején van egy rekesz, oda van behajtogatva. Óvatosan kiemelem, leporolom. Egy remek kis ruha. Jár hozzá gázálarc, remek sugárzásvédelem és golyóálló. Nemegy alkalom volt már hogy egy pisztolytöltényt pont a szivem fölött kapott el. Összekészítettem a cuccomat és vártam. Megjöttek, felkaptam a cuccaimat és elindultunk. Odaértünk a Moszkvai támaszpontra és elindultunk a Zónába. Helikopterrel szállítottak be a Zónába. Az új területre, ott van egy rész ahova egy ügynököt már küldtek a lezuhant helikopterek miatt. Engem is oda küldenek mert oda is kell egy beépített ember mert napról-napra új leletek bukkannak fel arrafelé. Este a terület fölé repültek és leengedtek. Amilyen gyorsan tudtam arrébb rohantam 500 métert hogy ne legyen feltűnő. Amikor odaértem, egy Tölgyfa anomália mellé, a nagytáskámból kivettem az összehajtott málhazsákot amit Stalkerként használtam és használni is fogok, beleraktam a vizet, élelmiszert, lőszert és a fegyveremet, átöltöztem a Stalker ruhámba, és a civil ruhámat beleraktam a nagytáskába majd bedobtam a Tölgyfa anomáliába ami szétmarta. Feltettem a gázálarcot és indultam tovább. Ezt a helyet nem ismertem. De veszélyes dolgokat hallottam, például hogy itt a kitörésen még az Anti-rad gyógyszer sem segít, azonnali halál amint elkap. A lényeg, hogy összekészülve kell tovább mennem. A PDA-mon kaptam egy üzenetet miszerint:
„Joszif! Tőled Északabbra van egy hajóroncs, el kell jutnod oda mielőtt a következő kitörés elkezdődne. Ez holnap, déli 12:00-kor kezdődik. Addig találja meg!”
Hát ez nem sok jót sejtet. El is indulok. Északra indultam. Felkelt a nap, reggel találkoztam egy csoporttal. Odamentem hozzájuk. Kérdem:
-Sziasztok Stalkerek! Kik vagytok?
-Én Karvaj vagyok. Ők ketten Vadász és Sasszem. Mit csinálsz errefelé?
-Á...Csak egy helyet keresek ahol kikapcsolódhatok. Tudod, Van Vodka, meg kaja és ez meg az.
-Akkor tudom mit keresel. A roncsot! Azt bejelölöm a Térképeden! Látod, itt van a Mocsár szélén.
-Köszönöm. Viszlát!
-Viszlát! És sok szerencsét!
-Meglesz, meglesz.
Hát, már tudom hol van. És 11:00. Sietnem kell. Amíg megyek, addig nézelődök az anomáliaveszély miatt, hátha kiszúrok egyet. De semmi. Ahogy emlékeztem nagy anomáliamezők voltak régebben a Zónában, nem tudom hova lettek. Látom a roncsot, egy kettétört hajó. Egy ajtó vezet be a kocsmába. Benyitok, 10-15 Stalker áll bent. Egy régi ismerőst is találok, Madárijesztő.
-Madárijesztő! Mi van veled?
-Joszif! De jó látni téged!
-Mi van veled?
-Semmi, próbálok megélni ez minden. Hát veled?
-Úgy döntöttem bejárom ezt a részt is.
-Te nem mentél ki a Zónából?
-Nem csak el kellett tűnnöm egy darabig. Felidegeltem Borovot és el kellett bújnom.
-Borovot? Te hülye! Ő már 2 éve halott!
-Tényleg? Mi történt?
-Hát nem hallottad? Egy figura hidegre tette.
-Kajak?
-Igen. És tudod mi a fura? A testvére meg eltűnt. Lehet ő is megpusztult. Pletykák szerint elcsórt valamit a seregtől és ráküldtek egy osztagot. De nem tudni biztosra. A lényeg a családra rájár a rúd.
-De nem ez az érdekes, te mit csinálsz itt?
-Csak lófrálok errefelé, állítólag van errefelé pár új mutáns, lelet, anomália szóval idevetődtem. Te?
-Én? Én, nos, errejöttem mert nem akartam Borovval összekerülni. Most tudtam csak meg hogy mi lett vele.
-Értem, nem akarsz velem jönni majd egy portyára?
-Dehogynem, hova?
-Kevés anomália van erre azok is elszórva. Van egy Völgy ami tele van velük leletek is lehetnek ott.
-Mehetünk, de most hagyjál egy picit pihenni. Meg megmutathatnád hol mi merre van.
-Rendben, add ide a PDA-d. Íme, ez itt a Hasadék anomália. A közelébe nem találsz leletet csak pár Zombit. Ez itt a mocsár, erre nincs más csak pár állat, mutáns de ha szerencsés vagy, találhatsz rejtekhelyeket is. Azt mondják sokan rejtenek el oda ezt-azt de lehetetlen helyekre, szóval ha kell valami IGAZÁN nagy dolog akkor erre, a régi daru felé keress. A lábánál van pár ház is, ott szoktak komák lenni, nézz majd be oda. Mi van még? Ja! Tudom! Itt ez a rész egy nagy Stalker lakhelye. Senki nem tudja ki, meg hogyan került ide, de nagyon bölcs. Ha valahova el akarsz jutni akkor ő a te embered. Hát, egyenlőre ennyi, a többgit felfedezed. Majd szólj ha indulhatunk de hamar menjünk mert dolgom is van még.
-Rendben, akkor majd szólok, most körülkémlelem a helyet.
-Felőlem oké, de még ne menj. Még tart a kitörés. Ha jó kilátást akarsz akkor menj ide a daruhoz. Pár pillanat......... Most már minden rendben. Indulhatsz.
Kimentem, és elindultam a daru felé. Jajj, de jó volt Madárijesztővel találkozni. Rég beszéltem vele. Ami fura volt, nem találkoztam sem Kötelességivel, sem Szabadságival. Legalábbis, nem ölték egymást. Furcsa, azt hallottam a Kötelességiek és a Szabadságiak behatolnak a Zóna közepefelé. Ők meg rühhellik egymást. Tényleg megváltozott ez a hely. Lehet megölték egymást. Nem izgat, már itt vagyok. Felmászok a daru tetejére és ott nézelődni kezdek. Nagy terület. A távcsövemen van élőlény azonosító így ha valami él azt kijelöli. Nézelődök, közben kapcsolatot létesítek a bázissal.
-Bázis, hall engem? Bázis!
-Halljuk Joszif! Meséljen!
-Uram, ahogy elnézem veszélyes egy hely ez. Sok a mutáns. Csak most 5 Snorkot és 3 Vérszopót azonosítottam.
-Értjük, jelentést.
-Műholddal nézzék meg a területet.
-Műholddal nem tudjuk, valami zavar.
-Akkor mondom. Van itt egy daru, annak a tetejét vizsgálom át ha lehetséges, táborhelyet alakítok ki magamnak itt. Ez egy tökéletes hely, belátom az egész területet. Tőlem Délre, egy hajóroncs található, ott van a tábor. Ott vannak a Stalkerek. A területen, van egy nagy Völgy, vagy Hasadék, az egy újfajta anomália, azt mondják hatalmas PSZÍ sugárzás van benne. Aki a közelébe megy Zombi lesz. Akkor, van itt egy mocsár, közvetlenül a daru lábánál, meghatározatlan mennyiségű mutálódott élőlény él itt. Állítólag új fajták is vannak, van itt egy nagykutya, egy figura aki sok dolgot tud, azt mondják képes elvinni bárhová, és mindent tud, azt is hallottam hogy különféle elrejtett tartalékok vannak a mocsárban, lehetséges hogy illegális fegyverek, kábítószerek és hamis pénz lerakóhelyek. Ennyit tudtam meg. És egy kérés, információt szeretnék egy emberről. Aki megölte Borovot. Információt akarok az ipséről. Kíváncsi vagyok rá.
-Értettük. Feljegyeztük, Gyűjtsön információt. Ha felállította a táborát akkor szóljon és küldünk egy csomagot magának, fontos dolgok vannak benne. Készítsen képet minden új, érdekes és ismeretlen dologról. Elsőnek kéne egy kép arról a Hasadék anomáliáról, és kép arról a nagykutyáról aki ismeri a helyet, valamint minden Stalkerről akivel találkozik. Majd a csomaggal küldjük az infót a figuráról. Majd jelentkezzen.
-Értettem. Joszif kiszáll.
Letettem. A daru jó helynek bizonyult, be is rendezkednék csak nem védett a kitörésektől. A kitörések esetén egy kicsi, ablak nélküli szoba kell. Itt meg nincs. Ejj, de bázis az kell. Valami, ahonnan jól belátom a terepet. Ekkor eszembejutott hogy a lábánál vannak házak, ott talán van valami. Lementem. Egyik házban, a padlón találtam egy csapóajtót. Mikor felnyitottam találtam egy jobb, vasajtót. Lementem, egy hullát és egy PDA-t találtam. Azt írja:
„Lejöttem a titkos szobába és várok. Lehet túlélem. A sugárzáselleni tablettát bevettem, szóval talán megúszom. Várok egy darabig.”
Szegény, nem tudta mi vár rá. A Geiger számláló szerint sugárzik az ipse. A zárt légzőrendszert bekapcsoltam és kivittem. Ledobtam a mocsárba, de előtte elvettem minden cuccát. 200 rúbel és egy PMM, ramaty állapotban. Berendezem a bázist, de kellene pár dolog. Például, egy lámpa. Nem látok, a gyertyák meg elégtek amiket az előző lakó használt. Mikor átnéztem a helyet, felvettem megint a kapcsolatot a bázissal.
-Bázis jelentkezz, bázis!
-Itt a bázis, mit akar?
-Megvan a bázis, mondom mi kellene.
-Hallgatjuk.
-Kellene egy világítótest, lőszer, detektor, 800 rúbel, valamint tiszta víz és 3 doboz Anti rad gyógyszer.
-Értettük. Küldjük.
-Értem. Küldöm a kordinátákat....
-Nem kell, a helikoptert azonnal küldjük, a daru alá dobja a csomagot. Azonnal vigye fedett helyre a csomagot mert 2 óra múlva hatalmas erejű kitörés várható! Meghibásodhatnak a kommunikációs eszközök. Rádiócsend a kitörés előtt 30 perccel.
-Értettem.
Vártam egy darabig, mikor üzenetet kaptam:
„Csomag kézbesítve, siessen egy óra múlva kitörés.”
Kimentem, egy nagy doboz volt, ami pontosan befért a csapóajtón. A dobozt levittem, bezárkóztam és kinyitottam. A világítótestet kivettem, beindítottam. Minden rendben van, nézem mit kaptam még. 800 rúbel, helyes van egy ezresem, ezzel elleszek egy darabig. Plusz tárak, 4 darab, 300 lőszer, és 3 doboz anti rad gyógyszer. Egy különleges detektort kaptam, 5 méteres körzetben mutatja a leleteket. 3 liter vizet is kaptam. Volt még egy doboz is, az volt a csomag. Hm...... Kíváncsi vagyok mi van benne. Kinyitom, dokumentumok vannak benne. Emberekről, és egy különleges nyomozásról. A figura aki megölte Borovot, ő is a nyomozás része. A Projekt neve: Monolith. Azt írják, egy titkos szervezet él a Zóna szívében. A monolith. Ez a szervezet egy vallási szekta, ami a Zóna közepét védi. A szándékuk nem ismert. Módszereik, megölnek minden szemtanút. Kaptam mellé egy Flash Drive-ot is. Feltöltöm róla az adatokat és megnézem őket. Emberek, akikről alig hallottam. Adatlapokat mutat:
1.számú tanú.
Név: Strelok
Eredeti név: Ismeretlen.
Születési idő: Ismeretlen.
Születési hely:Moszkva.
Bűnök: Többszörös gyilkosság, hatóság elleni erőszak, gondatlan emberölés, hatósági tulajdon eltulajdonítása.
Státusz: Inaktív.
Strelok az első ember aki eljutott a reaktorig. Most inaktív, kiköltözött a Zónából, Moszkvában él, családja van.
2.számú tanú
Név:Rettenetes
Eredeti név: Iván Sztusztujev
Születési idő: 1985.02.10
Születési hely: Moszkva
Bűnök: többszörös gyilkosság, hatóság elleni erőszak, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság.
Státusz: Ismeretlen, legutóbb 2 hónapja tűnt fel azóta elvesztettük.
Ez az Iván, hm....Lehet itt van. Ő tudhat dolgokat a Monolithról, tagja volt egy Kötelességi támadócsoportnak akik Pripjatyban portyáztak, azt mondják minden Monolithosnak a PDA-ját lemásolta. Megér egy keresést.
3.számú tanú
Név: Madárijesztő
Eredeti név: Ismeretlen.
Születési idő:1986.05.21.
Születési hely:Moszkva
Bűnök: Gyilkosság.
Státusz: Aktív, de tartózkodási helye ismeretlen.
Madárijesztő, hm.... Jól jön hogy a haverom. Azt írja hogy ő is egy tag volt aki fontos indókat tudhatott meg a Monolithról. Állítólag egy Monolith rajparancsnokot terített le és minden cuccát elkobozta. Érdekes. Nagyon, nagyon érdekes....Még jól jöhet. Ezek közül az emberek közül kettőt ki kellene kérdeznem. Madárijesztő lehet könnyű lesz de ez a Sztusztujev nem tudom hol van. El kell kezdenem tarvezgetni. Holnap, kimegyek Madárijesztővel portyára, utána elbeszélgetek vele. Ezt a Sztusztujevet meg meg kell keresnem. Strelokot már mindenbizonnyal kikérdezték. De vannak itt még dolgok, egy feladat. Be kell jutnom Pripjatyba és ki kell iktatnom 3 személyt, ebből 2 monolith tag egy meg oda menekült. Meg kell őket találnom, de mindenekelőtt kell szereznem egy rakat pénzt és egy jobb ruhát, felszerelést. Ez a 3 doboz anti rad nem elég mindenre, egy dobozban egy levél és egy fiola van hozzá meg egy injekciós tű. Szóval, még felszerelés is kell. Itt pénzhez jutni meg nem könnyű. Régebben mi volt? Még 2010-11-ben? Mész, sok lelet, lövöldözés és dől a lé, most mi van? 5 küldetéssel jobb esetben szerzünk 5000 rúbelt vagy annyit sem. És minden borzasztó drága. Pénzt kell gyűjtenem. Megüzenem majd a kitörés végén a bázisnak hogy egy darabig csak ezen a területen leszek mert kell a pénz.Elsőnek, kellene valami egyszerű kis munka. A 300 lőszer nem tart örökké. Kellene még lőszer, és nem ez a vacak katonai, hanem speciális, higanymagos lőszer, páncéltörő vagy sugárzó. Ezekkel mennék valamire, de ezzel a sima lőszerrel nem megyek semmire, csak husit, vadkant, és talán egy sima ruhás Stalkert tudok megölni vele. De ha elkapok egy edzett, Szervóruhás csapatot akkor megnézhetem magam. Rendben, vége a kitörésnek. Óvatosan kinézek, sehol semmi és senki. Kilépek, kimegyek a szabad részre, ott nézek körül. Sehol senki és semmi még mindig. Ekkor lépéseket hallok. Hátranézek, egy stalker jön felém. Sima felszerelés, de valami nem stimmel. A francba! Zombi! Vállamhoz emelem a fegyvert és lövök. Fejbelövöm, merginog, de nem hal meg. Mikor megint megtalálja az egyensúlyt addigra már becéloztam a mellkasát és belelőttem a maradékot. Hanyatt esett. Tárat cserélek, és odamegyek. Meghalt. Bevonszolom a rejtekhelyemre és átnézem. A PDA-ja még ép, átnézem. Azt írja hogy egy irányítót kellett kiiktatnia, de valószínűleg nem sikerült. Átnéztem a dolgait, egy TRs 300-as meg egy Beretta. Mind a kettő ramaty állapotban. A zombi neve Vasilij Petrenko Szergejev. Feljegyeztem, és a fegyvereit és a PDA-ját elteszem, majd bediktálom a sorozatszámot a bázisnak. Ott majd kiderül hogy honnan van. A hullát el kell rejtenem, a mocsárba bedobom ott majd megeszik a mutánsok. Kiviszem a mocsár szélére és bedobom. Ekkor nézek egy nagyot mivel a tó, amibe beledobtam szétégeti. Hanyattesek úgy megijedtem. Megnézem jobban, ez nem is tó......Ez egy anomália! Ez az egész tó egyetlen, hatalmas, ördög kocsonya. Az egész tó, de ekkorát még nem láttam. És meg kellett volna semmisülnie a kitöréskor, nem értem pedig itt volt a kitörés előtt is, és most is itt van. Mi történt? Meg kellett volna semmisülnie. Áhh. Mindegy. Nem zavar, csak megijedtem, ilyet már láttam, de nem ekkorát. Ez egy egész tó. De ha itt egy ekkora anomália van, akkor több lelet is lehet. Az meg jól jönne. Rendben, most irány a roncs. Úton a roncs felé, látom hogy egy bandita bemegy a roncsba. Előveszem a fegyvert és kibiztosítom. Óvatosan nyitok be, bent mindenki rámcéloz, és mondják dobjam el.
