Follow along with the video below to see how to install our site as a web app on your home screen.
Megjegyzés: This feature may not be available in some browsers.
Elavult böngészőt használ. Előfordulhat, hogy nem jeleníti meg megfelelően ezt vagy más webhelyeket. Frissítsen, vagy használjon alternatívát böngésző.
Emlékszem még óvodábába volt egy játszótér, és mindig ott játszottunk. Volt ott egy felemás korlát, mindenki azon volt. Egy kölök egyszer felmászott és leesett. Aztán rítt mind az állat. Én meg csak halkan röhögtem rajta.(Akkoriban nem voltam jóban vele.) Most így visszaemlékezve, rájöttem, hogy már akkor is rohadék voltam. Most ez nem tudom miért jutott eszembe.
én is estem nagyokat pl. amikor futottam iskolatáskával erre rálépek a cipőfűzömre és fejjel előre a lemez borításba (azért lemez mert a járda alatt ott csatorna van). másodikos voltam.
Azzal szórakoztunk a haverokkal, hogy cseresznyszilvával dobáltunk az iskolából hazajövet egy kaput. Egyszer, amikor megdobtuk ki is jöttek, de mivel mink biciklivel voltunk, már árkon-bokron túl voltunk. Persze,hoft kijöttek mi még nem hagytuk abba, sőt még többet dobáltuk. Egyszer megdobtuk, és elkezdtünk tekerni mind az állat. Ilyen partos kis faluban lakok én, és ez a ház is egy part tetején van, így nagyon gyorsan le lehet érni. Tekerünk tekerünk én meg félek, hogy észrevesznek fentről. Jön a kanyar. Egy autó megy át az úton, azért megpróbálok felmenni a járdára. (mentem valami 20 km/h) Már úgy látszik, hogy sikerülni fog, de jön egy kicsit salakos rész, megcsúszok, és akkorát esek, mint ide Győzike. Csúszok valami 2 métert, majd megállok. A combomat úgy lehorzoltam, hogy még most is látszik, pedig már 2 éve volt az eset.
ja assztem már vagy vagy 30, főleg az első mese után, mert úgy mesélted mintha gyerekkorra emlékeznél vissza, de kapcsoltam az utolsó után mert ilyet az ember nemcsinál felnőtt fejjel 2 éve