-Dobd el köcsög!
-De egy bandita, előbb jött be és.......
Ekkor madárijesztő kilépett és mondta:
-Nyugi, nyugi nyugi. Újonc a gyerek, azt hitte a bandita ellenségünk. Nyugi, nyugi.
Leengedték a fegyvert madárijesztő meg bevitt a hátsó, lakórészbe. Ott elmagyarázta a dolgokat.
-Figyelj, nem tudom miféle istenhátamögötti, tudatlanokkal teli helyről jössz, de itt már nem támadnak egymásra a frakciók, itt már nincsenek szabadságiak, kötelességiek, két fél van, jók és rosszak. A rossz az a Monolith. A jók a többiek. A szabadságiak és a kötelességiek szétváltak, a sereg nem jön ki Pripjatyból, A monolith nem jön ki idáig, itt béke van! Ha kihúzod valakinél a gyufát akkor a barátai megpróbálnak hidegre tenni, ezért ha valakit meg akarsz ölni azt tedd titokban.
-Ha már a titokról beszélünk, a mocsár alkalmas hely erre?
-Igen, egy különleges anomália van ott. Az egész tó ördögkocsonya. A legnagyobb.
-Értem. Ha már titok, mit tudsz a Monolithról?
Ekkor dühösen rámnéz, és mondja:
-Semmit! De idehallgass! Ne kérdezősködj a Monolithról! Érted? Ez egy kényes téma! Meg ne halljam megint ezt a kérdést!
Kiment, én meg tanácstalanul álltam az eset előtt. A barátom, és nem mert nekem erről beszélni? Akkor tényleg kényes téma lehet. Régebben egyszerűbb volt, tettem egy-két szívességet Sidorovichnak és és megvolt az infó ami kellett. Most meg, a haverom nem mond semmit? Hová fajul ez a világ! Vagy legalábbis a Zóna. Rendben, a jelentést leteszem a bázisnak. Visszamegyek a rejtekhelyemre és kezdem is:
-Bázis jelentkezz, bázis!
-........
-Bázis jelentkezz!
-Itt a bázis! Jelentést kérünk Joszif!
-Komoly ellenállást tapasztaltam a Madárijesztő nevű tanúban, nem válaszol a kérdésekre. A monolithról annyit tudtam meg hogy Pripjatyban van. Nem mozdulnak ki onnan. Aztán itt van egy különleges Anomália, egy ördögkocsonya ami az egész mocsarat befedi. Hatalmas, és valószínűleg nagy mennyiségben termeli a leleteket.
-Értem. Feljegyeztük, köszönjük a jelentést.
-Még valami! Egy Zombit megöltem, a neve Vasilij Petrenko Szergejev. Egy TRs 300 és egy Beretta volt nála. A sorozatszámot bediktálom, és a következő fuvarral elküldöm bizonyítékként.
-Mondja.
-A berettájé 5-2-5-0-7-2-7-3.
-Vettük!
-A TRS-é 3-8-2-9-3-6-2-6.
-Vettük. Majd küldje el őket.
-Értettem. Vége!
Ez is megvolt. Most, kell egy munka.......Hé! Ott van az a portya is madárijesztővel! Fel is veszem és indulhatunk. Beugrottam a roncsba és felkaptam Madárijesztőt, és elindultunk. Az anomáliamezőhöz elérve leintett.
-Bukj le.
Beugrunk fedezék mögé és figyelünk. Csak egy kutya, nem éri meg a figyelmet. Mikor odébb állt odamentünk a mezőhöz. Elővettem a detektoromat és keresni kezdtünk.
-Te kurafi! Bezzeg egy 20 000-es detektort vettél, de a helyzettel nem vagy tisztában!
-Fontossági sorrend barátom.
Elkezdtünk keresgélni. Találtunk két hullát, egyikük egy PMMet és egy Medúzát szorított, a másik egy géppuskát. Egymással szemben feküdtek. Megvizsgáltuk őket, egyszerű kis kezdők, régi detektorokkal, gyenge fegyverekkel.
-Összevesztek egy medúzán? Ezek a kapzsi disznók....
-Látom te tényleg nem vagy tisztában a helyzettel, ez a medúza 5000 rúbelt hoz a konyhára. Szóval, a leletek is átrendeződtek. Ezt tudhattam volna. Na de mindegy, keresés indul. Egy órát ott töltöttünk, eközben találtunk még egy medúzát, és két kővirágot. Így mind a ketten kaptunk egy medúzát és egy kővirágot. Miután ez megvolt az eladás, mind a ketten búcsút intettünk egymásnak. Én mentem vissza a rejtekembe, de előbb még visszamentem a két hullához, mind a kettőt elvittem a rejtekhelyemre, kiraboltam őket, a fegyvereket elraktam, a testeket meg bedobtam a mocsárba. A lőszerüket nem találtam meg, lehet nem is volt nekik. A fegyvereket átnéztem, a sorozatszámot........te jó ég! Ezt lekaparták! Ez egy illegális fegyverszállítmányból van! A pisztoly, a pisztoly az tiszta, azon megvan a sorozatszám. De ez durva, a PDA-n mi van? Ezt a fegyvert hol vetted......hol vetted.....megvan! Az eladó egy bizonyos Peter Sztruckij-tól. Jelentem is:
-Bázis! Azonnal jelentkezzen! Bázis!
-Itt a bázis Joszif, mit akar? Jelentést kérek!
-Fogásunk van! Itt van egy MP5 géppuska, le van kaparva a sorozatszám! Ez egy illegális fegyver, meg is van kitől van.
-Mondja! Hallgatjuk!
-Peter Struckij az eladó neve. Nem volt vele még dolgom, nem is hallottam róla, de ha kérik kiiktatom.
-Negatív NEGATÍV! Ne ölje meg! Ki kell kérdezni, ha kikérdezte akkor ölje meg.
-Értem. Kijelentkezek.
Akkor, indulás a roncshoz. A roncsban Madárijesztővel beszéltem, aki elmondta hogy ez a Struckij egy volt bandita, Nagy kutya, ami illegális abban benne van és volt. Eddig sokan meg akarták ölni de nem sikerült nekik. Vagy a legközelebbi anomáliába vagy egy fára kerültek. Egy módon lehetne megoldani a dolgot, állítólag megrendelőkhöz kiszállítja a cuccot. Remek, akkor nézzük át a helyet. Innen Keletre, van egy házcsoport, 3-4 ház. Oda megyek és ott várom meg. De még le kell adnom a rendelést. A banditákhoz odamegyek.
-Üdv.
-Mit akarsz?
-Struckijt keresem. Kéne pár fegyver.
-Hm...Fegyver? Rendben. Struckij a hasadék körül szokott lenni. Ott rendelj tőle. De ha megtalálod arról is szólhatnál neki hogy hozza már azt a rohadt pénzt Igoréknak, már minket cseszegetnek.
Hát ez jól indul. Rendben, akkor irány a hasadék. Ott a hasadék alatt találtam egy fekete zubbonyos fickót, őt kérdezem meg:
-Te vagy Struckij?
-Én. Ki kérdezi?
-A nevem-mondok valamit....-Iván.
-És mit akar?
-Hallottam hogy fegyvereket szokott árulgatni.
-Igen, kiváló minőség, alacsony ár. Mondja el hogy hova kéri.
-Oda, ott van az épületcsoport, oda kérem.
-Mit kér?
-Egy Marthat, és egy hangtompítót az AK-74u-hoz.
-Értem, mikorra?
-Holnap reggelre. Reggel 11:00-ra kérem oda.
-Értem, addigra ott is lesz. Ott látjuk egymást.
Visszamentem a rejtekhelyemre és előkészítettem a dolgokat, egy akkumulátor, két csatlakozó, egy vödör víz, szigszalag, és egy ülőhely. Elővettem egy ampulla kloroflormot és egy rongyot. Elaludtam, és reggel 8-kor ébredtem. Felhörpintettem a kávémat-instant, hideg vízben elkevert kávé, kegyetlenül szar.....- elindultam és elbújtam az egyik ház padlásán. Nézem az időt, 10:00. Várnom kell egy picit. Ahogy várok elmerengek a dolgokon. Egy hangtompító, milyen jó lesz nekem. Könnyebben teszek majd el a célpontokat láb alól. Rég vágytam egy hangtompítóra. Meg is jött, megállt a ház előtt ahol én rejtőztem, én lementem és mögélopakodtam. A kloroflormot előkészítettem, elkapom és a szájához nyomom a rongyot. Fél percig kapálózik majd elájul. Felkapom, és elviszem a rejtekhelyemre. Ott lent, bezárom belülről a csapóajtót, így nem hallja majd senki az ordítozást, szigszalaggal odakötöztem a székhez és felébresztem.
-Uhh....huh... Mi a? Te kurafi! Engedj el te köcsög!
-Azt lesheted apuka, most jón az óra. A szopatóra. Ha elmondod kiktől szerzed a csúzlikat, akkor talán megúszod.
-Rohadj meg!
Kapcsolatot létesítek a bázissal. Mondom:
-Bázis. Itt van Struckij, mindjárt kitálal.
-Ömm......várjon bekapcsoljuk a felvételt.......
-Ki a franccal beszélsz ember? Megzápult az agyad?
-Kussolj!
-Na ne! Egy katona bazmeg! Mi a franc?
-Kussolj! Hallgatom bázis!
-Megvan, kezdheti.
-Értem, akkor, apuci, szépen elmondod és nem kezdem meg a vallatást.
-Kapja be!
-Bázis, nem beszél megöljem?
-Negatív negatív!
-Értem, hát öcsi bocsáss meg de azt mondják ha nem te vagy az emberünk akkor nincs rád szükségünk, és nem kellenek szemtanúk.
-Jó-jó-jó várj! Várj! Haver! Beszélek! A fegyvereket a katonaságtól loptam! Lezuhant pár helikopter pár hónapja, azokból loptam. Lekapartam a sorozatszámot, hogy ne kapjanak el. Ennyi.
-A raktárad hol van?
-Annyi volt amennyit eladtam.
-Helytelen, bázis, engedélyt kérek használni a...
-Kezdje!
-Rendben. Nos, haver ez fájni fog.
Ráöntöm a vizet és hozzáérintem a másik csatlakozót. Elkezd ordítani ahogy a torkán kifér, a két csatlakozó helyén vörös a bőr. Abbahagyom.
-Na? Milyen? Beszélsz?
-Menj a pokolba!
-Helytelen.
Megint hozzáér és megint ordítani kezd. Így megy két órán át. A végén már a hús látszik ki a részen ahol a csatlakozó volt.
-Na! Beszélsz?
-Jól van jól van! A cuccaim a hasadéknál vannak, a PDA-mban van egy fájl ami kódolva van, a kód Mariska. Ott van a rejtekhelyem kordinátája. De ezt már nem bírom, kérlek!
-Bázis, hallottad?
-Igen. Meg is van, a helikopterekről lopta a cuccot, megvizsgáljuk a régi ügyet, maga meg szerezze meg a cuccot. A szemtanút úgy intézi el ahogy akarja, csak ne beszélhessen, az a fontos.
-Értem. Nos haver, most jön a jó része a dolognak.
-Mit akar? MIT AKAR?
-Hát, az utolsó lépés.
Megfogom, felveszem a kesztyűmet és kiveszem a tokjából a fegyverét majd a fejéhez nyomom.
-Ne! Haver! Várj! Sok pénzem van!
-Mi?
-Igen, a katonáktól pénzt is elszedtem! Kereken 20 000 rúbel apuskám! IGEN!
-Hol van?
-Elmondom, ha elengedsz!
-Mondhatod.
-Ahol a fegyvereim vannak, ott van egy kissebb széf. Az tele van pénzzel. Nem vagy rá kíváncsi?
-De. Mondjad.
-A széfnek különleges kódja van, nincs lejegyezve.
-Hát akkor, megint jön a vallatás....
-Jó-jó elmondom! A kód 871206.
-Kösz-fejbelőttem.
A testet kivittem a mocsárba. Bedobtam, ez is szétmállott. A PDA-ján átnéztem a dolgokat. A raktára a hasadéknál van, mellette egy kis barlangban. A széf kódját leírtam. Elindultam, bemegyek, és zsír új AK-k, MP5-ök, hangtompítók, pisztolyok, gránátok, minden ami szem-szájnak ingere. A széfet megtaláltam de hazudott a kis görény, csak 3000 rúbel van benne. A fegyverekről szólok a bázisnak:
-Bázis, itt vannak. Megvannak. Parancsok?
-Rendben, akkor itt a feladat. Meg kell őket semmisíteni. Azonnal! Érti? Mindet. Egy sem maradhat.
Hát akkor, előszöris nézzünk körül. Mik vannak itt. Feljegyzem, 10 AK-74-es, 15 MP5, 40 hangtompító, mindenfajta fegyverhez, van itt pisztolyra, AK-ra, MP5-re, sőt, még egy prototípus is, egy sörétes hangtompító. Sok cucc van itt meg egy nagy aktatáskaszerű dolog, számzárral. Ezt elviszem. Felvettem egy dobozt, és elvittem a mocsárba. Bedobtam a vízbe, az is elsorvadt. Így tettem mindennel kivéve az aktatáskát. Az aktatáskát elvittem megnézni mi az. Kinyitom, tele van térképekkel. Zsír új térképek Pripjatyról, a reaktor körüli részről, ez érhet valamit. Ezt elteszem, az aktatáskát meg eldobom. Minden visszatért a rendes kerékvágásba. A fegyveremre szerelem fel a hangtompítót amit vettem. Szép kis darab. Elpakoltam a cuccaimat és elaludtam. Reggel előkészítem a fegyveremet mert most jobban körülnézek. Már egy órája sétálgatok mikor észreveszek egy Ördög kertjét. Odamegyek, és látom, sokan már próbálkoznak a leletkutatással de nem mernek bemenni. Talán az a háromnegyed részig elszenesedett hulla miatt ott a belső részen. De ahogy körülnéztem, eléggé nagy terület ez itt. Sok épület van itt. No de, vissza a táborhelyemre. Lent kapcsolatotlétesítek a bázissal mert láttam hogy hívtak. Mindig itt hagyom a rádiót amit a bázis használ. Felkapom, és hívom:
-Bázis, itt vagyok, bázis jelentkezz.
-Joszif! Végre! Helyzet van!
-Mondja!
-Ez most egy kényes feladat, különleges felszerelést kap.
-Értem, hol veszem föl?
-A táborhelyén, ott lesz. Megkapja a tájékoztatást is. Majd jelentkezzen.
Aznap este, egy helikopter dobott le ide valamit. Egy csomagot. Kimegyek érte, egy kis doboz, leviszem a pincébe. Kinyitom, egy ruha volt benne, egy pisztoly, egy éjjellátó, és 3 kis szerkezet. Egy dokumentumot találok, benne le vannak írva a dolgok. Annyi lenne az egész, hogy egy banditacsoport befészkelte magát egy gyárépületbe. Oda kell belopakodnom. Ezek a kis szerkezetek lehallgatók. Három helyre kell elrejtenem őket, az elsőt a vezér irodájába, a másodikat az alvóhelyekre, a harmadikat meg a beszerző irodájába. Van itt egy speciális hangtompítós pisztoly is, hangtalan. Kipróbáltam. A ruha egy fekete, testhezálló kezeslábas, amihez jár egy fekete álarc plusz egy speciális tok is ami vízhatlan így nem megy tönkre a pisztoly. Este kell bemennem, viszem az AK-t és a pisztolyt. A rádiót is bekapcsolom. Halász lesz a fedőnevem.
-Halász! Hol vagy?
-Most értem oda a táborhoz.
-Értem, új tervünk van. El kell rabolnia a banditák pénztartalékát, hogy fedezzük magunkat. Azt fogják hinni hogy egy rivális banda volt. A pénzt nem tarthatja meg, le kell adnia nekünk, plusz bevétel a seregnek.
-Értem, indulok.
Bementem a kapun, az udvaron senki. Az ajtó előtt állt valaki. Ki kell lőnöm. A pisztolyt előveszem, közel megyek hozzá. Oldalról fejbelövöm a hullát meg elvonszolom. Bemegyek az épületbe, az ajtóra ki van írva hogy „Főnök”. Benézek, egy vodka, vizelet és szarszaggal átitatott figura feküdt az ágyon. Óvatosan odalopakodtam az asztalhoz és elhelyeztem a lehallgatót. Óvatosan kimentem a szobából és elkezdtem körülnézni. Az alvóhelyeket is megtaláltam, de oda inkább nem mentem be mert páran ébren voltak. Az ajtó fölött, volt egy ablak amiben nem volt üveg, az ajtó mellett volt egy polc, és annak a tetejére raktam a lehallgatót. Szerencsére nem vettek észre. Az utolsó a raktár, itt tartják a fegyvereket, pénzt és minden értéket. Az ajtót fel kell törni, előveszek egy kis szerkezetet, amire azt mondják zártörő.
-Főnök hogyan is működik ez?
-Belehelyezed a zárba, és nyomogatod a bombot.
Elkezdem használni, 1-2 percbe beletelt, de sikerült kinyitnom. Bemegyek, bent egy csomó MP5 van, meg pár pisztoly. Megvan a pénz tartalék. Nézem, ezek a banditák 500 000 rúbelt raboltak össze. Felkapom és elteszem.
-Szép volt! Most majd azt hiszik rablás volt.
-Főnök. Ha jól értem most 500 000 zöldet szorongatok.
-Mire akar kilyukadni?
-El kéne beszélgetnünk a fizetésemről......
-Hmm....5 rúbel óránként, és ez a végső.
-Mindig elkényeztetsz.
Kimentem és elrohantam. Lepakoltam a rejtekhelyemen és kérdeztem a továbbiakat.
-Nos, a ruhát el kell tűntetni, a pénzt küldje el. A pisztolyt tartsa meg.
Összeraktam a ruhámat és bedobtam a mocsárba. Átöltöztem rendesbe, a csomagot meg összekészítettem. Reggel elmentem a roncshoz. Ott Madárijesztővel beszéltem, aki elmondta hogy a banditáknak nagy zabszem van a seggükben mert kirablták őket és rá sem jöttek reggelig. Nem tudják azt sem ki volt az.
-A balekok orra elől csórták el a cuccukat! 500 000 rúbel apukám! És nem tudják ki volt az!
-Te! Madárijesztő, gyere, kérdezni akarok valamit négyszem közt.
-Hol találkozzunk?
-Itt a PDA-n bejelöltem. Ott találkozunk. Egyedül egyere.
Három óra múlva ott találkoztunk.
-Madárijesztő!
-Joszif! Miért hívtál ide?
-Beszélni akarok veled. A Monolithról.
-Mondtam ne beszélj erről!
-De fontos. Figyelj, el kell mondanom valamit.
-Mit?
-Én.........Katona vagyok. Azért küldtek ide mert régebben Stalker voltam. A feladatom hogy erről a Monolithról információt gyűjtsek.
-Mi? Most hülyéskedsz? Mi? Te elárulod a Zónát?
-Nem. A Monolithot akarjuk megsemmisíteni. Az veszélyt jelent mindenkire a Zónában! Nem akarjuk a sima Stalkereket bántani! Semmi dolgunk velük! A sereg nem ellenséges velük!
-Bah! Jólvan. Segítek. De írtó nagyot csalódtam benned tudd meg!
-Jó, de nem én akartam ezt. Én részemről ellennék errefelé. De ők adnak nekem parancsot! Csak két kérdésem van!
-Mondhatod.
-Az első hogy mit tudsz a Monolithról?
-A monolith egy fanatikusokból álló szervezet. Meg egy kő. A monolith tagok a követ tartják az istenüknek. Hozzá imádkoznak és az ő parancsait tartják be.
-Azt hallottam elcsórtál pár cuccot egy Monolith rajparancsnoktól. A PDA-t is megszerezted?
-Igen. Letöltöttem az adatokat és erre a Flash Drive-ra tettem. Tedd el. Ennyit tudok.
-Köszönöm. Ennyit tudsz?
-Igen. Ez minden.
-Te! Madárijesztő! Ez a beszélgetés nem történt meg, és nem tudsz rólam semmit.
-Alap haver. Alap.
-Mégegy segítség kellene, van egy Rettenetes nevű Stalker, nem tudod hol van?
-Rettenetes? Pripjatyba indult, azóta nem láttam. Azt mondják valahol az alagút felénél átment Zombiba.
-Az alagútban? Az nem tiszta?
-Már nem. Egy darabig tiszta volt, simán át lehetett járni rajta, egy ideje azonban megjelentek megint a mutánsok. Elsőnek csak pár rágcsa család, majd Snorkok, most meg ott tartunk hogy kisóriást meg szellemeket is láttak arrafelé. Ha meg akarod találni, akkor keménynek kell lenned.
-Meg akarom. Nincs pár haver aki le akar menni oda?
-Hülye vagy?
-Jó, csak tudod nagyon kellene ez a dolog, és.....
-Grr......Meg fogom bánni de, van 1-2 arc aki lóg nekem pár szívességgel. Őket lehozom. Készülj fel.
-Rendben. Köszönöm.
Visszamentem és a bázisnak jelentést tettem:
-Bázis! Megvan! Tudom hol van Rettenetes!
-Remek! Hol?
-A Pripjatyba vezető alagútban, ott halt meg. Meg fogom találni.
-Értem, ahhoz jobb felszerelés is kellene nem?
-A pénzemből, a sajátomból, kijön még 300 töltény. Annyi elég lesz.
-Értettük. Menjen, de ne legyen baja. Nincs erősítés!
-Megértettem. Indulok.
Bementem a roncsba, megvettem a 300 töltényt, és még a felszerelésem javítására is van pénz. Megjavítottam mindent, vettem elsősegélycsomagot, és megvártam Madárijesztőt. 5 tagot hozott magával. Elindultunk a bejárathoz. Egy bázist telepítettek oda. Nem tudják lezárni, így folyamatosan védeni kell. Odamegyek a vezetőhöz.
-Mi a neve?
-Voronin. A kötelesség tagja voltam régebben. Most a maradék kötelességet összekapva védjük ezt a részt. Ha nem tennénk akkor ez az egész hely elpusztulna. Neked mi a neved?
-Joszif. Pripjatyba igyekszem. Át kell jutnom itt.
-Átmehet nyugodtan. Csak nem menthetjük meg. És sok olyan dög lesz odabent mint amit ott lát.
Ekkor sziréna hangja hallatszik, és látjuk hogy mindenki felkészül.
-Voronin! Mi ez?
-A francba! Jönnek! Készüljenek!
Felálltunk a barikádhoz, ellenőriztük a lőszert és felkészültünk. Jöttek is, Snorkok, vérszopók, rágcsák, és egy kiméra.
-Emberek! Engedjétek őket közel! Akkor könnyebb célpontok lesznek!
Közelebb jöttek, és elkezdtünk tüzelni. A rágcsák jöttek elől, azokat 1-2 másodperc alatt elintéztük. Aztán jöttek a Snorkok. Azokaz nehezen sikerült megölni, mert sokat ugráltak. Mikor lelőttük őket egyik tag ordított hogy a vérszopók elmenekülnek.
-Micsoda????
-A vérszopók elmenekülnek!!!
-De miért?
-Hát mit tudom én!
-Nézd már meg, miért menekülnek!
-Bazmeg! KISORIÁS!!!
Egy kisoriás jött ki az alagútból. Elkezdtünk lőni rá, de fogyott a lőszerem.
-Fogytán a lőszerem........Már ki is fogytam!
-Vessük be a nagypapát!
-Fél másodperc!
Hátranéztem egy régi tank szerű valami volt ott, a tetején a géppuskát éppen üzemelik be de berozsdásodott.
-Pillanat, megvan! Fejeket le!
Leugrottunk, és a hatalmas géppuska beindult. Hatalmas hang, zúgás, durranások, és a fegyver okádja magából a füstöt. A kisoriás földre esik és meghal. Odamegyek, tényleg meghalt.
-Mi ez?
-Ez? Egy régi tank, a géppuskát beüzemeltük. Ezzel védjük a határt a kisoriásokkal szemben.
-Szép. Akkor, induljunk. Madárijesztő! Gyerünk!
-Biztos?
-Biztos! Gyerünk!
Bementünk, és óvatosan mentünk bentebb, bentebb.........Egyszer, mikor már sötét volt bekapcsoltuk az éjjellátót és észrevettük hogy ez az alagút nem egy alagút, egy nagy teremben vagyunk. Ahol nincsenek mutánsok, furcsa.....
-Joszif! Csapda szagot érzek....Lehet hogy a monolith.
-Nem. Azok nem jönnek ki ide. Be vannak szarva a mutánsoktól. Óvatosan, irány arra. Ott van az ajtó.
Megyünk az ajtó felé mikor egyikünk felrepül, elkezd pörögni, majd szétszakad.
-Földre!
Földre vetjük magunkat.
-Anomália! Bazdmeg! Ezért nincsenek itt mutánsok vagy fanatikusok.
-A kurva életbe! Madárijesztő! Van nálad csavar?
-Nincs.
-Akkor megbasz minket a mező.
Itt dühömben a földre csapok és egy adag homok beszéll az előttem lévő anomáliába. Az meg beindul.
-Láttad ezt?
-Igen. Bakker! Ebben a homokban vaspor is van! Akkor használhatjuk!
-Rendben. Mindenki dobjon homokot maga elé.
Kijutottunk nagynehezen. Mikor kiértünk egy nagy csatorna szerű helyre értün. Ott minden tele zombival. A zombikat legyaktuk én meg nézegetem a PDAkat.
-Kezdjük el, egy Rettenetes nevű embert keresünk.
Elkezdtünk nézelődni. Megszólal az egyik:
-Itt van!
Megnéztük, meghalt, és átnéztem a PDAját. Azt írja, a monolith főhadiszállása ismeretlen. Sok kis bázisuk van elszórva, mindet onnan lehet felismerni hogy sok anomália van a környéken. Kapcsolatot létesítek a bázissal.
-Bázis BÁZIS! Jelentkezz.....
-...........
-Bázis!
-...........
-Bázis! A picsába!
-Mi van? Nincs vétel?
-Nincs a fene essen ebbe a rohadt rádióba.
-Nem csak ez, a mienk is süket. Kimehetnénk Pripjatyban, már közel van. Nagyjából 1-1.5 kilóméterre van. Visszafele is mehetünk, de ha már itt vagyunk keressünk pár leletet nem?
-Nem! Nekem a feladat a fontos! Megyünk vissza!
-Ajj.....Nem baj, legalább pár leletet találtunk, menjünk.
Visszamentünk, majd Madárijesztőék visszamentek a roncsba én meg mentem vissza a helyemre. Mielőtt elmentek, képet csináltam róluk és elmentettem. Mikor kiértem szóltam a bázisnak:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis! Jelentést kérek.
-Olyan információk birtokába jutottam aminek segítségével kideríthetjük hol van a Monolith főhadiszállása.
-Hallgatom.
-A monolith bázisok körül rendellenes anomália aktivitást lehet észlelni.
-Értem. Küldjük a gépet, új feladatot kap. Be kell jutnia Pripjaty városába! Ott megkapja a további utasításokat.
-Értettem, kiszállok.
Visszamentem a bázisra, megvolt a kiköltözés, én meg elindultam Pripjaty felé. Előbb még feltankoltam lőszerből és utána. A kötelességi őrséghez tartok, mire odaérek már csak Voronin van ott.
-Voronin! Mit csinál maga?
-Csak én maradtam. Mindenki elindult Pripjaty felé. Én itt tartom a frontot, ők odaát. Majd nekem még küldenek erősítést.
-Honnan? Csak ti maradtatok!
-Semleges Stalkerek. Majd jönnek. Mindenbizonnyal.
-Mindenbizonnyal. De engem most az érdekel hogy mit keresnek a többiek odaát?
-Áh. Csak megtisztítják a terepet. Megint szabad átjárást akarnak.
-Értem, akkor, mehetek? Át akarok menni az alagúton.
-Mehetsz, gyere, elkísérlek a bejáratig. Legalább járok egyet, zsibbad a lábam az üléstől.
-Miért nem mentél te is?
-Mert én az itteni parancsnok vagyok. Itt próbálok rendet tartani.
Ekkor egy golyó száguld el kettőnk között, mire mind a ketten fedezékbe vágjuk magunkat.
-A franc! Voronin! Mit látsz?
-A franc! Semmi! Csak egy zombi.
Feláll és egy lövéssel a speciális Obokánból leteríti. Remek fegyver volt, olyan mint az én AK-m. Régebben mikor még rendes Stalker voltam hallottam pletykákat miszerint egy lövés abból az Obokanból letépi az ember kezét. A zombit a mellkasán találta el és igaznak bizonyult a pletyka mivel most, ahol a zombin lévő golyóálló Stalker ruha volt, csak egy hatalmas lyuk tátong. A mellkasát átszakította és egy jó tenyérni lyukat hagyott maga után. Voronin odamegy megvizsgálni, én meg távolról figyelem. Voronin egyszercsak elkezd támolyogni, hány egyet, és elkezdi dadogni:
-I....i-i-irányító! Me-me-menekülj!
Majd a fejéhez tartja az Obokan csövét és fejbelövi magát. Ahol a feje volt, ott most csak egy csonk tátong amiből ömlik a vér. Én nem menekülök hanem elbújok. Egy félreeső kis szobába, valószínűleg egy takarítószertár lehetett. Egy kis résen kinéztem, három zombi ballagott ki az alagútból, majd egy irányító. Szépen, csöndben elballagtak. Majd fél óra múltán jött egy PDA üzenet miszerint kitörés várható. Gyorsan be kell mennem az alagútba. A biztonság kedvéért az erősebb, páncéltörő lövedéket töltöttem be, majd kinéztem. Sehol senki. Óvatosan kinyitottam az ajtót, kiléptem, sehol senki, de a biztonság kedvéért lassan lépdeltem ki, közben fokozottan figyeltem a bejáratot. Amikor beértem az alagút sötétjébe, egyfajta megkönnyebbülést éreztem. Tudtam hogy az irányítók elzavarják a legtöbb mutánst, nincs mitől félnem. Mikor beértem az anomáliamezőre, láttam pár széttépett hullát és egy még élő embert a másik oldalon. Az élő ember is fetrengett. Épp indultam volna mikor egy kiméra ugrott oda a fetrengő emberhez, utána már csak a fájdalmas ordítást hallottam ahogy a lény elragadja, utána csak egy kis vértócsa árulta el hogy ott egy vérző ember volt. A kiméra egy tízméteres ugrással azonnal a plafon felé rugaszkodott és eltűnt. Én bevágódtam egy doboz mögé és onnan nézelődtem. Nem láttam a dögöt. De nagyon berezeltem. Úgy érzem magamat mint egy kezdő, ilyen egyszerű csapdának bedőlni. A kiméra úgy viselkedik amilyenről még nem hallottam. Tudatosan életben hagyott valakit, majd engem csalt csapdába. Ravasz, nagyon ravasz. De nekem is van egy trükk a tarsolyomban, a neve: Távcső. A távcsövem el van látva szívdobogás érzékelővel, ami megmutatja hol van a lény. Elkezdek nézelődni, de nem látok semmit. Egyszercsak egy pittyenést hallok, a négyszög ami az élőlényt jelzi átszalad a képen de azonnal el is veszítem. Eltűnt, mintha ott sem lett volna. Nagyon gyors. De nem baj, van egy ötletem. Az állat nem bírja ki hogy ne menjen vissza az elejtett prédájához. Ha meg visszamegy, akkor beleeresztek egy sorozatot. Ott várok, egy, két, három, négy órát mikor az árnyékból előkúszik. Azt hiszi biztonságban van, én célzok, minden erőmmel rá összpontosítok, veszek egy nagy levegőt és lövök. A fejét találtam el. Ordított de nem halt meg. Elkezd felém csörtetni. Ugrik egy nagyot de én kitérek. Eltéveszti. Én minden erőmmel elkezdek csörtetni a másik ajtó felé. Hallom ahogy lohol felém, én meg minden erőmet összeszedve rohanok a vasajtó felé. Amikor odaérek becsapom magam mögött. A dög nekiszalad az ajtónak. Én levetem magamat a földre, érzem ahogy a szívem hevesen ver, ahogy az adrenalin folyik az ereimben, és ahogy az izzadtság csöpög le az arcomon. Hallom ahogy a vasajtót veri, üti kintről az a 190 kilós tömör izom állat. Felkelek, és várok, vajon mi lesz? Az ajtót nézem. Egy idő múlva abbamarad a csapkodás. Az ajtón lévő kis ablakon átnézek, és látom hogy a dög nekiszalad. Hátravetődök, és elvesztem az eszméletemet. Mikor magamhoz térek, látom hogy az ajtó kibírta nem tört be. Feltápászkodok és ellenőrzöm a fegyvereimet. Az AK-m használható, normális állapotban van, a rádióm is, minden rendben. Megyek tovább, elérek egy csatornaszerűséghez. Ahol Rettenetest leterítettem. Majd megyek tovább. Egy létrához érek, felmászok. Fent egy kis bódészerű helyre lyukadok ki. Kinézek, sehol senki. Kapcsolatba lépek a bázissal:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis! Jelentést!
-Eljutottam Pripjatyba. Az eligazítást szeretném kérni!
-Rendben, van egy katonai bázis a körzetben, oda kell bejelentkeznie! Induljon!
-Igenis! Kérem a kordinátákat!
-A kordináták elküldve, induljon.
-Értem.
Elindulok a kordináták irányába. Félúton egy katonai őrjáratba futok.
-Álj! Ki vagy?
-A nevem Joszif. Katona vagyok. Beépített Stalker.
-Értem. Szóval maga az a különleges személy akit meg kell találnunk. Indulás! Arra!
Elmentünk a bázisra, ott kaptam enni, inni, lőszert, gyógyszert, alvóhelyet, mindent ami nekem kell. Majd kapcsolatba léptem a bázissal:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis, hallgatom.
-Megvan, itt vagyok a katonai bázison, mit tegyek?
-A feladata nehéz lesz, szóval készüljön fel, gyanítjuk hogy az ott lévő katonáktól kellene ellopnia egy iratcsomagot, azért kell magának a hangtompítós pisztoly hogy kiiktassa a parancsnokot feltűnés nélkül, azt a fülest kaptuk hogy kém van közöttük, ki kell deríteni de ehhez kellenek azok a papírok! Érti?
-Értem, mit keressek?
-A tagok névsora, a fegyverarzenál jegyzék, minden hogy hány fegyver, és milyenek vannak, és a pénzügyi papírok, hogy mire költöttek, és mennyit. Érti? Este kell ellopnia, feltűnés mentesen. Mikor ellopta küldjön jelet nekünk, egy helikopter fog a közelben körözni, az majd felveszi.
-Értem, majd jelentkezem.
Este, amikor őrváltás volt(ez eltartott fél óráig) akkor beosontam a parancsnokhoz, aki éppen az íróasztalnál dolgozott, nem vett észre mert valami iratot böngészett. Közel léptem, és egy tárat belelőttem. Eltettem a fegyvert és átnéztem az iratokat. Megvan amiért jöttem, most irány kifelé. Az ablakon át, angolosan távoztam majd jelet küldtem a bázisnak. A leszállópálya egy téren lesz, oda kell eljutnom feltűnésmentesen. Elindultam, sehol senki. Mikor odaértem már javában reggel volt. A nappali fény ahogy bevilágította a várost olyan érzés fogott el hogy szabad vagyok. Megmenekültem. Visszatérek a házamba, a kis váramba, a Krav maga edzések, Tatjána reggeli „Szia Joszif!”-ja, a forró kávé édes aromája, és a nyugodt élet, de szép is lesz. A helikopter megérkezett, leszállt én meg odamentem az épp nyíló ajtójához. Az ajtón kilépett egy ezredes, és kérdezte:
-Üdv Joszif! Itt van a csomag?
-Igen!
-Hol?
-Itt van!-mondom és átnyújtom a csomagot.
-Rendben, jöjjön.
Előrementem, ekkor hátulról egy erős szúrást éreztem. Hasra estem. Ekkor két monolithos lép ki a házak közül, odamennek az ezredeshez aki úgy köszön nekik hogy „Üdv vértestvér”. Odajön hozzám és mondja:
-Bolond hitetlen patkány. Nem vagy méltó hogy a Nagy Monolith földjére lépj!
-Te görény! Áruló!
-Kussolj kutya!-fejbe rúg.
-Nyald ki!
-Nem tűröm a sértést az ilyen kutyáktól! Pusztulj!
-Várj testvér! Ne öld meg! Nincs esélye, a Zóna gyermekei majd bevégzik a feladatot!
-Igaz testvér. Induljunk.
Beszállnak a helikopterbe és felszállnak. Én mozdulni nem tudok úgy fáj a vállam. A PDA-n hívom a bázist.
-Bázis! BÁZIS!
-..........
-Bázis jelentkezz!
-..........
-A picsába.
Nem tudok mit csinálni. Nincs válasz. Hívom a közeli katonai bázist.
-Bázis? Joszif hívja Pripjaty bázist! Jelentkezz!
-Joszif! A fene essen magába, hol van? Itt minden a feje tetején! Valaki megölte a parancsnokot, és mindenki be van szarva hogy ki meg hogyan jutott be!
-Segítségre van szükségem...Meglőttek....Küldöm a kordinátákat.....
-Kiküldök egy csapatot, várjon türelemmel fiam!
Nem bírom sokáig. Már érzem hogy haldoklom. Elsötétül minden. Elájulok. Vajon ideérnek időben? Nem tudom. Érzem hogy...olyan meleg.......Már nem is tudom......Talán.....Ez a vége a történetemnek....Látom Tatjánát.....Hív.....Elindulok....
Ezt a beszélgetést az Orosz titkosszolgálat hallgatta le a Zóna néven ismert Csernobili területen.
-Megvannak a dokumentumok?
-Meg. Itt tartom őket a kezemben.
-És elintézte a delikvenst?
-El. Nem sok vizet zavar.
-A dokumentumokat el kell szállítania ide.
-Értettem Testvér. A dokumentumokkal elküldtem egy csapatot. Már csak órák kérdése.
-Értem. Kiváló. A monolith hálás.
-Pillanat, mi ez?
*robbanás* *lövöldözés* *ordítozás*
-Mi? Te? Ez lehetetlen-*lövés*
-Mi folyik ott? JELENTÉST! AZONNAL!
-Megyek érted, szektás barom.........
-Ki az? Halljam ki az?
-Aki megöl szarházi.
-Hogy? Te? Dehát te............
Ez az adás 2013.05.20.-n lett felvéve, az adás két résztvevőjét nem azonosítottuk.
Domotor toll....izé.....billentyűzetéből és fejéből.
A gigantikus írás, 3 napon keresztül írtam le, 17 kemény oldal Wordben.
A reggel úgy indult nekem mint minden más reggel. Felkelek, itt Moszkvában, a Vilijovics út 12 alatt, elkészítem a reggeli kávémat, a szendvicsemet, és behozom az újságot. A nevem Joszif Andrejev közlegény. Igen, a katonaságnál vagyok. Most otthon vagyok, eltávon. Egy hetet kaptam. Szokatlanul sok, de valami nagy durranásra készülünk azt mondták. Fel kell készülnöm. Azt is teszem, mindennap edzeni járok, és a lőtéren is látogatást teszek. Leülök, éppen eszem a szendvicsemet és olvasom az újságot mikor megakad a szemem egy híren, miszerint:
„Stalkerek, barátok vagy ellenségek?”
Érdekesnek hangzik, mert mostanában többet hallani a Stalkerekről. A régi szép idők..... Én is egy időben a zónából éltem. Stalker voltam, de amint elegendő pénzt gyűjtöttem kijöttem és beléptem a seregbe. Munka kellett, és ez tűnt a legjobbnak. Csak annyi dolgom van hogy 365 napból 340-et kint töltök Irakban. Eddig katonai szolgálat közben kb 5 embert öltem meg, mert nem vagyok bevetésen inkább őrjáratozok. Akkoris inkább nyugisabb helyeken. Mázlim van, vannak akiket az első nap megöltek amint odakerültek. Holnap lesz a vége, megyek vissza a katonasághoz. Ma még kiugrom a lövészklubba ahova a saját fegyveremet vitettem ki majd edzek egy picit. Az edzésem futásból, súlyemelésből majd egy kiadós Krav-maga edzésből áll. Ebből áll az eltáv. No de, most hogy megreggeliztem, megittam a kávémat, elindulok az edzőterembe. Összepakolok, egy terepszínű nadrág, egy fekete póló, egy kapucnis pulóver és bakancs az alap viseletem. Mindenki azonnal tudja hogy katona vagyok. Összepakolok, berakom az üdítőmet, az uzsonnámat és az edzőcuccomat és elindulok. Gyalog járok mindenhova, nem kell benzinre költenem legalább. Csak három-négy sarokra van innen az edzőterem. Arrafelé még mindig a régi időkről gondolkodom. De szép idők voltak, a régi ismerősök, az mikor részegen a Kalinkát énekelve mulattunk, mikor 5 napot egy padláson töltöttünk és csak vodkáztunk meg kártyáztunk, vagy mikor a szarból húztak ki mert egy kötelességit véletlenül megöltem, ó vagy az mikor azt a húsz leletet lepasszoltuk Sidorovichnak akinek szeme-szája tátva maradt. Jajj, de szép volt. De az elmúlt a jelenre koncentrálok. Beértem az edzőterembe. Leadtam a belépőjegyemet, és átöltöztem. A futással kezdek. A futópadon mindig sprinttel kezdek de most pihenésképpen egy kis kocogást iktatok be. Nézem az időt, még csak reggel 8:00. Általában 8:15-kor szoktam beérni ide, most nem tudom miért siettem. Mivel korábban kezdtem, 15-ig csak kocogok. A kocogás közben nézem a többieket. Nincs ismerős arc. Biztos még nem kezdődött el a Krav-maga óra. Ott az edző, Tatjána jó ismerősöm. Ő tanított meg az alapokra. Majd a katonai kiképzésen tanítottak meg a többi dologra. Most én vagyok a jobbkeze. Nem tudja hogy katona vagyok nem mondtam meg senkinek az ismerőseim közül. Mindenki azt hiszi utazgatok a pénzből amit a leletekkel kerestem. Már 15 van. Kezdem a sprintet. Ez a legmagasabb fokozat, mindig ezzel futok hogy az állóképességem alakuljon. Jó állóképességre van szükségem mert a sivatagban kell helytállnom. Meg nem akarok ellustulni. Itt vannak a Krav-magasok. Ma kihagyom a súlyemelést mert a 20 helyből mind a 20 foglalt. Inkább megyek és tartok egy Krav-maga edzést. Az edzés egy órát vett igénybe, most azt is megmutattam amit a katonaságnál tanultam. Az edzés végén elindultam a lőtérre. Amikor felöltöztem és indulok Tatjána odajön hozzám:
-Üdv Joszif.
-Tatjána! Mizujs veled?
-Lesöpörtél.
-Mi?
-Több dolgot tudsz mint én, és alig edzel, egy évben párszor vagy itt és mindig többet tudsz. Mitől? Zsidó vagy?
Ezen elnevettem magamat, de mit mondhattam volna? Hogy a katonaságban egy zsidó harcművész tanította nekem? Ha most zúdítom rá akkor nem hisz nekem szóval kimagyarázom:
-Hehe. Ezt bóknak veszem de nem. Ez a hobbim, otthon tanulgatom. És gyakorlom.
-De ennyire? Ilyen mozdulatokat csak a hadseregben használnak! Mire kellenek neked ezek?
-Mint mindtam hobbi. Csak szeretném megvédeni magamat. És szeretem ezt a sportot, ha hívhatom így. Sokat tanultam.
-De ez akkoris lehengerlő.
-Tudom, de ha nem baj most sietnem kell, majd még beszélünk szia!
-Szia!
Elindultam a lőtérre. A lőtér viszont messzebb volt, a város küldő részén. Ide busszal mentem.A buszon egész idő alatt egy részeg figura hörgéseit hallgattam. Az volt a durva mikor odarókázott elém, hála istennek nem talált el de kis híja volt. Ha ez a Zóna lenne már a fejében lenne egy 5.56-os golyó. Vagy kettő. Mikor végre kiértem, be is jelentkeztem és bementem a fegyveremért. Egy AK-74U. A kedvenc fegyverfajtám. Gyönyörűen néz ki. Egyedileg én választottam ki a legprofibb dolgokat hozzá. Egyedi, a kezemhez készített tus, egyedi az ujjamhoz igazított ravasz, egyedi tárak, és az általam személyesen kiválasztott irányzék, a tus mahagóni, és mindent én magam csináltattam. Ezt a fegyvert használom Irakban is. Én csináltattam magamnak. Remek kis fegyver. Kimegyek a célbalövéshez és ott lövök is vele egy-kettőt. Alap 5.56-os lövedék van benne így olyan erős mint egy AK-74, de kicsi és olyan hordozható mint egy MP5. A célbalövése is remek, 100 méterig pontos és ami 3 lövés után is állvamarad annak fizetek egy sört. A célbalövésem kiváló, 5 lövésből 4-et biztos eltalálok. Nemcsoda, remek kiképzésben volt részem. A zóna. Kész vagyok, mindig öt tárat használok el. Most indulok haza. Otthon, éppen megyek be mikor észreveszem hogy az ajtóm nyitva. Bemegyek, a parancsnokom van benn.
-Parancsnok úr!
-Joszif! Fontos feladatom van a számára!
-Igen uram?
-Az előéletét átnézve, maga lenne az ideális ember.
-Az előéletem?
-Igen. Az előélete. Maga egy határsértő Csernobili szerencsevadász, közismert nevén Stalker volt. Szükségünk van magára.
-De uram! Miről beszél? Milyen Stalker?
-Ne beszéljen félre! Tudjuk. Egy munkám van magának. És magát küldjük, akár volt Stalker akár nem.
-Értettem uram? Miben segíthetek?
-A dolga az lenne, hogy behatol a Zónába mint Stalker, majd ott, beépülve a Stalkerek közé információt gyűjt.
-Miféle információt?
-Azt majd megtudja. Most a legfontosabb feladata a beépülés.
-Értem uram. Mikor indulok?
-Ma este, 20:00-kor. Addig készüljön fel. Nem adhatunk magának semmit. Csak bevisszük, PDA-t, tiszta vizet, élelmet, lőfegyvert és lőszert, ruhát maga szerezzen.
-Értem.
-Este 20:00-kor itt vagyunk. Addig készüljön.
Most ez nagy tökönszúrás. Ezért volt a 7 nap eltáv. Szép dolog. És most van 15:00. Öt óra alatt fel kell készülnöm. Rendben, előszöris a ruha. A Stalker ruházatom lent van elrejtve a szekrénybe egy titkos résbe. De kaját, és a fegyveremet is meg kell szereznem. Kezdjük a fegyverrel. Míg kiérek és vissza az két óra, aztán még élelem is kellene. Kezdjük is. A fegyvert megszereztem, az élelmet is és most van 19:00. Lemegyek a pincébe, a szekrényt kinyitom, a tetején van egy rekesz, oda van behajtogatva. Óvatosan kiemelem, leporolom. Egy remek kis ruha. Jár hozzá gázálarc, remek sugárzásvédelem és golyóálló. Nemegy alkalom volt már hogy egy pisztolytöltényt pont a szivem fölött kapott el. Összekészítettem a cuccomat és vártam. Megjöttek, felkaptam a cuccaimat és elindultunk. Odaértünk a Moszkvai támaszpontra és elindultunk a Zónába. Helikopterrel szállítottak be a Zónába. Az új területre, ott van egy rész ahova egy ügynököt már küldtek a lezuhant helikopterek miatt. Engem is oda küldenek mert oda is kell egy beépített ember mert napról-napra új leletek bukkannak fel arrafelé. Este a terület fölé repültek és leengedtek. Amilyen gyorsan tudtam arrébb rohantam 500 métert hogy ne legyen feltűnő. Amikor odaértem, egy Tölgyfa anomália mellé, a nagytáskámból kivettem az összehajtott málhazsákot amit Stalkerként használtam és használni is fogok, beleraktam a vizet, élelmiszert, lőszert és a fegyveremet, átöltöztem a Stalker ruhámba, és a civil ruhámat beleraktam a nagytáskába majd bedobtam a Tölgyfa anomáliába ami szétmarta. Feltettem a gázálarcot és indultam tovább. Ezt a helyet nem ismertem. De veszélyes dolgokat hallottam, például hogy itt a kitörésen még az Anti-rad gyógyszer sem segít, azonnali halál amint elkap. A lényeg, hogy összekészülve kell tovább mennem. A PDA-mon kaptam egy üzenetet miszerint:
„Joszif! Tőled Északabbra van egy hajóroncs, el kell jutnod oda mielőtt a következő kitörés elkezdődne. Ez holnap, déli 12:00-kor kezdődik. Addig találja meg!”
Hát ez nem sok jót sejtet. El is indulok. Északra indultam. Felkelt a nap, reggel találkoztam egy csoporttal. Odamentem hozzájuk. Kérdem:
-Sziasztok Stalkerek! Kik vagytok?
-Én Karvaj vagyok. Ők ketten Vadász és Sasszem. Mit csinálsz errefelé?
-Á...Csak egy helyet keresek ahol kikapcsolódhatok. Tudod, Van Vodka, meg kaja és ez meg az.
-Akkor tudom mit keresel. A roncsot! Azt bejelölöm a Térképeden! Látod, itt van a Mocsár szélén.
-Köszönöm. Viszlát!
-Viszlát! És sok szerencsét!
-Meglesz, meglesz.
Hát, már tudom hol van. És 11:00. Sietnem kell. Amíg megyek, addig nézelődök az anomáliaveszély miatt, hátha kiszúrok egyet. De semmi. Ahogy emlékeztem nagy anomáliamezők voltak régebben a Zónában, nem tudom hova lettek. Látom a roncsot, egy kettétört hajó. Egy ajtó vezet be a kocsmába. Benyitok, 10-15 Stalker áll bent. Egy régi ismerőst is találok, Madárijesztő.
-Madárijesztő! Mi van veled?
-Joszif! De jó látni téged!
-Mi van veled?
-Semmi, próbálok megélni ez minden. Hát veled?
-Úgy döntöttem bejárom ezt a részt is.
-Te nem mentél ki a Zónából?
-Nem csak el kellett tűnnöm egy darabig. Felidegeltem Borovot és el kellett bújnom.
-Borovot? Te hülye! Ő már 2 éve halott!
-Tényleg? Mi történt?
-Hát nem hallottad? Egy figura hidegre tette.
-Kajak?
-Igen. És tudod mi a fura? A testvére meg eltűnt. Lehet ő is megpusztult. Pletykák szerint elcsórt valamit a seregtől és ráküldtek egy osztagot. De nem tudni biztosra. A lényeg a családra rájár a rúd.
-De nem ez az érdekes, te mit csinálsz itt?
-Csak lófrálok errefelé, állítólag van errefelé pár új mutáns, lelet, anomália szóval idevetődtem. Te?
-Én? Én, nos, errejöttem mert nem akartam Borovval összekerülni. Most tudtam csak meg hogy mi lett vele.
-Értem, nem akarsz velem jönni majd egy portyára?
-Dehogynem, hova?
-Kevés anomália van erre azok is elszórva. Van egy Völgy ami tele van velük leletek is lehetnek ott.
-Mehetünk, de most hagyjál egy picit pihenni. Meg megmutathatnád hol mi merre van.
-Rendben, add ide a PDA-d. Íme, ez itt a Hasadék anomália. A közelébe nem találsz leletet csak pár Zombit. Ez itt a mocsár, erre nincs más csak pár állat, mutáns de ha szerencsés vagy, találhatsz rejtekhelyeket is. Azt mondják sokan rejtenek el oda ezt-azt de lehetetlen helyekre, szóval ha kell valami IGAZÁN nagy dolog akkor erre, a régi daru felé keress. A lábánál van pár ház is, ott szoktak komák lenni, nézz majd be oda. Mi van még? Ja! Tudom! Itt ez a rész egy nagy Stalker lakhelye. Senki nem tudja ki, meg hogyan került ide, de nagyon bölcs. Ha valahova el akarsz jutni akkor ő a te embered. Hát, egyenlőre ennyi, a többgit felfedezed. Majd szólj ha indulhatunk de hamar menjünk mert dolgom is van még.
-Rendben, akkor majd szólok, most körülkémlelem a helyet.
-Felőlem oké, de még ne menj. Még tart a kitörés. Ha jó kilátást akarsz akkor menj ide a daruhoz. Pár pillanat......... Most már minden rendben. Indulhatsz.
Kimentem, és elindultam a daru felé. Jajj, de jó volt Madárijesztővel találkozni. Rég beszéltem vele. Ami fura volt, nem találkoztam sem Kötelességivel, sem Szabadságival. Legalábbis, nem ölték egymást. Furcsa, azt hallottam a Kötelességiek és a Szabadságiak behatolnak a Zóna közepefelé. Ők meg rühhellik egymást. Tényleg megváltozott ez a hely. Lehet megölték egymást. Nem izgat, már itt vagyok. Felmászok a daru tetejére és ott nézelődni kezdek. Nagy terület. A távcsövemen van élőlény azonosító így ha valami él azt kijelöli. Nézelődök, közben kapcsolatot létesítek a bázissal.
-Bázis, hall engem? Bázis!
-Halljuk Joszif! Meséljen!
-Uram, ahogy elnézem veszélyes egy hely ez. Sok a mutáns. Csak most 5 Snorkot és 3 Vérszopót azonosítottam.
-Értjük, jelentést.
-Műholddal nézzék meg a területet.
-Műholddal nem tudjuk, valami zavar.
-Akkor mondom. Van itt egy daru, annak a tetejét vizsgálom át ha lehetséges, táborhelyet alakítok ki magamnak itt. Ez egy tökéletes hely, belátom az egész területet. Tőlem Délre, egy hajóroncs található, ott van a tábor. Ott vannak a Stalkerek. A területen, van egy nagy Völgy, vagy Hasadék, az egy újfajta anomália, azt mondják hatalmas PSZÍ sugárzás van benne. Aki a közelébe megy Zombi lesz. Akkor, van itt egy mocsár, közvetlenül a daru lábánál, meghatározatlan mennyiségű mutálódott élőlény él itt. Állítólag új fajták is vannak, van itt egy nagykutya, egy figura aki sok dolgot tud, azt mondják képes elvinni bárhová, és mindent tud, azt is hallottam hogy különféle elrejtett tartalékok vannak a mocsárban, lehetséges hogy illegális fegyverek, kábítószerek és hamis pénz lerakóhelyek. Ennyit tudtam meg. És egy kérés, információt szeretnék egy emberről. Aki megölte Borovot. Információt akarok az ipséről. Kíváncsi vagyok rá.
-Értettük. Feljegyeztük, Gyűjtsön információt. Ha felállította a táborát akkor szóljon és küldünk egy csomagot magának, fontos dolgok vannak benne. Készítsen képet minden új, érdekes és ismeretlen dologról. Elsőnek kéne egy kép arról a Hasadék anomáliáról, és kép arról a nagykutyáról aki ismeri a helyet, valamint minden Stalkerről akivel találkozik. Majd a csomaggal küldjük az infót a figuráról. Majd jelentkezzen.
-Értettem. Joszif kiszáll.
Letettem. A daru jó helynek bizonyult, be is rendezkednék csak nem védett a kitörésektől. A kitörések esetén egy kicsi, ablak nélküli szoba kell. Itt meg nincs. Ejj, de bázis az kell. Valami, ahonnan jól belátom a terepet. Ekkor eszembejutott hogy a lábánál vannak házak, ott talán van valami. Lementem. Egyik házban, a padlón találtam egy csapóajtót. Mikor felnyitottam találtam egy jobb, vasajtót. Lementem, egy hullát és egy PDA-t találtam. Azt írja:
„Lejöttem a titkos szobába és várok. Lehet túlélem. A sugárzáselleni tablettát bevettem, szóval talán megúszom. Várok egy darabig.”
Szegény, nem tudta mi vár rá. A Geiger számláló szerint sugárzik az ipse. A zárt légzőrendszert bekapcsoltam és kivittem. Ledobtam a mocsárba, de előtte elvettem minden cuccát. 200 rúbel és egy PMM, ramaty állapotban. Berendezem a bázist, de kellene pár dolog. Például, egy lámpa. Nem látok, a gyertyák meg elégtek amiket az előző lakó használt. Mikor átnéztem a helyet, felvettem megint a kapcsolatot a bázissal.
-Bázis jelentkezz, bázis!
-Itt a bázis, mit akar?
-Megvan a bázis, mondom mi kellene.
-Hallgatjuk.
-Kellene egy világítótest, lőszer, detektor, 800 rúbel, valamint tiszta víz és 3 doboz Anti rad gyógyszer.
-Értettük. Küldjük.
-Értem. Küldöm a kordinátákat....
-Nem kell, a helikoptert azonnal küldjük, a daru alá dobja a csomagot. Azonnal vigye fedett helyre a csomagot mert 2 óra múlva hatalmas erejű kitörés várható! Meghibásodhatnak a kommunikációs eszközök. Rádiócsend a kitörés előtt 30 perccel.
-Értettem.
Vártam egy darabig, mikor üzenetet kaptam:
„Csomag kézbesítve, siessen egy óra múlva kitörés.”
Kimentem, egy nagy doboz volt, ami pontosan befért a csapóajtón. A dobozt levittem, bezárkóztam és kinyitottam. A világítótestet kivettem, beindítottam. Minden rendben van, nézem mit kaptam még. 800 rúbel, helyes van egy ezresem, ezzel elleszek egy darabig. Plusz tárak, 4 darab, 300 lőszer, és 3 doboz anti rad gyógyszer. Egy különleges detektort kaptam, 5 méteres körzetben mutatja a leleteket. 3 liter vizet is kaptam. Volt még egy doboz is, az volt a csomag. Hm...... Kíváncsi vagyok mi van benne. Kinyitom, dokumentumok vannak benne. Emberekről, és egy különleges nyomozásról. A figura aki megölte Borovot, ő is a nyomozás része. A Projekt neve: Monolith. Azt írják, egy titkos szervezet él a Zóna szívében. A monolith. Ez a szervezet egy vallási szekta, ami a Zóna közepét védi. A szándékuk nem ismert. Módszereik, megölnek minden szemtanút. Kaptam mellé egy Flash Drive-ot is. Feltöltöm róla az adatokat és megnézem őket. Emberek, akikről alig hallottam. Adatlapokat mutat:
1.számú tanú.
Név: Strelok
Eredeti név: Ismeretlen.
Születési idő: Ismeretlen.
Születési hely:Moszkva.
Bűnök: Többszörös gyilkosság, hatóság elleni erőszak, gondatlan emberölés, hatósági tulajdon eltulajdonítása.
Státusz: Inaktív.
Strelok az első ember aki eljutott a reaktorig. Most inaktív, kiköltözött a Zónából, Moszkvában él, családja van.
2.számú tanú
Név:Rettenetes
Eredeti név: Iván Sztusztujev
Születési idő: 1985.02.10
Születési hely: Moszkva
Bűnök: többszörös gyilkosság, hatóság elleni erőszak, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság.
Státusz: Ismeretlen, legutóbb 2 hónapja tűnt fel azóta elvesztettük.
Ez az Iván, hm....Lehet itt van. Ő tudhat dolgokat a Monolithról, tagja volt egy Kötelességi támadócsoportnak akik Pripjatyban portyáztak, azt mondják minden Monolithosnak a PDA-ját lemásolta. Megér egy keresést.
3.számú tanú
Név: Madárijesztő
Eredeti név: Ismeretlen.
Születési idő:1986.05.21.
Születési hely:Moszkva
Bűnök: Gyilkosság.
Státusz: Aktív, de tartózkodási helye ismeretlen.
Madárijesztő, hm.... Jól jön hogy a haverom. Azt írja hogy ő is egy tag volt aki fontos indókat tudhatott meg a Monolithról. Állítólag egy Monolith rajparancsnokot terített le és minden cuccát elkobozta. Érdekes. Nagyon, nagyon érdekes....Még jól jöhet. Ezek közül az emberek közül kettőt ki kellene kérdeznem. Madárijesztő lehet könnyű lesz de ez a Sztusztujev nem tudom hol van. El kell kezdenem tarvezgetni. Holnap, kimegyek Madárijesztővel portyára, utána elbeszélgetek vele. Ezt a Sztusztujevet meg meg kell keresnem. Strelokot már mindenbizonnyal kikérdezték. De vannak itt még dolgok, egy feladat. Be kell jutnom Pripjatyba és ki kell iktatnom 3 személyt, ebből 2 monolith tag egy meg oda menekült. Meg kell őket találnom, de mindenekelőtt kell szereznem egy rakat pénzt és egy jobb ruhát, felszerelést. Ez a 3 doboz anti rad nem elég mindenre, egy dobozban egy levél és egy fiola van hozzá meg egy injekciós tű. Szóval, még felszerelés is kell. Itt pénzhez jutni meg nem könnyű. Régebben mi volt? Még 2010-11-ben? Mész, sok lelet, lövöldözés és dől a lé, most mi van? 5 küldetéssel jobb esetben szerzünk 5000 rúbelt vagy annyit sem. És minden borzasztó drága. Pénzt kell gyűjtenem. Megüzenem majd a kitörés végén a bázisnak hogy egy darabig csak ezen a területen leszek mert kell a pénz.Elsőnek, kellene valami egyszerű kis munka. A 300 lőszer nem tart örökké. Kellene még lőszer, és nem ez a vacak katonai, hanem speciális, higanymagos lőszer, páncéltörő vagy sugárzó. Ezekkel mennék valamire, de ezzel a sima lőszerrel nem megyek semmire, csak husit, vadkant, és talán egy sima ruhás Stalkert tudok megölni vele. De ha elkapok egy edzett, Szervóruhás csapatot akkor megnézhetem magam. Rendben, vége a kitörésnek. Óvatosan kinézek, sehol semmi és senki. Kilépek, kimegyek a szabad részre, ott nézek körül. Sehol senki és semmi még mindig. Ekkor lépéseket hallok. Hátranézek, egy stalker jön felém. Sima felszerelés, de valami nem stimmel. A francba! Zombi! Vállamhoz emelem a fegyvert és lövök. Fejbelövöm, merginog, de nem hal meg. Mikor megint megtalálja az egyensúlyt addigra már becéloztam a mellkasát és belelőttem a maradékot. Hanyatt esett. Tárat cserélek, és odamegyek. Meghalt. Bevonszolom a rejtekhelyemre és átnézem. A PDA-ja még ép, átnézem. Azt írja hogy egy irányítót kellett kiiktatnia, de valószínűleg nem sikerült. Átnéztem a dolgait, egy TRs 300-as meg egy Beretta. Mind a kettő ramaty állapotban. A zombi neve Vasilij Petrenko Szergejev. Feljegyeztem, és a fegyvereit és a PDA-ját elteszem, majd bediktálom a sorozatszámot a bázisnak. Ott majd kiderül hogy honnan van. A hullát el kell rejtenem, a mocsárba bedobom ott majd megeszik a mutánsok. Kiviszem a mocsár szélére és bedobom. Ekkor nézek egy nagyot mivel a tó, amibe beledobtam szétégeti. Hanyattesek úgy megijedtem. Megnézem jobban, ez nem is tó......Ez egy anomália! Ez az egész tó egyetlen, hatalmas, ördög kocsonya. Az egész tó, de ekkorát még nem láttam. És meg kellett volna semmisülnie a kitöréskor, nem értem pedig itt volt a kitörés előtt is, és most is itt van. Mi történt? Meg kellett volna semmisülnie. Áhh. Mindegy. Nem zavar, csak megijedtem, ilyet már láttam, de nem ekkorát. Ez egy egész tó. De ha itt egy ekkora anomália van, akkor több lelet is lehet. Az meg jól jönne. Rendben, most irány a roncs. Úton a roncs felé, látom hogy egy bandita bemegy a roncsba. Előveszem a fegyvert és kibiztosítom. Óvatosan nyitok be, bent mindenki rámcéloz, és mondják dobjam el.
-Dobd el köcsög!
-De egy bandita, előbb jött be és.......
Ekkor madárijesztő kilépett és mondta:
-Nyugi, nyugi nyugi. Újonc a gyerek, azt hitte a bandita ellenségünk. Nyugi, nyugi.
Leengedték a fegyvert madárijesztő meg bevitt a hátsó, lakórészbe. Ott elmagyarázta a dolgokat.
-Figyelj, nem tudom miféle istenhátamögötti, tudatlanokkal teli helyről jössz, de itt már nem támadnak egymásra a frakciók, itt már nincsenek szabadságiak, kötelességiek, két fél van, jók és rosszak. A rossz az a Monolith. A jók a többiek. A szabadságiak és a kötelességiek szétváltak, a sereg nem jön ki Pripjatyból, A monolith nem jön ki idáig, itt béke van! Ha kihúzod valakinél a gyufát akkor a barátai megpróbálnak hidegre tenni, ezért ha valakit meg akarsz ölni azt tedd titokban.
-Ha már a titokról beszélünk, a mocsár alkalmas hely erre?
-Igen, egy különleges anomália van ott. Az egész tó ördögkocsonya. A legnagyobb.
-Értem. Ha már titok, mit tudsz a Monolithról?
Ekkor dühösen rámnéz, és mondja:
-Semmit! De idehallgass! Ne kérdezősködj a Monolithról! Érted? Ez egy kényes téma! Meg ne halljam megint ezt a kérdést!
Kiment, én meg tanácstalanul álltam az eset előtt. A barátom, és nem mert nekem erről beszélni? Akkor tényleg kényes téma lehet. Régebben egyszerűbb volt, tettem egy-két szívességet Sidorovichnak és és megvolt az infó ami kellett. Most meg, a haverom nem mond semmit? Hová fajul ez a világ! Vagy legalábbis a Zóna. Rendben, a jelentést leteszem a bázisnak. Visszamegyek a rejtekhelyemre és kezdem is:
-Bázis jelentkezz, bázis!
-........
-Bázis jelentkezz!
-Itt a bázis! Jelentést kérünk Joszif!
-Komoly ellenállást tapasztaltam a Madárijesztő nevű tanúban, nem válaszol a kérdésekre. A monolithról annyit tudtam meg hogy Pripjatyban van. Nem mozdulnak ki onnan. Aztán itt van egy különleges Anomália, egy ördögkocsonya ami az egész mocsarat befedi. Hatalmas, és valószínűleg nagy mennyiségben termeli a leleteket.
-Értem. Feljegyeztük, köszönjük a jelentést.
-Még valami! Egy Zombit megöltem, a neve Vasilij Petrenko Szergejev. Egy TRs 300 és egy Beretta volt nála. A sorozatszámot bediktálom, és a következő fuvarral elküldöm bizonyítékként.
-Mondja.
-A berettájé 5-2-5-0-7-2-7-3.
-Vettük!
-A TRS-é 3-8-2-9-3-6-2-6.
-Vettük. Majd küldje el őket.
-Értettem. Vége!
Ez is megvolt. Most, kell egy munka.......Hé! Ott van az a portya is madárijesztővel! Fel is veszem és indulhatunk. Beugrottam a roncsba és felkaptam Madárijesztőt, és elindultunk. Az anomáliamezőhöz elérve leintett.
-Bukj le.
Beugrunk fedezék mögé és figyelünk. Csak egy kutya, nem éri meg a figyelmet. Mikor odébb állt odamentünk a mezőhöz. Elővettem a detektoromat és keresni kezdtünk.
-Te kurafi! Bezzeg egy 20 000-es detektort vettél, de a helyzettel nem vagy tisztában!
-Fontossági sorrend barátom.
Elkezdtünk keresgélni. Találtunk két hullát, egyikük egy PMMet és egy Medúzát szorított, a másik egy géppuskát. Egymással szemben feküdtek. Megvizsgáltuk őket, egyszerű kis kezdők, régi detektorokkal, gyenge fegyverekkel.
-Összevesztek egy medúzán? Ezek a kapzsi disznók....
-Látom te tényleg nem vagy tisztában a helyzettel, ez a medúza 5000 rúbelt hoz a konyhára. Szóval, a leletek is átrendeződtek. Ezt tudhattam volna. Na de mindegy, keresés indul. Egy órát ott töltöttünk, eközben találtunk még egy medúzát, és két kővirágot. Így mind a ketten kaptunk egy medúzát és egy kővirágot. Miután ez megvolt az eladás, mind a ketten búcsút intettünk egymásnak. Én mentem vissza a rejtekembe, de előbb még visszamentem a két hullához, mind a kettőt elvittem a rejtekhelyemre, kiraboltam őket, a fegyvereket elraktam, a testeket meg bedobtam a mocsárba. A lőszerüket nem találtam meg, lehet nem is volt nekik. A fegyvereket átnéztem, a sorozatszámot........te jó ég! Ezt lekaparták! Ez egy illegális fegyverszállítmányból van! A pisztoly, a pisztoly az tiszta, azon megvan a sorozatszám. De ez durva, a PDA-n mi van? Ezt a fegyvert hol vetted......hol vetted.....megvan! Az eladó egy bizonyos Peter Sztruckij-tól. Jelentem is:
-Bázis! Azonnal jelentkezzen! Bázis!
-Itt a bázis Joszif, mit akar? Jelentést kérek!
-Fogásunk van! Itt van egy MP5 géppuska, le van kaparva a sorozatszám! Ez egy illegális fegyver, meg is van kitől van.
-Mondja! Hallgatjuk!
-Peter Struckij az eladó neve. Nem volt vele még dolgom, nem is hallottam róla, de ha kérik kiiktatom.
-Negatív NEGATÍV! Ne ölje meg! Ki kell kérdezni, ha kikérdezte akkor ölje meg.
-Értem. Kijelentkezek.
Akkor, indulás a roncshoz. A roncsban Madárijesztővel beszéltem, aki elmondta hogy ez a Struckij egy volt bandita, Nagy kutya, ami illegális abban benne van és volt. Eddig sokan meg akarták ölni de nem sikerült nekik. Vagy a legközelebbi anomáliába vagy egy fára kerültek. Egy módon lehetne megoldani a dolgot, állítólag megrendelőkhöz kiszállítja a cuccot. Remek, akkor nézzük át a helyet. Innen Keletre, van egy házcsoport, 3-4 ház. Oda megyek és ott várom meg. De még le kell adnom a rendelést. A banditákhoz odamegyek.
-Üdv.
-Mit akarsz?
-Struckijt keresem. Kéne pár fegyver.
-Hm...Fegyver? Rendben. Struckij a hasadék körül szokott lenni. Ott rendelj tőle. De ha megtalálod arról is szólhatnál neki hogy hozza már azt a rohadt pénzt Igoréknak, már minket cseszegetnek.
Hát ez jól indul. Rendben, akkor irány a hasadék. Ott a hasadék alatt találtam egy fekete zubbonyos fickót, őt kérdezem meg:
-Te vagy Struckij?
-Én. Ki kérdezi?
-A nevem-mondok valamit....-Iván.
-És mit akar?
-Hallottam hogy fegyvereket szokott árulgatni.
-Igen, kiváló minőség, alacsony ár. Mondja el hogy hova kéri.
-Oda, ott van az épületcsoport, oda kérem.
-Mit kér?
-Egy Marthat, és egy hangtompítót az AK-74u-hoz.
-Értem, mikorra?
-Holnap reggelre. Reggel 11:00-ra kérem oda.
-Értem, addigra ott is lesz. Ott látjuk egymást.
Visszamentem a rejtekhelyemre és előkészítettem a dolgokat, egy akkumulátor, két csatlakozó, egy vödör víz, szigszalag, és egy ülőhely. Elővettem egy ampulla kloroflormot és egy rongyot. Elaludtam, és reggel 8-kor ébredtem. Felhörpintettem a kávémat-instant, hideg vízben elkevert kávé, kegyetlenül szar.....- elindultam és elbújtam az egyik ház padlásán. Nézem az időt, 10:00. Várnom kell egy picit. Ahogy várok elmerengek a dolgokon. Egy hangtompító, milyen jó lesz nekem. Könnyebben teszek majd el a célpontokat láb alól. Rég vágytam egy hangtompítóra. Meg is jött, megállt a ház előtt ahol én rejtőztem, én lementem és mögélopakodtam. A kloroflormot előkészítettem, elkapom és a szájához nyomom a rongyot. Fél percig kapálózik majd elájul. Felkapom, és elviszem a rejtekhelyemre. Ott lent, bezárom belülről a csapóajtót, így nem hallja majd senki az ordítozást, szigszalaggal odakötöztem a székhez és felébresztem.
-Uhh....huh... Mi a? Te kurafi! Engedj el te köcsög!
-Azt lesheted apuka, most jón az óra. A szopatóra. Ha elmondod kiktől szerzed a csúzlikat, akkor talán megúszod.
-Rohadj meg!
Kapcsolatot létesítek a bázissal. Mondom:
-Bázis. Itt van Struckij, mindjárt kitálal.
-Ömm......várjon bekapcsoljuk a felvételt.......
-Ki a franccal beszélsz ember? Megzápult az agyad?
-Kussolj!
-Na ne! Egy katona bazmeg! Mi a franc?
-Kussolj! Hallgatom bázis!
-Megvan, kezdheti.
-Értem, akkor, apuci, szépen elmondod és nem kezdem meg a vallatást.
-Kapja be!
-Bázis, nem beszél megöljem?
-Negatív negatív!
-Értem, hát öcsi bocsáss meg de azt mondják ha nem te vagy az emberünk akkor nincs rád szükségünk, és nem kellenek szemtanúk.
-Jó-jó-jó várj! Várj! Haver! Beszélek! A fegyvereket a katonaságtól loptam! Lezuhant pár helikopter pár hónapja, azokból loptam. Lekapartam a sorozatszámot, hogy ne kapjanak el. Ennyi.
-A raktárad hol van?
-Annyi volt amennyit eladtam.
-Helytelen, bázis, engedélyt kérek használni a...
-Kezdje!
-Rendben. Nos, haver ez fájni fog.
Ráöntöm a vizet és hozzáérintem a másik csatlakozót. Elkezd ordítani ahogy a torkán kifér, a két csatlakozó helyén vörös a bőr. Abbahagyom.
-Na? Milyen? Beszélsz?
-Menj a pokolba!
-Helytelen.
Megint hozzáér és megint ordítani kezd. Így megy két órán át. A végén már a hús látszik ki a részen ahol a csatlakozó volt.
-Na! Beszélsz?
-Jól van jól van! A cuccaim a hasadéknál vannak, a PDA-mban van egy fájl ami kódolva van, a kód Mariska. Ott van a rejtekhelyem kordinátája. De ezt már nem bírom, kérlek!
-Bázis, hallottad?
-Igen. Meg is van, a helikopterekről lopta a cuccot, megvizsgáljuk a régi ügyet, maga meg szerezze meg a cuccot. A szemtanút úgy intézi el ahogy akarja, csak ne beszélhessen, az a fontos.
-Értem. Nos haver, most jön a jó része a dolognak.
-Mit akar? MIT AKAR?
-Hát, az utolsó lépés.
Megfogom, felveszem a kesztyűmet és kiveszem a tokjából a fegyverét majd a fejéhez nyomom.
-Ne! Haver! Várj! Sok pénzem van!
-Mi?
-Igen, a katonáktól pénzt is elszedtem! Kereken 20 000 rúbel apuskám! IGEN!
-Hol van?
-Elmondom, ha elengedsz!
-Mondhatod.
-Ahol a fegyvereim vannak, ott van egy kissebb széf. Az tele van pénzzel. Nem vagy rá kíváncsi?
-De. Mondjad.
-A széfnek különleges kódja van, nincs lejegyezve.
-Hát akkor, megint jön a vallatás....
-Jó-jó elmondom! A kód 871206.
-Kösz-fejbelőttem.
A testet kivittem a mocsárba. Bedobtam, ez is szétmállott. A PDA-ján átnéztem a dolgokat. A raktára a hasadéknál van, mellette egy kis barlangban. A széf kódját leírtam. Elindultam, bemegyek, és zsír új AK-k, MP5-ök, hangtompítók, pisztolyok, gránátok, minden ami szem-szájnak ingere. A széfet megtaláltam de hazudott a kis görény, csak 3000 rúbel van benne. A fegyverekről szólok a bázisnak:
-Bázis, itt vannak. Megvannak. Parancsok?
-Rendben, akkor itt a feladat. Meg kell őket semmisíteni. Azonnal! Érti? Mindet. Egy sem maradhat.
Hát akkor, előszöris nézzünk körül. Mik vannak itt. Feljegyzem, 10 AK-74-es, 15 MP5, 40 hangtompító, mindenfajta fegyverhez, van itt pisztolyra, AK-ra, MP5-re, sőt, még egy prototípus is, egy sörétes hangtompító. Sok cucc van itt meg egy nagy aktatáskaszerű dolog, számzárral. Ezt elviszem. Felvettem egy dobozt, és elvittem a mocsárba. Bedobtam a vízbe, az is elsorvadt. Így tettem mindennel kivéve az aktatáskát. Az aktatáskát elvittem megnézni mi az. Kinyitom, tele van térképekkel. Zsír új térképek Pripjatyról, a reaktor körüli részről, ez érhet valamit. Ezt elteszem, az aktatáskát meg eldobom. Minden visszatért a rendes kerékvágásba. A fegyveremre szerelem fel a hangtompítót amit vettem. Szép kis darab. Elpakoltam a cuccaimat és elaludtam. Reggel előkészítem a fegyveremet mert most jobban körülnézek. Már egy órája sétálgatok mikor észreveszek egy Ördög kertjét. Odamegyek, és látom, sokan már próbálkoznak a leletkutatással de nem mernek bemenni. Talán az a háromnegyed részig elszenesedett hulla miatt ott a belső részen. De ahogy körülnéztem, eléggé nagy terület ez itt. Sok épület van itt. No de, vissza a táborhelyemre. Lent kapcsolatotlétesítek a bázissal mert láttam hogy hívtak. Mindig itt hagyom a rádiót amit a bázis használ. Felkapom, és hívom:
-Bázis, itt vagyok, bázis jelentkezz.
-Joszif! Végre! Helyzet van!
-Mondja!
-Ez most egy kényes feladat, különleges felszerelést kap.
-Értem, hol veszem föl?
-A táborhelyén, ott lesz. Megkapja a tájékoztatást is. Majd jelentkezzen.
Aznap este, egy helikopter dobott le ide valamit. Egy csomagot. Kimegyek érte, egy kis doboz, leviszem a pincébe. Kinyitom, egy ruha volt benne, egy pisztoly, egy éjjellátó, és 3 kis szerkezet. Egy dokumentumot találok, benne le vannak írva a dolgok. Annyi lenne az egész, hogy egy banditacsoport befészkelte magát egy gyárépületbe. Oda kell belopakodnom. Ezek a kis szerkezetek lehallgatók. Három helyre kell elrejtenem őket, az elsőt a vezér irodájába, a másodikat az alvóhelyekre, a harmadikat meg a beszerző irodájába. Van itt egy speciális hangtompítós pisztoly is, hangtalan. Kipróbáltam. A ruha egy fekete, testhezálló kezeslábas, amihez jár egy fekete álarc plusz egy speciális tok is ami vízhatlan így nem megy tönkre a pisztoly. Este kell bemennem, viszem az AK-t és a pisztolyt. A rádiót is bekapcsolom. Halász lesz a fedőnevem.
-Halász! Hol vagy?
-Most értem oda a táborhoz.
-Értem, új tervünk van. El kell rabolnia a banditák pénztartalékát, hogy fedezzük magunkat. Azt fogják hinni hogy egy rivális banda volt. A pénzt nem tarthatja meg, le kell adnia nekünk, plusz bevétel a seregnek.
-Értem, indulok.
Bementem a kapun, az udvaron senki. Az ajtó előtt állt valaki. Ki kell lőnöm. A pisztolyt előveszem, közel megyek hozzá. Oldalról fejbelövöm a hullát meg elvonszolom. Bemegyek az épületbe, az ajtóra ki van írva hogy „Főnök”. Benézek, egy vodka, vizelet és szarszaggal átitatott figura feküdt az ágyon. Óvatosan odalopakodtam az asztalhoz és elhelyeztem a lehallgatót. Óvatosan kimentem a szobából és elkezdtem körülnézni. Az alvóhelyeket is megtaláltam, de oda inkább nem mentem be mert páran ébren voltak. Az ajtó fölött, volt egy ablak amiben nem volt üveg, az ajtó mellett volt egy polc, és annak a tetejére raktam a lehallgatót. Szerencsére nem vettek észre. Az utolsó a raktár, itt tartják a fegyvereket, pénzt és minden értéket. Az ajtót fel kell törni, előveszek egy kis szerkezetet, amire azt mondják zártörő.
-Főnök hogyan is működik ez?
-Belehelyezed a zárba, és nyomogatod a bombot.
Elkezdem használni, 1-2 percbe beletelt, de sikerült kinyitnom. Bemegyek, bent egy csomó MP5 van, meg pár pisztoly. Megvan a pénz tartalék. Nézem, ezek a banditák 500 000 rúbelt raboltak össze. Felkapom és elteszem.
-Szép volt! Most majd azt hiszik rablás volt.
-Főnök. Ha jól értem most 500 000 zöldet szorongatok.
-Mire akar kilyukadni?
-El kéne beszélgetnünk a fizetésemről......
-Hmm....5 rúbel óránként, és ez a végső.
-Mindig elkényeztetsz.
Kimentem és elrohantam. Lepakoltam a rejtekhelyemen és kérdeztem a továbbiakat.
-Nos, a ruhát el kell tűntetni, a pénzt küldje el. A pisztolyt tartsa meg.
Összeraktam a ruhámat és bedobtam a mocsárba. Átöltöztem rendesbe, a csomagot meg összekészítettem. Reggel elmentem a roncshoz. Ott Madárijesztővel beszéltem, aki elmondta hogy a banditáknak nagy zabszem van a seggükben mert kirablták őket és rá sem jöttek reggelig. Nem tudják azt sem ki volt az.
-A balekok orra elől csórták el a cuccukat! 500 000 rúbel apukám! És nem tudják ki volt az!
-Te! Madárijesztő, gyere, kérdezni akarok valamit négyszem közt.
-Hol találkozzunk?
-Itt a PDA-n bejelöltem. Ott találkozunk. Egyedül egyere.
Három óra múlva ott találkoztunk.
-Madárijesztő!
-Joszif! Miért hívtál ide?
-Beszélni akarok veled. A Monolithról.
-Mondtam ne beszélj erről!
-De fontos. Figyelj, el kell mondanom valamit.
-Mit?
-Én.........Katona vagyok. Azért küldtek ide mert régebben Stalker voltam. A feladatom hogy erről a Monolithról információt gyűjtsek.
-Mi? Most hülyéskedsz? Mi? Te elárulod a Zónát?
-Nem. A Monolithot akarjuk megsemmisíteni. Az veszélyt jelent mindenkire a Zónában! Nem akarjuk a sima Stalkereket bántani! Semmi dolgunk velük! A sereg nem ellenséges velük!
-Bah! Jólvan. Segítek. De írtó nagyot csalódtam benned tudd meg!
-Jó, de nem én akartam ezt. Én részemről ellennék errefelé. De ők adnak nekem parancsot! Csak két kérdésem van!
-Mondhatod.
-Az első hogy mit tudsz a Monolithról?
-A monolith egy fanatikusokból álló szervezet. Meg egy kő. A monolith tagok a követ tartják az istenüknek. Hozzá imádkoznak és az ő parancsait tartják be.
-Azt hallottam elcsórtál pár cuccot egy Monolith rajparancsnoktól. A PDA-t is megszerezted?
-Igen. Letöltöttem az adatokat és erre a Flash Drive-ra tettem. Tedd el. Ennyit tudok.
-Köszönöm. Ennyit tudsz?
-Igen. Ez minden.
-Te! Madárijesztő! Ez a beszélgetés nem történt meg, és nem tudsz rólam semmit.
-Alap haver. Alap.
-Mégegy segítség kellene, van egy Rettenetes nevű Stalker, nem tudod hol van?
-Rettenetes? Pripjatyba indult, azóta nem láttam. Azt mondják valahol az alagút felénél átment Zombiba.
-Az alagútban? Az nem tiszta?
-Már nem. Egy darabig tiszta volt, simán át lehetett járni rajta, egy ideje azonban megjelentek megint a mutánsok. Elsőnek csak pár rágcsa család, majd Snorkok, most meg ott tartunk hogy kisóriást meg szellemeket is láttak arrafelé. Ha meg akarod találni, akkor keménynek kell lenned.
-Meg akarom. Nincs pár haver aki le akar menni oda?
-Hülye vagy?
-Jó, csak tudod nagyon kellene ez a dolog, és.....
-Grr......Meg fogom bánni de, van 1-2 arc aki lóg nekem pár szívességgel. Őket lehozom. Készülj fel.
-Rendben. Köszönöm.
Visszamentem és a bázisnak jelentést tettem:
-Bázis! Megvan! Tudom hol van Rettenetes!
-Remek! Hol?
-A Pripjatyba vezető alagútban, ott halt meg. Meg fogom találni.
-Értem, ahhoz jobb felszerelés is kellene nem?
-A pénzemből, a sajátomból, kijön még 300 töltény. Annyi elég lesz.
-Értettük. Menjen, de ne legyen baja. Nincs erősítés!
-Megértettem. Indulok.
Bementem a roncsba, megvettem a 300 töltényt, és még a felszerelésem javítására is van pénz. Megjavítottam mindent, vettem elsősegélycsomagot, és megvártam Madárijesztőt. 5 tagot hozott magával. Elindultunk a bejárathoz. Egy bázist telepítettek oda. Nem tudják lezárni, így folyamatosan védeni kell. Odamegyek a vezetőhöz.
-Mi a neve?
-Voronin. A kötelesség tagja voltam régebben. Most a maradék kötelességet összekapva védjük ezt a részt. Ha nem tennénk akkor ez az egész hely elpusztulna. Neked mi a neved?
-Joszif. Pripjatyba igyekszem. Át kell jutnom itt.
-Átmehet nyugodtan. Csak nem menthetjük meg. És sok olyan dög lesz odabent mint amit ott lát.
Ekkor sziréna hangja hallatszik, és látjuk hogy mindenki felkészül.
-Voronin! Mi ez?
-A francba! Jönnek! Készüljenek!
Felálltunk a barikádhoz, ellenőriztük a lőszert és felkészültünk. Jöttek is, Snorkok, vérszopók, rágcsák, és egy kiméra.
-Emberek! Engedjétek őket közel! Akkor könnyebb célpontok lesznek!
Közelebb jöttek, és elkezdtünk tüzelni. A rágcsák jöttek elől, azokat 1-2 másodperc alatt elintéztük. Aztán jöttek a Snorkok. Azokaz nehezen sikerült megölni, mert sokat ugráltak. Mikor lelőttük őket egyik tag ordított hogy a vérszopók elmenekülnek.
-Micsoda????
-A vérszopók elmenekülnek!!!
-De miért?
-Hát mit tudom én!
-Nézd már meg, miért menekülnek!
-Bazmeg! KISORIÁS!!!
Egy kisoriás jött ki az alagútból. Elkezdtünk lőni rá, de fogyott a lőszerem.
-Fogytán a lőszerem........Már ki is fogytam!
-Vessük be a nagypapát!
-Fél másodperc!
Hátranéztem egy régi tank szerű valami volt ott, a tetején a géppuskát éppen üzemelik be de berozsdásodott.
-Pillanat, megvan! Fejeket le!
Leugrottunk, és a hatalmas géppuska beindult. Hatalmas hang, zúgás, durranások, és a fegyver okádja magából a füstöt. A kisoriás földre esik és meghal. Odamegyek, tényleg meghalt.
-Mi ez?
-Ez? Egy régi tank, a géppuskát beüzemeltük. Ezzel védjük a határt a kisoriásokkal szemben.
-Szép. Akkor, induljunk. Madárijesztő! Gyerünk!
-Biztos?
-Biztos! Gyerünk!
Bementünk, és óvatosan mentünk bentebb, bentebb.........Egyszer, mikor már sötét volt bekapcsoltuk az éjjellátót és észrevettük hogy ez az alagút nem egy alagút, egy nagy teremben vagyunk. Ahol nincsenek mutánsok, furcsa.....
-Joszif! Csapda szagot érzek....Lehet hogy a monolith.
-Nem. Azok nem jönnek ki ide. Be vannak szarva a mutánsoktól. Óvatosan, irány arra. Ott van az ajtó.
Megyünk az ajtó felé mikor egyikünk felrepül, elkezd pörögni, majd szétszakad.
-Földre!
Földre vetjük magunkat.
-Anomália! Bazdmeg! Ezért nincsenek itt mutánsok vagy fanatikusok.
-A kurva életbe! Madárijesztő! Van nálad csavar?
-Nincs.
-Akkor megbasz minket a mező.
Itt dühömben a földre csapok és egy adag homok beszéll az előttem lévő anomáliába. Az meg beindul.
-Láttad ezt?
-Igen. Bakker! Ebben a homokban vaspor is van! Akkor használhatjuk!
-Rendben. Mindenki dobjon homokot maga elé.
Kijutottunk nagynehezen. Mikor kiértünk egy nagy csatorna szerű helyre értün. Ott minden tele zombival. A zombikat legyaktuk én meg nézegetem a PDAkat.
-Kezdjük el, egy Rettenetes nevű embert keresünk.
Elkezdtünk nézelődni. Megszólal az egyik:
-Itt van!
Megnéztük, meghalt, és átnéztem a PDAját. Azt írja, a monolith főhadiszállása ismeretlen. Sok kis bázisuk van elszórva, mindet onnan lehet felismerni hogy sok anomália van a környéken. Kapcsolatot létesítek a bázissal.
-Bázis BÁZIS! Jelentkezz.....
-...........
-Bázis!
-...........
-Bázis! A picsába!
-Mi van? Nincs vétel?
-Nincs a fene essen ebbe a rohadt rádióba.
-Nem csak ez, a mienk is süket. Kimehetnénk Pripjatyban, már közel van. Nagyjából 1-1.5 kilóméterre van. Visszafele is mehetünk, de ha már itt vagyunk keressünk pár leletet nem?
-Nem! Nekem a feladat a fontos! Megyünk vissza!
-Ajj.....Nem baj, legalább pár leletet találtunk, menjünk.
Visszamentünk, majd Madárijesztőék visszamentek a roncsba én meg mentem vissza a helyemre. Mielőtt elmentek, képet csináltam róluk és elmentettem. Mikor kiértem szóltam a bázisnak:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis! Jelentést kérek.
-Olyan információk birtokába jutottam aminek segítségével kideríthetjük hol van a Monolith főhadiszállása.
-Hallgatom.
-A monolith bázisok körül rendellenes anomália aktivitást lehet észlelni.
-Értem. Küldjük a gépet, új feladatot kap. Be kell jutnia Pripjaty városába! Ott megkapja a további utasításokat.
-Értettem, kiszállok.
Visszamentem a bázisra, megvolt a kiköltözés, én meg elindultam Pripjaty felé. Előbb még feltankoltam lőszerből és utána. A kötelességi őrséghez tartok, mire odaérek már csak Voronin van ott.
-Voronin! Mit csinál maga?
-Csak én maradtam. Mindenki elindult Pripjaty felé. Én itt tartom a frontot, ők odaát. Majd nekem még küldenek erősítést.
-Honnan? Csak ti maradtatok!
-Semleges Stalkerek. Majd jönnek. Mindenbizonnyal.
-Mindenbizonnyal. De engem most az érdekel hogy mit keresnek a többiek odaát?
-Áh. Csak megtisztítják a terepet. Megint szabad átjárást akarnak.
-Értem, akkor, mehetek? Át akarok menni az alagúton.
-Mehetsz, gyere, elkísérlek a bejáratig. Legalább járok egyet, zsibbad a lábam az üléstől.
-Miért nem mentél te is?
-Mert én az itteni parancsnok vagyok. Itt próbálok rendet tartani.
Ekkor egy golyó száguld el kettőnk között, mire mind a ketten fedezékbe vágjuk magunkat.
-A franc! Voronin! Mit látsz?
-A franc! Semmi! Csak egy zombi.
Feláll és egy lövéssel a speciális Obokánból leteríti. Remek fegyver volt, olyan mint az én AK-m. Régebben mikor még rendes Stalker voltam hallottam pletykákat miszerint egy lövés abból az Obokanból letépi az ember kezét. A zombit a mellkasán találta el és igaznak bizonyult a pletyka mivel most, ahol a zombin lévő golyóálló Stalker ruha volt, csak egy hatalmas lyuk tátong. A mellkasát átszakította és egy jó tenyérni lyukat hagyott maga után. Voronin odamegy megvizsgálni, én meg távolról figyelem. Voronin egyszercsak elkezd támolyogni, hány egyet, és elkezdi dadogni:
-I....i-i-irányító! Me-me-menekülj!
Majd a fejéhez tartja az Obokan csövét és fejbelövi magát. Ahol a feje volt, ott most csak egy csonk tátong amiből ömlik a vér. Én nem menekülök hanem elbújok. Egy félreeső kis szobába, valószínűleg egy takarítószertár lehetett. Egy kis résen kinéztem, három zombi ballagott ki az alagútból, majd egy irányító. Szépen, csöndben elballagtak. Majd fél óra múltán jött egy PDA üzenet miszerint kitörés várható. Gyorsan be kell mennem az alagútba. A biztonság kedvéért az erősebb, páncéltörő lövedéket töltöttem be, majd kinéztem. Sehol senki. Óvatosan kinyitottam az ajtót, kiléptem, sehol senki, de a biztonság kedvéért lassan lépdeltem ki, közben fokozottan figyeltem a bejáratot. Amikor beértem az alagút sötétjébe, egyfajta megkönnyebbülést éreztem. Tudtam hogy az irányítók elzavarják a legtöbb mutánst, nincs mitől félnem. Mikor beértem az anomáliamezőre, láttam pár széttépett hullát és egy még élő embert a másik oldalon. Az élő ember is fetrengett. Épp indultam volna mikor egy kiméra ugrott oda a fetrengő emberhez, utána már csak a fájdalmas ordítást hallottam ahogy a lény elragadja, utána csak egy kis vértócsa árulta el hogy ott egy vérző ember volt. A kiméra egy tízméteres ugrással azonnal a plafon felé rugaszkodott és eltűnt. Én bevágódtam egy doboz mögé és onnan nézelődtem. Nem láttam a dögöt. De nagyon berezeltem. Úgy érzem magamat mint egy kezdő, ilyen egyszerű csapdának bedőlni. A kiméra úgy viselkedik amilyenről még nem hallottam. Tudatosan életben hagyott valakit, majd engem csalt csapdába. Ravasz, nagyon ravasz. De nekem is van egy trükk a tarsolyomban, a neve: Távcső. A távcsövem el van látva szívdobogás érzékelővel, ami megmutatja hol van a lény. Elkezdek nézelődni, de nem látok semmit. Egyszercsak egy pittyenést hallok, a négyszög ami az élőlényt jelzi átszalad a képen de azonnal el is veszítem. Eltűnt, mintha ott sem lett volna. Nagyon gyors. De nem baj, van egy ötletem. Az állat nem bírja ki hogy ne menjen vissza az elejtett prédájához. Ha meg visszamegy, akkor beleeresztek egy sorozatot. Ott várok, egy, két, három, négy órát mikor az árnyékból előkúszik. Azt hiszi biztonságban van, én célzok, minden erőmmel rá összpontosítok, veszek egy nagy levegőt és lövök. A fejét találtam el. Ordított de nem halt meg. Elkezd felém csörtetni. Ugrik egy nagyot de én kitérek. Eltéveszti. Én minden erőmmel elkezdek csörtetni a másik ajtó felé. Hallom ahogy lohol felém, én meg minden erőmet összeszedve rohanok a vasajtó felé. Amikor odaérek becsapom magam mögött. A dög nekiszalad az ajtónak. Én levetem magamat a földre, érzem ahogy a szívem hevesen ver, ahogy az adrenalin folyik az ereimben, és ahogy az izzadtság csöpög le az arcomon. Hallom ahogy a vasajtót veri, üti kintről az a 190 kilós tömör izom állat. Felkelek, és várok, vajon mi lesz? Az ajtót nézem. Egy idő múlva abbamarad a csapkodás. Az ajtón lévő kis ablakon átnézek, és látom hogy a dög nekiszalad. Hátravetődök, és elvesztem az eszméletemet. Mikor magamhoz térek, látom hogy az ajtó kibírta nem tört be. Feltápászkodok és ellenőrzöm a fegyvereimet. Az AK-m használható, normális állapotban van, a rádióm is, minden rendben. Megyek tovább, elérek egy csatornaszerűséghez. Ahol Rettenetest leterítettem. Majd megyek tovább. Egy létrához érek, felmászok. Fent egy kis bódészerű helyre lyukadok ki. Kinézek, sehol senki. Kapcsolatba lépek a bázissal:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis! Jelentést!
-Eljutottam Pripjatyba. Az eligazítást szeretném kérni!
-Rendben, van egy katonai bázis a körzetben, oda kell bejelentkeznie! Induljon!
-Igenis! Kérem a kordinátákat!
-A kordináták elküldve, induljon.
-Értem.
Elindulok a kordináták irányába. Félúton egy katonai őrjáratba futok.
-Álj! Ki vagy?
-A nevem Joszif. Katona vagyok. Beépített Stalker.
-Értem. Szóval maga az a különleges személy akit meg kell találnunk. Indulás! Arra!
Elmentünk a bázisra, ott kaptam enni, inni, lőszert, gyógyszert, alvóhelyet, mindent ami nekem kell. Majd kapcsolatba léptem a bázissal:
-Bázis! Bázis jelentkezz!
-Itt bázis, hallgatom.
-Megvan, itt vagyok a katonai bázison, mit tegyek?
-A feladata nehéz lesz, szóval készüljön fel, gyanítjuk hogy az ott lévő katonáktól kellene ellopnia egy iratcsomagot, azért kell magának a hangtompítós pisztoly hogy kiiktassa a parancsnokot feltűnés nélkül, azt a fülest kaptuk hogy kém van közöttük, ki kell deríteni de ehhez kellenek azok a papírok! Érti?
-Értem, mit keressek?
-A tagok névsora, a fegyverarzenál jegyzék, minden hogy hány fegyver, és milyenek vannak, és a pénzügyi papírok, hogy mire költöttek, és mennyit. Érti? Este kell ellopnia, feltűnés mentesen. Mikor ellopta küldjön jelet nekünk, egy helikopter fog a közelben körözni, az majd felveszi.
-Értem, majd jelentkezem.
Este, amikor őrváltás volt(ez eltartott fél óráig) akkor beosontam a parancsnokhoz, aki éppen az íróasztalnál dolgozott, nem vett észre mert valami iratot böngészett. Közel léptem, és egy tárat belelőttem. Eltettem a fegyvert és átnéztem az iratokat. Megvan amiért jöttem, most irány kifelé. Az ablakon át, angolosan távoztam majd jelet küldtem a bázisnak. A leszállópálya egy téren lesz, oda kell eljutnom feltűnésmentesen. Elindultam, sehol senki. Mikor odaértem már javában reggel volt. A nappali fény ahogy bevilágította a várost olyan érzés fogott el hogy szabad vagyok. Megmenekültem. Visszatérek a házamba, a kis váramba, a Krav maga edzések, Tatjána reggeli „Szia Joszif!”-ja, a forró kávé édes aromája, és a nyugodt élet, de szép is lesz. A helikopter megérkezett, leszállt én meg odamentem az épp nyíló ajtójához. Az ajtón kilépett egy ezredes, és kérdezte:
-Üdv Joszif! Itt van a csomag?
-Igen!
-Hol?
-Itt van!-mondom és átnyújtom a csomagot.
-Rendben, jöjjön.
Előrementem, ekkor hátulról egy erős szúrást éreztem. Hasra estem. Ekkor két monolithos lép ki a házak közül, odamennek az ezredeshez aki úgy köszön nekik hogy „Üdv vértestvér”. Odajön hozzám és mondja:
-Bolond hitetlen patkány. Nem vagy méltó hogy a Nagy Monolith földjére lépj!
-Te görény! Áruló!
-Kussolj kutya!-fejbe rúg.
-Nyald ki!
-Nem tűröm a sértést az ilyen kutyáktól! Pusztulj!
-Várj testvér! Ne öld meg! Nincs esélye, a Zóna gyermekei majd bevégzik a feladatot!
-Igaz testvér. Induljunk.
Beszállnak a helikopterbe és felszállnak. Én mozdulni nem tudok úgy fáj a vállam. A PDA-n hívom a bázist.
-Bázis! BÁZIS!
-..........
-Bázis jelentkezz!
-..........
-A picsába.
Nem tudok mit csinálni. Nincs válasz. Hívom a közeli katonai bázist.
-Bázis? Joszif hívja Pripjaty bázist! Jelentkezz!
-Joszif! A fene essen magába, hol van? Itt minden a feje tetején! Valaki megölte a parancsnokot, és mindenki be van szarva hogy ki meg hogyan jutott be!
-Segítségre van szükségem...Meglőttek....Küldöm a kordinátákat.....
-Kiküldök egy csapatot, várjon türelemmel fiam!
Nem bírom sokáig. Már érzem hogy haldoklom. Elsötétül minden. Elájulok. Vajon ideérnek időben? Nem tudom. Érzem hogy...olyan meleg.......Már nem is tudom......Talán.....Ez a vége a történetemnek....Látom Tatjánát.....Hív.....Elindulok....
Ezt a beszélgetést az Orosz titkosszolgálat hallgatta le a Zóna néven ismert Csernobili területen.
-Megvannak a dokumentumok?
-Meg. Itt tartom őket a kezemben.
-És elintézte a delikvenst?
-El. Nem sok vizet zavar.
-A dokumentumokat el kell szállítania ide.
-Értettem Testvér. A dokumentumokkal elküldtem egy csapatot. Már csak órák kérdése.
-Értem. Kiváló. A monolith hálás.
-Pillanat, mi ez?
*robbanás* *lövöldözés* *ordítozás*
-Mi? Te? Ez lehetetlen-*lövés*
-Mi folyik ott? JELENTÉST! AZONNAL!
-Megyek érted, szektás barom.........
-Ki az? Halljam ki az?
-Aki megöl szarházi.
-Hogy? Te? Dehát te............
Ez az adás 2013.05.20.-n lett felvéve, az adás két résztvevőjét nem azonosítottuk.
Domotor toll....izé.....billentyűzetéből és fejéből.
A gigantikus írás, 3 napon keresztül írtam le, 17 kemény oldal Wordben.